Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-03 / 184. szám

rtar IIECTEI ■.rerdfl m m írlap 1957. DECEMBER 3. KEDD December 1—1-7: cukorrépa szerződéskötési kampány A cukorrépatermelési szerződéseket ez év­től kezdődően a földművesszövetkezetek kötik meg a termelőkkel, a földművesszövetkezetek tagjaival. Kezdetben vontatottan, lassan ha­ladt ez a munka és sokan hangoztatták: nem sikerül a tervet teljesíteni. Ez annál is inkább hihető volt, mert új feladatként, az idén ke­rült a földművesszövetkezetek feladatkörébe a cukorrépatermelési szerződések kötése. Próbatételnek is vehetjük ezt a feladatot, hiszen a következő években a párt mezőgaz­daságfejlesztési tézisei szerint a szerződéses termeltetés feladatát mindenütt a földműves­szövetkezetek veszik át. Földművesszövetke- zeteink többsége helyesen értékelte a felada­tok nagyságát, nem siránkozott, de nem is di­csekedett. Belátták, hogy a szerződéskötés munkáját egy ember nem képes ellátni, ezért összefogtak és a szövetkezetek dolgozói, vá­lasztott vezetői majd mindenütt segítségére voltak a szövetkezetnek a szerződéskötések­ben. Felkeresték a termelőket, megmagyaráz­ták a cukorrépatermelés gazdasági jelentősé­gét, előnyeit, sőt maguk jártak elöl a jó példá­val és elsőknek a földiművesszövetlkezetek vá­lasztott vezetői kötöttek szerződést cukorré­pa termelésére. Megyei szinten a cukorrépatermelési szerző­dési tervet a földművesszövetkezetek 73,6 szá­zalékra teljesítették. Figyelembe véve a kez­deti nehézségeket, s azt, hogy ez új feladat volt, az eredményt jónak mondhatjuk. Külö­nösen szép eredményt értek el a Ceglédi Föld­művesszövetkezetnél. A dabasi járásban mindössze 15 hold hiányzik tervükhöz. Ha Sári községben 11 holdat, Alsónémedin 8 holdat lekötnék, a*járás túlteljesítette tervét. Szépén, folyamatosan kötik a cukorrépa­termelési szerződéseket megyeszerte. A nagy- kátai járásnak van a legnagyobb terve, ezt eddig 72 százalékra teljesítette. A gödöllői, az aszódi, a ráckevei, monori és szobi járásokban kell még 6okat tenni azért, hogy biztosítsák szerződéskötéssel a szükséges területet. Okos, világos szórva! meg kell magyarázni minden termelőnek, akinek földje alkalmas cukor­répa termelésére, saját érdekében is termel­jen akár egy holdon, vagy csak néhány száz négyszögölön cukorrépát. Minden termelő sa­ját maga dönti el, leszerződik-e cukorrépa termelésére, vagy nem. A földművesszövetkezetek 'december 1-től 15-ig mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy mielőbb teljesíthessék cukorrépatermelé­si tervüket. Ez alatt a két hét alatt felkeres­nek minden egyes termelőt, aki még nem szerződött és igyekeznek meggyőzni a cukor­répa termelésének hasznosságáról A ceglédi járásban, különösen a Ceglédi Földművesszö­vetkezetnél mutatkozott meg ennek a moz­galomnak nagyszerű eredménye, mert a ceg­lédiek máris 26 holddal túlteljesítették tervü­ket. A MÉSZÖV helyesnek tartja a földműves­szövetkezetek kezdeményezte mozgalmat és felhívást adott ki, hogy minden földműves­szövetkezet csatlakozzon a mozgalomhoz. A választott vezetőket és a szövetkezetek dol­gozóit felkérték, látogassák meg tagjaikat, községük termelőit és segítsék elő a cukorré­patermelési szerződések sikerét. A szerződés­kötési kampány eredményéről december 24-i szövetkezeti oldalunkon számolunk be. jJáíékvárosok Pest megyében I | a Mikulás és karácsony | | -ól közeledtével nagy for- 1 | gaImat bonyolítanak le a § | szövetkezeti boltok. Különb- I | sen édességből és játékok- \ | bál, no meg egyéb kisebb | | ajándéktárgyakból fogy sok. \ | December 24-ig megyénk \ | legtöbb földművesszövetke- \ | zeti boltja „Játékváros” né- § I ven tíznapos téli vásároltat 1 | rendez. ' § I A Játélcvárosök gazdag | | választékban kínálnak a | | helyi lakosoknak könyve- | 1 két, játékokat, édességeket, | | karácsonyfákat, bizsukat | 1 stb. Ünnepi külsőket ölti- | | nek ezeken a napokon a | 1 földművesszövetkezeti bol- % i tok kirakatai is. Nagy forgalmat bonyolít le a Dunavarsányi Földműves- szövetkezet új áruháza. Vankó Béláné ingeket mutat vevőinek Szigorúbban büntessék az árdrágítókat Az Állami Kereskedelmi Felügyelet rendszeresen ellen­őrzi megyénkben a földműves­szövetkezeti boltok munkáját is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy viszonylag kevesebb szabálytalanságot, árdrágítást lepleznek le az ÁKF ellenőrei, mint akár egy évvel ezelőtt. Bízunk benne, hogy ennek oka csak az, hogy a szövetkezeti boltok vezetői és dolgozói fi­gyelmesebben, a szabályokat jobban betartva dolgoznak. Ennek ellenére azért akad dol­ga az ellenőröknek, szükség van a javító célzatú bírságolá­sokra. A Dunavarsány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 2. sz. vegyesboltjának vezető­jét, Jőhl Jánosnét 150 forint bírsággal büntették. Jőhlné a fűrészreszelőt a hatóságilag megállapított árnál drágábban adta vevőinek B ugyanakkor nem rendelke­zett az érvényes egészségügyi bizonylatokkal, ami pedig na­gyon fontos, éppen a vásárlók egészsége védelme szempontjá­ból. Talán szigorúnak látszik a büntetés, de indokolt és jo­gos. Feltehető, hogy Jőhlné máskor jobban megnézi a do­bozra írt eladási árat s nem fog „tévedni” még véletlenül sem. Szemere Márton, a Pomázi Földművesszövetkezet hentes- boltjának vezetője a turista­szalámit az előírt 50 forintos kilogrammonkénti egységár helyett 52 forintért árusította. A számla szerint 508 kilo­gramm turistaszalámit kapott, de az ellenőrzés időpontjában mindössze csak mintegy 30 kg szalámi volt már az üzletben. A többit, 50 kilogramm kivéte­lével, amit szabálytalanul, minden bizonylat nélkül át­adott a pilisszántói 6-os és 7-es számú szövetkezeti boltoknak és a 4. sz. pilisszentkereszti ve­gyesboltnak — 52 forintért ad­ta el. Az ÄKF Szemere Már­tont az árdrágításért 300 forint bírsággal büntette. A lakosság panaszos levelei alapján tartott az ÁKF ellen­őrzést és próbavásárlást a Maglód és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 3. ss. vegyesboltjában. Egy helybeli lakossal próbavásárlást végez tettek, s kiderült, hogy a bolt egyik eladója. Tabányi Mária 10 tétel közül 5 tételnél árdrá gitást követett el. s 79.47 forint helyett 90 70 forintot számolt Az ÄKF Tabányi Máriát, aki már 6 éve dolgozik eladóként a kereskedelemben. 150 forint bírsággal büntette, míg Kovács Bélát, a bolt vezetőjét, 300 fo­rintra. Az történt ugyanis, hogy a Tabányi Mária által csomagolt árukat a boltvezető adta ki a próbavásárlást végző személy­nek, s neki kellett volna ellen­őriznie az eladó számolását. A boltvezető ennek elmulasztásával hozzájárult az árdrágítás elkövetéséhez. Súlyosbító körülménynek vet­te az ÄKF, hogy több panasz merült már fel korábban is arra, hogy a boltban sorozatos árdrágítás folyik. Hiba volt az is, hogy az árusításra kirakott áruk nagyobb részét nem lát­ta el az előírásnak megfelelően árjelző táblákkal, s a panasz­könyvet eldugta a vevők elől. Mint a példák bizonyítják, még mindig akadnak lelkiis­meretlen, hanyag boltvezetők, akik vásárlóik becsapásával megkárosításával akarnak ma­guk számára tisztességtelen anyagi hasznot biztosítani. Az ÁKF ellenőrei állandóan úton vannak, de mégsem tudnak el­jutni rendszeres, rövid időkö­zönként minden üzletbe. Ép­pen ezért helyes lenne, ha a földművesszövetkezetek előse­gítenék a társadalmi, népi el­lenőrzés fokozódását, és csírá­jában megakadályoznák, hogy visszaélés történhessen vala­melyik boltban. Akit pedig több alkalommal is árdrágítá­son kapnak, azt a pénzbírsá­gon kívül komolyabb módon, akár visszaminősítéssel is bün­tetni kellene. —-o —n 1 Eredményes volt a kirakatverseny \ Vezessék be a kauciót A Nagy Októberi Szó- \ cialista Forradalom 40. \ | évfordulója tiszteletére me- | | gyénk földművesszövetke- | 1 zeit boltjai kirakatversenyt | | rendeztek. A napokban ér- | | tékelték az eredményeket. | | A MÉSZÖV kereskedelmi f | főosztálya dicséretben és | 1150—150 forint pénzjuta- | I lomban részesítette Békés | | Lászlót a biatorbágyi, Elek | ! Jenőt a csobánkai. Fekete | sZsigmondot a jászkarajenői | | és Tamási Károlyt a pomázi | | földművesszövetkezeti bol- | | tok vezetőit, ügyes, a célnak \ I legjobban megfelelő kiraka- | | taikért. 1 >1 jutalmakat és dicsérő | I leveleiket a kitüntetettek = I megkapták. Am a kirakat- = | versenynek nincs vége. A | | földművesszövetkezetek IV. | | országos kongresszusa tisz- | I teleiére is kirakatversenyt | | szerveztek a földművesszö- \ | vetkezeti boltok. Az újabb | | versenyt december végén § = értékeliki s HÁROM HÉTTEL, ezelőtt jelent meg az első cikk a Pest megyei Hírlap hasábjain a kaucióról. Azóta a* érdekeltek, a boltvezetők és a bolti dolgo­zók a megye mintegy 1300 szö­vetkezeti boltjában, üzletében azon vitatkoznak, hogy lesz-e valami a kaucióból, vagy nem. Szóba Ikerült a kaució igazga­tósági üléseken, küldöttgyűlé­seken és egyéb értekezleteken mindenütt, ahol a szövetkezeti vagyon fokozottabb védelmé­ről tárgyaltak. Legutóbb, a megyei küldöttgyűlésen is több hozzászóló vetette fel a kaució bevezetésének szüksé­gességét. Mielőtt a beérkezett sok vé­lemény közül néhányat is­mertetnénk, szükségesnek tartjuk többek érdeklődésére közölni, hogy a kaució beve­zetésének felvetése nem a hi­vatalos szervek, MÉSZÖV vagv SZÖVOSZ kezdeménye­zésére történt. A Szentendrei Földművesszövetkezetnél ja­vasolták először bevezetését, mint a szövetkezeti vagyon megvédésének egyik — de ki tudja hányadik — legbizto­sabbnak vélt módszerét, a leltárhiányok megszüntetése orvosságát. Noha hivatalos szervek még nem foglaltak ál­lást a kaució bevezetésének ügyében, megyénk csaknem valamennyi földművesszövet - kezete kérte, hogy az illetéke­sek komolyan foglalkozzanak a dologgal. Különösen az igaz­ságügyi szervekkel közösen, járásonként megtartott va­gyonvédelmi ankéteken száll­taik síkra a részvevők a kaució bevezetése mellett. MINT MÁR mondottuk, a vita megyeszerte folyik e kér­désről. Érdekességként meg­említjük, hogy a földműves- szövetkezetek választott veze­tőségei és az irodákban dolgo­zók általában helyeslik , és szükségesnek tartják a kaució bevezetését. A bolti dolgozók közül az idősebbek nem ta­lálnak semmi furcsaságot ben­ne, s a fiatalabb, kezdő bolt­vezetők is kezdenek megbarát kozni ezzel a gondolattal. iiiMiiiimiHiiiimnHiiuiiimnHHiiiiiiimnnimiiiiiMiiHiiiimii iniimmiiiiiiimiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiimimmimHiinmfitMtuuuuniiNfHiiimimHmnmiHimimiitmHiiiiiHtnmimiiiintiiiiii mttiiiiiuiMniiiiiHiiiimnHiiiiiiimnnHiiiiiiimniiimiiiiiMiiHiimitii Jobban szervezzék meg a felvásárlást a földművesszövetkezetek községünkben, 1\. Ócsán, eredmé­nyesen dolgozik a földművesszövetke­zet. Általában nincs különösebb pana­szunk, de azért akad egy-két olyan dolog, amin mielőbb javí­tani kellene annál is inkább, mert ezek nem olyan nagy dol­gok. Legjobban tex­tilboltunkkal va­gyunk megelégedve. Sok szép áruja van, nem kell Pestre mennünk. Arról nem a boltos tehet, hogy a flanellnek rosz- szabb a minősége a szokottnál. Jó lenne, ha iparunk nagyobb gondot fordítana a minőségre is. Vasboltunkban nemcsak rádió és motorkerékpár, de televíziós készülék is kapható. De ugyan­ekkor csak ritkán ka­punk zománcedényt, és a tűzhelyek sem megfelelőek. A na­pokban a fővárosban jártam és az üzletek­ben szebbnél-szebb tűzhelyeket láttam. A boltos azt mondta, olyat kap, amilyent rendel. Miért nem lehet ezt falun is megcsinálni? A föld­művesszövetkezet van hivatva arra, hogy ellássa a falva­kat a szükséges áru­cikkekkel, de ha a nagykereskedelem nem azt az árut ad­ja, ami kell, akkor bizony valahol baj van. Különben is úgy látom, más hiba is van itt. Nem messze tőlünk, Da bason, kapható zománc­edény is, kis és nagy tűzhely is. A mi boltosunk miért nem kapja meg azt, amit megrendel? Er­re szeretnénk választ kapni. No meg arra is, miért csak oly parányi zacskókat kapnak boltjaink, hogy legfeljebb egy kilogramm árut vi­hetünk egy zacskó­ban haza? Ügy gon­dolom, földműve sszö- vetkezeteinknek, a mienknek is, meg kell tanulni jobban kereskedni. A felvásárlás is kereskedelem, azt is a földművesszövet­kezet intézi. A pa­naszokat most nem akarom felsorolni, azokat szinte kis- ezerszer elmondták már előttem. Én csak azt szeretném ezzel kapcsolatban kérni, hogy jövőre az illetékesek és a földművesszövetke­zet jobban szervez­zék meg a felvásá­rolt áruk értékesíté­sét, És főleg olcsób­ban. Ne legyen olyan különbség a felvá­sárlási ár és a pesti piaci ár között. Sok függ a föld­művé sszövet kezete k ügyes, jó kereskedel­mi munkájától. Ha a parasztság látja, hogy mindent időben meg lehet kapni a szövetkezeti boltban, nagyobb kedvvel dolgozik a földjén. És 'ez nem lehet kö­zömbös senki szá­mára sem. Berecz Imréné Úcsa — Elvileg is, gyakorlatilag is helyesnek és kivitelezhetőnek tartom a kaució újbóli beve­zetését — mondta Molnár Jó­zsef, a Szigetszentmárton és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet kiskereskedelmi üzemágvezetője. — Amikor 1947-ben a szövetkezet alkal­mazásába léptem, nekem is kauciót kellett letennem, mint boltvezetőnek. Szerintem kör­zetemben, Szigetszentmárton- ban, Szigetcsépen és Szigetúj­falun meg is lehetne valósíta­ni, minden zökkenő nélkül. A MEGVALÖSITÄS, a rész­letek is igen nagy alaposságot kívánnak. Jankovits Endre főkönyvelő úgy képzeli el, hogy a kaució mértékét a he­lyi földművesszövetkezet igaz­gatósága állapítsa meg. Ha a boltvezető helybeli 'és már több éve becsülettel, hiány nélkül dolgozott a szövetkezeti boltban, ne kívánjanak tőle kauciót. Aki viszont új ember, attól a bolt raktárkészletétől függően kérjenek bizonyos összegű kauciót, melynek ösz- szege legalább a bolt egynapi bevételével egyezzen meg. Akinek vagyona, háza, vagy földje van, az adjon egy írást, mely szerint kár esetén a kaució, illetőleg a tényleges leltárhiány erejéig kötelezi magát a teljes kár megtéríté­sére, polgári per útján. Ha pe­dig a, boltvezetőnek nincs va­gyona, de legalább öt éve dol­gozik a szövetkezetnél és munkájára nem volt panasz, az igazgatóság döntsön, fi­zessen-e az illető kauciót, vagv ne. A vita a kaucióról még nem dőlt el. Annyi azonban máris bizonyos^ ®hogy a boltvezetők — akiknek véleményét most szándékosan nem-idéztük —, egyetértenek a felvetéssel. Többen javasolták, hogy pró­baképpen vezessék be azoknál a földművesszövetkezeteknél, ahol a leggyengébb a vagyon­védelem. ■CjfUlm, Színház, ^JrodalúmA Ábel Péter—Prukner Pál: ELMÚLT A NYÁR A könyv végén kell kezde­ni. Nincs elveszett em­ber — ez a végső tanulsága a könyvnek. Nincs elveszett ember, az emberek nevelhetők, formál­hatók, csak éppen meg kell találni hozzájuk a megfelelő kulcsot. Nem elvetendő tanul­ság ez, főként akkor, amikor sok-sok embert kell formál­nunk, alakítanunk, amikor az élet egymás után produkálja a. nehezebbnél nehezebb nevelé­si „eseteket”. A könyv 'katonaregény. A Zrínyi Kiadó helyesen tette, amikor vállalta a fiatal szer­zők első művének kiadását. Helyesen tette, mert alig van igazi katonaregényünk — ez pedig az —, de helyesen tette azért is, mert a laikus olvasó is élvezetes, fordulatos olvas­mányt lel a könyvben. Miről szól a könyv? Az egyik dunántúli repülőezred mindennapi életéről, viszály­ról, vetélkedésről, szerelmek­ről, barátságról, s arról, ho­gyan formálódik a közösség agy-egy tagja, s maga a közös­ség is. A könyv főhőse Farkas Róbert, az ezred legjobb va­dászrepülője. Az ő „megtéré­se’’ az, mely művészi igényű kidolgozásban a történet mag- vát adja. De Farkas nincs egyedül. Pró és kontra tár­sak, katonák, civilek veszik körül, akik így, vagy úgy be­folyásolják. A fenegyerek, Kéki Zoltán alakja ezek kö­zül a legerőteljesebb. Jól sike­rült, élethű figura. Minden szava, mozdulata hiteles, igaz. S itt kell szót ejteni ar­ról, hogy az ábrázolásmód egységét olykor megzavarja a szerzők tollának elcsúszása a riportázs felé. Ez nem is lenne baj a megfelelő helyen, hiszen a könyvnek nem egy olyan ré­sze van, mely kimondottan ri­porter tollat kíván, melyet aligha lehetne más megoldás­sal élethűen visszaadni, de olykor ez a riporteri felvillan­tás, odavetettség betéved olyan részekhez is, melyeket már nem szabad, nem lehet így áb­rázolni. S ez az oka annak, hogy olykor egy-egy részt nem érzünk hitelesnék, mert hiány­zik a megfelelő alapozottság, olykor azért indokolatlan egy- egy szereplő cselekedete, mert a riporteri toll akadozott a lelki folyamatok mélyre nyúló ábrázolásánál. S ez érződik a leváltott pa­rancsnok, Solti, és a helyére jövő Gábor Iván alakjánál, Kicsit papírfigurák ezek, nem tudnak olyan élettől duzzadó- na'k, s éppen ezért az olvasó­hoz közelállónak lenni, mint Magda, a parancsnok felesége, Mikulás főmérnök, vagy a bá­jos, az ember szívébe pillana­tok alatt belopázkodó balkfis Szántó Éva, Farkas Róbert vá­lasztottja. S éppen ezért olykor az arányok félrebillennek, hi­szen Farkas megváltozásában a legnagyobb szerepe Gábor Ivánnak és Bánkinak, a poli­tikai helyettesnek van, de alakjuk sokkal halványabb, mint például az epizódszerep­lő Sasmadáré, vagv Békáé, ezé a mindig heccelődő, vi­dám két tiszté. Találó és igaz képet ad a könyv egv alakulat belső éle­téről, segít eloszlatni azt a téveszmét, hogy ott afféle nap­lopás folyik, mert az igazság­hoz híven a könyv megmu­tatja hogy minden apró ered­mény elérése milyen megfe­szített, következetes munkába kerül. Élvezetes nvelv, fordulatos, eseményekben bővelkedő tör tenet ez a könyv. A fellelhe­tő aránytalanságokat nem. bűnként kell fiatal szerzők­nek felróni, elég. ha a figyel­müket felhívjuk erre. A jó könyveket szeretők gazdagodnak a.könyv elolva­sásával. szórakoztató, élveze­tes olvasmányt találnak benne.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom