Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-14 / 168. szám
Pf st Wfccrt/ ^Ctrlan 1957. NOVEMBER 14. CSÜTÖRTÖK M indannyian jól emlékezünk még Barabás Til- bor: Rákóczi hadnagya című finnjére, amelyért szerzője annak idején Kossuth-díjat kapott. Az író most újra romantikus téma feldolgozására vállalkozott. Uj filmjében, a Császár parancsára című színes magyar filmben emléket állít a magyar felvilágosodás hős apostolainak, a Martinovics- féle köztársasági mozgalom részvevőinek és a mozgalom magyarországi vezetőjének: Hajnóczy Józsefnek. A film középpontjában Hajnóczy József, a tudós és forradalmár áll a maga emberi gyengeségeivel, s szerelmével. Látszólag tehát a film írója teljes képet fest történetének hőséről, a nézőben mégis olyan Utóérzet támad, hogy csak külsőségében ismerte meg Hajnóczy Józsefet csakúgy, mint az összeesküvés többi tagját, A cselekmény során nem bontakozik ki teljességgel az egész összesküvés indító oka: csak néhány filmkocka utal a nép mérhetetlen nyomorára, de még ez sem magyarázza világosan, mi készteti Martinovics apátot, Hajnóczy! és a többieket a császári hatalom elleni szervezkedésre. Ha nem ismernénk a. történelemből a Martinovics-féle összesküvés társadalmi hátterét, s indító- okát, bizony fejtörést, okozna minderre feleletet kapni a film történetéből, amely túlságosan leegyszerűsítve próbálja feltárni a felvilágosodás korának magyarországi problémáit. A film hibái ellenére mégis sikerre tarthat számot, elsősorban azért, mert történelmünknek ezt a korszakát, pontosabban a Martinovics-féle összeesküvést, igen kevesen dolgozták fel eddig alkotóművészeink közül. De a sikert biztosítja néhány színész kiemelkedő teljesítménye csakúgy, mint Badal János jól sikerült színes felvételei. (pnikner) A szovjet filmhét sikere megyénkben Megyénkben befejeződött a Bzovjet film ünnepi hete. Ez idő alatt több, mint százötven filmszínházban vetítették a legújabb és felújított szovjet filmeket — igen nagy sikerrel. Ezt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az a százhatvanezer mozilátogató, aki ezen a héten megtekintette megyénkben a bemutatásra került szovjet filmeket. De ez a szám mást is bizonyít. Elsősorban azt, hogy az idei szovjet filmhét eredményesebb volt a tavalyinál. Harminckétezerrel többen látogatták a mozikat, mint tavaly. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy a • megye közönsége nem zárkózik el a szovjet filmek megtekintése elől, sőt még többen fordultak meg a mozikban, mint más hetek alkalmával. Cegléd három mozijában például hétezerötszáz, Nagykőrösön hétezer, de még Nagykátán is négyezer mozilátogató volt ezen a héten. Az ünnepi hét sikeréért dicséret illeti a Pest megyei Moziüzemi Vállalat valameny- nyi dolgozóját a jó szervezésért és a filmszínházak ízléses feldíszítéséért egyaránt. LEGYEN MÁR VÉGE! A Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat monori üzemében dolgozott 1950 február 5-től Hö- römpő Jenő normás beosztásban. 1957. március másodi- kán elbocsátották. Az elbocsátást sérelmesnek találta és fellebbezett. 1957. április 25-én a fővárosi TEB visz- szahelyezte a vállalathoz. Augusztus 7-én ismét elbocsátották Hörömpő Jenőt. Ismét fellebbezett. Október 9- én a fővárosi TEB megint tárgyalta az ügyet. Október 14-én a Pest megyei TEB tűzte napirendjére, majd november 8-án újra a fővárosi egyeztető bizottság tartott tárgyalást. Döntés még nem született. Ehhez Hörömpő Jenő csökkent munkaképességét igazoló okmányra van szükség. Sérülését a monori vállalatnál szerezte sportbalesetből kifolyólag. A legutolsó tárgyalásra pár ember aláírásával nyilatkozatot küldtek, amelyben megjegyzéseket tesznek Hörömpő munkafegyelmére és kijelentik, hogy nem hajlandók vele együtt dolgozni. Hogy fajulhatott idáig a dolog? Ki is tulajdonképpen ez az ember? — Módot kell nyújtani arra, hogy tovább fejlessze tudását. Képesnek tartom, hogy nagyobb feladatokat is elvégezzen — írták róla 1953-ban. — Munkakörében nagy gyakorlatot szerzett, ezen a téren jó meglátásai vannak. Időméréseit úgy készíti el, hogy a dolgozók szeretik. Igazságos, nem esik túlzásokba vagy végletekbe. Nyílt fellépésű, bátor, határozott, kiváló kritikai érzéke van. További alkalmaztatását javasolom — született róla a vélemény 1956-ban. Ugyancsak tavaly írta róla telepvezetője: — Most készül, hogy megnősüljön. Szereti a vidám társaságot. A beosztásában megfelelő, azért további alkalmaztatását javasolom. Ilyen vélemények után hideg zuhanyként hat a vállalat jelenlegi állásfoglalása. Miért e nagy véleménykülönbség? Nem állítjuk, hogy Hörömpő Jenőnek nincsenek hibái. Ezek a hibák azonban szerintünk nem indokolják, hogy fizikai munkára se alkalmazzák. Hörömpő Jenő pedig fizikai munkát kért, holott voltak olyan munkakörök, amelyeket el tudott volna látni. Bizonyára a TEB most is az előbbihez hasonló döntést hoz majd, hisz a körülmények azóta sem változtak. A vállalat hajthatatlansága pedig belekerült egy csomó pénzbe, hisz Hörömpő Jenő első elbocsátásától a visszahelyezéséig, a második elbocsátástól pedig napjainkig nem dolgozik. Az első visz- szahelyezéstől visszamenően meg kellett fizetni munkabérét. Ez az ember második elbocsátása óta több, mint három hónapja nem kap fizetést. Fiatal házas. Sok mindenre szükségük lenne. Felesége gyermeket vár, aki naponta pár órai munkáért ha vi 600 forintot keres. Ebből pedig nem sokra telik. Emberségesebb magatartást tanúsíthatna a monori vállalat. Ha mást nem, legalább azt kellene méltányolniuk a vezetőknek, hogy Hörömpő Jenő eléggé népszerűtlen beosztásban — a vélemények szerint — megállta a helyét. Miért ne lenne hát jó fizikai munkára? Nem lenne helyesebb, ha ehelyett az út helyett inkább azt választanák, hogy állandó nevelőmunkával, ha kell, bírálattal lefaragnák hibáit, ds hagynák dolgozni? Reméljük, most már végle. gesen rendeződik Hörömpő Jenő ügye. Annál inkább bízunk ebben, mert a Kertészeti Magtermeltető és Vető- magellátó Vállalat megbízott vezetője, Jenei István elvtárs megígérte, hogy tüzetesen utánanéz az ügynek és a vizsgálat eredményeként megteszi a szükséges intézkedéseket. Farkas István c l r/)est nieqijei iítírlap fotópályázatára beérkezett munkákból Tavaszi hangulat Beküldte: Ceglédi Vasutas Foto Club \ MEDOSZ titkársága megtárgyalta a Pest-lígrád megyei területi bizottság munkáját A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének Pest—Nógrád megyei alapszervezeteiben sok helyütt nem használják fel a tagdíjakból visszamaradó pénzösszegeket, s ugyanakkor nem fizetnek semmiféle segélyt a dolgozóknak. A MEDOSZ titkársága keddi ülésén éppen ezért külön foglalkozott a területi bizottság pénzgazdálkodásával, s utasította az érintett alapszervezeteket. hogy a visszamaradó tagdíjak egyrészét kulturális és sportberuházásokra, másik részét pedig szociális segélyekre fordítsák. riimtimtuiiiiimiimiiiHmniiiiiHiiiiiniiMHiitiiiiitmiiHiiiiiiHiimtiiiiiinimfimiitiHiiiiiiiiiMiiiiniHiiiiHiiiimiiifiiimiNMmmt« Kilenc hónap alatt több mint 300 balesetet okoztak a szabálytalanul közlekedő kerékpárosok Az Országos Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának tájékoztatója szerint 1951 óta évről évre csökkent a közúti balesetek száma. Az ellenforradalmi eseményeket követő időben.,azonban jelentősen meglazult a közlekedési fegyelem, több baleset volt, mint a korábbi években. A közlekedési balesetek nagy részét kerékpárosok és fogatolt járművek okoz. táik. Amint a tájékoztató közli, ez év első kilenc hónapjában a szabálytalanul közlekedő kerékpárosok 307 közlekedési balesetet okoztak. Ebből 170 súlyos, csaknem 100 könnyebb sérüléssel, 34 pedig halállal végződött. Ugyanezen idő alatt a fogatolt járművek 217 balesetet ökoztak. Ezeknél a baleseteknél huszonheten életüket vesztették, 96 személy súlyos sérülést szenvedett. A legsúlyosabb baleseteket a kerékpáros vagy a hajtó ittassága okozta. FURCSA CSEKKEK Az Angol Bank csekklap helyett bármit elfogad, ha elég bélyeg van rajta. Páncélszekrényeiben a legsajátságosabb „csekket” őrzik, így üres brandys üvegeiket, zsebkendőket, . keménytojásokat és krikettgolyókat. TJénteken étkeznek az első *■ „telepesek” — száz 10— 14 éves fiú és lány — a fóti Gyermekvárosba. Hogyan készülnek fogadásukra, mi várja majd őket új otthonukban — ezt kutattam kedden, három nappal a Gyermékváros megnyitása előtt. Az első felületes benyomás: ridegség, üresség. A kastély több mint hatvan kisebb-na- gyobb szobájában, termében, a melléképületekben alig látni néhány embert. Bútor, berendezés — néhány tucat vaságyat kivéve -.r- nincsen. A hálószobák fala még csak félig festett, a szobák egy részében gerendák tartják a mennyezetet. A raktárban százszámra tornyosulnak , a gyapjútakarók és a hófehér ágyneműhuzatok — de matrac, ágynemű még nincsen. így várná gyermekeit az új Otthon? Nem! (Már csak azért sem, mert péntekig biztosan meglesznek a matracok, a nélkülözhetetlen bútorok, rendben lesznek a legszükségesebb helyiségek. De nem ez a legfontosabb.) A Gyermekvárosba kerülő fiataldk nagy részét nem közvetlen anyagi okok hozzák ide. A rossz erkölcsű, felbomlott családok, vagy család híján az utca és a kocsmák züllött elemeinek „példája” helyett a becsület, az értelem és a szépség formálta ember- lég, az áldozatvállalásra és az örömre egyaránt hajló jellem példája az, amire leginkább szükségük van A „példák” nem lehetnek csak és elsősorban tökéletessé misztifikált történelmi hősök, hanem élő, hús-vér emberek, emberi gyengeségekkel és azokat legyűrni törekvő emberi erényekkel. Mint ahogy élő, hús-vér ember .az a sok százezer anya és apa, aki elsősorban a maga dolgos életének, becsületes jellemének példájával neveli gyermekét. A Gyermekvárosban — a tanár és a nevelő közvetlen feladatán túl — a maga módján minden felnőttnek ilyen „példának” kell lenhie, * A pénteken érkező „telepes” gyerekeket megelőzték a „telepes” felnőttek. Néhány pedagógus, a raktáros, a gondnok, technikai dolgozók. Ami gondja csak van annak, hogy a rideg, gondozatlan kastélyban megvessék az otthon alapjait, hogy rendezzék, használatba állítsák az államtól és a társadalmi szervektől már megérkezett felszereléseket — az most mind az 6 vállukat nyomja. Pedig ők is most raknak fészket, a legtöbben családostól jönnek, most érkezik a bútoruk, holmijuk. Egy folyosóról nyíló, közepes nagyságú szoba (még üres. a bútorok a vagonban vannak) — ez a Kemenesi pedagógus-házaspár lakása. Szótlanul nézem — mit is lehet mondani egy egyetlen helyiségből álló lakásra — Kemenesi pedig büszkén kérdezi: „Úgye. milyen szép?” Igazi lakás? Majd az is lesz, később, biztosan. A Gyermekváros legfiatalabb pedagógusainak — s erre még büszkébbek, mint a lakásra —, az egyhetes házas 25 éves férfinak és 23 éves asszonynak egyelőre csak annyi az igénye, hogy fedél legyen a fejük felett. De ugyanezt mondja Csikós Ferenc tanár is, alki szintén pedagógus-feleségével és tízéves lányával költözött ide. Kétszoba-komf őrt os lakásból jött, itt az volt az egyetlen kérése: akkora szobát kaphasson, ahol a legszükségesebb bútorok elférnek. Ezt megkapta, s most elégedett. Több is, mint elégedett. Tele van tervekkel, céldkkal. De ezek már a Gyermekvárost illetik. Csikós a téglási nevelőotthonban dolgozott eddig. Tanítványai közül hatan jönnek ide Fótra. de legalább háromszor annyi volt a jelentkező. Egy kisfiú, amikor megtudta, hogy a Gyermekvárosba csak állami gondozottak kerülhetnek — nem tudván pontosan a szó értelmét — arra kérte szüleit: legyen ő is állami gondozott, hogy nevelője utó i mehessen. Csikós több hangszeren játszik, ért a zenepedagógiához is. Már megvannak az elgondolásai a Gyermekváros zenei életéről. Mielőbb meg alkarja alakítani, önálló műsorra felkészíteni a fiatalok zenekarát. A „hivatalos" tervet még nem beszélték meg, most még a „szervezési” feladatok az előbbrevalók. Ehhez tartozik az is, hogy a pedagógusok segítenek a takarókat a raktárba hordani. Akik a „telepesek” közé jelentkeztek, tudták, hogy az első napokban fizikai munka vár rájuik. De közben már érnek a nevelési, oktatási elgandolá- sök. Kovács József számtan- fizika szakos tanár a talián- dörögdi általános iskolából jött ide. A kis falusi iskolának szép szemléltető eszközei, kísérleti felszerelései voltaik — itt pedig egyelőre még egyetlen darab sincsen. Kovács József bízik abban. — bizonyára nem alaptalanul —, hogy kezdetnek majd csak kapnak valahonnan. Később pedig — úgy tervezi — a gyerekeik maguk is készíthetnek ilyesmit, az ipari tanulók is, az iskolások is és nemcsak saját szükségletre, hanem eladásra is. A Gyermekváros felnőttel körében van már egy jól ösz- szeszokott kis kollektíva. Barna Lajos igazgató, Perge Imre raktáros (az igazgató mellett egyébként ő a Gyermek- város „mindentudója”), a gondnok és az élelmezési vezető tíz év alatt négy gyermekotthont szerveztek meg együtt. Két-három évenként, amint megszilárdult egy-egy új gyermekotthonban a munka, mindig tovább mentek. Most tréfásan azt mondják: még szerencse, hogy egy ilyen nagy, úttörő jellegű intézmény éleiének teljes kialakítása tovább tart, legalább nem fenyegeti őket a veszély, hogy rövid idő múlva innen is el kell menniük, K ár, hogy a gyerekek nem találkoznak már azokkal, akik most szép rózsaszínűre festik a lányok hálószobájának falát, sárgára a fiúkét. Huszonhármán dolgoznak itt, hétfő reggel óta. s csütörtök estére készen akarnak lenni egy egész sor szobával, teremmel. A legtöbbjük kezében pedig bizony régen volt már ecset. Ügy történt a dolog, hogy egyetlen vállalat sem tudott most hirtelenében munkásokat adni a festéshez. A gyerekeket viszont mégsem lehet piszkos falak között fogadni. Mit lehetett tenni: az építőipari dolgozók szakszervezete megkért néhány üzemi párt- és szakszervezeti funkcionáriust, gazdasági vezetőt, akinek eredeti szakmája a szobafestés, segít se nek a Gyermekvárosnak. Hát most itt vannak, segítenek . ■. s Segít a társadalom sok más módon is. A sok munkafelajánlás, a téglaj egy -eladási akció, a Nőtanács kezdeményezése az óvodások házainak felépítésére, a Német Demokratikus Köztársaság nagyértékű küldeménye — már mind ismeretes. De felkereste a Gyermékvárost a Budapesti Földművesszövetkezet egyik újpesti boltjának a vezetője is. mondván, hogy neki öt gyereke van, segíteni akar hát a szülőtlen gyerekeken. Beszerez. kiszállít minden élelmet, amire a Gyermekvárosnak szüksége van. Kedden járt Foton a Timát utcai ipa- ritanuló-intézet egyik vezetője, megnézni: hány fiatal jöjjön ki tőlük a lakatosmunkák elvégzésére, Tgen, a Gyermekváros-* ügye a társadalom ügyévé vált. Ha az épület átadása óta eltelt rövid idő alatt ez a segítség még csak kevéssé is realizálódott, ha igen sok is még a szervezési, technikai zökkenő, most már nem kétséges. hogy az állam, a társadalom biztosítja a Gyermekváros — legalább is legszükségesebb — anyagi kereteit. Néfayon nagy dolog ez. De mégis — csak keret, előfeltétel, lehetőség. Kerültek ki már bőnözők, gyenge jellemek, az igazi értékeket értékelni nem tudók olyan családból is, ahol ételben, ruhában, anyagikban nem volt hiány. A munka oroszlánrésze, a családi otthont nélkülöző gyermekek emberré nevelése a Gyermekváros tanáraira, nevelőire, felnőttéire vár. Bizonyára nem válik be s nem valósul meg majd minden elképzelésük, éri őket sikertelenség. csalódás ís. Csak a „telepesek” nagy kezdeti bizalma maradjon meg, vala- mennyiük bizalma, hogy a legrosszabb gyerekből is lehet — érdemes is a mi társadalmunk számára — igaz embert nevelni. Izsák Erika A császár parancsára