Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-10 / 165. szám

EIE TR Szóljanak hozzá a férfiak is! INen* regen a Népszabad­ság „Otthon’ rovatában Máso­dik műszak címen figyelemre­méltó cikk jelent meg. Tekin­tettel arra, hogy a lap azt is közölte, hogy ezzel a cikkel a szerkesztőség egyetért, Vidéki Alice írásának jelentősége még csak növekedett. Miután a cikk rövid volt, közlöm egész terjedelmében, így ha vitázik vele az ember, nem fordulhat elő félreértés, vagy félremagyarázás, ami egyes „kiragadott” mondatok­ra való válaszadásnál könnyen megtörténhetik; — „Nem fogom megérteni 6oha — írja Vidéki Alice —, hogy ha egy családban a fele­ség is dolgozik — háztartáson kívül kereső munkát végez — miért kell a háztartási mun­kát, gyerekkel való foglalko­zást továbbra is egyedül el­látni és ráadásul férjét is el­látnia, kiszolgálnia? Ilyen esetben — szerintem — a ház­tartás ellátása férj és feleség közös feladata. Nagyon csak papíron marad a nemek al­kotmánybiztosította egyenlő joga, ha ez a legtöbb esetben azt jelenti: az asszonyoknak szabad dupla műszakot végez­ni naponta — a munkahelyen és otthon. Az a férj, aki dolgozó fe­leségével együtt nem végzi el a háztartási munka felét, rossz férj, csak szavakban szereti fe­leségét, lehet, hogy szép frázi­sokat hangoztat a nők egyen­jogúsításáról, önmaga azon­ban mit sem tesz ezért. Nem előítélet, lustaság, kényelem- szeretet vezeti, amikor elnézi, hogy az asszony — akit állí­tólag szeret — kettős munkát végezzen és még egy könyv, egy újság elolvasására se jus­son ideje? A gyermeknevelésben Is se­gíthet a férj. Sőt, pedagógiai szempontból jó is, ha a gye­rekekkel nemcsak az anya, az apa is foglalkozik. Tudom, hogy vannak csalá­dok, ahol segít a férj, de, saj­nos, nem minden családban van így, a fiúk meg még rit­kábban segítenek. Kiszolgál­tatják magukat anyjukkal, leánytestvérükkel. Miért nem nevelik az anyák, az iskola és a KISZ a fiúkat is arra, hogy munkájuk után éppúgy segít­senek a háztartásban, mint a lányok szoktak? Legyünk tisztában azzal, hogy a háztartás gépesítése nem egyszerű, nem olcsó és nem valósítható meg gyorsan. A férj segítségével a dolgozó asszony munkája felére csök­ken és ez még pénzbe sem ke­rül.” Itl fejeződik be a c;^ Mint elöljáróban megjegyez­tem, kétségtelenül figyelemre­méltó írás, nagyon is fontos kérdést vet fel, sok helyes megállapítást tartalmaz s a végén éppen csak, hogy azt nem mondja: Látják kérem, ez a megoldás, Kolumbusz to­jása az egész! Hiszen a cikk utolsó mondata igen világos és közli a probléma megfejtését is: „A férj segítségével a dol­gozó asszony munkája a felére csökken és ez még pénzbe sem kerül.” De hát valóban fgy van, ilyen egyszerű-e a kérdés? El­képzelhető-e, hogy a férjek se­gítségével a dolgozó nő mun­kája a felére csökken? Való­ban rossz férj az. aki nem véevi el a háztartási munka felét? Eszembe jut egyik bará­tom (nevezzük Nagy Sanyi­nak). akinél hébe-hóba ven­dégeskedni szoktunk. Tudós ember, néha éjt is nappallá tesz, amikor kísérletezik a gyár laboratóriumában. Az asszony valamikor fizikai munkás volt. szeretett olvasni, felszabadulás után képezte magát, s most már szerkesztő egv könyvkiadónál. mégn°- dfg nagvon jó szerkesztő. Két kislányuk van. hozzátartozóik nincsenek, lakásuk egv falat- nyi- Nem cseretek rosszat, vaev ke!lem°ti°nt mondani a bará­taimról, különösképpen nem lentősebb feladat, mint bár­mely más társadalomban. De hogy hogyan kell kialakítani az új életet, az új családi éle­det, az azt hiszem ma még tár­sadalmi életünk egyik legna­gyobb problémája. Kérem, hogy szóljanak hozzá másck is! A jóból is megárt a sok... Negyvenkét darab kenyeret, 144 tojást és 50 liter tejet eszik, illetve iszik meg Mrs, Murphy liverpooli lakos 16 ta­gú családja egy hét alatt. A családban 14 gyerek van, a 15- ik útban és még hat gyereket akarnak. A háziasszony őszi tennivalói A 12 árny dénár problémá a nagy nyilvánosság előtt, de bizony az én Sanyi barátom, ha csak nem a saját tudo­mányos munkájáról van szó, hát bizony nagyon kétbalke­zes ember. A felesége, "Manyi, ahogyan azt az előbb már mondottam, mint szerkesztő — tehetséges, csak talán nem olyan pótolhatatlan a szakmá­jában, mint a férje. Ezzel szemben rendkívül ügyes ke­zű. Remek háziasszony. Isteni főztjei vannak. A lakásrend- bentartás nála pillanatok mű­ve. Tanúja voltam, amikor Sanyi barátom próbált neki segíteni. Manyi leintette: „Csak feltartsz, majd én el­végzem.” Lehetséges, hogy Manyinak nem volt igaza. A takarítás, a mosogatás, töröl- getés nem boszorkányság. Egy jó kis iskola talán nem ártott volna belőle barátomnak. Előbb-utóbb csak beletanult volna. De hogy azt a vacsorát egyem meg, amit ő főz?! Nem, és ezerszer nem, én nem va­gyok pesszimista, de előre ér­zem, hogy ebből semmi sem lesz. Sem a vacsorából, sem az én vendégeskedésemből Nagyéknál, ha Sanyi lesz a szakácsnő. Persze nem minden a gyomor. Itt van a két leány­ka nevelésének és gondozásá­nak az ügye. Vidéki Alice sze­mével látom, amikor Sanyi megtanul szabni-varrni, hogy egy kis nyári ruhácskát csi­náljon az egyik. gyermeknek, elmegy velük a fodrászhoz, hogy megmagyarázza a segéd­nek, milyen frizurát képzel a lányának és miután az most lesz tizennégyéves, elbeszélget vele bizalmas dolgairól s taná­csokat ad neki.:; Hát en azt hiszem, hogy korra, képzettségre, sőt egyik­másik esetben nemre való te­kintet nélkül (lány vagy fiú „van a családban) — ötven szá­zalékban átvenni a nők teg­napi, sőt mai szerepét a gyer­meknevelésben és háztartás­ban, nem olyan egyszerű do­log, mint ahogyan azt Vidéki Alice és akik vele egyetérte­nek — elképzelik. Egy biztos: a család vala­mennyi tagjának egymást se­gíteniük kell, ki-ki képessége szerint. Ez a mi társadalmunk­ban felelősségteljesebb és je- iiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiiiiiiiiiiiimuiiiitiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiitiii I Divatbemutatót rendeztek a Verseny Al'aml Áruházban a forgalomba kerülő őszi | női ruhamodellekből a „Verseny a vevőért“ hét keretében I Ilyenkor ősszel nem tudjuk, milyen lesz a tél, de arra szá­míthatunk, hogy a ködös, esős ■vagy havas, zimankós időben ■lesz olyan nap, amikor beszo­rulunk a ház négy fala közé. Ilyenkor abból kell főzni a •háziasszonynak, amit nyár vé­gén, meg ősszel elrakott a kamrájába, a pincéjébe. Ha tele van az éléskamra, és a ■pince, akkor télen is könnyebb ■a mindennapi főzés. Az időszerű tennivalók meg­könnyítésére közlünk most né hány jó tanácsot. Az alma tárolása A szép, egészséges almát kamrában, vagy száraz pincé­ben polcra rakva februárig is eltarthatjuk. Az almákat te­gyük a polcon egymás mellé Tipary Lajos, a magyar sak­Ikozás élvonalbeli versenyzője pompás kis könyvet írt „100 oldal fejtörő” címen. Sok ben­ne a kitűnő sakkrejtvény, ke­resztrejtvény, találós kérdés, betű-, kép- és szó-rejtvény, az újfajta méhsejt-rejtvény stb. Mutatóban ebből ragadjuk ki az egyik legnehezebb rejt­vényt, ami így hangzik: „Harun dl Rasid, aki segí­tette a szegényeket és pártolta a tudományokat, egy napon ál­ruhában Bagdad külvárosában a szegény nép között járván, sokat hallott beszélni egy ifjú­ról, akinek mindenki dicsérte okosságát és mindenki sajnál­ta, hogy nem folytathatja ta­va­nyebb vagy nehezebb-e a lódiaknál. Ha három méréssel sikerül megállapítanod, hogy melyik a hamis dénár és be is bizo­nyítod méréseid helyes voltát, akkor gondoskodni fogok róla, hogy idős szüleid a jövőben semmiben sem szenvedjenek hiányt, magad pedig birodal­mam legjobb tudósainak veze­tésével fejezhesd be hátralevő tanulmányaidat A fiú némi töprengés után megoldotta a szinte lehetet­lennek látszó feladatot, ké­sőbb maga is híres tudós, s a kalifa birodalmának dísze lett. j a héja feszes és eléggé^ vastag Meg tudná-e oldani az ol- j a rügyei pedig mélyen ülők. vasó is? I Ha túl korán szedjük ki a úgy, hogy a gyümölcsök között •kis rés maradjon, vizsgáljuk át időnként az almákat és ha •valamelyik megromlik, vegyük ki az egészségesek közül. A hi­degebb helyeken, például pad láson — nagyobb fagyokig — újságpapírral becsomagolva tarthatjuk el az almát. A káposzta eltevése Papírba is szokták csoma­golni a káposztafejeket, de még jobb azokat tisztítva, tor­zsától mentesen csapos hordó­ba rakni, szépen sorjában. Ugyanúgy csavargépesen vagy nehezékkel kell ellátni, mint a hordós káposztát. A csapon időnként kiengedjük a levét, s ezzel a lével feltöltjük a ká­posztát. A szép, tiszta savanyú levelet különböző káposztale­vesek készítésénél is felhasz­nálhatjuk. Ez a lé „C‘-vitamin- ban igen gazdag, tehát módjá­val adagolhatunk belőle a gye­rekeknek, mert a citromot pó­toljuk vele. Hordó hiányában 8—10 literes üvegekben is tart­hatunk el káposztát. A töltés­re szánt káposztafejeket leve­lenként tegyük az üvegbe. Az üvegben eltett káposztát nem kell préselni, ellenben az üveg száját kössük le és így állítsuk az éléskamrába. Újságpapírba is csomagolhatjuk a káposzta­fejeket és a padláson vékony réteg szalmával letakarva tá­rolhatjuk. A burgonya raktározása A jól eltartható burgonyát arról ismerhetjük meg, hogy földből, akkor a héja vékony, könnyen sebezhető, helyenkint még zöldes is. Ha a nyers bur­gonyát kettévágjuk és a vágá­si felületen egymáshoz dör­zsöljük, a jó lisztes burgonyá­ból könnyen hab képződik. A jó burgonyafélék színéről és ízéről eltérők a vélemények; A vöröses burgonya a főzés után szép fehér színű, a fehér burgonya többnyire megsár­gul. A burgonyát vagy pincében, vagy veremben tarthatjuk el, A pincében való el tevés előtt alapos takarítást kell végez­nünk, fertőtleníteni keli a he­lyiséget, hogy az eltett élelmi­szereket minden kártevő ellen megvédjük. A leggyakoribb pincekártevő az ászka, ez sárga-barna szí­nű, de a szürke színű pince- bogár is nagy veszedelem. A nedves helyeken, falakon gya­koriak a fényt elkerülő boga­rak. Ezek rúgják meg a pin­cékben a burgonyát és a zöld­ségféléket. Leghelyesebb őket összefogni mégpedig úgy, hogy vkágcserepeket megtöltünk sárgarépa, burgonya darabok­kal, esetleg rothadt gyümölcs­csel, aztán mindent befedünk mohával és a cserepeket felál­lítjuk olyan helyre, ahol a kártevőket észleljük. Reggelre a cserepekben sok álcát talá­lunk, melyeket forró vízben megölhetünk. Ügy ie szoktuk irtani a kártevőket, hogy I—2 centiméter vastag égetett me- szet annyi vízzel megnedvesí­tünk, hogy porrá oldódjék. Az ászkák hamarosan aláhúzód­nak és elpusztulnak. A tiszta, így kitakarított pincében szé­pen eltarthatjuk a burgonyát, gyümölcsöt, zöldségféléket. T(ejfaény­nulmányait, mert szegény, mint a templom egere és ma-i"'" ..........................................................................................................................................................„„„„„„„ g ának ke'll eltartania beteg ési öreg szüléit <*.*'*'• 1 '•• • ■ | »• * A kalifa másnap maga éléi vezettette az ifjút, elbeszélge-i tett vele, s igen megnyertéki tetszését talpraesett, nyílt ész-§ re valló feleletei. Végül is ai következő feladatot adta neki:% „Fiam., fogd ezt a kétkarúi mérleget, amelyhez azonban| súlyok nincsenek, s átadok ne-| ked 12 aranydénárt is, ame-i lyek bár látszatra teljesen egy-t formák, mégis egy hamis| mert a .... Hogy miért kitűnő arany van közöttük. Lzt a ha-| intézmény a házasság? Elmondja ««?..**!**.CSak ‘It"* . « Sipulusz, azaz Rákosi Viktor a különbözteti meg a. többitől, de| kitűnő humorista mai rejtvé­azt nem tudjuk, hogy kony-i ' R=L A házasság egy kitűnő intézmény, nyünk két hosszú sorában (vissz. 1 és függ. 14). Rákosi Viktor mondását azon­ban nem kell komolyan venni. Szövetruha húzott szoknyával terakotta színben | VÍZSZINTES: 9. Földművelés- ! ügyi Miniszt,érium. 11. Dir-dur-.... | 12. Egészen másfelé. 14. Talán | már sohasem jön vissza. 16. Elet- ! kedv. IS. ... Ce-tung. 19. Tó Kana- ! dában. 21. Szomját oltotta. 22. A 1 fővároshoz tartozó. 25. Acetilén = szélek. 25. Kérdőszó. 27. Belül 1 darál. 28. Eltervez. 31. R. A. 33. | Névelős víztömeg. 35. Magyarul: | sarokrúgás. 37. Csendesítő. 40. A | Balaton téli szokása. 41. S. Z. 42. |Eszer? 43. Súlyos betegség névelő­ivel. 45. Pihenő helyzetben. 47. ! Méz-alapanyag. 48. Kerek szám. 149. Kő németül. 50. Vágószerszám. 151. A „srácok” közlekedési esz- | köze. 53. T. H. 57. Liget — néme- | tül. 58. Csak félig okos? 59. Ko- | runk legfontosabb férne. 60. K. o. 162. Ez a „fény” — glória. 64. Uj- | donság. 66. Gondozott. 67. Igénybe- = veszi az előszobái ruhafogast. FÜGGŐLEGES: 1. Budával kap­csolatos szólás-mondás. 2. ö. L. u. 3. Gondolatolvasás, távolbalátás. 4. Egyesült Nemzetek. 5. Kikacag­ják. 6. Emiliácska. 7 ...........in Hun­g ary. 8. Az ábrák belső tartalma? 10. Nyúlánk. 11. Berlini kék? 13. Ag — németül. 13. A pénzszek­rény egyik fele? 17. Végigél. 20. Tanügyi rövidítés. 23. Gabonát ka­szál. 24. Opera herceg. 25. Női név. 29. Visszasíró! 30. D. R. 32. Az élet minden öröméről lemondott. 34. Kényelmes, házias. 36. A szenátus tagja. 38. Közel sem analfabéta. 39. Cgörög érepénz volt. 41. Szél­toló, csibész. 44. Rendes, gondo­zott külső. 46. Hamuvá lesz. 51. R. O. 52. Híres arab hadvezér, le­győzte a gőtokat Hispániában. 54. A nácizmus alatt dívott ez az üd­vözlőszó. 55. A Föld középkorának egyik szakasza. 56. Ezen a napon. 61. Bácsika. 63. Cett-szélek. 64. P. I. 65. A két szélén ráz. BETŰ- ÉS SZÖREJTVÉNYEK: MOTTO: „FEL-LE”. O M E G M G G G G G G G ERŐDÍTMÉNY s S G s G S G Beküldendő a keresztrejtvény hosszú sorainak és a betűrejtvé­nyek megfejtése 1957. november 20-ig. Bármely rejtvény helyes megfejtői között 10 értékes köny­vet sorsolunk ki. Az október 20-i rejtvényeink he-// lyes megfejtése: ...........dalod mint a puszták harangja egyszerű, de oly tiszta is mint a puszták ha­rangja." A vers címe: Arany Já­noshoz. Szórejtvények: Toldi sze­relme. Buda halála. Könyvet nyertek: Selmecy Pál- né, Ráckeve, Calvin tér 2. — Recse Ferencné. könyvtáros. Sződliget. — Berényi István, Nagykőrös, Sza­badság tér 1. — Kiss Lajosné. Ve- csés, Kikindai út 45. — Csepiga Papp Károlyné, Szada. — Sólyőm József, Budapest, I., Kosciuskó Tádé u. 19. — Bihari Lajos, Szent­endre, Vöröshadsereg u. 26. — Máriás Pál, Felsőgöd, Fodrász Ksz. — Lestár Béláné, Budapest, VI., Jókai u. 1. II. 8/b. — Neusch- wender Matild, Vác, Kötöttáru- gyár. A jutalmakat postán küld­jük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom