Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-21 / 200. szám

zenMre A Pest megyei Hírlap különkiadása I. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1957. DECEMBER 21. A HAZAFIAS NÉPFRONT ÉS A SZENTENDRE BARÁTI KÖR LAPJA Ünnep elé Mintha a fenyves jött volna közelebb; érzem illatát... A vasúti kocsi előfiilkéjében, az utca esti félhomályában, a pince félreeső sötét sarkában húzódik meg, szerényen, vára­kozóan. Csak az illata árulko­dik, sejtet.#: Ma még csak illat, titokzatos várakozás; holnap már fény, csillogás, ragyogás ... Boldog percek megtestesítője. Szim­bólum, melyben az örömszer­zés csendes mosolya találko­zik a boldog gyermekszemek ártatlan csodálkozásával. Ka­cagások és könnyek tanúja... Szeretjük a hagyományokat. Keressük a visszatérő emlé­keket. örülünk az első hónak — pedig de megúntuk a múlt tél végére — és a jövő decem­berben újra csak várjuk. Ün­nepelünk évenként ismétlődő fordulókat, és legyen bár min­dig ugyanolyan és régi, mégis újabbnak érezzük az érkezőt. Mi, szentendrei emberek, kü­lönösen nagy hagyománytisz­telők vagyunk. Szokott időben és módon végzünk évenként visszatérő munkákat a ház kö­rül, a kertekben; régi családi hagyományokat és szokásokat ápolva ülünk lakodalmakat, ünnepelünk lángot gyújtó, virá­got nyújtó, éneketmondó lé­lekkel .:. Van-e emberibb és neme­sebb érzés a tiszta örömkere­sés és örömszerzés felemelő érzésénél? Az igaz öröm, áldo­zatból születik, az áldozat a szeretetből. Álmatlan éjszakák gondjából, szülők csendes, hajnali suttogásából, apák ke­ményebb munkájából, anyák kötőtűjéből és beosztó ügyes­ségéből, jó barátok barátságá­ból — karácsonyi meglepetés. Gondból és pénzből, vágyból és beteljesülő ajándékból, könnyből és örömből kinek- kinek több-kevesebb jut. Do az életnek nagy jutalma ilyen­kor, hogy hatványozott, igaz öröme van annak, akinek több volt előző gondja és ki szive szeretőiét sokaknak osztja. Az örömkeresés, örömszer­zés kedves ideje a szeretet és béke ünnepe, amikor elcsen­desül az élet lármája, az utca zaja és motorzúgás helyett a beethoveni örömhimnusz vib­rál az éterben és a szívekben. Ez kong a karácsonyi harang- ünnepeket kívánó kézfogásban, szóban, ez melegít a boldog ünnepeket kívánó kézfogásban, ez ragyog a gyermekszemek­ben és a szentendrei emberek ünnepi derűjében. „Kapcsolódjanak eggyé az örömben milliók” — zengi Beethoven IX. szimfóniájának örömhimnusza. Ezt kívánja a szentendrei emberek számára a szerkesztő­séggel együtt . Igricz Építkezzetek, szentendreiek! Több olvasónk kérésének tettünk eleget azzal, hogy fel­kerestük Szelényi Istvánt, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkárát, s meg­kértük. nyújtson tájékozta­tást lapunk olvasóinak a város egyik legégetőbb problémájá­ról. Milyen ma a város lakáshelyzete ? A városi tanács igazgatási osztálya, mint a város első­fokú lakáshatósága, felmérte a város lakáshelyzetét Ebből kitűnik, hogy a város lakossá­ga rohamosan szaporodott, el­sősorban az ipari üzemek bő­vítése következtében. Az is megállapítható, hogy a lakos­ság nagymértékű szaporodását nem követte párhuzamosan a lakásépítkezés. Például: a kö­zeljövőben a cementáruipari vállalat kapacitását háromszo­rosára növeli. Ez a vállalat lesz a tervek szerint az or­szág legnagyobb cementipari vállalata. A munkáslétszám növekedésével párhuzamosan ázonban az iparigazgatási szervek nem gondoskodnak a városunkban letelepedő ipari munkások lakásszükségleté­nek lakóépületek építése út­ján való kielégítéséről, holott ez az iparigazgatási szervek fontos feladata lenne. Ma a város 1671 házában át­lag 8 fő lakik. A legújabb mi- msztertanácsi határozat sze­rint a magántulajdonban levő, háromszobásnál nem nagyobb lakóépületek felett a tanács nem rendelkezik. Oda még akkor sincs jogában lakás­igénylőket beutalni, ha azok az épületek üresek, vagy nin­csenek kihasználva. E házak tulajdonosai lakásuk felett szabadon rendelkeznek. Ezzel a rendelkezéssel a kormány­nak az a célja, hogy elősegítse a családi lakóházak építését és biztonságos használatát. A vá­rosi tanácsnak csak azokban a lakóépületekben van joga la­kásigénylőt elhelyezni, amely háromszobásnál nagyobb. Ilyen épület a város területén viszont csak 150 van. Ezek is állandó jelleggel lakottak és zsúfoltak Kik és milyen címen igényelnek lakást ? Szentendrén 350 család igé­nyel lakást. 15 családot azonnal ki kel­lene költöztetni, mert lakásuk életveszélyes állapotban van. 60 család lakásigénye égész- ségi okokból indokolt. Továb­bi 250 igénylő zsúfolt körül­mények között él, 25 családot pedig kultúrházban, üdülők­ben stb. helyeztünk el ideig­lenesen. Mintegy 1400 embert érint a városban ez a nyo­masztó gond. 1400 ember él a városban embertelen lakáskö­rülmények között. Hogyan bírálják felül a lakásigényeket? A lakásigényeket a városi lakásbizottság vizsgálja felük A bizottság elnöke, a tanács igazgatási' osztályának veze­tője. Tagjai között jogász, or­vos. mérnök, rendőr, szociális előadó foglal helyet. A bizott­ság tagjai a helyszínen vizs­gálják meg az igényeket és felállítják a teljesítés' sorrend­jét Például: a mérnök álla­pítja meg a lakás életveszé­lyes állapotát és azt a sorren­det, hogy e kategóriába sorol­tak közül kinek kéll először, másodszor stb az igényét ki­elégíteni. Hasonlóan jár el a tisztiorvosi hivatal, az egész­ségügyi és. szociális jogcímen beadott lakásigénylések felül­bírálásában. Az igények három kategó­riába sorolhatók. Előbb a veszélyben lévő családokat, ez­után az egészségügyi címen kérelmezőket kell elhelyezni, majd a zsúfolt körülmények között élők elhelyezése kö­vetkezhet A helyszínen való felülvizsgálat még tart. Leg­jobban a tiszti orvos maradt le ebben a munkában, tekintve, hogy 310 igénylő körülményeit kell a helyszínen megvizsgál­nia. A vizsgálat befejezése után sor kerül a végleges jegy­zék összeállítására. A sorren­det nyilvánosságra hozza a la­kásbizottság. A sorrend össze­állítása után a kiutalásokat a városi tanács igazgatási osztá­lyának vezetője végzi. Állami és városi érdekből rendkívüli esetekben csak a végrehajtó bizottság rendelhet el lakáski­utalást. A lakásügyi bizottság Szentendrén is irányadónak tartja a budapesti felülvizsgá­lat elvét. Zsúfoltságot ott le­het megállapítani, ahol egy szobában négynél több sze­mély lakik. Ahol öt személy­nél kevesebben laknak egy szobában, azok igénylését a bizottság nem is fogadhatja el, mert kielégítésére a közeljö­vőben úgy sem kerülhet sor. Mi a lakáshelyzet megjavításának módja? Elsősorban saját erőből kel) építeni, a legtöbben ezt vall­ják a városban. Ezt mutatja az is, hogy 1957-ben 61 építé­si engedélyt adott ki a városi tanács műszaki osztálya. Segítséget kell adni az üze­meknek a lakások építéséhez. Erre jó példa a papírgyár ve­zetőinek munkája. A papír­gyár házat építtetett dolgozói­nak mind tavaly, mind ez év­ben is, és további tervei van­nak a dolgozók lakáshelyzeté­nek javítására. Azt tanácsol­juk, alakítsanak a dolgozók az üzemekben építőszövetkezete­ket. Az üzemek vezetői egyéb­ként kötelesek a dolgozók la­kásépítését anyaggal és szál­lítóeszközökkel segíteni. A la­kásépítő szövetkezetek időben kölcsönhöz is juthatnak. A vá­ros területén van elég ház­hely-terület, melyet az OTP értékesít. Természetesen szükség van állami építkezésre is. Gon­dunk enyhítése érdekében se­gítségért fordultunk a kor­mányhoz. Ennek már van is eredménye. A városban az 1958. év folyamán egy 20 laká­sos, majd 1959-ben további 20 lakásos épülettömböt emel­nek. Az állami lakóépületek épí­tése az Országos Tervhivatal előirányzata szerint történik, mert az ilyen építkezések nemcsak pénzt, hanem anya­got is igényelnek. Helyi költ­ségvetésből nem engedélyezik állami lakóépület építését. összegezve: ha az üzemek vezetői követték volna a pa­pírgyár vezetőségének példá­ját, és ha eddig — évenként — legalább a jövőre tervezett 20 lakásos állarói épülettömb megépült volna, a lakásgond ma jelentősen kisebbedne. De miután nem várhatunk min­denben az üzemekre és az állam anyagi! erejére, ösztö­nözni kell a lakosságot, hogy saját erőből építkezzenek. Miért nem fűtik a HÉV járatait V Véleményünk szerint a MÁV-na-k nemcsak azt kellene figyelembe vennie, hogy a vas­útüzem tervét teljesítse, ha­nem gondoskodnia kellene ar­ról is, hogy az 50, sőt gyak­ran 60 percet igénybevevő uta­zás alatt az utazóközönség ne legyen kénytelen fagyoskodni. Hozzájárul a fagyoskodás- hoz az is, hogy az ablakok nem zárhatók. . A közönség érdekében ké­rünk sürgős intézkedést a sze-* mét és piszok megszüntetésé­re is. A rendetlenséget okozó szemetelő utasokat vonják fe­lelősségre. Mindezeket megjegyzem az­zal a gondolattal, hogy nem az utasok vannak a MÁV-ért, hanem a MÁV az utasokért. Ünnepi taggyűlések December 17-én a Szentendrei Cementáruipari Vállalatnál és a Szentendrei Kéziszerszámgyárban ünnepélyes taggyűlés keretei között kapták meg a párttagjai új tagsági könyvüket. A párttitkárok ünnepi beszámolói kitértek az elmúlt idők helytelen politikai és gazdasági helyzetére, valamint vázolták az ellenforradalom óta eltelt időben lenini szellemben végzett új gazdaságpolitikát. A taggyűlések megállapították azt, hogy az elmúlt egy év alatt hatalmas fejlődés állott be a két üzem életében. Mind­két üzemben jelentős szociális beruházás valósult meg. A felszólaló elvtársak büszkén vallották magukat a párt harcos tagjainak és ígéretet tettek arra, hogy további felvilá­gosító munkájukkal segítik az üzemek dolgozóit a felemelke­dés felé. M. I-né A MÁVAUT váksza a papírgyár dolgozóinak \ Annak ellenére, hogy az elmúlt 12 év alatt a MÁVAUT | autóbusz hálózata, és ezzel együtt az autóbuszok száma a jel-| szabadulás előttinek többszörösére növekedett, mégis nagy ne- § kézségeink vannak. Külföldi autóbuszokat az ismert deviza-1 nehézségek miatt 1948—49 óta nem hoztunk be. A hazai autó-f ipar pedig exportkötelezettségei mellett nem tudja a belföldi | igényeket teljes mértékben kielégíteni. Az érvényben levő | rcndeletek értelmében, ha az autóközlekedési vállalat bérlet-1 igazolványt bocsát ki, akkor kötelezettséget vállal a bérlettel § rendelkező utasok elszállítására, és az autóbuszok befogadó- \ képességének határáig ad ki bérleteket az egyes járatokra. \ Az utazási igény azonban olyan nagymérvű, hogy a reggelit járatok megteltek és csak a délutáni és éjszakai műszakra 1 közlekedő járatokon van szabad férőhely. Az elmúlt években jelentősen bővítettük a Szentendre | környéki autóbuszjáratokat, új autóbuszok, illetőleg pótkocsis t szerelvények beállításával, mégis a hajnali csúcsforgalmi jára- 1 tok túlzsúfoltak és nemegyszer utasok is lemaradtak. ígéretet kaptunk a KPM illetékes osztályától, hogy a 1 jövő évben a menetrendszerű járatokban közlekedő Ikarus I 30-as típusú 40 személyes autóbuszokat az év folyamán folya- | matosan átcserélik 60 személyes nagykocsikra, így a férő-% helyek száma a szentendrei vonalon is növekedni fog. A Budapesti 16. sz. Autóközlekedési Vállalat § Szakmaközi bizottság létrehozásáról tárgyaltak de­cember 12-én a város üzemei­nek és intézményeinek szak- szervezeti megbízottai. Sajná­latos, hogy a kiküldött meghí­vók ellenére elmaradtak a megbeszélésről a kőbányák, a Vegyesipari 'Vállalat, a MÁV, a közalkalmazottak, az Elekt- romos Művek szakszervezeti vezetői. A tanácskozás részvevői há­rom főből álló előkészítő bi­zottságot jelöltek kd ázzál a feladattál, hogy január első felére újabb szakszervezeti gyűlést szervezzenek, ahol m: riasztják a szentendrei Olvasónk írja: Egy megoldásra váró szentendrei probléma Örömmel látjuk, hogy az egész város arculata megváltozik. A régi házak felújítva, de eredeti szép­ségükben emelik a város képét. Az utcák egy része már rendben van, és a tervek szerint a közel­jövőben még sok utcát hoznak rendbe, tesznek járhatóbbá. Ez jó!. Van azonban az éremnek egy másik oldala is, ebben az esetben ez a másik oldal jóval nagyobb kiterjedésű, mint maga a város; Ez a városhoz tartozó kültelkek képe, a kültelkeké, melyek szinto félkör alakban veszik körül a vá­rost. Ezeknek a kültelkeknek szép* sége teszi vonzóvá Szentendrét, itt vonulnak végig a turisták népes csoportjai, s néha egy-egy festő is a város romantikája mellett, fi­gyelmet szentel a hegyvidék szép­ségének. Gazdasági téren ezek a kültel­kek teszik szinte országszerte is­mertté városunkat. Köztudomásúi hogy a szentendrei egres és cse­resznye ízével és minőségével első helyen áll, és mégis ezek a kül­telkek városunk mostohagyerme­kei. hiszen elég nagyszámú lakos­ságuk nem részesülhet a civilizá­ció áldásaiban. Nincs villany, nincs vízvezeték, nincs mozi, nincs üzleti nincs iskola. Tudjuk és megértjük; hogy ezeknek — legalábbis nagy­részének — létesítése a külső terü­leteken nem gazdaságos. De van egy mód, amivel ezeket a helyeket könnyebben hozzáférhetőbbé te­hetjük. Kocsiútjaink szinte járhatatla­nok, gallyakkal benőttek, vízmosá­sok, szakadékok teszik lehetetlen­né a közlekedést. A rossz utak miatt a kocsiszállitásnál a gyü­mölcs minősége dromlik, ami mind a termelőket, mind a fogyasztókat károsítja. Ez az oka annak, hogy városunk képéhez szinte hozzátar­tozik a nyári éjszakákon a hegyről levonuló, hátikosár alatt görnyedő emberek sora. A hegyi földek döntő része csak ,,ad”, de nem „kap”. A termelők többsége kénytelen ezt a rabló- gazdálkodást folytatni, mert a trágya, az állati takarmány és szalma felszállítása szinte lehetet­len, részben anyagi okok, részben pedig vállalkozó fuvaros hiánya miatt. Akad egynéhány termelő; aki a trágyát hátikosarában hord­ja fel a műúttól kertjéig. Ez nem megoldás, és így a tervbe vett gyümölcs- és szőlőtelepítési akció is csak félmegoldás, hiszen ennek elengedhetetlen feltétele a helyes és rendszeres trágyázás. Mindezt összevetve, az szükséges, hogy ezek az utak kocsival is járhatók legyenek. Végül, de nem utolsósorban igen nehéz azoknak a dolgozóknak a helyzete is, akik a kültelkekről naponta esőben, sárban, hóban és fagyban kénytelenek a rossz uta­kon munkahelyükre menni. A lap egyik előző számában ol­vastuk azt az örvendetes hírt# hogy az 1958. évi költségvetésben „a tanácsi utak és hidak fejleszté­sére biztosított összeg, mintegy 320 000 forinttal emelkedett”. Re­méljük, ebből a pénzből a kültelki utak javítására is fordít majd városunk vezetősége. x Lakatos Dezső Tyúkos dűlő Nyílt levél ti szentendrei posta vezetőségének I | A Pannónia-telep mellett, I a vasúti sínek közelében áll az élettől elfáradt, pihenésre, nyu- \ galomra váró öregek mutatós emeletes háza, Szentendre város | szociális otthona. Nagy a sürgés-forgás az udvaron, konyhában — disznó- i öles van. A 75 éves Barta néni a nyári konyhában szorgoskodik \ a zsírnak valóval. Kedves arca majd kicsattan a tűz melegétől4 I Megnézzük az éléskamrát. Befőttek, zsír, cukor, citrom, a meg- \ tisztított dió és mandula várja a karácsonyi ünnepeket. A tisz- j tán ragyogó konyhában Mária néni, a szakácsnő, a főzés-sütés j mestere. Mindenki dicséri ízletes, jó főztjét. Tischner néni, a házgondnok, az öregek „mamája” dicse- \ kedve mutatja az otthon értékeit, a hatalmas anyadisznót, két I hízót és az örökké éhes malacokat, az udvaron futkározó szár- : nyasokat. Meller Anna szorgoskodik az állatok körül. Gyula \ bácsi kedvenc foglalkozása a favágás. Páger bácsi, Korgyik \ néni, Halász néni és a többiek mosolyogva számolnak be napi foglalkozásukról. Segítenek, olvasnak, kártyáznak, rádióznak, foltoznak és kézimunkáznak. Sok mindent vásároltak az ünnepekre. Edényeket, takaró­kat, ruhaneműt, függönyöket, de még mosógépet is kaptak. így kívánja széppé, gazdaggá, békéssé tenni hátralevő napjaikat a szeretetteljes gondoskodás. 23 gondozottja van az otthonnak. Túl az élet delén, meg­kímélve a gondoktól, az öregség kedves, csendes derűjével élik napjaikat. Sass Éva \ úgy október havara nyúlik vissza panaszom targya. ó I Buda vidéki Elektromos Művek szentendrei kirendeltsége egy j telefonközponttal gazdagodott. A beszerelési munkálatok so- j rán megfúrták az úttestet, felszedték a Kossuth Lajos utca [ kockaköves járdáját, és ugyancsak felbontották a tanácsháza \ előtti járdaszakaszt. A szereléssel végezve a derék szakembe- I rek visszadobálták a kockaköveket, és mint akik jól végez- i ték a dolgukat, továbbálltak, csak a kockakövek élei, sarkai \ —, melyek az ég felé kacsingatnak — mutatják még ma is a i postaműszak által végzett munka minőségét. Ideje lenne, ha \ intézkedés történne a kérdéses járdaszakaszok rendbeho- I zására. . A bokaficamok és nyaktörések megakadályozása érdeké- I ben ezért szót emelt az Önök, de mindenekelőtt a kultúra I barátja I id. Piszke Antal HÍREK — NAPOKON BELÜL BE­KÖTIK a vízhálózatba az ősz folyamán elkészült izbégi víz­vezetéket. Ennek megtörténté­vel az izbégi óvoda hideg-me­leg vizet kap. — AZ ALKOTMÁNY UT­CAI ISKOLA legégetőbb prob­lémáját orvosolják még ebben az évben. Építik a szennyvíz­levezető csatornát, és ezzel egyidőben sor kerül az illem­helyek rendbehozására is. — DUNABOGDÁNYBAN j étkezdét és vízvezetéket kap a j napközi otthon. — ÚJABB KAZÁN BEÁL­LÍTÁSÁVAL korszerűsítik a Városi Fürdőt. Az eddigi egy kazán meleg víz szolgáltatásá­nak korlátozottsága miatt a vendégek hosszú várakozásra kényszerültek. ’i I — KÖZPONTI FŰTÉSRE 1 TÉRNEK ÁT * rövidesen a § szentendrei szülőotthonban. A I szerelési munkák folynak. I — UJ, 40 FŐNYI alsótago- ! zatú napközis csoport kezdi i meg működését a városban f 1958 január elsejével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom