Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-07 / 162. szám
AZ EMBERISÉGRE dozatok árán építették fel a szovjet munkások és pa- I rasztok hazájukban a szocializmust és amit felépítet- 1 tek, azt meg is védték. A polgárháborúban megver- | ték a fél világ jól felszerelt tőkés hadseregeit: az an- § goi királyét, a japán császárét, az amerikai elnökét. | A második világháborúban ők mérték a döntő csa- | pást Hitler legyőzhetetlennek hitt rabló-hordáira, 1 meghozták a szabadságot Európa és Ázsia sok né- I pének. Negyven éve áll a Szovjetunió, a világ forradalmi | mozgalmának ledönthetetlen bástyája. Napról napra 1 erősödnek hű szövetségesei, a népi«.demokráciák, köz- § tűk a 600 milliós Kínai Népköztársaság és egy sor 1 más ország. Nincs olyan erő, amely megbonthatná a .1 szocializmust építő népi demokráciák szövetségét a | Szovjetunióval. És nincs a kapitalizmusnak olyan bér- I tollnoka, aki a szabadságra áhítozó gyarmati népekkel | elfelejtethetné: a Szovjetunió igaz barátja a földke- 1 rekség minden szabadságra, jobb életre áhítozó né- 1 pének. Ezeknek a gondolatoknak jegyében köszöntjük a | forradalom nagy ünnepét, a Nagy Októberi Szocia- § lista Forradalom 40. évfordulóját. iiitiiiiiimitiififiiiitiiiiiiiitiiiittiiiiiiiimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiívfiiiiiiiiiiTfitiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiitftifiiitttiHimntiiitiitntr. Félpercenkint egy kerékpár, hárompercenkint egy motorkerékpár HOGYAN VÁLTOZOTT MEG AVILÁG NEGYVEN ÉV ALATT E 5 | ARTUR MORO: \ A csodák országai | Vén századok robognak — | 1 mind-mind egymásba hal: § ! az idők végtelenjén terólad szól a dal. | Viharos győzelemmel nyered a nagy csatát: | | az ujjongó dicsőség arany napként hat át, \ 1 A képzelet se méri határtalan tered -*» 1917-ben a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista ország. Területe 21 millió négyzetkilométer, lakosainak száma 131,6 millió ember volt. A Nagy Honvédő Háború után a szocializmus világrendszerré vált, amelybe 13 ország tartozik, 35,4 millió négyzetkilométernyi összterülettel és 962 millió lakossal. Jelenleg a világ szárazföldfelületének több mint egynegyed részét a szocialista országok foglalják el. Minden harmadik ember szocialista országban él. A világ szocialista államainak területe jelenleg több mint háromszorosan meghaladja az Egyesült Államok és az európai kapitalista országok területét együttvéve. A szocialista országokban 3,6-szer annyi ember lakik, minf az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban együttvéve. A gazdasági versenyben a szocializmusé lesz a győzelem A minszki kerékpár- és motorkerékpár dolgozói a nagy ünnepet megelőző munkaőrség során kiváló eredményeket értek el. A gyár futószalagjáról íélpercenként egy kerékpár és három percenként egy motor- kerékpár kerül le. A kísérleti műhely dolgozói az Októberi Forradalom 40. évfordulójára elkészítették az „M—101” motorkerékpár mintapéldányait. A barátság fája Szocsiban a szubtropikus gyümölcsfák nemesítésével foglalkozó kísérleti telepen egy csodálatos fa látható: ágain 25 különböző fajta citromféle gyümölcs érik. F. M. Zorin, a nemesítő részleg vezetője ezen a fán tanulmányozza a beoltott fajták egymásra gyakorolt kölcsönhatását. Ez a kölcsönhatás pedig jelentős. A gyümölcsök megváltoztatják színüket én formájukat, be- érésük idejét, ízüket, fagyállókká változnék. A ritka fa a külföldi tudósokat is érdekli. Egyszer külföldi biológusok tekintették meg ezt az egyedülálló fát és elhatározták. hogy szocsi tartózkodásuk emlékére egy oltást végeznek a koronán. Később sok ország biológusai és agronó- musai végeztek ilyen oltásokat. E nevezetes fát a barátság fájának nevezték el. Tao Bin-jan fiatal kínai növényne- ■ mesítő, aki egy tudományos küldöttséggel járt a Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaság megalakulása nyolcadik évfordulója tiszteletére egy kínai mandarinfajtát oltott a fába. — Fejlődjék és erősödjék ez a kis ágacska, mint a Kína és a Szovjetunió nagy népeit összefűző erős, megbonthatatlan barátság záloga — mondotta Tao. A világrendszerré vált szocializmus bebizonyítja nagy előnyét az idejétmúlt kapitalista rendszer felett. 1957-ben a Szovjetunióban 33-szor annyit termelnek, mint 1913-ban. Az Egyesült Államokban, a legnagyobb kapitalista országban, az ipari termelés ezen idő alatt csupán négyszeresére emelkedett. Ugyanekkor azonban nem szabad elfelednünk, hogy a szovjet állam 40 esztendejéből legalább 18 esztendő háborúval és a népgazdaság helyreállításával telt el. A gazdasági fejlődés gyors üteme jellemzi valamennyi szocialista Országot. 1957 elejére az ipari termelés volumene az európai népi demokratikus országokban körülbelül 3,3-szeresen haladta meg a háború előtti színvonalat. Az ipari termelés a háború előttihez viszonyítva Lengyelországban több mint ötszörösére, Csehszlovákiában 2,7-szeresére, -az NDK-ban 2,2-szeresére, Magyarországon 3,2-szeresére, Romániában 3,3-szeresére, Bulgáriában 6,4-szeresére és Albániában több mint 11-szeresére emelkedett. Jugoszlávia ipari termelése 1939-hez képest 2,7- szeresére emelkedett. A Kínai Népköztársaságban 1956- ban 5,5-szer annyi ipari terméket állítottak elő, mint 1949-ben. A szocialista országok az ipari fejlődés ütemét tekintve, sokkal megelőzték a kapitalista államokat. A legutóbbi öt esztendő folyamán az ipar fejlődésének üteme a szocialista országokban 2,6- szer nagyobb volt, mint a kapitalista országokban. A gyarmati rendszer széthullása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a gyarmati népeknek megmutatta a fel- szabadulás útját; A második világháború után a gyarmati rendszer a népek nemzeti felszabadító harcának növekvő szorítása alatt bomlásnak indult. Ennek legszembeötlőbb megnyilvánulása a Kínai Nép- köztársaság kikiáltása, a forradalmi 'kínai nép győzelme. A legutóbbi 12 esztendő során több mint 1 milliárd 300 millió ember szabadult meg a gyarmati függőségtől, tehát a föld lakosságának.. 9..-fclPv „ Ä'háború utáni években a volt gyarmatok területén több mint 20 új, független állam alakult. 1939-ben körülbelül 1,5 milliárd ember, a föld lakosságának 66 százaléka élt gyarmati és függő országokban. Jelenleg a gyarmati függőségben levő országokban körülbelül 160 millió ember él. Az afri- | tU hegy szalad az égnék, kai népek többsége még gyár- | ott tengerár eredi mati elnyomásban él. 1 A pusztuló remenye, | s a bús vigasza vagy: A kommunizmus § te gyúrtál koldusokból , | hős óriásokat! eszmeinek diadala I Sújtó erőd legenda -=* 19 ‘-ben>. a*. Októberi For- | sosem dhat el radalom eloesteren az orosz. | M efl^ Bridget, országi kommunisták szama | ift annak bukni ^n, nen- meS ? J1€gyed* 1 Akárhonnan szorítson milliót. Mas országokban csu- | a fegyveres gálád: pa"a kommunistákhoz ko- |DÖrös varáZsa zelallo kis csoportok voltak, | ^d0n lobogna rád! A második világháború ele- | jén 43 országban működött 1 A süket óceánok kommunista párt. Tagjai lét- 1 vize pokoli mély; száma 4 millió 200 ezer volt, | ® csillagos magasban A háború végére már 76 kom- | kéklőn szitál az éj. munista és munkáspárt mű- | Tekintet nem hatolhat ködött, több mint 20 milliós 1 sem ide, sem oda — tagsággal; | Szovjethazám! Világom! Te legnagyobb csoda! Hajdú Henrik fordítása Jelenleg a nista pártjai világ több millió tagot egyesítenek. kommu-1 mint 33 | =iiiitiiiitiitMtiiiiiiimimiiittiiiiimiiHimiu»tiiHiin»nmtHtmuifi A nemzetközi kommunista | és munkásmozgalomban a nép odaadó szolgálatával igen nagy tekintélyt szerzett magának a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely jelenleg körülbelül 8 millió tagot és tagjelöltet számlál; 13 szocialista országban a kommunista és munkáspártok uralkodó pártokká váltak. A kapitalista országokban jelenleg 63 kommunista párt működik, mintegy 5 millió taggal. A szovjet nők az államigazgatásban A Szovjetunióban a nők tevékenyen részt vesznek az államigazgatásban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 348, a szövetségi köztársaságok legfelső tanácsainak több mint 2000, a helyi szovjeteknek több mint 50t) 000 nő-küldöttjük van. iimmnimiinimiMHiiiiiiilUHHiiiiHiiiHiimiHtmmtiiiiMnmmiMmiHHiiiiiHHiiiiuiiMmMiiiiHHmHiHiiiiiiiiimmmtiininílt Erősödnek a baráti szálak «a 'W mil; Vagy egy másik példa: amikor Vlagyimir * Iljics megbetegedett, az egyik Moszkva környéki szovhoz igazgatója gyümölcsöt küldött neki. Vlagyimir Iljics jól megmosta a „szolgálatkész” igazgató fejét, a gyümölcsöt pedig rögtön átküldte egy gyermekszanatóriumba. Vlagyimir Iljics szerénysége nem mesterkélt, tettetett szerénység volt, hanem szervesen a jelleméből fakadt. 1921-ben, a Kreml borbélyműhelyében a következő epizódnak voltam tanúja. Jó néhányan várták, hogy sorra kerüljenek. Ekkor toppant be Lenin, megkérdezte, hogy ki az utolsó, s szerényen leült. A zsebéből folyóiratot vett elő és belemélyedt. Az egyik mester végzett az előző vendéggel, s felajánlotta Leninnek, hogy soron kívül üljön le. — Nem, nem, elvtársak, köszönöm — mondta Vlagyimir Iljics — be kell tartani a sorrendet. Hiszen magunk állapítjuk meg ezt a rendet. Várok, amíg sorra következem. Vlagyimir Iljics borzasztóan utálta a személyét övező túlzott tiszteletet, nem tudta elviselni a hajbókolást, a hízelgést. Nem szerette, ha „nagynak”, „zseniálisnak” nevezték. Nagyon bosz- szantotta, ha gyűléseken vagy összejöveteleken dicsőítették, ovációval fogadták. Egyszerűen megtiltotta, hogy a neve mellé odarakjanak valamilyen jelzőt vagy titulust. — Hogyan, mit mond? — szakította félbe beszélgetés közben partnerét, aki „elnök elvtársnak” nevezte. — Miért ilyen fellengzősen, barátom? Mondja csak, hogy Lenin elvtárs vagy Vlagyimir Iljics. Mennyivel egyszerűbb így! i— s szelíden felnevetett. L enin egyik legnagyszerűbb jellemvonása volt. hogy nagyon szerette a gyerekeket. Ez a szeretet különös módon nyilvánult meg nála, mint általában a nagyon férfias és gyengéd embereknél. Emlékszem egy epizódra, amelynek Petrográdban, az éppen hogy megalakult szovjet állam akkori fővárosában voltam tanúja. A háború mindent felemésztett. A hatalmas városban tömegével voltak a munkanéIküliek, a lakosság éhezett. Közeledett a kemény, könyörtelen tél. Nemcsak a lakosság éhezett, hanem az állam vezetői is. Vlagyimir Iljics igen gyakran egy csésze keserű teát és egy darabka fekete kenyeret reggelizett. Ebben az időben fegyveres mwnlkások és matrózok őrizték a Szmglnijt. Egy asszonyokból álló csoport jött a Szmol- nij elé, s követelte, hogy bocsássák Lenin elé. — Germekeinic éheznek — mondták —, s nekünk Szibériába kell mennünk. Nem bírjuk ki az utat, éhen veszünk. Engedjenek be! Az őrség azonban nem bocsátotta be őket. Ekkor egy alacsony, fekete kabátos, prémsaptkás ember jelent meg, meghallgatott egy sort, aztán halkan odaszólt az őrség parancsnokának: — Engedjék be őket. Milyen nagy volt az asszonyok meglepetése, amikor sapka és tkabát nélkül ugyanaz az ember ment be a fogadószobába, s így szólt hozzájuk: — Lenin vagyok. Ha jól tudom, rám várnak. Az egyik asszony sírva fakadt: — Szibériába megyek... öt gyermekem van... Tej kellene! — Nem adnak? — kérdezte Iljics. — Adtaik egy doboz sűrített tejet, de az út három hétig tart... — Maguk ugyanebben az ügyben? Az asszonyok helyeslőén bólogattak. Ekkor Lenin odament a telefonhoz, s utasítást adott, hogy minden asszonynak öt doboz sűrített tejet adjanak ki. Az asszonyok nem tudlak magukhoz térni a meghatottságtól. Hiszen maga Lenin utasította az illetékeseket, hogy adjanak nekik tejet! Vlagyimir Iljics szerencsés utat kívánt az asszonyoknak, s visszatért szobájába. A mikor a Moszkva környéki „Lesz- zA rmja poljana.”-szovhoz elhatározta, hogy biztosítani fogja a moszkvai kórházaik és gyermekotthonok tejjel és egyéb termékeikkel való ellátását, Vlagyimir Iljics nagyon helyeselte elhatározásukat, kijelentette, hogy támogatni és fejleszteni kell ezt a mozgalmat, Moszkvát körül kell venni ilyen nagy gazdaságokkal, amelyek „elárasztják tejjel” a moszkvai gyerekeket. Életének utolsó éveiben az ország sok városából és falujából érkeztek címére élelmiszercsomagok. A háztartásban dolgozó Szán ja Sziszojeva rendszerint megkérdezte tőle: — Vlagyimir Iljics, újabb élelmiszer- csomag étkezett az ön címére. Átvegyem? — Vegye át, feltétlenül vegye át — felelte Iljics — s rögtön küldje át valamelyik gyermekotthonnak vagy gyermekkórháznak. Nem felejti el7 S másnap szőke, sa szerint megkérdezte: — Nos, Szanyecska, elküldte a csomagot? Egyszer a volgai halászok tökhalat hoztak Leninnek. Szanja nagyon megörült az ajándéknak, s kezdte feldarabolni a halat. Közben Vlagyimir Iljics bement a konyhába és észrevette a halat. — Gyönyörű szép hal! — kiáltott fel. — De honnan került ide? Amikor megtudta, hogy a halászok hozták neki ajándékba, szigorúan rászólt Szánjára: — Ügy látom, elfelejtette, hogy mit kértem: semmilyen ajándékot el nem fogadni! Ezt a halat pedig csomagolja be, s azonnal küldje el egy gyermekotthonnak! — De Vlagyimir Iljics, önnek is kell valamit ennie! Annyit dolgozik, és alig eszik valamit! — Na, még csak ez kellene! A gyerekek éheznék, maga meg tokhallal traktál engem. Még ma 'küldje el a gyerekéknek! Mindenki, aki csak ismerte Lenint, rögtön észrevette, hogy egészen különös a gyerekekhez fűződő 'kapcsolata, na- gyem figyelmes velük szemben, és komolyan veszi őket. Vlagyimir Iljics egész életében nagy és őszinte barátja volt a gyerekeknek, szerette, megértette őket, s hitt bennük. \ Az Örkényi dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom : 40. évfordulója alkalmából megkoszorúzták a Magyarország i felszabadítása során hősi halált halt szovjet katonák Örkényi emlékművét Örkényi fiatal és szovjet katona barátkozik | Az egésznapos ünnepséget este kultúrműsorral zárták. Szovjet | katonai együttes is fellépett. Képünkön vígan ropják a mat- s róztáncot a szovjet katonák
