Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-12 / 166. szám
HEG ü/C írlap 1957. NOVEMBER 12. KEM> Előfizetésgyűjtést tartanak, növel a példányszámot HIVATALVEZETŐK ÉS HIRLAPFELELŐSÖK ÉRTEKEZLETE Tegnap a Népszabadság székhazának kultúrtermében a Hírlapkiadó Vállalat és a Postaigazgatóság értekezletet tartott a postai hivatalvezetők, hírlapfelelősök és kézbesítők részére. Az értekezletet Szépvölgyi István nyitotta meg, majd Endrődi Sándor, a Postaigazgatóság részéről tájékoztatta a megjelenteket. Hangsúlyozta a pártlapok terjesztésének fontosságát, s megjegyezte, hogy októberben egyes helyeken szép eredményt értek el a lapterjesztésben. Bejelentette, hogy a Hírlapkiadó Vállalat a hivatalvezetők, a hírlapfelelősök és az előfizetésgyűjtéstoen résztvevő postai kézbesítők részére 16 ezer forint céljutalmat ajánlott fel. Ezután Varga János hivatal- vezető Vámosmikoláról ígéretet tett arra, hogy a Pest me_ gyei Hírlap példányszámát a régi Népújság fölé emeli. Bo- dolai Qgön Érdről elmondotta, hogy a pártlapok előfizetése a tavalyinak 75—80 százaléka. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a társadalmi szervezetek vezetői, a pártszervezet és a községi tanács részéről nem kapják meg a megfelelő segítséget, s ezért teljesen magukra vannak utalva a pártlapok terjesztésében. Vállalta, hogy a Pest megyei Hírlapot 80-ról 110 példányra növeli. Jobbágy Ferenc ócsai kézbesítő után Somogyi Boldizsár, az ócsai postahivatal vezetője elmondotta, hogy az olvasóközönség kezdi megszeretni a Pest megyei Hírlapot. Jenei Pál (Jászkarajenő) felszólalása után Patai János (Gyál) tett ígéretet, hogy újabb előfizetőkkel gyarapítja a Pest megyei Hírlap olvasótáborát. Zádor László (Aszód) vállalta, hogy 135 példányról 150-re növeli a Pest megyei Hírlap ^eladási számát. Gógucz Elemér (Nagykőrös) dicsérte a Pest megyei Hírlap szerkesztését, a lap tartalmát és a sport rovat frisseségét. Elmondotta, hogy naponta 420 Pest megyei Hírlapot adnak el, a nagykőrösi kiadásból 2740-et, 3"» példánnyal többet kért, s vállalta, hogy 100 új előfizetőt szereznek a lapnak. Szent- andrási elvtárs (Túra) vállalása után Farkas József né ceglédi hírlapfelelős szólalt fel, kérte, hogy 30-cal többe* küldjenek naponta Ceglédre s Pest megyei Hírlapból, s vállalta, hogy 150-nel emelik a7 előfizetők szám áh Szépvölgyi István elvtárs arról beszélt, hogy még nem sikerült elérni a régi Népújság előfizetői szintet és kérte a hivatalvezetőket, hírlapfele. lősöket, hogy lelkiismeretesen és odaadóan foglalkozzanak s hírlap terjesztésével. Bejelentette, hogy december 1-től 20- ig a megyei pártbizottsággal egyetértésiben a megyében hírlapterjesztési kampányt indítanak. Ez alatt az idő alatl a pártszervezetek, a párt- bizottságok és a helyi tanácsok társadalmi előfizetési gyűjtést szerveznek, felvilágosító munkát végeznek a lap terjesztés* érdekében. Kérte a megjelenteket, hogy vegyék fel a kapcsolatot s helyi pártszervezetekkel é: közösen végezzék a lapterjesztési munkát. Labrovics Gyula (Dabas) arról beszélt, hogy a szerkesztőség beváltotta a tavasszal tét! ígéretét és jól szerkesztett színvonalas megyei lapo; adott az olvasó kezébe. Bognár Pál (Dunaharaszti dicsérte a Faluról-falura ro vatot és elmondta, hogy a 801 lehívott példányból 780-at el adtak. Szentendréről Km Györgyi szólalt fel, aki hang súlyozta, hogy a Szentendre különkiadás még továbbemel a lap népszerűségét. Taliga Lajos (Szob) 17 ú előfizető beszervezését vállal ta. Németh Józsefné (Vecsés január 1-ig 30 új előfizető be szervezését vállaita. L istár László (Kiskunlacháza) arról beszélt, hogy a helyi tanács és - párt- szervezet vezetői nem járatják a pártlapokat, nem segítenek a terjesztésben, s ezért a posta magára van utalva. Pitmann József (Pilis- vörösvár) 20 új előfizető beszervezését vállalta. Gáli Sándor, a Pest megyei Hírlap szerkesztő bizottsága részéről ígéretet tett arra, hogy a lap szerkesztését, tartalmi színvonalát tovább javítják és az elhangzott észrevételeket megszívlelve, még tartalmasabb, színvonalasabb lapot adnak az olvasó kezébe. Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat terjesztési osztályának vezetője a pártlapok terjesztésének jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a postahivatalok csak akkor érhetnek el eredményt, ha szorosan tartják a kapcsolatot a pártszervezetekkel. A cél az — mondotta —, hogy az olvasó igényeit kielégítsük. Kovács JánosrMk, a megyei postai hírlaphivatal vezetőjének felszólalása után Szépvölgyi István zárta be a hasznos megbeszélést* ki életmentő szendvics f Donald Ramsay rendőrőr-1 mester azt a feladatot kapta, | hogy fogjon el egy fiatalkorúi fegyveres banditát. A rendőri azonban nagyon éhes volt és| mielőtt elindult volna útjára, | gyorsan bekapott egy szendvi-f eset. Annyira sietett, hogy a | kenyér héját egészben nyelte | le. Ezután elindult a fegyveres l bandita üldözésére. Az azon- | ban észrevette őt és elsütötte jj fegyverét. A lövés halálos se-| bet ejtett volna, azonban a gof-í lyónak nem sikerült átfúrnia al hasfalat, m^rt visszapattant a§ raegemésztetlen kenyérhéjról. 1 A rendőr rémülettel gondol ar-| ra, hogy mi törtéht volna, hal feladata elvégzése előtt nemf érez kínzó éhséget. ELŐZETES JELENTÉS két, novemberben bemutatásra kerülő film srerelmespárjáriíi 1 / Hol szerezhetők be a facsemeték 1 Dara Margit és Páger Antal a Dani című új magyar filmben A mezőgazdaság fejlesztése mellett komoly jelentősége van hazánkban az erdőgazdálkodás fejlődésének. A népgazdaságnak mind több és több faanyagra van szüksége. Erdeink fakészlete csak részben fedezi a szükségletet, ezért nagymértékben behozatalra szorulunk Az import faanyagért sok devizaforintot kell kifizetnünk, amire bizony a népgazdaság más területén is igen nagy szükség lenne Kormányunk itt is megjelölte a fejődés útját: okszerű kezeléssel növelni kell meglevő erdeink fatermését, új erdőket telepítenek erdőgazdaságaink, a helyi faellátást pedig az erdőnkívüli fásítások kiterjesztésével kell — nagymértékben biztosítani Az erdőnkívüli fásításoknál nagyok a lehetőségek: sok ezer holdnyi mezőgazdasági termelésre nem alkalmas parlagok, köves, kavicsos, futóhomokos területek hevernek kihasználatlanul, melyeket fásítással gazdaságosabban lehetne hasznosítani. Legelőkön fasorok, erdősávok telepítése a fakészlet növelésén túl biztosítja a nagyobb és jobb fütermést. Utak, vasutak, csatornák, patakok mentén történő fásítások nagy segítséget nyújtanak az aszály és talajpusztulás elleni harcban, nagymértékben javítják a helyi faellátást is. A nem termő területek, legelők fásításánál minden költséget megad az állam, a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok részére, az erdőgazdaságok önköltségi áron bocsátják rendelkezésre a csemetéket, suhángokat. Megyénk területén a fásításokban — bátran állíthatjuk — már vannak komoly eredményeink s ha továbbra is az eddigiekhez hasonlóan dolgoznak a fásító szervek, termelőszövetkezetek, egyéni parasztok, akkor az eredmény nem marad el: Pest megye biztosíthatja iparának és lakosságának faszükségletét.. Itt az őszi fásítások Ideje. Az erdőgazdaságok csemetekert leiben már megkezdték a csemeték kiemelését, s azokat néhány napon belül leszállítják a fásítókhoz A leszállított csemetéknek az ültetésig való lelkiismeretes kezelése (vermelése) a szakszerű ültetés már fél siker. A fásítók hallgassák meg, de fogadják is el az erdészeti szakemberek errevonat- kozó tanácsait, útmutatásait. A termelőszövetkezetek, egyéni parasztok jelenleg is kaphatnak csemetéket, suhángokat. Igényléseikkel közvetlenül a csemetekertekhez fordulhatnak. A csemeték értékét az átvételkor —- helyszínen kell kiegyenlíteni. A Budapest Erdőgazdaság csemetekertjeiben az alább felsorolt § csemeték, suhángok vásárolhatók: = Mendel rsemetekertben akác- és = juharcsemetc, kanadai nyár- § suháng. Inárcsi csemetekertben I akácrsemetc, kanadai nyár-1 suháng. Törtei! csemetekertben § akáccsemete, kőrös-suháng. Nagy-1 körösi csemetekertben akác- % csemete Ezenkívül az erdészetek más \ helyeken — több kisebb csemete- § kertben — is termelnek csemetét | Ezekben a kertekben szintén lehet | vásárolni fásítási anyagot. Fel- = világosítást az erdészetek készség- ü gel adnak. Awá .. .. n . — Rendelkezés a borfelvásárlásról Az élelmezésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke a borr felvásárlást az ország egész területére kiterjedő érvénnyel együttes utasításban szabályozza. Az utasítás értelmében 1957. december 1-ig a földművesszövetkezetek nem vásárolhatnak bort. A szövetkezeti vendéglátóipari hálózatot december 1-ig az állami pince- gazdaságokon keresztül központi árualapból látják el. 1957. december 1-től a földművesszövetkezetek saját működési területükön — kizárólag saját szükségletükre — a helyben termett bort a SZÖVOSZ által megállapított keret erejéig megvásárolhatják. A minőségi előírások betartása érdekében a bor átvételének időpontját a föidművesszövetke- zet köteles a területileg illetékes állami pincegazdaságnak kellő időben bejelenteni. A bor minősítését és az átvételi árának kifizetését — a szövetkezet megbízottján keresztül — az ’ állami pincegazdaság végzi. Exportminőségű bor átvétele esetén az állami pincegazdaság az átvett bort megtarthatja és helyette a szövetkezetnek azonos mennyiségű, nem export minőségű bort szállíthat. petést keltett, mikor a járási tanács vizsgálata felfedezte, hogy Fodor az adóbefizetésről szóló nyugtákat meghamisította és így jelentős anyagi ha*— szonhoz jutott. A könyvvizsgálat eredménye kimutatta, hogy Fodor egy hónap alatt 21 ezer forintot sikkasztott el. Ezt az összeget baráti körével eldor- bézolta. Fodort a Ceglédi Járási Ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte. * 0 MÉSZÁROS OTTO: — Jaaajj... DCispánia — Édesem, hát menjünk? •— Nem. ; nem.. jaajj .. a — De ha már ennyire vagy... — Nem . a nem, még nt menjünüc. — Félsz? ■— Félek. — De hát nem várhatjuk meg itthon... — Jó, jó, de még ne menjünk! Az apró, félhomályos szobában a férfi idegesen lépkedett. fel s alá. Meg-megállt a széken a fájdalomtól összekuporodva ülő asszony előtt, s látszott rajta, hogy őt sem sok tartja vissza a sírástól. — Ne sírj — kérlelte az asszonyt. — Nem, nem sírok — hüp- pögött az. Arcát a fájdalom egészen eltorzította, s látszott rajta; minden erejére szüksége van, hogy le ne for\ dúljon a székről. — Én elmegyek taxiért — ; fordult hozzá a férfi. — Nem ... nem. ne menj \ édes, hiszen az is pénz, s úgy- \ is annyi gondunk van. Majd | ha elmúlik, akkor elindulunk... j jó? \ — De hátha még rosszabbul \ leszel? I — Nem ... nem ... elmúlik \ ez. \ — Ugye -mondtam én, hogy \ nem számolsz jól?! Meg- \ mondtam, hogy erre az időre | lehet várni... de te nem i akartál nekem hinni.. — Igen. -. -. igende az orvosok is azt mondták, — Várjunk? — Igen, már nem is vagyok annyira rosszul.. -. nemsokára elindulhatunk.;, Pár pzre múlva, a szüksé- gest öszszeszedve elindultak. A kórház jó negyedórányira volt villamossal, de az asszony nem akart villamosra szállni, hiszen ott sókkal rosszabb, ha rosszul lesz... a sok kíváncsi szem. i . a sa jnálkozó pillantásók ... őt ne sajnálja senki.., hiszen mindenlki szülhet ..; senki sem kacagva viseli előtte a kínokat... s így a mellékutcákon át mentek. — Gyere, menjünk taxival, hiszen látszik rajtad, hogy alig tartod magad .. -. — Nem megyek.;. érted ..., nem megyek ... kell a pénz, a gyermeknek még nincs semmije ... nem szórhatjuk.a pénzt..; — Nem számít most, nem lehetsz az utcán rosszul. -., — Nem leszek, mert nem akarok! S ha nem akarok, akkor nem is leszek! — Ó, te kis akaratos — mosolyodon el a férfi s végigsimította kezével az asszony gyöngyöző h omlókét. Az visz- ssanézett rá, de látszott, hogy bármennyire is erőlteti magát, nem sikerül mosolyt csalnia a szája szögletére. A férfi csak az asszony kezének szorításából érezte meg időnként, hogy fájdalmai lehetnek. Mert egész úton nem szólt az semmit. — Fáj? — Nem! — Miért nem mondod meg? •— Azzal jobb lesz? — Hát. , — Nahát allékor.., — Ö .., te. teee . -.. nincs senkinek ilyen asszonya! — Ne hízelegj... ugye, most meg vagy ijedve? — Nem jobban, mint te! Odaértek a kórház elé. Az “ aszszony, ha lehet, még jobban megszeppent. Még egy utolsó kísérletet tett: — Te, ha ezék nem is szü- lőfájdalmak voltak.-., —i Dehogynem.., — S ha visszaküldenek? — No, csak ne akarj most innen visszamenni.., úgyis felviszlek már .., — Gonosz.,, s végre sikerült az asszonykának egy apró, kesernyésízű mosolyt kipréselni a szája szögletén, Mindketten megilletődve mentek végig az éterszagú folyosón, ahol a vasárnap este csendje honolt. Az ügyeletes nővérbe dkadtak. — Mit akarnak? — förmedt rájuk barátságtalanul. — Kérem.,. A nővér szeme rátévedt ■ " az összegörnyedő asszonyra, s egy pillanat alatt megértett mindent, — Szülés? No, hála istennek .., még vasárnap, az ünnepen sem lehet nyugodtan az ember... pedig már azt hittem, nem lesz semmi, de az isten áldja meg a világot... — Nővér kérem . — Jó. jó, maga hallgasson — intette le a férfit. Na, jöjjön velem — intett az asszonynak, maga meg várjon —* szólt oda a férfinak. Becsukódott mögöttük az ajtó. A férfi elolvasta vagy ötször is: szülőszoba.., szülőszoba .. s Idegesen sétált fel s alá a folyosón, látta, amikor az ügyeletes orvos bement a szobába, majd egy tíz-tizenöt perc múlva kijött a felesége, mellette a nővér meg az orvos. — A férje? — fordult hozzá az orvos. — Igen. — No, nincs semmi nyugtalanságra ók. Éjfél felé meglesz a gyerek. — Mtf hozták be — kérdezte a nővér az asszonytól, — Hát, amit kellett. Minden olyan furcsa az ......... aszs zonykánák, s fogalma sem volt, hogy mi is az, amit be kellett a kórházba hozni, pedig a többiek háromszor is elmagyarázták neki, benn az. üzemben. — Mindent? — faggatta a nővér. — Azt hiszem. — Na, búcsúzzanak el — intett kettőjük felé, s visszament a szülőszobába. — Le légy megijedve — kérlelte a férfi. Vigyázz nagyon magadra, s majd ... majd rá is ... reggel korán telefonálok... gondolt rám... és.,, és... és... ve haragudj .,, — Dehogy haragszom, te. te szamár... Pár — de nagyon-nagyon hosszúnak tűnő percig álltak egymással szemben, s csak néztek-néztek egymás szemébe, álltak hangtalanul, el- fojtott igékkel, könny ekJcel, szavakkal, nagy-nagy igére tekkel és fogadalmaikkal, soksok csókkal. Kijött a nővér. — No, elmehet — fordult oda a férfihez. A felesége, ha megszült, a 11-es szobában lesz, ott keresse. S ezzel már vitte is az asszonyt befelé a szülőszobába, de a küszöbről még visszafordult: ja. majdnem elfelejtettem... hozzon be egy kispárnát.. mert itt nagyon kevés van .. Becsukódott az ajtó, s a férfi, értetlenül maga elé mormolta: egy kispárnát... egy kispárnát..; Mikor kiért az utca forgatagába, még mindig ez forgott a nyelvén, az agyában. Egy kispárnát vigyek be . s de honnan ... hiszen nincsen nincsen.. nincs ..; honnan vegyeüc. Hiszen örülünk, ha arra —————— került, amire nagyon kellett. Egy éve kerültünk össze, s milyen nagy öröm volt, amikor a rekamiét meg tudtuk venni... s került, rá egy nagy párna, egy lepedő, meg egy paplan, mekkora boldogság volt az... ki gondolt volna kispárnára, amikor sokszor úgy szereztük meg a legszükségesebbre a pénzt, hogy egy szelet zsíroskenyeret ettünk vacsorára, de olyan vékonyan kenve rá a zsírt, hogy alig látszott meg ... Az úton egymás után suhantak a hatalmas luxuskocsiik. Akaratlanul is megállt, s nézett-nézett, s csaik pár pillanat múlva döbbent rá, hogy miért nézi ezéket a jól öltözött, elegáns embereket, akik a kocsik puha üléseiről kikelve, kényes léptekkel igyekeztek a Közölt önköltségi árat a termelő-szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok fizetik. Schmidt József 1 WUbi ÜUZDC1 Cl lUi ICH w*lácsnál adóbeszedőként mű- cödött. Feladatát igen szorgal- nasan látta el, sűrűn meglá. togatta az adóhátralékban levőket és azokat, akiknek a biztosítási díjakat kellett befizetniük. Fodor a befizetett összegről íyugtát adott, az ellennyugtát pedig bemutatta a tanácshá- :án. Mindenki úgy vélte, hogy l'odor igen szorgalmas és megbízható, annál nagyobb megleA Csalódás című színes szovjet film (két szerelmese: Hitjajeva és Malisevszkij Sikkasztott a törteli adóbeszedő
