Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-11 / 139. szám

1957. OKTÓBER 11. PÉNTEK ílemf c/c irtap 3 Hét viharos vállalati gyűlés között MEGÉRDEMELT SZÜRETELES Kis Lászlótól, a monori já­rási Építőipari Vállalat mű­vezetőjétől rövid, s látszólag mindennapi dologgal foglalko­zó panaszos levél érkezett. Panaszos levél „Az a panaszom — írja —, hogy á II. negyedévi prémium felosztásából az igazgató kar­társ kihagyott, azzal az in­dokkal, hogy felvettem ápri­lis havi fizetésemmel együtt 600 forint túlóradíjat. Igaz, hogy ezt felvettem, de meg is dolgoztam érte. Április 20- tól 29-ig hajnali 2—3 óráig is betonoztunk egy fontos épít­kezésen, így a túlórára járó bért jogosam kaptam, s ez sem­mi szín alatt sem számolható a prémium terhére. Tudatá­ban vagyok, hogy a prémium felosztása az igazgató hatás­köre és habár személyi nézet- eltérések vannak közöttünk, a dolgozót így nem kellene meg­csorbítani.” Ha az igazgató és a műveze­tő között ilyen kis vállalatnál nézeteltérések vannak, köny- nyű kideríteni ezek okát — gondolhatná az ember. Mi is ezzel a céllal mentünk Monor- ra, s úgy gondoltuk, az Épí­tőipari Vállalat dolgozóitól, kőművesektől, segédmunká­soktól, villanyszerelőktől ha­mar megtudjuk, mi lehet a bűne Kis Lászlónak, hogy ki­hagyták a prémium juttatás­ból. Számításunkban azonban alaposan csalódtunk, mert a megkérdezett 15—20 dolgozó egyenként is és amikor cso­portosan is beszélgettünk ve­lük, egyöntetűen állította, hogy nem a művezetőben van a hi­ba, hanem az igazgatóban. Sajnos, ők már nem csupán a Kis Lászlóval történt igazság­talanságról beszéltek, hanem szinte mindannyioknak volt külön panasza is. Abban egyetértettek valamennyien, hogy Kis László művezető a hozzá beosztott dolgozókkal megfelelő teljesítményeket ért el a negyedévben, a minőség ellen sem esett kifogás és iga­zolatlan hiányzása sem volt, tehát megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyek alapján joggal elvárhatta vol­na a prémiumot) Aradnak a szavak Hogy miért nem kapta meg még sem? Nos. amikor a be­szélgetésnek ehhez a pontjához értünk, tudniillik a miérthez, előlépett a csoportból Laskó Imre idős segédmunkás és újabb miértet vetett fel, ö ugyanis azt nem érti, miért rendelte az igazgató őt vecsé- si lakására, hogy ott betont keverjen és diófát szedjen ki, s miért nem fizeti meg a napi­díjat azoknak, akik lakásuktól távol dolgoznak, s járna nekik. Erre azután valóságos felzúdu­lás keletkezett a csoportban, alig győztük írni a neveket: Artz Sándor, Gonda István, Schrankó Lajos. Sörös István, Artz István, Hornyák János és ki tudja, még hányán pa­naszolták ugyanezt. A bérezéssel kapcsolatban egyéb sérelmeik is vannak. A múlt havi bérelőlegek fize­tésénél mindenki kevesebbet talált a borítékjában, mint amennyit hasonló teljesít­ményért egyéb alkalmakkor kapni szokott. Akadtak az­után bátor és szókimondó em­berek. akik napokon keresz­tül többször is bementek kö­vetelni az irodára az elmaradt bért, s egvnémelyikük siker­rel. így például Artz Sándor megkapta a hiányzó 150 fo­rintot, de Tóth István igazga­tó következő szavai kíséreté­ben: — Adok pénzt, de ha el­mondja a többi dolgozónak, más alkalommal hiába jön érte. sőt még ezt is levona­tom. Zsebből fizetés A dolgozók „zsebből fize­tésnek” nevezik ezt a mód­szert, és cseppet sem csodál­kozhatunk rajta, ha helytele­nítik. Az említett zsebből fi­zetéshez hasonló a munkaru­ha-ellátás ügve is. Búzás bá­csi például kapott munkanad­rágot segédmunkás létére, de Hornyák János, Gondos István és Losó András már nem. Most a legnagyobb bizonyta­lanságban vannak: jár-e tu­lajdonképpen munkaruha se­gédmunkásnak, vagy nem, és ha jár, miért kapja egyik­másikuk csupán, miért nem valamennyien, egységesen. A zsebből fizetés gyanúját támasztja alá az a tény is, hogy a teljesítménylapokat nem a fizetéssel együtt, hanem utána egy héttel, tíz nappal kapják kézhez. Október 4-én beszélgettünk a fentebb emlí­tett dolgozókkal, de akkor még nem kapták meg szeptember II. dekádjára a teljesítmény­elszámolásukat. Kiéleződött a helyzet A fentebb elmondott és el nem mondott hibák következ­tében annyira kiéleződött a munkásság és az igazgató vi­szonya, hogy nemcsak a kő­művesek és más szakmunká­sok, de a segédmunkások is egyöntetűen kijelentették: valamennyien otthagyják a vállalatot, ha Tóth István marad az igazgató. Ez volt a helyzet október 4-én délután két órakor, s a döntésnek dél­után négyre összehívott vál­lalati értekezleten kellett vol­na megszületni. Ekkor már Csányi Imre elvtárs, a megyei tanács revizora elkészítette a jegyzőkönyvet, amelyből töb­bek között kiderült, hogy je­lentős különbségek mutatkoz­nak például a könyvelt és a ténylegesen kifizetett építési költségek, illetve munkabérek között. Jelen volt az értekezle­ten Zájntó elvtárs is, a járási tanács iparügyi és műszaki osztályának vezetője, s jelen voltak a járási pártbizottság képviselői is. Az igazgatót azonban ezen a gyűlésem mégsem váltották le. Valószínű azért, mert a járási pártbizottság — egyébként szerintünk is helyesen — még alaposabb vizsgálatot kíván, s RENDELET a feloszlott termelőszövetkezetek felszámolásával és a termelőszövetkezetekből kilépett tagokkal való elszámolással kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről A termelőszövetkezetek feloszlá­sát és a termelőszövetkezetből ki­lépett tagok elszámolását szabá­lyozó eddigi rendelkezések végre­hajtása során felmerült vitás kér­dések rendezése és az egységes eljárás biztosítása érdekében a pénzügyminiszter és a földműve­lésügyi miniszter együttes rende­letet adott ki. A rendelet értelmében a felosz­lott termelőszövetkezet volt tagjá­nak, valamint a termelőszövetkezetből kilé­pett tagnak mezőgazdasági ter­melőszövetkezetbe való belé­pése esetén a feloszlás, illetve kilépés során vagyon- és mérleghiány miatt reá kivetett tartozás behajtását to­vábbi intézkedésig fel kell füg­geszteni, ha a tag az ellenforra­dalmi események hatására 1956. október 23. és 1952. január 1. kö­zött lépett ki és mezőgazdasági termelőszövetkezetbe legkésőbb 1957. március 31-ig újból belépett. A felfüggesztés nem terjed ki az újból belépett tagnak más jog­címen — például a kivitt vagyon­tárgyakért — fennálló tartozásá­nak behajtására. Ezeket a tartozásokat az újból belépett tagoktól Is be kell hajtani. A felfüggesztett tartozást később megállapítandó kedvezményes fel­tételek mellett kell visszafizetni. A mezőgazdasági termelőszövet­kezet az újból belépett tag által be­vitt vagyontárgyak ellenértékét a tagnak lehetőleg eey összeg­ben fizesse ki. ha a tag kivitt vagyontárgyakért fennálló tartozását kiegyenlítette. Ha a tag ugyanabba a mezőgazda- sági termelőszövetkezetbe lépett vissza, amelyből kilépett, az általa vlsszavttt vagyontárgy értékéből csak abban az esetben kell a fel nem osztható szövetkezeti alap javára levonást végezni, ha a tag a bevitt vagyontárgy után a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz még nem járult hozzá. A feloszlott termelőszövetkezet tagiának a volt termelőszövetke­zettel szemben fennálló jogos kö­vetelését — az esetleges vagyon- többletből származó követelés ki­vételével — a tartozások megálla­pításánál figyelembe kell venni. A feloszlott termelőszövetkeze­tek már felülvizsgált felszámo­lási mérlegét csak abban az esetben lehet módosítani. ha még ki nem egyenlített kötele­zettségek fedezetlensége mérleg­készítési hibából egyes eszközök Gjtelepítésű szőlőterület Tápiószelén A pincegazdaságnak átadott Nyársapáti ékszer. Szép tö- mustot a gazda is meg-vizs- mött fürtök ékeskednek a gálhatja Nyársapától! tőkén A tápiószelei gazdaságban gépesítették a szőlőbetakarítást, teherautóval szállítják a szőlővel teli hordókat a préselőhöz nyen országos díjat nyert ezerjó szőlőjét. Sós Tibor üzemvezető a szőlőtelepítéssel foglalkozik szenvedélyesen. Huszonhét éve dolgozik szőlő­ben, gyerekkora óta. Kecs­keméten vizsgázott belőle; az apja is vincellér volt. A gaz­daságban most százhuszonket- ten dolgoznak, száz alkalmi és huszonkét egész érne szerző­dött munkás. Kétszáz hold új szőlőt telepítettek; ebből 35 hold már kétéves és teremni fog. A jó alföldi fajtákat sze­retik errefelé, van ezerjó, hárslevelű, furmint, pozsonyi fehér, kövidinka, olasz rizling és még egész sor finomabbnál finomabb fajta. Nem lehetnek nagyon rosszak, mert az idei országos borversenyen mind a három első díjat ők nyerték az ezerjóval és a hárslevelű­vel. Itt is szüretelnek. Egy­másután fogják meg a dús für­töket a lányok, mintha ékszer­hez nyúlnának. Az is az! Csu­pa gránátkő, zafir, rubint, az alföldi homok aranysárga fog­lalatában. Gesztelyl Valéria Négymillió forint megtakarítás a Pest megyei gépállomásokon A Pest megyei gépállomá­sok idei tervük szerint négy és félmillió forint nyereséget akarnak elérni. Eddigi nyere­ségük: négymillió forint. Mint­hogy a gépállomások bevéte­lének zöme a késő őszi hó­napokra jut, minden kilátás megvan arra, hogy nemcsak tervüket, hanem vállalásukat — további 5,2 millió forint megtakarítását — is teljesí­tik, A vízalatti hajózásé a jövő Atomenergiával hajtott 100 000 tonnás tengeralattjáró utasszállító hajók fogják át­venni a nagy gőzösök szere­pét — mondják az atomüze­mek építésére specializált Mitchell-társaság szakembe­rei. A tengeralatti óriások sebessége túlszárnyalja a leg­gyorsabb halakét; a kapitány a legelőnyösebb áramlatok sodrára számít az útvonal meghatározásakor. A ten­ger mélyét óriási reflektorok világitják majd meg, hogy az utasok gyönyörködhesse­nek a tengerfenék csodálatos látványában, A jó gazdálkodásban igen nagy része van annak, hogy az idén új módon készítették el és hajtják végre a gépjaví­tási tervet, A megyei igazgatóság fő­mérnökének irányításával valamennyi gépállomáson pontosan felmérték: meny­nyi munkaerő, idő és pénz áll rendelkezésre a javí­táshoz és a gépek állapotát felül­vizsgálva megállapították: hány gépen, milyen javítást kell elvégezni. Ezeknek az adatoknak a birtokában ké­szítették el a gépjavítások havi ütemtervét. Ha a tervet pontosan megtartják — és a gépállomások nagy részében eddig így is történt — akkor nemcsak a gépeket, tudják időben kijavítani, hanem biz­tosítják azt is, hogy a gépállo­mási dolgozóknak kifizetett időbér mögött megfelelő mun­ka is legyen. A Pest megyei gépállomá­sok nyereségéhez nagymérték­ben hozzájárult az üzem­anyagköltségek csökkentése. Normálholdanként 1,22, összesen 400 ezer forint értékű üzemanyagot taka­rítottak meg eddig. További jelentős megtakarí­tást hozott, hogy két kisebb gépállomást megszüntettek, ezek most egy-egy közeli, na­gyobb gépállomás brigádszál­lásaként működnek, természe­tesen sokkal kevesebb admi­nisztrációs és egyéb költséggel, A megye 17 gépállomása közül most 12 dolgozik nyereséggel. Legnagyobb a nyereség — nyolcszázezer forint — a Bu­gyi Gépállomáson, l AMI nem szándékozik egy ember | sorsóról elhirtelenkedve dón- i teni. Abban állapodott meg 1 tehát a vállalati gyűlés, hogy 1 egy-két héten belül újból ősz-1 szejönnek a dolgozók, a veze-1 tők és a felsőbb szervek kép- § viselői és akkor döntenek vég- I legesen Tóth István ügyében. 1 Természetesen csak helyeselni | tudjuk, hogy ezt a kényes | ügyet alaposan, sokoldalúan f megvizsgálják az illetékesek § és minden fontos szempont fi- | gyelmbevételével hozzák maid 1 meg igazságos döntésüket. llogyan jutottak idáig? | Mi csupán azt nem értjük, | hogyan fajulhatott idáig a ,do- I log, hogyan keletkezhetett = olyan helyzet, hogy egy vál- I lalatnak szinte minden egyes | dolgozója rosszallóan beszél 1 igazgatójáról, s még elvétve | sem hallani senkinek a szájá- | ból egy dicsérő szót? Valószí- f nűnek tartjuk, hogy a járási | tanács követett el súlyos mu- | lasztásokat, hiszen tanácsi vál-1 lalatról van szó, egy tanácsi | vállalat igazgatójáról, aki ré- 1 gebben a járási tanács építés- | vezetője volt. Valószínű, hogy § a tanács, mint felettes szerv, = súlyosan hibázott, azt viszont | nem szívesen hinnénk, hogy í azért, mert egy volt kollégájuk i ellen, Tóth István ellen kel- I lett volna olykor szigorú szó- \ val. olykor talán kisebb bűn- [ tetesse! is fellépniük. Ha mégis így történt volna,} hát most láthatják az elvtár- i sak, hogy rendkívül rossz szol- f gálatot tettek magának Tóth \ Istvánnak. Nem tudjuk még, j mi lesz az összehívandó újabb j vállalati értekezlet döntése, de \ bizonyos, hogy Tóth István | igazgató számára sokkal kel- j lemetlenebbül fog végződni. \ mint amilyen kellemetlen lett i volna az, ha esetleg volt kol- j légéitől már hónapokkal ez-; előtt a bírálatot kellett volna | meghallgatnia és megfogadnia, j (h. v.) I túlértékeléséből, tudatos fedezet- i elvonásból vagy egyes kötelezett-; ségek beállításának szándékos el- j mulasztásából ered. Ilyen esetben j a módosítás folytán a megállapí-: tott kötelezettségek összegével a volt tagokat meg lehet terhelni. Ha a fedezetlenség egyes va­gyontárgyak eltulajdonításából vagy megrongálásából ered, s a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya súlyosabb visszaélést állapit meg, köteles a felelős személyek ellen büntető feljelentést tenni, A járási tanács végrehajtó bi­zottsága mezőgazdasági osztálya köteles a kilépett termelőszövetke­zeti tagok megterhelésével kapcso­latban felmerülő panaszokat a helyszínen felülvizsgálni és ha azt állapítja meg, hogy túlzott terhe­lés történt, a közgyűlést korább) határozatának megváltoztatására és a terhelés helyes megállapítá­sára felhívni. Ugyancsak felül kell vizsgálni a feloszlott termelőszövetkezetek tagja Inak megterhelésével kapcsolatos panaszokat is. A feloszlott, valamint a jelentős mértékben megkisebbedett ter- tnelőszövetkezetek kihasználatla­nul álló épületeit — igénylésük alapján — elsősorban a meglevő, vagy újonnan alakult mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek, il­letve termelőszövetkezeti csopor­toknak kell átadni. Ha erre lehető­ség nincs, átmeneti hasznosítás­képpen állami vállalatoknak, föld- művesszövetkezeteknek, termelőt szakcsoportoknak, mezőgazdaság) társulásoknak vagy legeltetési bi­zottságoknak kell kívánságukra, szerződéssel egy év tartamára bérbeadni. A hasznosításra átadót) vagyontárgyak megóvásáért a használószerv vezetője kártérítés mellett felelős. I Sok eső esett mostanában: la nyársapáti szőlőkben hama- Irabb szüretelnek, mint máskor, 1 nehogy megromoljék a drá- I ga gyümölcs. Megállajpí- 1 tottáik a ■ próbaszüretelésnél, \ hogy a mustfok már húsz és s fél, tehát október elsején hoz- Izákezdtek. Szerettek volna 1 még várni egy kis. napfényre, \mert napos időben naponta | egy fokkal is javul a szőlő, | mondja Kovács Miklós, a Pest 1—Szolnok megyei Állami Pin- ! cegazdaság szakértője. | Beszélgetés közben kiderül: laz itteni szőlőket nagyon el­lj hanyagolták a magánosok és \a szövetkezetek is, a gazdaság, | amióta átvette őket, nagyon ! sokat dolgozott már a helyze­ti állításukon. Nagy f oltókban l látszanak az új telepítések. | Halászvári János, az üzem | vezetője elmagyarázza, milyen inagy gonddal szervezték meg |a munkát. Harmincöt lány sze- sdi a szőlőt, csapatosan. De ! amikor egy táblán végighalad- inak, egy puttonyba csak az | azonos minőségű, érettségi fo- I kú szőlőt szedik, hogy a pré­selésnél ne keveredhessenek ! más fajtákkal. Csak így lesz | belőle tisztaízű bor. | Ki is mentünk megnézni a | munkát. Semmiféle romanti- | Icára nem ügyelnek most itt, | nincs fecsegés, sem felvonulás. | Nagyon fontos, hogy ebből a | kevert táblából mégis jó bort | csináljanak. Egy lány 350 ki- ! ló szőlőt szed le naponta. Utá- | na rögtön a nagy cementtáb- ! Iákba öntik, s azonnal meg- ! kezdik a feldolgozását. így | megóvják mindenfajta bor- | betegségtől, ecetesedéstől, vi- § rágosodástól és barna-töréstől. | Legnagyobb baj a barna-törés | volna, illetve most az ellen \kell a leginkább védekeznünk, | mert a sok esőzés miatt ned- | vesek és rothadásra hajlamo- isak a szőlők. Ilyenkor a must | színanyagát elbontják a kifej- ! lődő enzimek és az új bor el- I sötétedhet, egészen a csokolá- ! débamáig. Ez még a kisebb | baj lenne igazi borivóknak. | Sajnos, a színváltozás nem jár jegyedül: az íz elfanyarodik. | A. gazdaság jó munkájának | hire ment a környéken, s most 1 már az egyéni termelők is | hozzák rendbe szőlőtermésü- | két, hogy itt dolgozzák fel. | Akinek nincs felszerelése, az | nagy bajban van. Most nagyon | gyorsan kell szüretelni, nincs | idő várni a ikölcsön-felszerelés- 1 re, mert addigra a szőlőnek | vége lenne, megecetesedne, s | nem érne semmit. Az ecetese- ! désen szinte lehetetlen segíte- ! ni, mert a borba kerülő ecet- 1 sav a leggyengébb. Csak úgy 1 lehetne közömbösíteni kai- Uiumkarbonáttal, ha megelőző- 1 leg a mustban levő szükséges I borkősavat és almasavat is | semlegesítené k. Az azonban | már nem volna igazi bor, el- \ veszne jellegzetes, soványkái | ize. 1 Van olyan termelő, aki mus- | tot hoz. A gazdaság azt is át- ! veszi, megméri fokát, aszerint | osztályozza és tárolja. | Vidám kóstolgatás után el- ! búcsúztunk a présgépektől. és | átmentünk Tápiószelére, a | vállalat célgazdaságába. Itt | termelték ki a nyári borverse- ........................................................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom