Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-16 / 170. szám

1957. NOVEMBER 16. SZOMBAT mr IT LI. YU kfCirtap Q-ilnij Színház, JHuziika I Látogatás a kolozsvári magyar színházban 1792. november 11-én alakult meg Kolozsvárott az első magyarnyelvű színház. Az elmúlt hét elején ünnepel­te fennállásának 165. évfor­dulóját. Ebből az alkalomból felkerestem Tamás Gáspár elv­társat, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját s megkértem arra, meséljen ol­vasóinknak a színház múltjá­ról, hagyományairól és jelené­ről. — Beszéljen röviden a szín­ház történetéről, mondjon va­lamit az elmúlt másfél évszá­zad színházi hagyományairól. — A színház első színészei ■— Kótsi Patkó János. Jancsó Pál, Néb Mária, Székelyné Ungár Anna, Pergő Celesztin — a magyar nyelv művelését, az általános emberi művelt­ség terjesztését tűzték célul maguk elé. Első előadásaikat a Jókai utca 4. szám alatti volt Rhédey-házban tartották. Előnyben részesítették a klasszikus darabokat. Ök mu­tatták be Kolozsvárott először Kazinczy Ferenc fordításában magyar nyelven Shakespeare Hamletját 1798. augusztus 14- én. Persze, a klasszikus dara­bok bemutatása mellett a ma­gyar dráma fejlődését is igye­keztek elősegíteni. E törekvé­sek nélkül talán a Bánk bán sem született volna meg, hi­szen Katona József halhatatlan drámáját a kolozsvári szín­ház pályázatára írta. Színhá­zunk egész története folyamán igyekezett önálló műsort adni, ■nem másolta más színházak repertoárját. A színház ön­álló műsorpolitikájának leg­nagyobb híve és meghonosító­MARIA FELIX Corneille Cid-jéből közös spanyol—amerikai film készül. Női főszereplője a nálunk is jól ismert Maria Felix ja Ditrói Mór volt. Századunk elején Janovics Jenő, a szín­ház nagynevű igazgatója Sha­kespeare, Malier és a magyar drámák mellett a román drá­mairodalom alkotásaival is megismertette a színházat lá­togató közönséget. Gondja volt, az erdélyi magyar drá- maírás fejlesztésére is. Az ő idejében váltak ismert színhá­zi írókká Tabéry Géza, Bárd Oszkár, Tamási Áron és má­sok. A nemes törekvések mel­lett azonban gyakran előfor­dult, hogy a színházaik vezetői hígították a műsort. A régi színháznak szaladnia kellett. a közönség után. Volt olyan év, hogy száznál több darab került bemutatásra. A színház államosítása óta nincsenek ilyen problémáink, a Román Népköztársaság biztosítja az anyagi feltételeket. Lehetővé vált a művészi mujika min­denoldalú tökéletesítése. — Milyen darabokat mlí_ tattak be a közelmúltban7 — tettem fel a következő kér­dést Tamás Gáspárnak — A világirodalom dráma­termésének legjavát, klasszi­kus orosz és szovjet darabokat, román színműveket s nem utolsósorban erdélyi magyar darabokat. — Melyik magyar darab aratta a legnagyobb közön­ségsikert? — Az erdélyi drámairoda­lomnak még nincsenek nagy hagyományai. Ügyis mond­hatjuk, hogy ma még csák kí­sérleteznek íróink. Persze azért átkod pár szép sikert el­ért darab. így például nagy sikert aratott Sütő András— Hajdú Zoltán: Mezítlábas \ menyasszonyok és Tomcsa ; Sándor: Utolsó szalmaszál cí- \ mű darabja.-r- Készül-e erdélyi magyar írók tollából színdarab? — Huszonkét hazai szerző darabja van jelenleg színhá­zunknál és ha nem is mind ér­ték. de a szám bizonyítja a drámaírás fejlődését. Nemrég fogadtuk el Károly Sándor: Történelem című vígjátékát. Asztalos István Vidámság embere címmel paraszttárgyú színművet írt részünkre. — Milyen terveik vonnák a jövőre vonatkozóan? — Még ebben az évadban megnyitjuk kamaraszínhá­zunkat, a Bolyai Egyetem \ aulájában. Célunk az, hogy \ új, igényesebb közönséget ne- \ véljünk ki. Kamaraszínhá- \ zunk programját négy évre \ készítjük el- A műsor az egye- I térni hallgatókra épül, amíg ■ elvégzik tanulmányaikat, í megismerkedhetnek a görög klasszikusoktól Bertold Brech- \ tig minden nevesebb szin- : műíróval. A kamaraszínházban i nagyobb lehetőséget adhatunk i színészeinknek,, fiatal rende- i zőinkne'k is a kezdeményezé- j sekre, tehetségük formálásá- ! ra. j Itzzcl lényegében be is fe_ I jeződött köztünk a hivatalos I beszélgetés. Régi és új szín- \ lapokat nézegettem, köztük a \ legújabbat, mert november 1 11-én este díszelőadáson mu- I tatiák be a Bánk bánt, saj- I nos senki sem tudta megmon- 1 dani, hogy Katona halhatat- 1 'an drámája hányadszor került I színre az ősi város falai kö- E zött, mert a levéltár iratai a I második világháború alatt el- I veszték. Filyó Mihály A GAZDAKÖR a tömegkapcsolat erősítésének eszköze Érden Éveken át idegenkedtek Ér­den a község vezetői a dolgo­zó parasztok kérését teljesíte­ni, akiknek régi vágyuk volt, hogy megalakíthassák a gaz­dakört. Nem nagy kívánság ez, s főleg nem teljesíthetetlen. Mégás évekig késett. Az ok? A bizalmatlanság. A parasztság 'elkülönülésre való törekvését látták ebben a lakosság többi rétegétől, meg afféle paraszti „különcködést". A párt agrárpolitikai tézi­seiben foglaltak nyitották ki az itteni elvtársaik szemeit is. Amit addig elleneztek, a tézi­sek megjelenése után már ők kezdeményezték, sőt jelentős anyagi áldozatokat is hoztak, hogy a régi gazdakör helyi­ségét visszaadhassák e célra. A felszabadulás után ugyanis bölcsődének alakították ki a gazdakört, s most a bölcsődét új épületibe kellett költöztet­ni. Augusztus 20-án avatták fel a gazdakör helyiségét, s vasárnapomként pezsgő élet fo­lyik itt. A parasztok szívesen járnak ide pol.'tizálgatnd, egy­más tapasztalataiból tanulni. A Hazafias Népfront-bizott­ság keretén belül alakult meg a gazdakör. Vezetője Mayer János kisparaszt lett, aki nagy kedvvel és hozzáértéssel irá­nyítja a kört. De rajta kívül sok lelkes híve van a gazda­kör fejlesztésének, a benne való társadalmi élet minél szélesebb körű kibontakozta­tásának. De lássuk csak, igazuk volt-e a község vezetőinek, amikor ellenezték — nem az ő rová­sukra írható, hiszen a bizal­matlanság felülről származott — a gazdakör létrehozását. Több mint két ihőnap bőséges tapasztalatot ad arra, hogy mit is akarnak a község pa­rasztjai * Először is nem holmi „egyéni paraszti" egyesület a gazdakör. Járnak ide a köz­ség két termelőszövetkezeté- nék vezetői és tagjai. A párt- szervezet, a tanács vezetői, az egyszerűbb szövetkezeti társu­lások vezetői és tagjai. Ha va­lahol lehet, hát itt igazán le­het vitatkozni, politizálni. Még csak „hivatalos“ jellege sincs a felvilágosító szónak, hiszen gazdatársak ülnek egy­más mellett. Az egyikük már eljutott arra a fejlődési fokra, hogy látja a szövetkezet elő­nyeit, a másik még az egyé­nihez ragaszkodik. De éppen a barátkazás, az egymás ered­ményeinek megismerése vezeti majd el őket is a nagyüzemi gazdálkodásihoz. Terjed a szö­vetkezeti gondolat és nincs szükség türelmetlenségre, ad­minisztratív intézkedésekre. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány eddigi rendele­té ivei, intézkedéseivel olyan közhangulatot teremtett eb­ben a községben is az egyé­niek között, hogy le lehet mérni: közelebb került a párt a parasztokhoz. A begyűjtés megszüntetésével mintegy 55 vagon terménnyel több marad az egyéniek padlásán éven­ként. A 10. számú törvényere­jű rendelet végrehajtásával 516 hold föld került vissza jo­gos tulajdonosaihoz. A ter­mények árainak kialakítása is közmegelégedést kelt. Hát keli-e tartani attól,-hogy a pa­rasztok nyilvánítják vélemé­nyűiket. Politizálnak az emberek. nek ugyan — nagyon kár —, de a téli estéken Hill Sándor körzeti mezőgazdasági felügye­lő szakmai előadásokat tart majd. Nem hiányzfc a vasár­napi összejövetelekről Birinyi Ferenc községi mezőgazdasági felügyelő sem, aki Inaigy szak­mai tudásával kivívta a dolgozó parasztok elismerését. Egy-egy vasárnap rengeteg kérdést in­téznek hozzá, s ő örül, hogy segíthet. Az elmondottakon kívül na­gyon sok lehetőség van még a gazdakör életének tartalma­sabbá, szórakoztatóbbá tételé­re. Egy könyvtár létesítése is hasznos lenne. Nem lenne sza ­bad ellenkezni attól'a gondo­lattól sem. hogy úgynevezett „iccét" nyissanak gazdaköri napokon. Tudomá­nyos és politikai előadások tar­tásával is lehetne szélesíteni a parasztság látókörét. Az MSZMP politikája sza­bad légkört teremtett falun is. A párt politikája tette lehe­tővé a gazdalkörök létrehozá­sát. Érden a párt és a községi tanács vezetői felismerték en­nek jelentőségét, s az ered­mény máris mutatkozik: köze­lebb kerültek a parasztsághoz. Mihók Sándor Egymillió karácsonyi és újévi üdvözlő lap A posta a karácsonyi felké­szülés során ellátja hivatalait üdvözlő lapokkal is. Már meg­kezdték a szétosztást, s a hi­vatalokban rövidesen árusít­ják a sokféle üdvözlő lapot. A karácsonyi levelezőlapokból 800 000-et, az újéviből pedig 200 000-et hoznak forgalomba. Utaana-e ön a ssputnyikan ? A Daily Express közvéle­mény kutatóit folytatott arra vonatkozóan, hogy hány angol lenne hajlandó utazást tenni a világűrbe. A megkérdezettek 82 százaléka nemmel, 14 szá­zaléka igennel válaszolt, 4 százaléka pedig egyelőre még nem tudott dönteni. Megjegy­zendő, hogy csak a szavazási lkorban levőket kérdezték meg és ha a kalandos fiatalokat is bevonták volna a közvéle­ménykutatásba, úgy a száza­lékarány bizonyára másként alakult volna. 40 000 halott Európa autóútjain Rómában, az európai kö*- forgalmi konferencián 16 nem. zet küldötteinek jelenlétében két hátborzongató számadatot jelentettek be: 1955-ben a köz­lekedési balesetek 40 000 em­ber halálát okozták és a se­besülitek száma 1 150 000 volt. Melyik filmben látta? A szovjet film ünnepe képrejtvény-pályázata s ez a helyes. Véleményük, bí­rálatuk. javaslatuk nem „el­lenzéki“. Ha bírálnak, vagy javasolnak valamit, úgy azt a község vezetői előtt teszik, mert ők is gyakran látogatják a gazdakört Éppen a paraszt­ság javaslatára adta vissza az =TMHimirimimiMiimiiriimiMiiiiiiiiiinililiNiriiiiiiiiiiiiniiiriniiiiiimtitiinHHHiiiiiinitiiiiiiimmiHiilitiiiiitmilitmiiiHHHw«B állami gazdaság nemrégiben a i község kezeléséibe a korábban | betagosított, 40 hold legelőt | Ma már a község vezetői is 1 elmondják, hogy mióta meg-1 alakult a gazdakör, sokkal | könnyebb dolguk van. A gaz- i daköri összejövetelek nem he- | lyettesítiik ugyan a pártnapo-1 kát. tanácsüléseket, de a tö-1 megkapcsolat kiszélesítésében 1 igen nagy szerepet játszanak. | A parasztok kérésére rendez-1 tők meg a gazdakörben a no-1 vember 7-i ünnepséget, ame-1 lyen szép számmal vették I részt. Azt is tervezik, hogy itt | vitatják meg a párt agrárpo- \ litikai téziseit. S még egy. | Megbeszélték, hogy a dolgozó | parasztok is részt vesznek a 1 község hároméves mezőgazda- 1 sági fejlesztési tervének készí- | tésében. Ha pedig részt vesz-1 nek, úgy sokkal jobban hizito- | sítva lesz annak megvalósí-1 tása. Ebből pedig csak haszon | szérroazlhatik. | Arról az elképzelésről is be- | szétoi kell, amit a parasztok | szákmai képzésének érdeké-1 ben szerveznek. Ezüstkalászos | tanfolyamot nem rendezhet-1 Megalakult a visegrádi Mátyás Király Múzeum í baráti köre 1948-ig rendben tartották a visegrádi fellegvárat, a Sala- mon-tonnyot és a múzeumot, mert egy egyesület felügyelt a visegrádi műemlékekre. Je­gyeket árusítottak a látogatók között és a befolyt összegbő' elvégezték a kisebb javításo. kát, hogy az értékes műemlé­keket megóvják a romlástól Azóta nem fordítottak gon­dot ezekre. Nem fékezte sen­ki a látogatókat. Előfordult, hogy a várból nehéz köveket gurítottak le a hegyoldalon, rongálva a várfalakat és ve­szélyeztetve a hegy alatt hú­zódó utakon közlekedőket. A várhoz vezető utat is kikezd­te az időjárás, de nem javítot­ta meg senki. Köztudomású, hogy a Salamon-torony is le­égett. Mivel nem őrködik itt senki, a gyerekek felmásztak a falaikra. Emiatt aztán több baleset történt. Most megszűnik .az áldatlan állapot, mert megalakult a vi­segrádi Mátyás Király Mú­zeum baráti köre, amely gon­doskodik a műemlékek védel. miéről és rendiben tartásáról Az elnöki tisztet Ortutay Gyu­la, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem rektora, a Ha­zafias Népfront főtitkára vál­lalta. h vul-e a váci járás kulturális élete i pl Közeleg a tél, a földeken egyre kevesebb dolog akad. Ilyenkor van ideje a paraszt- embernek a szórakozásra, mű­velődésre, csak módot kell eh­hez nyújtani. S bár a munkásemberek szá­mára nincs „téli szezon", rá­juk is gondolni kell, ha a kul­turális élet megjavításáról be­szélünk. Helyesen tette a Váci Járási Tanács, hogy a napokban na­pirendre tűzte a járási kultu­rális élet megvizsgálását. Az ülés előtt három brigád látogatta végig a járás közsé­geit. A helyszínen győződtek meg arról,' hogy milyen a kul-1 turális élet. A körültekintő 1 vizsgálat nyomán helyes intéz-1 kedések születhetnek majd a | munkások és a falusi emberek | művelődésének és szórakozásá­nak megjavítására. Helyesen teszi a tanács, hogy a járási művelődési ház vezetőit is beszámoltatja és ha­tározatot hoz a munka megja­vítására. Reméljük, ezzel Vác és a váci járás egy lépést tett a j®- lenlegi, egy helyben topogó kultúráié helyzetből kivezető úton­Lapunk október 25-től 4 hétig minden számában közli egy szovjet színész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét; Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szel­vényt is. A négy héten ét közölt szelvényeket vágja ki és ki­töltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a megyei moziüzemi vállalathoz. (Pest megyei Mozi­üzemi Vállalat, Budapest, V., Báthory u. 10.) Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. NYEREMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegyszelvény II. díj 80 darab mozijegyszelvény III. díj 40 darab mozijegyszelvény IV. díj 10 x 2) darab mozijegyszelvény V. díj 50 x 10 darab mozijegyszelvény A mozijegyszelvények beválthatók 1958. december 31-ig a megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957. november 30. Értékelés: 1957. december 31-ig. A nyertesek neveit a lap közli. A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata 20 A színész neve: Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom