Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-30 / 182. szám

Egy születésnapra... Ha élne, éppen 80 éves volna Ady Endre, korának legna­gyobb forradalmi költője, a Holnap költője. Izig-vérig a magyar föld „a magyar ugar“ szülötte. A falu, a magyar táj volt nevelője, a paraszti nyomorúságot egy­szerre tanulta megismerni anyanyelvével, fajának, földjének szeretetével. Érmindszent, Nagykároly, Zilah, Debrecen, Nagyvárad, Párizs, Budapest — élete egy-egy állomása. Megható versek­ben és prózai írásokban emlékezik meg róluk. Tudta, hogy a polgárság megalkuvó, a parasztság veze­tésre szorul, így fordult a figyelme a munkásosztály — a pro­letariátus felé. „Vagytok: a Ma, vagytok a Holnap“. S bár vem vett részt harcaiban — „vitézid harcos nem lehetek“ — féltő gonddal tollával, írásaival támogatta a. munkások har­cát: „veletek száguld szív, ujjong a lelkem: véreim, magyar proletárok.“ Hisz a nép győzelmében, megjön az új Hadak- útján, él, uralkodik, ítélkezik. „Ezerszer jaj a bűnösöknek.“! Költészete hatalmas port vert fel írói berkekben. Sokan támadták. Kíméletlen irodalmi harc indult ellene. Talán egyé- dül a munkásolvasók védik meg, s ez még jobban összefor­rasztja a költőt a munkásosztállyal. Az első világháborúban ő védte népét az esztelen vérontástól, de magára maradt. Vilá­gosan látja, hogy a háborúba csak azért vitték bele a magyar­ságot, hogy az égető társadalmi kérdésekről eltereljék a fi­gyelmet, „Baljóslatú, bús nép a magyar Forradalomban élt, s ránkhozták Gyógyulásnak a Háborút, a Rémet Sírjukban is megátkozott gazok.“ A háborús években egyre súlyosbodó betegséggel küzd. Ritkán nyúl tollhoz. Várja a megváltó forradalmat. Amikor ez 1918 őszén bekövetkezett, érezte, tudta, hogy jól végezte dolgát. A harc, a láng elégette. Költészete millió gyökerű, él, virágzik a nép szívében mindig tovább, míg magyarok magyar verset élveznek. SZENTENDREI EMBEREK... — Jé! Hát ma­ga itthon van?! — És jól van, már meggyógyult? Szörnyű volt? Képzelem a mai zsúfolt kórházi viszonyok kö­zött!... Igazán sajnáltam!..; és mondja... ? — peregnek a kér­dések egymást ér­ve, egymásba folyva, miközben én egyre értel­metlenebb képet vágok a nem várt és érthetetlen kér­dések özönére. Széttárom a ka­romat, felhúzom vállaimat; erre észbekap, felesz­mél és most ő mutat meglepő­dést. így tekin­tünk egymásra mint két élő kér­dőjel, míg végre fény derül a titok­zatosságra. — Hát nem operálták meg? — De igen, de annak már há­rom éve. — Nahát..: biztos forrásból hallottam, hogy beteg volt és el is hittem a hírt, mert vagy 3=—4 hete lehetett egy­szer az utcán el­kerültem magát, amikor kollegájá­val valami ope­rációról beszélget­tek ... Tudja. Ne­kem igen éles fülem van és én mindent megtu­dok!... és tudja az én értesülé­seim nem szoktak csalni. Még cso­dálkoztam is, ho­gyan van magá­nak arra ideje, hogy a kórházi ágyon töltsön egy­két hetet? No, az a fő, hogy túl van mindenen és újra jól van. (Még most is csak saját magának hisz.) További jó egész­séget és minden jót — Köszönöm, de végre hadd mondjam meg, hogy most az egyszer kicsit té­vedett megbízha­tó újságja. Tes­sék elhinni; iga­zán nem operál­tak meg. Az utcán elka­pott hangfoszlány — közben meg­fejtettem — egé­szen másról szólt... Egy szép előadást hallot­tam az Operában. Legyintett, elro­hant és talán még most som hiszi... Igric DEIM PÁL A Tiszti Klubban rende- tást feltételeznek. Mind a zctt kiállításon, egy kivételes ».Vörös heverő“ határozot- tehetségünk, jó úton haladó, tabb, • zártabb színfoltjainál, fiatal művészünk munkáivá] mind a ■ „Cyklámen" meré- találkoztunk. szén díszítő jellegű elrendezé­A festő sikerült alkotásai- sénél is érezhetően jelentkezik nak fő értéke az ösztönös va- az élet heve. lóságábrázoiás síkra vetített A 7. sz. teremben a „Diófa“, töretlen egysége. Bár még „Reggeli fények“, „Eső után" vázlatosan, hevenyészve fest már egyénibb, fejlettebb festői vagy rajzol, de így is meggyő. látás kifejezői. A „Tavaszi ző erővel hatnak képei. táj”, „Béke tér", „Nyár“, A folyosón elhelyezett gra- „Uszályok a Dunán", „Sárga fikái — „Almák", „Szobarész- ház“ veszélyes kísérletek, mert let",«„Kertes ház", „Ködös táj“ az ilyen ábrázolási mód modo- — egyszerű előadásban is élet- ros (formalista) kötöttséghez teljesek. A „Deszkakerítés", vezet, ami gátolja az ösztönös „Gyümölcsfák“ meglepően visszatükrözés (alkotás) egész­bravúros teljesítmények. A séges, életteljes folyamatát. „Csendélet" tollrajza mint Jóleső érzéssel jöttünk el a mérce, világosan jelzi a tér kiállításról. Deim Pál biztató és forma ösztönös érzékelését ígéret. Ha elért eredményei- és kivetítését. nek továbbfejlesztésével elmé­A 2. sz. teremben a „Napr?.- lyiiltebben halad az igaz úton, forgó“. ..Kerthelyiség”, „Teli még sokat hallunk további al- táj” üdítően élénk színeikkel kotásairól. egészséges, derűs természetié- M. F. Deim Pál: Tanulmány uiHKiiiiiiiMiiimiiitinmniMiMiiimimitiMiHMiiiiiiHiHiiiiimniiuiiimiiuiiiimiiiiiniHmiiiiiiiiiiiiiuNtiiiifiMuumMiimnM'rm KULTURÁLIS HÍREK — ADY-ESTET RENDEZ az MSZMP városi bizottsága a Hazafias Népfronttal karöltve ma délután 17 órai kezdettel, a tanácsháza nagytermében. Az ünnepi megemlékezést Lovas József tanár tartja. A megem­lékezés után műsor. A MEGYEI TANÁCS és a Pest megyei TTIT kiadásá­ban megyei múzeumi évkönyv jelenik meg a jövő év elejém. — A VÁROS PEDAGÓ­GUSAI november 25-én dél­után értekezleten beszélték meg a város vezetőivel az if­júság iskolai nevelésének és a város népművelési problémá­jának legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. — ILOSVAI VARGA IST­VÁN festőművész gyűjtemé­nyes kiállítása januárban nyí­lik meg a Nemzeti Szalonban. — KÉSZÜL a város 1958. évi kulturális naptára. A ter­vek szerint a programban „Szentendre hete“ is szerepel. — AZ ÁLLAMI KÖNYVES­BOLTBA új könyvek éjjkez- cek. Szántó György: Stradiva­ri. 25. kiadása sikerének titlka a szerkezet merészsége és a költőiesség. A hegedű történe­tén keresztül mutatja be 250 év távlatából egész Európát. Zweig: Stuart Mária. A közün­kön önkényuralom és az al­kotmányos monarchia, a kato­licizmus és a protestantizmus 400 év előtti küzdelme bonta­kozik ki az emberek fantáziá­ját évszázadok óta foglalkozta­tó skót királynő életrajzának lapjain. SPORT Adony—Szentendrei Honvéd 3:1 (2:0). November 24-én, vasárnap 400 néző előtt játszotta soron következő bajnoki mérkőzését a Szentendrei Honvéd, Annak ellenére, hogy a Honvéd töb­bet támadott, az adonyi csa­pat, megerősítve egy büntető ll-e&sel, jobban kihasználva az adódó helyzeteket, végered­ményben megérdemelten győ­zött. A Honvéd egyetlen gólját Tilók 17 méteres lövése bizto­sította. * A Szentendrei Építők ifjúsá­gi csapata a Piliscsabai KSK csapatával mérkőzött. Az első percek „vendég”-gólja után fiataljaink jp játékkal 7:l-re győztek. * Az ifjúsági csapat győzel­mét a felnőttek győzelme kö­vette. A jól záró szentendrei védelem biztosan védte ki a piliscsabaiak rohamát. A mér­kőzés eredménye: 6:1. Az el­lenfél egyetlen gólja 11-esből született. Urbán Tibor ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Hell Gábor Ferenc, Számedli Gusztáv, Urbán László. Haáz Julianna, Kubinyi Anna. Máté Zsuzsanna, Herr József, Lo­vas H. Eszter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Pet­rik István *és Szabó Brigitta, Schilling János és Elsik Piroska. Barton László és Míreisz Anna. Kiss Lajos és Mentsik Katalin, Né­meth János és Varga Etelka. Védjük meg és óvjuk városunk műemlékeit! Porház után már a vasútról feltűnik a soktomyú város; Szentendre végállomás. Beszállna végigmegyünk a földszintes házsorok között s néhány perc alatt a város központjába érke­zünk, a Marx térre. XVIII. századbeli városka főterét látjuk magunk körül. E főtérnek majdnem minden egyes háza mű­emlék. Szentendrén 37 műemlék és 34 műemlék jellegű épület van, ezenkívül még 17 városképi jelentőségű ház található a városban, amelyek szintén védelemben részesülnek. Szentendre legrégibb részei a XVIII. században épültek. A török kiűzése után 1690-ben szerb családokat telepítettek a török uralom alatt csaknem elpusztult városlcába. A telepesek kedvezményeket, kiváltságokat kaptak — céhek alakultaik, s virágzó ipar és kereskedelem fejlődött. Megindult az építke­zés. A város megtartotta régi középkori alaprajzát, és az újabb házak a jellegzetesen görbe vonalú utcáikon épültek. Feltűnik az idegennek, hogy miért van Szentendrén olyan sok templom (szám szerint hét, az izbégivel együtt nyolc). Ennek magyarázata, hogy a telepesek Szerbia különböző vidékeiről, városaiból menekültek. A egykori szomszédok összetartottak, a régi egyházközségek megmaradtak, és templomukat az új hazában is — külön-külön — felépítették. Szentendre műemlékeinek javarésze a XVIII. század mű­vészetére, építészetére jellemzően barokk stílűivé. Ebben a stí­lusban épültek akkoriban Európa díszes palotái, pompás temp­lomai. Városunkba a barokk építészet szerényebb, egyszerűbb formában jutott el. Egyszerűségükben is szép és ízléses házak születtek. Építésük alapos. A vastag falak, a boltívek, a hom­lokzat arányai szépérzékű, jó kőművesmesterek muníkáit di­csérik. A szentendrei barokk lakóház típusa egyemeletes. Földszintjén kőkeretezésű. úgynevezett kosárívcs nagy kapu, amelyen gyakori a kőbe vésett évszám. Az ablakok kővel, vagy habarccsal keretezettek. A földszintet és az emeletet övpárkány választja el egy- mástól, felül a tetőnél dús főpárkány. Az emeleti ablakok, kö­zét kis kiállású, függőleges „szalagok" tagolják. Ezekhez több­kevesebb más díszítés is járul a homlokzatokon. A tető általá­ban igen magas, meredek. A laSköházaknál díszesebbek, gazdagabbak a templomok. A módos polgárok nem sajnálták a pénzt egyházközségüktől. Nevesebb építőmestert fogadtak, nemes anyagokat használtak — követ, márványt. Különösen szépek a kevéssé átépített, leg­régibb templomok, a Vöröshadsereg útján levő Preobra- zsenszika, a vasútállomás felé eső Pozsarevacika, vagy a Marx téren álló görög templom. A kisváros helyi barokk épületei között nincs világra­szóló műremek. Országunk azonban nem bővelkedik műemlé­kekben, a sok háború sokat pusztított, így minden emléknek fokozott a jelentősége. De nem is az egyes műemlékek adják Szentendre különlegességét, hanem a városképi egység. A há­romszögletű Fő tér teljes egészében mutatja a XVIII. századi városképet. Ezt egészíti Jet a karcsú görög templom és a tér közepén álló vörös márvány emlékmű, melyet 1763-ban emel­tek a pestisjárvány, megszűnésekor. A Marx tér környéke sem rontja az egységes városképet. Valamennyi beletorkoló utcá­ban korabeli házak vannak. A múzeum előtti szűkület után a Vöröshadsereg útja és az Alkotmány utca elágatzása, a Rákóczi Ferenc út felé a városi tanács épülete, a Kossuth Bajos utca végének barokk házai — mind értélces részei a vároknak. A Duna felé eső Görög utca, Vastag György utca és Mónus Illés utca — a legrégibb negyedeket határolják. A Templom-domb­ra vezető sikátorok, a fedett lépcsők egyéni jelleget adnak a ikörnyéknek. ~ A Marx téren kívül is vannak Szentendrének műemlékei — most csak a legjellemzőbbekről szóltunk. A-jövő évben sor kerül a Marx tér házainak tatarozására. A műemléki helyreállító munka nagy tudást és körültekintést kíván. Példaképül szolgálnak erre a budai várnegyedben je­lenleg folyó helyreállítási munkálatok. Műemlékeink az elmúlt idők polgárai munkájának ered­ménye, s ezek ma már a nép tulajdonát, értékeit jelentik. Népi demokráciánkban törvény védi a műemléket. Becsüljük meg műemlékeinket. Frank János A „várdombi“ katolikus templom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom