Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-02 / 131. szám

4 PtST UECrei kJCiriap 1957. OKTOBER 2. SZERDA Népgazdaságunk vezetésének néhány gyakorlati és elméleti kérdéséről Friss István előadása as MSZMP Politikai Akadémiáján terv során elért eredményeink minden várakozásunk messze felülmúlták. Hasonlóképpen kiváló, a terveket messze fe­lülmúló eredményeket hozott — bár nem minden területen — az ötéves terv első éve. Ezakután a második év ele­jén mértéktelenül felemeltük terveinket, teljesíthetetlen cé­lokat tűztünk magunk elé. A tervek túlfeszítésének az em­lítetteken kívül igen nyomós oka volt az akkori feszült nemzetközi helyzet is. Rész­ben a nemzetközi helyzetről alkotott ítéletünk, részben a nehézipar feltétlen elsőbbsé­géről' szóló tétel sematikus, le­egyszerűsített értelmezése, il­letve a Szovjetunió példájá­nak mechanikus másolása al­kotta a jelentkező hiányossá­gok további forrását. A bekövetkezett bajok és zavarok egyik legdöntőbb té­nyezője a munkásosztály szö­vetségesei és elsősorban a pa­rasztság irányában folytatott hibás politikánk volt. — Jövőnk szempontjából fontos — folytatta —, hogy számontartsuk, s ne felejtsük el a hibákat. Ezután arról beszélt, hogy az el len forradalom és közvet­len következményed néhány hónapra megakadályozták azt a fejlődést, amely gazdasági életünkben megindult, s az okozott kárral hosszú időre visszavetették egész gazdasági életünket. A forradalmi mun­kás-paraszt kormány és az MSZMP Központi Bizottsága a törvényes rend megszilárdí­tása után azonnal rátért ar­ra, hogy tovább menjen a hi­bák kijavításának útján, ta­nulva most már az ellenforra­dalomból is; A párt és a kormány a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa és a párt múlt év júniusi határozata szellemében a demokratikus centralizá­ciónak a vezetésben való következetes megvalósítá­sával igyekszik a szocializ­must hazánkban a koráb­binál helyesebb módsze­rekkel, jobb gazdaságpoli­tikával építeni. A pártot és a kormányt né­hány fontos szempont, né­hány fontos elv vezeti, ame­lyeket a korábbi években sok­szor figyelmen kívül hagytak, s amelyek jelentőségét éppen az elhanyagolásuk által oko­zott kár bizonyította. Ezek közül a legfontosabbak ® Első helyen említem az életszínvonal követke­zetes emelésének elvét. A párt és a kormány ennek az elvnek az érvényesítésére olyan súlyt helyez, hogy még az ellenfor­vadalom szörnyű pusztításai után is rendkívül széles mére­tű és nagyarányú bér- és fize­tésemelést hajtott végré. O A párt és a kormány rendkívüli gondot for­dított és fordít a munkásosz­tály és szövetségesei közötti he­lyes viszony kialakítására és fenntartására. Első helyen áll természetesen a munkás-pa­raszt szövetség. O A párt és a kormány arra törekszik, hogy a szubjektivista, voluntarista elemet lehetőleg kiküszöbölje gazdaságpolitikájából, ez min­denekelőtt a tervezésre vonat­kozik. O További lépéseket tet­tünk a demokratikus centralizmus útján, egész gaz­dasági szervezetünk demokra­tizálása és decentralizálása irányában. Ez alatt különböző intézkedéseik egész rendszerét értem. Ide tartozik a vállala­tok önállóságának nagyfokú növelése, a tanácsok hatáskö­rének kiterjesztése. Az admi­nisztratív apparátus csökken­tése és a dolgozók nagyobb szerepe a vállalatok ügyei­nek intézésében. A párt és a kormány gazda­ságpolitikájához hozzátartozik a gazdaságosság szempontjai­nak a korábbinál nagyobb mértékben való érvényesítése. © Hozzátartozik a pártós a kormány gazdaság­politikájához, egyébként a gazdaságvezetés következetes demdikratizálásához is a gya­korlati és a tudományos élet szalcértőinek bevonása, a 'kor­mányhatározatokat megelőző tanácskozásokba. O A párt és a kormány nagy figyelmet szentel a szocialista országok közötti helyes munkamegosztás 'kiala­kításának. A múlt hiányossá­gainak ríkai közt említettük a nehézipar túlzottan sokoldalú fejlesztésére irányuló törek­vésünket. Ezzel a törekvéssel tudatosan szakítottunk, füg­getlenül attól, hogy ma amúgy gém telik eszközeinkből sokoldalú vagy nagyarányú fejlesztésre. A baráti orszá­gokkal való helyes munka- megosztásra azért törekszünk, mert az nagymértékben meg­könnyítheti termelésünk 'mű­szaki fejlesztését, specializá­lódását, olcsóbbítását. Az előadó ezután arról be­szélt, hogy a párt és a kor­mány az ellenforradalom után, a gazdasági 'konszolidáció kez­dete óta kitartott az itt felso­rolt fontos szempontok és el­vek mellett. A továbbiakban arról be­szélt, hogy milyen gyors ütem­ben ment végbe az élet nor­malizálódása és a helyes el­vek és szempontok megvaló­sítása nem volt könnyű feladat Fris« elvtárs előadásának második részében néhány gaz­dasági vezetésünket érintő élr méleti kérdéssel foglalkozott, majd előadása befejező ré­szében gazdaságunk perspek­tívájáról és a feladatokról SZÓlt; Szóvá tettük A Pest megyei Hírlap szep­tember 26-i számában a Nagy­kőrösi Hírek rovatban cik­ket közöltünk arról, hogy a Délmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat egyre több lakást kapcsol be árammérő nélkül, illetve azt többszöri igénylésre sem szereli fel a bekapcsolt fogyasztóknál. Cik­künkkel kapcsolatban a válla­lat a következőket írta szer­kesztőségünkhöz : „Ez év első felében valóban voltak nehézségek a fogyasz­tásmérő ellátottság tekinteté­ben és a bekapcsolási igénye­ket sem tudtuk kielégíteni. Az év második felében viszont javult a helyzet. Most már rendelkezünk elegendő fo­gyasztásmérővel, úgyhogy mind a régebben előjegyzett, mind pedig az újonnan jelent­kező bekapcsolást 'kérők fo­gyasztásmérő igényét zökke­nő nélkül ki tudjuk elégíteni. Az előjegyzett fogyasztók be­kapcsolása jelentkezési sor­rend szerint, tervszerűen fo­lyik. A cikk azon része, hogy a bekapcsolást ugyan elvégez­zük, de fogyasztásmérőt nem szerelünk fel, tévedésen ala­pul. Üzletigazgatóságunk te­rületén ilyen fogyasztó sehol nincs, minden fogyasztó el van látva fogyasztásmérővel.” Ifjúsági vöröskeresztes csoportok alakulnak A középiskolákban és az iparitanuló-intézetekben az ifjúság egészségügyi felvilágo­sítására ifjúsági vöröskereszt csoportok alakulnak. Az új csoportok az iskolák igazgató­jának felügyelete alatt mű­ködnek majd és munkájukat az ifjúsági vöröskereszt bi­zottság irányítja. Tagjai az iskolaorvos, a szülői mun­kaközösség megbízottai és a KISZ-vezetőség képviselői lesznek. A csoportokba min­den olyan fiatal kérheti felve­tőiét, aki elvégezte az Ifjúsá­gi Egéasésvédelernre Kész tanfolyamok ............. E gészség ügyi ’ állomásokat hívnak életre az osztályok­ban és ellenőrzik az iskola tisztaságát és a személyi hi­giéniát. A diák- és ipari- tanuló-otthonokban a szer­vezet tagjai ellátják a be­tegápolást is. Felvilágosítják a tanulókat a szűrővizsgálatok és oltások fontosságáról és segítik az iskolaorvos és védőnő munkáját. A vöröskeresztes munkában tevékenyen részvevő fiata­lokat az ifjúsági vöröskereszt vezetői a KISZ nyári üdülő­táboraiba javasolják, (MTI) PERUI FUTOK Élhetnek-e hosszabb ideig emberek nagyon magas he­gyeken? Nem is olyan régen ezt még lehetetlennek tartot­ták, mert nagy magasságban kevés az oxigén. Nemrégen azonban Peruban felfedeztek egy 1800 főből álló indián törzset 3360 méter Fiatal öregek... Sarkadi Zsuzsika néhány hete már nagyleány: iskolába jár. Mivel szülei úgy látják, igen szorgalmas, jó tanuló válik belőle, édesanyja jutalomból délutáni sétára vitte ki a szőlőkbe. Szüret idején ennél pompásabb mulatság el sem képzelhető | Kossuth Lajos haláláig, 92 |éves koráig dolgozott élete fő­iművén: Irataim az emigráció­iból. = Tolsztoj 73 éves volt, ami- ikor a „Szent szinódus“ című | művet írta. I Jókai Mór 74 éves korában 1 másodszor nősült és csak ez- lután írta a „Tégy jót“ és ! „Trank Frigyes“ című regé- | nyeit. I Tintoretto 74 éves korában 1 festette a „Paradicsom“ című 1 képét. 1 Verdi 74 éves korában kom- ! ponálta az Othellót, 80 éves 1 korában a Falstaffot, 85 éves 1 korában az Ave Mariát, a | Stabat Matert és a Te Deumot. | Hugo Viktor 72 éves elmúlt, | amikor öregkori költészetének | remekeit megalkotta: a L‘Art |d'etre gurand-pere című kö- ; tetet; 1 Ibsen Henrik 71 éves volt | amikor „Ha mi holtak feltá­madunk“ című drámáját meg­írta. Kant 74 éves korában írta Antropológiáját és az Erkölcsi methafizikát. Tennyson 83 éves korában írta „Crossing the bar“ című híres művét. Tizian 98 éves korában fes­tette „A lepantói ütközetet“. 30 Celsius fok a legalkalmasabb! Francia orvosikutatók külön­legesen jó eredményeket értek el egyes sebészeti műtéteknél az emberi test lehűtésével. Kí­sérleteiknél kétféle hűtési módszert alkalmaznak. Az egyik eljárásnál a testet jégbe ágyazzák, a másiknál: jéghi­deg levegőt áramoltatnak a testire. Bebizonyosodott, hogy a le­hűtött emberi testen, alkalma­zott narkózis a szívbeteg em­vRifiiifiiiiutimiHiutititiHimniiitiiitfmiHiiiiiiimiittiuiMiitimtitftmHtiittititttMtiiiintttiiitmmiHtimtttmtiimitiiimitimuu I AZ EGYSZERŰ EMBEREK EREJE | * kis szobában még a lélegzetüket is visszafojtották | A a fiatalok. Csak a rádió sivítása hallatszott, amely | | hirtelen, szinte minden átmenet nélkül a gyakorlott fül-1 | nek oly jól ismert, kedves muzsikává szelídült: tá s ti... ! | ti.:; tá. Az Északi-sark jelentkezett! Sok ezer kilométer 1 | távolságból, egy még alig ismert világrészből érkezett az! | üzenet. A hősies felfedező munkát végző szovjet expedíció 1 | tagjai válaszoltak a fiataloknak. Érdekfeszítő, izgalmas, I | gyakran váratlan meglepetésekkel és nehézségekkel teli \ | életükről, munkájukról „leveleztek“ ismeretlen barátaik- 1 = kai, | Különös történet? Nem, nincs benne semmi rendkí-1 | vüli. Egy kis csoport fiatal — egy rádiós szakkör — össze-1 | fogott, s szabadidejükben egy nagy hatótávú adó-vevő I | készüléket szerkesztett. A mi új, megváltozott világunk-1 | ban nem véletlen jelenség az ilyesmi. Az élet minden te- 1 | rületén — a kötelező munkafeladatokon túl — állandóan I | tanulnak, művelődnek az emberek. Elsősorban a fiatalok. 1 | Bátran kezdeményeznek és olyan eredmények elérésére I | törnek — amilyenekről a múltban csak álmodni mertek. § | Néhány fiatal összefogott. Összeadták erejüket, tudá- I | sukat s ez áthidalta a legnagyobb távolságot, összekötötte 1 | egymással a legtávolabbi földrészeket. S vajon csak ez a I | néhány fiatal képes ilyen, s ehhez hasonló tettekre? Alig-1 | ha. Tíz és száz, ezer és tízezer fiatalban rejlik ilyen ha-1 | talmas erő, amelyet az egyszerű hétköznapokon csak úgy I | hívunk: kezdeményezés, leleményesség. Kezdeményezés. Ezrekben, tízezrekben szunnyadó I | erő. Vajon eleget merítettünk belőle eddig? Sok hasznos | | kezdeményezés megvalósult már, ami egyszerű munkás-1 I és parasztfiataloktól indult el. Mégis, hasonlók voltunk I | olykor a mesebeli gazdag emberhez, aki ügyet sem vetett F | az út porában heverő drágakövekre. Nem mintha ellen- F | ségei lettünk volna az újnak, az előrehaladásnak, inkább l 1 csak kényelmességből. Gyakran kishitűségből, lebecsülve! | az egyszerű emberek kezdeményező erejét. Pedig ez az I | erő hatalmas és határtalan távlatokat nyit a mi új vilá- I | gunkban. Hányszor előfordul mégis, hogy egyes vezetők ma- ‘ | Kukra hagyják a kezdeményező fiatalokat, munkásoka; | ás parasztokat. Magukra hagyják őket problémáikkal, nem | segítenek terveik, javaslataik valóra váltásában. S ezért | az egyszerű emberek nem mernek közeledni hozzájuk. | Kedvetlenek lesznek, elvesztik bizalmukat, s felhagynak | kezdeményezéseikkel. Türelmesebbnek kell lenni hozzá- | juk. Ha első ötletük, javaslatuk nem is megfelelő, tovább- ‘= | ra is segíteni, támogatni kell őket. | Üjat alkotni, legyen az bármilyen kis dolog is, nem I ! tehet az egyik óráról a másikra. Türelem, segítség, meg-1 = értés Ivsll hozzá, hs bizalom. Bizalom az ßgtfsz&Tu embe- I | rek erejében. Hatalmas, lehetőségek állnak a mi társadal- 1 I inunkban az emberek előtt. Bátran, szabadon kibontakoz- I = tathatjaik tudásukat, tehetségüket. Mégis gyakran meg-I | feledkezünk erről, s nem támogatjuk megfelelően az egy- I | szerű emberek javaslatát. | | Gondoljanak csak vissza üzemeink, szövetkezeteink. ? = tanácsaink vezetői, hányszor adódott az életben már olyan ; ! alkalom, amikor segíthették volna egy új, nagyszerű kéz- r | Öeméiiyezés elindítását és elmulasztották! Ügy gondolták i S most nincs erre idő. így hát a majdra bízták a dolgot. A ; | majából pedig semmi sem lett. Az egyszerű emberek pe- ! § dig céltalannak látták segítség nélkül a további kfeérle- ! tezést, esetleg nem éreztek elegendő erőt önmagukban, r | nagyszerű kezdeményezéseik, ötleteik tervek maradnak ! csupán. ­! Azok a fiatalok, akik az Északi-sarkkal rádión „leve- | leztek“, bizonyosan nem voltaik egyedül. Nem egyedül | jutottak el a tervek megvalósításáig. Mellettük álltak az = | üzem vezetői, mérnökei, szakemberei. A sikerben és a i ! sikertelenségben egyaránt. Biztosan sok álmatlan éjszakát - | okozott nekik a készülék megszerkesztése. De közösen l | dolgoztak s a helyes kezdeményezés megvalósítása érdé- I | kében végzett közös munka, eredményre vezetett. ám»umniniiMHm»nnHHHKmHHmui«mmnwtt»m»ui:nHiiun»»mnnnn»nmmniHinmninwiiMinnH.^fiffltni),„t,= A gyógynövénygyűjtés zsebkönyve Sok szakkönyv jelent már meg a gyógynövényekről, ezek azonban a témával tudományo san foglalkozók számára íród­tak. Olyan könyv, mely a gyógynövénygyűjtés és szárítás gyakorlati tennivalóit részlete­sen ismertetné, most jelent meg először. Tudvalevő, hogy a gyógynö­vények felvásárlásával a föld­művesszövetkezetek foglalkoz­nak. Ez a könyv nemcsak a gyógynövények gyűjtésével foglalkozik, hanem a földmű­vesszövetkezeti felvásárlók számára is hasznos tudnivaló­kat tartalmaz. Előnye, hogy a növénytant és az egyéb tudo­mányos ismereteket csak a mindennapi gyakorlatban nél­külözhetetlen mértékig tár­gyalja. Részletesen foglalkozik ellenben a gyógynövények gyűjtésével, szárításával, a lelőhelyek felkutatásával, és a vadontermő növények elszapo- rításával; Valóban zsebkönyv, formá­jára nézve is. mely nagy szol­gálatot tesz mindazoknak, akik szeretnék tudni, milyen növé­nyeket. virágokat, gyökereket használnak fel a tudomány se­gítségével a gyógyításra. A könyvet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó adta ki, kap­ható a földművesszövetkezeti könyvesboltokban és üzletek­ben. magasságban. A törzs földmű­veléssel foglalkozik, burgo­nyát és kukoricát termel. A törzs férfi tagjainak át­lagos magassága 152 centi­méter, testsúlya pedig 50 ki­logramm. Feltűnő, hogy e fur­csa -törzs minden tagjának rendkívül nagy a mellkasa és tüdeje, ami lehetővé teszi, hogy az oxigénben szegény le­vegőből is megkaphassa szer­vezetük a nehéz munkához szükséges oxigénmennyiséget. Az indiánok a magas hegyi utakon súlyos terheket szál­lítva futólépésben közleked­nek. Ezután már nem csodál­kozhatunk azon, hogy a törzs legnépszerűbb sportága a fu­tás, mégpedig 70 kilós krump­liszsákkal a vállon. bereken végrehajtott operá­ciók esetében a műtéti ve­szélyt egészen csekélyre csök­kenti. A legjobb eredménye­ket a hűtéses szívműtéteknél érték el. Legújabban bebizonyosodott, hogy az operációk legalkalma­sabb hőfoka 30 C fok, az ennél alacsonyabb hőfok a szíviz­mokban komoly károsodást okoz. Friss elvtárs előadása első részében döntően népgazdasá­gunk fejlődésének gyakorlati kérdéséivé! foglalkozott — előre bocsátva néhány elvi megállapítást. A többi között hangsúlyozta, hogy a terme- lés'.'egyre társadalmibb ijelle- géfa' kapitalista országokban is megköveteli a társadalmi beavatkozást, a társadalmi irányítást. Ennek azonban alapvetően ellentmond az a körülmény, hogy a kapitalista országokban sokszor még a legnagyobb méretű, széles tár­sadalmi együttműködést meg­követelő termelőeszközök is magántulajdonban vannak. A kapitalista országokban az állami beavatkozás lé­te és ugyanakkor korláto­zottsága és alapvető hiá­nyosságai bizonyítják, hogy a kapitalista fejlődés eljutott a szocializmus küszöbéig, hogy a történelem parancs­szava követeli a szocializ­must, mert a termelőerők fej­lettsége és a termelőeszközök kapitalista tulajdona közti ellentét egyesegyedül így old­ható meg. Ezután arról beszélt, hogy a.párt vezetésével megváltoz­tak hazánkban az uralkodó termelési viszonyok, létrejött a ^gazdaság egységes, az egész társadalom érdekeit, fejlődését szolgáló vezetésének lehető­sége. A továbbiakban a gazdasági vezetés hibáiról szólott, hang­súlyozta, hogy több éven át a nemzeti jö­vedelem túl nagy részét fordítottuk felhalmozásra, s nem jutott erő az életszín­vonal emelésére, sőt, átmene­tileg az életszínvonal csőikként. — Magától értetődően — folytatta — nem érhetjük be azzal a megállapítással, hogy gazdaságpolitikai vagy más hibákat követtünk el, mert nem ismertük, Vagy nem is­mertük eléggé a gazdasági tör­vényeket. Konkrétan ki kell mutatnunk a bekövetkezett bajok okait. A munka zöme még előttünk áll és kívánatos,' hogy minél előbb elvégezzük. Néhány fontos okra azonban már eddigi ismereteink alap­ján is rá lehet mutatni — mondotta — majd megállapí­totta: gazdaságpolitikánkban túl­zott szubjektivizmus, vo- luiüarizrnus uralkodott. Éz különböző gyökerekből, nem utolsósorban a társadal­munkban széles körben elural­kodott személyi kultuszból táplálkozott, A hároméves

Next

/
Oldalképek
Tartalom