Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-22 / 175. szám

A

\

...- *-PEST MEGYtl HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA „

I

. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM

1957. NOVEMBER 22. PÉNTEK

ÜLÉSEZETT A TANÁCS

November 12-én. reggel 9 érakor a városi tanács közgyűlési termében gyülekeztek a városi tanács tagjai, és a tanácsülésre meghívott vendégek. A tanácsülést igen jelentős és fontos munka előzte meg és a napirend pontjaihoz méltó komolysággal — a város gazdáihoz méltó alapossággal szóltak hozzá a tanács tagjai.

Első napirendi pontként meghallgatták a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolót, amit Szelepcsényi Imre VB-elnök terjesztett a tanácsülés elé. A beszámolót vita követte, ahol többen a városi tanács VB eddigi tevékenységét elismerték, de kifogásolták azt, hogy az állam- polgári kötelezettségek teljesítéséért a városi tanács pénzügyi osztálya nem lép fel a törvény teljes szigorával azokkal szemben, akik hátralékukat nem rendezik. Legtöbb felszólaló a városfejlesztési terv végrehajtásával, valamint a város hároméves fejlesztési tervével foglalkozott; Elhangzott számos olyan javaslat, ami határozat formájában hosszú időre megszabja a végrehajtó bizottság munkáját. Ezek a javaslatok különösen a mezőgazdaság belterjességére, a szőlő- és gyümölcstermesztésre, az állattenyésztés fokozására vonatkoztak. A felszólalók bírálták a munkanélküli segély kifizetésénél, az építőiparnál és általában a társadalmi tulajdon védelménél megmutatkozó rendellenességeket.

Ezután került sor a város 1958. évi költségvetésének le- tárgyalására és jóváhagyására. A pénzügyi osztály vezetője előterjesztésében párhuzamot vont az idei és a jövő évi költségvetés egyes tételei között és hangsúlyozta. hogy kormányzatunk — az ellenforradalom okozta súlyos károk ellenére — több millió forinttal felemelte a városi költségvetés fő összegét. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak végzett szolgáltatásokat lényegesen jobban tudjuk ellátni, ami különösen a közegészségügy és a közoktatás területén mutat

majd jelentős változást. A költségvetés tételeinek részletes ismertetése után a tanácsülés egyhangúlag elfogadta a város 1958. évi költségvetését.

A szünet után napirendre került a házmegbizotti intézmény működésére, a legeltetési társulat munkájára és működésére,* valamint a közterületek elfoglalására — és az azután kivetett használati díj megállapítására vonatkozó tanácsi rendelet. Mind a három előterjesztett tanácsi rendeletet a tanácsülés egyhangúlag elfogadta és kimondta, hogy azok 1958. január 1-gyel lépjenek hatályba.

A tanácsülés utolsó napirendjeként hitelesítette az 1957. szeptember 29-i pótválasztásokat, és a hivatali eskü letétele után törvényesen a tanács tagjai sorába iktatta: Szelepcsényi Imre, Hegedűs József, Kürthy Andrásné, Mészáros István, Szabó Ferenc, Király Pál. Hetényi László és Bartus Szilárd tanácstagokat.

— Rá —

Négy érdekes előadás —16 éven felülieknek!

A TTIT váci szakosztálya jövő csütörtökön érdekes előadássorozatot kezd a művelődési ház színháztermében.

November 28-án este 6 órakor „Szerelem a házasságban” címmel dr. Bencsáth Aladár- né egyetemi adjunktus tart előadást, majd a „Tiltott szerelem” című filmet vetítik le. December 5-én szintén Ben- csáthné beszél a hűség és a féltékenység problémájáról. Ez alkalommal az „Othello” című film levetítését teajve-' zik.

December 12-én ismét komoly téma következik: „A házasélet egészségügyi problémái”. Előadója dr. Königsedcr Zsigmond főorvos. Ezt az előadást csak női hallgatók látogathatják, míg a következő csütörtökön, december 19-én szintén dr. Königseder ismétli meg előadását, a váci férfiaknak.

A szervező bizottság lapunk útján is tudatja az érdeklődőkkel, hogy a fenti előadásokat csak 16 éven felüliek látogathatják!

Áldomása jól végzett munka örömére

A Ceglédi Földművesszövetkezetnél elhatározták, hogy december 15-ig 135 ezer forint értékű új szövetkezeti részjegyet gyűjtenek a szövetkezet erősítésére.

Később újabb határozat született: rövidítsük le a gyűjtési időt egy hónappal. Elhatározásukat sikeresen -.végrehajtották. November 16-ig, szombatig terven felül 137197 forint értékű részjegyet gyűjtöttek. Ennek örömére a földművesszövetkezet igazgatósága szombaton este vacsorával vendégelte meg a dolgozókat. A családias vacsora kitűnő hangulatban folyt le. Zsiga Pista és zenekara húzta a talpalávalót. Vacsora közben szó volt arról is, hogy a részjegy-gyűjtést folytatják tovább, és még jelentős összeggel emelik. I

MUNKAVERSENY

VOLT VAN LESZ

a Ceglédi Gépüzeni és Vasöntő Vállalatnál

A gyermek és a játék

A nyitott ablakon bezümmög az élet: a bokrok közül madaraik pittyegése, a levegőből repülőgép bugása, a vasút felől snozdonyfütty, a szomszéd utcából vontató dübörgése, és a ami K; Pistát a legnagyobb izgalomba hozza, a gyerekek kiabálása, harsány kacagása. Azt is tudja, hogy mit játszatnak, mert amikor beért az utcába iskolából jövet, látta, hogy várkört húztak s most lihegve futnak át a körön gyors, kapkodó, elfúló, de mégis diadalmas kiáltással: „Várban vagyok, rabolj ki!’

Amióta az általános iskola felső osztályaiba jár, apja szigorú elvei kényszerítik az ebédutáni azonnali tanulásra. Harmadik esztendeje hallja: „Az élet nem játék, dolgozni kell mindenkinek, a gyermek dolga a tanulás. Ekkora gyermeknek, mint te vagy, már felelősséggel kell lennie a munka iránt!’1 Három éve ül az asztalnál szétrakott könyvek, irkák és vonalzók társaságában, három éve hallja az utcái gyermeklármát, sikongatást, zörgést, kacagást. Órákig ül a könyvek előtt, a kevés leckét is hosszú ideig tanulja. Mikorra végez a feladatával beesteledik, odakint a játékot beszüntetik gz anyák vacsorára hívó kiáltásai, ilyenkor már hová menjen? Nem illik a sötétben csatangolni.; = Egymagában maradt, kiszorult a vele egykorúak társaságából és a játékokból. Az erős kényszer hatására pompás bizonyítványokkal szerez boldogságot szüleinek, de nem tud örülni a szülői dicséreteknek. Tanárai nem ismerik a kitűnő bizonyítványokért adott óriási árat.

Az ilyen egyoldalúan fejlődő gyermekben egész életre bennr szorul a ki nem élt örömök fájdalma. A játék a gyermek életszükséglete, a játék testet- lelket üdít, a játék fejleszti ki a közösségi embert. Játszani egymagában senki se tud, ahhoz társak kellenek. Ha a felnőttek szeretik a társaságot, a gyermek még inkább, pajtásai

közt van igazán elemében, az ő szabad kis világukban formálódik, alakul ki jelleme, ott ismeri fel azt az erőt, melyet a közösség jelent. Az elmulasztott örömök később nem jönnek elő, a felnőtt mór átlépte az egyedem-begyedem. határt, onnan visszatérni már csak az emlékezés aranymezőire lehet. Kodály Zoltán örökérvényű szavait hadd idézzem: „Aki nem szereti a magyar népet, leghamarabb a gyermeken át fogja megszeretni, amint a játékok varázslatos, kaledoszlcópjából felé sugárzó, s a pajkos hetykeségtől a gyengéd ellágyulásig váltakozó száz arcát figyeli és megismeri. Ezért a nevelő nem lehet el a játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig vise- li. aki úgy nőtt fel, hogy nem § volt része bennük. Annak | nincs sürgősebb teendője, mint | utólag megtanulni beleélni § magát, mert enélkül nem fér-I

kőzik a gyermek leikéhez. % M dmnUía'!J J vezetője, Kiss Csak üt látja, hogyan tükröző- 1 állatorvos. En sem^ va- dik a világ a magyar gyermek = Óvok alacsony termetű, de lelkében.“ 1 állatorvos a nevét megha... . , ... ! zudtolva igen hatalmasra nőtt.

egy . ®lat sz?z,n.^ 1 És ebben a nagy emberben ha- tobb gyermekjatekot gyújtót- f Mmas muvkaszeretet lob

unk össze a ceglédi orefgk- | Szenvedélyesen szereti a szakkedves „Mikik. M- I Amt'

csikák a régi játékokat! Van 1 c?r od^^tcrn eppen az azok közt minden évszakra 1 ?bon™ ***** ^rmeloszovel- való. fiúknak, lányoknak, ki. siezet egyik lovat kezelte A sebbeknek. nagyobbaknak. I Macska a kórház lakója, Van olyan játék, melyet csak í szugydaganattal hoztak be itt ismernek Cegléden, van | aemregen. A gondos kezeles olyan, melyet mindenhol, ahol I hatosára nagy sebe szépén magyarok laknak, de van | mjogyul, s hamarosan elhagy- olyan is, amelyik évszázadok 1 hutja a kórházat. Igen, ícór- óta vándorol a világban. Dal- 1 házat, mert az is van itt. lammal. verssel, bottal, labda- | Kiss állatorvos büszkén ve- val vagy minden egyéb nél- 1 zet. végig a modern épületen, kül. És a sok játékban mennyi 1 Laboratórium, iroda, keze- vidámság, elevenség, báj, ke- | lőhelyiség és a „kórterem” a csesség, finomság, erő, ügyes- | legfontosabbak. Jelenleg hűség! 1 rom lóápoltja van csak a kórBoldog lennék, ha K. Pista I háznak. Nem beszéltem velük, édesapja elolvasná ezeket a ide valószínű meg vannak elé- sorökaj és a gyermekekre al- | gedve. Hiszen az orvos nem- kalmazott elveit módosítaná, 1 csak kezeli, hanem eteti és valahogyan ilyenformán: ta- \ „tisztába” is teszi őket. A mű- nulni és játszani! | szerékhez szokott kéz megfog„. . . . ! ja a trágyahányó villát, az abHidvegi Lajos | rakostarisznyát, az itatóvödröt | is. Mégsem panaszkodik, hogy

Legyen-e Bőröndgyártó Vállalat Cegléden,és fia igen, hol? | csinálnia. ’ i . ..... Í Amikor faggatom, elmondja,

; mara előnyős lenne e vállalat | h összesen hárman vannak I létrehozása, egyebek kozott | jeJenl Q technikus és

,ve^ lf n,T I egy állatápoló. A technikust.

kötött női munkaerőt foglal- = 0, T ,

* vállalat i Kiss Sandort elvezényelték 1 Dunaharasztiba utyaoltásra,

Az

Fejlesztik a ceglédi iskolafogászatot

Egészségügyi hatóságainkhoz többször érkezett már panasz a ceglédi iskolafogorvosi szolgálat hiányosságai miatt. Egészségügyünknek ez az ágazata egyre nagyobb fontosságra tesz szert és különösen a szülők egyre jobban értékelik azt a jó szolgálatot, amit a fogak gondozása a gyermekkorban jelent.

Cegléden is egyre nagyobbak az igények az iskolafogászat iránt. Kevés volt, az egy fogorvos napi öt órája zsúfolt, elégtelen. így ez az ágazat nem bírta kivívni sem a szülők, sem a pedagógusok bizalmát és a gyermekek is idegenkedtek a túlterhelt orvostól és asszisztensnőjétől.

Megyénk egészségügyi osztálya most jelentős segítséget adott. Pénzt adtak a bővítésre, műszerek szaporítására, anyagra, kisegítő orvos és kisegítő asszisztensnő alkalmazására — a meglevők munkaóráit is szaporították.

Mosrti még csak egy kérése volna a városi egészségügyi osztálynak különösen a szülőkhöz: támogassák ezt a nagyon fontos szolgálatot, kísérjék figyelemmel, és jóindulattal tárják fel az esetleges hiányokat, szóljanak a városi egészségügyi osztálynak, ha észrevételük, javaslatuk, tanácsuk van a szolgálat javítása érdekében. És bízzanak egészségügyi hatóságaink jó szándékában — amit csak erősítene, ha a hibákat a szülői munkaközösség, az egyes szülők, pedagógusok segítenek feltárni.

Ki ne ismerné megyénkben e vállalatot? Szorgalmas munkásainak, kitűnő minőségű gyártmányainak híre nemcsak a megye, hanem az ország határait is áttörte. Szinte a világ minden tájára szállítanak. Egyik helyre mákőrlőt, a másikra vasalót, a harmadikra mást- Most a faipari szalagfűrész az egyik fő gyártmányuk. De gyártanak emellett csőbútorokat, lószerszám-vere- teket is.

Az ellenforradalom után elsők között vették fel a munkát s igyekeztek jóhírüket megtartva továbbra is jó minőségi munkát végezni. Az ellenforradalom eszmei zűrzavart keltett sok emberben, sokan megcsalva érezték magukat s bizony alapos felvilágosító munkára volt szükség, amíg a pártszervezetnek, az üzem vezetőségének sikerült világosságot gyújtani sok becsületes fejben. A munkaversenyt sokan hajszának, értelmetlen kapkodásnak tartották s nem akartak részt venni benne. Sokan az előző évek ezzel kapcsolatos apró sérelmeit emlegették, sokan azt mondották, hogy a bérezés miatt nem lehet a teljesítményt emelni, nem lehet versenyezni. A felvilágosító munka hatására azonban mégis megindult a munkaiverseny október elejém November 7 tiszteletére indították a dolgozók, s mintegy nyolcvan százalékuk vállalt önként részvételt a nemes vetélkedésben.

Mik voltak a verseny fő célkitűzései? Legelsősorban a minőségi javulás, anyagtakarékosság, a „selejtgyártás” megszüntetése. A másik fő szempont a munkafegyelem megszilárdítása volt. Talán általánosnak tűnő szempontok ezek, de hogy a munkaver. senynek volt eredménye, azt az bizonyítja, hogy az üzem az októberi tervét selejtmen- tesen 107 százalékra teljesítette, és a munkafegyelem is nagymértékben megszilárdult;

Nemcsak ez volt az eredménye a versenynek. Októberben adta be Balogh Mátyás meós az egyik újítását, amelyet használva sokezer forint megtakarítást lehet elérni.

Az egyhónapos verseny- időszakot a műhelyek vezetői értékelték a dolgozók bevonásával, véleményeik, javaslataik meghallgatása után. Nem voltak „abszolút” győztesek; A dolgozók legjobbjai kaptak 150 forint jutalmat az üzemtől. Ezek között volt Sági István. Zakar János és Palásti Gyula is.

Az értékelés után az üzem vezetősége a központi irányelvek szerint kidolgozta a munkaverseny további tervét; Üzem, illetve műhelyrészenként lefektették azokat t> feltételeket, amelyeket teljesíteni kell a Kiváló Dolgozó oklevél és a Kiváló Dolgozó jelvény eléréséért. A tervet termelési értekezleten megbeszélték, a dolgozók elfogadták s most e szerint dolgoznak.

Vajon mit szólnak azok, akik nemrégen még hangos szóval bizonygatták, hogy ebben az üzemben nem lehet munkaversenyt szervezni?! Nem szólnak semmit. Minden erejükkel a verseny feltételeinek végrehajtásáért dolgoznak saját maguk és az üzem hasznára.

O. L.

y,! l>tn!!ililt'tlt*ISIIIII(lll!ll!ll!!tlli:*fllllHlliltl!lllllllllllllllllllllUII|||||||||||||||||||||||||iii|||iiii||iii|||ii|||||iii||||||||||||||||iiiiiiiiiii|||||||||||i|||||||||||j|!nill lllllllllllllllllllllllllllilltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllillliliiiiiliiiil

Egy óra az állatorvosi ambulancián

Hí ambulancia

A Budapest, XV. kerületi Bőrkorifekciógyár képviselői itt jártak Cegléden, és úgy nyilatkoztak, hogy körülbelül 500 főt foglalkoztató bőröndgyártó vállalatot készek létrehozni. A bőröndgyártáshoz szükséges csatokat, vereteket, ugyanis a Ceglédi Vas- és Fémöntö üzem készíti számukra, s ha itt lenne az üzem, könnyebben lehet Összedolgozni, Városunk szákoztatni tudnánk. A létrehozása egy alapvető dől- 1' , ,.

gon múlik; tudunk-e megfelelő I h,%te* ™lwL J01\ ■ ■

férőhelyet, épületet biztosi- I áVatá.poló Csordás Mihály né, tani? Kérem városunk dolgo- I wlenlega tyukoltasnal segedzóit nyilvánítsanak véleményt.

Babinszki Károly, az MSZMP városi titkára

| kezük kinn a „területen”. ö | különben sem állatápoló, mert 1 még Kí3s Pál elődje betanítot- : ta a laboránsi munkára, s miután ez a hely nincs betöltve, Csordás Mihályné végzi ezeket a teendőket. Kire marad az állatápolás? Az állatorvosra!

Ezeket csak elöljáróban írtam! Hiszen látogatásom célja: a mesterséges megtermékenyítő állomás munkájáról írni.

— Sajnos — mondja Kiss állatorvos —, nem sok jót tudok mondani. A mesterséges megtermékenyítés napjainkban ünnepli tizedik évfordulóját, de nálunk nem lehet még azokat az eredményeket felmutatni, amelyekről a Népszabadság vasárnapi számában írt. Én csak október eleje óta foglalkozom itt a dologgal, s az előzményekről csak hallottam. Igaz-e, nem-e, ki tudja?

Kei éve hivatásos in- szeminátort' — így hívják a mesterséges megtermékenyítéssel . foglalkozót — hegyeztek Ceglédre. Állítólag igen jól iképzett, lelkes ember volt. Nem kapott lakást, különböző piszlcálódások érték, s bár a gazdák szerették és bizalommal fordultak hozzá, elköltözött■ a városból. Én már az egyetemen tanultam erről s egy külön tanfolyam elvégzése után vállaltam a mesterséges megtermékenyítést. Munkámnak — tekintve, hogy alig egy hónapja végzem —, nincs kézzel fogható eredménye.

— Bízom azonban abban, hogy egy év múlva már sok kisboci fog szaladgálni Cegléden, olyan, amelyiknek a világrajöttéhez én nyújtottam segítséget. Jelenleg 36 százalék a kimutatható eredmény a termékenyítéseknél. Hogy

ez a szám emelkedjen, az nem teljesen rajtam múlik.

Cc!emelegedünka beszélgetésbe. Kiss elvtársból árad a szó, alig győzöm jegyezni. Egy-egy közbevetett kérdésemre részletes magyarázatot ad, érzem, hogy nemcsak nekem magyaráz, hanem minden állattartónak. Engem könnyű meggyőzni a mesterséges megtermékenyítés jelentőségéről, de a gazdákat, a tehéntartókat még nehéz. Az illetékes szervek nem törődnek ezzel, talán még nem látják a jelentőségét, vagy nincs rá idejük? Ki tudja? Kiss Pál egyedüli harsosa Cegléden annak a nagy munkának, amelynek célja: szarvasmarhaállományunk minőségi és mennyiségi növelése. A lovak mesterséges megtermékenyítése nem hozzá tartozik, Ö csak a három gulyaházat járja mindennap kerékpárral. Nem panaszkodik, de a gulyások annál inkább. Van olyan is, aki már nem akar segítséget nyújtani neki, mert nem kapja meg a tehenenként járó tíz forintot. Vajon miért? A központban, ahonnan eddig kapták, azt mondják, hogy a tanács mezőgazdasági osztálya fizesse. Á mezőgazdasági osztálynak meg nincs erre kerete. Ki tud itt igazságot tenni? Ki akar igazságot tenni? Nem nagyon siet senki! A gazdák nem fizetnek, mert a megtermékenyítés díjtalan. Valakinek vedig meg kellene fizetni a jogosan járó összeget!

Nincs megfelelő helyiség sem a művelet végrehajtására.

— Higgye el kérem — mondja az állatorvos —, ha a minimális feltételeket biztosítanák ehhez az országosan fontos dologhoz, eredményeink is növekednének.

Én elhiszem, és éppen ezért aláhúzva tolmácsolom. Fordítsanak nagyobb gondot az illetékesek a mesterséges megtermékenyítésre!

— Nehezen várom a napoké hónapok múlását, nagyon bízom abban, hogy az az ötvenhatvan tehén, amelyen én végeztem el a mesterséges megtermékenyítést, vemhes maradt. — Egy pillanatra elkomorul. — Ha ugyan itt leszek még akkor. Köves padlózatú, kőfalú szobában lakom a családommal. Kétéves a kisfiami tavaszra várjuk a másikati Nem tudom, hogyan fogjuk kihúzni itt a telet. Nagyon hívnak egy állami gazdaságba, s bármennyire is szeretem itt a munkámat, gondolkodom azon, hogy elfogadjam az ajánlatot, mert ott azonnal kényelmes, szép lakást adnak.

Hagy probfema, nagy gond. Nagy a lakáshiány, de állategészségügyi szakemberekben sem bővelkedünk. Hadd kérdezzem meg az illetékesektől: Nem lehetne-e eay emberhez méltó lakással maradásra bírni egv olyan szakembert, akinek lelkes, szivvel-lélékkel végzett munkája állattenyésztésünk fejlődését segítené elő?

Opauszky László

w