Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-13 / 141. szám

MIT TEHETÜNK MÉG EL TÉLIRE? A gondos háziasszony októ­berben körül szokott nézni az éléskamrájában, hogy az egyes befőttek, savanyúságok körül nincs-e valami kis hiba, nem penészedtók-e meg azok. Nem árt olyan szempontból is kö­rülnézni az éléskamrában, hogy az eltett dolgokat szám- bavegyük és ha netán nyár végén vagy a nyárban egyik vagy másik főzelékféléből, sa­vanyúságból nem tettünk el eleget, most azt még elvégez­hetjük. Az alábbiakban a ke­vésbé ismert befőzési recepte­ket közöljük azzal, hogy azok használatával még október kö­zepén kiegészíthetjük éléskam­ránkat: A KARFIOL ELTEVÉSE A karfiolt meghámozzuk, virágokra szedjük, berakjuk az üvegekbe, gyenge sós vizet ön­tünk rá, kis szalicilt teszünk tetejére, majd az üveget le­kötjük. Oda tesszük gőzölni és amikor a karfiol az üvegben gyöngyözni ikezd, akkor az üveget a vízből kiszedjüllc. A karfiolt ily módon eltehetjük levesnek és főzeléknek. AZ EGÉSZPARADICSOM ELTEVfiSE Az érett, piros paradicsomot megmossuk, üvegekbe rakjuk, aztán a már előbb felforrt vi­zet lehűtve ráöntjük a para­dicsomra, szalicilt teszünk rá. lekötjük az üveget és a kam­rába helyezzük. Az így eltett paradicsom ízben, zamatban, vitaminban nem veszít értéké­ből. Ez az eltevés azzal az előnnyel jár, hogy télen is ad­hatunk friss paradicsomot a gyermekeknek. A GESZTENYE ELTEVÉSE A gesztenyét meghámozzuk, öt percre forró vízbe tesszük, majd a gesztenye bőrét lehúz­zuk, üvegbe rakjuk és egy kiló; gesztenyéhez 50 deka cukrot veszünk, amiből sűrű szirupot főzünk, ráöntjük az üveget lekötjük majd szárazon gő­zöljük. Lehet belőle gesztenye­pürét 'készíteni, használhatjuk díszítésre és kampóinak is. A NYERS LECSÓ ELTEVÉSE A szép, egészséges paradi­csomot megmossuk, bőrét le­húzzuk felszeleteljük, enyhén lesózzuk. A sóban addig hagy­juk állni, míg a paprikát el­készítjük. A megmosott papri­kát hosszában felszeleteljük és a paradicsomot és a paprikát rétegesen üvegbe rakjuk. Víz helyett csak azt a levet öntjük rá, melyet sózás közben a pa­radicsom engedeti magából. Egy kis szalicilt teszünk a te­tejére, és a forrástól számított 25 percig vízben gőzöljük. A CUKROZOTT PAPRIKA ötliteres üveghez 4 kiló pap­rikát veszünk, a paprikát ket­té vágjuk, kimagozzuk, ki- crezzük, üvegbe rakjuk, majd veszünk háromnegyed liter vizet és a vizet negyedliter ecettel, negyed kiló cukorral, kevés sóval egybekeverjük. A cukor elolvadása után az ece­tes vizet hidegen a paprikára öntjük, tetejére tormát teszünk és lekötözzük. Az így hidegen eltett paprika nem lágyul meg. A CUKROZOTT PARADICSOM Az apró zöld paradicsomot megmossuk, vastag szeletekre vágjuk, és forrásban levő ece­tes vízbe rakjuk. A forró ece­tes vízben addig hagyjuk a paradicsomot, amíg az forrni Cím kezd, majd a tűzről le­tesszük. Ezután szitán leszűr­jük. többször hideg vízzel le­öblítjük. Lemérjük a paradi­csomot és azonos súlyú cukor­ból sűrű szirupot főzünk, majd a szirupba belerakjuk a para­dicsomot s addig főzzük, amíg a paradicsom üvegessé nem válik. Előmelegített üvegbe rakjuk, lekötözzük, szárazon gőzöljük. AZ OLAJOS LECSÓ öt kiló leszcleíelt paprikát, egy kiló leszelt hagymát, két kiló paradicsomot, egy liter olajat, 2 gerezd fokhagymát, három kávéskanál cukrot és egy kávéskanál szalicilt egy­be keverünk, majd az egészet puhára főzzük. Előmelegített üvegbe rakva, lekötözzük és szárazon gőzöljük. A fogápolás ÁBC-je § A legutóbbi kutatások sze-i rint a napfény igen jó hatással 1 van a fogakra, és éppen ezért! a falun felnőtt gyermekeknek I sokkal jobb a foguk, mint a| városiaknak. Hasonlóképpen I fontos a fogápolás szempontjá- f ból a tej- és gyümölcslé-fo-f gyasztás és ha ezeket az elve-1 két a már eddig ismertekkel [ egybefoglaljuk, akkor a követ-1 kező hat fogápolási tanácsot [ kapjuk: | 1. Igyák meg mindennap egy ] pohár tejet. 2. Igyák gyakran gyümölcs-! levet. 3. Napfürdőzzék, vagy szed-f jen csukamájolajat. 4. Kerülje a túlzott cukor-1 fogyasztást. 5. Mosson naponta három-1 szór fogat. 6. Keresse fel minden hat 1 hónapban fogorvosát. A Ruhaipari Tervező Vállalat Hétezer éves kozmetika A klasszikus világ költői között egy sincs talán, akinek írásai annyi érdekes adattal szolgálhatnának az egykori Róma lakosságának mindennapi életéről, mint a nagy epigramma költőnek, Martialisnak, apró strófái. Igazi realista írások ezek, mert ha többnyire görbe tükörben is, de mindig az embert mutatják be gyengeségeivel, fonáksá­gaival. minden szépítés nél­kül. Ebben az őszinteségében aztán költőnk — bár nagy barátja volt a szép nemnek — a nőket sem kímélte. így többek közt abban a vonatko­zásban sem, miként igyekez­nek ho-lmi kendőzési praktiká­val magukat „szebbre csinál­ni“. És így derül ki, hogy a közi metika már kétezer évvel ez­előtt is divat volt,-'sőt maga a „kozmetika“ szó is — ez a fogalom — szintén ama kor egyik híres szépészeti mesteré­től, Cosmustól vette a nevét, akit Martialis — nyilván né­hány obulusért — többhelyütt név szerint is megemlített. Egy alkalommal például eként aposztrofálja őt: „Kend be fejed Cosrnus ke­netével: a vánkuson érzik B ár hajad elvesaté, tartja a toll a szagot." No, de ha csak a hajukat, kenték volna be éjszakára a római nők illatos olajokkal! Mert — ahogy olvassuk — „ezer a száma” azoknak a piksziseknek. ampulláknak és Nagy Peter Peter car egyszer egy muzsikra bukkant az erdőben. Fát vágott a muzsik. Megszó­lítja a cár; — Segítsen az Isten, mu­zsik! — Bizony rámférne, hqgy is­ten megsegítsen — mondja rá a muzsik. — Nagy-e a családod? — kérdi a cár. — Két fiam és két lányom van, — No, nem is olyan nagy, s mire ícöltöd a pénzedét? — Én a pénze0 háromfelé osztom: az elsővel adósságom törlesztgetem, a másodikat köl­csönadom, a harmadikat vízbe vetem. Gondolkozik a cár, de nem jön rá, mit jelenthet, hogy az öreg adósságát törlesztgeti, kölcsön is ad s egyik részt a vízbe veti, — Adósságom törlesztgetem •— apám, anyám gondozgatom; kölcsönadom — fiaim gondját viselem, vízbe vétem — lányai_ mat nevelgetem. — Jól vág a te eszed öreg — mondja a cár. — Most ve­zess ki az erdőből a mezőre, nem találom meg az utat. Azt mondja a muzsik. Azt magad is megtalálod; menj csak egyenesén, aztán es a muzsik jobbra, aztán balra, aztán me­gint jobbra. Mondja a cár: — Ebből egy kukkot sem ér­tek, vezess. — Uram, nem érek rá arra, hogy vezesselek, dolgozó pa­rasztnak drága az ideje. — Jó; ha drága, megfizetek érte. — Hát ha fizetsz, menjünk. Felültek a kétkerekű kisko­csira s elindultak. Utközbén a cár a muzsikot kérdezgetni 'kezdte: — Muzsik, jártál te már messze, más vidéken? — Imitt-amott jártam. — Láttad a cárt? — A cárt én nem láttam, de szeretném látni. — Ide hallgass: amint a me­zőre érünk, ott meglátod c cárt. — S miről ismerem meg? — Arról, hogy a többiek fe­jén nem lesz sapka, egyedül csak a cárén. Kiérnek a mezőre, meg. látja a sok nép a cárt, s leve­szi a sapkáját mindenki. Mereszti szemét a muzsik, de nem látja a cárt. Mindjárt meg is kérdi: — S hoi van a cár? A cár meg azt féleli erre: — Lásd. csak kettőnkön van sapka, tehát kettőnk közül va­lamelyik a cár. egyéb szépségápolásra szolgá­ló szereknek és „szerkezetek­nek“, amiket a nők már ak­kor használtak. így nemcsak illatosították hajukat, hanem festették is, mégpedig megiri­gyelték idővel a germán nők hajszínét, szőke lett náluk is a divat. A festékanyagot is germánlakta területekről „im­portálták“: az egyiket a tóta­vi vidékről, a mai Hollandiá­ból és minthogy ez a hajfestő­szer használat közben erősen habzott, batáviai habnak ne­vezték. A másik hajfestőszer a „sapó’‘ volt, amit a mai Wiesbaden — akkori római nevén Mattiacum — gyógyfor­rásainak salakját alkotó ok­kerből gyártottak, némi zsira­dékkal elegyítve, hajfesstő lab­dacsokká. Ezzel a sapóval kapcsolatban meg kell jegyez­ni, hogy az nem volt egyúttal szappan is: ilyet a rómaiak még nem ismertek, helyette mosakodáshoz a nők illatosított agyagföldet használtak. Tj’gyébként a hajuk festésén É' kívül a frizurájukra is nagy gondot fordítottak, ami­nek „felépítésében” — csigá­sán feltornyositva — rabszol­ganőik segédkeztek, akik e művelet közben rendszerint sokat szenvedhettek úrnőik­től, mert — miként egy epi­grammából erről értesültünk — a delnők íésüliködés alatt tőr- : szerű tűt tartottak a kezük- i ben, ezzel irányítva a rabszol- ; ganők munkáját. Persze, ha | azok netán ügyetlenkedtek, bi- j zony őket is meg-megszurkál- I ták vele. Amikor pedig ká- j szén volt a remekmű, arany- j szálakból szőtt finom hálóval I fogták össze azt. A „necc“ te- j hát, úgy látszik szintén nem i volt már ismeretlen fogalom, i Természetesen nemcsak s j hajukat festették a római nők, j hanem az arcukat is. A rúzs- i nak ugyan nem találjuk nyo- I mát ezekben az epigrammák- i ban, ellenben egyhelyütt olvas- : hatjuk, hogy ahová fehéret i kellett az arcra felrakni, ott I egy Fabulla nevű dáma krétát „kent fel képére". Szóval a kréta volt a rizspor, a púder hajdani elődje. A legmulatságosabtók azon­ban e „klasszikus" kozmeti­kai irodalomból azok a sze­melvények, amelyekben Mar­tialis azon csúfondároskodik, hogy mi mindent vet le ma­gáról egyik-másik megöreged­ni nem akaró nő, mielőtt éji magányában álomra hajtja fe­jét. Nemcsak a ruháit, de a haját, a fogsorát, a szemöldö­két, sőt még dús kebleit is... C osinus mester művészete eszerint már kétezer év­vel ezelőtt is sokoldalú és vi­rágzó művészet volt, amely nevében — a „kozmetika” el­nevezésben — méltán őrzi megalapítója emlékét. 1 bemutatótermében bemutatták a nagykereskedelem részére I az 1958. évi divatmodelleket. Fehér alapon aprómintás szaténkarton nyári ruha miiiHiiiumiiiiHiHiHfimiiiiiiimiminniiitiimiHHiiiimfiimtnimiiiimiiiiiinmiimmiiiimimiiiiiitiimmitmnmminniiinl Paradicsompor Az Egyesült Államokban ki­dolgozták a kiváló minőségű paradicsompor vákuum-szárító berendezésben történő nagy­ipari gyártásának módszerét. Az így nyert paradicsompor nagyon könnyű és jól eláll hű­tés nélkül is. A por gyártási eljárása a következőkből áll: a friss paradicsomlevet kon­centrálják, a víztelenített kon- centrátumot vákuum-berende­zésben szárítják, majd megőr­ült. Ahhoz, hogy a porból Is­mét paradicsomlé legyen, kö­zönséges hideg vízben kell fel­oldani. íiu^uniiUiiu^iiinmiihinnHiuiiUHiiitiítiúWHntminiHínniiiiiif) KELET BÖLCSESSÉGE Zárad alábbi rejtvényünk hosszú soraiban levő elgondolkoz. tató mondásból (vizsz. 1 és függ. 12 sorokban). Tűzhely-költemény 89. Angol sziget az ír tengerben. 40. Három — idegen számössze­tételekben. 44. Tolibokréta a ma­darak lején. 46. Zenei műszó, Je­lentése: Nagyon. 47. V. V. V. V. V. V. 50. Akadozva megy. 51. Jó­kedvű. 52. A. I. 53. Színtelen, szag­talan nemes gáz. 55. „é”. 56. Gá­tolja a növény fejlődését. 58. Kl- lssza a poharat. 60. Néha a szelek szárnyán jár. 62. Bélés-bél? 64; Vypszilon. 66. Gábor Imre. Névjegyrejtvény Rózsa és Pali jegyesek, de most nem erről van szó. Hanem arról, hogy meghívást kaptak a pesti rokonoktól: „Jöjjetek vasárnap ebédre, de Írjátok meg. mit szeret­tek a legjobban.” Rózsa és Pali összebeszéltek és a menü helyett névjegyüket küldték el Pestre, íme a névjegy: LAKATOS PESTA PAl Vác BÜSZKE I. ROZSA Gyál A drezdai Hőkészülékek Gyára egy zeneszekrény for­májú modern elektromos tűz­helycsodával lepte meg vásár­lóit. A jénai üvegablakon ke­resztül kényelmesen szemlél­hetjük a sülteket és sütemé­nyeket sütés közben. Négy fő­zőlapja van, takarékégője, me­legítőrekesze (szárításhoz), edényfiókja és elektromos fű­tőteste egybeépítve igen csino­san hat. Ára 480—500 márl<a és négy részletre fizethető. \ VÍZSZINTES: 6. Inkább nyári i sportág. 12. Közép-keleti országok í lakója. 13. Ennek biztosítása világ- i óhaj. 15. Belgrád híres hegye. 16. \ Elenyésző. 18. Lázmegállapító. 20. i Erdőrész? 21. A kanapé belsejében r van. 22. Régi udvarok és emberek i kedvelt virágja. 24. Tlnfa — ango- [lul. -25. A szervezet működésének ! súlyos zavara, magyarul: sokk. 27. \ Tiltakozás. 28. Mindnyájunknak a | legdrágább. 29. Április eleje. 31. [ Lima belső része. 32. S. Y. N. 33. i Indulás a menetrendben. 34. Fel­segíti a kabátját. 36. Szív, a régi [ költők nyelvén. 37. Olasz város, = egyetemét 1222-ben alapították. 41. [Folyton csak azt hajtogatja: nem [ és nem. 42. Éktelen község a budai = járásban. 43. Angol rózsa. 45. Vá- I szón fajta. 46. Belülről lapít. 47. ! H. R. 48. Csirke-lak. 49. Eéges-régl. \ 51. Páratlanul visel? 52. Mind „a”. I 54; Sír és ordít is közben. 55. Kl- j húzza a pácból. 57. Élősködő. 59. :I. C. 60. A vizsz. 18 többnyire ezt tartalmaz. 61. Valahára. 63. Rózsa­védő. 65. Bizonytalanul áll a lábán. 67. Egy összekevert kiló. 68. Meg­valósíthatatlan elgondolás. FÜGGŐLEGES: 1. Korunk egyik legfontosabb férne. 2. Fontos ro­mán kikötőváros a Duna mellett. 3. Magyar műépítész, 4. Hűséges barát. 5. Könnyelmű. 7. öltöget. 8. Háztartási „eszköz”. 9. Megfordult névelő. 10. Az oxigén régi elneve­zése. 11. ösztönöz. 14. Német ki­kötőváros az Ems torkolatánál. 17. A búvárok nehezéke. 19. Építési Minisztérium rövidebben. 23. Pe­recvég? 24. Hangjaira frissebben lépkedünk. 26. Kimérten, érzés nélkül. 28. Kis állam a Pireneusok­ban. 30. Itt küzdenek a vívók. 32. Pipázik. 33. I. A. T. 35. Egy másik dologhoz hasonló tárgy, vagy je­lenség ismert idegen szóval. 36. Solymári Munkás Dalkör. 37. Fá­radt embernek ez is megteszi a pihenéshez. 38. Tehát — németül. Törték Is a lejüket a pestiek, de a végén minden jól sikerült, az edéd is. MI volt a fiatalok kedvenc étele? Megtudjuk, ha a névjegy betűit más sorrendben rakjuk. Beküldendő a keresztrejtvény­ben szereplő mondás és a név­jegyrejtvény megfejtése 1957. októ­ber 30-ig. Bármely rejtvény helyes megfejtői között 10 értékes köny­vet sorsolunk ki. Szeptember 22-1 rejtvényeink he­lyes megfejtése: Walter Scott: ,.AZ olyan protekció, melyben más ré­szesül. Igazságtalan.” Távirati rejt­vény: Magyarország—Bulgária kettő-egy. Könyvet nyertek: Borda Imre, Tápióbicske, Damjanich u. 125. — Kocsis Károly Budapest, V., Mú­zeum körút 37. H. — Juhász Gábor, Sződ, Tece. — Vecsey Beáta. Nagy­kőrös, All. Zeneiskola. — Bódis Lajos, Veresegyház. Mogyoródi út 20. — Papp János. Kiskunlacháza. — Máté Imre. Nagykőrös. — Dr. Halgató Kálmán. Gödöllő. Szabad­ság út 10. — Mőga Gyöngyi. Szent­endre. — Túri József. Cegléd, Szaj­kó út 6. A nyereményeket postán küld­jük el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom