Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-19 / 198. szám
«n Mi t rí# <PCmap 1957. DECEMBER 19. CSÜTÖRTÖK A szarvasmarhatenyésztés útja Pest megyében Sokat beszéltünk már az állat- tenyésztés fontosságáról, sajnos, fejlesztésében legtöbbször csak a sűrűn rovátkáit papírtervekig jutottunk. Sokat beszéltünk mi, megyei szakemberek is a tejövezetről, zöldövezetről, öntözéses művelésről és így tovább, de a gyakorlatban eddig bizony nem sokat tettünk; Pest megye állattenyésztési adottságai — mivel megyénk a főváros körül terül el — egészen speciálisak. A mi megyénkben az állattenyésztésinek, helyesebben a- szarvas- marhatenyésztésnek különleges adottságai vannak. Éppen ezért vizsgáljuk meg, milyen Volt Pest megye szarvasmar- hatenyésztése a múltban, milyen a jelenben és milyen lesz majd a jövőben. Az egyoldalú tervgazdálkodás, a kenyérgabona termelésének erőltetése a sok éven át kialakult állattenyésztést háttérbe szorította. Ennek következtéiben állattenyésztésünk, különösen szarvasmarhatenyésztésünk a háború előttihez képest erősen visszafejlődött. Az állattartó gazdák legtöbbször takarmányhiány- nyal küzdöttek, nem tudták kihasználni az állatállományban rejlő termelőképességet. Drágán és keveset termeltek. Megyénk szarvasmarhatenyésztésének csak néhány éves múltját elemezve, megállapíthatjuk, hogy az 1950-e.s évek tenyésztési mélypontja után évről évre folyamatos javulást tapasztalunk. A tavalyi ellen- forradalmi események következtében azonban újra nagymérvű volt a visszaesés, elsősorban mennyiségileg. A kár legérzékenyebben szarvasmarhatenyésztésünket érte. Míg 1956. március elején csaknem 108 ezer szarvasmarhát •— ebből 45 ezer darab tehenet — számláltunk, addig ez év márciusában alig több mint 90 ezer volt a szarvasmarhalétszám, s ebből 42 000 darab tehén. A szarvasmarhaállomány számát vizsgálva, nem hagyhatunk figyelmen kívül néhány évjáratot, illetve az állomány évenkénti alakulását. Az elmúlt fél évszázadból veszünk néhány jellemző adatot. 1895-ben az összes szarvasmarhalétszám 120162, ebből tehén 58 528. 1935-ben 120 200 az össz-szarvasmarhalétszám, ebből 77 000 a tehén. 1957-ben már csak» 91 634 szarvasmarhát számolunk a tehénlétszám pedig 42 458. A számadatokat vizsgálva, igen szembetűnő a csökkenés, pedig jelenlegi adottságaink kedvezőbbek a szarvasmarhatenyésztésre, mint 50 évvel ezelőtt. A megyéhez tartozó városok, községek területe azidőtájban sem volt nagyobb, mint most. Mi a legfontosabb tanulsága az ismertetett adatoknak? Elsősorban az, hogy amíg 1935-ben 64 százalékos volt a tehenek arányszáma az összes Bzarvasmarhalétszámhoz viszonyítva, jelenleg még az 50 százalékát sem éri el. Semmi értelme sincs annak, hogy továbbra is kendőzzük azt a sokéves valóságot, hogy megyénkben, s főleg a főváros közelében a lefejő jellegű tej termeJüHIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIHIIIItlIHIIIIIIIIIimilMlllinilltlIIIIIIItMlimillMMtlIlllllllliniHIIIHIIIIIIIIIIIIMItlIllttlIlllllllltlIlllllllllll KÖZÉRT - KÖZÉRT _ KÖZÉRT lő tehenészetek vannak túlsúlyban. Erről a tényről az elmúlt években nemigen beszéltünk Meg kell azonban mondanunk, hogy a jelenlegi adottságaink mellett bizonyos mértékben szükséges is, hogy ilyen profilú tehenészeteink legyenek a főváros közelében. A valóság ugyanis az, hogy a főváros naponta több mint 400 ezer liter tejet fogyaszt el, s e tejmennyiségnek csak igen kis hányadát tudják a peremvárosok tehenészetei megtermelni. Megyénk parasztságára hárul tehát elsősorban az a feladat, hogy ellássa a fővárost tejjel, mivel nem kell messzire szállítani. A kórházak, iskolák és egyéb intézmények a nyerstejet rövid szállítás után frissen kapják meg megyénkből. Itt ütközik Ö6sze bizonyos mértékig a tenyésztői és köz- gazdasági érdek. A gazdák a szarvasmarhautánpótlásról nem gondoskodnak, mert „minden” a tej. A borjakat nem nevelik fel, mert legkevesebb 4 forintot kapnak a tej literjéért. A magas tejár miatt a borjúnevelés költsége még csak növekszik, S a nevelésre fordított költség csak tehén- ikorbam, vagyis néhány év múlva térül meg. Ezt a két kérdést össze kell egyeztetni. Semmiképpen sem gondolkodhatunk úgy, hogy „mi tenyésztők vagyunk, nekünk minden az utánpótlás” és rendelettel írjuk elő a mindenképpen! növendéknevelést. Ezt a helytelen módszert évekkel ezelőtt többször megpróbáltuk, de nem vezetett eredményre. Megyénkben a szarvasmarhautánpótlást a következőképpen akarjuk megoldani: A megye területét két részre osztjuk. Az egyik rész mintegy 50 kilométeres hatósugarú a főváros körül, ez az úgynevezet tejövezet, míg a másik rész a körön kívülaső terület Az a tervünk, hogy a tejövezetben a szarvasmarha- államány 60 százaléka tehén legyen, míg a külső területen 40 százalék. Az utánpótlás, vagyis az utódnevelés munkáját a tej- övezeten kívüli területek lát- hák el. Ez a terv reális is, mert nagy távolságról gyenge közlekedés mellett nem lehet la tejet frissen, konzerválás Inélkül szállítani. Még rosszabb képet kapunk a szarvasmarhatenyésztésről, ha annak helyzetét a termelőszövetkezeti gazdaságokban (vizsgáljuk. 1956. júniusában a termelőszövetkezetek közös állománya már majdnem elérte a tízezer darabot. Ebből tehén négyezer darab volt. Az idei márciusi állatszámláláskor mindössze öt és félezer darab szarvasmarhát — ebből tehén háromezer darab — találtunk a közös állományban. Ez a létszám napjainkban már kedvezőbben alakult. Ez év október végén 6277 szarvasmarhát •— ebből 3226 a tehén — számláltunk a termelőszövetkezetekben. Mi, szakemberek is minden erőnket latbavetjük annak érdekében, hogy minél hamarabb helyrehozzuk az ellenforradalom ilyenirányú pusztítását. Napjainkig több mint 500 vemhes üszőt és tehenet juttattunk állami támogatással a termelőszövetkezeteknek. — Van déligyümölcsük? — Csak ilyen fügével szolgálhatok.,! Tapasztalataink szerint kevés termelőszövetkezetben értették meg azt a vitathatatlan tényt, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem elképzelhetetlen állattenyésztés, főleg szarvasmarhatenyésztés nélkül. Az állattenyésztés az a termelési ág, amely az év minden szakában biztosítani tudja a tagság részére a folyamatos jövedelmet. A pomázi Petőfi, a ceglédi Dózsa Népe, a letkési Bástya és még lehetne sorolni tovább is az olyan tsz-ek neveit, ahol felismerték ezt. A termelőszövetkezetek vezetőinek érdemes lenne gyakrabban kézbevenni a ceruzát és számolni. Világosan kell látni végre, hogy fejlett, belterjes gazdálkodást nem lehet megvalósítani fejlett szarvasmarhatenyésztés nélkül. Megyénk hároméves fejlesztési tervét is ezen elv alapján dolgoztuk ki. A tervidőszak végére, 1960-ra legkevesebb 100 000 darab szarvasmarhának kell lenni a megyében, s ha ezt elérjük, akkor elmondhatjuk, hogy helyes úton haladunk a belterjes gazdálkodás felé. De nemcsak a szarvasmarhaállomány létszámát fokozzuk, hanem a minőséget és a terméshozamot is. Napjainkban, minden tehenet beleszámítva, az évi istállóátlag alig haladja meg a 2000 litert. Ha adottságainkat helyesen használjuk ki, 1960- ra jóval túlléphetjük ezt a mennyiséget. Úgy látjuk, céljaink élet- ízűek, reálisak és a készített terv talán az első lesz, amelyet a gyakorlatban végre is tudunk hajtani. Mi, állattenyésztők ígérjük, hogy mindent megteszünk a cél eléréséért, de a növénytermelők segítségét is kérjük, hiszen célunk közös. Több állat •— több trágya — nagyobb termés: ez lesz a végeredmény. Mikolai Ferenc megyei főállattenyésztő 30 OOO kiló gabona a Gyermekvárosnak A Heves megyei Iskolák úttörői felajánlották, hogy mindegyikük a nyáron összegyűjtött kalászokból egy-egy kiló gabonát ad a foci Gyermekvárosnak. A gabonát eladják majd az államnák, az érte kapott pénzt pedig elküldik a Gyermekváros címére. Előreláthatólag több mint harmincezer kiló gabonát gyűjtenek össze, mintegy nyolcvanezer forint értékben. Festik a kanárimadarakat A Német Szövetségi Köztársaságban a közelmúltban olyan ártalmatlan vegyianyagot állítottak elő, melyneiic segítségével tartósan narancs, illetve piros színűre lehet változtatni a kanárimadarak eredeti színét. A vegyszert eledel formájában adják be a kanáriknak. Nem tud eléggé koncentrálni... Joan Johannson angol artistanő estéről estére óriási hatást kelt „halál-robogásávdl", amikor motorkerékpárjával egy falon száguld végig. Hátborzongató produkciója annyi jövedelmet biztosít neki, hogy a közelmúltban gyönyörű autót vásárolt magának. Csakhogy az örömbe üröm is vegyül: nem vezetheti maga az autót, mert nem kapja meg a hajtási engedélyt. A vizsgán már kétszer elbukott. Az indok: mm tud eléggé koncentrálni.., Tizenegyéves költő Gudrun Jgkobsson 11 éves svédországi iskolásleány most adta ki versgyűjteményét. Az irodalmi kritikusok elismeréssel nyilatkoztak a fiatal költő 20 költeményéről. Tizenhétezer négyzetméteres mesterséges sziget — 1007 oszlopon Hihetetlennek tűnő tervet valósított meg a svájci Adolf Winter. A Nyugat-Afrika partjainál elterülő Bálna öbölben, amelynek vize közismerten gazdag mindenféle halban, mesterséges szigetet építtetett fel. Az óriási sziget 17 ezer négyzetméter kiterjedésű és 1007 erős oszlop tartja több méter magasan a tenger felett úgy, hogy a viharok nem tehetnek kárt benne. A sziget különféle madarak (pelikánok és kormo- ránok) ezreinek ad nyugodt és biztos fészkelési lehetőséget. A madarak a háborítatlan tanyáért cserébe centiméter vastagon fedik be madártrágyával az egész szigetet. A madártrágya nem egyéb mint „guanó”, ami viszont a világ legkeresettebb és legértékesebb trágyafélesége. A guano mázsája 66 német márkáért kel el a világpiacon, A. Winter pedig évente körülbelül 20 ezer mázsát „állít elő“ belőle mesterséges szigetén. Egy évre ítélték „Aszód rémét" Kilencrendbeli lopás bűntette miatt állt a fiatalkorúak bírósága előtt egy tizenhét- éves fiú, H. Gábor Aszódról. Ez év júniustól októberig kilenc lopást követett el, többet úgy, hogy kileste, mikor vannak távol a lakásból és akkor hatolt he. Töltőtollat, pénzt, postagalambot, pálinkát, mezőőrtől látcsövet, italboltból konzervet és kifliket, Csepel motorkerékpárt, saját édesanyjától pénzt lopott. Kártyán nyert és visszaadta duplán. Állítólag inni,szerető apjának is adott a kártyanyereségből. A bíróság bűnösnek mondta ki a fiatalkorút kilencrendbeli lopás. bűntettében és ezért egyévi börtönre ítélte. Figyelembe vették, hogy csak akkor ismerte be a lopásokat, amikor már teljesen rábizonyították. A tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy szalmakazalban és pajtákban aludt, nem mert hazamenni, hiszen apja folyton ütötte-verte. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a fiatalkorúval szemben az édesapja mulasztást követett el, nem törődött a fia nevelésével, pedig éppdn ebben a korban szorult volna legjobban apja segítségére. Az apja azt vallotta, hogy napi tizenhat órát dolgozik, nem ér rá a fiával törődni, így aztán felnőttek rossz társaságába került, nem csoda, ha „Aszód réme” lett belőle, ahogyan nevezték. Az ítéletet a vádlott tudomásul vette, az ügyész és a védő gondolkodási időt kért. éteti/cszélpbut Amer lkaiban nagyszabású kísérletsorozatot folytattak a dohányzásnak az egészségre ká. ros voltáról. Az ötéves kísérleti periódusban 188 000 férfit figyeltek, meg, kiknek életkora az 50 és 70 esztendő között volt. A 188 000 megfigyelt bői 11 870 halt meg. A halálozási arány a dohányosoknál 68 százalékkal volt magasabb, mint a nem dohányosoké.- A halálozási arány (a nem dohányosokéhoz viszonyítva) a napi 10 cigarettásoknál 34 százalékkal, a napi 20 cigarettásoknál 70 százalékkal, a napi 40 cigarettásoknál 90 százalékkal, az ennél több c igarettásoknál 123 százalékkal volt magasabb. 32 392 ellhúnyt nem dohányos közül négyen haltak meg tüdőrákban. 108 ezer el- húnyt dohányos közül pedig 397-en. A nem dohányosok között sokkal ritkább az öngyilkosság; I ■Cf ilnty Színház, Qrödnlomr /\ legs^etb angol filmssínésznő Az amerikai filmesek elirigyelték a Don Quijote cimű szovjet cinemascope film nagy sikerét. Michael Todd rendezővel az élen most ők is filmre viszik a búsképű lovag történetét. A film női főszereplője Michael Todd felesége: Elisabeth Taylor, akit a legszebb angol filmszínésznőnek tartanak UNmUMimitHNNiiiiiiinHimiiiimitHiHiiiiiuimNiif Tatay Sándor : ZÁPOR Szépirodalmi Kiadó Z ápor zuhog a falura és a szakadó esőben — mintha csak az időjárás szeszélye vetette volna oda — különös emberpár bukilcan fel a csendes kis házak között. Miniszteri tanácsoséknaik mondják magukat. Uraknak a fővárosból, akik ott hagytak állást és nagyvilági kényelmet és falun akarnak békés csendben megtelepedni ... Mi van emögött? És honnan az a viharos válság, amely a „miniszterek'' megérkezte után egy-kettőre felforgatja a falut? A harmincas évek Magyar- országán vagyunk és a kérdésekre a regényben fokról fokra kibontakozik a felelet. A bélistás miniszteri tanácsos képviselői mandátumra vágyik, azért igyekszik még idejében „beépülni“ a faluba, s megkedvelteiül magát lehetőleg mindenkivel. A falusi élet válságát azonban nem 6 hozza, ő csak az a csepp, amitől kicsordul a vízzel tele pohár. A falusi emberek élete magában is megrekedt, lehetetlenné vált és megoldhatatlanná bonyolódott a Horthy-korszak fojtogató világában. Hogy miért vált ilyenné, azt magunknak fkell végiggondolnunk a regény világos útmutatása nyomán. Azért, mert át nem hidalható szalkadékak hú. sódnak a felső úri világ, a falusi értelmiség és a parasztság között, azután pedig a paraszti világon belül ugyanilyen szakadékok tátonganak. Az elnyomás egymástól idegen világokra szabdalta szét a társadalmat. A felsőbb világok csak vadászterületnek tekintik az alsóbbakat és az alsóbbak dermedten, mozdulatlanul várakoznak a mélyben — de az igazi erő, az állandóság ereje az alsó világoké; ez a regény tanítása. A „miniszterek’1 nem sokat lótnáik ebből. Ők csak szervezkednek, ügyeskednek és végül — a falu gazdag parasztja számára kaparják ki a sült gesztenyét. A harmincas évékben vagyunk, egyelőre marad még minden a régiben, zápor ‘“zuhog megint a falura és a különös emberpár — mintha csak az időjárás szeszélye vezetné tovább — eltűnik gyorsan az apró házak közül, elköltözik újabb vadászterületekre. (iimiiiininmiiiiiiniiiiKiiHiDiiiiuiitiiitimiiiHiiHiiiitiiiiimii Karinthy Ferenc: K E N TA U R Szépirodalmi Kiadó a Tihanyi Alapítólevél egyik /L magyar szavának, a kangreznek helyes értelmezése foglalkoztatja ősi Istvánt, a tehetséges fiatal nyelvészt. Mulatságos és megrázó fordulatokkal teljes, megszállott kutatómunkája során fel-felvil- lan előttünk a harmincas évek Budapestjének képe. Különleges embereikkel, sorsokkal ismerkedünk meg. Szerelmes asszonyok viszik előre, vagy akadályozzák a sokszor reménytelennek tűnő „nyomozást’, amelyre egy régi nyelvész titokzatos tragédiájának árnyéka borul. Az író hol finom játékos iróniával, hol meleg együttérzéssel bonyolítja a véget nem érő érdekes kutatást, amely látszólag bármennyire is távol áll az élettől, m&gis alkalmat ád néki arra, hogy alakjainak sorsát a maga kettős értelmi! módján szórakoztatóan . és elgondolkoztatóan elemezze. Személyes élményeiből, a fölényesen biztosrajzú környezetekből és alakokból, az egyetemi élet képeiből és az egész történetből ugyanazon erő és fény sugárzik, a szép fiatalság lendülete,■ napsütése és hangulata_ un zom MOMETTA . fLEXARET LJUBITELJ FENYKÉPEZ06EPEK KARÁCSONYI VÁSÁRA JL <^Í53^> BOLTOKBA«!
