Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-21 / 174. szám

*r.*r ML fr <¥Cirtap 1957. NOVEMBER 21. CSÜTÖRTÖK Tenyészlovakat cserélünk Lengyelországgal Jelentős valutamegtakarí­tást tesz lehetővé a lengyel és a magyar, államnak a tenyész- lócsere. Az első megállapodás lebonyolítása most van folya­matban: a közelmúltban len­gyel bizottság járt nálunk, a napokban pedig magyar kül­döttség utazik Lengyelország­ba a tenyészlovak kiválogatá­sára. A lengyelek összesen ti­zenegy tenyészlovat szemeltek ki a bábolnai, a jászberényi, a mezőhegyesi és más méntele­pekről, főleg arab méneket és kancákat. Cserébe angol teli­véreket, leginkább csikókat és kancákat kapunk majd. Megnyílt a képtávíróforgalom Norvégiával A posta legújabb szolgálata, a képtávíró, ismét új kapcso­lattal gyarapodott. Nemrégen indult meg az összeköttetés az Egyesült Államokkal, most pe­dig Norvégiával nyílt meg a forgalom. A képek legkisebb mérete 120 négyzetcentiméter, továb­bítása 156,40 forint. Ennél na­gyobb képek 234 négyzetcenti­méterig 209,60 forintéit küld­hetők. Az új kapcsoltai együtt már 17 országgal tartja fenn a kóptávírófangalmaf a posta. „Ne tessék engem feléleszteni...cc Harmincöt évi házasélrt után mrgölte a feleségét Barátkozás — Nem érzem bűnösnelk ma­gam — kezdte Sáska Balázs bugyi lakos vallomását a Pest megyei Törvényszék dr. Ma­jomé tanácsa előtt. Hatvan éven felüli, őszes. szikár em­ber a vádlott. Ruhája: régi emlék abból az időből, amikor még mások cselédje volt. Nem látszik a külsején, hogy 11 hold földje és 80 000 forintot érő háza van. Egyszerű szavú, értelmes ember. Dr. Majomé ismerteti a vád­iratot, amely szerint a. meg­ölt asszony szülei 40 holdas gazdák voltaik. Sáska Balázs­nak csak négy és fél hold földje van, a többit az asszony hozta. Egy év után már meg­romlott a házasságuk, sokat veszekedtek. Amióta pedig há­zastársi kötelességének nem tudott eleget tenni, az asszony folyton gú­nyolta, kinevette és be sem engedte külön szobájába. Gyakoriak voltak a félté­kenység! jelenetek. Október 9-én is közeledni akart a férj, de az asszony visszautasította. összeszólal­koztak, az asszony a mosogató, rongyot vágta férje arcába, aki gyöngén arcul ütötte, erre újból az arcába vágta a moso­gatóvizes rongyot, amit újabb pofon kísért. Október 10-én reggel a férj békülési szándékkal közele­(jUlm, Színház-, JKuzuha A könyv ünnepe előtt December elsején ünnepé­lyes keretek között nyílik az ünnepi téli könyvvásár, amely íróink, könyvkiadóink nagy seregszemléje lesz. Százti- zenfcét új könyv jelenik meg ez alkalomból, de kapható lesz az elmúlt hetekben meg­jelent mintegy kétszáz könyv csakúgy, mint az esztendő ré­gebbi kiadványai. Összesen közel ezer mű négymillió példánya között válogathat­nak majd a könyv szerelme, sei. Könyvkiadásunk ebben az esztendőben új úton indult el. Bővült a kiadási kör, széle­sebb, merészebb távlatok nyíl­tak kiadóink előtt. Ez meg­mutatkozik az ez évi könyv­termésben. Helyet kapott szá- mos, eddig hallgató író, mint például Németh . László, Kassák Lajos. Kodolányi Já­nos és még többen. Nagyobb figyelmet fordítottak könyv­kiadóink a századforduló és a két világháború közötti idő­szak magyar irodalmára. Ugyanakkor elfoglalta ismét méltó helyét könyvkiadásunk­ban a szovjet irodalom, de he­lyet kapott a haladó nyugati irodalom is. Ebben az esztendőben ko­moly gondot fordítottak ki­adóink a könyvek ízléses kül­sejére. Ezért elsősorban a He. likon Könyvkiadót illeti dí. csérét. Érdekes kiállítást is állítanak össze könyvkiadá­sunk fejlődésének bizonyítá­sára. A Szép magyar könyv című kiállítás egy nappal a téli könyvvásár előtt nyílik s ekkor osztják ki az év leg­szebb könyvedért járó értékes jutalmakat isi. Ebben az esztendőben nem. csak az üzemekben, hivata­lokban, állami gazdaságokban rendeznek majd kiállításókal a könyv ünnepe alkalmából, de a helyi művelődési szer­vek is. Ugyanakkor megszer­vezik az írók és olvasók ta­lálkozóit. Sok városban máris lelkesen készülnek a könyv- bálokra, amelyeknek jövedel­mét a városi, illetve helyi könyvtárák fejlesztésére for­dítják majd. prukner dett az asszonyhoz, áld — mint rendesen — magából kikelve rákiáltott, hogy a belét is ki­ontja. Már előbb megmondta, hogy elhagyja a házat és csa­ládját. Férje kérte, ne tegyen ilyet 35 év után. Az asszony dühbe jött és a kukorica hántoló késsel f-írjébe szúrt, • a combján megsebezte. A férfi kicsavarta kezéből a kést, mire az asszony másk kést kapott fel a konyhában és újból szúrni akart. Sáska Balázst elfogta az indulat és több késszúrást ejtett az asz- szonyon, aki holtan esett ősz- sze. — Eszembe jutott a múl­tam ... — vallja Sáska Balázs a bíróság előtt. — Cselédem­ber voltam. Nem nézett engem semminek. Mindig azt hajto­gatta, koldus vagyok, istálló­ban nevelkedtem. Engem nem szeret, csak az anyja vette rá, hogy hozzám jöjjön feleségül. Eszembe jutott, hogy én sze­rettem őt, de elhagyott és ha­zament. Rokonokat küldtem érte, sőt a papot is, altkor nagynehezen visszajött. Mivel nagyon jártam utána, kezdte 6 viselni „ kalapot, nekem hallgatrvom kellett. — Szomorú sorsomra gon­doltam, arra, hogy nem veit életem. Elszántam magam, fel­húztam az ingemet és a dlsz- nóölökéssel többször megszúr­tam magam. Azután nem tu­dom, mi történt, csak a kór­házban tértem magamhoz. Elmondja még, hogy régebben beteg volt, fáj­dalmakat érzett, kérte az asszonyt, menjenek orvos­hoz, de ő azt válaszolta: — aki eszik, nem beteg — és nem akart elmenni vele, Dr. Abai Frigyes orvos el­mondta, hogy eszméletlenül találta Sáska Balázst, amikor a tragédiához kihívták. Injek­ciót adott a férfinak, aki ezt mondta, amikor magához tért: — Ne tessék engem felélesz­teni ... A többi tanúk: Rugli Bélá­vá, Fazekas László, Vince Sándor, Sáska János, Siklósi Istvánná, Józsa Pálné és Dra- hős Erzsébet szinte egyöntetű­en azt vallották, hogy Sáska Balázs szorgalmas, rendes ember volt, sokat tűrt a felesé­gének. Nem ivott, soha nem volt pénze. Sáska Balázs, a vádlott 24 éves fia elmondta, hogy tart­hatatlan volt a helyzet otthon, anyja nagyon mérges, hirtelen- hairagú, igen fösvény asszony volt, aki még a dohányadagot is kiszabta, hogy három napig elég kell legyen. A pénzt az\ anyja kezelte, mert azt mond- = ta, hogy övé a pénz. Reggeli elvitte a tejet, mire visszatért, § ott találta, halva az anyját és I eszméletlenül hörögve az apját. \ Szereti az édesapját, aki sokat | szenvedett. — Mikor kisgyerek§ voltam, én szedtem neki az ut-1 cán csikkeket. Mindig azt ver-1 te az anyám az apám fejéhez, I hogy szegény fiú volt és őt \ gazdagabb ember illette volna | meg. A másik gyerek. Kovács Fe-1 rencné, Sáska Rebeka szintén § vallani kívánt: — Nem haragszom édes-1 apámra, aki inkább • = tűrt, szenvedett, sohasem kezdett veszekedést. Anyámnak rögeszméje volt, hogy apám nőkhöz jár. Mindig azt mondta anyám, hogy ha meghal, az édesanyja mellé temessék, ne a férje mellé. Anyám erőszakolta, hogy a fél ház az övé legyen, de apám a két gyermekre íratta. A bíróság a bizonyítási eljá­rást befejezte és « vádlott el­meorvosi szakértői vizsgálata céljából a tárgyalást elnapol­ta. — Sz — riiiuuMiimiiMiniiKmimmttinmtiumiiHitmHimtiimtiiMitinuHiiimiiiMniiifiuMitimfiitminiiiiifitiiimimiimiiiMtiimHtttiiii Helyes pedagógus-kezdeményezés Dunakeszin A Dunakeszi II. sz. Álta­lános Iskola két termében na­gyon kedves kis rögtönzött műsor után zene és tánc köz­ben ismerkedtek a szülők és pedagógusok. Megható volt szemlélni azt a közvetlen kap­csolatot, amely a szülő és ne­velő között minden hivatalos forma félretétele mellett ki­alakult. A legfélénkebb szülő is bátran és közvetlenül be­szélgetett és érdeklődött gyer­meke előrehaladásáról, de ha­sonlóan a pedagógusok állan­dóan a szülők között forogva, mindegyikhez volt egy-két kedves szavuk. Ezért köszönet jár a II. sz. iskola tantestületének és szü­lői munkaközösségnek, mert a kezdeményezők ők voltak. if j. Vincze József StUépcsztö szárnak az eu*&eci tcstcál: Másodpercenként tízmilliárd vérsejtet termel szervezetünk Ismerd meg magadat — hangzott a klasszikus mondás. Valóban, ha alaposan meggon­doljuk, nagyon keveset isme­rünk önmagunkból. Testünk­nek számtalan olyan része van, amelyik a legnagyobb ti­tok a laikus ember számára. Nemcsak érdekes, de sok­helyen egyenesen izgalmas be­lelapozni a nagy tudósok munkáiba, ahol feltárják a bennünk élő titkokat. A világ egyik legnagyobb tudósa, F. Kahn nagyon sok anyagot tár elénk. Ha könyvét kezünkbe vesszük, szinte alig lehet le­tenni. Kit nem fog meg az első pil­lanatban: tesiünk nagyobb része tengervíz! Nem kevesebb, mint hatvan százalék víz van bennünk. (Az okosokban is, nehogy valaki azt higgye, csak a vízfejűek­ÉNEKESBŐL - FILMSZÍNÉSZ ;hiniiiiiiiiiiiiiii!tiiiiiiimiiiiiimiiiiiimiiiiitmiiuimu!iiiiiuuiiiiiiiiimiii!imiiiiiuiniititmifiiiiiii!itiii<iiiiiiiutiniiittmiittii!iHiiii!':= KICSI SZIVEM Az olasz származású Anna Marin Alberghetti mozgalmas pályafutásra tekinthet vissza. Tizenhárom éves korában csodagyermekként kerü't New Yorkba, s mint koloratur- szoprán énekesnő aratott hatalmas sikert a New York-i Camagie Hall koncerttermében. Európai hangverseny- turnéja után fedezték fel a film számára. Első fi'mjében a híres énekes, Bing Crosby partnere volt tietek a kör­úton, meg kell áll— nőm, mert a szí­vem oly gyorsan ver, hogy fulla­dást érzek. Gyor­san az orvoshoz. Szín: orvosi ren­delő. Én (fekszem, izgatottan várom a vizsgálat ered­ményét). Orvos (rámnéz, szemében aggoda­lom, megszólal): azonnal jönnek a mentők, viszik a kórházba, a szíve makacsolta meg magát. (Injekciót ad.) Én (érzem, hogy zsibbadok, zúg a fejem. A szívem őrülten ver. Meg­szólalok): Nem szégyened magad? ötvenegy évig megvoltunk egy­mással, most őrül­tél meg, amikor a legtöbb dolgom lenne? Szívem: Hozzám szólsz? Igen7 (Haragosan dob­ban.) Hát tudd meg, ezt nem le­het csinálni, aljait te vághezvittél! Én (dühösen): Mármint ’ én? Folyton miattad volt bajom az életben. Mindig miattad szidtak. Miattad nősültem többször. Nem te kezdtél heveseb­ben dobogni egy- egy szép nő lát­tán? Szívem: Hát ez szemtelenség. Én csak a reflexek végső kicsengése­ként dobogtam erősebben. (Kia­bálni kezd): Félix! Én: Mi az a Félix? Szívem: Szem- ideg. Én Félixnek hívom, Félix (élénken jelentkezik): Itt vagyok. Mi kell? (Ketten magyará­zunk, végre meg­érti a helyzetet.) Fogd már be a szád. (Ez nekem szól.) A szívnek igaza van. Ha egy nőt megláttál, rögtön futni kezd- tel utána. Velem néztél, a szíved­del futottál. Tu­dod hányszor pa­naszkodott a szí­ved, hogy nem bírja ezt az ira­mot? Még én sem győztem szemmel, hát még ő hogy győzte volna vérrel, pit­varral és kamrá­val! Én (megsemmi- sülten hallgatok): Jó, jó igazatok van. Többet nem nézek nőre, a fe­leségemen kívül. Kórházi ágyon ébredek fel. Jól érzem magam nyugodt vagyok. Nyílik a kórterem ajtaja, nagyon szép szőke ápoló­nő lép be. Hoz­zám jön, fölém hajol, megkérde­zi: — Hogy érzi magát? Én (lelkesen vá- i laszolok): Ha ma- ; gát látom, máris i jobban. (Mélyen i szemébe nézek. A ! szemidegek mű- j ködni kezdenek) j Szívem (nagyot ; dobban): Már I megint kezdi. (He- \ veseboen ver.) j Szemideg (le- j mondóan): Javít- ! hatatlan. \ Kalmár Pál j ben!) Meglepő, hogy az emberi testben levő víz összetétele csalknem teljesen azonos a tenger vizével. A konyhasó 80 százalékban, a mészsók és ká­liumsók 4—4 százalékban és két százalékban magnéziumsó van bennünk. A tengervízben 10 százalék a magnéziumsó. A magyarázat? Minden élet a tengerből ered és a földtör­ténet őskorának legnagyobb része a tengerben zajlott le. Van olyan tudományos felfo­gás, hogy minden életműködés a sóoldatok elektromos erőinek működésére vezethető vissza. Sós a vérünk, a könnyünk, a gyomornedv, sőt a vizelet is. A 40 fokos meleg testnedvben kitűnően megélnek a trópusi tengeri állatok. Az emberi testben a folya­dék állandóan kering, akár­csak a tengerben. A test fo­lyadékaiból öt liter a vérerek­ben kering, a hajszálerek fa­lain átszivárog némi nedv. és ez már mint szövetnedv foly- dogál a sejtek között. Testünk I sejtjeit mindenütt nyirok 1 mossa körül, színe nem vörös. ! hanem átlátszó. Éppúgy ke- I ring a szervezetben, mint -a j vér. Az emésztőmirigyek na- \ponta tíz liter nedvet folyat- \ nak a bélcsatornába, éz keve- \ redik össze a táplálékkal. Ennél sokkal érdekesebb a I vér. Elsősorban azt érdemes I megjegyezni, hogy a csontvelő ; termeli a vérsejteket. A vörös- i vérsejt, amíg a csontvelőben j nyugszik, igazi sejt. Magja is I van. Él. Ha már átkerül a i véráramba, elveszti a magját, i szerkezeti finomságait. A kis ■ plazmalapocskávak már nincs l más féladata, minthogy a tü­dőben oxigént vegyen fel, ezt \ a szőttetekben becserélje szén­savra, majd a tüdőben megint megtelik oxigénnel. Megszámlálhatatlan a vér- i sejtek száma. Minden köbmilliméterben ötmillió van. Az ember testében ke­ringő öt liter vérben 25 billió vérsejt úszik. Ha a sejteket egymás mellé fektethetné va­laki, akkor négyszer érnék kö­rül a földet, a testben az a feladatuk, hogy oxigént szál­lítsanak. Vérünk egynegyede állandóan a tüdőben tartózko­dik, mégpedig a légkamrák­ban, ez azt jelenti, hogy 1000 négyzetméternyi vérsejtfelü- let érintkezik állandóan a sza­bad levegővel. Persze, ez nem egy sík területen fekszik, ha­nem mint egy futószalag, a vérkeringéssel halad át a tü­dőn. Minden másodpercben kétbillió vérsejt folyik tovább a szívből a tüdőbe, vagyis minden másodpercben 300 négyzetméter felületű sejtszö­vet szállít friss oxigént a szer­vezetnek. Az is nagyon érdekes, hogy a vérsejt vörös festékkel telt anyag, amelynek az a tulaj­donsága, hogy nagyon erősen vonzza a levegő oxigénjét Minden cseppje pontosan hat- vanszor annyi oxigént tud fel­venni, mint amennyi ugyan­akkora térfogatú levegőben van. A vörösvérsejt tehát 60 atmoszférás nyomású gáztarfály A természet bölcsességét bi­zonyítja, hogy minden lény­ben annyi vörös vérsejt van, amennyi oxigénre van szüksé­ge. A hidegvérű állatoknak kevesebb, a melegeknek több, mert az erősebb fűtéshez több oxigénre van szükségük. Ki tudja például azt, hogy az alföldön lakóknak keve­sebb vérsejtre van szükségük, ha pedig az alföldi ember a magasabb hegyekbe költözik, gyorsabban és mélyebben kell lélegeznie, sőt vörös vérsejtjei is megszaporodnak, mert több oxigént kell szállítani a test­be. Az a városlakó, aki a nya­rat magas hegyvidéken tölti, legalább egybillió vörösvérsejt- tel gazdagodik. Az is nagyon izgalmas, hogy vörös vérséjtünk húsz nap alatt elpusztul, tehát a szerve­zetnek minden 20 napban új 25 billió vérsejtet kell pótol­nia, azaz másodpercenként több mint tízmilliárd vérsej­tet termel. Ha a csontvelő nem képes elegendő vörös vérsej­tet termelni, beáll a vérsze­génység. A fukarság világrekordja Martin Clackslone, losangg- lesi lakos messze földön híres fukarságáról. Ez a tulajdonsá­ga most házaséletét is felborí­totta. Felesége ugyanis, több évi házasélet után, válópert indított ellene, szinte elvisel­hetetlen fukarsága miatt. Bí­rósági beadványában egyebek között arra is hivatkozott, hogy lakásukban férjének ki­fejezett utasítására csak a vil­lanyégők elf ordításával gyújt­hatta meg, vagy olthatta el a villanyt, hogy ne kopjtm a vil­lanykapcsoló.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom