Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-29 / 181. szám

I** ff »IL(. ^Cirlap 1857. NOVEMBER 29. PÉNTEK Óriásfenyő Boszniában A boszniai Vares mellett levő erdőben áll Jugoszlávia legnagyobb fenyőfája, amely­nek törzsét hét ember is alig tudja átfogni. Az általában karcsú fenyőfák között alig található vastagabb törzsű fa. Három- és félmillió tonna műanyag A Legújabb adatok szerint a használatban levő műanyagíaj- ták száma ma már több tíz­ezerre rúg. Az 1956-os eszten­dőben a világ műanyagterme­lését három és félmillió tonná­ra becsülték. Ennek kétötödét az elektrotechnika és a csoma­golóipar területén használják. A műanyagfajták felét csövek, műbőrök, bevonó és szigetelő anyagokként használják fel. Az egyenletes fejlődés útján Megjegyzések a KISZ munkájáról Nemrég tartotta első orszá­gos érte­kezletét a KISZ. A nagy se­regszemle, amely értékelte az eltelt időben végzett munkát, tisztázta a vitás kérdéseket, széles perspektívát adott az elkövetkezendő időkre. A megyei, járási és községi KISZ-szervezetek most új, lendületes munkába fogtak. Tanácskozásaikon kidolgoz­ták azokat a tennivalókat, amelyeket az elkövetkezendő hónapokban meg akarnak va­lósítani. A legtöbb szervezet­nél ügyesen és ésszerűen hasz­nálják ki a hosszú téli hóna­pok lehetőségeit, amelyek kü­lönösen módot nyújtanak ar­(JiiLm, Színház, rödalönr Jankovich Ferenc: A BŰVÖS HEGY Szépirodalmi Kiadó / ankovich Ferenc Kossuth- díjas költőnk és írónk, nevét eddig elsősorban verses­könyvei és kedvelt történelmi regényei révén ismerte meg az olvasó. „A bűvös hegy" cí­mű könyvében „elképzelt szí­ni kísérleteivel“ — ahogyan ő nevezi e kötetben foglalt mű­veit — új oldaláról mutatko­zik be. Nem kísérletekről van szó, hanem a színjáték — ope­ra, film, színpad és rádió — minden területét magában fog. látó kész irodalmi alkotások­ról. Igaz, előadásra még — a rádiójátékot kivéve — egyik sem került ez ideig, de ezek­nek a drámai olvasmányok­nak az izgalmasságát éppen az adja, hogy bennük fokról fok­ra és hitelesen nyomon követ­heti az olvasó a műfaj belső fejlődését egy költő képzelet- világában. „A bűvös hegy“ cí­mű drámától „Az aranypróbás legény’‘-ig a közzétett drámák sokfélesége voltaképpen mind egy utat keres: az újfajta ver­ses mesejáték útját, azét az elképzelt új drámáét, amely hangban, nyelvben, szerkeze­tileg bátran eltér minden ré­gitől. Éppen ezért minden bizony­nyal Ikedvelt olvasmánnyá vá­lik majd ez az ízléses kiadású könyv, amely a téli könyvvá­sár egyik újdonságaként kerül most az olvasó kezébe. umiiHiiiiimiiiiimiiiiiimuiiiHiiiiimiunimiiiHmuiiuiitdiii Üj csillag a film egén Ingrid Goude, az amerikai filmek új felfedezettje. A kri­tikusok nagy jövőt jósolnak a csinos, fiatal filmszínész­nőnek iiiniiiiiitiiiimimiiiifimimiiiiiiiiiimiiiiiitmtiiiiimtiiMifiitt) Erdei Ferenc: FUTÓHOMOK a könyv, amely rövidesen rí a könyvpiacra kerül, 1937-ben már egyszer megje­lent, s Erdei Ferenc ezzel a könyvével vált ismertté. A könyvnek akkora sikere volt, hogy még abban az esztendő­ben megérte a II. kiadást. A III. kiadás, most a Gondolat Kiadó gondozásában lát nap­világot. A könyvnek akkoriban igen nagy szerepe volt a demokra­tikus haladásban, igen élesen vetett fel társadalmi kérdése­ket, de joggal tehetjük fel a kérdést: mit tud adni, mit tud mondani ez a könyv a ma em­berének? Sokat, nagyon sokat. A III. kiadást jelentős előszó, valamint egy teljes fejezet, a Duna—Tisza közéről szóló egé­szíti ki. Érdekes, izgalmas olvas­mány ez a könyv. Az embert akaratlanul is elkapja a fel­fedezés izgalma. Erdei segít­ségével „felfedezi“ a már-már elfelejtett nyomort, a „régi szép időket", a kiskőrösi em­berpiacot, s a többi dokumen­tumát Horthy-Magyarország társadalmi visszásságainak, a kizsákmányolásnak. Érdekes azért is ez a könyv, mert részletesen tárgyalja Pest vidék és Pest megye hely­zetét, s a két Pest megyei nagyvárost. Nagykőröst és Ceglédet. A megyében élő idő­sebbek részvevői voltak a könyv eseményeinek, élő ta­núi a könyvben felsorakozta­tott tényeknek, a fiatalok szá­mára %>edig örök emlékeztető ez a könyv, örök figyelmezte­tő, hogy mit jelentett a múlt. ra, hogy a KISZ megfelelő ideológiai, gazdasági és kultu­rális képzést, szervezeten kí­vül pedig hasznos agitációt yalósíthasson meg. Az egyes alapszervezeteknél máris sok jó kezdeményezés született. A Szerszámfejlesztő Intézet ifjúmunkásai például elhatározták, hogy a KISZ rendszeresen figyelemmel kí­séri, milyen kérdések érdeklik a fiatalokat, s az itt szerzett tapasztalatok alapján állítják össze munkatervüket. Ez a módszer — ha valóban jól hajtják végre — nemcsak a KISZ-tagok • részére teszi ele­venné, érdekessé a szervezeti életet, hanem nagy vonzerőt gyakorol a még szervezeten kívül álló fiatalokra is. Ilyen s ehhez hasonló jó kezdemé­nyezések találhatók más szer­vezeteknél is. A gödöllői "kiszisták például a téli hóna­pokra kézimunka- és főző­tanfolyamok beindítását vet­ték tervbe. így akarják köze­lebb hozni a lányokat a KISZ- hez. A Pestvidéki Gépgyár fiataljai egyik fő feladatuk­nak tartják az ifjúság mun­kára való nevelését. Igen szép és jól berendezett barkácsoló- műhelyt állítottak fel, ahol rendszeresen fejleszthetik tu­dásukat a fiatalok. | Hasonló eredmények éskez­--------------------------demé­nyezés ek születhek a politikai képzés és tájékoztató előadá­sok szervezésénél is. Az egész megyében, de különösen Vá­cott, Gödöllőn s Cegléden igen nagy az érdeklődés az úgyne­vezett KISZ-aíkadémiák kánt, amelyek tíz előadás-sorozatból állnak. A Gödöllői Agráregye­temen például — ahol 170 ta­gú KISZ-szervezet működik — az előadást több mint három­százan hallgatták meg. Vácra pedig egyetlen napon három előadót is kértek a KISZ me­gyei központjától. Mindezek azt mutatják, hogy a megye fiatalsága nem közömbös £z ország politikai és gazdasági életével szemben,, de mutat­ják azt is, hogy éppen ezért milyen hatalimas lehetőségek állnak a KISZ-tagok előtt a jó agüácós munka elvégzésé­re. A fejlődést nagymértékben elősegíti a KISZ megfelelő kulturális és sportpropagan-; dája, illetve megmozdulása is. i Természetesen itt is mérvadók I azok a szempontok, hogy első- I sorban a helyi adottságoknak I megfelelően keressenek fel- I adatokat. Feltétlenül érdekes- i sé és vonzóvá teszi a KISZ í munkáját, ha például foglal- ; koznak a falu életével, össze- ; gyűjtik a régi népszokásokat, i népdalokat, esetleg kis falu- : múzeumot létesítenek régi né- : pi szerszámokból, bútorokból; : kiállításokat, kultúrelőadáso- j kát szerveznek. A helybeli pe- i dagógusok igen jelentős segít- i séget tudnak nyújtani az ilyen I munkához. I A jelenlegi fellendülésnek i 1--------------- vannak azon- i ban bizonyos árnyoldalai is. j Ezek elsősorban a kulturális i területen mutatkoznak meg. i Arról van szó, hogy egyes \ községekben a KlSZ-szsrvezet j és a művelődési ház vezetésé- i ge még mindig nem találta | meg a közös együttműködés i lehetőségét. Ez különösen a monorí járásban tapasztalható. : Vasad községben például a művelődési ház vezetője még a tanács engedélye ellenére is meggátolta, hogy a KISZ i taggyűlést tartson az épület­ben. Hasonló a helyzet Nyár­egyházán, s a budai járás több községében is. Nyái'egy- \ házán annál inkább súlyosnak j mondható ez, mert a nyáregy- j házi párttitkár .a művelődési i ház igazgatója is. Hogyan dől- ; gozzon jól egy ifjúsági szerve- I zet, ha maga a párttitkár ilyen i akadályokat gördít működése i elé? Éppen neki kellene első- ! sorban segíteni a szervezet éle- i tét. Mindezek feltétlenül szűk- j ségessé teszik, hogy pártszer- j vezeteink alaposabban foglal- j kozzana k a KISZ-szel. Helyes j lenne — s ez néhány helyen i már meg is valósult —, ha a i járásiban, vagy a községben I közös párttitkáiri és KISZ- = titkári értekezletet tartanának időközönként. Hasonlóképpen . vonatkozik ez a tanács, és üze­mi szervek munkájára is. Cegléden példamutató az együttműködés a KISZ, a párt és a tanács,1 valamint a tömegszervezetek között." Mag­lódon pedig a KISZ teljesen beköltözött a művelődési ház­ba. De ha nem is lehet min­denhol megvalósítani ezt — s erre nincs is szükség —, fel­tétlenül olyan légkört kell te­remteni, hogy a KISZ min­den kulturális megmozduláson részt vegyen. Semmiképpen sem helye­selhető az a mód, ahogy pél­dául a Szerszámfejlesztő Inté­zet kiszesei vélekednek. Ami­kor egyrészt igen helyesen gondoskodnak a fiatalok to­vábbképzéséről, szinte érthe­tetlen, hogy nem tudnak megegyezni a helyiség kérdé­sében. pedig a pártszervezet és a gazdasági vezetők már felajánlották részükre az ét­kezde, a pártihelyiség és a ta­nácsterem használatát s. A KISZ mindezek ellenére külön helyiséget akar. I Nem kielégítőik az eddigi !-------------•------eredmények a sport területén sem. Az ál­talános tapasztalat ízt mutat­ja, hogy a sportszervek nem minden esetben támaszkodnak a KISZ-re. illetve a KISZ nem kapcsolódik be kellő mértékben a sportéletbe. Fel­tétlenül szükséges, hogy ezen a területen, is megtalálják a megfelelő együttműködést. Az érdekek feltétlenül közösek. Mindezek a nehézségek ter­mészetesen nem legyőzhetet- lenek, ha az érdekelt szervek kölcsönös bizalommal fogad­ják egymás javaslatait. Ezek egybehangolásánál különösen nagy szerep hárul a pártszer­vezetekre, amelyek általános elvi irányítást adnak a KISZ- szervezeteknek. Vigyázva ter­mészetesen arra, hogy ne ve­gyék el a fiatalok önállóságát. Az országos értekezlet után új lendülettel kezdődött meg a KISZ-ben a munka. Most az a fontos, hogy ez a lendület ne törjön meg s a KISZ való­ban megtalálja helyét a köz­ségek, városok életében. Béres Károly Kína felzárkózik a világ első elektrífikált államai mögé A népi Kína a felszabadulás óta hatalmas léptekkel halad előre az ipar minden területén. Ez teljes mértékben áll az or­szág elektrifikálására is. Országszerte épülnek a nagykapaci­tású vízi- és hőerőművek, sok tartomány és helység kapcsoló­dik be hónapról hónapra az elektromos szolgáltatásokba; Nemrégen beszédes számokkal támasztotta alá mindezeket a kínai szaksajtó. Eszerint: amíg az 1953—54—55-ös években az elektromos energia termelési kapacitása évenként átlagosan az USÁ-ban 10,5 százalékkal, Angliában 7,4 százalékkal, Fran­ciaországban 6,3 százalékkal, Japánban 7,5 százalékkal növe­kedett, addig Kínában 19,2 százalékkal. 1949-ben Kína a világ 24. legnagyobb elektromos energia termelő állama volt, 1955-ben már a 18. helyet foglalta el. A munkakönyv késedelmes kiadásából származó kárért a munkáltató felelős A Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalása Az egyik építőipari vállalat dolgozója múlt év október 15- én felmondotta munkaviszo­nyát. A munkaviszony október 26-án megszűnt. A Munka Törvénykönyve értelmében a felmondási idő utolsó nap­ján a munkakönyvét ki kel­lett volna adni. azonban ez csak december 20-án történt meg. A vállalattól kilépett dolgozó két ízben is követelte munkakönyvét, majd később pert indított és kártérítésre is igényt tartott, mert munka­könyv nélkül nem tudott elhe­lyezkedni. A vállalat a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a mun­kakönyvét a más városban le­vő központban tartották és az októberi eseményekkel össze­függő postai nehézségek miatt nem tudták korábban elkülde­ni. A gyakorlati életben sok hasonló eset fordult elő, ezért d Legfelsőbb Bíróság polgári Kollégiuma ezzel kapcsolat­ba^ elvi állásfoglalását a kö­vetkezőképpen határozta meg: — Ha a munkáltató a mun­kakönyvét a központban keze­li, a munkaviszony megszűné­se esetén a munkakönyv ké­sedelmes kiadásáért s a munkavállalót ért hátrányért a munkáltató felelős. Ezen az alapon tehát a munkáltató nem mentesülhet a munka­könyv késedelmes kiadásának következményei alól. A mun­kakönyv késedelmes kiadása esetén a munkáltató — a kár­enyhítési kötelezettség figye­lembe vételével — tartozik a dolgozónak az átlagkeresetet megtéríteni, ha annak emiatt kára volt. s ezt igazolja. (íj típusú mezőgazdasági épülctmodellek kiállítása ‘a Földművelésügyi Minisztériumban A Földművelésügyi Minisz­térium építési és beruházási igazgatósága a minisztérium első emeleti folyosóján a leg­újabb mezőgazdasági épület­tervek szerint készült épületek modelljeit állította ki. A; leg­több modell korszerű istálló­épületeket mutat be, amelye­ken igen jól tanulmányozható az épület külső és belső szer­kezete, berendezése. A terve­ket az Igazgatóság szakembe­rei az Állategészségügyi Ku­tató Intézettel karöltve dol­gozták ki, A legtöbb bemuta­tott istállóépület tervét a fél- szabadtartás elve alapján dol­gozták ki. Egyszerű szerkeze­tük lehetővé teszi a helyi anyagok felhasználását. Egy­szerűség, célszerűség és ol­csóbb kivitel jellemzi a fő­leg termelőszövetkezeteknek ajánlható különböző szerkeze­tű és rendszerű seríésfiaztató- kat, valamint a nádtetős, fa­szerkezetes dohánypajtát is. Vasárnap. Beteg- látogatás napja a kórházban. A beteg, akinek fáj mindene, nyög az ágyon. Elő­nyög, hagy a beteg- látogatáskor „barát­ságos arcot vágjon" és úgy feleljen a kérdésekre. A csen­gő felberreg és a kö­vetkező percben ki­vágódik ^a kórterem ajtaja, és beviharzik Elemér, az első lá­togató. ELEMÉR (vicces ember, soha kutya baja nem volt. Meg­látja a beteget, óriá­si robajjal odacsör­tet és olyan hangon, hogy attól a holtak is felébrednének üvöltve megszólal); Brühaha, brühaha.., meg kell őrülnöm, hogy te beteg vagy? Ki volt az a hülye, aki bemesélte ne­ked?'Ügy nézel ki, mint az élet. (Óriásit csap a vállára.) A BETEG (fel­szisszen. Ügy érzi, mintha az ég sza­kadt volna rá az ösz- s zes szputnyikokkal. Siralmas hangon fe­lel): Hát ha sokáig üiögetsz, akkor... [nem folytatja, mert az ágynál nesztelen téptekkel megjelenik) ELLA (kezében egy szál virág, sze­méből könnyek pe­regnek. Ö a nagyné­ni, Percekig szótla­nul néz, mindenki megdermed. Végre megszólal, sírás foj­togatja): Azért... nem szc.bad ... el­Beteglátogatók veszíteni... n re­ményt. Még meggyó­gyulhatsz. ELEMÉR (közbe- üvölt): Ella egy ha- lálkuvik, ahová lép, ott nem terem fű. (Ella füléhez hajol, úgy súg, hogy min­denki meghallja): Hogy lehetsz ilyen tapintatlan, én is lá­tom, hogy megdöglik, de azért nem kell a pofájába mondani. A BETEG (pulzusa felszökik, lázat kap, érzi a halál közele­dését, szó nélkül nyúlik végig az ágyon. Most már egymás után érkez­nek a rokonok. Meg­érkezik Magda, az unokahúg, Sándor, a nagybácsi, Kristóf, a hivatali kartárs, La­jos, a vő, Csemetka, a legjobb szomszéd. A látogatóktól nem látni sem az ágyat, sem a beteget). A BETEG (elful­ladva kapkod levegő után. Nem kap. Ho­gyan is kaphatna. Az ágy úgy néz ki, mint a telefondrót fecskék költözésekor. Min­den rokon és ismerős egymás hegy én-há­tán ül az ágyon. De ülnek a beteg lábán és karján is, aki vé­gül elkínzottan meg­szólal): Vizet!... A LÁTOGATÓK (egyáltalán nem fi­gyelnek rá. minden­ki a saját ügyével van elfoglalva. Ilye­neket hallani a hangzavarból): Hát tudod, ez a Helen ... a feleség még min­dig nincs itt. Szép kis asszony. FELESÉG (már rég ott van, csak éppen nem fér a fér­jéhez. Mindenkit túl­kiabál): Hogy vagy? A BETEG (levegőt szív a tüdejébe, kiál­tani akar, de ebből olyan hang lesz, mintha egy rekedt trombitát fújnának): Jooól... kérlek, szólj nekik, hogy szánjanak le a lá­bamról. FELESÉG (két­ségbeesve): Engedje­tek a férjemhez. (Most már senkire sem figyelnek a lá­togatók. A zaj óriási.) ELEMÉR (fuldo­kolva röhög): Meg kell őrülni, ilyen jó viccet még nem hal­lottam. (Ráüt a beteg hasára.) ELLA (magyaráz Magdának. Mutatja): Ilyen kis hercig ka­lapot vettem, rém jól öltöztet és a ruha, hát az utolérhetet­len... (A többi el­vesz a hangzavar­ban.) CSEMETKA (köz­vetlenül a beteg füle mellett mondja La­josnak): Nem kell el­keseredni, van egy haverom a temetke­zési intézetnél. Az elintézi, hogy má­sodosztályú áron el­ső osztályú temetést kapjon. (A beteg felé kacsint.) A BETEG (telje­sen kész. Csak diétát szabad ennie, s most elborítják a szalon­náit. Már nem bírja. Két kezét összeteszi, rimánkodva sóhajt): Kíméletet, a felesé­gemmel szeretnék beszélni. MAGDA (meghall­ja az utolsó monda­tot. Ellához): Hát szólj hozzá, hiába hívja ez a szeren­csétlen, még a kö­zelébe sem jön a He­len. Biztosan van ne­ki valakije. FELESÉG (meg­hallja. Hisztérikusan sírni kezd): Hallod ezt, 'Gusztáv? (Ez a férj neve) Gyógyulj meg. csak azért is és bosszuld meg Mag­dát. A BETEG (csen­desen elájul. Senki nem veszi észre, a nővér benyit, ki­hajtja a látogatókat. A betegszoba kiürül. A bet»n magához tér). NŐVÉR (benyit a beteghez lép. ránéz): Rosszul van? A BETEG (szólni nem tud, integet, hogy iáén, A nővér visszajön az orvos­sal.) ORVOS (ránéz a betegre): Látogatók? BETEG (sóhajtva, int): Igen. ORVOS (nővér­hez): Idegcsillapítót! Kalmár Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom