Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-28 / 180. szám
Mt KüfCiHuo 1957. NOVEMBER 28. CSÜTÖRTÖK PAS-drazwét készít a Chin win-:* vár A TBC leselterjedtebb gyógyszerét. a PAS-t hamarosan drazsé formájában gyártják a C’hinoin-gyárban. Cukorbevonattal hozzák forgalomba a gyógyszert, amely így nem lesz annyira kellemetlen, keserű ízű. Ugyaniakkor újabb PAS-készítmény előállításán is dolgoznak, amely nem a gyomorban, hanem a belekben oldódik. így nemcsak a gyomrot kímélik meg az esetleges káros hatásoktól, de lényegesen jobb lesz a gyógyszer felszívódása is. Jobb fesz a lakk festékek minősége A Műanyagipari Kutató Intézetben nemrégen fejezték be két új lakkipari műgyanta gyártási eljárásának kidolgozását. A Magyar Lakkfesiték- ipari Vállalat már meg is kezdte a két termék gyártását. Az egyik a huzal zománc lakk festékek nélkülözhetetlen alapanyaga, a másik, az epoxigyanta pedig a viharálló lakkok alapanyaga. A két termék használatával lényegesen jobb lesz a laiklkfesitékek minősége. A BEJÁRÓK ÉS A KULTÚRA Növelik a méhek szí vékáját A minap c'2y régi-régi 1--------------- ismerősömmel hozott össze a véletlen. Hosz- szú ideje annak, talán már három éve is, hogy utoljára találkoztunk. így aztán érthető, ha a kölcsönös üdvözlések után hosszas beszélgetésbe elegyedtünk. Megtárgyaltuk a legfrissebb napi eseményeket, majd a színházak, mozik műsorára terelődött a szó. — Mi érdekeset, újat láttál az elmúlt hetekben? — kíváncsiskodtam. — Semmit! — hangzott barátom ajkáról a lakónikus rövidség« válasz. Meglepetten meredtem rá. — Azt akarod mondani, hogy az elmúlt hetekben nem voltál sem színházban, sem moziban? Te, aki azelőtt két- három darabot is megnéztél egy héten? Kedvetlen arccal felsóhajtott. — Hja, kérlek! Amióta megnősültem és leköltöztem vidékre, vége a szórakozásnak, de még a művelődésnek is! S nyomban sorjázni kezdte panaszait. — Itt dolgozom továbbra is Pesten, de Dabason lakom, MILLEN IDŐK! A textilkereskedelmi vállalatok és textilgyárak munkáját gyakran éri bírálat, hogy nagy mennyiségét hoznak forgalomba az azonos szí...................................................................................................................................................... I tt az új mama, akit megígértem, Pisti. Papa, téged becsaptak, ez a mama cseppet sem új! ahova feleségemet munkahelye köti. Keserűen felnevetett. — Azaz, bejáró lettem én is, mint annyi sok ezren ebben a megyében. Azelőtt nem ismertem, mit jelent ez a szó: bejáró. Most azonban a saját bőrömön tapasztalom. I Elhallgatott néhány-----------* 1 * * * * *-------- pillanatra, s rendezte gondolatait. — Reggel négykor kelni. Utána két kilométer gyaloglás, ki az állomásra, öt tízkor indul a vonat. Két óra utazás. Utána nyolc óra munka a gyárban. Majd újra rohanás, hogy le ne késsem az öttizen- nyolcas vonatot. Két óra az út vissza, azután megint két kilométer gyaloglás, s mire hazaérkezem, este nyolc óra van. Persze, ha lekésem az öt- tizennyoleasí, csak este féltizenegy után érek haza. S így megy ez napról napra, hónapról hónapra. Hirtelen kifakadt. — Hétköznap tehát sehová sem mehetek. Még akkor sem, ha kedvem lenne hozzá. A mozi hétkor kezd Dabason — nem érem el. A Faluszínház — ha olykor-olykor edvetődik hozzánk — nyolcra hirdeti előadásait, de szintén hétköznap. S vajon kinek van kedve napi négyórás utazás után színházba menni, Iba ráadásul állandóan ott lebeg előtte a gondolat: hajnali négykor kelni kell! — De még mindig ott van a szombat délutánod és az egész vasárnap is! — próbáltam jótanácsot adni. — Szombat délután7 Már vár a heti favágás, meg azután rendbe kell tenni az udvart, s a kicsiny kertben is akad mindig tennivaló. S végül: egyszer eey héten jólesik korán ágy baker ülni az embernek. Mást mit is tehetne? A kuli úrházban legfeljebb, ha bál van. Az pedig már nem családos embernek való. — S vasárnap? _— kapaszkodtam az utolsó szalmaszál- ba. — Alvás délelőtt kilencig- tízig. Egyszer igazán megteheti az ember! — tette hozzá sietve, mentegetőzésképpen. — Azután ott van a család. A gyerekkel is foglalkozni kell Egész héten csak alva látom. Legfeljebb délután elmegyünk a moziba. Ezzel be is zárult a kör. Újra kezdődik a hét, s így megy ez már több mint két esztendeje. I P. Géza barátom tör■---------------ténete nem eg yedülálló a megyében. Hasonlóképpen beszélt Sz. János ácsai ismerősöm is és még sokan a bejárók közül, akikkel az utóbbi hetekben erről a kérdésről beszélgettem. A bejárás és a kultúra szinte homlokegyenest ellentétes fogalmak számukra. És sajnos — legtöbb esetben — nékik van igazuk. A napi hárem-, négy-, gyakran ötórás utazás elvesztegetett. Idő fiatal életükből. S éppen ez a néhány óra az, amit szórakozásra, művelődésre fordíthatnának. Többüktől kértem megnyugtató feleletet e nehéz kérdés megoldáséra, választ azonban egyikük sem tud. Talán a munkaihelyek ésszerű átcsoportosításával rendezni lehetne e súlyos problémát. De ki vállalkozna erre? Van azután egy másik oldala is a dolognak. S ez már könnyebben megoldható. Sürgősen felülvizsgálni és megjavítani a falusi kultúrotthonok munkáját. Ne csupán a bálok színhelye legyen falun a kultúra otthona! Telítődjenek kultúrházaink gazdag, színvonalas műsorokkal hétköznap esténkét csakúgy, minit szombat és vasárnapon. A bejárók és a falu dolgozói egyaránt igénylik a kultúrát. Ne zárjuk el hát előlük!. Prukner Pál Készüljek az ország első rcechsuizált filmnyomó üzemének tervei Ószvégi séta a vácrátóti parkban j kora ősz színál pompás hangulatát szinte átmenet nélkül váltották jel a párás, a ködfelhős novemberi szürke napok. Az egyhangú esőzések után, jólesik a jel-jélszakadozó felhőzet mögül elöbúvó fáradt őszi napsugár hívogatá- sának szótfogadva, otthagyni a langyos szoba melegét és -a csípős kora délelőtti levegőben nagy sétát tenni a Vácrátóti Botanikai Kutató Intézet parkjában. Az utak hosszán sárga, vörös, lila, hervadt zöld levelek már lucskos-sáros szőnyegként terülnek. A kopár angol rendszerű park üresen meredező ágai mind-mind az őszről tanúskodnak. A hóbogyó fehér termése még itt-ott élénkíti a csupasz bokrokat, nagy részük azonban a földre hullva szürkén összetaposva fekszik. Utunk mentén minden irányban szerte folyva az avar alól, itt is ott is előbukkan a kis téli zöld. A szabadon maradt foltokon a borostyánt és a kapói tnyakot is észrevesszük. Ezek a növények egész télen át zöldellnek. A kopár szürkeséget tarkítják még a kéreglakó mohok és zuzmók is, melyek az őszi és tavaszi esőzések idején a legüdébbek. A szigetre vezető útról visszatekintve szemünkbe ötlenek piszkos, rozsdavörös, sárbataposott tűlevelei a mocsári ciprusnak. Ez az érdekes fenyőfaj, mely ma atlantikus, Eszak- Amerikában él. A náhfnk őshonos tűlevelűekkel ellentétben télire lehullatja leveleit. Hazánkban nagyobb parkokban (Vácrátót, Szarvas, Sopron) patakok partjára telepítik. Virginiától Floridáig erdőket alkot. Érdekessége még messzire elnyúló kúpos végződésű légzőgyökerei, melyek természetes termőhelyén mocsaras vízzel árasztott területeken 20—40 centiméter magasságban a felszín fölé emelkednek. Hazánkban a legerősebben kifejlődött és legszebb légzőgyökereket a vácrátóti parkban láthatunk. A Duna-ártéri Erdőgazdaság területén Karapáncsán eredményesen próbálkoztak telepítésével, a pangóvizes ártéri részeken. A kb. 50 éves 40—60 fából álló állomány igen jól érzi magát a mi klimatikus viszonyaink között is. X T ovább haladva a hunyor sárgászöld új leveles hajtásai terülnek szét, hogy télen megerősödve a kora tavaszt február végén március elején már virágosán köszönthessék. Körülötte az örökzöld tiszafenyő piros magköpenyű termése élénkíti az ősz egyhangúságot, amelyet az éhes madársereg szívesen fogyaszt. Majd egymásután következnek a különböző fenyőcsoportok: görög-, ezüst-, erdei fenyő, boróka, ezek télen is zöldellnek. A hótakaró alatt is megtartják zöld színüket. A vörösfenyő, melyet most értüpk el, télire lehullatja tűleveleit. A rét zöld fűtövei közül a százszorszép sugárvirága messze fehérük. Zöldellő tű- levelekről rúgjuk a zizegő avart, melyek már a következő tenyészévre készülnek elő. A nap ismét elbújt a felhők között. Ólmos őszi eső permetezik. Lassan sétálunk visszafelé, valami szorongó őszvégi elmúlás hangulatával. Tudjuk ugyah, hogy ez csak egy hangulat, hiszen a növények nem haltak meg, nem pusztultak el, a számukra kedvezőtlen időszak alatt csak csökkentik életfolyamatukat. Igen sok növényfaj a téli látszólagos nyugalmi időszakban, még a hótakaró alatt is táplálékfelvételt, öthaso- nítást, légzést végez, sőt mérhetően növekszik is. Ezt fűfélékben végzett tudományos kísérletek is igazolják. A hótakaró alatt 10—15 centiméter növekedést is mértek. 7,i gy kicsit gondo- jUj latban elkalandozva séta közben visszaérkeztünk az épület közelében levő kis sziklakerthez. Itt még a napvirág, csengettyűcske, pázsitviola sárga, lila virágpontjai, a madárbirs rozsdapiros termése nyújtanak némi változatosságot az őszi egyhangúságba. A száradó barnás színárnyalatú páfrányok alatt a kövirózsa és a varjúháj húsos, zöld levelei húzódnak meg a már telet jelző fagyos szél elől. Búcsút véve a télre készülő park növényeitől fázósan sietünk a meleg szobába, de ígérjük, hogy ismét elsétálunk megtekintésükre, amint az első tavaszi napsugár hívó szava mosolyog ablakunkon. Dr. Kárpáti Istvánná A TTIT tagja nű és mintájú anyagokból s ezzel szinte „uniformizálják”’ az öltözködést. Ennek egyik oka, hogy a tex- _ tildák mintás festéséhez álta- I Iában hengereket használnak. | Ezeknek az elkészítése igen ! költséges, így ha egy minta j hengere elkészül, azzal minél \ több anyagot akarnak megfes- j teni. Kisebb mennyiségű \ anyag festésére az úgyneve- | zett filmnyomást alkalmazzák, j mert az ehhez szükséges sab- | ionokat egyszerűidben lehet j előállítani. A filmnyomás azon- I ban igen hosszadalmas, mun- j kaigényes folyamat, ezért nem I terjedt el. A Budakalászi Textilművekben most az ország első mecbanizált filmnyomó I üzemének felállításával kísérleteznek. \ Ebben az üzemben gép végez : majd minden számottevő mű- | ve!etet: az anyag mozgatását, : a filmnyomó sablonok fel- és I lehedyezés'ét és a festőkefék ! járatását. A filmnyomásnál \ különösen sok időt- vett igény- ! be ,a szárítás. Ezt infravörös = sugárzással oldják meg. Az 1 infravörös szárítóit — első íz- I ben a .leniparban — már s - | kerrel kipróbálták. 1 A méchanizált filmnyomó | üzem technológiáját a Buda- I kalászi Textilművek szakem- | béréi dolgozták ki, részben kö- I zűrien ez Erősáramú Gyárt- ! mányfejlesztési Intézet mérnö- ! keivel. A gépet most tervezik I az intézetben, üzembe helye- ! zésére előreláthatólag a jövő I év harmadik negyedében keI rül sor. | A gépesítéssel és az infra. | vörös szárítással a film! nyomás ideje a jelanlegi! nek egyharmadára csökken, I vagyis a meglevő filmnyomó- ! üzemekben — a szükséget» gé- ! pék és infravörös lámpáik fel- 1 szerelésével — a mostaninál I háromszor több anyagot lehet 1 festeni. Az eljárás a textilipar I bármely ágaiban — a pamut-, 1 a len- és a selyemiparban is I — alkalmazható. Ismeretes, hogy egyes virágokban a nektár mélyen van s így a méhek a rövid szívókájukkal annak csak egy részét tudják összegyűjteni. Különösen a vörösherét és az orgonát nem tudják mézelésre jól hasznosítani a szorgos kis állatok. Somlójenőn, az Állami Kísérleti Méhteiepen most egy olyan méhfajta kitenyésztésén és elszaporításán fáradoznak, amelynek hosszabb a szívókája és így jobb mézgyűjtő. Kísérleteik máris eredményesek, mert már van olyan törzsanya, amelyiknek 693 századrailliméteres a nyelv, illetve a szivóka hosszúsága. Az Európában ismert méhek szívóka hosszúsága állag 654 századmilliméter. Ennek a hároméves anyának az utódaiból negyven aiwcsaládot neveltek fel, amelyekkel 400 kísérleti családot párosítottak össze. Ezeknek az utódai már jelentősen hosszabb szívókával rendelkeznek, sőt az idei vizsgálatok alkalmával már 722 századmilliméteres szívóka- hosszúságú dolgozó mehet is találtak. A szakemberek véleménye szerint egy-egy ilyen méhcsalád csupán a vöröshere és az orgona virágzása idején 8—14 kilóval több mézet tud összegyűjteni. QF-ilm, Színház, Qrodalúnr Mesekönyvek, kalandos és történelmi regények a téli könyvvásáron Látogatás a Móra Ferenc Kiadónál j^engeteg szebbnél-szebb gyermek- és ifjúsági könyv között válogathatnak karácsony előtt a vásárlók. Leporellótól, az izgalmas kalandregényen keresztül az érdekes életrajzig minden korosztály megtalálja a számára legkedvesebb olvasmányt. A legkisebb „könyvforga- tók”-nál nagy sikere lesz Gazdag Erzsi „Mesebolt”-jának és Tolsztoj „Répácska” című mesekönyvének, amelyeknek szép, színes illusztrációit Lukács Kató készítette. Lengyel Balázs: „Kicsi Élik vadász lesz’’ című könyve a Hogyan élnek? sorozat első kötete, egy eszkimó kisfiúról szól. Ez a mű Kö- peczi Boócz István gyönyörű illusztrációival jelenik meg. A bájos kis Liliputi Könyvek második sorozatában csacsi-, zsiráf-, mókus- és kacsakönyvet találunk. Nagyobbaknak — sőt felnőtteknek is — nagy öröm lesz az új Andersen mesekönyv. Ez a nagy dán mesemondónak ötven legszebb meséjét tartalmazza, többek között a mai gyermekek által még alig ismert Hableánykát is. A kötetet Rogán Miklós sok szép rajza, gazdagítja. Ugyancsak most jelennek meg először Kassák Lajos gyermekversei „Csillagok csil- logjatok, virágok virágozzatok” címen, ötven kedves és mulatságos fényképet készített Hölzel Gyula, az Állatkert 'kitűnő fényképésze Wiesin- ger: ,,Séta az Állatkertben” című kötetéhez. Képzeletbeli országban — Svambrániában — játszódik Kasszilnak rendkívül mulatságos új könyve, amely elsősorban a fiúkat érdekli. A kislányok is megtalálják a. nekik való könyvelet. Révay József ókori történelmi regénye, az „Aranygyűrű” a 13 éves kis Polla életét mondja el. Sárközi Márta „Zsófi könyvéiben is olyasmiről esik szó, ami minden 12—14- éves leánykát érdekel: az öltözködésről, a vendéglátásról, a szépség- ápolásról. különböző házkörüli tennivalókról. F. Győrffy Anna szép illusztrációi egészítik ki ezt az érdekes könyvet. A történelmi regények és életrajzok kedvelői is sok szép új művet találhatnak majd a boltokban. Elsősorban említjük meg Gárdonyi régen várt regényének, a „Láthatatlan ember”-nek új kiadását. Gál György Sándor Erkelről, a magyar opera megteremtőjéről írta „Hazám, hazám, te mindenem” című re. gényét. Leonardo da Vinci rajzai illusztrálják Murányi- Kovács Endre könyvét, amelyet a nagy reneszánszkori művészről írt A firenzei varázsló” címmel. Már a könyvhéten kapható lesz a fantasztikus kalandos regénypályázaton díjat nyert két mű: Fehér Klára: „A földrengések szigete” című regénye, amely a XX. század második felében, a megvalósult atomkorszakban játszódik. Dé- kány András: „Matrózok, hajók, kapitányok” című művében pedig saját életének egy kalandos epizódját írta meg. Mindez azonban csak ízelítő a Móra Ferenc Könyvkiadó évvégi kiadványaiból. iiitiiiHiiHiiiiiiiiiimiiiitiiitiiiutniiiiimiiuiiiiiiiiiiiiiiiimiriiii AUDREY HEPBURN A magyar mozilátogató közönség a Nevetés a paradicsomban című film egyik jelenetében ismerte meg Katherin Hepburn tehetséges lányát. Azóta több film főszerepét játszotta nagy sikerrel. így az Anna Frank naplójából készített film címszerepét és Lev To’sztoj regényéből készített Háború és béke című szélesvásznú filmben Natasa szerepét
