Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-21 / 200. szám

2

**AAf ME Cf Et

WCirlap

1957. DECEMBER 21. SZOMBAT

Jks 1» r&sut fß fß tj ü Í€*s pénteki Ülése

A lottó 42. játékhetének nyerőszámai:

ft, lf), 24, 42, 7IS

A lottó 42. játékhetének nyerőszámait december 20-án, délelőtt 10 órakor az Ajkai Erőmű • művelődési otthonába» húzták ki. Ezen a héten a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz mintegy 2 650 000 szelvény érkezett be. Vidám, zenéi műsorral egybekötött sorsoláson húzták ki a számokat

(Folytatás az első oldalról)

•ellenőrzés segíthet abban, hogy idejében visszatérhessenek a helyes útra.

A népi ellenőrzésnek ezekkel a kérdésekkel is foglalkoznia kell.

De emellett egyik feladata, hogy leleplezze és felelősségre vonja azokat, akik csákiszal- májának tekintik a társadalmi tulajdont, s akik az állampénztárt a saját zsebükkel tévesztik össze. Leleplezni a korruptokat, a protekciót, a hamisítókat, akik az engedélyezett magánvállalkozást jogtalanul állami javakból támogatják saját életszínvonaluk emelése céljából.

Utalt arra is, hogy vannak olyanok, akik eltorzítják helyes gazdaságpolitikai intézkedéseinket és üzérkedő tevékenységükkel zavarják a dolgozók javát szolgáló állami árpolitikát, szükségleti cikkekkel üzérkednek, drágítják az élelmiszerek árát, igyekeznek vesztegetni, személyes kapcsolatokat használnak fel munka nélküli jövedelem szerzésére. Ezt megkönnyíti sok eset hen a vezetés lazasága, a felelősségérzet csökkenése, a sikerek következtében gyakran mutat kozó önteltség. Különös figyelmet fordít majd a népi ellenőrzés olyan jelenségekre, amelyek azt mutatják, hogy a meglapult ellenséges elemek, vagy azok befolyása alá került liberálisok, becsületes pártonkívü- lieket, vagy párttagokat szorítanák ki munkahelyükről, hogy ott kéjes elemek, vagy éppen rokonok foglalják el a helyet.

— Az itt felsorolt jelenségek —- folytatta — népi demokráciánk megerősödése, proletár- diktatúránk megszilárdulása és a dolgozók támogató bizalma következtében csökkenőben vannak. De a kapitalizmusnak ez a terhes öröksége, az ellen- forradalom züllesztő hatása következtében még mindig komoly kárt okoz. Komoly veszélyt jelentene, ha a legnagyobb eréllyel nem igyekeznénk megsemmisíteni.

— A feladatok gyors és hatékony megoldására nem elégségesek a hivatalos bűnüldöző szervek, bármilyen odaadással dolgozzanak is.

Egész szocializmust építő társadalmunknak mozgásba kell jönnie ennek az országépítő célnak megvalósítására.

A népi ellenőrzés független és tekintélyes intézmény lesz

már az indulásnál is, mert a Minisztertanács közvetlen irányítása alatt áll s mert az ellenőrzött szervtől független dolgozók, a szocializmushoz, hű emberek tíz- és százezreinek részvétele és a jó munka fogja ezt a tekintélyt még magasabbra emelni. Mindenkinek, akinek drága a társadalmi tulajdon, szocialista építésünk alapja, aki a szocialista köz- enkölcs megerősödését akarja, készséggel és becsülettel kell résztvennie a népi ellenőrzés munkájában.

A becsületes dolgozók széles tömegei várják és örömmel fogadják a népi ellenőrzés bizottságait, mert azok jó munkája megsokszorozza erőiket, kapcsolatainak kiszélesítésé vei egyik eleme lesz a széles tömegek közügyekbe való bevonásának.

Tisztelt országgyűlés! Kérem, fogadják el ezt az életbevágó jelentőségű törvényjavaslatot. (Nagy taps.)

Ezután Martin Ferenc or- ! szággyűlési képviselő szólt a törvényjavaslathoz.

Ezután Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese beszélt.

Kelen Béla hozzászólásában bevezetőben Budapest helyzetéről beszélt.

Olt Károly elmondotta, hogy Fejér megyében már néhány hónapja megalakították a népi ellenőrző bizottságot. Megalakulását a lakosság megye- szerte örömmel fogadta, munkáját állandóan növekvő népszerűség és bizalom kíséri. Már e rövid idő alatt is néhány figyelemreméltó, hasznos vizsgálatot végzett el.

Szijjártó Lajos, Pest megye képviselője többek között hangsúlyozta, hogy az új rendszer a tanácsoknál is eredméEzután ebédszünet következett, majd átfértek a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására.

A törvényjavaslat előadója, Molnár Erik képviselő bevezetőben megindokolta, miért volc szükség az 1952-ben élet- belépett polgárt perrendtartás megváltoztatására. A most beterjesztett törvényjavaslattal az Igazságügyi Minisztérium már 1056-ban foglalkozott. az ellenforradalmi események azonban megakadályozták benyújtását. Az elnyesebb ellenőrzésre ad lehetőséget. A népi szerv felszámolja majd a különböző hivatali személyek „mentegetésl kapcsolatát", azt a tanácsok területén tapasztalható káros tevékenységet, hogy nagyszámú spekuláns a kereskedelemben kihasználja az ellenőrzés hiánya adta lehetőségeket, ad- vesz, de adót nem fizet. Vannak ilyen jelenségek a becsületes kisiparosok ezrei között meglapuló egynéhány élősdi- nél is

Szóvátette a továbbiakban, hogy a tanácsoknál, de országos szerveknél is mulasztások vannak a társadalmi tulajdon védelme terén. Sokhelyütt még mindig hiányzik az anyagszámadás és a vagyonleltár.

A népi ellenőrzés segítségévei javul majd az országos szintű ellenőrző szervek munkája is — mondotta. majd hangoztatta:

— Az új szerv feladata, hogy kemény, következetes, személyekre való tekintet nélküli ellenőrzést folytasson, annál is inkább, mert a törvényjavaslat szerint az egyes területek gazdasági, vagy állami vezetői a bizottságokban nemi vehetnek részt. Akadnak még ma is olyanok — egyre kevesebben ugyan és többségükben ezek is becsületes emberek —. akik eredményeink folytán önteltek, nem bírják a bírálatot, nem fogadják szívesen az ellenőrzést. Ezek a szocializmus ellenségeinek tesznek engedményeket.

Szijjártó Lajos végül példákkal mutatta be, hogyan fosztogatják a szocializmus ellenségei, a levitézlett társadalmi rend ügynökei a nép vagyonát.

Szabó Piroska után Gazda 1 Géza beszélt.

készült javaslatot a bírák, az ügyészek és az ügyvédek széles körben megvitatták.

Molnár Erik ismertette, milyen változásokat jelent a törvényjavaslat az eddigi gyakorlathoz képest. így például az örökbefogadási, a szerződésfelbontási. a gondnoksági és különösen a házassági bon- tóperekben a jövőben első fokon a járásbíróság lesz illetékes. A válásnál egyébként megszüntetik az úgynevezett előkészítő eljárást, amely a j gyakorlatban nem vált be. tel- j jesen formális volt.

Megszüntetik a válóperek külön illetékét is. Módosították a. fellebbezési eljárás egyes vonatkozásait,.

a perújítás kérdéséről a jövőben az alsófokon eljárt bíróság dönt.

A törvényjavaslathoz elsőnek Pongrácz Kálmán szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy a javaslat az állampolgári jogok fokozottabb biztosításával a szocialista demokratizmus kiszélesítésere és elmélyítésére irányul. Bizonyítja: igen jelentős helyet Kapott az a törekvés, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit szilárdan rögzítő törvénykönyvek álljanak rendelkezésre. Pongrácz Kálmán

a törvényjavaslatot elfogadta.

\

A következő felszólaló Székely Béla méltatta azokat a jogszabályokat, amelyeket a forradálmi munkás-paraszt

kormány fennállása óta hozott, így visszahelyezték eredeti jogaikba a feloszlatott termelő- szövetkezeteket, elrendelték a széthurcolt vagyontárgyak visszaadását. A beadási rendszer eltörlése gyökeres változást hozott a parasztság helyzetében, s ennek hatása volt a földhaszonbérleti viszonyokra ts. Székely Béla kiemelte:

fontos rendelkezése a törvénytervezetnek, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács megbízottja is képviselheti a tsz-eket a polgári perekben.

Ez azt jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek az eddiginél sokkal szakszerűbb jogi tanácsadásban és képviseletben részesülhetnek. A törvényjavaslatot elfogadta.

Molnár Erik — minthogy a javaslattal szemben észrevétel nem merült fel — ismételten kérte az országgyűlést annak elfogadására. Az elnöklő Nagy- istók József a törvényjavaslatot szavazásra tette fel. A képviselők a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadták.

Az elnök javaslatára az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését szombaton délelőtt 10 órai kezdettel tartja. Napirenden a Legfelsőbb Bj'ró- j ság elnöke, a legfőbb ügyész j beszámolója és interpellációk i szerepelnek.

rrmruxp

1957. december 21., szombat, Tamás napja.

A Nap kél 7,29 óraikor, nyugszik 15,55 órakor.

A Hold kél 7.14 órakor, nyugszik 16,32 órakor.

Várható időjárás szómba- tan estig: Párás, több helyen ködös idő, helyenként köd- szitálás. Gyenge légáramlás. A hőmérséklet alakulásában nem lesz lényeges változás. Várható legmagasabb hőmér, séklet szombaton: plusz 1 — plusz 4 fok között.

— ÜLÉST TARTOTT a

Szakszervezetek Pest megyei T anácsának elnöksége. Az ülésen a KPVDSZ munkáját tárgyalták meg.

— AZ UTÖBBI ÉVEKBEN jelentősen megnövekedett a magyar rádiókészülékek exportja. A kitűnő Orion márka „behatolt" még a legigényesebb európai piacokra is. Legutóbb például Svédország és Belgium vásárolt tőlünk rádiót.

— KÜLFÖLDI TANULMÁNYUTAK tapasztalatai alapján olyan új festési eljárásokat próbálnak ki textil- gyáraink, amelyekkel élén- kebb színű mintákat kapnak a textilanyagok.

— A MAGYAR VASUTAS című lap szerkesztősége kérte. közöljük, hogy Rácz Ba- lázsnét, aki Nagykörösön dolgozott és jelenleg a szolnoki vasútállomáson teljesít szolgálatot, nem büntetésből, hanem családi okok miatt saját kérelmére helyezték át Szolnokra.

— MEZŐGAZDASÁGI Diesel-motor prototípusa készült el a budaörsi Prés- és Ková- csoltárugyárban.

— KÉTEZER VAGON búr- gonyából készítenek cukorszörpöt. keményítőt és sok értékes gyógyszer-alap anyagot a Demecseri Keményítő' gyárban. Burgonyacukorból például a karácsonyi ünnepek előtt kétnaponlcént 54 mázsát küldenek a fővárosba,

— A BÁNYÁSZATI DOLGOZOK SZAKSZERVEZETÉNEK központi vezetősége pénteken tanácskozásra ült össze. A tárgysorozatban szerepel a szakszervezet elnökségének a bányák ez évi termeléséről, valamint a szak- szervezet ezzel kapcsolatos munkájáról és a jövő évi feladatokról szóló beszámolója.

— A CSEPEL AUTÓGYÁRBAN jövőre 400-zal több D 352-es és D 420-as tehergépkocsit gyártanak és megteremtik a D 450-es tehergépkocsik gyártásának

feltételeit is.

A Nagy vásártelepre pénteken reggel húsz vagon és kilenc tehergépkocsi áru érkezett, egyebek között tíz vagon alma és 'nyolc vagon zöldáru.

A Halértékesítő Vállalat négyezer mázsa tógazdasági élőpontyot és egyéb halat biztosított karácsonyra. Elosztását pénteken reggel kezdték meg a szaküzletek és a vendéglátóipari konyhák között. A Földművesszövetkezetek Budapesti Értékesítő Vállalata nagy mennyiségű sert esés libatepertőt, füstölt oldalast, csontnélküli sonkát, és nyers körmöt adott a csarnoki boltoknak. Az oldalast kilónként 30. a sonkát 41, a körmöt 11, a sertéstepertőt 32, a libatepertőt pedig 40 forintért hozta forgalomba.

Nagy mennyiségű nürnbergi fajtájú, nemesített, édes torma erkezett Győr vidékéről, ára az állami boltokban kilónként 13 forint. A szövetkezeti baromfiboltok a tisztított, hízott jérce- pulykát egészben mérve kilónként 24 forintért árusították.

31 olniír Erik elvtárs előadói beszéde

(18)

— Menjenek és feküdjenek le — mondta Aelita a vendégeknek azon a nyelven, amelynek hangjai ugyan még különösen hangzottak fülüknek, de a szavak értelme már eljutott tudatukba.

A LÉPCSŐN

Elmúlt egy -hét.

Amikor Lösz később visszaemlékezett, liékes félhomálynak, csodálatos nyugalomnak tetszett ez az idő, amelyben az ébren átélt, csodálatos álomlátások hosszú sora vonult el előtte.

Lösz és Guszev korán reggel kelt. A fürdő és a köny- nyű reggeli után a könyvtárba siettek. A küszöbön Aelita fürkésző, gyöngéd pillantása fogadta, őket. Szavai már csaknem teljesen érthetőek voltak. Kifejezhetetlen nyugalmat árasztott a szoba csendje, félhomálya, s Aelita halk szavai. A lány csillogó tekintete a tükörre tapadt és azon álomképek tűntek fel és árnyak suhantak. Szavai szinte belopóztak. Lösz és Guszev tudatába.

E szavak először csak puszta hangok voltak, aztán megteltek értelemmel, összefolytak az élet keringésével. Most,

amikor Lösz kiejtette ezt a nevet: „Aelita’’ — a név 'kétféle érzést kavart • föl benne: az első szótag — AE — bánatot keltett, azt jelentette: ,.akit utoljára látunk”; a második ezüstös fényt csillan■ tolt fel — LITA — azt jelentette: „csillagfény”. Ily módon az új világ nyelve gáttalanul ömlött tudatúkba.

Hét napig tartott ez a tanulás. A reggeli órákban és alkonyaitól éjfélig folytak a leckék. Aelita végül is elfáradt. A nyolcadik napon nem költötték fel a vendégeket, estig aludtak.

Amikor Lösz felébredt, a fák árnyéka már hosszúra nyúlt odakint. Recsegő, monoton hangon fütyült egy madár. Lösz sietve felöltözött, fel sem költötte Guszevet, és a könyvtárba ment. De kopogtatására senki sem válaszolt. Ekkor Lösz — először az itt töltött hét nap alatt — kiment az udvarra.

A tisztás a liget és az alacsony épületék felé ereszkedett. Arrafelé vonultak elnyújtott bőgéssel a hosszúszőrű, esetlen állatók. a hásák, amelyeket mintha tehénből és medvéből gyúrtak volna eggyé. A lehanyatló nap aranyfényt öntött a bodor fűre, nedves

(irányfényben fürdőit az egész rét. Smaragdzöld darvak röppentek a tóra. Messze, az alkonyati nap sugaraiból kibontakozott a hegy havas kúpja. Nyugalom és az aranyfényben búcsúzó nap szomorúsága töltötte be a lelket.

Lösz a már ismerős ösvényen lement a tóhoz. Kétoldalt ugyanazok a lehajló azúrfák álltak, ugyanazokat a romokat látta a foltos fatörzsek mögött és ugyanolyan könnyű és hűvös volt a levegő, mint megérkezésük idején. De Lösz úgy érezte, hogy most látja • először e csodálatos tájat. Szeme felnyílt és megismerte a dolgok nevét.

Az ágak között itt is, ott is csillogott a tó tükre. De amikor Lösz odaért a vízhez, a nap már lement, az alkonyat tüzes tollai, könnyedén suhanó lángnyelvei aranyfény- nyel borították el a fél égboltot. A ragyogást hirtelen leereszkedő szürkeség takarta el, az ég elsötétült és máris fent szikráztak az égen a csillagok. Furcsa csillagalakzatok fénye verődött vissza a víztükrön. A tó kis öblében a lépcsőnél két kőkolosszus feSketéllett: ezredévek őrei ültek ott. arcukat a csillagok felé fordítva.

Lösz a lépcsőhöz ment. Szeme még nem szokta meg a gyorsan beállott sötétséget. Az egyik szobor talapzatára könyökölt és mélyen beszívta a tó párás levegőjét, a tavi virágok kesernyés illatát. A csillagok visszfénye elborult a víztükrön, könnyű köd szállt a tóra. De a csillagok egyre fényesebben tündököltek és már kibontakoztak a sötétből az alvó ágak, a csillogó kövek és az ülő Magacitl mosolygó • arca.

Lösz adflig álldogált és nézegetett, míg a kőre támasztott karja elzsibbadt. Kikkor eltávolodott a szobortól és hirtelen megpillantotta a lépcső alján Aelitát. A lány mozdulatlanul ült és elmerengett a felcete víztükrön himbálózó csillagokon.

— Aiu tu ira haszhe, Aelita — mondta Lösz és csodálkozva hallgatta a furcsa hangokat, amelyek ajkán fölcsendültek. Olyan nehezen mondta ki őket, mintha fagy dermesztette volna meg a száját. Kívánsága mintha önmagától öltözött volna ezekbe a furcsa szavakba: „Itt maradhatok magával, Aelita?”

Aelita lassan hátranézett.

— Igen — mondta.

Lösz leült melléje a lépcsőre. Aelita haját fekete köpenyének csuklyája fedte. Arca kivehető volt a csillagfénv- ben, de szeme nem látszott, csupán fekete árnyék a szem- üregénél.

Hidegen, nyugodtan kérdezte:

— Maga boldog volt ott, a Földön?

Lösz nem felelt azonnal. Ránézett a lányra: Aelita ar ca merev volt, szája szomorú.

— Igen — mondta Lösz. — Boldog voltam.

— Mitől boldogok az emberek a Földön?

Lösz megint ránézett,

— Azt hiszem, nálunk, a Földön az a boldogság, ha az ember elfelejtkezik magáról. Az a boldog, akiben megvan a teljesség, a kiegyensúlyozottság. és aki azokért kímn élni. akiktől ezt a teljességet, kiegyensúlyozottságot, örömet, kapja.

Aelita most Lösz felé fordult. Láthatóvá vált tágra* nyílt szeme, amely csodálkozva nézte est a fehérhajú emberóriást.

— Ezt a boldogságot a sze leiemben lehet megtalálni — mondta Lösz.

Aelita elfordult. Hegyes csuklyája rázkódott. Nevetett talán? Nem. Vagy sírt? Azt sem. Lösz ijedten fészkelődön a mohos lépcsőn. Aelita enyhén reszkető hangon megszólalt:

— Miért hagyta ott a Földet?

— Meghalt, akit szerettem — mondta Lösz. — Nem volt hozzá erőm, hogy legyűrjem a kétségbeesést. ' rettenetesen fájt az élet. Szökevény vagyok. Gyáva szökevény.

Aelita kidugta kezét köpenye alól és rátétté Lösz széles kézfejére: megérintette, aztán visszahúzta ujjait a köpeny alá.

— Tudtam, hogy egyszer eljön ez az életemben — mondta tűnődve. — Már kislánykoromban furcsa álmaim voltak. Magas, zöld hegyeket láttam, szürke folyókat, nem olyanokat mint az itteniek. Felhőket, hatalmas, fehér felhőket és esőt,

záporozó vizet. És nagy, magas embereket. Azt hittem, hogy megtébolyodom. A tanítóm később azt mondta, hogy ez volt az ashe, a belső látás. Bennünk, Magacitl utódaiban él még egy másik élet emléke, szunnyad az ashe, mint a meg-nem-éreit mag. Az ashe szörnyű erő, hatalmas bölcsesség. De nem tudom, mi az a boldogság.

Aelita mindkét kezét kidugta most a köpenye alól és szinte tapsolt, mint egy kisgyerek. Csuklyája ismét rázkódott.

— Sok-sok éve idejövök éjjelenként erre a lépcsőre és nézem a csillagokat. Sok mindent tudók. Tudok olyat is, amit magának nem kell sóim megtudnia. De boldog csak gyereklzorómban voltam, amikor felhőkről, záporesőről, zöld hegyekről és nagy embereikről álmodtam. Tanítóm figyelmeztetett, azt mondta, hagy elpusztulok.

Arcát Lösz felé fordította és hirtelen elnevette magát.

Lösz szíve elszorult: olyan csodálatosan szép volt Aelita, olyan kábító, édes-keserű illatot árasztott a csuklyája, a keze, az arca. szája.

— Azt mondta a tanítóm: .,Elpusztít téged a hao”. Ez a szó leszállást jelent.

Aelita elfordult és szemébe húzta csuklyáját.

Ego darabig hallgattak, aztán Lösz megszólalt:

— Mondja el nekem, amit tud, Aelita.

— Titok — felelte ünnepélyesen a lány — de maga ember. ezért sok mindent el kell majd úgyis mondanom magának.

(Folytatjuk)