Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-20 / 199. szám

I. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM ,\H\ 50 FILLER 1957. DECEMBER 20. PÉNTEK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ........... 1................. \ M egkezdődött az országgyűlés ülésszaka u<«>\ HOZZÁÉRJEK? Az országgyűlés, amelyet a Képiköztársaság Elnöki Taná­csa az alkomány alapján új ülésszakra összehívott, csü­törtökön megkezdte tanácsko­zását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népiköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Ká­dár János, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kor­mány első elnökihelyettese, Antos István, Biszku Béla, Gzottner Sándor, dr. Dole- sehall Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kor­mány tagijai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 11 éra után Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Minisz­tertanács elnöke benyújtotta a népi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslatot, az igazságügy­miniszter pedig a polgári per­rendtartás egyes rendelkezé­seinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény- javaslatokat előzetes tárgya­lásra kiadták az illetékes ál­lamigazgatási, illetve jogi és igazságügyi bizottságnak. Rónai Sándor ismertette' a beérkezett interpelláció­kat, majd az országgyű­lés elfogadta a következő napirendet: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának, beszámolója a két ülésszak közti tevékenységről. 2. A külpolitikai helyzetről szóló beszámoló; 3. A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4. A polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módo­sításáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. 5. A Legfelsőbb Bíróság e! iiökénék beszámolója. 6. A legfőbb ügyész beszá­molója. 7. Az interpellációk előter­jesztése. Ezután Kristóf István or­szággyűlési képviselő, az El­nöki Tanács titkára számolt be a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának munkájáról, ame­lyet a legutóbbi ülésszak óta végzett. Hangsúlyozta, hogy az Elnöki Tanács legfőbb célja a szocialista törvényesség biz­tosításának elősegítése, továb­bá nemzetközi kapcsolataink szélesítése volt az elmúlt hat hónapban. Ennek szellemé­ben alkotta törvényerejű ren- deleceit, gyakorolta az alkot­mányban meghatározott ki­nevezési, kegyelmezésd és külügyi tevékenységét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ratifikálta a Magyar- országon tartózik odó szovjet csapatok jogi helyzetéről szó­ló egyezményt. Soha el nem múló hálával gondolunk arra — mondotta ezzel kapcsolat­ban —, hogy a szovjet hadse­reg egységeinek jelenléte Ma­gyarországon az elmúlt év őszén megmentett bennünket a pusztulástól, meghiúsította az imperialisták tervét. Nem felejtjük el, hogy a szovjet hadsereg katonái Magyarországon vérüket áldozták a szabadságért, a szocializmus ügyéért, s hogy a szovjet nép a legszen­tebb proletár internacionalista kötelezettségét teljesítette, amikor segítséget nyújtott népünknek. — Meg vagyunk győződve arról, hogy a Szovjetunió ha­talmas ereje a továbbiakban is a legfőbb biztosítéka ha­zánk szabadságának és füg­getlenségének. Nyilvánvaló, hogy a szovjet csapatok ideig­lenes tartózkodása Magyar- országon népünk elsőrendű érdeke, békés építőmunkánk biztosítéka. Az a nemzetközi egyezmény, amelyet ebben a kérdésben kötöttünk, szabá­lyozza az azzal kapcsolatban felmerült gyakorlati és jogi kérdéseket, de ezen túlmenően ezzel az egyezménnyel tovább erősítjük a magyar és a szov­jet nép megbonthatatlan ba­rátságát. Az Elnöki Tanács ratifikálta a New Yorkban kötött nem­zetközi egyezményt a tartás­díjak külföldön való behajtá­sáról, továbbá a genfi nemzet­közi egyezményt az áruminták és a kereskedelmi propaganda anyagok behozatalának meg­könnyítése érdekében. Nemzetközi kapcsolataink erősödése jut kifejezésre abban a határozatban, amellyel nagykövetségi szintre emeltük Egyiptom­ban kairói követségünket. Ez volt az első eset, hogy kapi­talista államban nagykövetsé­get létesítettünk. Az elmúlt hó­napokban nagyköveteket cse­réltünk a Mongol Népköztársa­sággal, Szíria kérésére az El­nöki Tanács hozzájárult Ad- nan Azhazi, Szíria magyar- országi követének és meghatal­mazott miniszterének kineve­zéséhez, s ez elő fogja mozdí­tani a szír—magyar kapcsola­tokat. Emlékeztetett arra is, hogy az ENSZ-ben az imperialista agresszív körök több ízben tá­madták Népköztársaságunkat, mondván, hogy „nem alkotmá­nyosan” járunk el. Az ilyen kí­sérletek nem minősülhetnek másnak, mint országunk bel- ügyeibe való illetéktelen be­avatkozásnak, hiszen az Egye­sült Nemzetek Szervezete felé kiadott minden okmányunk teljes mértékben megfelel a Magyar Népköztársaság alkot­mányában lefektetett előírá­soknak. A törvényerejű rendeletek alkotásánál az Elnöki Ta­nács egyre inkább támasz­kodott az országgyűlés egyes állandó bizottságai­nak munkájára. Különösen jelentős volt ez a segítség az 1955—56. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalásá­nál, amelyet az Elnöki Tanács hagyott jóvá. Az Elnöki Tanács további jogalkotó munkájában jelentős szerepet töltöttek be a mezőgazdaság egyes kérdései­vel kapcsolatban kiadott tör­vényerejű rendeleték. Az El­nöki Tanács a forradalmi munkás-paraszt kormány ja­vaslatára törvényerejű rende­lettel adott lehetőséget a nép­bírósági tanácsok felállítására a fővárosi és megyei bírósá­goknál az ellenforradalom el­leni következetes küzdelem, az ellenforradalmi elemek végle­ges felszámolása, valamint a közrend és a közbiztonság meg­szilárdítása érdekében. Az át­meneti időben bevezetett rög- tönbíráskodási eljárást novem­ber 3-án megszüntette az Elnöki Tanács. Külön gondoskodtak az el­lenforradalomban hősiesen helytálltak megbecsüléséről. A kormány nem feledke­zett meg a hősi halottak hozzátartozóiról és min­den cselekedetünkkel azon fáradozunk, hogy segítsük begyógyítani a gyilkos el­lenforradalom által ütött sebeket. Az Elnöki Tanács ezért tör­vényerejű rendeletet adott ki, amely az ellenforradalom el­leni harcban megrokkant vagy meghalt személyek, intetve hozzátartozóik részére megkü­lönböztetett nyugdíj folyósítá­sát rendeli el. Ezután a tanácsok néhány kérdésével foglalkozott. A ta­nácsok tekintélye tovább nö­vekedett. A dolgozó tömegek mind' nagyobb bizalommal fordulnak a helyi tanácsok felé. Ezt mutatja többek kö- | zött az is, hogy az elmúlt hó- | napokban megtartott időszaki | választásokon másfélmillió | választó közül 1 474 000 adta | szavazatát a Hazafias Népfront 1 jelöltjeire. Ez a tény a párt | és a kormány iránti növekvő l bizalmat is mutatja. Befejezésül hangsúlyozta. 1 hogy továbbra is minden erőnk- | kel azon leszünk, hogy 1 munkánkkal erősítsük né- i pi demokratikus államunk | törvényes rendjét és ezzel | elősegítsük népünk boldo- | gulását. Az országgyűlés a Népköz- | társaság Elnöki Tanácsának 1 jelentését, a beszámolóban | foglaltakat tudomásul vette, | majd Sebes István külügymi- § nászterhelyettes mondta el be- \ számolóját a külpolitikai hely- | zetről. Szünet után megkezdő- | dött a vita a külügyminiszter- | helyettes beszámolója felett, | Hozzáérjek vagy úgy is szerencsém lesz? I (Szurok János felvétele) 7őutvjjaJl JfláJtipíi tntqko retin zxhátuik ötizázaclik kifordulájájra, rekonstruálják a visegrádi Mátyás-palota belső és díszudvarát, umH (íLálUtfák cl Ilka oreszhuiós kutat helyezik vissza a híres oroszlános kutak Dr. Miinnich Ferenc, Dobi István és Kádár János (balról jobbra) az országgyűlés mai ülésén. Csaknem két évtizedes ása­tási munkák után befejező­dött a visegrádi hegy oldalé- J ^ fekvő oroszlánon nyug­ban Mátyás király es Beatrix j V(^ négy méter magas, gótikus királyné palotájának, vala- j építményt az épségben fenn- mint a két epulet kozott ailt • kápolnának a feltárása. A jövő év nyarára — Hunyadi , Mátyás megkoronázásának 500. évfordulójára — restau­rálják 'és — pontos adatok alapján — sok helyen kiegé­szítik a Mátyás-palota és a kápolna maradványait. A teraszos építkezés leg­alsó lépcsőjén a díszudvart — a palota viszonylag legépebben fennmaradt ré­szét — rekonstruálják. Közepére visszakerül a firen­zei mesterek munkájára valló művészi kőfaragással készült nyolcszögletű diszkét, oldalán Mátyás címereivel, tetején a Herkules-szoborral. Fennma­radt, s már restaurálva áll a díszudvart körülvett faragott kőkorlátos galéria, a „keren­gő“ egy része is. Az e felett épült három terem, s a mel­lettük állt fürdő maradvá­nyainak egyelőre csak az álla­gát óvják meg; teljes rendbe­hozásuk, a fennmaradt váll- kövek alapján pontosan re­konstruálható boltívek meg­építése, távolabbi feladat. Az idei és a jövő év legna­gyobb munkája a termek mö­götti belső udvar és a háttér­ben állt támfal rekonstruá­lása. Az eredetihez híven építik fel a szikláknak támasz­kodó, öt méter magas, hatvan méter hosszú kő­falat, s ennek közepére I maradt részek alapján, teljes 1 pontossággal készítik el. Meg­találták a kút vízvezeték­rendszerének egy részét is, ennek felhasználásával csör­gedezik majd a víz a kút két kőbékájából. Az évforduló idejére befejezik a kápolna­maradványok rekonstrukció­ját is. A falakból itt csak az alapok maradtak fenn, talál­tak viszont több színes, levél­díszes padlócsempét, aminek alapján eredeti formájában állítják helyre a kápolna pad­lózatát. A palota-maradványok rekonstruálásához újfajta építőanyagot kísérleteztek ki Visegrádon, A szürke kőzúzalékból és cementből készült műkő igen alkalmas a hiányos épületré­szek kiegészítésére, mert össz­hangban van az eredeti építő­anyaggal, de azért annyira el­üt, hogy a laikusok is meg­különböztethessék a Mátyás korabeli és a most épített fa­lakai Hol van a legtöbb írástudatlan? Az Egyesült Nemzetek Szervezete nyilvánosságra hoztat hogy a 15 éven. felüliek 45 százaléka írástudatlan. Az írástudat­lanság az ázsiai országokban, továbbá a volt, illetve a még je­lenleg is gyarmati országokban a legmagasabb. Viszonylag igen magas az írástudatlanok száma az amerikai szárazföldön, Afri­kában és. kisebb mértékben az európai országokban. Az UNESCO főtitkárának jelentéséből kitűnik, hogy az európai országok közül Portugáliában a lakosság 44 százaléka, Görög­országban pedig 21 százaléka írástudatlan. Angliában két száza­lékot, az Amerikai Egyesült Államokban 3, illetve 4 százalékot tesz ki az írástudatlanok száma. Érdekes, hogy az Írástudatlan nők száma jóval magasabb a férfiakénál. Pénzsegélyben részesítik a rászorult, több évtizedes szakszervezeti múlttal rendelkező nyugdíjasokat Pest megyében is sok olyan nyugdíjas dolgozó lakik, aki több évtizedes szakszervezeti múltra tekinthet vissza. Ezek közül minél többet részesíte­nek még ebben az évben pénz­Vácott rendezik meg a nyáron a szakszervezetek napját A jövő évben minden me­gyében megrendezik a szak- szervezetek napját. Az SZMT elnöksége úgy határozott, hogy Vácott, a Pokol-szigeten rendezik meg a Pest megyei szakszervezeti napot. Már ja­nuárban hozzálátnak az előké­szítési munkához, szakszerve­zeti nap jelvényt készítenek és ezt az üzemekben árusítják. Nagyszabású kultúrbemutatót, sportversenyeket, üzemi fény­képkiállítást és egyéb látvá­nyosságokat szerveznek. Ün­nepi nagygyűlés is lesz, ame­lyen a legjobb szakszervezed aktívákat megjutalmazzák. A Pest megyei szakszerve­zetek napját júliusban, vagy augusztusban rendezik meg és a jövőben minden évben meg­ismétlik. segélyben. A Szakszervezetek Országos Tanácsa az SZMT- hez 22 000 forintot küldött ki­osztás végett. Ezt az összeget a 18—20 éves szakszervezeti múlttal rendelkező nyugdí­jasok megsegítésére fordítják. Az SZMT kéri a szakszer­vezetek alapszerveit, sürgősen nézzenek körül, hol vannak olyan nyugdíjasok, akik régi szákszervezeti tagok és segít, ségre szorulnak. Be kell küldeni a következő adatokat róluk: mennyi nyug­dija van, mióta szakszervezeti tag. Az életkörülményei fi- gyelembe vételével tegyenek javaslatot 200—350 forintos segélyre. A javaslatokat mi­nél gyorsabban küldjék be a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsához. Budapest, VIII.. Mező Imre utca 19/b. szám alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom