Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-17 / 171. szám

älECVEI ^űrlap 1957. NOVEMBER 17. VASÁRNAP As üzemi tanácsokról (Folytatás az első oldalról) létén, valamint a kereskede­lemben (beleértve a raktározó és készletező vállalatokat is.) II. Az üzemi tanácsok hatásköre O Az üzemi tanácsoknak ellenőrző, véleményező és döntési jogkörük van. © Az üzemi tanács ellen­őrzi a vállalat gazdasá­gos működését, ezen belül a) a termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi esz­közök és a munkaerő tervsze­rű felhasználását. b) a műszaki fejlesztés fel­adatainak végrehajtását. c) a minőségi ellenőrző szer­vezet működését, d) a munkafegyelem meg­tartását, e) a társadalmi tulajdon vé­delmére hozott rendkelkezések végrehajtását. O Az üzemi tanács véle­ményét ki kell kérni az alábbi ügyekben: a) a minisztérium keretszá­mai alapján elkészített válla­lati tervjavaslat, b) a vállalat saját eszközei­ből, illetőleg a rövid lejáratú hitelekből történő beruházá­sainak meghatározása, vala­mint a felújításokra szánt ösz- szegek felhasználása c) a meghatározott vállalati szervezeti felépítéa és munka­rend módosítása, d) a főbb bérezési formák ki­alakítása, e) az alkalmazotti létszám meghatározása, f) a nagyobb jelentőségű újítások és találmányok beve­zetése, g) a mérlegbeszámolóból adódó feladatok. © A vállalat igazgatója, illetőleg az üzemi bi­zottság olyan kérdésekben is kikérheti az üzemi tanács vé­leményét, amelyre nézve a je­len határozat 7. pontja ezt nem írja elő. O Az üzemi tanács dönt az alábbi kérdésekben: a) A vállalati nyereségré­szesedés felosztásának irány­elvei, b) a Minisztertanács — SZOT vándorzászlóval, 'lletve az élüzem címmel járó pénz­jutalom összegének felosz­tása, c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása, d) az igazgatói alap szociá­lis és kulturális célokra for­dítható részének felhasználá­sa. e) a munkaruha elosztása, a törvényes rendelkezések ke­retén belül, f) külön jogszabályok által hatáskörébe utalt kérdésekben. Az üzemi tanácsnak ha­tásköre keretei között hozott döntéseit az igazgató köteles végrehajtani. Az üzemi tanács olyan ha­tározatának végrehajtását a) amely jogszabályt sért — vagy b) amelynek meghozatalával hatáskörét túllépte, az igazga. tó köteles megtagadni. III. Az üzemi tanácsok kötelezettségei O Az üzemi tanácsok kö­telessége, hogy a) munkájuk során a válla­lat gazdaságos működéséhez a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával a vállalat igaz­gatójának segítséget nyújtsa­nak, b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat, c) őrizzék és védjék a társa­dalmi tulajdont, d) segítsék személyes példa- mutatással is a munkafegye­lem megszilárdítását, e) határozataikkal, javasla­taikkal elősegítsék az üzemi demokrácia kifejlesztését, © Az üzemi tanács tagja a tanácstagsággal járó hunka során tudomására ju- fott, illetőleg birtokába került Illám- és hivatali titkokat kö­teles az államtitok, illetőleg a livatali titok büntetőjogi vé­lelméről szóló rendelkezések izerint megőrizni. IV. Az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása, jogállása és a tanács­tagság megszűnése © Az üzemi tanácsok megalakításáról az üze­mi bizottságok gondoskodnak. Az üzemi tanács 15—121 tag­ból áll; e kereten belül az üze­mi tanács tagjai számát az Üzemi bizottság határozza meg. Az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke. a) Az üzemi tanács tagságá­nak kétharmadát az üzemi bi­zottság által behívott, válasz­tott szakszervezeti funkcioná­riusok (ÜB-tagok, műhelybi­zottsági tagok, bizalmiak) al­kotják, egyharmad részét az üzemi dolgozók termelési ta­nácskozásokon választják. b) Állásuk, illetőleg tisztsé­gük folytán tagjai az üzemi tanácsnak — a vállalat igazgatója, fő- mérnöke (főágronómusa), fő­könyvelője, a vállalati MSZMP titkára. KIS7-titkára. O Az üzemi tanács tag­jává — szakszervezeti tagságra való tekintet nélkül — csak olyan büntetlen elő­életű, a dolgozó néphez és a népköztársaság alkotmányá­hoz hű jelölt választható meg, aki legalább két éve a válla­latnál dolgozik. . © Az üzemi tanács tag­jait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyen­ként tartott termelési tanács­kozásokon az üzem dolgozói választják két évi időtartamra. Egy-egy üzemrész, műhely, te­lep az ott dolgozók számará­nyának megfelelően az üzemi bizottság által megállapított számban választ üzemi tanács­tagokat Megszűnik a választott tagok üzemi tanácsi tagsága: a) a megbízatás lejártával, b) a munkaviszony megszű­nése, c) a tisztségről való lemon­dás, d) az összeférhetetlenség megállapítása, továbbá e) visszahívás esetén. Az üzemi tanácsnak nem választott tagja tanácstagságát csak abban az esetben veszti el, ha megszű nik az a tisztsé­ge, vagy állása, amelynek alapján az üzemi tanácsnak tagjává vált. Az üzemi tanács vá­lasztott tagjait ugyan­az a jogvédelem illeti meg, amit a Munka Törvénykönyve az üzemi választott szakszer­vezeti vezetőknek biztosít Minden politikai, gaz­dasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatar­tás. amely ellentétben, áll a dolgozó nép érdekeivel, össze­férhetetlen az üzemi tanács tagsággal. Az összeférhetetlen­séget az üzemi tanács állapít­ja meg és ezzel egyidejűleg az üzemi tanácsi tagság megszű­nik. összeférhetetlenség megálla­pítása nélkül az üzemi tanács tagiét csak választói hívhatják vissza. A visszahíváshoz két­harmad szótöbbség szükséges. Az üzemé tanácsok működése Az üzemi tanács a szakszervezet irányítá­sa alatt működik. Az üzemi ta­nács tevékenységét ülésein fejti ki. Az üzemi tanácsot © szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hív. ni. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha tag­jainak kétiharmadrésze meg­jelent. A tanács döntéseit szó­többséggel hozza, döntéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. ® Az üzemi tanács műkö­désével kapcsolatos ügy­viteli kérdésekben az üzemi bizottság intézkedik. Az üzemi tanács műkö­déséről a dolgozókat rendszeresen tájékoztatni kell. VI. © Vegyes és záró rendelkezések © © Az üzemi tanács tagját az üzem többi dolgozó­jával szemben semmiféle anya­gi előny nem illeti meg, de a tisztség miatt hátrányt sem szenvedhet. Jelen határozat rendel­kezései nem érintik az üzemi bizottságok egyéb jog­szabályokban előírt jogait és kötelességeit. az elsőízben Jelen határozat alapján sőízb íll m © 1958. március 1-ig üzemi tanácsokat á kell megválasztani. A jelen határozat kihir­detése napján lép ha­tályba. Végrehajtásáról az iparág sajátosságainak figye­lembe vételével az illetékes szakszervezetek központi veze­tőségei, az illetékes miniszter­rel egyetértésben gondoskod­nak. KÄDÄR JANOS s. k„ a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke SOMOGYI MIKLÓS s. k., a Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országos Szövetségé­nek elnöke Idöfárásjclcntés Várható időjárás vasárnap es­tig: Felhős, párás, ködös idő, he­lyenként ködszitálással. Gyenge légáramlás. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 4—7 főik között. A nőmozgalom időszerű kérdéseiről tárgyalt az országos nőkonferencia Tegnap délután az ország­gyűlés kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Nőik Országos tanácsa által össze­hívott kétnapos nőkonferencia. A hatalmas termet színültig megtöltötték a magyar nők küldöttei. Nagy Józsefné megnyitója után Ortutay Zsuzsa, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak aleinöke, megbízott titkár beszélt. A magyar nőmozgalomnak az ellenforradalom óta vég­zett munkájára visszatekintve megállapította, hogy ennek a munkának két szakasza van. Az egy.k nagyobbára spontán tevékenység időszaka, amikor főleg a kommunista és a régi MNDSZ-asszonyok kezdték el a szervezést országszerte. A másik szakasz a Magyar Nők Országos Tanácsénak ülésével és programjának kidolgozásá­val kezdődött. Ezután részlete­sen beszámolt a nőtanácsok munkájáról, elmondotta: a nőtanácsok több helyen jogi bizottságot alakítottak, hogy az asszonyok megis­merjék az őket védő tör­vényeket és élni tudjanak jogaikkal. A nő tanácsok jelentős népmű­velőmunkát is végeznek az asszonyok között — mondotta a többi között. A nőmozgalom fontos fel­adatának tartja a gyer­meknevelést, a gyermekvé­delmet fa. A gyermekvédelemmel kap­csolatos munkáikra rátérve be­számolt a Gyermekvárosért indított mozgalom sikeréről, minden megyei nőtanács egy- egy pavilon berendezését vál­lalta a Gyermekvárosiban és védnökséget a városlakók fe­lett. Beszéde további részében szervezési kérdésről szól, Budapest minden kerületé­ben az ország községeinek több mint felében dolgoz­nak már a nőmozgalom irányító szervei. Ezután a nőmozgalom jellegé­vel foglalkozott, majd hangsú­lyozta, hogy az üzemi és föld­művesszövetkezeti nőbizottsá­gok, a nőmozgalom szerves ré­szei s együtt dolgoznak a me­gyei, a járási, a városi és köz­ségi nőtanácsokkal. A továb­biakban arról szólott, hogy nálunk megvalósult a nők egyenjogúsága. Alkotmányunk biztosítja a teljes politikai és gazda­sági egyenjogúságot, a nők jogát a munkához és a ta­nuláshoz is. Az egyenlő munkáért, az egyenlő bér elve is megvaló­sult. Nagyon sok asszony meg­mutatta, hogy vezető- munkakörben sem marad el. Viszont látnunk kell — ne ve­gyék az asszonyok zokon, ha kimondjuk, hogy a nő általá­ban ma is elmaradottabb mint a férfi, mert egyrészt évszáza­dos mulasztást kell pótolni a műveltség, a szakképzettség területén, másrészt a nőt a tanulásban, a fej­lődésben ma is gátolják a háztartás terhei és leköti a gyerek. Ezen pedig elsősorban a jobb gazdasági feltételek megterem­tésével lehet könnyíteni. Végül a magyar asszonyok néhány kérését tolmácsolta a — KÉPVISELŐI FOGADÓ­NAPOT tartanak szerdán dél­előtt 10 órától 14 óráig Matu- sek Tivadar, Pála Károlyné és Takács Károly országgyűlési képviselő a Hazafias Népfront- Pest megyei irodájában (Bu­dapest, V., Városház u. 7, fszt. 17. alatt). — A MAHART értesíti az utazóközönséget, hogy az Aposlag, Dunavecse, Sztálin- város között közlekedő átke­lési hajójáratot november 17- én megszüntetik. Ebben a vi­szonylatban a hajó ma, no­vember 17-én közlekedik utol­jára. — SZIGETÜJFALUN meg­alakult a kultúrotthon művé­szeti csoportja. A 26 tagú énekkar, a 18 tagú színjátszó csoport és a 8 tagú tánccso­port már megkezdte a próbá­kat. A színjátszók karácsony­ra tervezik a bemutatkozást. — JÓL SIKERÜLT zár- .számadási mulatságot rendez­tek az inárcsd Haladás Terme­lőszövetkezetben. A tsz-tagok és a meghívott vendégek reg­gelig mulattak. — A NÉPMŰVELÉSI IN­TÉZET november 23—24-én országos pedagógus bábjátszó konferenciát, november 30-án és december I-én országos népi táncos konferenciát, de­cember 7-én és 8-án pedig színjátszó konferenciát rendez. — CSAKNEM 20 EZER mezőgazdasági dolgozó vesz részt az idén ezüstkalászos tanfolyamokon. — CSOMAGOLÁSTECHNI­KAI tanfolyamot rendez a Csomagolótechnikai Intézet. A hétfőn kezdődő egyhetes tanfolyamon csaknem 150 vál­lalati és üzemi dolgozó vesz részt. Hazafelé indul ai afrikai magyar kutató-expedíció Az Egyiptomban tartózkodó magyar tudományos kutató ex­pedíció munkája befejeztével a napokban visszatér Kairóba, majd pedig a november 25 kőiül induló, ez idén utolsó magyar gőzössel Alexandriá- ból útrakel hazafelé. — A TÁRSADALMI FEJ­LŐDÉS MAI PROBLÉMÁI­RÓL címmel tart előadást no­vember 18-án Visegrádon az általános iskolában Cseke László igazgató azon a gyűlé­sen, amelyet a Hazafias Nép­front-bizottság rendez. — EGYSÉGES FEKETE ÖLTÖZET viselésére kötelezi a szállodai portásokat a Bel­kereskedelmi Minisztérium utasítása. A munkaadók köte­lesek a ruha kihordási ideje után az újat időben kiadni. — 360 000 FORINTOS álla­mi támogatással kéttantermes iskola építését kezdték meg Szigetújfalun. A tervek sze­rint a jövő év júniusában ad­ják át rendeltetésének az új iskolát. \ Nagyvésártelcpről jelentik A Nagy vásártelepre szombaton reggel 77 vagon és 10 tehergép­kocsi áru érkezett, egyebek kö­zött 20 vagon fejeskáposzta és 25 vagon alma. A Tolbuchin körúti nagycsar­nokba szombaton reggel 5Ö0 da­rab lőtt nyúl érkezett az Alföld­ről. A bontott nyúlhúsból jól fo­gyott a pörköltnek való, olcsó 6.40 forintos eleje, a 16.70 forin­tos comb. és a 20 forintos gerinc. Szombaton „káposztanap” volt a piacokon, az árusító fülkék zsú­folva voltak fejeskáposztával. Az állami boltok a fejeskáposztát kilónként 1 forintért, a kel­káposztát 1.40 forintért hozták forgalomba. Elénk kereslet volt még levesbevalő zöldségben, karfiolban, száraz főzelékben és rizsben. A baromfi-piacon a kí­nálat fokozódott. A csarnoki szö­vetkezeti boltokban a liba- és a kacsazsiradékot kilónként 33 fo­rintért. a nyúzott liba- és kacsa­húst 27 forintért hozták forga­lomba. Az élő tvúk ára kilómként 25 forintra csökkent. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 63. számú törvényerejű rendelete a munkástanácsokról 1. § A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú tör­vényerejű rendelet hatályát veszti. 2. § Jelen törvényerejű rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. DOBI ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KRISTÓF ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára — Ugye, elszoktál már a gyaloglástól? — Bírom én még azt, János bátyám. Az ember nem feletti el gyermekkorát, ha a kocsira is ült. Pedig hej, de sokat. kellett gyalogolni, esőben, sár­ban, hóban, hidegben, fagy­ban, hőségben, hogy az ura­sági iskolába eljusson az em­berfia ... — A gyaloglás jó dolog. Jut ideje az embernek gondolko­dásra. Én mindig gyalogos voltam — fordult felém Túri János.-BESZÉLGETÉSÜNKET hí- XX vogató nótaszó szakította meg. „Száz szál gyertyát, száz icce bort, ide az asztalra..— harsogták erős férfihangok a közeli présházban. Dalosked­vű legények iszogatták a hegy levét. A homályos szobában, a prés -melletti hordón egy szál gyertya, rezgő fénye kilátszott az útra. Az öreg présháza nádfede- les, dombnak szaladó. Ahogy beléptünk, az előtérben ott a szőlőprés, a falban faszeg, raj­ta a lopó. Nehéz, nyirkos va­salt ajtón át vezetett az út a pincébe. A másik oldalon meg egy kis ajtó nyílott néhány méretes szobába, ahogyan Já­nos bátyám mondta, a „pihe­nőbe'’. A fal mellett prices, kecske­lábú asztal körül faragott szé­liek, a falon régimintás, ma­gyaros motívumú kancsők. tá­nyérok, a sarokban dobkály- ha. Valóságos kis múzeum. Büszkén is mutogatta az öreg. — Ez már kétszáz éves. Kis- páléknál akadtam rá — muta­tott egy mintás boroskancsóra. Hamarosan bor került a kanosába, csengtek a poharak és mi is ízleltük az aranyló ne­dűt. Túri János bátyámmal egy falusi gyűlésen ismerkedtem meg, s akkori meghívásának tettem most eleget. Ez a kis szőleje, s a présháza a minde­ne, erre büszke, ezt mutogat­ja és sértésnek venné, ha az ember visszautasítaná a szíves invitálást. Pirospozsgás, fehérhajú, még mindig jó erőben levő férfi Túri János, apró szemei hun­cutul ragyogták, s jóízűen me­sélt régi emlékeiről. Kissé pa­rtos a mozgása, a szavajárása. Nem csoda, kántortanífó volt, most már nyugdíjban, csak ré­gi szenvedélyének él. Gyűjtö­gette és gyűjtögeti a régi nép­dalokat, emlékeket, mondákat, régi bútordarabokat, edénye­ket, amelyek még fellelhetők a faluban. Maga is kitűnő ver­selő, fiatalabb korában több verskötete jelent meg. Mosta­nában már csak anekdotákat ír a falusi élet derűs oldalai­ról. Persze, itt kint a szőlőben, ebben1 a kis kedves szobában. Jó rizling és ezerjó mellett Bor gyöngyözik a pohárban, Túri János szívéből pedig csodálatos szép érzések sza­kadnak fel és a toll nyomán szépen csengő mondatokká formálódnak. ttOSSZASAN méregettük XX egymást, mint akik bírók­ra akarnak kelni, vajon me­lyikünk lesz az erősebb. Az öreg kezdte, huncutul mosolyogva, s közben^ az járt az eszében, vajon ez ’a fiatal tud-e annyit mint ő, hogy is áll a tudománnyal. Persze, tré­fásan kezdte. No, melyik föld, melyik táj adott több költőt, hazafit a ha­zának? No, már helyben is vagyunk — gondoltam —, az öreg biz­tosan a Dunántúlt dicséri, hi­szen ideköti egész élete, mun­kássága. Persze, én meg az Al­föld mellett kardoskodtam. Rá is vágtam. — Hát az Alföld! — Nem, a Dunántúl — tromfolt. s már sorsolta is: Tinódi Lantos, Virág Bene­dek, Berzsenyi Dániái, Eöt­vös, Vajda, Vörösmarty, Ba­bits ... a LEBUKÓ NAP bíbor­ai vörösre festette a tájat. A faluból lassan kiértünk a mezőre. Az úton szekerek nyikorogtak, porfelhő szállt tova. Zaj hallatszott, mert a faluba vezető út tele volt ha­zafelé tartó jószággal. Kutya­ugatás és kurjantás hangzott olykor-olykor az alacsonyan emelkedő nehéz porfelhő alól. Az út két oldalán lícium bok­rok sorakoztak. Betértünk az öregszőlőbe vezető dűlőútra, amely népfé­len és lehullott levelekkel volt már takarva. A kátyúk és a mély kerékvágások rozsdás aranyszőnyeg alatt rejtőztek A szőnyeget az útmenti nyár­fák törzseinek árnyékcsikjal darabokra szelték, mert a nap alulról szórta halványodó su­garát. Szép őszi alkonyat volt. Lá­bunk alatt zörgött az avar Csendben ballagtunk a prés­ház felé, s olyan jól esett o hallgatás.,. Házigazdám-, Túri János bá­tyám törte meg a csendet. — Ott van ni, az az én vi~ tyillóm, az ott a diófa megett. — Elég messze van az még.,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom