Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-15 / 169. szám
I SiiiiininiinmtninmiinMiittnumuiimuimiMmmiiitiuiiiiiiiiiiiiimmmiiiiiimimiHiiHiiimimNiuimimmtmnnmHmim^ I KÉPEK A VÁSÁRR Ól ! 1. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADASA 1957. NOVEMBER 15. PÉNTEK Hallgatjuk: hogyan zakatol a gyár szíve Útközben — a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat felé — egtyre az a gondolat foglalkoztatott: vajon mi tesz egy vállalatot, egy üzemet jól működővé, és mi az az ók, amely viszont kerékkötője az eredményes munkának.. Az ésszerű és előrelátó tervezés-e az egyik oldalon, vagy a pontatlan és határidőt mulasztó kivitelezés a másikon. t a gépek üzemidejének minél gazdaságosabb kihasználása-e, vagy a gyártmányok minőségi előírásainak be nem tartása. a következetes, erélyes vezetés-e, vagy a lelkiismeretlenség, hanyagság? Azt mondhatják: ennek is, annak is része van benne, egyiknek több. másiknak kevesebb- Azonkívül még sziiite megszámlálhatatlanul sók tényező befolyásolja a munka sikerét, vagy a nagy erőfeszítések haszontalanságát. Mégis — ágy érzem — a sok fel nem sorolt ok mellett Lovász Pál munkatársnak, a motorszerelde főművezetőjének szávai fején találják a szeget. Elgondolkozva, mosolyogva mondja: „Olyan az üzem, mint a házasság egyszer nyugodt mederben halad ..: máskor meg .. j nem éppen úgy. Van, mikor egyetértésben gördülnek a gondolatok csapágyai és hát -van ... persze, hogy van ... ' mikor zörögve, reszelős siví- tással marják egymást a szavak fogaskerekei. Derűre ború... borúra derű ... Csák szív legyen! Merthogy szív kell a házassághoz, de szív kell az üzemhez is.” — Hát ez tényleg így van — mondom. — Remélem, szélcsendben ' érkeztem, s most minőségi motorolajon gördülnek a kerekek ... Lux elvtárs, a szerelde főművezetője csatlakozik hozzánk az udvaron. Jól ismeri a gyárat, gondjával, bajával, majd elmondja ő, hol szorít a cipő, hol hiányzik a szív mellé még valami... — Nagymértékben gátolja munkánkat, hogy a lakatos és forgácsoló részleg teljesítményével nem tud lépést tartani a két 45 kW-os kemence, amely a hőkezelést, nemesítést és cementálást van hivatva végezni. Talán éppen ez az úgynevezett „szűk kereszt- metszet" ? — Pontosan. Vállalatunk — úgyszólván — egyedül látja el a mélyépítő ipart az ország területén a földmunkagépek javításához szükséges alkatrészekkel, budapesti alkatrészellátó irodája útján. Emiatt a szükség parancsolta két új — egyenként 125 kW-os — kemence felépítését beruházási keretünkből. — Nézzük meg, milyen lesz a két új kemence és főleg: mikor készül el. — Az eredeti Siemens-kemencét mintáztuk le. Az alapozást saját kőműveseink készítették el, a többi munkát részben, s az elektromos rész bekötését teljesen a Siemensművek szakemberei végzik, — Ott jó néhány dömpert látok. Gondolom, ezeknek, az alkatrészeit js itt edzik. ,,, ........................................................... Í MtiiimiiniiuniMMiimimiiHiiim'1 | Az ünnepi vásár mérlege [ Ceglédnek és környékének lakossága már több alka- | I lommal vehetett részt Cegléden ünnepi vásárokon azon- § í han az idei — november 9-én és.10-én megtartott — nagy | I őszi vásárnak volt néhány olyan érdekessége, amellyel | I az eddigi vásárokon nem igen találkozhattunk. Az első jelenség, ami a vásár látogatóinak szemébe | I ötlött, hogy a vásár terület« a megszokottnál kisebb volt: | I nem á Széchenyi úttól, hanem csak a Lenin-kert végétől | I húzódtak a pavilonok a vasútállomásig. Ezen a vásáron | I nem voltak olyan nagyszerűen díszített pavilonok, mint | 1 néha régebben láttunk, az állami és szövetkezeti keres- | I kedelem nem abban versenyzett, melyik tud mutaíésabb § I (és tegyük hozzá költségesebb) pavilonokat építeni. Itt | 1 az egyes eladók abban versengtek egymással, ki tudja a | 1 vevők igényeit jobban, tökéletesebben kielégíteni. Ebben e 1 azután Igazi verseny alakult ki. A kereskedelem a vásárra igen jól összeválogatott | I árukészlettel vonult fel. A vásárlók úgyszólván minden | | keresett cikket megkaphattak: télikabátok, kamgárn f I öltönyök, mosógépek, motorkerékpárok, kerékpárok stb. f 1 nagy választékban álltak a dolgozók rendelkezésére. Igen | | keresett cikk volt a magyar gyártmányú mosógép. Ren- | | geteg tűzhely, kályha, zománcedény fogyott el. A föld- | | művesszövetkezet vasboltjának vezetője elmondta, hogy | § a vásárra kivitt mezőgazdasági cikkek és gépek iránt | I nagy volt az érdeklődés. Sok morzsoló, darálógép kelt el. | | A Dánszent mi klósi Állami Gazdaság még szivattyút is itt | | vásárolt. | Igen sok egyénileg dolgozó paraszt nézte meg a ki- | 1 váló teljesítményű csehszlovák gyártmányú, kisteljesít- | 1 ményű kerti traktort: az „agrosztroj’‘-t, amely egy kis- | I gazdaság nagyszerűen felhasználható segítőtársa. A ben- | 1 zinmotorral működtetett gép permetezést, fűkaszálást, | I talajművelést végez, s az áru szállítására alkalmas tar- | 1 goncával is el van látva. Ára 45 000 forint körül van. A | 1 bolt négy ilyen gép leszállítására kapott megrendelést | | egyéni parasztoktól. A vállalatok rengeteg élelmiszert, csemege édes-árut § I értékesítettek. 5000 pár virsli fogyott el. Sajnos azonban | 1 feketekávét sehol sem ihattunk, eszpresszóval nem vonult | I fel a vendéglátóipar. Talán a legnagyobb érdeklődés/a legfiatalabbak részé- | 1 ről volt a nagy választékban kapható játékok, léggömbök | | Iránt. | Igen jelentős forgalmat bonyolítottak le a ceglédi | 1 bútorboltok, amelyek ugyan nem vonultak ki a vásárra | 1 (nagyon helyesen kímélték a bútorokat), de nyitva vol- | I tak, és üzlethelyiségeikben sok háló-, kombinált szobát és § 1 konyhabútort adtak el. A vásár összes bevétele meghaladta a kétmillió fo- | I rintot s ha figyelembe vesszük, hogy ezt a hatalmas for- | 1 galmat a lehető legkevesebb költséggel érték el, s a la- | 1 kosság igényeit jól kielégítették, a ceglédi őszi vásárt | 1 mint jól sikerült rendezvényt dicsérhetjük meg. Fekete Lajos — Ügy is van. Emellett itt történik az ekszkavátor-ten- gely éknek, fogaskerékeknek, a motorok dugattyú csapszegeinek és egyéb fémdugaly- tyúknak a hőkezelése is. Ha elkészül a kemence, havonta 10—12 garnitúra hernyótalp láncszemet fog . előállítani az Sz 80-as Sztalinyec vontatókhoz. De menjünk csak tovább. A motorszereidében szembetűnnek a földre festett, s az üzemet részekre parcellázó fehér vonalúk. Itt úgy látszik, szeretik a rendet... A javításra váró motorok és alkatrészek — mint csinosításra váró nők a fodrászüzletben — szorosan egymás mdllet kaptak helyet, hogy mellettük zavartalanul folyhasson a közlekedés és a szállítás. — Nézzék már meg a mi murikánkat is — ha ném sajnálják a fáradságot — hívja fel figyelmünket egy jóképű, barna fiatalember. Itt most ötven motor van szerelés alatt..-. — Hét az rendben is van .., de mennyi készül el belőle havonként? — Mennyi? 40—50 darab’ Alig gondolkozik egy pillanatig, mégis látni lehet rajta, hogy amit mond, az legalább olyan szentigaz, mint az újvárosi Mancikának tett Ígérete: „Ha letöltőm a katonaidőm, meglátod, hogy visszajövök érted..." Visszafelé jövet feltűnik egy takaros kis épület. Bár nincsen készen, mégis elárulja rendeltetését. Az üzem dolgozóiban ötlött tfeji a gondolat; néni"iehet"gazdaságos ' á termelés, ha részlegeidként vannak a műhelyekben a gázfejlesztő ‘készülékek. Mennyivel korszerűbb lenne egy közpon- § tosított, nagyobb teljesítmé- | nyű gázfejlesztő, amely külön- % álló épületből elláthatná az 1 egész vállalatot. Tett követte a gondolatot 1 Naponta egyszeri töltéssel, | egy ember kezelése mellett, a f karbid gazdaságos felhaszná- | lásával üzemeltetik majd. Az 1 így elérhető eredmény forint- | ban máris kiszámítható. — S f még ennél is nagyobb jelentő- § ségű, hegy a munkások élete | és testi épsége ezzel a megöl- f dússal tökéletesen biztosított- | nak látszik. Érdekes ellentétet jelent a | hatalmas csarnok tőszomszéd- | ságában a bevetett termőföld, i De hogy ez az ellentét meny- 1 nyíre nem az, arra megadja a § választ az üzem önálló sertés- l hizlaldája. — Évente 60—70 darab ser- 1 tést tartunk itt — tájékoztat a | gyár főkönyvelője — s a 30 1 hóldnyi saját vetésterületen termelt 3 vagon kukorica és 1 vagon árpa kell a hizlaláshoz. — Miért tartják fenn a hizlaldát? Pál Lajosné hetek óta lavórt akar venni. Hiába keresett az üzletekben, nem kapott. Elégedetten veszi át a népbolt sátrában a régen keresett árut. Mi csak pár percig tartózkodtunk ennél a sátornál, ezalatt öt lavór talált gazdára — Hát azért, hogy nagyobbat tudjunk ütni a vasra — adja meg a határozott választ egyik szemfüles dolgozó. — Búcsúzóul egy kérdést, kedves munkatársak;.. Milyenek a kilátások az évvégi nyereségrészesedésre ? — Biztatóék. — Hogy mekkora lesz: az mindnyájunk munkáján múlik. írják meg, hogy dolgozóiak ismerik az elért eredményekei és komolyan számítanak a nyereségből reájuk eső részre. — peter — | Fehér Marika is az elégedett vásárlók közé tartozik, öröm- ! mel nézegeti a most vásárolt üj cipőt. Egészen biztos, | hogy jól fogja magát érezni benne a bálban, ahová készül. | Ez a kis legény nem volt a vásárban, mégis vidáman | kacag. Nagyon tetszik neki a vásárfiába kapott nagy £ piros léggömb Mind a Pest megyei Hírlap, mind a Ceglédi Hírlap arra törekszik, hogy olvasóinak érdekeit szolgálva, kívánságaikat figyelembe" vegyük, hogy az olvasóközönség és a szerkesztőség közelebb kerüljön egymáshoz. Ennek a célnak érdekében a Hazafias Népfront ceglédi elnöksége, a pesti es ceglédi szerkesztoseg olvasó-ankétot tart 1957. november 21-én este 6 órakor a Művelődési Ház emeleti nagytermében. Kérjük olvasóinkat, jöjjenek él, mondják el véleményüket, javaslataikat, hogy ezeket a lap szerkesztésénél figyelembe vehessük, és javítsunk lapunkon. | Vidáman mosolyog az OTP sátrának két csinos eladója. 1 | Van okuk a vidámságra, a kétnapos vásár alatt több mint 1 | ezren vásároltak totó- és lottószelvényt. Volt olyan is, I | aki hetvenöt totószelvényt vásárolt. Arról még nincs \ | tudomásunk, hogy a vásárban vásárolt szelvényekkel ki | mennyit nyert ruitiiiiuiiiiniiimiimiimiiiimiiiiiiiiiinimmjiiimiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiHKiiiiiiiiitiiiiimiiiiiitutrmiiiiiiiiuiiriiiiHiniimituiiiiui^ FIATALOK KÖZÖTT A ceglédi KlSZ-fiatalok rí egyik csoportja, mint öreg tizenkilencest, meghívott egy kis beszélgetésre. A meghívás kézhezvétele után az volt a legnagyobb gondom, miről beszéljek a mai fiataloknak? A saját életsorsom átgondolása után úgy határoztam — erről beszélek a fiataloknak; azért, mert az én fiatalkoromban a fiatalok százezrei éltek, küszködtek úgy. mint akkoriban én, és erről a sorsról a ma élő fiatalok meglehetősen keveset tudnak! Elmondtam, hogy hétéves koromban kezdtem iskolába járni, mert szüleim tanyán láktalk, messze környéken nem volt iskola. Amikor az ötödiket elvégeztem, elmúltam tizenkét éves, s el kellett mennem szabóinasnak, hogy özvegy édesanyám terhén köny- nyítsek. Tizenkét éves korom óta magam gondoskodom magamról. Amikor három és fél év után felszabadultam, még alig tudtam valamit — újra kellett tanulnom. Debrecenben dolgoztam heti 9 koronáért másfél éven át, napi 12—14—16 órát. Debrecenben ért az első nagy meglepetés. Egy idős asszonynál laktam, akinek az unokája nyolcadik gimnáziumba járt. Komoly fiú volt; az első találkozás alkalmával már beszélgetett velem. Megdöbbentett, hogy mennyi mindent tud — én meg semmit. Láttam a könyveit, szép írása volt, az enyém macskakarmolás. Akkor éjjel nem sokat aludtam, még könny is pásztázta az arcomat. Én is szarettem volna tanulni, de nem lehetett. „Nézzétek meg a bizonyítványomat, itt. a ceglédi Földvári-iskolában, fiatal barátaim — tiszta jeles volt az eredményem, mégis elsodort az élet, mert nem volt lehetőségem a tanulásra” — mondottam a fiataloknak. Attól a naptól kezdve, ha egy darab papír került a kezembe, teleírtam, hogy javuljon az írásom. Mohón olvastam minden kezembe kerülő könyvet, de nem volt senki, aki tanácsot adjon, hogy mit olvassák. Nem voltak olyan dús könyvtárak, mint most. a fiatalok számára. Ezért váltakozott a ponyva a komoly irodalommal. Az „Elátkozott várkastély titká”-t Acsády: Jobbágyság története váltotta fel. Az „Apáca- kolostor rejtelmei”-t Zola Gerninál-ja és így további Beszéltem még más egyebekről is. Beszéltem a fiatalság mai tanulási lehetőségeiről, annak céljáról és fontosságáról. Utána hozzászólt az egyik fiatal és azt mondotta: A mai beszélgetés alkalmával sókat tanultam. Elsősorban azt, hogy minket, fiatbiokat nem megfelelő módon nevelnek. Az elméleti és szakmai képzésünkre helyezik a fő súlyt. A múlt és a mai élet sok területe ismeretlen előttünk. Valahogyan változtatni kellene ezen, hogy közelebb kerüljünk. a gyakorlati élethez. A fölszólaló fiatalnak igaza van. Próbáljunk csak visz- szagondolni, milyen felelőtlenül dobálóztunk mi a szavakkal, amikor „ragyogó jövőt” csillogtattunk előttük anélkül, hogy részletesebben megmagyaráztuk volna, mit értünk alatta, A fiatalság, a maga élettapasztalata nélkül szó szerint értette ezt, és úgy képzelte, hogy ha leteszi az érettségit, vagy elvégzi az egyetemet — már bele is jutott a ragyogó jövőbe — ha nem így történt, csalódottnak érezte magát, elkedvetlenedett. Levonva a tanulságot; egyik fő feladatunk, megmagyarázni a fiataloknak, hogy mi még eddig a ragyogó jövőnek csak az előfeltételét teremtettük meg a fiatalok számára; a szebb, a boldogabb jövőt a fiataloknak magúiknak kell felépíteniük elég nehéz körülmények között, azért, mert a szocializmus építésének még az elején vagyunk. Abból a célból, hogy a fia* tolok a nehézségeket tisztábban lássák, az elért eredményeket, a kapott támogatást jobban megbecsüljék — alaposabban kell ismerniük a múltat, az öregek régi, küzdelmes életét. Ehhez nagy se* gítséget tudnák adni az őre* gek. Ezért döntő fontosságú, hogy az öregek, fiatalok sűrűn találkozzanak egymássaU Másrészt, a fiatalság előtt nyíltan fel kell tárni a reájuk váró nehézségeket, őszintén kell beszélni velük; így majd számolnak ezekkel, és felkészülnek az életre. Megértik, hogy a ragyogó jövő nem hull mannaként az ölük* be, hanem csak küzdelmes munka eredményeként ér* hetik el. Megértik azt, hogy a boldogabb életért érdemes ál* dozatot is hozni. Zsadon Miklós Felhívás olvasóinkhoz
