Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-09 / 164. szám

J957. NOVEMBER 9. SZOMBAT

rt.st UEGTEt

^Ciríav

1 FALURÓL W FALURA~\

Ijátogatás Gödöllőn

WMNlMmiimiNlimillllNltlIIIHmHMIIItHHIIMMIIllllNIINIHIIIIfttlIIMIHIINIIIIIIIUIIIIIINHIIKIIIIIIIlilinimillllUllltHIIUtlHinHimilUIIIIIHIIIIIIIIUIMINniHINIIINHmiflIll

Eredmények — tervek — problémák

Az új gödöllői gyógyszertár

Ha ezelőtt 20 évvel valaki megkérdezte, miről nevezetes Gödöllő, így sorolták az idevalósiak: A Horthy nyaralójáról, a premontrei, azaz a kiváltságosak gimnáziumáról és a koronaerdőről, ahol a régi urak hébe-hóba vadászgatn: szoktak.

Mit mondanak ma a gödöllőiek? Van két gyönyörű gyáruk, agráregyetemük, s az utóbbi nyolc évben körülbelül kétszeresére nőtt a lakosság száma. Ezeket sorolja Túri elvtárs is, a községi tanácselnök, no meg sok minden mást — jót, rosszat. De menjünk sorjába, mert az utóbbi néhány év alatt nagyon megváltozott a község képe. Változott és változik. A két új gyár, az agráregyetem, s a mellette épült kolónia után már elkészültek

az új községfejlesztési tervek

A község szűknek bizonyult Ä lakosság rohamos növekedése követelőén előtérbe hozta a lakáskérdést. Megkezdődött a vita, majd a tervezés s ma már — bár még csak papíron —, de egymás mellett sorakoznak a házak. Az OTP-vel a terv szerint 500 családi ház építéséről tárgyalnak ugyan, de az előrelátó gödöllői vezetőség mintegy 800—900 részére keresett helyet,

Eszerint a Tesedik Sámuel Kollégium mellett 150—250 négyszögöles kertekkel kb. 300 családi ház épülne, míg a park szélében a Palota téri megállótól a vasútállomásig, s az Ady Endre út, valamint a Szabadság téri parkfelőli oldalán egyemeletes, négylakásos villaszerű épületeket akarnak építeni, amivel újabb 500—600 lakást nyernének. A tervek azonban még csak tervek, mert az OTP egyelőre csak a telkek eladásával kíván foglalkozni. A község vezetősége pedig amellett kardoskodik — és joggal *—, hogy az OTP a lakások felépítéséhez is biztosítson megfelelő hitelkeretet, mert. mint mondják, a telkeket az OTP nélkül is könnyen el tudnák adni. Csakhogy azzal még nem oldódott meg a lakásprobléma.

De nemcsak ezen vitatkoznak. Régóta megoldatlan kérdés:

mi lesz a kastéllyal ?

Gödöllő legszebb épülete a műemléknek nyilvánított óriási, közel 200 szobás palota, amelyet jelen pillanatban legalább nyolc szerv akar magának megszerezni. Az Agráregyetem kulturális részlegeit szeretné odatelepíteni, másik mást. A tanács a legésszerűbben az összes járási és községi hivatalokat akarja ideköltöztetni, amivel a község különböző területein nagyon sok lakásnak alkalmas helyiség felszabadulna. Ugyanakkor az az előnye is meglenne ennek a tervnek, hogy a lakosság ügyesbajos dolgait egy heiyen intézhetné. De mint a tanácsnál mondják, még a jelenleg igen nehéz iskolakérdést is elősegítené az ilyenirányú megoldás, A kastély egyik szárnyépületében ugyanis három-négy osztály is elférne. Ez pedig nem kis dolog, ha számításba vesz- szük, hogy Gödöllő általános iskolásainak a szükséges 46 helyett jelenleg csupán 28 tanteremben kell zsúfolódniuk,

Fokozatosan megoldódnak

a község egyéb kérdései ia A járókelők örömmel tekimtget- nek a két évig zárt ajtókkal álló kádfürdőre, amelyet a tervek szerint még ebben az évben megnyitnak.

Szívesen beszélnek egyébről is. Különösen a fiatalok várják türelmetlenül az új zenés cukrászda „megszületését”, amelynek építkezéseit — ha minden, jól megy — jövőre meg is kezdik. A Nyisztor tériek még boldogabbak, mert a téren már az idén új versenytársat kap Gödöllő eddig egyetlen cukrászdája. Az itt lakók boldogan emlegetik az új gyógyszertárt is, ahol ha szükséges, éjjel-nappal beválthatják receptjeiket.

Legnagyobb örömük talán mégis a Mély útiaknak van Esős időben többe kerül ezen az úton a fuvar, mint az áru. A november végén kezdődő útépítés több évtizedes problémát old meg. Jövő májusra eddig legutóbb is úgy ígérték — elkészül az új köves út.

A Bocskay és a Bem utca lakói a villanyról beszélnek leginkább. Ebben az évben kígyóinak a lámpák mind a két utcában.

Persze, mint a közmondás mondja: „nincsen övöm. üröm nélkül”. Nem mintha szükségszerű velejárója lenne, de itt is megtalálhatók a gyors fejlődéssel járó

kisebb-nagyobb hibák

íme, mindjárt az alvégiék panasza. Nem tudják, kinek jutott eszébe, de egyszer csak leszerelték az alvégiék postáját, mondván, hogy ez pedig S átköltözik; a Nyisztor térre. Hiába tiltakozott a tanács végrehajtó bizottsága & 'hiába emelt szót 280 a’végi lakos, a posta költözik. Legfeljebb az alvégiék majd gyalogéinak egy kicsit. Egy kis jóakarattal pedig lehetett volna egy pcsta- fiöfcot hátrahagynia az ittenieknek. Persze, még mindig nem késő.

Ilyen kis űröm a taxihiány. Igaz, hogy Gödöllő csak község, de nagy területen fekszik.

S ha valaki vonattal vagy HÉV-vel érkezik, jócskán gyalogolhat. Ahogy egy fecske nem csinál nyarat, egy taxi is kevés a forgalom lebonyolításához. Az idősebbek mesélik, hogy a felszabadulás előtt nyolc taxis is megélt Gödöllőn. Nem valószínű tehát, hogy most 2—3 kocsi üzemben tartása nem fizetődne ki a taxi- vállalatnak;

Vagy itt van a közvilágítás kérdései amit a népfront vezetősége már szóvá tett. Arról van szó, hogy különösen most, télen 5 órakor már sötét van és a közvilágítást csak 5,40- kor kapcsolják be. Bizony, világítás nélkül nem nehéz has- ravágódni a községben egyébként is elhanyagolt utakon.

Persze, mindezek olyan dolgok, amelyeken jobb szervezéssel, megértéssel és főleg a különböző szervek megértő együttműködésével lehelne segíteni.

Ami nagyon tetszett,..

Nem szorul bizonyításra, hogy a kötelező állami begyűjtés eltörlése rendkívüli mértékben megnövelte a dolgozó parasztság termelési kedvét és biztonságát, aminek következtében teljes lett a „béke" államunk és a mezőgazdasági termelők között. Ezt akarta a munkás-paraszt kormány, így van ez rendjén.

Ezek után nem véletlen, hogy a kölcsönös bizalmon alapuló jóviszony — sok egyéb melleit — az adójizetési fegyelem megjavulásá- ban is kifejezésre jutott.

Ignác László, a helyi tanács adóügyi csoportjának vezetője elégedetten beszél e változásról, s mint aki jó gazdája munkaterületének, emlékezetből sorolja fel a bizonyító adatokat. A szigorú pontosság kedvéért azonban — hiszen egy pénzügyi szakembernek tévednie nem illik — megtekinti az adókönyveket is.

— Gödöllő nagyon jól áll adófizetés szempontjából — közli. — Míg azelőtt sokan és nagy összegekkel hátralékban voltak, ma ilyesmi ismeretlen nálunk. És nemcsak az elmaradást pótoltuk, hanem a negyedévi esedékességgel is rendben vagyunk, sőt az adózók ütemesen, napi pontossággal fizetnek.

— A miílt évben milyen nagyobb hátralékok szerepeltek a főkönyvben?

— Csupán néhány nevet mondok. Kolozs István hatholdas egyéni gazda például 3680 forinttal tartozott. Végh Gábor pedig egész vagyonnál, 15 297 forinttal, míg Moór Mihály tartozása 1973 forintot tett ki. Most mindhárman rendben vannak az esedékességgel is.

— Szép... És mi a helyzet a kisiparosok, kiskereskedők, orvosok stb. kategóriájában?

— Hasonlóan jó a helyzet. Az adómorál náluk is megjavult.

— Tegyük fel — vetem közbe —, hogy valaki megfeledkezik kötelességéről és nem fizet.. i

Nevetve válaszol.

— Ez elő sem fordulhat. Az ugyanis, hogy nem fizet. Ha legcsekélyebb késés van, nyomban figyelmeztetjük rá. Megmagyarázzuk, hogy a késedelemből kára származik, mivel a hátralék kamat alá esik.

Elmondja még, hogy amire a múltban soha nem volt példa, napi esedékességi tervüket 1,5 százalékkal túlteljesítik. Külön öröm hallani, hogy augusztus óta nem volt szükség biztosítási zálogolás elrendelésére. Ezt, amennyiben lehet, maga a csoport is igyekszik elkerülni. Ezek után csak természetes, hogy jó munkájuk elismeréseképpen októberben az adóügyi csoport valamennyi tagja pénzjutalomban és végrehajtó bizottsági dicséretben részesült. (a)

Sok ilyen tanácstag kellene

Nem túlzás azt állítani róla, hogy Gödöllő egyik legnépszerűbb embere. Amikor arra kértem Túri Nagy Sándort, a helyi tanács elnökét: nevezzen meg egy jól dolgozó tanácstagot, gondolkodás nélkül Csiba József MÁV szerelőt ajánlotta. Hamarosan meggyőződhettem: jól választott

Csiba József, ha csupán egyszerű tanácstag volna, akkor is sok mindennel kellene foglalkoznia a község és választói érdekében, ö azonban valósággal „halmozója” a társadalmi funkcióknak. Tagja a helyi tanács végrehajtó bizottságának, elnöke az állandó bizottságnak, járási, társadalmi, kereskedelmi ellenőr, s ezenkívül állandó levelezője a Pest megyei Hírlapnak.

Előre kell bocsátanom, hogy számára ezek nem csupán címek. Korántsem. Csiba József mindezen funkciókat ritka aktivitással és igen hasznosan tölti be, anélkül azonban, hogy a MÁV-nál végzendő munkáját a legcsekélyebb mértékben is elhanyagolná. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy háromgyermekes jó családapa is egyben, akkor kapunk teljes képet valódi értékéről.

Lassan javul a vízellátás

A viszonylag nagy községben jelenleg mintegy 280 család élvezheti csak a vízvezeték áldásait Van ugyan hat kútja a községnek — amelyeket jelenleg a Ganz Árammérőgyár kezel —, de a hat közül csak négy működik.

A tanács a közelmúltban megegyezett a gyár vezetőségével, hogy kettő kivételével saját kezelésébe veszi a kutakat s a jövő év elején megkezdik egy törpe vízierőmű építését Ezzel előreláthatóan újabb 160 családhoz kapcsolhatják be a vízvezetéket.

/NNFN-ONNAN

Vaskos előjegyzési naplót vesz ki táskájából s mutatja.

— Ebbe írom az észrevételeket, panaszokat. Pontosan vezetem. milyen ügyben, mit végeztem, melyik minisztériumba írtam, milyen válaszokat kaptam, meg azt is, hogy én milyen választ adtam az érdeklődőnek. Minden levélről, amelyet írtam, másolatom van otthon.

— Hány ügyet jelent ez havonta?

— Átlag nyolc-tíz közérdekű problémát viszek 9 végrehajtó bizottság, az állandó bizottság, illetve a tanácsülés elé. Magánszemélyek ügyében körülbelül negyven esetben járok eh

— Tanácstagi beszámolók, fogadóórák? Megtartja őket rendesen?

— Természetesen. Fogadóórákat tartok gyakran az utcán Is, meg néha éjszaka is. Eljönnek az emberek a lakásomra:

— Mindent elintéz?

— Ami jogos;. i, mert ha nem az, kerek-perec megmondom az illetőnek;

Míg beszélgetünk, nem messze tőlünk egy féUábú fiatalember várakozik, Csiba József, amikor meglátja, odaszól neki, hogy legyen egy kis türelemmel, nemsokára megy és intézkedik;

— Lakásproblémája van szegénynek — jegyzi meg részvéttel. — Megpróbálok valamit csinálni:.:

Bizonyos vagyok abban, hogy Csiba József ezúttal is segíteni fog a bajbajutotton. Akiben ennyi emberség és kötelességérzet. van, az a jó ügy szolgálatában nem ismer fáradtságot, nem ismer akadályt, íandrio

fOeiSilef* (etetőt

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kultúrház Gödöllőn. Nem volt nagy, nem is kicsi, szép sem volt, de csúnyának sem lehet mondani. Arra minden esetre jó volt, hogy időközönként, ha kissé szűkösen is, de lehetőséget nyújtson a fiatalok, idősebbek szórakozásához. Sajnos azonban — mint a mesében — itt is megjelent az a bizonyos gonosz mostoha, aki MEDOSZ- nak álcázva magát, még ezt a kis szórakozási lehetőséget is elirigyelte — mondván: ha már lúd, legyen kövér, illetve ha már kultúrház, hát legyen modern. Tágas és szép, bő és kényelmes, s még tudja a csoda, hogy mit nem mondott.

Nosza, ügyes fondorlattal, s bizsergető Ígérgetéssel úgy hozzákezdett az alakítgatáshoz, hogy szinte röpködtek a téglák. Csak hát MEDOSZ tervez és statika végez. Mikor már alaposan belejöttek a bő- vítgetésbe, kiderült, hogy minden hiába, mert hol a tetőnél, hol egyebütt megakadt a tudomány.

Közben a fiatalok szomor- kodva bolyongtak a kultúrház körül, majd mind messzebb, s mivel valahol szórakozni

vágytak, hát csendeskén rászoktak a vendéglőkre, kocsmára. Szegény kultúrház meg csak állt, állt és nézte ablakszemeivel, miként hagyják csőrben egyébként sem nagyszámú barátai. De ez csak neki fájt. A mostohának bőven volt pénze, hát alakítgatott, tervezgetett. Szerencsére azonban nem volt csak 200 ezer forintja. S hiába, egyszer a sok is elfogy. Kát ez is elfogyott. Végre vége az alakítgatásnak, illetve a pénzköltésnek.* Mert kissé túlzás lenne alakítgatás, ról beszélni.

A nagy herce-hurcának. a vérmes terveknek ugyanis nem sok az eredménye. A fiataloknak nem kell félniök, hogy eltévednek, a most már talán megnyíló, annyit alakítgatott épületben. Mert 200 ezer fo rint ide, vagy oda, bizony a kultúrházon lényegében alig van más változás, minthogy a színpad a terem egyik végébőt a másikba került. Ha jól meggondoljuk, ez is valami; Elvégre mit lehet manapság venni a rongyos 200 ezer forintért. Még örüljünk, ha az idén megnyitják.

— eská —

Ugyan, mikor nyitja meg a Pest megyei Népbolt a szép ú j, alvégi húsüzletet, amely már készen van. Milyen jó lenne az ott lakó több mint 300 dolgozónak, ha nem kellene 2—3 kilo* métert húsért gyalogolniok.

KISZ-tszt akarnak alakítani az agráregyetem fiataljai a Mogyoródon feloszlatott tsz helyén. A tervek szerint a dolgozó parasztokkal együtt művelnék az új tsz földjeit.

Szívesen adnánk hírül, hogy a gödöllői totózók-lottózók az elmúlt játékhéten találkoztak Fortuna istenasszony szekerével, azaz a totóban legalább 10-es, 11-es, a lottóban pedig 3-as, 4-es találatot értek el. Ilyenről sajnos még az OTP- ban sem tudtak tájékoztatni bennünket. A gödöllőiek a lottón csupán húsz 2-es találattal, míg a totóban nyolc vigaszdíjjal vigasztalódhattak.

A Ganz Árammérőgyár dolgozói elhatározták, hogy patronálják a fiatal gimnáziumot.

A középiskola vezetői úgy tervezik, hogy január elsejével egyelőre 30 személyes menzát nyitnak a tanulók számára;

A megyei tanács 50 ezer forintot biztosított a gimnázium hiányos fizikai és kémiai szertárának fejlesztésére. A tervek szerint a jövő évben újabb 30 ezer forintot kap az iskola.

ANYAKÖNYVI HÍREK

Egy hét születési, házassági és halálozási statisztikája:

Születés: október 26-a és november 4-e között a községben 16 gyermek született, amelyből 5 gödöllői;

Házasságkötések száma: 6.

Egy hét alatt: Veréb Mihály 1—Gügyéi Erzsébet, Mócsa Pál—Imre Margit, Sátori Endre—Demjénovich Zsófia, Bot- Iák András—Sztriskó Margit, Vári István Győző—Ferók Terézia, Gódor Ferenc—Pintér Erzsébet fogadtak egymásnak örök hűséget.

Halálozás: 1957 október 26- ■tól 1957 november 4-ig négy haláleset fordult elő. Az elhunytak 67, 80, 81, illetve 94 évesek voltak.

Ebben az esztendőben eddig mindössze egy csecsemő halt meg.

Hát nem sajnálják?

Kevés községnek vannak olyan szép parkjai, mint Gödöllőnek; Nemcsak hatalma- kaik, de olyan évszázados fák nyújtóznak a felhők felé, hogy még a hozzá nem értő is megcsodálja.

Mégis elszomorodik az ember szíve, akár az Erzsébet, akár a Kastély parkban jár. Mert 12 év óta senki sem gondolt a természet ilyen szép ajándékaira; A régi kerítés ledőlt, s ma a bokrok, ■fák, a pázsit a tehenek, kecskék, s malacok prédája A sétányokat felverte a gaz. tfelvágta a kocsikerék.

Az illetékesek elhatározták, hogy mindkét parkot védetté nyilvánítják, de amíg nincs bekerítve — úgy mondják — nem tehetnek semmit. Kedves *inács, azíért talán mégsem a kerítésen múlik minden. Esetleg más módon is fel lehetne világosítani az állatok gazdáit!