Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-20 / 173. szám

1957. NOVEMBER 20. SZERDA K»r BBC k/Cirlap A földművesszövetkezetben is ott vannak A kommunistáknak sok ja­vaslatuk, hasznos meg­látásuk volt, amit csak egymás között mondottak el, mindad­dig, amíg nem voltak tagjai a szövetkezetnek. Érezték, ez így nem helyes, s végül is elhatá­rozták, hogy néhányan be­lépnék a Visegrádi Földmű­vesszövetkezetbe, hogy ott több segítséget nyújthassanak. A belépők között volt Gerst- mayer II; József, a községi párttitkár, Besenyei Pál ter­melőszövetkezeti tag, Hoff­man József erdészeti dolgozó, Dobri Imre tanács VB-titkár és még mások is; Hogy helyesen cselekedtek vagy sem, arra többen is vá- loszoltak; Szatmári Antal, a földművesszövetkezet ügyve­zetője azt mondotta, hogy az elvtársak, bár rövid ideje ta­gok, máris sok kezdeményezés dicséri őket. így vélekedtek mások is. Alig egy éve alakult a föld­művesszövetkezet. Sok becsü­lete dolgozó vált tagjává, de akadtak olyanok, akik csak egyéni érdekből, a kapitalista szellem felélesztéséért léptek be. Ezek kárára voltak a szö­vetkezetnek; A kommunisták segítségével sikerült megtisz­títani tőlük a földművesszövet- kezetet. Mióta a férgese ki­hullott, jó irányban fejlődik a szövetkezeti Mi bizonyítaná ezt jobban, ha nem az, hogy már több mint 400 tagot szám­lálnak. (A 400. belépő sör- és csokoládé ajándékban része­sült!) A földművesszövetkezeti ta­gok elmondják, hogy a kommunisták kezdeményezé­sére javult az üzletben a ki­szolgálás —• udvariasabb, elő- zékenyebb. Segítettek a sor­állás megszüntetésében is: még egy új személyzetet állítottak be; A dolgozók kívánságára megváltoztatták a nyitvatar­tási időt is. Jelenleg például azért harcolnak, hogy a ven­déglátó ipartól megszerezzék a helyi szikvízüzemet. Akkor a lakosság is jól járna, mert 1,55 forint helyett 1,10-ért jut­hatnának a szódavízhez; Tér- vezik még azt is, hogy a TÜZÉP-telepükön épületanya­got is tartsanak: ne kelljen az egyéneknek más községben beszerezni szükségleteiket; Bérezi József tsz-elnö'k elv­társ — aki szintén tagja a földművesszövetkezetnek — felajánlotta, hogy a jövő év­ben a termelőszövetkezet áruit nagy részben a földművesszö- vetkezefcriél értékesítik. M indenki elismeréssel em­legeti azt a kezdeménye­zést is, hogy a tél folyamán a gyümölcstermesztésről tanfo­lyamot indítanak. Ezt a tanfo­lyamot már eddig is nagy ér­deklődés előzte meg. Lehetne még példák sorozatát említeni, de az eddigiek is bizonyítják, hogy a közös erő, a közös akarat sok mindent tud alkotni. A visegrádi kom­munisták ezzel az elhatározá­sukkal megmutatták, hogy pártmunkájuikat nem öncélúan akarják végezni. Tudják, hogyha a dolgozókhoz köze­lebb akarnak kerülni, akkor egy közösségben kell dolgoz- niok. Azzal sem törődtek, hogy a földművesszövetkezeti tagság többletmunkával jár. Gerstmayer elvtárs például, aki fizikai munkás, egész napi munka után látja el pártfel­adatát — mégis vállalta, hogy a földművesszövetkezetben felügyelő bizottsági tag legyen. Hasonlóáh Száraz János ta­nácselnök elivtárs és mások is. Felismerték hogy nemcsak szavaikban kell a párt és pár- tonkívüliek szoros kapcsolatá­val foglalkozni, hanem tettek­ben is. Mindenütt ott lenni, ahol pártonkívüliek vannak és kivenni részüket azok gondjaiból, fáradozásából; A földművesszövetkezet már eddig is jó eredményeket ért el. Italboltja, élelmiszer­boltja, TÜZÉP-teiepe gtb. van. De a földművesszövetkezet­nek nemcsak a dolgozók gaz­dasági gyarapítása a feladata, hanem mint tömegszervezet­nek is be kell tölteni a hivatá­sát. Márpedig ez a sok pár­ton,kívülit összefogó tömeg­szervezet csak akkor töltheti be hivatását, ha a párttagok és pártonkívüliek jól együtt­működnek. Ennek a „csomó­ját“ helyesen oldották meg a visegrádi párttagok. < Sági Ágnes Ünnepi műsorok, a rádió új sorozatok i terveiben A rádió irodalmi osztályá­nak decemberi műsora több érdekességet ígér. December 1-e és 8-a között, az ünnepi könyvhéten, Könyvvásár cím­mel három ismertető hangzik majd el a legújabban megje­lent művekről December 3-án József Attila halálának 20. évfordulója alkalmából em­lékműsort sugároz a rádió, Hollós Korvin Lajos összeállt - tásában. Az évfordulót meg­előző minden este megszólal­tatják majd József Attila egy- egy költeményét. Három foly­tatásban közli a rádió Mao Tung kínai író. A lejtőn cí­mű hosszabb elbeszélését, amely 1937-ben játszódik, a Kína elleni japán támadás megindulása idején és meg­mutatja a Kuomintang-rend- szer rothadtságát; Ugyancsak decemberben kerül mikrofon elé Dosztojevszkij Fehér éj­szakák című regényének rá­dióváltozata; A hónap során két újabb sorozatot indít az irodalmi osztály, az egyes elő­adások havonként kerülnek majd műsorra. Az egyik soro­zat a nagy magyar műfordí­tók munkásságát ismerteti, s az első előadás Kazinczyról szól December 24-én százperces művészestet rendez a rádió, irodalmi és zenei művekből. December 29-én Gogol Kará­csonyéj című kisregényének rádióváltozata kerül műsorra. Szilveszterre háromórás ka­baréval készül a rádió, újév napján pedig Hogy volt! cím­A volt „nagygazda" megölte vejét, két és félévi börtönre ítélték Földházi Péter magygazda volt a felszabadulás előtt Tá­borfalván. Hetven hold földje volt. A falu első embere volt a felszabadulás előtt és ehhez mérten nevelte leányát is. Akárki nem nézhetett a lány­ra, szóbaállni meg alig enge­dett valakit is. A felszabadulás után Föld­házi jobbnak vélte megszaba­dulni a földtől: lassan le is morzsolódott a birtok 16 hold­ra. A lány is főkötő alá nőtt. Akadt is kérő, egy helybeli le­gény, Inoka József személyé­ben. A fiatalok szerették egy­mást, Földházi azonban elle­nezte a házasságot, mert Ino- Ika nem tudott a házasságba földet hozni. Hiába volt Földházi minden ellenkezése, a fiatalok egybe­keltek. A házasság az első időben zavartalan volt, később mind gyakrabbá vált a civó- dás a fiatalok között. Az após mérgezte a levegőt, Inokát is elkapta a „szerzés“ vágya. Kié legyen a fold, kié a nagyobb jövedelem? E körül folyt a harc az utóbbi években. Inoka a közelmúltban el­utazott a lajosmizsei vásárra, ahonnan visszatérve felesége vacsorával várta. A férj leült vacsorázni és miikor felesége elébe tette az ételt, megkér­dezte: •— Milyen vásárf'át kapok? A felelet ez volt: — Majd kapsz vacsora után! Inokáné azt hitte: férje bán­talmazni fogja őt, ijedtem ki­szaladt az udvarra és ott édes. apját hívta segítségül. A nagy kiabálásra Inoka az asszony után ment, Földházi is a hely­színre ért, A két, régóta egymásra acsarkodó férfi egymásnak esett. Verekedés közben Föld­házi előrántotta zsebkését, ki­nyitotta és kétszer egymás után Inokába szúrta. A má­sodik szúrás olyan szerencsét­lenül érte Inokát, hogy azon­nali halálát okozta. A megindult rendőri eljárás során Földházit letartóztatták, majd az ügyészség vádiratot adott ki ellene. így került a Pest megyei Bíróság elé, ahol most tárgyalták az ügyet. A bíróság a tanúk kihallga­tása során megállapította, hogy az após és vő között a vagyon miatt régóta haragos viszony vám. A verekedés so­rán Inoka volt a támadó fél, később azonban Földházi vé­dekezésből támadásba ment át. A bíróság az eset körülmé­nyeinek mérlegelésével a 64 éves Földházi Pétert erős fel­indulásban elkövetett ember­ölés bűntettében mondotta ki bűnösnek, amiért két év és 6 hónapi börtönbüntetéssel súj- totta, mel százperces vidám műsor­ban ismétli meg az elmúlt egy évben elhangzott humoros mű­sorok legjavát. Nyolc hónapi munka: 20 ezer forint Ennyit kerestek átlagban a Kossuth rizstermelő tsz tag­jai az idén. 57 tag gazdi'kó­dolt 320 hoidnyi közös terüle­ten. Főleg rizst termeltek, s holdanként 12 mázsa rizster­mést értek eL A tsz tagjai 85 forintot kapnak munkaegy­ségenként. illetve munkana­ponként. Azok a tagok, akik még három-négy hold kívülál­ló földet is dolgoztak, 15—16 ezer forintot kapnak most, akik pedig rendszeresen a kö­zös területen munkálkodtak, azoknak 20—22 ezer forint a jövedelmük. Növelik az angortmyulak gyapjúhozamát Érdekes kísérletek folynak a gödöllői Kisállattenyésztő Ku­tatóintézetben az értékes szőr­mét adó angoranyulak gyapjú- hozamának növelésére. A meg­levő hazai fajtákat másfajta, nagyobb testű nyulakkal ke­resztezik, s így a test növeke­désével javítják a kis állatok gyapjútermelését is. A keresz­tezésekből eddig egy generá­ciót neveltek fel, amelyeknek testsúlya a három, három és fél kilót is eléri; Látogatás egy műteremben Nagyváradon és Zilahon szobrot ímelnek Ady emlékére Minden hasznos szövetkezést támogat államunk A földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek nap mint nap szoros kapcsolatban vannak a dolgozó parasztok százezreivel. Megyénkben 130 ezer tagja van a földműves- szövetkezeteknek, érthető, hogy a parasztság nagy érdek­lődéssel figyeli, segíti tevé­kenységüket és bírálja mun­kájukat; Pártunk nem akar beavat­kozni a íöldművesszövetkeze- tek sokat érő munkájába, nem akar ráerőszakolni semmi olyan dolgot, amely ellenke­zik tagjai érdekeiveL Ám le­szűrve a földművesszövetke­zetek eddigi munkáját, figye­lembe véve a közel s távol jövő feladatait, mindenképpen helyes és jogos, hogy tanácso­kat ad a földművesszövetkeze­teknek. Ezek a tanácsok az életből vett tapasztalatok és céljuk az, hogy a földműves­szövetkezetek tagjai azt fi­gyelembe véve, még eredmé­nyesebben végezhessék mun­kájukat. Jövedelmüket akarják nö­velni a földművesszövetkeze- tefc és tagjaik, a dolgozó pa­rasztok is. Pártunknak, kor­mányunknak az a célja, hogy jobb anyagi körülmények kö­zött, elégedettebben éljen ha­zánkban minden becsülete dolgozó. És ezt a törekvést jelentősen tudják segíteni a földművesszövetikezetek. Jogos az a kívánság, hogy a föidiművesszövetkezeték le­gyenek tényleges érdekvédelmi szervei a dolgozó parasztok­nak. Sokszor felmerül, hogy versenyeznek egymással az ál­lami és a szövetkezeti boltok. Ez igaz és ez nem helytelen. Ám a kereskedelmi tevékeny­ségen kívül számos olyan, ténykedési köre, monopóliuma van a földművesszövetkeze­teknek, melyekkel nem tud az állami kereskedelem járásunk­ban sem versenyezni. A parasztság érdekeit kép­viseli a földművesszövetkezet, amikor végzi a felvásárlást, gondoskodik a megtermelt áru értékesítéséről, termelési szer­ződéseket köt. segíti a paraszt­ság termelését stb. Legyen minden földművesszövetkezet­nek minél több kikölcsönöz­hető mezőgazdasági kisgépe. Az ilyenfajta versenyt, vagy segítséget hálásan fogadják a parasztok. Foglalkozzanak többet a földművesszövetkezetek a tsz- ekkeb termelési társulásokkal, segítsék ezek termelését, meg­termelt árujuk értékesítését. Helyes lenne, ha mielőbb meg­alakulna minden földműves­szövetkezetnél a termelési bi­zottság, s még több termelési társulást hoznának létre, szo­ros termelési kapcsolatban lennének a termel őkkel, a szö­vetkezet tagjava’. A szövetkezés feltétlenül maigasabbrendű mindenfajta egyéni termelésnél. Az egyéni termelők és a termelési társu­lások fokozottabb segítése mel. lett nem szabad szem elől té­veszteni, hogy a közös mun­ka legmagasabb, mind az egyén, mind a köz száméra leghasznosabb formája a ter­melőszövetkezet. Támogassa ezeket is a földművesszövetke- zet, törőd jön még többet a szö­vetkezés ügyével, ami lényege a. földművesszövetkezeti moz­galomnak. A földművesszövetkezetek váci járási küldöttgyűlésén el­mondta? Matusek Tivadar, az MSZMP váci járási PB első titkárai A fiatal művészt még va­sárnap déliellőtt is a műtermé­ben találtam. A nap fénye be­esett az ablakon, ezüstös csil­logást csalt a fehér gipszszob­rokra, megvilágította a terem legapróbb zugát is. A falakra aggatott rajzlapokról Ady- fejek tekintettek rám, apróbb állványökon is a költőt ábrá­zoló gipszfejek pihentek. A művész, Vetro Artur, ép­pen Ady nagy mellszobrán dolgozott, amikor látogatásom­mal megzavartam. Nagyvára­don említették nekem, hogy a város Ady-terére a szobrot ko­lozsvári művész, Vetró Artur készíti, ezért kerestem meg őt Bolyai utcai műtermében. A megbízást a szobor elké­szítésére a nyáron Ikapta meg. Azóta ezen a művén dolgozik* Sok-sok előtanulmányt vég­zett, megszerezte Ady összes felelhető fényképeit. Nem egy­szerű az élethű ábrázolás, ha a modell nem áll a művész előtt. A sok kísérlet, tanul­mány bizonyítéka a falakon függő Ady-portrék sorozata. *— Sajnos — panaszkodott a művész —1 a költő születésnap­jára, november 22-re nem tud­juk felállítani ezt a szobrot Nagyváradon. Eredetileg rusz- kicai márványbed készült vol­na. de a márvány hibás volt és munka közben elrepedt. Most kőből faragom majd ki Adyt, de csak januárra vagy februárra fejezem be a mun- Ikát, s ezért tavasznál előbb nem kerülhet sor a szobor felállítására. Beszélgetés közben említette meg Vetró Artur, hogy egy másik kolozsvári szobrász, Ba- laská Nándor bronzból készít szoborkompozíciót Ady emlé­kére, amelyet Zilahon, az egy­kori öreg iskola előtt állítanak majd fel. Sajnos, a másik mű­vészt már nem tudtam meg­keresni, kevés volt az időm; de Ady Endre készülő nagy­váradi szobrát alkotójával együtt megörökítettem, hogy megmutathassam olvasóink- náki Filyó Mihály Fellebbezés a lovak nevében... N1 INCS MÉG ÉGY olyan sokat vitatott ága a me­zőgazdaságnak, szorosabban véve az állattenyésztésnek, mint a lótenyésztési. Ez az a pont, amelyen a legellentéte­sebb vélemények csapnak ösz- sze, védelmezve vagy elma­rasztalva a lótenyésztés ügyét. S attól függően, hogy mikor melyik nézet kerül felülre, vi­rágzik vagy éppen hervad a magyar lótenyésztés. Veszélyes, sőt tragikus kö­vetkezményekkel járó elvakult áramlat csap fel olykor-oly­kor, amely nemcsak hazánk lóállományának csökkentésé­ről beszél, hanem annak rövid időn belül megtörténő teljes felszámolásáról. Ezzel szem­ben a másik véglet legszíve­sebben minden gépet össze­törne, s csak lóval töltene be minden helyet. Amilyen elvakult az első né­zet. olyan értelmetlen a máso­dik. Csak józan számítás, hig­gadt. mérlegelés hozhatja meg a sürgős orvoslást, amelyre feltétlenül szükség van egész mezőgazdaságunk zavartalan fejlődése érdekében. EG KELL ÁLLAPÍTANI, hogy helyes elv az, amely lóállományunk csökkentését ki­mondja. A gépesítés fejlődése ezt minden vitán felül szüksé­gessé teszi. Csakhogy a gépe­sítés belátható időn belül nem fog olyan gyors iramban fej­lődni. amilyen gyorsan a lóál- lomány felszámolását sür­getnék sokszor. Gazdaságaink polipszerűen elágazó apró szállításait, s egyéb mun­kálatait még sokéig nem lehet a lovat kizárva megfele­lően ellátni. Talajviszonyaink sem ked­veznek még ma teljes egészé­ben a gépesítésnek. A sivó ■homok és a feneketlen sér ma még inkább a lónak, mint a ME Az gépnek járható út. S a vidék e két nagy átkával ma még minden faluban, minden gaz­daságban találkozunk. S ép­pen ezért igényelnek lovat még ma is vidéki rendőrsé­geink, s ha kisebb mértékben is, de honvédségünk tüzérsége szintén. Nem lebecsülendő az az érték sem, amelyet gyógy­szerként szolgáltat a ló a szé­rumtermelés terén. -Vizeletéből pedig a Chítnoi-n gyár női hor­monokat állít elő, s exportál az Egyesült Államokba. Számos fel nem sorolt mun­katerületen kívül szükség van még a lóra a sportban. EGÉSZ VILÁG lovas­sportja rohamosan fejlő­dik, annyira, hogy ma mór is­mét tartanak a háború után sokáig szünetelt lovasolimpiák is. Két évvel ezelőtt a népi de­mokratikus országok lovas­sportjának képviselői kong­resszust tartottak a Szovjet­unióban. amelyen a fiatalság sportlovas kiképzését szolgáló intézmény létesítését határoz­ták el. Akkor ott nagyon ko­molyan merült fel az ötlet, hogy kérelmezzék ennék az cln- tézménynek hazánkban való felállítását. Ezzel szemben nálunk a Bá­bolnai Állami Gazdaságot ki­véve úgyszólván illegálisan történik még ma is a lovas­sport gyakorlása. S hogy még­is vannak eredmények, az csu­pán annak a kevésszámú, de annál lelkesebb lovassportot szerető embernek köszönhető, akiknek egy része munka után minden viszontagságot kibír­va. fáradságot és időt nem kí­mélve védi az ország ilyen­irányú érdekeit. Legyen elég ennyi a lóte­nyésztés jogosultságának bizo­nyításáról. Adjunk helyet az ellenvéleménynek is. jjEGSULYOSABB s leg. gyakrabban hangoztatott vád ellene, hogy négy-öt éves koráig, amíg igázósával vagy csikózásával hasznot, nem hajt, holt tőkeként szerepel. Teljes kifejlődéséig kifogástalan ta­karmányozásban kell részesítő, ni, mert ellenkezőleg, mielőtt még a ráfordítottak at munká­jával visszafizetné, elhasznált lóként vágóra kell értékesíteni; Ápolása, nevelése, idomítá- sa, használata a nagy átlagon felüli dolgozót kíván, mert in­telligensebb, mint más állat­faj, tehát a felsoroltakkal szemben igényesebb is. T artása jó minőségű takarmánybázist, tenyész­tése nagy türelmet és szakér­telmet igények Ennyi pro és kontra véle­mény után leszűrve az igazsá­got: mi legyen hát lótenyész­tésünk számára a jövőben jár­ható út? Az exportálás! Kevesebb lo­vat keli tenyésztenünk, de jót! Hiszen a jó ló ma is világ­szerte keresett cikk! Jugoszlá­via. Németország, Olaszország valamennyi lovunkat megven­né, amely nemzetközi lovas- versenyen szerepelt. De nem­csak a közeli államokba ju­tott el a magyar ló hírneve, a nyugati államoktól kezdve Egyiptomig és Izraeliig minde­nütt érdeklődnek lovaink iránt, s meg is veszik azokat, ha megfelelőeket találnak. Kizárólag rajtunk múlik te­hát, tudunk-e élni ezzel az űj lehetőséggel? Ha kevesebb, cte feltétlenül jó minőségű lóóllo- mányunk részére biztosítani fogjuk a tenyésztéshez szüksé­ges feltételeket, exportálási le­hetőségeink minden bizonnyal fejlődni fognak. Nagy lehetőségeink vannak e téren: éljünk is hát velük! Madácsy Magda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom