Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-19 / 172. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! wCirlap Z M S Z M,P P £ $ T MEGY £ ./. B IZ'O T T S Á G A t 5 A ' M £ G V'£ l ' T Á'Ü Á C S ' [ A/ j ..A RITKA JUBILEUM p^gffiygpsss^nnnnnnnriiiirinrnrnM = L ÉVFOLYAM 172. SZÁM ÁHA 5$> FILLÉEt 1957. NOVEMBER 19. KEDD l:iiitittiiiiiiitiiiiiiiii!tiiiiiiiiii>iii>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiffiiiiimti»i«iiiiitimiiiiiiiiiiii:i;aiiiiiiiiiiiiititiiitimniiiiiitiii Megró lasz tóttá k f a Hazafias Népfront jelöltjeit \ November 17-én részleges tanácstagi választások | | zajlottak le Pest megyében. A részleges tanácstagi vá- I 1 lasztások 127 községet, illetve várost érintettek a me- | | gye területén. A választóurnákhoz járult e napon 1 | 92 243 választópolgár. 8 megyei, 38 járási, 17 városi és | | 551 községi választókerületben került sor a megürese- 1 | dett tanácstagi helyek betöltésére. A választási jegy- | | zőkönyvek értékelése szerint a megyei választókerü- § | letekben 98,4 százalékos, a járási választókerületek--| 1 ben 97 százalékos, a városi választókerületekben 99 | | százalékos, a községi választókerületekben 97 százaié- | | kos választási eredményt értek el, vagyis a leadott 1 I szavazatok közül ilyen százalékban szavaztak a vá- | 1 lasztópolgárok a Hazafias Népfront jelöltjeire. A vá- | | lasztás eredményének megfelelően a törtei—nyárs- \ | apáti megyei választókerületben Arató Jenő, a nagy- 1 1 kátai megyei választókerületben Szabó Sándor és Má- § 1 té József, a bénye—gomba—kávai választókerületben 1 | Nagy Elemér, a mende—úri választókerületben Fa- \ | zekas Sándor, a pilisi megyei választókerületben Ko- 1 1 vács Antalné, a bugyi—sári választókerületben Szabó § | Elemér, a tatárszentgyörgy—táborfalvi megyei válasz- § § tókerületben Megyeri András került be a megyei ta- | 1 nácsba. i..ttniiMiifinfmtiiiuiiiiimii!iiiiuuiiiiiiiimiitiiiimiimiiiiiit!ii!iiiiiiiiitiiiiiiMiiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiutfttiiiiiiiiimi>3 Az atommozdonyokkal folyó kísérletek legújabb eredményei ban a nagy 3—4.5 méteres nyomtávú sínpályák felelnék majd meg. T|- u-nEZtT •) 1. Marosán György előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiájának | harmadik előadását hétfőn este tartották a Néphadsereg Köz- 1 ponti Tiszti Házában. Az előadáson megjelentek: Fehér Lajos, | Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ko- § mócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja. Kállai Gyula megnyitó szavai után Marosán György, az | MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizott- § ság első titkára tartott előadást „A párt és a tömegek kapcso- § laténak néhány kérdése“ címmel. Befejezte kétnapos tanácskozásét az országos nőkonferenck Foto: Szurok János A világ vezető hatalmai igen komolyan foglalkoznak a vasutak atomenergiával történő meghajtásának problémájával. Az NDK szaksajtója a világszerte folyó igen előrehaladott kísérletekről érdekes és figyelemre méltó adatokat hozott nyilvánosságra. Ezek szerint az atommozdonyok hasznos teljesítménye 6000—8000 lóerő, míg súlyúk túlhaladja a 300 tonnát, melyből 200 tonna a rádióaktív sugárzástól védő berendezés lesz. Tengelynyomásuk 23 tonna. Sebességük — a mozdonyhoz méretezett hatalmas kocsikból álló szerelvénnyel jóval 100 kilométerlóra feletti. A szakkörök véleménye mindjobban arra mutat, hogy az atommozdonyok gazdaságos üzemeltetése céljából legjobTegnap befejezte tanácskozásait az országos nőkonferencia. Vasárnap folytatták a beszámoló feletti vitát, amelynek során felszólalt Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. A küldöttek megválasztották a végrehajtó bizottságot. Tagjai: Erdei Lászlóné, az Országos Nőtanács elnöke, Ortutay Zsuzsa, az Országos Nőtanács titkára, Scherczel Lajosné munkásnő, Makoldi Mihályné pedagógus, Móricz Virág írónő. Péter Jáno&né háziasszony, Du- binczi Gergelyné parasztasz- szony alelnökök, Vass Istvánná, a Hazafias Népfront titkára, Szendi Ferencné parasztasszony, dr. Lapu Irén orvos, Kovács Dezsőné pedagógus, | Farkas Jánosné eíárusítónő, | Mohai Györgyné háziasszony, í Mogyoróssy Júlia bíró, Nagy f József né könnyűipari minisz- f tér, Kovács Judit, a Nők Lapja [ főszerkesztője, Bodonyi Pálné, [ a Budapesti Nötanács titkára, ! Bugár Józseíná, a SZOT tit- | kára, Szabó Kálmánná, a I SZŐ VOSZ igazgatósági tagja, [ Sebestyén Nándorné. a Haza- j fias Népfront művelődési ősz- \ tályának helyettes vezetője, j Nyíró Istvánná munkásnő. ■ —i ■ ■ A Érdekes előadássorozat a ceglédi ÉTIT programjában A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ceglédti szervezete gazdag változatos őszi programot biztosít n város művelődni, szórakozni vágyó lakosságának. A közelmúltban például értelmiségi ankétot rendezett; ezt követte az elmúlt héten megtartott első klubest, Balázs Tibor megyei levéltáros és Nagy Marianne előadóművésznő közreműködésével; November 19-én, kedden indul meg a TTIT Szabad Akadémia előadássorozata, amely iránt máris nagy az érdeklődés. Az első előadássorozatot ,,Szülőknek a nevelésről“ címmel tartják, kéthetenként. Az előadás érdekességét fokozza, hogy a pedagógusok felajánlották: minden pedagógiai előadást színvonalas kultúrműsorra! — zene-, szavalat- és énekszámokkal — egészítenek ki. Az előadások után tanácsadással Is szolgálnak a megjelent szülőknek. aiiaiaaatiaaaaaaaaaiiiaaaaiai«aauutlMaiaiailt*tl«ltBtaaa:lf IIMIaltltl Ilii tilt A Hazafias Népfront megyei irodáján hétfőn délelőtt értekedet volt s járási elnökök és titkárok részvételével. Nagy Elemér megyei titkár ismertette a népfront országos tanácskozásának határozataiból eredő feladatokat, amelyeket a közelmúltban tartott országos értekezleten vitattak meg a megyei elnökök és titkárok. Nagy Elemér bevezetőben foglalkozott az időszerű kül- és -belpolitikai kérdésekkel, majd részletesen ismertette az országos értekezleten elhangzottakat. Elmondotta, hogy általános tapasztalatok szerint A visegrádi tanács elnöke Elutazott a Szovjetunió kormányküldöttsége Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága póttagjának vezetésével, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségei alkalmával látogatott el hazánkba. H Hétfőn reggel elutazott Budapestről a Szovjetunió kormányküldöttsége, amely P. T. Koitiarpvnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökhelyettese, a I Mi lesz a kakuesi iskolával? at tanterme van a községnek. Bizony ez a hat tan- | terem igen-igen kevés, de még kellemetlenebb, | hogy ez is öt épületben helyezkedik el. A kakuesi tantes- | tület elhatározta, hogy ők segítenek valahogy a bajon: | akárhogy is, de iskolát építenek. Volt egy régi malom a | faluban, azt a lakossággal együtt társadalmi munkában | lebontották és így meglett az iskola építéséhez a legszük- | ségesebb építőanyag. A gyalogmunka mellett még 120 | fuvart adnak a községbeli gazdák. Kulcsár Ödön igaz- | gató addig kilincselt a járási és községi tanácsnál, amíg | 30 ezer forint anyagi támogatást is sikerült szereznie. A | terv szerint a meglevő kéttantermes iskolához építenének | még három nagy tantermet, így lenne egy új, öttantermes 1 szép isko'ájuk. A különálló tantermekből kettőt megtűr- | tanának, a másik kettőből pedig óvodát, illetve tanítói | lakást csinálnának. Milyen szép, lelkesítő elhatározás ez! Lelkesedik is | érte az egész Kakucs, lelkesednek a járási tanács és párt- | szervek is, csupán a megyei tanács művelődési osztálya | maradt érzéketlen. Arról nem is szólunk, hogy egy ilyen | alulról jövő kezdeményezést kitörő örömmel, háromszoros | hurrával illene fogadniok, hanem most már súlyos anya- | giak játszanak közre és követelik a mielőbbi intézkedést. | Kakucson ugyanis nem tudják megkezdeni az építkezést, | mert nem intézte el az építési engedélyt a megyei műve- | lődési osztály. Pedig, ha hamarosan nem tudják e’kez- | deni az építkezést a kakucsiak, tönkremegy a 18 ezer fo- | rint értékű összegyűjtött1 cementjük. Kérdezzük: ki vál- | latja majd akkor a felelősséget? — Sz-e — Siniiit111111111111111111111111111111111111ii llllllllllllllUIIIIHllllUIIIIKIIIIIIIIIIIlIflIllllllllllllllllllllllllllllllllltltlKllllllllllllllllllllllltlIlllF Száraz János elvtárs megbízott tanácselnök. A dolgozók sok-sok példát mondanak el munkájáról: — A visegrádiak régi vágya, hogy községüket üdülőhellyé nyilvánítsák. Száraz elvtársnak végre most sikerült kijárnia. Ezentúl minden üdülővendég után naponta két forintot kap a község. így sok tízezer forintot fordíthatnak majd Visegrád fejlesztésére. — A községben rendkívül rosz- szak a lakásviszonyok. Az üdülőket — érthető — nem adhatják át lakásoknak. Van azonban ott hat olyan üdülő, amelyet évente csak egy-másfél hónapig használnak. Ezek alkalmasak lennének 20 család befogadására. Száraz elvtárs eddig sok soviniszta, bürokrata „minisztériumi érdekbe“ ütközött. Mégis az egyébként roppant szerény, egyszerű ember kitartóan harcol, nem enged az igazából. Az .sem készteti visszavonulásra, hogy most már a Minisztertanácshoz utalják az ügyet... — A húsboltnak olyan vezetője volt, aki ahol tudta, ott károsította meg a dolgozókat. Mondják is az asszonyok, amióta Száraz elvtárs új boltvezetőt helyeztetett ide, „olcsóbb“ lett a hús Visegrádon. Nem csupán 23 forintért lehet már a marhahús kilóját kapni, hanem 19-ért is ... — Láttak-e már olyant, hogy valahol nem zúgolódnak a dolgozók a tagosítás miatt? Hát Visegrádon nem zúgolódnak. Ügy oldották meg, hogy %enkit ne érjen károsodás... Észrevettem„ hogy beszéd közben a VB titkárával, Dobri Imre elvtárssal sokszor összevillan a szeme — s így is megértik egymás gondolatát. A pártszervezetre is jó néhányszor hivatkozott .— együtt dolgoznak. Az Alkotmány Tsz-ben is sokan emlegették nevét .. j Ilyen Száraz János elvtárs. Apró mozaikok, hírek összeállítása Visegrád életéből. Kibontakozó tervek. Visegrád jövője — ez az ő arcképe. Nem is tudok többet róla. Nem érdeklődtem az életrajza után. Nem tudom, hány éves, mióta párttag, ki volt az édesapja. Csak annyit tudok, hogy munkásember volt és az ma is. Egyszerű munkása Visegrád községnek. Alig tíz hónapja él itt, alig tíz hónapja megbízott tanácselnök és máris úgy beszélnek róla: „miért is nem tíz évvel ezelőtt kerüli a község élére“. Ez a „bizonyítvány“ pedig minden életrajzi adatnál ékesebben szól. S. A. növekszik a népfront tömegmozgósító szerepe. Ennek a párt és a kormány nagy fontosságot tulajdonít A párt egyébként minden eszközzel támogatja a népfrontot hiszen az a párttagok és pártonkívü- liek szövetsége, közös mozgalma. Ebből következik, hogy a pártnak iképviseltetnie keli magát a mozgalomban, vagyis a pártfogóknak is részt kell venniük a népfront munkájában, sőt pártcsoportokat kell alakítaniuk. — Az országos értekezlet számos olyan gyakorlati, szervezeti kérdést tisztázott — — folytatta Nagy Elemér — amely elősegíti a népfront aktíváinak tisztánlátását. Ilyen kérdés volt például az. hogy hol szervezkedjen a népfront’ Semmi esetre sem az üzemek ben — mint ahogy ezt itt-ot* javasolták — mert ott csak a munkásokat tömörítené magában. Márpedig a népfront egyik legfontosabb feladata a nemzeti egység megvalósítása. Erre pedig csak akkor képes, ha a lakóterületeken dolgozik, egyesítve magában » legkülönbözőbb foglalkozású dolgozókat, — Másik ilyen kérdés az volt, hogy ki vehet részt a népfront munkájában? Az ér tekezlet ezt is tisztázta, meghatározva azt a három alar> elvet, amelyet minden nép front-aktiváfól megkövetel hetünk. A három alapelv a kö vetkező: a népi demokrácia hív» legyen, a szocializmus építésének a híve legyen, s a béke híve legyen. Ha valakinek az eszköz, vagy az ütem kérdésében eltérő r véleménye a párttagokétó1 attól még részt vehet a mozgalomban. De ebben a három alapvető kérdésben nem tehe tünk engedményeket! Minder becsületes embert várunk, d«> nincs helyese népfrontban az osztályellenségnek, s a „kimosakodott” ellenforr odaírná roknalk, akik egy évvel ezelőtt fegyverrel harcoltak a néphatalom megdöntéséért. A legfontosabb tisztázatlan kérdés az volt. hogy szervezet, vagy mozgalom legyen-e a népfront? Az értekezlet részvevőinek az az álláspontja, hogy mozgalom legyen! Nem lenne helyes, ha egy évvel az ellenforradalom után szervezetet alakítanánk a népfrontból, tagkönyvvel, tagdíjjal, mert ezáltal 'könnyen az ellenséges elemek gyűjtőhelyévé válhatna. Ha mozgalom marad, úgy csak azok vesznek részt munkájában, akik önként, áldozatkészségből vállalják a feladatokat. Nincs szükség külön népfront-programra sem, mert a mi mozgalmunk tartalmát éppen a párt és a kormány programjának végrehajtására való mozgósítás képezi. Szeretnénk viszont, ha a népfront a legszélesebb vitafórummá válna, ahol célszerű, előrevivő vitákkal teremthetjük meg a közvélemény formálásának őszinte légkörét; Országépítő ügyekben kell vitát indítanunk a mozgalmon belül, vigyázva arra, hogy el. lenséges nézetek ne hódíthassanak ! — Vannak aztán olyan kérdések is, amelyeket a gyakorlati munka során, még ezután kell megválaszolnunk. Ilyen a népfront viszonya más mozgalmakhoz, tömegszervezetekhez, például a Nőtanáes- hoz, KISZ-hez, a földműves- szövetkezethez, MSZBT-hez, KIOSZ-hoz, TTIT-hez stb. Ilyen a népfront és a tanácsok viszonya, amelyről már most le kell szögeznünk, hogy nem parancsolgató, hanem csakis mellérendelt lehet! Politikai feladatunk — a tömegeket megnyerni a párt politikájának — egyébként azt is előírja számunkra, hogy segítsük a tanácsok tömegszervezetté való válását, támogassuk a szocialista építést falun és városon, ezen belül tehát a tsz-mozgal- mat, s kísérjük figyelőmmel társadalmunk megoldásra váró problémáját — fejezte be beszámolóját Nagy Elemér. A beszámolót vita követte. Hetven esztendővel ezelőtt lépett színpadra Bérczy Gyula, Márkus Emilia, Újházi Ede, Bajor Gizi egykori partnere, Shakespeare és Moliére hőse. A fiatalok bizonyára nem ismerik ezt a nevet, de a magyar művészvilág nemcsak ismeri a 86 esztendős Bérczy Gyula bácsi nevét, hanem tiszteli és becsüli művészetét. Az Odry Árpád színészotthonban ünnepelték a 70 éves évfordulót. Az otthon lakói, a Művelődésügyi Minisztérium, a szakszervezet és a kollégák, tanítványok nagy szeretettel vették körül a fehérhajú, kedves arcú Gyula bácsit. S akik nem jöhettek el az ünnepségre, azok táviratban és kedves csomagokkal köszöntötték. Honthy Hanna, Bulla Elma, Rózsahegyi Kálmán, Salamon Béla és a többiek megemlékező sorait és ajándékait kora hajnalig hozta a postás. Az ünnepi köszöntők után Bérczy Gyula csak ennyit tudott válaszolni: — Errc a. sok kedvességre most nem találok szavakat, de ígérem, a 75 éves jubileumomon sokkal többet fogok mesélni. niiiiiimiiiiiiiiiiimniminMiHiiiiiiiiininiimii,i,imi||lm,„„„l„„„ll|lllll|u(||Ml|„|,H|,||(„(t||„|||||1||||nt||||1(H||n Tanácskozás a nepfront-mezgalotn legfontosabb feladatairól
