Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-17 / 196. szám

1057. DECEMBER 17. KEDD

pftt

mtr.

k/C írfan

EGY A MOZGALOM

A termelőszövetkezeti mozgalom a felszabadulás után a földművesszövetkezetek keretében tette meg első, bizonytalan lépéseit. 1948—49-ben ugyancsak a földművesszövetkezeti mozgalom segítségével indult erőteljes fejlődésnek, aiz elmúlt esztendők során ki- bontákozódott, megerősödött Legyőzte mindazokat az akadályokat, amelyeket az elmúlt években gördítettek fejlődésének, előrehaladásának útjába. Kiállta az 1956 őszén kitört ellenforradalom próbáját, s a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége együttmaradt, sőt azóta tömegével alakultak új tsz-ek.

A falu dolgozó parasztsága élénk kíváncsisággal figyeli a szomszédságában működő tsz munkáját, terméseredményeit, életét. A szinte napról napra alakuló

új termelőszövetkezetek

azt példázzák, hogy a termelő- szövetkezetek nem dolgoznak rosszul. A szövetkezeti út és élet már nem idegen parasztságunknak, van alkalom és mód, hogy meggyőződjenek nap mint nap a szövetkezés előnyeiről. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon van-e valami közös a földművesszövetkezeti és a termelőszövetkezeti mozgalom tevékenységében?

A földművesszövetkezetek a termelőszövetkezeti mozgalom táplálói és a jó földművesszövetkezeti mozgalom egy ik előfeltétele a kifogástalan termelőszövetkezeti mozgalom is. Sajnos, a XX. kongresszus előtti években helytelen elvek érvényesültek mezőgazda- sági politikánkban. Ezen időszak hibás politikájának eredménye volt az. hogy a földművesszövetkezetek elkülönültek a mezőgazdasági és a kisipari termelőszövetkezetektől. Nem volt köztük

szoros kapcsolat,

amely pedig feltétlenül szükséges a tökéletes szövetkezeti élet kialakításához. És ez bizony nem vitte előbbre a szövetkezés ügyét, az összefogás diadalát.

A mozgalom egy, hiszen egy tőről sarjadt, nem szabad engedni, hogy közömbös idegenekként éljenek, munkálkodjanak egymás mellett, közömbösen nézzék egymás te- vékenységét.

A földmű vessző vetkezet,

mint a neve is mutatja, szövetkezet. A földművesszövetkezeti mozgalomnak pedig az a célja, hogy a szövetkezésre szoktassa és nevelje tagjait. Hiszen a földművesszövetkezet a szövetkezés alacsonyabb formája, ahol a tagok megtanulnak a közös ügyekben közösen határozni, eljárni és ennek előnyeit maguk élvezik. A tagok, a dolgozó parasztok sorai közül választott vezetőség irányítja munkájukat, sokirányú tevékenységüket, s maguk végzik az ellenőrző munkát is. Anyagilag is érdekeltek a szövetkezet működésében a tagok, s az elért eredményből

közvetlenül is részesülnek

a vásárlási és értékesítési visz- szatérítés, valamint a befizetett részjegyek után járó részesedés formájában.

A szövetkezés iskolájának maigasabb fokát járják azok a tagok, dolgozó parasztok, akik bizonyos meghatározott tar.........................................................................................................

[ A boltvezetők többsége becsületes |

I ozázezet forintot keres havonta Csóka István, a |

•J Szigetszent márt óvj. Földművesszövetkezet 2. számú | I parányi boltjának vezetője. Zsebre teszi a pénzt minden- | I nap és a pénz mégsem az övé, hanem a szövetkezete. Az | I ő foavi fizetése 1800—2000 forint korul mozog. Éelesepe is | I dolgozik, tisztességesen meg lehet élni kettőjük ham | f négyezer forintnyi keresetéből. Mert ebből élnék es nem | I a szövetkezettől leltárhiány útján „szerzett” penzool, | 1 amint azt nem kevesen tételezik fel minden boltvezetőről. |

Tizenegy éve dolgozik boltvezetőként a fiatal, alig | I 33 éves Csóka István a szövetkezetnél, de leltárhiánya | I még soha nem volt. Többlete az akad, párszáz forint, ami | I viszont nem csoda. Naponta csaknem félezer vevőt szolgai | 1 ki filléres árukkal. Alig lehet mozogni a picinyke bolt- | 1 ban, mégis sok árut ad itt el a boltvezető, ugyanis egye- | I dűl’dolgozik (ketten talán nem is nagyon fémének el az f 1 üzletben). Sót mér és petróleumot, kenyeret és papírárut, | 1 szappant és rizsát, cigarettát és cukorkát. _ |

1 Nagy szakértelem, még nagyobb erő, no meg becsű- | I letesség kell egy ilyen bolt vezetéséhez. Csóka István | 1 munkájára nem panaszkodnak sem vásárlói, sem a sző- f | vetkezet, meg az ÁKF ellenőrei. Megméri a kért árut |

= rendesen, nem akar még véletlenül sem becsapni ^ sen- |

| kit, de azt sem engedi, hogy ő károsodjon áruszállításnál. |

I Szeretik a községbeliek, hisz régóta ismerik, nincs baja =

I senkivel s mégsincs nagy kedve a munkájához. I

— Az utóbbi hónapokban mindenki csak arról beszél |, | — mondja leérdésünkre, a vevők előtt —, hogy minden |

1 boltvezető, aki a szövetkezeteknél dolgozik, az csal, lop, f 1 sikkaszt. Igaz, ilyenek is akadnak közöttünk, de csak na- f 1 gyón kevesen. Az én becsületem többet ér minden pénz- §

I nél, tisztességesen akarom felnevelni két gyermekemet, |

I eszembe sem jutott, hogy valaha is hozzányúljak a sző- |

1 vetkezet vagyonához, árujához.

— Miért ment el a kedve a boltvezetéstöl?

| — Nem kell szó szerint venni. Csupán az a helyzet, |

1 hogy szégyellem magam, mert lassan a legkisebb falusi |

1 gyerek is azt hiszi, hogy én is, meg a többi boltos is lop- |

I juk a pénzt. Hát miért nem hiszik el, hogy a szövetkezeti |

1 boltosok túlnyomó többsége becsületes, tisztességes, mint |

I akármelyik ember. Akad közöttünk csibész, dehát ne |

I azokról ítéljenek meg minden kereskedőt. Aki lopott, sík- |

1 kasztott, az nem érdemel kíméletet, azokat büntesse meg |

1 a bíróság a törvény teljes szigorával, mert megérdemlik. |

I Higgyék el, a szövetkezeti hálózatba bekerült néhány |

1 bebstelen ember az ellopott pénz értékénél is nagyobb |

I erkölcsi kárt okoz a szövetkezeti mozgalomnak, a szövet- |

1 kezes ügyének, mert bizalmatlanná teszi a dolgozó pa- |

1 Tasztok egy részét a földművesszövetkezetek iránt.

— Az helyes, hogy elítéli a hiánnyal elszámoló bolt- I

1 vezetőket, de nem fél attól, hogy esetleg magának is le- \ i hét hiánya? 1-— Aki becsületesen dolgozik, annak nincs félnivalója. |

1 Nem nehéz tisztességesen dolgozni, ha az illető ismeri jól |

1 szakmáját és becsületes. Nem akarok szerénytelennek lát- \

1 szani, de úgy érzem, mindkét feltétel birtokában vagyok. |

•— Csak ennyi az egész? §

| jij agy fából csak ennyi. A titka, ha lehet titokról be- |

1 ÍV szélűi, az, hogy a boltos pontosan, mérve vegye, át |

1 o boltba kiszállított árut, pontosan számoljon, mérjen. §

I vegye el a vevőtől a pénzt, vezesse naprakészen szám- |

I Iáit, s ne tévessze össze a bolt kasszáját a saját zsebével, \

1 az árukat pedig saját éléskamrájával. Ha ezt betartja |

I valaki, nem létezik, hogy leltárhiánya legyen! Én és sok |

1 ezer kollégám így csináljuk, de hiba még nem volt, s f 1 nem is lesz. f

nillllllllllllllllllllllllllllllllllll llllll IIIIHIIIIIIIIHIIIIIHIIIIIIIIIIHUIIMIIIIIIIIHIIIIIIIMII»IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIUIIIIIlHIHIHfmelési feladatok megoldására, közös elvégzésére szövetkeznek, pontosabban társulnak. Megyénkben 130-nál több olyan társulás, szakcsoport tevékenykedik, több mint ötezer hold földön, több ezer állattal, méhcsaláddal, melyeket a tagok kérésére a földművesszövetkezetek hathatós támogatásával hoztak létre s annak segítségével működnek, érnek el egyre szebb eredményeket.

Mondtuk már, hogy a földművesszövetkezetek szárnyai alól indult ei és

tette meg első lépéseit

a termelőszövetkezeti mozgalom. Számos mai termelőszövetkezeti vezető először a földművesszövetkezeti mozgalom harcosa volt. s ma is tagjai, vezetői a földművesszövetke- zeteknek.

Ma is van ugyan kapcsolatuk egymással a tsz-eknek és fmsz-eknek, ahogy a falvakban nevezik őket, de ez kevés. A szövetkezeti boltok gondoskodnak a falvak lakóinak, így a tsz-ek tagjainak is áruellátásáról, szükségleteik kielégítéséről. A földművesszövetkezetek vásárolják fel a tsz-ek megtermelt áruit. Ám a beszerzésen és értékesítésen kívül különösen a kisebb tsz-ek száméira nagy segítség, hogy használják a földművesszövetkezet pálinkafőzőjét, darálóját, vagy egyéb kisegítő üzemét. Anyagilag is részesednének a tsz-ek a földművesszövetkezetek nyereségéből, ha tagjai lennének a földművesszövetkezetnek. s évente sok

tízezer, sőt százezer forint

értékű vásárlásaikat, eladásaikat beíratnák a tsz vásárlási könyvecskéjébe. Jól jönne ez a pénz minden tsz-nek.

Mindkét félen múlik, hogy segítsék egymás munkáját; Most, zárszámadások idején, a földművesszövetkezetek boltjaik kirakatában, eredményesén. népszerűsíthetnék, a termelőszövetkezeti mozgalmat, a helybeli tsz eredményeit, sőt a szakcsoportok gazdálkodását is. Példám u tal áss ál, okos szóval segítsék a földműves- szövetkezetek tagjai, vezetői a szövetkezés magaisabbrendű- ségének igazát. Egy a mozgalom, közös a gond. közös az öröm. Ismerjék, segítsék egymás munkáját a földműves- szövetkezetek és a tsz-ek s akkor szép eredményeket érhetünk el a szövetkezeti mozgalom. a magyar szocialista mezőgazdaság fejlődésében.

Éjjel-nappal főzik a kisüstit

S

zilveszter közeledtével egyre több mulatni vágyó ember érdeklődik, vajon lesz-e elegendő innivaló az ó év búcsúztatására, az új év köszöntésére? Az aggodalmaskodókat megnyugtathatjuk: lesz elegendő, csak győzzék inni. Pest megyében a földművesszövetkezeteknek 38 szeszfőzdéje közül legtöbb szinte éjjel-nappal dolgozik. Most van a szezonja a pálinkafőzésnek.

Az Inárcsi Földművesszövetkezet szeszfőzdéjét tartják a legjobbnak megyénk szövetkezeti szeszfőzdéi közül. A Halász József vezette szeszfőzdének komoly része van abban, hogy az Inárcsi Földművesszövetkezet saját erejéből gazdálkodik ez év márciusa óta, s nem szorul állami támogatásra, hitelre. Csaknem félmillió forint nyereséget tud elérni egy év alatt Halász bácsi vezetésével és fáradhatatlan munkájával a szeszfőzde. Sok száz liter pálinka készül naponta az inárcsi szeszfőzde üstjeiben. Pihenő nincs, még éjjel is ég a tűz az üstök alatt, forr, bugyog az átlátszó színű, kellemes illatot árasztó méregerős kisüsti pálinka.

Kevés olyan gazda van manapság a gyümölcs- vagy szőlőtermelő községekben, akinek ne lénne otthon’ jóféle kisüsti pálinkája. És nem kell félni annak sem, akinek nincs innivalója, mert bőségesen van és” még több'lesk' az üzletekben.

^iiiiiiiiiiiiMii<imiiiiiiiiiiHiiiiiimiiiiiiiiiiiitiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiHiiuMiiiiiiiimiiiiniiiiinitMtiimmii

| Pest megye - Hungarofruct - Külföld

A felszabadulás után, de különösen az elmúlt években nagyon fellendült nemcsak megyénkben, de 1 hazánkban is a zöldség- és gyümölcstermelés. A tcrmelőszö- f vetkezetek, állami gazdaságok mellett egyre több zöld- ! árut, gyümölcsöt tudnak bel- és a külföldi piacok részére I biztosítani az egyénileg dolgozó parasztok és a földmű- | vesszövetkezetek iránymutatásával, segítségével működő | szakcsoportok is.

Éppen ezért nagy felelősség hárul azokra a kereske- f delmi szervekre, melyek a zöldség- és gyümölcsfélék felvá- ! sárlásával, értékesítésével foglalkoznak. E téren különö- I sen fontos munkát végez a Hungarofruct Zöldség, Gyű- ; 1 mölcs Szövetkezeti Export Vállalat, amely a külföldi í piacok nehéz, göröngyös, de annál hasznosabb útját járja, i 1 A vállalat 1956-ban alakult, azóta egyedül bonyolítja le i I az ország zöldség-gyümölcs exportját. Ha a mezőgazda- i | sági export szempontjából visszaesett 1949-hez mérjük | I az idei év eredményeit, akkor a kivitel négyszereséről i I kell beszélnünk.

Pest megyéből is a Hungarofruct szállította el a kül- ! földi megrendelőknek a sok újborgonyát, fóti, péceli. mo- | gyoródi paradicsomot, Inárcs környéki karfiolt, a budai í járás kincsét, a sok vagon hamvas őszibarackot, s a ren- I | geteg zöldborsót. Ám a Hungarofruct nemcsak a felvásá- i | rolt mezőgazdasági cikkek exportálásával foglalkozik, ha- ; | nem munkájával irányító hatást is gyakorolt a zöldség- ; | és gyümölcs termesztésére. Ez különösen a földieper (sza- : | móc-a) termelésének fellendülésében mutatkozik meg.

A felszabadulás előtt hazánkban csak a Vác környéki ! | Dunakanyarban, Tahitótfalu vidékén termeltek földiepret. : | Mint gyümölcs, a földieper csak egészen kiváltságos em- j | berek asztalán jelent meg még a fővárosban is. Mivel a ■ I külföldiek is nagy érdeklődést tanúsítottak e gyümölcs \ | iránt, úgy állapították meg annak felvásárlási árát, hogy j | az eper nagyobb mértékű termelésre buzdította a dolgozó : | parasztságot. Ennek eredménye volt, hogy ma nincs az j | országnak egyetlen olyan megyéje sem, ahol ne termelnék ! | ezt a felettébb hasznos gyümölcsöt. Megyénkben ma már ! | nemcsak Vác vidékén termelik az epret, hanem a föld- \ | művesszövetkezetek is különös gonddal törődnek annak í | termesztésével. Mostanában a dabasi járásban olyannyira i ] kedvelt spárgát szeretnék még nagyobb méretekben ter- I | melni, mert a termelőnek, a népgazdaságnak egyaránt ! 1 kifizetődő exportcikk.

Szakcsoportok alakultak a spárga nagyüzemszerű 1 = termesztésére például Inárcson is, a földművesszövetke- i = zet támogatásával, s az idén megyénkben száz holdnál is i | nagyobb területen telepítettek spárgát.

* második világháború alatt és után nagy nehézsé- j I _ ^ gekbe ütközött a háború előtti piacok visszaszer- = l lése. Tudvalevő, hogy egyes dél-amerikai és európai ál- \ | lunok is nagy konkurenciát jelentenek már a zöldség- I I és gyümölcspiacokon. Éppen ezért nagy eredmény, hogy ; | a Hungarofruct a népi demokráciák egy részén kívül 15 ! | kapitalista országba is szállít nagy mennyiségű | | zöldséget, gyümölcsöt, sőt még a tengerentúli államok I | némelyikében is megjelennek a magyar mezőgazdaság I I termelvényei. Az idén mintegy 36-féle gyümölcsöt és zöld- I | séget exportáltak külhonba.

I (—BL—) I

TMiitHiuMiH«ni»i»immiiMHimiiiiiMiimMiiiiiiiMi«miiiMHuiMiiuiiimiiiiiHHiHiiimiiiimiiiiiiiiiiiHiiiiMimiiiiiiiimutiiittii>~

Több mint háromezer hold cukorrépa megyénkben

A

milyen nehezen indult, olyan eredményesen folyik még napjainkban is a cukorrépatermelési szerződések kötése. A földművesszövetkezetek eddig több mint 3 ezer hold területre kötöttek a termelőkkel cukorrépater- melési szerződéseket. Persze, azt nem lehet mondani, hogy

*

Újabb szakcsoportok alakultak megyénkben

Napról napra hódít a szö- vetkezés eszméje megyénk dolgozó parasztjai körében. Október végén 181 alacsonyabb fokú társulás, szakcsoport működött több mint ötzer hold területű földön, sok ezer állattal és méhcsaláddal a földművesszövetkezetek támogatásával és irányításával. Azóta újabb szakcsoportok alakultak a dolgozó pa- rasztok kezdeményezésére. Az újonnan alakult szakcsoportok közül figyelemre méltó az, hogy több helyütt cukorrépa termelésre társultak a gazdák.

Cegléden dohány- és cukorrépatermelő szakcsoportot alakítottak a közelmúltban a termelők. Ezenkívül Abonyban és Cegléden is alakult még egy- egy növény- és cukorrépaterme lői társulás. Ennek előnye az, hogy a munkafolyamat egy részét gépesíteni tudják s ugyanakkor — mivel nagy mennyiségű cukorrépát termelnek —, átvételkor nagyüzemi árat fizet a szakcsoportnak a cukorgyár. A jelek szerint a ceglédi és nagykátai járásúkban a tavaszra még néhány cukorrépa termelői társulást alakítanak a gazdák.

Abonyban megalakították

a szőlőtermelők is szakcsoportjukat a község lakóinak nagy érdéklődése közepette. Vecsé- sen zöldségtermelő szakcsoportba tömörült a gazdák egy része. A megyei küldöttgyűlés tiszteletére gyógynövénytarmelő társulást hoztak létre Aszódon a gazdák. A szakcsoport tagjai 30 kát. hold földterületen folytatnak közös gaz. dálkodást. Vámosmikolán dohánytermelő szakcsoport kezdte meg tevékenységét. Tatár- szentgyörgyön a juhtenyésztő szakcsoport tagjai és más gazdák tejszövetkezet megalakításáról tárgyalnak.

Napjainkban 190 termelői szakcsoport működik megyénkben a földművesszövetkezetek segítségével. Várható, hogy január végére megkezdi működé, sét megyénkben a 200. termelői társulás. Ennek létrehozásában nagy szerepe van, illetőleg lesz a földművesszövetkezeteknél alkalmazott új mezőgazdasági szakembere knek.

4

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiinitiiiiiii

már nincs gond a szerződéskötésekkel. Az előirányzatnak mintegy 85 százalékát teljesítették megyénkben a földművesszövetkezetek, s van még tennivaló, mégis, az elért eredménnyel elégedettek lehetünk.

A földművesszövetkezetek dolgozói, tagjai, a mezőgazdászok és termelési felelősök komoly felvilágosító munkájának köszönhető az eddigi teljesítés. Több földművesszövetkezet kezdeményezésére megyeszerte cukorrépatermelési szerződéskötési kampány kezdődött, mely december 1— 15-ig tartott.

A beérkezett legfrissebb adatok arról szántóinak be, hogy a kampány kezdeményezése hasznos, sikeres volt. December első 10 napjában a dabasi járásnak sikerült túlteljesítenie szerződéskötési tervét. A budai járás és a ceglédi járás teljesítése néhány százalék híján 100 százalék. A nagykátai járás tervét 83 százalékra teljesítette. A szobi és a monori járások területén az elmúlt két hét alatt csaknem 20—20 százalékkal növelték a tervhez képest cukorrépa vetésterületüket, s remény van rá, hogy mire ezek a sorok megjelennek, teljesítik tervüket.

S

ajnos, akad néhány olyan járás, melynek rosszabb teljesítése akadályozza a megye nagyobb eredményeit. A ráckevei járásban az elmúlt hónap alatt mindössze 2 kh területre kötöttek cukorrépatermelési szerződést. Pedig ebben a járásban négy mezőgazdász dolgozik a földművesszövetkezeteknél, sőt a járási központban tevékenykedik a megye egyik legképzetteb mezőgazdásza. S ugyanakkor a járási elnök, Lipták József a közelmúltban érdeklődött a MESZÖV-nél, hogy mi a szövetkezeti mezőgazdászok feladata. Úgy gondoljuk, nem kell nagyon sokat töprengenie, mert a cukorrépatermelési szerződések kötése a szövetkezeti mezőgazdászok egyik legfontosabb tennivalója — egyéb munkájuk mellett.

Érdekes tapasztalatokkal zárult a szerződéskötési kampány. Túrán például több termelő azt válaszolta a földművesszövetkezet dolgozóinak, hogy nem kötnek szerződést* nem termelnek jövőre cukorrépát, mert az idén annyi cukrot kaptak a cukorgyártól átadott cukorrépájuk után, hogy bőven elég lesz jövőre is. Más helyeken, mint Do- monyban is, arra hivatkoznak a termelők, hogy nincs megfelelő minőségű földjük, azért nem termelnek jövőre cukorrépát. Más termelők, akiknek megfelelő földje is van, azzal érvelnek, hogy van cukruk, minek termeljenek cukorrépát? Domonyban B. József, akinek 18 kh. prima földje van, eddig egyetlen holdra sem szerződött, s sorolhatnánk tovább a neveket. Pedig a korábbi években mindegyikük termelt cukorrépát s gazdag termést takarítottak be, sok pénzt tettek zsebre, még több cukrot kamrájukba.

E

nnyire önzök, csak magukkal törődőek lennének a túrái, a domonyi és még más községek dolgozó parasztjai? Részben ez az ok, másrészt az, hogy a faluk fiatalsága üzemekbe jár dolgozni, s az otthonmaradottak, az öregeik művelik a földet, s bizony, a cukorrépa művelése nem könnyű munka, szükség lenne fiatalabb derékre, nehezebben fáradó munkáskezekre.

Eredményes volt tehát a szerződéskötési kampány. A szerződéskötések nem értek véget december 15-én, egész addig lehet cukorrépatermelési szerződést kötni, míg a tavasszal el nem múlik a vetési határidő. Bízunk benne, hogy addigra már sikerült teljesíteni megyénk cukorrépatermelési tervét.