Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-15 / 142. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! K^Cirlap DE FINOM... MSZMP PEST M E G Y E I BIZOTTSÁGA MEGYEI. TAN ÁCS LAP j'A I. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ÁRA 50 FELSÍR 4 1957. OKTÓBER 15. KEDD I Az első mesterséges hold felbocsátása után... Amerikai lapok elmefuttatasai Eisenhower amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy a Szovjetunió a mesterséges hold megszer­kesztésével és kilövésével állí­tólag csak politikai előnyt szerzett az Egyesült Államok­kal szemben. A New York Times az elnök fenti véleményét osztva, ezt írta: „Politikai vonatkozásban a szovjet mesterséges hold óriási jelentőségű.” Más lapok is — amelyek ugyancsak az amerikai kormánykörökből merítik értesüléseiket — ha­sonló nézeteket hangoztattak. Az AFP washingtoni tudósí­tásában hangoztatta: „Wash­ingtonban erősen tartja ma­gát az a benyomás, hogy az első mesterséges hold felröpítése messzemenő si­kert biztosított a Szovjet­uniónak, • ez fontos hatást gyakorol majd a nemzetközi politikára.” Már a New York Times is gondolkodóba esik azon, hogy „milyen jelentősége van a mesterséges holdnak” és kifej­ti, hogy a szovjet „rakéták, amelyek fel tudták röppenteni a mesterséges holdat, atom- és hidrogénbombákat is eljuttat­hatnak sok ezer mérföldnyi távolságra”. A lap azon sajnál­kozik, hogy az Egyesült Álla­mokban „hajlamosak voltak kétségbevonni az interkonti­nentális ballisztikai rakétákról kiadott augusztusi szovjet nyi­latkozat tartalmát, vagy leg- a’ábbis csökkenteni akarták jelentőségét”. A lap azt állítja, hogy a Szovjetuniónak „olyan lö­vedékei vannak, amelyek­kel bármely amerikai vá­rost, vagy támaszpontot fe­nyegethet”, majd hozzáteszi: „Nekünk nin­csenek ilyen lövedékeink és nem is tudjuk mikor lesznek.” A New York Herald Tribune hangsúlyozza, hogy „a szovjet mesterséges hold roppant ka­tonai jelentőségű”. Mint a lap közli, az amerikai hadügyi képviselők, „nem voltak haj­landók a nagy nyilvánosság előtt kifejteni a mesterséges hold katonai jelentőségét. Egyesek közülük elárulták, azért vonakodnak, mert utasí­tást kaptak, hogy tartsák a szájukat. Nemhivatalosan azonban olyan vélemények hallatszanak, hogy a mester­séges hold felröppentését ka­tonai téren a lőpor, a robbanó­motor és az atomhasítás fel­fedezésével lehet összehason­lítani”; A New York Times párizsi tudósítója nemrég jelentette, hogy „a NATO-val szoros kap­csolatban álló hivatalos euró­pai tényezők véleménye sze­rint az új szovjet technikai vívmányok szükségessé teszik az Északatlanti Szövetség stra­tégiájának és az Egyesült Ál­lamok vezető szerepének bí­ráló szellemű felülvizsgálatát”. E vélemények szerint az Egyesült Államok a Szovjetunióval vívott „tu­dományos és technikai versenyben három kudar­cot szenvedett: 1. a Szovjetunió állította elő az első interkontinentális bal­lisztikai lövedéket; 2. a Szov­jetunió megteremtette a mes­terséges holdat és 3. hidrogén­töltetet készített az irányít­ható lövedékekhez”. A Washington Post szemle­írója cikkében rámutat: „A mesterséges hold tökéletesítése forradalmasíthatja a hadügye­ket, vagy szükségtelenné tehe­ti nemcsak a hadihajókat, ha­nem a bombázó repülőgépeket is és az amerikaiak kifejlesz­tette távoli merrigyelő rend­szer széleskörű hálózatát. Azok a tudósok és hadügyi szakemberek, akik ismerik a mesterséges hold és a ballisz­tikai rakéta létrehozásának programját, meg vannak győ­ződve, hogy újabb szerkezetek végered­ményben olyan csodákat művelhetnek, amelyekről nem is álmodhatunk. A cikkírók hivatkoznak Clartkra, a viliágűrhajózás kér­déseit tanulmányozó angol tár­saság volt elnökére, aki egyik könyvében a következőket ír­ja: „Bármely ország, amely előre meghatározott pályán mesterséges holdat képes fel­bocsátani, ezzel azt is bebizo­nyítja, hogy sokkal nagyobb megterhelésű lövedéket is fel tud röppenteni és el tud jut­tatni bármely földi célpontra." Nem meglepő, hogy az ame­rikai sajtóban ilyen elmefut­tatások látnak napvilágot, hi­szen ez a sa jtó a tudomány és a technika minden vívmányát elsősorban a katonai lehetősé­gek szemszögéből vizsgálja. Azt viszont nehezebb megér­teni, hogy a sajtóban kifeje­zésre jutó aggodalmak miért nem váltják ki az, amerikai ve­zető körök és a lapok törekvé­seit a széleskörű békés rende­zésre, a hide,árháború végleges megszüntetésére és az igazi nemzetközi együttműködés módszereihez való visszatérés­re. Miért merülnek el az ame­rikai sajtó hasábjain a leszere­lés megoldásának szükségessé­gét hangoztató elszórt és kevés meggyőződésről tanúskodó megnyilatkozások annak a fül­siketítő propaganda koncert­nek kórusában, amely az amúgy is lázasan folyó fegy­verkezési verseny további fo­kozását követeli? Perzsa miniatura-kiállítás nyílt | Szentendrén Perzsa miniatura-kiállítás | nyílt, a Műcsarnok rendezésé- | ben a Szentendrei Ferenczy f Károly Múzeumban. A nagy | | perzsa irodalmi alkotások il- | § lusztrációiról és híres perzsa | k, freskókról készített reproduk- 1 ciókat az UNESCO ajándékoz- 1 ta Magyarországnak. A négy- I vannégy miniaturából álló ki- | állítást Szentendre után Szita- 1 linvárosban mutatják majd be. | Tízezer érdeklődő a váci őszi vásáron Már a kora reggeli órákban az érdeklődők ezreit szállította a vonat, autóbusz és a dunai komp a váci őszi vásárra. A váciakkal együtt csaknem tíz ezer ember kereste fel a vá­sárt. Az állami vállalatok forgal­ma — a városban nyitvatar- tott saaiküzleteket is beleszá­mítva — már déli 12 óraikor elérte az egymillió forintot. A hordó- és kádféleségek a reg­geli órákban elkeltek. Nagy volt a kereslet textil-, vas­es edény-áruk, mezőgazdasági kisgépek és a játékok iránt A Váci Vendéglátóipari Vál­lalat 50 méteres sátrában dél­után 2 óráig tízezer pohár sört, tíz hektó bort, nyolcvan kilogramm hurkát és kétszáz kiló virslit adták el. Két új vegyeskórus mutatkozik be Pest megyében a Kodály-hangver senyékén öt Pest megyei városban és nagyközségben rendeznek de­cemberben nagyszabású hang­versenyt Kodály Zoltán 75. születésnapja alkalmából. A Kodály-hangversenyeken mu­tatkozik majd be az új ceglédi és nagykőrösi vegyes kórus, az utóbbi a Kállai-kettős előadá­sával. Nagyszabású megyei iparos bált rendez a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága, a KIOSZ és a KISZÖV megyei szervei­vel együtt programot dolgozott ki a kisiparosok fokozottabb bevonására a társadalmi élet­be. Október végén nagyszabá­sú baráti találkozót é® megyei iparosbált rendeznek, ame­lyen több száz kisiparossal együtt részt vesz majd sok vá­rosi és községi népfrontbizott- sági tag is. Novemberben és a következő hónapokban több ankétot tartanaik a kisiparosok problémáiról. A tervek sze­rint egyes járási es varosa népfrantbizottságofc mellett kisiparos-albizottságok alakul, nak. Barokk-kastély kupolákat restaurálnak Aszódon Egymillió forintos költség­gel rekonstruálják az aszódi volt Podmaniczky-kastély ku­poláit. A jelenleg általános iskolának és diákotthonnak helyet adó barokk stílusú mű­emléképület kupolái még a második világháború idején sérültek meg. A tetőszerkezet kicserélésiét és az egyéb hely­reállítási munkákat nagy Alsógödön egy óvoda van 40 férőhellyel. Több mint száz az olyan óvodáskorú gyerek, akiknek szülei dolgozni akar­nak, de nem tudják a kicsiket sehová elhelyezni. Tavasszal a Magyar önkén­tes Honvédelmi Szövetség a „Mucsenbacher-villát“ fel­ajánlotta óvoda céljaira, örül­tek a szülők, a község vezetői, lesz már hely a gyerekeknek, legalább 60—70 óvodistát he­lyezhetnek el az új épületben. Azóta tart a huzavona az új óvoda körül. A megyei tanács oktatási osztálya tudomásul vette, hogy övé az épület, az­után nem csinált semmit. A MÖHOSZ kapta magát, mi­után az óvodát nem rendezték be, visszaigényelte az épületet, Csaknem visszakapták, ami­kor a gödi tanács, a népfront és a párt közbelépett és az újabb véghatározat ismét óvo­da céljára utalta ki az épüle­tet. * Kiszorítottak a kőzségfej- lesztési alapból 3000 fo­rintot, megkezdték az építési munkát, közfalat húztak, két dadát vettek fel. egyiket szep­tember 15-én, a másodikat ok­tóber 1-én. A szülőkkel együtt nekifogtak a takarításnak, két hétig sikáltak-súroltak, kívül- belül ragyog már az épület, összeírták a gyerekeket, még­sem kezdhette meg működését az annyira szükséges új óvoda. — Nincs pénz a dadák fize­tésére — mondja Pirók István, a helyi pártvezetőség tagja, ta­nácstag, aki most betegállo­mányban lévén, idejének nagy- részét az új óvoda megszerve­zésével tölti. — Megigérték — mondja —, hogy januárig —, amikor már rendes költségvetéssel műkö­dik az óvoda —, kihasítanak valahonnan egy kis pénzt. Legalább a dadák fizetésére. Kosztot még nem kapnak a gyerekek, arra majd csak a jö­vő évben telik, de így is nagy segítség lenne a szülőknek, ha legalább vigyáznának a gye­rekekre. Ma . már kideríthetetlen, hogy ki tette az ígéretet, de az óvodára szükség van és a gö­diek számítanak is rá. Felke­restük Szabó Sándort, a me­gyei tanács VB-elnökhelyette- sét. Mit tett a megye az új óvoda érdekében? — Mindenképpen megnyit­juk az óvodát — kaptuk a megnyugtató felvilágosítást. — Az elmúlt héten járt ná­lunk az Alsógödi Tanács párt- szervezetének és a népfront küldöttsége és mi azonnal in­tézkedtünk. A dadák fizetése már a já­rási tanácsnál van, s tízezer fo­rint póthitelt kértek a Pénz­ügyminisztériumtól a még szükséges beruházásokra. Akár megkapják ezt a pénzt, akár nem, az óvoda működése előtt már nincs akadály. Le­hetséges, hogy egyelőre még kevés bútorral, nem a legtöké­letesebb felszereléssel, de ha­ladéktalanul megkezdheti mű­ködését Alsógöd új intézmé­nye. Az épületben van még két lakó. Az Alsógödi Tanács eze­ket kiköltözteti és azután már a megyei szervek is komolyabb összegeket költenek az új óvo­da korszerűsítésére. Sók kicsi sokra megy. Most rendkívüli pénzből, január elsejétől már tervezett költségvetéssel folytatják mun. kájukat. Kicsit több szívvel, kicsit több lendülettel talán előbb is meg lehetett volna oldani a problémákat, de most már az a fontos, hogy túl vagyunk a nehezén. A járási tanács re­méljük nagyon hamar átutalja a községnek a dadák fizetését és megtelik nevető, csiripelő aprónéppe] a Mucsenbacher- villa. Nem nagy esemény az ország életében egy új óvoda megnyitása. De ez az óvoda kicsit jelkép is. A község ve­zetői, a szülők, a felsőbb szer­vek segítsége meg tudta olda­ni az összes nehézséget ebben a kis kérdésben is, mint ahogy meg tudja oldani az összes en­nél nehezebb, nagyobb kérdé­seket. (f. a) Csúzti esete a tyuUtelvatfal Fodor Pál budakeszi lakos nem akármilyen ember: kizá­rólag a tyúkhúst szereti, ezt azonban nem a piacon veszi, hanem a tyúkólakból emeli el. Emiatt már kilencszer össze­ütközésbe került a törvénnyel és ugyanennyiszer le is ültet­ték. Fodor a közelmúltban újból tyúkhúsra vágyott és ezért el­ment Pátyra, ahol az éjszakai órákban felkereste Csúzli Fe­renc portáját. A tyúkólban bé­késen aludtak a jószágok, amikor előhúzta zsebéből a harapófogót, elvágta a tyúkólat elzáró drótot és kezdte zsák-- jóba szedegetni az álomtól bó­dult csirkéket. Igenám, de Csúzlitól előzőleg már több­ször loptak tyúkot, amiért ő az ólra biztonsági berendezést szerelt: a házba bevezetett egy csengőt, mely akkor adott le riasztó jelzéseket, ha a tyúkól ajtaját felfeszítették. A gyermekbíróságról... közölte vele, hogy be kell feküdnie a kór­házba. Ferkó nem tudta melyik kórház­ba megy az édesany­ja és meddig fog ott­maradni. Egy vekni kenyér volt a kony­haasztalon, ezt be kellett osztania. A nyomozás nem tért ki arra, hogy Ferkó hogyan osztot­ta be a kenyeret. Vallomásából csak az derült ki, hogy mi­után a kenyér elfo­gyott, bemászott a szomszéd lakás abla­kán. Az ablak mel­leti fogason talált egy zakót és annak a zse­bében 500 forintot. Ebből a pénzből Fer­kó kolbászt vásárolt. Az utolsó fillérig kol­bászt. Eszébe sem ju­tott, hogy kenyeret is vegyen hozzá. A nyo­mozás adatai nem adnak számot arról, hogy a kolbászt Fér- . kó milyen beosztás­sal ette meg. Ette, ette és ette. amíg csak maga előtt lát­ta. Amikor pedig a pénze is elfogyott. meg a kolbász is, gondolt egyet és el­ment a gyömrői ta­nácsházára, ahol azt kérte, hogy helyez­zék el javító-nevelő intézetbe. A nem mindennapi kérés és Csizmadia Lajos bácsi feljelen­tése a zakójából el­tűnt ötszáz forintról, szinte egyszerre fu­tottak be a Pest me­gyei ügyészségre. Mire bíróság elé került az ügy, az édesanya felgyógyult és így őt is ki lehe­tett hallgatni. A bíró mindig vias­kodott a lelkiismere­tével, valahányszor arra kellett ítélnie egy gyereket, hogy elszakítja a szüleitől. Hiszen a javító-neve­lő intézetbe utalás rövidebb-hosszabb időre ezt jelentette. Szerencsés eset az (már amennyire „sze- rencsés“-nek lehet azt nevezni), amikor a vádlott egyenesen kéri, hogy szabadít­sák ki a szülő karmai közül, a szülő pedig | A vádlott 12 éves, \ különben is kisnövé- ! sű, alig ért fel a bírói \ asztal pereméig. T. | Ferkó notórius isko- 1 lakerülő volt, most I először állt lopás I vádjával terhelten a | bíróság előtt. Hogyan | lett belőle tolvaj? El- l mondom. | Apját Ferkó nem 1 ismerte. Az édesany- ! ja sem tudott róla | egyebet, minthogy | egybekelésük előtt a | frontra ment és ott | valószínűleg meg. | halt. Ferkó megszok. i ta, hogy édesanyja | későn jár haza. | Ilyenkor sose kérte I tőle számon volt-e is- | kólában, mit csinált ! egész nap. Azt tehe. ! tett, ami jólesett. | Reggeltől estig csa- | tangóit az utcákon, | játszott a grundokon. | Egy kopott bordószí. | nű tréning zubbonyt, | rövid vászonnadrá- | got, szandált hordott | télen-nyáron. A szó | szoros értelmében 1 kenyéren és vizen I élt. i Egy nap édesanyja Most is így történt. Csúzli ki­rohant a verandára, felgyúj­totta a villanyt, mire Fodor lehasalt és mikor látta, hogy Csúzli feléje tart, a harapófo­gót csattogtatni kezdte, mely olyan hangokat hallatott, mintha egy revolvert töltené- nek be. — Ne merj idejönni — kia­bált tovább csattogtatva a ha­rapófogót — mert agyonlőlek! Csúzlit azonban nem olyan fából faragták, mint aki meg­ijed, kezébe vett egy vasdo­rongot, s ezzel közelített Fo­dor felé, szüntelenül kiabálva­— Fogják meg, tyúktolvaj! Felébredtek a szomszédok is. mire Fodor szaladni kezdett, a tyúkokkal telt zsákját a hely­színen hagyva. A menekülés nem sokáig tartott, elfogták és megindították ellene az eljá­rást. A Pestvidéki Járásbíró­ság most megtartott tárgyalá­sán betöréses lopás miatt egy évi börtönre ítélte Fodort. jó arcot vág az ilyen ítélethez. Úgy látszik, a bíró lelkiismerete meg- nyugtatására, ez egy­szer előre szerette volna hallani a vád­lott szájából az ítélet felett érzett elége­dettséget, s ezért megkérdezte Ferkót: — Ugye örülni fogsz, ha javító-neve­lő intézetbe kerülsz? Várakozása ellené­re azonban Ferkó ahelyett, hogy jasz- szosan csettintett vol­na a nyelvével és va­lami olyasfélét mon­dott volna, hogy „klassz lesz", egysze­rűen kijelentette, hogy márpedig ő nem megy. — Micsoda? — horkant fel bosszúsan a bíró. — Hát akkor a gyömrői tanácsot miért kérted erre? — Mert akkor nem volt itthon az anyám — felelte a fiú olyan csodálkozással a hangjában, mint aki nem érti, hogy is kér­dezhet a bíró ilyen szamárságot. Kaiotai Gábor Lesz óvoda Alsógödön! Nincs ennél jobb a világon, vallják a gyerekek. Hogy a nadrág? Hát arra a maminak van gondja, nem nekUnk..;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom