Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-06 / 161. szám
1957. NOVEMBER 6. SZERDA “’k^CMop s Új burgonyafajták A kisvárdai burgonyar.e- mesítő gazdaságban összegyűjtött, hazánkban és külföldön ismert burgonyafajtákat felhasználják új hibridek előállítására. A gazdaságban megtalálható a burgonya több ősi, vad változata is, amit a Kínai Népköztársaságból és Kaliforniából hoztak be. Az összegyűjtött fajtákból már eddig kétezer új hibridet állítottak elő. Tíz fajta az utolsó szelekción is jól vizsgázott és rövidesen köztermesztésbe kerül. A nemesített burgonyafajták ellenállók a vírus- és gcmbabetegségekkel szemben, s ugyanakkor termőképességük nagyobb a nálunk ismertekénél. Sündísznó-hal Az Indiai-óceánban honos egy különleges, sündisznó formájú hal. Testét tüskeszerű pikkelyek borítják és ellenség közeledtére összegömbölyödik, mint a sündisznó. Az Indiaióceán különös lakójának lényegében nincs is ellensége, mert még a legragadozóbb halak is félnek tüskéitől. 177 kilós ifjú Vaszja Pavlov moszkvai csodagyerek 15 éves létére 1 méter 70 centiméter magas és 177 kiló1. Ereje sem mindennapi: egymás után tízszer is könnyedén fölemeli a 32 kilós súlyzót és 80 kiló felemelése sem jelent erőfeszítést neki. Egyébként rendkívüli az emlékezőtehetsége és még sohasem volt beteg. Jelentős a fejlődés ipari tanács vállalataink működésében | 170 000 forint nyereségrészesedés - Motoros robogót gyárt| a Ceglédi Gépüzem - Ünnepi készülődés november hetedikéref A Pest megyei Tanács öreg épületének első emeletén találjuk az ipari osztályt. Ez a megyei irányítószervezet egyik legmozgalmasabb részlege. Harminckilenc vállalatot irányítanak innen. Ebből 10 sütőipar, 2 húsipar, 5 szesz- szikvízipar, 3 szeszfőzde, 19 helyi ipari vállalat. Ezen felül az osztály állami felügyeletet gyakorol a megye területén levő 101 kisipari szövetkezet, valamint a kisiparosság felé. Cselle Ferenc az osztály vezetője. Széles látókörű, jó szervezőképességű irányító. A vele és a sokoldalú Gubicza főmérnök elvtárssal történő beszélgetés során érdekes kép alakul ki megyénk ipari ta- nácsvállalatainak életéről. A számszerű adatok és műszaki jelentések azt igazolják, hogy a jelentősebb vállalatok (Ceglédi Vasöntő és Gépgyár, Maglód! Gépgyár') a fellendülés útján vannak. Megemlítendő azonban az is, hogy a Szentendrei Kéziszerszámgyár és a Monori Kefe gyár az önköltségi szintet jelentős mértékben lecsökkentette. Van olyan vállalat is, mint például a Nagykörösi Faáru- gyár, amely igen jelentős haszonnal és komoly nyereséggel dolgozik. A hiba ott van, hogy a vállalat fejlődni nem képes, mivel a jelenlegi telephelye erre nem nyújt lehetőséget. A nagykőrösi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a vállalatot a város más pontján teljesen újjáépítsék. — Milyen érdekesebb gyártmányokat készítenek a vállalatok? — A Maglódi Gépgyár szivattyút készít. A Nagykőrösi Faáru gyár kiváló minőségű dohányzócik- keit külföldre is exportálja, azonkívül erősen felfejlődött náluk * most a bútorgyártás. Monori Kefegyárunk logarlécet is csinál. Érdekességként megemlítjük, hogy a Ceglédi Gépüzem az exportvasalók mellett most indítja be a motoros robogók gyártását. Ebből 1958-ban már komoly meny- nyiséget termel a piacra is. Az Két kávészer újdonság készül: a Koffi és a Kedvenc A Kávészeripari Vállalat készítményeinek, a Családi kávépótlónak, a Cikória malátakávénak, és a Zamat kávéA Magyar Nők Országos Tanácsának felhívása a háziasszonyokhoz A Magyar ■ Nők- • Országos Tanácsa felhívást intézett á háziasszonyokhoz, vegyenek részt a MÉH hulladékgyűjtési akciójában. A háztartásokban sok olyan lim-lomot őriznek, amelynek anyagát az ipar jól fel tudja használni — mondja többek között a felhívás. A pincében, a kamrában, a szekrény alján, zsákokban, a polc tetején hever a használhatatlan, agyonfoltozott vasfazák, a kiégett tűzkarika, a keserű barackmag, a molyos gyapjú, a foltnak sem használható öreg lepe-dö. Ha asszonyaink ezeket, a számukra értékkelen holmikat odaadják a MÉH-nek, az ipar használható nyersanyagokhoz jut. A porosodó rongy- j ma ból papír, könyv, a gyapjú- hulladékból puha, könnyű takaró, a különböző vashulladékokból, lyukas lábasokból, kiégett tűzhely karikákból új háztartási eszköz készülhet. Adjunk tehát az iparnak anyagot, hogy mi is kaphassunk tőle új árukat, segítsünk neki, hogy segíthessen rajtunk, nőkön — fejeződik be a felhívás. pótlónak fogyasztása igen megnőtt az utóbbi időben. A gyár negyedévenként mintegy 230 vagonnyi kávészert készít, amit különösen a vidékiek kedvelnek. A vállalat készítményei eljutnak külföldre is. Évente 30Ó vagon pör. költ cikóriát szállítanak Olasz- j országba, Svájcba, a Német i Szövetségi Köztársaságba, | Ausztriába és Franclaországj ba' A vállalat termékeinek szá- a közeljövőben két újdonsággal bővül. Ezeket kedden mutatták be. Az egyik különlegesség a Koffi, 25 százalék szemeskávét tartalmazó keverékből készül. A kitűnő zamatú ital tízdekás csomagolásban novemberben kerül forgalomba. A másik újdonság Kedvenc elnevezéssel kerül az üzletekbe. Ez 20 százalék kakaót tartalmaz. árkalkulációt úgy igyekszünk 1 kialakítani, hogy olcsóbb áron | kerüljön a vásárlókhoz. Szó \ van ezenkívül, ugyancsak a I ceglédi üzemnél, törpeautó | gyártásáról is és komolyan I foglalkozik a Maglódi Gépgyár 1 tolómérce készítéssel. Megem- | ütjük még a vegyi- és kézmű- I ipari vállalatokat, ahol a mű- | anyaggyártóira tértek át je-1 lentősebb mennyiségben. | — Mi a helyzet az üzemek \ fejlesztése, a beruházások te- | rén? — 1957-ben a párt és a kor- f mány támogatásával a lehető- I ségekhez képest komoly segít- \ séget kaptunk vállalataink ál- 1 lóeszközeinek gyarapítására. \ Az ipari vállalatoknál 1 millió 435 ezer forint, a helyi ipari üzemeknél 1 mii- ; lió 369 ezer forint a beruhá- j zási keret. Ezt igyekszünk j megfelelően és gazdaságosan j felhasználni, hogy üzemeink j folyamatos termelését biztosi- j tani tudjuk. — Ezenkívül az idei II. ne- j gyedév lezárása után 170 000 i forint nyereségrészesedést i kaptunk, melyet fele-fele i arányban az élelmiszeripari i és ipari üzemeink között ősz- | toltunk fel. Ezek az összegek, I bár nem nagyok az igények( hez képest, de alkalmasak ar- [ ra, hogy fürdőket, mosdókat építhessünk, tehát szociális beruházásokat elégítsünk ki. — Lesz-e nyereségrészesedés a dolgozók között? — Az eddigi eredmények biztatóak, mert az utóbbi hónapok során jelentősebb eredményeket mutatnak fel. Vannak üzemeink, melyek a 13. havi fizetés 70 százalékát már biztosították; Vidéki útjaink során mindenütt lelkes, ünnepi készülődést tapasztalunk november hetedikére. Több helyen emlékünnepély keretében emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról és pénzjutalmat osztanak ki a legjobb dolgozóit között. Nagy gond és felelősség a 39 megyei vállalat irányítása, de az elért szép eredmények egyben az ipari osztály munkatársainak elismerését is jelentik. A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata nn A színész neve: l ■ Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: Melyik filmben látfa? A szovjet film ünnepe képrejtvény-pályázata Lapunk október 25-től 4 hétig minden számában közli egy szovjet színész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét. Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szel- ! vényt is. A négy héten át közölt szelvényeket vágja ki és kill töltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt 1 küldje be a megyei moziüzemi vállalathoz. (Pest megyei Mozi- | üzemi Vállalat, Budapest, V., Báthory u. 10.) Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. NYEREMÉNYEK: 1 I. díj 100 darab mozijegyszelvény | II. díj 80 darab mozijegyszelvény III. díj 40 darab mozijegyszelvény | IV. díj 10 x 20 darab mozijegyszelvény V. díj 50 x 10 darab mozijegy-szelvény | A mozijegyszelvények beválthatók 1958. december 31-ig a | megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957. november 30. Értékelés: 1957. december 31-ig. I A nyertesek neveit a lap közli. — Hidd el, hidd el, nem ha- zudok! — Honnan tudjam? — Ne bánts! Nem érdemiem meg! Nem vétettem ellened semmit! — Meddig jártatok együtt?- Húsvétig. — Igen? Hiszen akkor mi már több mint féléve jártunk együtt! — Igen..., de ..., de ... — Nos? — De őt nem szerettem, csak... csak... volt..,, mert meggondolatlan voltam ..., mert ostoba voltamde ..., de téged szeretlek ... — Szóval az Árpi ügynek vége? — Igen. — S más, volt? Az asszony lehajtja a fejét. Szürke kabátján megcsillannak a könnycseppek, s fátyolos hangon — szinte érezni, mennyi erő kell a kimondáshoz — halkan válaszol: — Volt. — Mi? A férfi felhördül. Gyűlölettel, a fájdalomtól megtébo- lyodva magához rántja az asszonyt s nem szabva gátat érzéseinek, sápadt, rémülettől eltorzult arcába sziszeg? — Hát mi vagy te? Ringyó? — Édes! jajául ez az édes. — Te ... hát te ... képes ... képes vagy erre? Nem vár választ. Megmar. kolja az asszonyt, aki ijedten hátrál, míg a falba nem ütközik. Ott szorul meg a férfi és a fal között, összeszorul a torlca, de beszélni keU, mert irtózatos most minden... a férfi... a múlt... a szerelem ... élni... élni... kell... szeretni... mi lesz... vele. A rémülettől elfúló hangon, a kétségbeesés végső nekirugaszkodásával jajául könnyein át: — Volt..., de..., csak két hónapig... Az asszony nem bírja tovább. A kin, a félelem, az ijedtség a * *másik elvesztésétől, a hirtelen rádöbbenés, hogy mennyire szereti a férfit, fel- őrli a maradék erőt is. Ha a férfi nem kapja el, végigvágódik az árkád színes kövein. Furcsa görcsbe rándul össze karcsú teste, sír, jajgat, kacag, átkozódik. Rettentő ez a kacagás. A pillákon rezeg a könny, s az idetévedt fénysugár ezer sziporkát szórva robban fel benne. Mind vadabb és vadabb, görcsösebb, kínosabb lesz ez a sirva-kacagás, — Nyuszim ... mindenem ... ne... ne sírj, nem akartalak megbántani... hallod ... hallod ... ne haragudj ... könyörgöm ... ne sírj ... Ai asszony nem szól semmit, mind rosszabbul lesz. Már kapkodva szedi a levegőt, a fájdalomtól eltorzul az arca, s amikor a férfi kétségbeesetten rántja magához, csak any- nyit tud kinyögni: — A szívem... Óráknak tűnő percek telnek el, míg az asszony jobban lesz. Lassan-lassan kezd csak megnyugodni a keble, kezdi a megszokott ritmust felvenni s arcára is visszatér az a vará- zsos báj, amely már annyi férfit szédített meg, de amely tulajdonosának még nem adott mást, csak kínt, könnyet, jajokat. kifelé a parkból. Sehol egy lélek, s ők is úgy suhannak a csikorgó, laza kavicson, mint az árnyak. Az úton tompán koppannak lépteik. Mindketten összébbhúzzák magukon a kabátot, majd az asszony spontán mozdulattal belekarol a férfiba. De az, kihúzza kezét az asszonyéból s hirtelen eléje lép, megállítja: — Miért játszol velem? — Én? Én nem játszom. — Ügy fáj... oly nagyon fáj... — Tudom, de így kellett. Most már nincs a világon semmi, amit titkolnom kellene előtted — Igen, de hátha most is ... — Nem, nincs senki, nem is lesz. Hihe- tem-e, hogy nem lesz senki, soha többet? hogy ami volt, az nem térhet vissza? — Hidd el, nem fogsz csalódni... bennem. A férfi minden gondolatán, érzésén mindjobban eluralkodik a fájdalom. Szinte eszelősen hajtogatja: — Fáj, nagyon fáj ez, nem hittem volna.. -. nem hittem Sikoltásként Szótlanul mennek- De hihetem-e ? volna rólad ... hiszen olyan, de olyan tiszta voltál... any- nyira angyali... az igazi asz- szony ... először szerettem igy... téged. Mindenütt téged láttalak... mindig reád gondoltam— A friss sebben való kutász- kodástól végképp elveszti csöppnyi akaraterejét is. Nem marad a szívében semmi, ami tartani tudná, ami gátat vetne ez irtóztató hullámokat hányó fájdalomnak s az áttörve mindent, kibuggyan. Nekitán- toradik a kerítésnek, s kitör belőle a zokogás. — Nem... nem bírom .. s fáj... menj ... hagyj itt... nem bírom ... nem bi...ii... rooomm, szeretlek ... mindenkinél jobban szeretlek.. ezért fáj ennyire... hagyj itt... menj... pusztulni kell ... nem bírom így tovább .... — Édes ... — Hagyj, hagyj itt... menj haza... úgyis, úgyis baj lesz, hogy ennyire későn mész haza... ne törődj velem ...- Gyere édes, | gyere. — Nem, nem, nem! Félek, hátha most is így van... hátha most is van más ... hátha lesz... — Nem, hidd el nem, nem. Édes! Szabj feltételeket, kívánj amit akarsz, vágj arcul az emberek előtt, mondj el mindennek mindenki előtt, ha mégegyszer. bárkire is csak ránéznék... nem kell nekem senki... itt vagy te ... édes.. -. higgy nekem. — Hinni? Ezek... ezek után?- Igen, lehet! — Nem, nem... Rázza a fejét, s hol az asz- rny. mellére hullanak a nnyei, hol a föld issza fel, tmázolódnak a sós cseppek arcán, kezefejével dörzsöli Ü az ömlő patakot, s könyö- jve, kétségbeesetten tekint asszonyra. Szemén elhomá*sul az értelem, s vad, téba- >dott láz lüktet a hártyák igött. s az agyban dörömböl. :olt az egyetlen, az egyedüli ndolat: megölöm magam! — Gyere, nem hagylak ... gyere .;; szeretlek .-. s Nem érzed? Nem érzed, hogy most már csak a tiéd vagyok gondolatban, lélékben és testben is? Csak a tiéd, tied, tied! — Menj ... hagyj itt... itt a vasút... s akkor nem lesz semmi baj ... akkor nem fáj már semmi... menj ... A férfi tántorogva elindul. Félrenyomja útjából az asz- szonyt. De az minden erejét összeszedve, utánaikap, megállítja. Feszülnek az izmok, de az asszony érzi, hogy a férfi ereje mindjobban lankad, s hogy visszarántsa a jóvátehetetlentől. mégcsókolja s úgy suttogja: — Ne tégy szamárságot! Ha neked bajod esnék, én sem lennék tovább. Nem, egy pillanatig sem, mennék utánad! Én melletted tudtam meg, mi a szerelem, s ha te elmész, mennem kell nekem is. Mért akkor üres, néma lesz megint minden. Ugye nem teszel semmit? Ugye jössz velem haza? A férfi nem szól semmit. Botladozva, értetlenül elindul az úton, hagyja, hogy az aszszony vezesse, s végigsimítja az asszony suttogása: — Ugye nem lesz semmi? Én bemegyék hozzád. Ott maradok veled reggelig. Majd mondok valamit anyáéknak. Ott őrizlék, ha nem ígéred meg, hogy lefekszel. Ugye lefekszel? Ugye nem haragszol rám? Most már csak te vagy, s én: csak a tied vagyok. Mindig így lesz. Szeretlek. Elintéződik minden... s akkor.. j akkor nagyon boldogok leszünk ... Csendbén nyitják a kaput. A korhadt lécek engedelmesen tárulnak ki előttük. Amikor az első ajtónál elválnak egymástól, szinte csak az ajkak mozgásáról lehet leolvasni: — Ugye nem haragszol? — Nem. akarja kérdezni az asszony, de egy pillanatra visszahökken. Most, ennyi kín után kérdezze. De végül mégis megkérdi: — Szeretsz? A férfi bólint. S amikor az asszony átkapja a nyakát, s hosszú-hosszú csókkal tesz pecsétet a ma este titkára, ki is mondja: — Széretlek, szeretlek. Örökké. Megvárja, míg az asszony hátra ér a másik ajtóhoz s belép azon, s csak utána nyomja le a maga szobájának kilincsét. ' Az udvaron hirtelen szét- ömlik a felhők alól kibukkanó hold ezüstös fénye, s a szél halk kacajjal rohan tovább, szétszaggatva, mindenüvé elrepítve utolsó szavaikat: Szeretlek.-.: szeretlek örökké . -.. örökké örökké. | Szeretsz-e,
