Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-16 / 170. szám
rrv» »i terei ■.re\-é/y 9 » ^sCtrsai) 1957. NOVEMBER 16. SZOMBAT Az ínyencek örömére A vendéglátóipar körülbelül egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy a vendéglátóhelyek étrendjének felfrissítésére felkutatja a hagyományos, de már feledésbe ment régi magyaros ételeket. Ezzel kapcsolatban felhívta az ország szakembereit és háziasszonyait. hogy receptekkel segítsék ezt a munkát. A felhívás hamar visszhangra talált és most, alig egy évvel később már számtalan ételkülönlegesség-recept érkezett. Ezek közül néhány érdekesebb. az erdélyi csík káposzta, a soproni 6zilvaleves. a kurucrostélyos, a tyúk vetrece puliszkával, a füredi mácsik és a többiek. A kutatómunka nem öncélú, mert a leírásokat közlik valamennyi nagyobb étteremmel, amelyek az egyes ételkülönlegességeket hetenként étlapjukra tűzik. A vendéglátóiparnak egv másik törekvése, hogy a házi- koszt ízét. aromáját a vendéglői ételekben is megtalálja a vendég. Ezért a vendéglőkben, az éttermekben a téli élelmi szereket a házikonyha receptjei szerint tárolják. A CsgföbS) feladat: a bizalom visszaszerzés® Egy üzemi szakszervezet egyéves munkájáról Az ellenforradalmi esem<s_ nyék következtében a Budakalászi Textilművekben is — akárcsak a többi üzemben — megbénult a szakszervezeti élet. A bizalmihálózat szét- züllött, s a dolgozók kiábrándulva fordultak el érdekvédelmi szervüktől. „Nincs szükség szakszervezetre, hisz nem adott az nekünk semmit” — hangoztatták még a becsületes, de felzaklatott és megtévesztett emberek is. Az anarchia fokozódott. Néhány dolgom, Ágoston Mihály ÜB-elnök irányításával mégis hozzákezdett e reménytelennek látszó feladathoz. Az eredmény nem maradt el. Ahogy a zűrzavaros állapotok tisztultak, úgy jöttek vissza ^gyre többen a szervezett muhkások közé. Hosszú és türelmes meggyőző munkával sikerült megtörni a közönyt. Felhívást adtak ki, amely megmagyarázta, hogy mit adott eddig a szakszerveAz üzemi szakszervezeti könyvtárosok első országos konferenciája A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének rendezésében pénteken az ÉDOSZ székházban összeült az üzemi Szakszervezeti könyvtárosok első országo; konferenciája. A megjelent 400 üzemi könyvtáros és szakember előtt Kiss István, a Szaktanács könyvtárügyi előadója számolt be az üzemi könyvtárak munkájáról és feladatairól. Napjainkban minden 200 vagy ennél több munkást foglalkoztató üzemben működik Szakszervezeti könyvtár, s az üzemi munkások 20 százaléka rendszeresen látogatja ezeket. A statisztikai adatok szerint az országban mintegy hatezer üzemi könyvtár van, a könyvek száma meghaladja a négymilliót. A függetlenített könyvtárosok munkáját több mint 4000 társadalmi munkás segíti. A könyvek több mint fele szépirodalmi mű; az egyik legfontosabb feladat, hogy ez a számarány 70—75 százalékra növekedjék. A hivatásos üzemi könyvtárosok 25 százaléka érettségizett, ez azonban kevés — mondotta többek között Kiss István — a jövőben arra kell törekednünk, hogy az olvasókkal foglalkozó emberek műveltsége, tudása az eddiginél sokkal gazdagabb, legyen. A tervek szerint a szakszervezetek tanfolyamokat rendeznek majd a könyvtárosok számára. A közelmúltban megjelent a Szakszervezeti könyvtármunka című útmutató; hasznos tudnivalókat tartalmaz. Befejezésül a könyvek kezelésének és a könyv beszerzésének módszereiről szólott. Ezután az országos konferencia részvevői megvitatták a beszámolóban elhangzottakat és a teendőket. A konferencia szombaton folytatja munkáját. zet és mit kíván tenni a jövőben a munkások érdekében. A felhívás nyomán tömegesen léptek vissza, s ma már az üzem 1613 dolgozója közül 1148 tagja a szakszervezetnek. Újra megalakultakés meg. kezdték munkájukat a különböző bizottságok. Zsivkity Zsigmondné súlyosan beteg gyermekét például soronkívül helyezte el tüdőszanatóriumta az üzemi bizottság. Ugyancsak a szakszervezet szerezte vissza a vállalatnak azt az üdülőjét, ahol a nyáron 50 család töltötte nyári szabadságát. ötvenháromezer forint szociális segélyt osztottak ki az arra rászoruló dolgozók között. Anyasági segélyt 41 fő kapott, 21 000 forint értékben. Lehetne még tovább sorolni a különböző segélyeket, hozzájárulásokat, kedvezményeket, amelyek a szakszervezet nevéhez fűződnek. Eredményesen dolgozik az üzemi demokrácia egyik fontos szerve, a műszaki bizottság. Ez a bizottság foglalkozik a mű- szakiak bér- és prémiumproblémáival, külföldi tanulmányutak megszervezésével, kulturális és szociális feladatokkal, s nem utolsósorban az üzem műszaki fejlesztésével. Sajnos, a műszaki dolgozók még mindig eléggé távol tartják magukat a szervezeti élet- tői, idegenkednek, bizalmatlanok a szakszervezettel szemben. A termelési bizottság szintén a szakszervezethez tartozik, s kizárólag gazdasági feladatokat lát el; mint a termelést elősegítő tanácsadó szerv működik. Alig van az üzemi életnek olyan területe, ahol ne találkoznánk a szakszervezet munkájával. önkéntes munkaverseny, sport- és kulturális rendezvények, balesetelhárítási tanfolyamok, a dolgozók egyéni problémájával való foglalkozás teszi változatossá a szakszervezet munkáját. A Budakalászi Textilművek szakszervezete ma már többé-kevésbé betölti hí. vatását, de az eredmények mellett még mindig sok a tennivaló. A szervezeten kívüli és sokan a szervezett dolgozók közül is még mindig bizalmatlanok, nem érzik magukénak a szakszervezetet. A legfontosabb feladat: a bizalom visszaszerzése. Ez pedig nem megy másképp, csak őszinte szóval és főként további tettekkel. Meg kell magyarázni, hogy az eltelt év nehéz körülményei között mennyit tett a szakszervezet tagjai érdekében, s mit szándéko d; a továbbiakban tenni. Hadd lássák a még bizalmatlanok, hogy a szakszervezet nemcsak papíron, bélyegekben létezik, hanem tettekben is él. „Iskolaboltot“ nyitott a KISZ Ráckevén A bevételből külföldre utaznak a fiafalok Sok^Pest megyei KISZ-szervezetben már megkezdték a nyári utazások, táborozások költségeinek előteremtését. A váci mezőgazdasági technikumban és a ráckevei gimnáziumban „iskolaboltot“ nyitott a KISZ. A boltban könyveket, képeslapokat, apró használati tárgyakat árulnak. A nyereségből az iskolaév végén a váciak sátortáborozásra, a ráckeveiek pedig a Német Demokratikus Köztársaságba utaznak. Jól elhelyezkedhetnek a most végző mezőgazdasági gépészmérnökök A most végző mezőgazdasági gépészmérnökök elhelyezkedésével kapcsolatos kérdésekről az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán értekezletet tartottak, amelyen a kar oktatóin és a most végző hallgatókon kívül részt vettek az állami gazdaságok és egyéb szervek gépesítési vezető szakemberei is. Megállapították, hogy a mostani tanévben végző 80 mezőgazdasági gépészmérnök kereken 240, részben gyakornoki helyre, részben önálló munkakörben való foglalkozásra adhat be pályázatot. így megvan a lehetőség arra, hogy a mezőgazdaságba kikerülő fiatal szakemberek az általuk választott területen kezdhessék meg a munkát. Diákcsíny a javából Dr. Zowter birminghami an* goi orvos 16 éves középiskolás fia bajuszt ragasztott és tisztiorvosiként látogatást tett saját iskolájában. Az igazgató rendkívül előzékenyen fogadta és elkísérte osztályába, ahol az álorvos sorra megvizsgálta osztálytársait. Atyjától elcsent recepteken egyes osztálytársainak rendkívül erős hatású hashajtót „rendelt". Védekezzünk a baromfipestis ellen, oltassuk be a teljes állományt Meteorológiai megfigyelő állomás ötezer méter magasságban A Szovjetunióban a Pamir hegység egy k mozgó gleccserére az idén ötezer méter magasságban meteorológiai megfigyelő állomást építettek. Az állomáson öt szovjet tudós végez fontos megfigyeléseket. Ez a megfigyelő állomás az első a világon, amely ilyen magasan fekszik. ősztől tavaszig a megfigyelőállomást repülőn látják el a szükségesekkel. A napokban dobták le ejtőernyőn az első élelmiszer- és üzemanyagszállítmányt. Megyénk területén az utóbbi hetekben újból gyakrabban állapították meg a baromfi,pestist. Ismerve a betegség jelentőségét, érthető, hogy kormányzatunk gyors és hatékony beavatkozásokkal igyekszik a betegséget elfojtani, hogy ezzel is csökkentse a dolgozó parasztságot és az egész népgazdaságot érintő súlyos károkat. A betegség elleni védekezés előfeltétele, hogy minden baromíitulajdonos legyen tudatában a betegség rendkívül káros voltának, ismerje a járvány terjedésének útjait, a betegség fölismerésének lehetőségeit és nyújtson segítséget az elfojtáshoz. A baromfi,pestis már a 40- es évek előtt is ismert volt hazáinkban. Járványos elterjedéseivé azonban csak az azt követő években és különösen a háború során vált. Ezekben az években egyes községek vagy községrészek egész baromfiállománya elpusztult, s minthogy a betegség kórokozója továbbra is életképes állapotban megmaradt, a járvány évről évre újból jelentkezett. Eltekintve az egyes baromfitu- lajdonosokat ért tetemes károktól, népgazdaságunkat is jelen t ék enyen megkáros ltot t a ez a járvány. Közismert ugyanis, hogy mezőgazdasági exportunkban jelentős szerepe van a baromfinak és termékeinek. Exportlehetőségeinket a baromfiuestis nemcsak az állományok csökkentése következtében, hanem azért is akadályozta, mert a küláliamok nem voltak hajlandók baromfiig estissel fertőzött országból a barcmiit és termékeit befogadni. Felismerve e súlyos gazdasági kárt, kormányzatunk gyors erőfeszítéseket tett megfelelő ídő Pilisi Matuzsálem A kicsiny pilisi házat gondozott 1kert öleli leörül. Az udvaron, az őszi nap bágyadt fényében öreg ember ül az öblös karosszékben, a százharmadik esztendejét taposó Tóth Mihály bácsi, a falu legöregebb embere. Az illő köszönés után a szikár aggastyán frissen, jókedvűen üdvözöl, majd nyomban „ráparancsol” az egyik ott lábatlankodó ükunokára, hogy kerítsen széket a váratlan vendégnek. Azután a jövetel okáról kérdezősködik. — Mi járatban, kedves öcsém? Szabadkozom. — Ha megkésve is, de sok szerencsét és még hosszú életet kívánok. Sajnos, a néhány héttel ezelőtti születésnapra nem jöhettem el. Mihály bácsi megcsóválja fejét. — Ej, ej, ezek a mai fiatalok. Én bízón; még sohasem voltam beteg. A fejem se fáj »oha, csak egyszer az életben, amikor az első oltóanyagok behozatalára és termelésére. Országosan megkezdődtek az általános és kötelező védőoltások. Az Oltáshoz fűzött reményeink azonban éveken keresztül nem váltak be, mert baromfitartó lakosságunk állományának egy részét elvonta az oltás elől, másrészt pedig egyes állományok (6 hetesnél fiatalabb) védőoltásban nem is részesülhettek. Fokozta a bajokat az is, hogy nem folytattunk következetes, szívós harcot a betegség kórokozójának megsemmisítésére. A baromfipestis kórokozója, vírusa fertőzött állatokkal, termékekkel, elhullott állatok hulláival, hullarészeivel terjed. Néhány napi lappangási után a fertőzött állatok lázasak, bágyadtak lesznek, tüsz- szötgmek, hasmenésük van, majd ideges tünetek jelentkeznek s az állatok meg is bénulhatnak, mielőtt elhullanak.. Érthető tehát a fentiek alapján, hogy milyen nagy jelentősége van a betegség gyors felismerésénél;, éppen ezért érvényes jogszabályok írják elő, hogy aki baromfiipestisről, vagy annak gyanújáról tudomást szerez, köteles azonnal bejelenteni. Az állategészségügyi hatóságok, ha a baromfi- pestisről vagy annak gyanújáról tudomást szereznek, a beteg és fertőzött állatokat megfelelő kártalanítás mellett eltávolítják és a helyszínen végrehajtott alapos fertőtlenítéssel sietnek megakadályozni, nehogy ilyen á'latok vagy termékeik szabad forgalmával vagy beteg állatok hulláival, hullarészeiivel tovább terjedhessen a betegséig. A baromfipestis elleni védekezésnek megvannak a helyes módszerei, ha azokat Megalakult az ország első biogáztermelő társulása öt éve. hogy a Pécsi Állami Gazdaságban kísérlet indult az | istállótrágya elgázosítására. A | hosszú kísérlet végül sikerrel f járt: egy-egy mázsa istóllótrá- 1 svából átlag 3,5 köbméter, 5230 | kalória értékű gázt nyernek a I gazdaságban. Azóta felépítet- | fék itt az ország első biogáz - I fejlesztő berendezését, amely ! ma már bőségesen ellátja gáz- 1 sál az üzemegység lakóházait, sőt különféle mezőgazdasági toeket is hajtatnak vele. Az idei őszön Szabadszent- ■ályon is építettek egy bio- -fejlesztő telepet. Szeptember óta a telep három család háztartását látja el gázzal. Az azóta eltelt két hónap eredményei meggyőzték a falu gazdáit, hogy érdemes az istállótrágyát elgázcsítanl nemcsak azért, mert gázt nyernek belőle. hanem amel’ett még 15— 20 százalékkal értékesebb is lesz a trágya. Most elhatározták a szabadszentkirályi állattartó gazdák, hogy közös erővel több biogázfejlesztő telepet építenek. Eddig 58 dolgozó paraszt csa'lakozott a társuláshoz, de még további érdeklődés tapasztalható Ügv számítják, hogv a tavassza' már teljes erővel hozzáfoghatnak a gázfejlesztő telepek megépítéséhez. gyorsan és maradéktalanul megvalósítjuk. Az oltások vonatkozásában az 50-es évek óta sokat haladtunk előre és ma már kifogástalan minőségű oltóanyagokkal rendelkezünk és az oltások technikájában is hatalmasat léptünk előre. Megyénk területén kizárólag állatorvosok és jólképzett állategészségügyi szakszemélyzet végzi az oltásokat. Hatékony oltóanyagaink vannak az egészen fiatal állatok részére is. Oltóanyagaink dacolni képesek a külső hőmérséklettel ,szemben. Az oltások nyomán jelentkező reakció (bágyadt- ság, sántulás, tojáshozam- csöfckenés) már csak elvétve fordul elő és általában rövid idő alatt elmúlik. Az oltások megszervezésében a gazdák érdekeit szem előtt tartottuk. Nincs okuk tehát arra, hogy állományukat, vagy azok egy részét akár téves ismeretek következtében szándékosan* vagy pedig nemtörődömségből, gondatlanságból elvonják az oltások elől. E helyen is arra kérjük megyénk baromfitartó lakosságát, Ihogy a most folyó általános é3 kötelező baromfioltásokban nyújtson messzemenő segítséget az állategészségügyi apparátusnak. A fentiekből is világos, hogv a baromfipestis elleni hatékony védekezés egyik média az állományok maradéktalan védőoltása. Nem lehet azonban a védekezés eredményes akkor, ha ezzel párhuzamosan nem szüntetjük meg a fertőzött gócokból kiinduló járvány terjeszkedését. A gyors felismerés és az azt követő elfojtás biztosíthatja csupán a védekezés sikerét. A beteg állatok kóborlása, az ilyen állatoknak és termékeiknek piacra szállítása millió lehetőséget nyújt a ragályanyag szétszóródására. Tegyünk eleget bejelentési kötelezettségünknek gyorsan és tegyük lehetővé, hogy a ragály- anyag térjeszikedés ének útjait elzárhassuk, a kórokozót a fertőzött területen megsemmisíthessük. Az állategészségügyi apparátus szívós munkája eredményes csak akkor lehet, ha az párosul a lakosság hatékony közreműködésével. Minden reményünk megvan arra, hogy a jó együttműködéssel baromfitartó lakosságunkat rövid időin belül megszabadíthatjuk e pusztító járványtól és népgazdaságunk számára is biztosítani tudjuk az export lehetőségeit. Dr. Ké~* Miklós megyei főállatorvos menyasszonyomat .,véletlenül” egy idegen huszárral láttam sétálgatni. Akaratlanul is kihíváníkozik belőlem a kérdés. — Mi ennek a szép, hosszú, egészséges életnek a titka? Nem sokat várat magára a felelettel. — Egyszerű dolog ez, nagyon, egyszerű. Először is sohasem törtem semmi után magamat ebben az életben. Korán keltem, korán feküdtem. Tíz évig csikós voltam, azután pásztor vagy hat évig, egy ideig 'kanásrkodtam is, majd hosszú esztendőkön át mint kocsis kerestem a kenyeremet. A bort és c pipát soha meg nem vetettem, de olykor-olykor a menyecskékkel is szívesen elcicáztam. Halkan sóhajt egyet. — Ma már csak a pipa meg a bor a cimborám. De jó ötven esztendeje már annak, hogy utoljára víz volt a számban. Elfordul, s fennhangon beszól a konyhába az ott téb-lábaló menyecskének, aki a gondviselő dédunoka takaros felesége. — Annus! Hozd csak hamar az üveget! S csakhamar jófajta idei borral teszünk pontot e rövid kis interjú végére. Rakovszky József
