Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-28 / 180. szám

1957. NOVEMBER ZS. CSÜTÖRTÖK Pf .<rr ME C WCirlap Levél a pátyi Petőfi Termelőszövetkezetből a gépesített növényvédelem előnyeiről (A pátyi Petőfi Termelőszö­vetkezetből érkezett az alábbi levél, amely számadatok és té­nyek felsorakoztatásával bizo­nyítja, hogy mennyire előnyös a növényi és állati kártevők elleni védekezés. A levelet három szakember: Kasaz Jó­zsef, a tsz főmezögazdásza, Kollár István, a tsz növényter­melési brigádvezetője és Ladá­nyi András gazdasági gyakor­nok írta alá.) ősz van. A gazdasági évnek vége. Ilyenkor számbaveszi a gazda egész évi munkájának eredményeit. Megnézzük, ho­gyan teljesítettük terveinket. Ez történik most nálunk is, a pátyi Petőfi Termelőszövetke­zetben. Készül a zárszámadás,. Ahogyan vizsgáljuk a bevétel- kiadás rovatait, a megszokott tételek címletei között újakat és szembeötlő nagy összegeket találunk: Aprómagvakból több száz­ezer forint. Igen, pár évvel ezelőtt csak a kiadási tételek között szerepelt például a | lucernamag ára, most a I kiadásnál megszűnt, csak a j bevételnél találjuk. Hogyan változott ez meg? | Mi az oka? Nem mintha az előbbi években nem termel­tünk volna lucernamagot. Termelni akartunk, csak nem termett. Miért? Mert nem védekeztünk a kártevők ellen kellő eredménnyel. Ez a helyzet döntően meg­változott, mióta a növényvé­delmet gépesítettük. Három év óta igénybe vesszük a növényvédő gépállomás nagyszerű gé­peit és termelésünk biz­tonságossá vált. Saját termésű vetőmagjaink birtokában meghatszoroztuk pillangós területeinket. Ezál­tal termésünk minőségben és mennyiségben megnövekedett. Ezen felül pénzbevételünk a mag-eladásokból 250 000— 300 000 forintra növekedett évente. Hogy mit jelent az időben és helyesen alkalmazott nö­vényvédelem, például a lucer­namag termelésénél, azt az alább feltüntetett adatok mu­tatják: Ez évben a porozott táb­lán 165 kilogramm lucer­namag termett átlagban katasztrális holdanként. A mellette levő kontroll táblán 47 kiló. A rovarok majdnem egészen letarolták. A porozást 20 kiló­gramm Agritoxszal végeztük, június 24-én szélcsendes idő­ben este és reggel. A növény zöldbimbós állapotban volt. Megjegyzem, hogy az ered­mény még nagyobb lett volna, de teljes virágzásban kaptunk többnapos viharos, hideg esőt, ami a magkötést erősen csök­kentette. így is 118 kilogram­mal több lett a termés a po­rozott táblán. Eltörött a mécses Miért csak egykarircacSáf ? A termés pénzben kifejezve: Porozott tábla katasztrális holdanként: 165 kilogramm (kilogrammonként 35 Ft) 5775 forint Porzás díja 49 forint 20 kilogramm Agritox ára 194 forint 5532 forint Nem porozott táblán kataszrális holdanként : 47 kilogramm (kilogrammonként 35 Ft) 1645 forint Bevétel összesen: 1645 forint * A porozott területen mutatkozó terméstöbblet katasztrális holdanként: 3887 forint. ' •%£ -:V vís;.' .......... Eze k a számok világosan mutatják, mit jelent a gépe­sített növényvédelem, csak egy növényre kivetítve pénz­ben. De mi nemcsak a forint értéket látjuk ebben a nagy segítségben, hanem azt a ha­talmas erkölcsi, gazdasági és politikai erőt is, amit képvi­sel, a mi csaknem 500 kataszt- rális holdat kitevő pil­langós vetésterületünk. Majdnem 2000 holdat kitevő gazdaságunkban ez évben is sokféle növényvédelmi mun­kát végzett a növényvédő gépállomás, Németi brigád­vezető irányítása mellett. Több száz holdon végez­tek vegyszeres gyomirtást még kukoricán is. Poroz­tak őszi vetést, burgonyát, répát, gyümölcsfákat és egyéb pillangósokat per­meteztek. Ezeket a munkákat mind [ időben, lelkiismeretesen vé- I gezték jó eredménnyel úgyany- I nyira, hogy a gépesített nö- I vényvédelem nagyüzemi gaz- j daságunk egyik fontos és szerves részévé vált. Ezért a jó munkáért terme­lőszövetkezeti tagságunk ne­vében hálós köszönetünket fe­jezzük ki a Nagytétényi Nö­vényvédő Gépállomásnak, a munkák szervezőinek, végre­hajtóinak. Kérjük a gépállomást, hogy az elkövetkező esztendőben is ugyanilyen jó munkával já­ruljon hozzá gazdaságunk fel­virágzásához. örömmel várjuk a tavasz- szal gazdaságunkban meg­jelenő jól karbantartott, nagyszerű gépeket j és ajánljuk mindenkinek, aki növénytermeléssel foglalko­zik, vegyék igénybe a növény­védő gépeket és azok munká­jával szabadítsák meg kultúr- , növényeinket a gyomok és rovarok rrólliárdjaítöí, hogy ezáltal is nagyobb legyen a termés. • WfÍM Nagyobb a bot, mint én va­gyok, Mit tehetek? Csak sírhatok. Az üzemi tanácsokra vo­natkozó határozat kedvező visszhangra talált üzemeink­ben. Sokat beszélnek róla a műszakiak és a munkások egyaránt. Az első benyomá­sok után most már külön­böző kérdésekkel is találko­zunk, amelyekre természete­sen választ kell adni. A Csepel Autó motorgyá­rában vetődött fel a kérdés: miért csak egyharmadát vá­lasztják az üzemi tanácsok tagjainak? A válasz a határozatból adódik, amely az üzemi ta­nácsok tagságára vonatko­zóan a következőket tartal­mazza: „Az üzemi tanács tagságá­nak kétharmadát az üzemi bizottság által behívott, vá­lasztott szakszervezeti funk­cionáriusok (ÜB-tagok, mű­helybizottsági tagok, bizal­miak) alkotják, egyharmad részét az üzemi dolgozók ter­melési tanácskozásokon vá­lasztják.” A kérdezők nyilvánvalóan úgy értelmezik, hogy az üze­mi tanács tagjainak csupán egyharmad része lesz válasz­tott ember és ezért úgy lát­ják, hogy nem érvényesül kellő mértékben az üzemi demokrácia. De ha még egy­szer gondosan elolvassák a határozat idevonatkozó ré­szét, maguk , is rájönnek, hogy a hivatalból, vagy tiszt­ségüknél fogva részt vevő­kön kívül az üzemi tanács valamennyi tagja választott ember. Hisz az ÜB-tagokat, a mühelybizottsági tagokat és a bizalmiakat a szakszer­vezeti tagság választotta meg, nyilvánvalóan azért, mert megbízik bennük. Üzemeinkben pedig a szakszervezeti tagok vannak többségben. A Csepel Autó­gyár 5200 dolgozója közül például 4000 a szakszervezeti tag. Ezt azt jelenti, hogy en­nek a négyezer dolgozónak a bizalmát élvezik az üzemi tanácsba bekerülő szakszer­vezeti funkcionáriusok. Tehát szó sincs az üzemi demokrácia megsértéséről, mivel a megválasztandó autógyári üzemi tanács tag­jainak sem csak egyharma- da, hanem túlnyomó többsé­ge a munkások által koráb­ban, vagy ezután megválasz­tott ember lesz. Hét ftett alatt sufátaással A sugarak titkai oktal tnefyleket Szőke asszony főzi a forró feketét Abonyban a földműves­szövetkezet éttermében, és méghozzá kitűnő feketét. Ám ha kell, segít a konyhán is, a felszolgálásban is Kígyó tekeredett álmában a nyakára Néhány jugoszláv faúsztató munkás a Lim íolj'ő partján ebédszünet közben lepihent egy bokor tövében. Egyikük, név szerint Bogoljub Iljics, szundikálás közben szoronga- tást érzett a nyakán. Azt gon­dolta, valamelyik társa tré­fálkozik vele. Elkáromkcdta magát, maja átfordult.a másik oldalára és tovább aludt. Ké­sőbb egy társa felébredt és megdöbbenve látta, hogy Il­jics nvaka köré egy két méter hosszú kígyó tekeredett. Fel­ébresztette társait és rövid küzdelem után ártalmatlanná tették a veszedelmes hüllőt. A SZOVJET TÜDŐSÖK vi­lágraszóló eredménye; az egész emberiség érdeklődésének köz­pontjába állították a sugara­kat. Mérhetetlenül fontos az egész emberiség számára, hogy minél pontosabban megismer­jük a világmindenség suga- raitl Tudjuk, hogy vannak lát­ható és, láthatatlan sugarak. Kevés sugarat ismerünk, ki tudná azonban megmondani, mennyi van még, melynek csak hatását tapasztaljuk, de mibenlétét nem ismerjük. Elég. sokat hallottunk a „kozmikus sugaraiéról“ is, mégis koránt­sem tudunk mindent ..róluk, I Egy nagyon érdekes dolgot ér­demes megjegyezni mégpedig azt. hogy míg a rádi ónál hasz­nált „rövid“ hullámok hossza néhány méter, addig a kozmi­kus sugarak a milliméternek tízbilliomod részét teszik csak. A városi világításnál használt közönséges váltóáram hullám­hossza ezer kilométer vagy még több. Minél rövidebb a sugárzás hullámhossza, annál könnyebben áthatol a szilárd testeken is. Végtelen távolból szállnak felénk ezek a kozmikus suga­rak. Létezésük a világminden­ség megfoghatatlafeul nagy méreteit bizonyítja. Minden összefügg ebben a végtelen­ségben. A fény, mely másod­percenként 300 000 kilométert halad, csak évezredek alatt ér hozzánk. A kozmikus sugarak olyan parányi -hullámokból állnak, A bajba jutottak problémái­val való foglalkozás szívet, megértést, főleg pedig na­gyon sók türelmet igényel. Igen, szív kell a kétségbeesett édesanyák megnyugtatásához, megértést kívánnak a bonyo­lult családi problémák és sok-sok türelem kell a lel­kiismeretes, embersegitő, ne­héz munkához. S ezt mind megtalálhatják a Budakalászi Textilművek tanácsra, támo­gatásra szoruló dolgozói Si­mon Istvánná szociális felelős­ben. — Amolyan „mindenes” va­gyok — mondja mosolyogva, amikor benyitunk hozzá. — Szociális problémák, segélye­zések, lakásügy, napközi ott­hon, óvoda, üdültetés, hogy csaik a legfontosabbakat em­lítsem, ezek az én „reszort­jaim’’. • Kisírt szemű fiatalasszony lép be. Zokogástól elcsukló hangon beszél kislányáról, a hároméves kis Magdikéról. A gyerek nyolchónapos korától súlyos beteg, emiatt a fej­lődésben teljesen visszama­radt, még beszélni sem tud. Májusban a szociális bizottság közbenjárására Nyíregyházán A kis Magdin is segítenek... helyezték el eOU gyermekinté­zetben. Innét azonban állan­dóan jöttek a szülőket nyug­talanító levelek: a kislány állapota egyre súlyosabb. Kénytelenek voltak Magdit visszahozni és mqst a beteg kislányra hatéves bátyja vi­gyáz otthon, mert a szülők az- üzemben dolgoznak. Magdi állapota most még súlyosabbra fordult, a szülők azt sem tud­ják. mihez kezdjenek. Simonná megnyugtatja a zokogó anyát és azonnal tár­csáz. — Halló, területi bizottság? — Halló, gyermekkórház? Pillanatok alatt öt-hat szá­mot felhív. Energikus, megal­kuvást nem ismerő hangon beszél. — Nincsen bent a doktor úr? Hívjon azonnal vissza, ha megjön! Üjabb számot keres. — Halló, egy súlyos kis be­tegről van szó, nem érünk rá várni! — Maga pedig szépen men­jen haza — fordul az asszony­hoz — és ha a mentőkre van szükség, telefonáljon be hoz­zám. Az anya megkönnyebbülten búcsúzik, — Délelőtt egy édesanyát vitettünk kórházba. S amíg fel nem gyógyul, négy gyer­mekét mi gondozzuk — ma­gyarázza Simonné néhány lé- legzetnyi szabadidejében. Már­is abba kell hagynia, mert te­lefonhoz hívják. A feladat: helyiséget kell szereznie a dél­utáni szabásztanfolyamhoz. Közben megtelik az iroda, új „felek” jönnek, — Házassági segélyt szeret­nék kérni — mondja a követ­kező. — Maga megy férjhez? — Igen — válaszolja hal­kan a feleségjelölt. — Akkor nagyon sok szeren­csét kívánok — és máris meg­van az aláírás. így megy ez reggeltől estig. A dolgozók egymásnak adják a kilincset, hogy Simonné se­gítsen ezt vagy azt elintézni, szerezzen mosógépet, telefo­náljon ide, vagy oda, békítse \ ki X-nét a férjével, beszéljen \ Y-nal, mert minden keresetét \ elissza. És Simonné mindenkit meg- \ hallgat, mindenütt ott van, ha j kell, veszekszik, ha úgy hozza \ a szükség, könyörög, intézké- \ diik, telefonál, de addig nem \ nyugszik, míg a reá bízott \ ügyet el nem intézte. Tegnap például az egyik\ dolgozó visszaadta üdülési be- \ utalóját, mondván, közbejött \ akadály miatt nem tud Gálya- \ tetőre utazni. Mit lehet ilyen- \ kor csinálni? Simonné keres ; egy dolgozót, aki hajlandó\ üdülésre menni. Igen ám. de \ ez nem olyan egyszerű. Csak\ az mehet üdülni, aki még nem j vette ki a szabadságát és \ rendben van a szakszerve- \ zeti tagsága. Sikerül ilyen \ embert találnia ... — Nagyon szeretem ezt a \ munkát — mondja végezetül, j — Higgyék el, én örülök leg- j jobban, ha valakin segíteni i tudok, raay tehetek valamit \ az érdekében. Üjból csöng a telefon: a kis \ Magdit kórházba viszik. Súlyán Pál í hogy sok billió hullám ‘hossza is csak egy centiméterre rúg. Vegyünk kezünkbe egy gom­bostűt és középen hajlítsuk be, úgyhogy a maga egészében egyetlen hullámvonalait képez­zen. Nos, ha annyi gombostűt raknánk egymás mellé, ahány hullámra a kozmikus sugárnak szükséges van, hogy egy egy- centiméteres vonalat végigfus­son, akkor ezer évig roboghat­nánk éjjel-nappal gyorsvonati sebességgel, amíg a gombostű­lánc végére érnénk. És amikor ez az éterrezgés megérkezik légkörünkbe, akkor már év- tízezredek óta utazott fényse­bességgel a világűrben. A KOZMIKUS SUGARAK olyan parányiak, hogy egysze­rűen áthaladnak minden tes­ten, mintha ott sem volna. Te­hát még a Röntgen-sugaraknál is sokkalta keményebbek, mert azok legalább a csontokon fennakadnak, vagy legalább is a röntgenező orvos védő ólom- kesztyűjén. A kozmikus sugarak ezzel szemben egy New. York-i fel­hőkarcoló mind a hetven eme­letén könnyen áthatolnak és még a pincében is a legvasta­gabb páncélszekrényfalon. Per­sze áthatolnak a koponyacson­ton és agyunkon is, csak ép­pen azt nem tudjuk, hogyan hatnak idegrendszerünkre. A geofizikai év folyamán különösen nagy figyelmet szentelnek a sugárzásoknak, főként a napfolt sugárzásnak. A nap belsejében negyven- millió fokos hőség uralkodik. Ilyen hőfoknál az elektronok rezgése olyan erős, hogy kive­tődnek pályájukról és fényse­bességgel tovaröppennek. RENDES KÖRÜLMÉNYEK között azonban a nehéz gázok oly sűrű köde veszi körül a napot, hogy ezen sem az elekt­ronok, sem más sugarak nem tudnak áthatolni. A napfény, mely földünket éri, nem ma­gának a napnak hanem éppen ezekének az izzó ködöknek ki­sugárzása. Néha azonban olyan nagy robbanások tör­ténnek a nap belsejében, hogy a ködburok szétszakad. A nap felületén óriási kráterek tárul­nak fel, melyekben a föld meg a hold úgy elsüllyednének, mint egy kis kavics a kútban. A napvulkán kiokádott izzó anyaga napfáklyák alakjában lángoszlopként tör a mi-nden- ségbe. Ezek az éterhullám ki­sugárzásaik most már földün­ket is elérik. Ha a föld éppen egy ilyen napkráter irányában áll, akkor a sugarak és elekt­ronok valóságos bombazápora hullik rá. Az elektronokat a föld mágneses sarkai maguk­hoz vonzzák — m kor- bélén* nek légkörünkbe — és így ke­letkezik az északi fény. Az elektronrajok a föld egész elektromos állapotát felfordít- • ják; mágneses viharok kelet­keznek, a üillamos mérőszer­kezetek egyszerre megbolon“ dúlnak s hamisan mutatnak. a rádióvétel elromlik, rossz idő lesz, ciklonok örvénylenek egész országok felett, zivatarok pusztítanak. Az állatok nyug­talankodni kezdenek, a tyúkok rosszul tojnak, a tej megsava- nyodik és az emberek ideg- rendszerében hasonló zavarók lépnek fel mint a fizikusok mérőműszereiben. Mindenki ingerlékenyebb, az erek gör­csösen összehúzódnak, a meg­betegedések és halálozások száma rohamosan emelkedik. Ki tudja, hány olyan házas­ság van, amelyet az évek már aláaknáztak ugyan, de azért mégsem omlott volna össze, ha nem jelennek meg ilyen foltok a nap fényes arculatán s nem robban ki ebben a rossz órá­ban a végső, kegyetlen vesze­kedés? Dr. Fritz Kahn, a világhírű tudós rendkívül érdekes titko­kat tárt fel erről a kérdésről. Munkájából olvashatjuk, hogy a gammasugarak ezerszer hosszabbak, mint a kozmikus sugarak hullámai, mégis igen veszélyesek. A Röntgen-suga­ra k hatókörzetében elhullanak a madarak és az egerek el­pusztulnak. és kétperces maxi­mális erejű besugárzással egy ökröt is el lehetne pusztítani. Furcsa gyűjtés Sidneyben Ausztráliában nincs egyet­len operaház sem. Már hosszú évek óta végtelen viták foly­nak a parlamentben, a sajtó­ban és a közvélemény külön­böző köreiben. A magánkeres­kedelmi vállalatok nem haj­landók beruházási operaház építésére. Ez a vállalkozás nem kecsegteti eredménnyel, a kormány pedig nem rendelke­zik a szükséges pénzösszeggel. Végül is idén határozat'szü­letett a sidneyi operaház fel­építéséről. Ennek az épületnek az el­készítéséhez azonban a legsze­rényebb számítások szerint is milliók kellenek. Ismét foly­nak a viták, ki folyósítsa a szükséges összeget. Időközben Sidney egyik köz­ponti utcájában kőumát he­lyeztek el a felépítendő nem­zeti opera javára történő ada­kozás céljára. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom