Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-20 / 199. szám

NAPLŰ Vácról indult e! • A P E ST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • I. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1957. DECEMBER 20. PÉNTEK Lesz-e nyereségrészesedés a Váci Kötöttárugyárban ? 1957. április 13-án jelent meg a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány pénzügyminiszterének 133/ 1957. P. M. utasítása, amely az ipari vállalatok 1957. évi nyereségrészesedését szabá­lyozza. Az utasítás az eddigi rendszerektől eltérő módon kí­vánja a vállalatok és a válla­lati dolgozók anyagi érde­keltségét — a nyereség alaku­lásától függően — érvényesí­teni. Az új módszer szervesen kapcsolódik ahhoz az irány­zathoz, amely szerint a nép­gazdaság fejlesztési irányának alapelve a gazdaságosság lett. Az új alapelv szerint a gazda­ságosság szempontjai döntőek a termelő munkában is. A nyereségrészesedési rendszer bevezetésével is meg kívánták szüntetni az anyagi ösztönzés­nek azt a sokszor helytelen gyakorlatát, amely főleg a tervek mennyiségi teljesítését és túlteljesítését kívánta több­letjuttatásban részesíteni, és az anyagi ösztönzést a ter­vek mennyiségi túlteljesítése helyett a minél gazdaságosabb termeléssel kapcsolta össze. A gazdaságosabb termelés céljainak érdekében hozott pénzügyminiszteri utasítás szerint mindazokat az ipari vállalatokat, amelyeknek az 1957. II—IV. negyedévi tény­leges nyeresége meghaladja az 1956. IV. negyedévét megelő­ző jövedelmezőség mértékét, az igazgatói alapon felül nye­reségrészesedés illeti meg. A nyereségrészesedés kétféle cí­men illeti meg a vállalatot: 1. felosztható nyereségrészese­dés címén, amely vállalatunk­nál a többletnyereség kb. 33 százalékáig terjedhet, 2. vál­lalatfejlesztés, illetve tartalék céljára a többletnyereség 10 százaléka. Dolgozóink, amikor hírla­pokból, termelési értekezlete­ken és a szakszervezeti aktíva hálózaton keresztül értesültek arról, hogy a bérrendezésen, a szombat éjszakai műszak meg­szüntetésén és az újból rend­szeresített jelentős értékű természetbeni juttatáson felül még nyereségrészesedést is kaphatnak, a hírt meglehető­sen kétkedve és közömbösen fogadták. Érdeklődésüket azonban sikerült felkeltenünk és azóta is állandóan ébren tartanunk, egyrészt azzal, hogy időközönként közhírré tettük, hoev már hány napi nyereség- részesedésnek megfelelő több- letnvereséget értünk el. más­részt azzal, hogy közöltük dol­gozóinkkal a nyereségrészese­dés kifizetésének feltételeit. Ebből megtudták, hogy akik az átlagosnál kedvezőbben be­folyásolják a vállalati ered­mény alakulását, vagy öt évet meghaladó folyamatos munkaviszonyuk van, az alap nyereségrészesedést meghala­dóan, akik kedvezőtlenül be­folyásolták a vállalati ered­mény alakulását, az alapnye­reség részesedésnél kisebb mértékben fognak részesedést kapni. Dolgozóink megértették és magukévá tették a gazdaságos­ság elvét és azt, hogy a takaré­koskodás ma már nemcsak népgazdasági érdek, hanem saját érdekük is. Ezt szem­léltetően mutatja pl. az alap­anyagfelhasználás alakulása, amely a múlt évi, 62,5 száza­lékról és a folyó év I. negye­dének 63,4 százalékáról a II. negyedévben (amelyben a nye­reségrészesedési rendszer be­vezetésre került) 61,2 száza­lékra, a III. negyedévben 62,1 Százalékra csökkent. Ugyan­csak kedvező volt mindkét negyedévben a bérhányad és a rezsiköltségek alakulása. A termelékenység is kedvező fej­lődést mutat. A többletnyereség túltelje­sítése érdekében dolgczóink a folyó IV. negyedévben to­vábbi erőfeszítéseket tettek. Ezek közül kiemelkedik a szabászati hulladék csökken­tése, amely a múlt évi 11,1 százalékról november hónap­ban 9,7 százalékra csökkent, és továbbra is csökkenő ten­denciát mutat. Jelentős meg­takarítást fog még a IV. ne­gyedévbén eredményezni gőz­gépünk átalakításának befe­jezése. Mint előbbiekből látható, dolgozóink magukévá tették a gazdaságos termelés alapelvét. Vállalatunk azonban e té­ren meglehetősen nehéz hely­zetben van, éppen azért, mert mgr a múltban is ala­csony önköltséggel, tehát ma­gas rentabilitással dolgozott. Emiatt a múltban vesztesé­ges. vagy alacsony jövedel­mezőséggel, de most ugyan­csak jó eredménnyel dolgozó vállalatokkal szemben hát­rányba került, mert már nem rendelkezett annyi feltárható tartalékkal, mint említett vál­lalatok. Erőfeszítéseink és az a. körülmény, hogy ter­melésünk a múlt évvel szemben kb. 28 százalékkal emelkedett, előreláthatóan mégis lehetővé teszi jelentős többletnyereség elérését, amelynek alapján számításunk szerint 16—18 napi nyereség- részesedés fog a vállalat ren­delkezésére állni. Surányi Imre. a Váci Kötöttárugyár főkönyvelője Az első lépések után November 11 -én tartotta alakuló ülését a váci Dunai Hajóáyár nőtanácsa. A „se­gíts magadon” elv alapján cél­juk: közös összefogással éle­tük megszépítése, és a még boldogabb jövő megteremté­se. A 90 tagú nőtanács Choven elvtársnő elnökletével sok szép tervet tűzött Vei már elindul- tában. Első rendezvényük volt az üzemi bál. A nőtanács szer­vezte. Munkával, ügyesség­gel, szeretettel készültek rá — És a bevétel? — Mosógépet vásárolunk rajta, dolgozóink részére — mondja Choven elvtársnő. — A karácsony közeledtével gyermekeink megajándéko­zása a következő program. Nem feledkezünk meg arról sem, hoa-'i a negyedik negyed­év végéhez érkezünk. Asszony­társaink között végzett fel- világosító munkánkkal oda­hatunlk, hogy teljesen leiküzd- jiiik a gyár termelésében még mutatkozó nehézségeket. A nőtanács foglalkozik az­zal a gondolattal is, hogy az ifjabb nemzedék minél na­gyobb számban, szinte játszva sajátítsa el a komoly mun­kát. A KISZ modellező kö- j rének munkáját támogatják, j hogy néhány évtized múlva, t amikor az idősebbek nyugdíj, ba vonulnak, meglegyen a jó szakmunkások utánpótlása. — Az első lépések után — búcsúzik a hajógyári nőta­nács vezetője — még sokat szeretnénk tenni. A jövő 4V elején nagy farsangi bált tervezünk: ennek bértételé­ből a gyermekek üdültetését kívánjuk fedezni. Reméljük, hogy hasonló, szép eredményekről írhatunk rö­videsen többi váci üzemünk nőtanácsának munkájáról is. M. V. A váci kertészeti iskola tanulója volt Horváth-Bors Máté, aki ma a Fertődi Kutató Intézetben dolgozik, fontos be­osztásban. Most a tápoldatos (földnélküli termesztgsesj uborka nevelésével foglalkozik. Az első kísérletek bevál­tak, rövidesen üzemi méretekben is Indulhat a termelés ' 'fltnUHUIIIIUIHIIMIHHIIimill Oktatásügyi dolgozók tapasztalatcseréje ■ | nagy siker. a múlt csütörtöki irodalmi-esten KIT ÁBRÁZOL EZ A FÉNYKÉP? Lapunk mai számában kö­zöljük a Váci Vendéglátó­ipari Vállalat egyik kiváló dolgozójának fényképét. A szelvényre írja rá, hogy kit ábrázol a fénykép és kedd délig juttassa el á szerkesztőségbe. A helyes megfejtők között, ezen a . héten háromszor 10 darab totó-szelvényt sorsolunk ki! A fényképen szerepel: A NÉPFRONT-BIZOTTSÁG KARÁCSONYFÁJA A népfront-bizottság leg­utóbbi elnöki ülésén elhatároz­ták, hogy az idén is felállítják — az elmúlt évekhez hason­lóan — a több méteres, kivilá­gított kárácsonyfát a Szréche- nyi utca és Csányi út keresz­teződésénél Cegléd és Vác város Oktatás­ügyi dolgozói között követés- reméLtó tapasztalatcsere zaj­lott le az elmúlt hét folyamán. A Vác Városi Tanács az ok­tatásügyi állandó bizottságból, a szülői munkaközösség tag­jaiból, az iskolai gondnokság­ból és az iskolaigazgatókból álló küldöttséget vezetett Ceg­lédre, hogy ott megbeszéljék a két város oktatásügyének és kulturális helyzetének kér­déseit. Cegléden a városi tanács be­mutatta a város kulturális in­tézményeit : a kultúrházat, azon belül a gyönyörűen be­rendezett és felszerelt klub­helyiséget, a színháztermet stb. Ezt követőleg a zeneiskolát, a zeneóvoda működését tanul­mányozták a vendégek, majd megtekintették a járási könyv tárat és a Kossuth-múzeumot Már menet közben is igen hasznos megbeszélés folyt a két város kulturális helyzeté­ről, annak fejlesztési lehető­ségeiről, módjairól. Megtekin­tették közben a váci vendégek a kultúi-ház dísztermében levő rádiék-iállítást is. Ebéd után az oktatásügyi in­tézményeket: iskolákat, nap­közi otthonokat tanulmányoz, ták, miközben ugyancsak na­gyon sok és lényeges tapasz­talatot cseréltek ki, úgy az igazgatók, mint az oktatási állandó bizottság és a szülői munkaközösség tagjai is. A városi tanács épületében tartották meg a tapasztalat- csere értékelését, melyen a ceglédi iskolaigazgatók és a számadó igazgató is jelen volt- Az értékelésen az őszinte és szabad véleménynyilvánítás szellemében beszélték meg a látottakat, tapasztaltakat, és bizony az idő kevésnek bizo­nyult a sók-sok kérdés megvi tatására. A megbeszélésen sok olyan hasznos javaslat szüle­tett, melyek helyileg részben máris megvalósíthatók, rész­ben javaslat formájában ke­rülnek a felsőbb hatóságok elé. A váci küldöttek azzal a jó érzéssel távozhattak Cegléd­ről. hogy a kirándulás hasz­nos és értékes volt: Bizonyí­téka ennek az is, hogy nem fejeződött be ezzel a látogatás sal a tapasztalatcsere, mert a váciak nyomban meghívták a ceglédieket Vácra, hogy ott folytassák majd a megbeszé­léseket. Koperniczky István iskolaigazgató | színes műsor ümiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiinf Nehéz elfogultság nélkül írni a december 12-i műsoros estről, hiszen a mi rendezvényünkről van szó. A kultúrház irodalmi szakkörének tagjai és a Váci Napló szerkesztő bi­zottsága fogott össze, hogy találkozzék az olvasókkal és né- háay kellemes órát biztosítson a részükre. A találkozás várakozáson felül sikerült. Egy üres szék nem- volt a Fehér Galamb színháztermében! Még nagykőrösi vendégeket is üdvözölhettünk a nézők soraiban. A Váci Vendéglátóipari Vállalat a házigazda szeretetével es gondosságával támogatta az est gondolatát. De nem lett volna siker, ha a járási művelődési otthon kiváló művészgár­dája nem tolmácsolja olyan szépen, lelkesen a helyi szerzők mondanivalóit. Vers, villámtréf-a, elbeszélés, monológ válto­gatta egymást a színpadon, majd dallamos énekszámok vidí­tották fel a hallgatóságot. Első ízben volt Vácott „Zenés-irodalmi fejtörő1’. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy 218 szavazólap került a szerencse­ládába és a helyi zenei és irodalmi műveltség fokmérője, hogy ennek kétharmada 10, 9 és 8 találatos szelvény volt. Nagy izgalom közben húzták ki a nyertesek neveit, akik boldogan vették át a virágvázát, Kuglófot, likőrös készletet, filmteker­cseket, szalámirudat — a helyi vállalatok és szervek szép ajándékait. Közben a pincérek alig győzték teljesíteni a jóízű disznó­toros vacsorára, italféleségekre, feketekávéra szóló megren­deléseket. Az est résztvevői a késő éjjeli órákig maradtak együtt. Lapunk útján köszönjük mindazoknak, akik munkájukkal, támogatásukkal segítették törekvéseinket, és azt, hogy szer­zőkben, rendezőkben megerősítették a hitet: érdemes lesz a jövőben is vállalkozni hasonló szellemű műsoros esték meg­rendezésére. • Öt temek tőét a, öt húldcuj m/ettes A Váci Vendéglátóipari Vállalat cukrászipari kiállítá­sán közel ötezer Édes-Lottó szelvényt töltöttek ki a jelen­levők. A bíráló bizottságnak fejtörést okozott a nyertesek kiválasztása. Ez is megtörr tént és Túri Menyhért igazgató elvtárs ünnepélyes keretek között nyújtott át egy-egy remekbe készült cukrászkölte­ményt öt boldog nyertesnek: Bizják Józsefnek, Kínál Zsu­zsannának, Kiss Máriának, Jójárt Évának és Mravik Já­nosnak. A kiskereskedelem felkészült az ünnepi forgalomra A főtéri illatszertár ízléses kirakata sok vevőt csábít a vásárlásra. Ezerféle színű és nagyságú üvegek, dobozok, tégelyeik halmaza mutatja magát benn is, a mennyezetig érő állványokon. Valameny- nyi kedves, célszerű ajándék szeretteinknek Kubovics Józsefné, az üz­let vezetője 17 éve dolgozik már a piperecikkek birodal­mában. Ügy összeforrt az üz­lettel, hogy még álmában is megtalálná - a Caola-szappant, vagy bármi mást. Rajta kívül még négy ügyes dolgozó (eb­ből kettő tanuló) átlagosan havi 120—130 ezer forint for­galmat bevételez. A decembe­ri átlag természetesen jóval nagyobb lesz, ★ A Váci Vendéglátóipari Vál­lalat központjában Szepesi Dezső, az áruforgalmi osztály vezetője tájékoztat az évvégi előkészületekről. — Előre számítunk a csúcs­forgalomra. Üzleteink teljes felkészültséggel várják a ven­dégeket. Áruban pedig olyan, bőséges a választék, hogy mindenki megtalálja mindazt, amit fizeme-szája kíván. A kommersz borok mellett to­kaji furmintot biztosítottunk, Melegkonyhás üzemegysé­geinkben a különféle ma­gyarosan készített húskészít­mények mellett ott lesz a ba­romfi- és halféleségekből ké­szült áru, cukrásziparunk is sok meglepetést tartogat. Megépül-e Vácott a Dunai Cementmű? — ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést Deli András igaz­gató elvtárssal. — Rossz helyen tette fel a kérdést — hangzik a válasz. — Még tálán a minisztérium­ban, vagy talán a Tervhivatal­ban sem tudnának erre a kér­désre csak hosszabb gondol­kodás után válaszolni. A ter­vezet szerint a majd több ezer munkást foglalkoztató üzem­ben jelenleg 25 fő dolgozik, illetve védi, óvja, az eddig be­épített állagokat. Befejezik a félbemaradt épületéket. Most fejezték be a drótkötélpálya alsó épületének és gépeinek maradandó állapotba való he­lyezését. Ezenkívül mégiscsak kide­rül, hogy földfúrások foly­nak, mérik a talaj agyagréte­gének vastagságát és minősé­gét. Azt is megtudtam, hogy a mész-üzemegység megépítését mégiscsak előbbre hozták, mert a mészre nagy szükség van az ország nagyméretű építkezéseinél. Még megkérdezem, vajon a Dunakanyarban épülő erőmű építkezéséhez honnan veszik majd a cementet, hiszen a tervék szerint az erőműhöz rengeteg cementre lesz szük­ség. Deli elvtárs a Lábatlant Cementgyár kapacitását olyan­nak tartja, amely képes lesz a cementszükséglet kielégíté­sére és az is van ide a leg közelebb. Majd a lakásépítés iránt ér­deklődöm, hiszen ha majd mégis megindul az üzem épít­kezése, a lakásokra lesz leg­gyorsabban szükség. Nevetnek valamennyien, akik a szobában vannak, de később ez a nevetés panasszá változik. Ötszáznegyven la­kásra lesz majd szükség. Az Április 4. téren eddig épített lakásokat önkényes lakásfog­lalók foglalták el, ugyanez a helyzet a dunaparti lakásépít­kezésnél is. — Ha a lakások építésével kezdenénk, nem tudnánk azo­kat az önkényes elfoglalóktól megvédeni, és sajnos, ebben a városi tanács is elég gyengé­nek bizonyult. Még egy panaszt mondtak el az elvtársak: Kérik a MÄ- VAG-tól az autóbuszjárat ren­dezését. Az itt dolgozókon 'kí­vül ezt kérik a dunaparti ház lakói is. „Lábbuszon“ hosszú az út még a felnőtteknek is, hát még azoknak a gyerekeknek, akik innen járnak be a váró sí iskolákba. Jó lenne, ha a sejcei buszjáratot akkor indí­tanák, amikor arra legnagyobb szükség lenne, de a legjobb megoldás az lenne, ha a vá­ros helyi járatai közül — ha nem is mind, de egy pár — kijárna a cementgyárig. A nagy jövő elé néző Dunai Ce­mentmű dolgozói és az ott lakó gyermekek megérdemelnék ké­résük teljesítését. Gádorosi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom