Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-14 / 168. szám

1951 NOVEMBER 14. CSÜTÖRTÖK rest MEGYEt kJCirhip ítélet Déry Tibor és társai ügyében A Fel felsőbb Bíróság Nép- bírósági Tanácsa szerdán ál- lamrend megdöntésére irá­nyuló szervezkedés vezetése miatt Déry Tibort 9 évi, ab­ban való tevékeny részvétel bűntette miatt Háy Gyulát 6 évi börtönre, a demokratikus államrend elleni izgatás bűn­tette miatt bűnösnek kimon­dott Zelk Zoltánt 3 évi, Tar- dos Tibort pedig 1 évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. Háromnegyedmillió forint bevétel kertészetből A hajduszoboszlói Kossuth Termelőszövetkezet tagságá­nak nagy haszna volt az idén is a kertészetből. A hőforrás vizével fűtött üvegházakban egész esztendőn át friss zöld­ségeket és virágokat neveltek. Egy esztendő alatt csaknem háromnegyedmillió forint be­vétele volt a kertészetből a hajduszoboszlói Kossuth Ter­melőszövetkezet tagságának. ry/Si/rc a r/Si nprSi ) vJ á— 1 ' l— sJ / \ I \_y l_ l\ V k L | Ködös, esős hétköznap reggel, háromnegyed nyolc ói Ingaóra gyermekeknek Az óragyár a karácsonyi vásárra 3000 játékórát készít. A Marklin-rendszerű, egyszerű szerkezetű, szétszedhető és összerakható fali ingaóra ára körülbelül 140 forint, Megállapították a karácsonyi édességek árát Mikulásra és karácsonyra mintegy 150-féle édesség ke­rül forgalomba. A Budapesti Csokoládégyár és a Budapesti Keksz- és Ostyagyár tiszta cso­koládéból több mint 30-féle figurát készített; Ezenkívül sokféle függelék és desszert készül. A kereskedelem már megállapította az édességek árát. Szaloncukorból három­fajta lesz, a piros és színes Szaloncukor kilónkénti ára 22, a krém szaloncukoré 31, az úgynevezett mártott szaloncu­koré pedig 67 forint lesz. Az egyéb függelékek és figurák ára darabonként 1-től 36 fo­rintig terjed. A mesterséges bolygónak mindig bőven elég sugár- energiája lesz. A Földön kí­vül is lehetséges lesz tehát üvegházi zöldséget termeszte­ni és így az „égi szigetek” ma­guk gondoskodhatnak zöldség- ellátásukról. Az űrállomásokon berende­zett atomlaboratóriumok is bőségben „rendelkeznek” a tanulmányaikhoz szükséges kozmikus sugarakkal. Amel­lett a műbolygó kiválóan al­kalmas lesz televíziós és más ultrarövid hullámú leadásra. Ciolkovszkij a bolygóközi utazas megkönnyítésére azt javasolja: osszák szakaszok­ra és a Föld műholdjait hasz­nálják „rakéta-átszálló” ál­lomásnak. Egy-egy ilyen űrállomásról sokkal könnyebb lesz a fel­szállás, mint a Földről, mint­hogy jóval kisebb a nehézke­dési erő. Egyes tervek szerint az első rakéta utasaival együtt magával viheti az űrállomásra az ott összeállításra kerülő ..átszálló rakéta” felszerelésé­nek részeit. Egyes kutatók véleménye szerint a Hold is alkalmas bolygóközi állomás; ez a né. zet helytelen, minthogy a Hold túlságosan messze van a Földtől, amellett tömege kö­vetkeztében vonzása viszony­lag nagy, s így az űrhajóknak mindig rengeteg üzem­anyagba kerülne a leszállás és a visszaindulás. Előbb o Hold aztán a Mars Ennek ellenére nem kétsé­ges, hogy a Hold lesz az első célpont az ember bolygóközi utazásaiban. Távolsága a Földtől körülbelül 240 ezer mérföld. Képzeljük el, hogy valame­lyik űrállomásról űrhajó in­dul a Hold tanulmányozására. Az űrhajó nagy sebességgel indul, de mint,a. feldobott kő, fokozatosan veszít sebességé, bői. Öt nap alatt a Hold von­zóerejének hatósugarába ér­kezik. Mint a Hold mestersé­ges bolygója, egyetlen liter üzemanyag felhasználása nél­kül annyi ideig keringhet a SZERKESZTŐI ÜZENETEK Pólya Lajos, Nagykőrös. Cikkét megkaptuk, köszönjük. Közöljük is, amint megírja özv. Farkasné pontos címét. Kiküldünk egy új­ságírót, hogy helyszíni tapasztalat alapján megírja az ügyet. Egy nagykőrösi olvasó. Az ipar- igazolvány kiadását nem az szabja meg, hogy ki müyen anyagi viszo­nyok között él. Saját termését joga van a piacon eladni, sőt, ezt csak termelői igazolvány birtoká­ban teheti meg. Akinek két hold szőlője van, biztosan jobban is vi­gyáz, nehogy árdrágítást vagy sza­bálytalanságot elkövessen, mert hiszen több vesztenivalója van. Jánossy István igazgató, Dunabog­dány. Köszönjük a szép tudósítást a nagy ünnepélyről. Sajnáljuk, hogy késve érkezett és emiatt nem közölhettük. Pedig megérdemelték volna, akik a rendezésben sokat fáradtak. hogy nyilvánosan is megdicsérjük őket a nagy sikerért. Ritkaság, hogy ilyen ünnepélyen 600 ember megjelenjen. Gratulá­lunk hozzá és további jó munkát kívánunk. FJK. Galgahévíz. Jól megírt cik­két a szövetkezeti közgyűlésről szívesen leadtuk volna, ha közli a teljes nevét. Kérjük, írjon más­kor is, szívesen közöljük írásait« de csak teljes névaláírással. Ponicsán Gyula, Albertirsa. Le­velét megkaptuk. Szívesen vesszük tudósításait. Ebben az ügyben kü- 1 lön levelet írtunk. (II. RÉSZ) Hold körül, ameddig arra szükség van. Az űrhajósoknak a Holdon éppúgy, mint minden lég­kör nélküli bolygón, légmen­tesen elzárt fülkékben kell maradmiok. illetve onnan csak különleges űr-ruhákban lehet kilépniök. Súlyosnak látszó felszereléseikben is könnyen mozoghatnak, mert a Hold vonzóereje mindössze egyhatod része a földi gravi­tációnak. Ennek folytán a Hold vonzási köréből huszad­rész annyi energiával lehet ki­szakadni, mint a Földéből, s így a „szökési sebesség” ott jóval kisebb lehet, mint a Föld esetében. Mars Igen érdekes volna a Mars- utazás is. Ez a bolygó az utób­bi három évszázadban külö­nösen magára vonta a csilla­gászok és más tudósok figyel­mét, minthogy közel van a Földhöz és hasonlóak a ter­mészeti viszonyai. Éppúgy, mint a Hold eseté­ben, a „Marsraszállást” fel­derítő repülések előznék meg a bolygó körül. Az e célt szolgáló űrhajók átmenetileg a Mars műholdjai lennének. Az űrhajózás első szakaszá­ban legnagyobb nehézséget az okozná a le- és felszállásnál, hogy e műveletekhez az űr­hajónak tekintélyes mennyisé­gű üzemanyagot kell magával vinnie a Földről. De minde­nekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy vajon a Mars légkörének összetétele felhasználható-e az űrhajó sebességének lefékezé­sére. Ezek a kutatások azt is megmutatnák, hogy élhet-e ember a Marson, s a Mars­légkör megfelelő védelmet nyújt-e a káros sugárzás és a bolygót az űrből végtelen számban bombázó „hulló csil­lagok” ellen. A modem asztrofizikusok szerint feltételezhető, hogy a Föld.természeti adottságai ha­sonlóbbak a Marséhoz, mint bármelyik más bolygóéhoz. Szovjet csillagászok hosszas kutatásai arra a következtetés­re vezettek, hogy a Marson növéúyzet is van. Légköre valószínűleg tartalmaz oxi­gént és hihetőleg mentes az emberi életet veszélyeztető gázoktól. Viszont a légkör igen vékony a Mars felületérv Ha „menetrendet” készíte­nének a Marsba és Vénuszba irányuló repülésről, ebben volnának többhónapos, eset­leg féléves „holtszezonok”, amelyekben nem lehetne űr. hajót indítani a csillagok ked­vezőtlen állása miatt. Vénusz A Vénusz a legfényesebb csillagok egyike; rendkívüli fényét nagy visszaverő erejé­nMHHiiimiimimmmHtMitiMnitiiiniiiiiiMiiHHmiitliiiHtiiiiHitmiitMHHMMmiMMiiiiiimmnUHHMitimiiiiutiiiinimiiiimmiiimiiiiiiiiiiMmimHiiiMtimlHmnnniliHHliiHliMMimiMtiHiim Jó néhány borver­senyen részt vettek ■már a Tápiószelei Célgazdaság borai, de eddig még nem vallottak szégyent. A megyei versenyről az első díjat hozta el az idén a gazdaság és az országos bor­versenyen az alföldi borok között ugyan­csak az első díjat szerezte meg. Elis­merés ez mind a ve­zetőség, mind pedig a dolgozók részére, becsületes, lelkiisme­retes munkájukért. Az országos elsőség után rövidesen mód adódik arra is, hogy világversenyen vetél­kedjenek a rangért, a hírnévért. De erről talán beszéljen az, aki erre a legilleté­kesebb, Soós Tibor elvtárs, a célgazda­ság vezetője. — Arról értesül­tünk, hogy a brüsz- szeli világkiállításon a mi gazdaságunk boraiból is állítanak ki. Nagyon örülnénk, ha a világhíres ma­gyar borok név sorá­A világhírnév felé ba a mi boraink is feliratkoznának. Amit Soós elvtárs mond, nemcsak vágy­álom, hanem az óhaj­tott cél eléréséért tesznek is egyet- mást. Erről a követ­kezőket mondja. — Az idén, mind mennyiségileg, mind minőségileg jobb termésünk volt, mint az előző években. Igaz, ehhez az időjá­rás is hozzásegített bennünket. A minő­ség javítása érdeké­ben „kitoltuk“ a szü­ret idejét; október 20—30 között szed­tük le a szőlőt. En­nek jótékony hatása a cukorfokban mu­tatkozik meg. Az Ezerjónál 20, a Hárs­levelűnél 22—23, az Olaszrizlingnél pedig 23—24-es átlagos cu­korfokot értünk el. A célgazdaság dol­gozói kitettek magu­kért, ezt bizonyítja a termésátlag is. A 47 hold termőszölő­ről 1563 mázsát szed­tek le s ez holdan­ként 33 mázsás ter­mésnek felel meg. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy pár év­vel ezelőtt teljesen lerpmlott szőlőket vettek át, még jobb ez az eredmény. De volt olyan négy hold Szerémi-zöld, amely­nek holdja 112 má­zsát adott! — A termés már a pincében, a hordók­ban van, mi a továb­bi teendő? — kér­dezzük Soós elvtárs­tól. —1 A bor kezelése már a pincészet dol­gozóinak gondja. Ál­líthatom, hogy jó ke­zekben van. A fel­vásárolt boroktól el­különítve kezelik és megkülönböztetett bánásmódban része­sítik. Célgazdasá­gunk borainak nagy része ugyanis kül­földre kerül, valutát hoz az országnak. Szépek a célgazda­ság eredményei, jó­val túlteljesítették a, termelési tervet. Meglesz-e vajon ezért a kellő erkölcsi és anyagi elismerés? Elárulja Soós elvtárs, hogy a hónap végén tartják meg a szüre­ti mulatságukat, de ez inkább afféle gaz­dasági évzárás lesz. A jó kedvet, a han­gulatot nemcsak a maguktermelte bor emeli majd, hanem a kiosztásra kerülő pénzjutalom is. Mi még csak annyit ten­nénk hozzá, hogy ér­demes lenne az ille- tékeseknék fontolóra venni következő ja­vaslatunkat: küldje­nek ki a világkiállí­tásra a vezetők vagy a dolgozók közül va­lakit, vagy valakiket. A jó, eredményes munka elismerésének szép példája lenne, azonfelül — úgy gon­doljuk — az ott szer­zett tapasztalatok még hoznának is valamit a „konyhá- ra‘U M. S. nek és a Nap közelségének kö- szöheti. Mint a Föld legköze­lebbi szomszédja, a naprend­szer sok bolygójánál hason­lóbb a Földhöz; méretei, tö­megéhez hasonlóan, alig va. laraivel kisebbek, mint a mi bolygónké. A vizsgálatok azon­ban azt is megmutatták, hogy a Vénusz légkörében nincse­nek sem vízgőzök, sem oxi­gén. viszont nagy százalékban fordul elő szénsav. A Vénusz utasainak tehát oxigéntarta­lékokat kell biztosi taniok maguknak. Képzeljünk el űrhajózást a Vénuszba. Miután elhagytuk a Földet, a pilótái kikapcsolja a motorokat és rakétánk kivá- gódik az űrbe, mint a parity, tyából kidobott kő. Eltelt rjéhánv hónap. A Föld már régóta apró, ké­kes fényben ragyogó test lett. A Nap melege egyre erőseb­bé válik. Gyorsan közeledik felénk egy kékesfehér fény­ben izzó ismeretlen világ: a Vénusz. Ahogy méreteiben nö­vekszik, egyre több csillagot zár ki látóterünkből. Űrha­jónk sebességét csökkenteni kell, hogy bele ne csapód­junk a Vénusz felszínébe, mint valami gigantikus me­teor. A pilóta mesterien intézi a leszállást: a Vénusz felszíné­vel párhuzamosan „lép be” a bolygó légkörébe és a levegő ellenállásának felhasználásá­val lassítja le rakétánk se- bességét. Bekapcsolja az orr­ban elhelyezett fékező raké­tákat és megállítja az űrha­jót. Néhány perc múlva biz­tonságosan „Vénuszt érünk”. A tudósok megfigyelésekkel és kísérletekkel töltik idejü­ket, érdekes példányokat gyűj­tenek mindenféléből és más­fajta kutatásokat végeznek. Végül elérkezik a visszaindu­lás ideje. Visszaérkezéskor a pilóta itt is először a Föld felső rétegeibe „siklik” és fokozato­san száll le a sűrűbb alsó ré­tegekbe. A kirándulás a Vénuszba 146 napba kerül, bár a szoro­san vett utazás idejét 81, sőt 60 napra is le lehet csökken­teni. Ej a többi bolygó? A naprendszer többi boly­góiba már nehezebb lesz el­jutni, mint a Holdba, a Vé­nuszra és a Marsra; A Jupiter távolsága tőlünk sokszorosa a Marsénak. A Jupiter megláto­gatásának még más akadá­lyai is vannak: mérges gázok és erős hideg. Legcélszerűbb lesz a Jupitert körülötte ke­ringő műholdból megfigyelni. A Merkúrnál sajátos kö­rülményekkel kell számolni: ez a bolygó ugyanannyi idő alatt futja végig pályáját a Nap körül, mint amennyi idő alatt saját tengelye körül megfordul (88 nap). Ennek folytán a Merkur egyik fele állandóan napfényben sütké­rezik, míg a másik felén örök sötétség van; a sötét részen rendkívül alacsony a hőmér­séklet. A két féltekét mérsé­kelt éghajlatú keskeny „al­konyati” övezet választja el. Nagy baj az, hogy a Merkúr­nak egyáltalán nincs légköre. A napsugár ereje a Merkú­ron hétszerese a „földi” nap­sugárénak. A napos oldalon a talajmenti hőmérséklet 400 fok körül van. A Merkúrra küldött űrhajó falának visz- sza kell vernie ezt a rendkí­vül erős sugárzást. A Szaturnusz, Uránusz, Neptun és Pluto olyan messze van, hogy szuper-kapacitású i „expressz’-rakétákat kellene építeni az odajutáshoz. Bár a gravitáció ezeken a bolygókon körülbelül ugyanolyan, mint a Földön, természeti viszo­nyaik alkalmatlanok arra, hogy rajtuk ember éljen. Lég­körük jórészt metángázból áll, felületi hőmérsékletük rend­kívül alacsony; (Részlet K. Sztyernfeld szovjet tudós „Bolygóközi utazás” című könyvéből.) Ködös, esős hétköznap reggel, háromnegyed nyolc óra. A szentendrei állomás felől pattogó indulók hangját hozza ma­gával a hűvös őszi szél. A zenekar mögött hosszú oszlop ka­nyarog: a bevonuló fiatalok oszlopa. Irány a tisztiklub. ... a kicsit megilletődött, kíváncsian nézelődő újoncokat | Dávid István őrnagy üdvözli a járási kiegészítő parancsnok* ! ság nevében, majd megkezdődik a foglalkozás: beszélgetés aa | aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, Tíz órakor elcsendesül a táncterem, elalszanak * villa- ! nyok, s a vetítővásznon megjelenik az ukrán népmesék ked- f veit hőse. a Furfangos Nyeszterka, hogy két órán keresztül I megnevettesse, elgondolkoztassa kalandjaival a nézőket. Ebédszünet következik. Utolsó ebéd — a hazaiból... A fiúk előszedik a katonaládákat, bőröndöket, s jóétvággyal fala­toznak. Egyik-másik közülük úgy felszerelte magát szalámi« val és rántott csirkével, mintha hosszabb világkörüli útra in« dúlna — önellátó alapon. §• Délután van... A fiúk izgatottan hallgatják az átvevő § tisztek szavait; most tudják meg, ki hová, milyen alakulathoz | kerül? Egymás után záporoznak a kérdések: mikor kapják I meg az egyenruhát, hány hétig tart az újonc-kiképzés stb. <, Elérkezik a búcsú perce. A terem megtelik mamákkal. | egy-két édesapával és sok-sok kislánnyal. A parancsnok búcsú« | szavai után a járási pártbizottság, a KISZ-bizottság, s a szent« | endrei üzemek képviselői szalagot kötnek a bevonulok zászla- | Jára, Vezényszavak pattognak, s az újoncok sora rendben, ka- 1 tonásan, a zenekar játékának ütemére megindul az állomási I s a férfivá érlelő katonaélet felé... iriiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiMiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiitiitiiittiiuiiiiKiimmnifiiiimtMHitiiiniiifiitmimtnmfiiNiMntiiitiimiiiiiniiinHi Borazon — az ultrakemény anyag! Magasnyomású eljárással — több 10 000 atmoszféra segít­ségével — a Generál Elektric Co. hihetetlen keménységű anyagot állított elő, a bora- zont. A borazon könnyén karcol­ja a gyémántot és emellett olyan hőmérsékleten, melyen a nemesfémek elégnek, meg­tartja alakját és keménysé­gét. Jelenleg még csak kicsiny (tizedmilliméteres nagyság- rendű) kristályokat állítottak elő, melyek barna és sötétvö­rös színűek; A kísérletek so­rán bebizonyosodott, hogy az iparban igen széleskörű alkal­mazásra talál majd;

Next

/
Oldalképek
Tartalom