Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-23 / 176. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Látogatás Nagyváradon (5. oldalon) i MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É S A MEG Y E I T A N Á C S LAPJA I. ÉVFOLYAM, 176. SZÄM ARA 50 FILLER 1957. NOVEMBER 23. SZOMBAT Pénteken hazaérkezett Moszkvából a magyar párt• és kormányküldöttség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója al­kalmával Moszkvában járt magyar párt. és kormánykül­döttség — amelynek vezetője Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, tag­jai dr, Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára — pénteken hazaérkezett Budapestre. A szovjet—magyar határon Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Bisz- ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügy­miniszter, Sebes István kül- ügymimszterlhelyettes fogadta a küldöttséget. A határról a küldöttség nevében Kádár Já­nos a következő táviratot in­tézte N. Sz. Hruscsovhoz, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága első titkárához és N. A. Bulga- nyinhoz, a Szovjetunió minisz­tertanácsa elnökéhez: A Szovjetunió területét el­hagyva, a magyar párt- és kormányküldöttség nevében hálás köszönetemet fejezem ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és minisztertanácsának, hogy részt vehettünk a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmával rendezett feledhetetlen ünnep­ségeken, találkozhattunk és a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott megbeszé­léseket folytathattunk a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és más testvárpártoknak a ve­zetőivel. Szovjetunióbeli tartózkodá­sunk alatt ismételten meggyő­ződhettünk róla, hogy a szov­jet nép, kommunista pártja vezetésével biztos léptekkel ha­lad a kommunizmus építkezé­se útján és hogy a Szovjet­unió vezetése alatt álló szo­cialista tábor szilárd egysége az emberiség boldogabb jövő­jének és a világbékének alap­vető biztosítéka. A magyar párt- és kormány- küldöttség nevében további sikereket kívánok a magyar nép legő zintébb és legönzet­lenebb barátjának, a szovjet népnek, és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt nagy példa­képének, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. A Keleti-pályaudvar előtt díszszázad sorakozott fel és a téren a dolgozók ezrei várták a hazatérő párt- és kormány­küldöttséget. A küldöttség fo­gadósára a pályaudvar váró­csarnokában megjelenít Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke, Kállai Gyula, Kiss Ká­roly és Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánynak számos tagja, vala­mint a politikai és a társadal­mi élet sok más vezető sze­mélyisége. Ott volt a fogadta­táson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Lelkes taps és éljenzés fo­gadta a különvonatból kiszálló küldöttséget, majd a Himnusz elhangzása után Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titkára üdvözölte a párt- és a kor­mányküldöttség tagjait. Marosán György lelkes taps­sal fogadott szavai után Ká­dár János elvtárs mondott be­szédeit. Ezután a küldöttség tagjai üdvözölték a fogadásukra meg­jelent személyiségeket, majd Kádár János megszemlélte a küldöttség tiszteletére felsora­kozott díszszázadat. Végül a díszszázad díszmenetben vo­nult el a küldöttség előtt. Elkészült Ócsa tízéves terve Tervbe vették, hogy az el­következendő lő esztendő alatt a község új gimnáziumot kap, a Dózsa telepnél megcsinálják a rég óhajtott vasúti aluljárót és megépítenek egy 9 kilo­méteres makadámutat. amely Gyált kötné össze Öcsával. En­nek az útnak megépítése lehe­tővé tenné, hogy Budapestről autóbusz járjon Öcsára. Az autóbuszjárat jelentősen meg­javítaná a közlekedést, aminek különösen örülnének az ócsaiak, mivel közel négy­ezer munkás jár be innen naponta a főváros különböző üzemeibe. Á utazott hazánkon a jugoszláv párt- és kormánykii’döttség Pénteken átutazott hazánkon a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége, amely részt vett a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának moszkvai ünnepségein. Az új háztartási eszközök gyártásáról tárgyaltak az ipar és a kereskedelem szakemberei Koszorúzási ünnepség Ady Endre sírjánál Ady Endre születésének 80. évfordulója alkalmából pénte­ken a Kerepesi-temetőben a Hazafias Népfront, a Művelő­désügyi Minisztérium és az Irodalmi Tanács koszorúzási ünnepséget rendezett a költő sírjánál. A koszorúzásnál ott volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak több tagja, a társadalmi és tömeg- szervezetek képviselői, kultu­rális életünk számos kiválósá­ga és a fővárosi iskolák többi száz tanulója. A költő sírjánál Péchy Blanka előadóművésznő Ady Endre: Történelmi lecke fiuk­nak című költeményét szaval­ta, majd Orbán László, a Köz­ponti Bizottság tudományos é- ; kulturális osztályának vezető- j je és Borka Attila, a Buda- i pesti Pártbizottság titkára, a Magyar Szocialista Munkás­párt nevében dr. Dolescháll Frigyes egészségügyi minisz­ter és Aczéd György művelő­désügyi miniszterhelyettes, a forradalmi munkás-paraszt kormány. Szabó Pál alelrök és Bihari László titkár, a Haza­fias Népfront. Pulai Árpád és Soós Pál, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, dr. Pesta Lász­ló, a végrehajtó bizottság el­nökhelyettese, a fővárosi ta­nács nevében megkoszorúzták Ady Endre sírját. Bóka László akadémiai levelező tag, egye­temi tanár a Magyar Tudomá- nvos Akadémia, Illés Béla és Földeák János írók az Iro­dalmi Tanács, Kc-va'oyszki 'Miklós és Vincze Géza a Ma­gyár Irodalomtörténeti Társa­ság, Mód aladár főtitkár és Tompa József a Társadalom- és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat nevében koszorút, a budapesti ifjúság képviselői pedig virágot he­lyeztek el a költő sírján. Jacob Banateanu, a konzuli osztály vezetője és Cornel író­dé nagykövetségi államtitkár a román nagykövetség nevében koszorúzott. A Kohó- és Gépipari Minisz- tériUm és a Belkereskedelmi Minisztérium — egyelőre meg­hívott szakemberek részére — kiállítást rendezett a jövő évi új gyártmányokból. A kiállí­tás színhelyén, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Victor Hugó utcai készletező válla­latánál pénteken délelőtt an­kétet rendeztek a két minisz­térium, ezenkívül a Kereske­delmi Minőségellenőrző Inté­zet és néhány vállalat szakem­berei az új háztartási eszkö­zökről. Az ankétet megelő­zően megszemlélték a több­fajta új mosógépet, a hatvan literes elektromos hűtőszek­rényt, a szénnel-fával és vil­lanyórámmal egyaránt fűthe­tő kandallót és a többi korsze­rű háztartási gépet. A megbeszélésen a kereske­delem küldöttei elmondották, hogy újabban a dolgozók ma­gasabb fokú kívánságai, mint például a háztartási gépek iránti igények kerültek elő­térbe. Ezeknek a kívánságok­nak egyelőre csak kismérték­ben tudnak eleget tenni. Ezért örömmel üdvözölték az ipar új termékeit, s különösen az Elekthermax-gyár, a Háztar­tási Eszköz- és Bádogárugyár és a Finommechanikai Válla­lat kitűnő gyártmányait. Arra kérték azonban az ipart, hogy az új cikkeken kívül nagyobb mértékben elégítsék ki a régi gyártmányok, mint például a az elektromos egyre fokozódó villanyvasaló, tűzhely iránt keresletet. ERŐMŰ ÉPÜL SZÁZHALOMBATTÁN A Budapesti Erőmű, amely­nek építését még a század ele­jén kezdték el és 1932-ben fe­jezték be, avult, elhasznált, drágán termelő berendezésével már régen nem képes kielégí­teni az ország legnagyobb vil- lamosenergia-körzetének szük­ségletét. A főváros energiaellá­tása különböző erőművekből távvezetékeken történik. Hogy a jövőbeni még nagyobb szük­ségletet fedezni tudják, ha­laszthatatlan a főváros közelé­ben új, nagy villamoserőmű felépítése. A hároméves tervben meg is kezdik Budapest üj erőművé­nek építését. Helyéül hosszas vizsgálatok és alapos gazdasá­gossági számítások után a fő­várostól 37 kilométerre levő Százhalombattát jelölték ki. Az ország legnagyobb, a tiszapal- konyaihoz hasonló nagyság- rendű erőműve épül fel itt, a pécsi országút és a Duna kö­zött, 200 megavatt teljesítő ké­pességgel. Négy, egyenként 50 megawattos kondenzációs gőz­turbinát és velekapcsolt gene­rátort építenek az új erőműbe. Hűtővizét a Dunából veszik, Az üzemeltetéshez szükséges szenet a közép-dunántúli és a nógrádi szénmedencéből vas­úton szállítják Százhalom­battára. Az új erőmű elkészülte után a Kelenföldi Budapesti Erőmű korszerűtlen gépeit, kazánjait leállítják és az üzemben ma­radó berendezéssel a dél-budai körzet fűtési hőszükségletét elégítik ki. Nagy szénmegtaka­rítást eredményez ez, Budapest áramszolgáltatása pedig biz­tonságossá válik. Az Erőműtervező Iroda most dolgozik a százhalombattai erőmű tervfeladatán. Januárra készülnek el a tervek, 1958 nyarán pedig megkezdődik az építkezés. A munka a lakó­telep építésével indul, hogy mire az első gépegységet üzem­be helyezik, a dolgozóknak már legyen otthonuk. Az első lakóházak kezdetben felvonu­lási épületekül szolgálnak. Ez­zel a felvonulási költségek egv- részét — körülbelül 25 millió forintot — megtakarítják. A lakótelepet a vasútállomás mellett fejlődő új százhalom­battai település és Dunafüred nyaralótelep közé építik. így biztosítják a két régebbi tele­pülés kulturális fejlődését is. hiszen az új telepen 390 laká­son kívül művelődési otthon, mozi, napközi és bölcsőde is lesz. Az erőmű első gépegységé­nek szerelésére előreláthatólag 1959—1960-ban, üzembehelye­zésére 1961-ben kerül sor. A többi három gép 1964-ig foko­zatosan lép a termelésbe. Véget ért a Pest megyei föl d mű vessz! vetkezetek V. küldöttgyűlése Tegnap reggel folytatták a Pest megyei földművesszövet­kezetek V. megyei küldött- gyűlését. A tanácskozás a be­számolót követő vitával foly­tatódott. Először Kovács Pál, Monor küldötte kapott szót. Földmű­vesszövetkezete nevében kérte a küldöttgyűlést, hogy ne ha­bozzanak az illetékesek és bátran bízzák meg a szövetke­zeteket a termelési feladatok irányításával, szervezésével. Ehhez persze az is szükséges, hogy a szövetkezetek jobban, valóban támogassák, felada­tuknak -érezzék a társulások szervezését, a szövetkezeti mozgalom ésszerűsítését, meg- kedveltetését. A Magyar Szocialista Mun­káspárt áprilisban megjelent mezőgazdasági politikájáról szóló téziseinek 'iMiuiiiuuiiiiminmuu4iu»mJumnmiiiiimimmi iin)uiuuuumiimnimninuninuiiiimmmmiuiii A Gyermekváros parkjában megvalósítását sürgette Szabó József, gödöllői küldött. Véle­ménye szerint a falvakban a földművesszövetkezetek és helyi szervek a tézis szellemé­ben dolgoznak ugyan, de a felsőbb szervektől kapott ha­tározatok, intézkedések, a ta­pasztalható huzavona azt mu­tatja, hogy az illetékesek gyak- ron elfelejtik a párt mezőgaz­dasági politikájának alapel­veit. A jelenlevők kitörő tap­sa közepette leszögezte, hogy a tézisek helyesek, tetszenek a járások dolgozó parasztságá­nak, de kérik az illetékeseket, hogy rendelkezéseiket annak szellemében hozzák. Vizsgál­ják felül, s ahol lehet még ez évben bízzák meg a szövetke­zeteket a szerződéskötési, ter­meltetési és felvásárlási mun­ka irányításával. Csak ezen az úton képesek a földmű vesszö- gyakorlatj vetkezetek hivatásuknak meg­.................. felelően tevékenykedni, g Sok vita van a konzervgyá- 1 rakkal. Majd minden küldött \ kérte és javasolta, hogy a l megyében ne legyen ú. n. | konzervgyári terület, hanem a I konzervgyárak részére szük- 1 séges árukat a földművesszö- | vetkezetek vásárolják fel és I biztosítsák. | Az MSZMP megyei pártbi- 1 zottsága nevében Jámbor Mik- I lós, a megyei PB tagja szólalt I 3 fel. Tolmácsolta a küldöttgyű­lésnek a megyei párt-végre­hajtóbizottság üdvözletét és _ jókívánságait. Számos értékes 1 gondolatot fejtett ki Jámbor | elvtárs. Elismerte többek kö- ! zött, hogy jogos a paraszt- ! ság kérése, amikor a termel- I tetési feladatok átvételét, a 1 felvásárlási munka és az ár- 3 politika megjavítását sürgeti | A hozzászólókkal ellentétben | azonban az a véleménye, hogy 1 ezeket a feladatokat csak I lassan, folyamatosan vehetik | át a földművesszövetkezetek, 1 mert könnyen eddig elért 1 eredményeik rovására menne. Sok feladata van a földmű­vesszövetkezeteknek a párt mezőgazdasági politikája vég­rehajtásában. A tagság és a vezetőség minden tagjának aktív segítségére van szükség, s ez nemcsak a parasztság, a földművesszövetkezetek, ha­nem egész népünk érdeke. Ki­állt amellett, hogy a helyi szer­vekkel közösen rendezzenek a földművesszövetkezetek szak- tanfolyamokat a parasztság ré­szére, és biztosítsák, hogy rendszeresen összejöhessenek, megbeszélhessék problémáikat a parasztok. A kölcsönös biza­lomnak vetjük meg az alapját, ha ezt a lehetőséget gazdakör, vagy olvasókör formájában megteremtjük. Molnár Károly elvtárs, a SZÖVOSZ igazgatóságának el­nökhelyettese a földművesszö­vetkezetek időszerű feladatai­ról szólt. (Keddi lapszámunk­ban a többi hozzászólással egyetemben részletesebben is­mertetjük Molnár elvtárs fel­szólalását.) A vitában 26 küldött szólalt fel és 14 küldött az idő előre­haladott volta miatt nem kap­hatott szót. A hozzászólások után titkos szavazással meg­választották a Pest megyei földművesszövetkezetek új me­gyei választmányát, felügyelő bizottságát és a megyei vá­lasztmány tagjai közül a me­gyei igazgatóság tagjait. A küldöttgyűlés határozatot fogadott el a földművesszövet­kezeti munka megjavításáról, utána Bokor József elvtárs vá­laszolt a hozzászólásokra és át­adta a kitüntetéseket azoknak, akik az ellenforradalom nap- iaiban becsülettel helytálltak. Ezután került sor a földműves- szövetkezetek IV. országos kongresszusa küldötteinek megválasztására, majd az el­nök a küldöttgyűlést berekesz­tette. Keddi lapszámunkban részletes abbén ismertetjük a küldöttgyűlés lefolyását és kö­zöljük az új megyei vezetőség névsorát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom