Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-10 / 138. szám
A PARKBAN... PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA L ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1951. OKTÓBER 10. CSÜTÖRTÖK A meginduló pártoktatás elé Nálunk is megállapítható, hogy az előző évekkel szemben, a párttagok tanulási kedve élénkebb, nagyobb — tanúim akarnak. Ezt a vezetőség is észrevette és jő szervezéssel igyekszik válaszolni az érdeklődésre. Mondjuk meg bátran: ránk is fér a tanulás! Október szele megtanította a párttagokat, hogy az ellenforradalmat és annak propagandáját leküzdeni legsikeresebben úgy lehet, ha tisztában vagyunk a nemzetközi helyzettel, ha fel tudjuk mérni a Szovjetunió nyújtotta segítséget s ha marxista tudásunkat és kommunista meggyőződésünket napról napra növeljük. Aligha akadna Nagykörösön is párttag, aki ne a saját testén érezné eme követelmény szükségességét. Amikor októberben városunkban is dühöngött az ellenforradalom, a kommunisták magukra maradva, sokszor suttogták Lenin nevét. Hej, akkor tudtuk ám, ki ő nekünk, mit jelent harcunkban a leninizmus! Az igazi pártharcosok bizodalmát és bátorságát ő acélozta, az ő tanításai tették szilárddá. Minden okunk megvan hát ahhoz, hogy a közeli hetekben meginduló politikai iskolákon kedvvel és lelkiismcrettel tanuljunk. Az „Időszerű kérdések” szemináriumain is, a „marxizmus—leninizmus” iskoláiban ugyancsak van mit tanulnunk. A tanuló tagság nevében kérjük, bogy a propagandista elvtársak elejétől végéig legyenek pontosak hogy példát mutatva a tagság is ahhoz tarthassa magát. Nine: olcsó rászegező zár és fűrészreszelő Vajon miért nincs? Talán nem gyártanak vagy nem győznek eleget előállítani? Aligha. De ha szóvá tettük, mondjuk el, hogy a vasáruboltjaink alkalmazottait nagyon zaklatják a rászegező zárért, mert nagyon kellenének az új épületek kisebb ajtóira. És nincs fűrészreszelő. Ebben az évben, ezekből a cikkekből Nagykőrös alig egynéhány darabot kapott s bizony naponta több kellene. Valószínű, hogy az elosztás körül vannak bajok. Azért tesszük itt szóvá, hogy segítsenek rajta. Fél óra a sütőipari tanműhelyben Ismeretlen iskola, amelynek gyakorló műhelyében 18 fiatalember készül az életre| Mindössze fél óráig voltunk a Szolnoki út 52. szám alatti sütőipari tanműhelyben, de mondhatom, egyet fordult velem a világ. Helyesebben megfordult, mert én eleddig pékinasokat ismertem, s most egyszeriben megismerkedtem a szocializmus sütőipari tanulóival, a kényelme« munkában, tisztaságban és jó ellátásban tanulgató ifjúmunkásokkal. Amikor rájuk nyitottuk a pékség ajtaját, egyszeriben előkerültek, nyomban elém álltak. Félmeztelenül, fehér köténnyel, fehér sapkában, amúgy fcilisztezett orrhegyekkel és állakkal, de valamennyien mosolyogva. Oktatójuk, Pintér János elvtárs is meglepődik, nem voltak erre a látogatásra elkészülve és mégis..: Másodévesek is szeretik a tanárukat, Somodi Dánielt A látogató kérdez és ők válaszolnak. így: — Ki a legjobb szakmunkás maguk közül? — A Zcikar Pisti! — kiáltja 17 legény. Pisti a legkisebb közöttük, valóban olyan, mint a bors. Kicsi, de erős. Legjobban tanul, legszorgalmasabb műhelymunkás és tornázik. És a legőszintébb. Elmondja, hogy a rendes havi 240 forintos tiszteletdíja helyett legutóbb csak 175-öt kapott Tö- röfcszéntmiklősról, mert az ottani szövetkezeti műhelyhez tartozik. „Egyszer-másszor a koszt sem kielégítő. Hideg vagy kevés. Legutóbb javult valamit, de még tovább javulhatna ...” Fényképezés után körbeáll- nak és beszélgetünk. Már utána vagyunk a szakmaiaknak, amit nagyon szeretnek. Kul- túrdolgokra térünk rá, olyanra például, hogy melyik a kedvenc tanáruk. Egyszerre vágták rá, hogy Somodi Dániel, aki ennél szebb elismerést nem is kívánhat magának. Szeretik. Ki volt Bem József? — tettem fel a kérdést. Kettő kivételével valamennyi mondott róla valamit És ki tud Petőfi-verset — szavalatra készen? Kivétel nélkül mind feltartotta a kezét. A kiskunfélegyházi Juhász Mihály nekibuzdul, közbevágja, hogy „Petőfi a mi városunkban született... Igenis, ott!...” Mikor Móra Ferencet említettem, arra is nyomban válaszolt: „A Daru utcában született!”. Egymásról szépen nyilatkoznak, megmondják az igazat, értelmes arcukon láthatom a műveltségre hajlamosságot és a magabiztosságot. Kevés a mulatság? Nyoma sincs itt az egykori pékinasnak. A szurtosnak és az álmosnak. Ezek a rózsaszín arcú fiatalemberek egy év múlva felszabadult sütőipari szakmunkások lesznek s több felől azt hallottam, hogy szorgalmasan képezik magukat a szakmájukban. Zakaron kívül ötös tanuló még Aliham- mer Károly és Fazekas László, de a többi is négyes, egy- kettő hármas. S ha van panaszuk, az úgy hangzik, hogy „Nem mehetünk vasárnap es-1 ténként bálba”, vagy: „Nem I engednek a Kinizsibe birkózni”. Erre nézve az iparitanulóiskola igazgatója, Gyakari Jenő azt mondja, hogy csinyján kell bánni velük, mert nemegyszer történt, hogy véres fejjel érkeztek haza a vasárnap esti táncból. „Hetenként egyszer táncot rendezünk itt, az intézetben, kitáncolhatják magukat”. így fest a modern ipari tanuló élet s ha zabolázzák is őket, érzik, hogy kutyabajuk. Amikor kezet szorítottam velük, amikor távozóban voltam, valamelyik utánam kiáltotta: „Tessék megírni, hogy csókolta tjük a nagykőrösi kisleányokat — habár nem vagyunk körösiek!...” Megírtam. (—) A nagykőrösi központi óvoda növendékei Rubóczky Gabriella és Körösi Mária óvónőkkel (Dr. Szabó Károly felvétele) .(iiiiiiimiimtiiiimuiiiiiimmiimiiiiHinniiiuiifHimniitimiimiiuiiiimiiiiiniimiiiiiiiiimiiiiuimiiimiiiitiiim Miért helyezték át a „Füszért^-lerakatot Ceglédre? Önköltségcsökkentési okoskodás, amelyben többe kerül a leves, mint a hús A múlt héten gépkocsikra rakták a nagykőrösi Fűszert árukészletét és átszállították Ceglédre. Mindössze a sót, lisztet és a cukrot hagyták itt, de a boltjaink kényelmét szolgáló nagykereskedelmi le- rakati jellegét megszüntették. Ha tehát fűszerboltjainknak árura van szükségük, Ceglédre kell írni, vagy átmenni. Ez nem jelent kevesebbet, mint megannyi fuvarköltséget, amit eddig megspóroltak. Ügy történt, hogy az elszállítást követő napon több féle árut hoz. tak vissza Nagykőrösre, mert kellett a boltokban. Érthetetlen hét, hogy ez a naponta nem egy fuvarköltség a Fiisizért-világ önköltségcsökkentését szolgálná. A nagykőrösi fűszer- és élelmiszer- boltok egyhangúan kérik, hogy a lerakatot helyezzék vissza, mert ahogy szaknyelven mondják: mindvégig rentábilis volt, Újjászervezik a társadalmi bíróságot a konzervgyárban Mint sok egyéb területen, így a társadalmi tulajdon védelmének terén is sok kárt okozott az ellenforradalom. Még jelenleg is sok kívánni valót hagy maga után a megszilárdításáért folyó munka, főleg pedig a társadalmi ellenőrzés. Kovács Sándor igazgató elvtárs a napokban tett említést róla, hogy itt is, mint az ország töóbi üzemeiben hamarosan újjáalakulnak a társadalmi bíróságok. Rajta kívül a dolgozók is egyre tisztábban látják a társadalmi bíróság létrehozásának szükségességét, a köztulajdon fokozott megvédésének érdekében. Mint ismeretes, kormányrendelet biztosítja az üzemi dolgozók évvégi nyereségrészesedését, ha a vállalat teljesíti az előírt feltételeket, így tehát mindenki a saját zsebén keresztül is érdekeltté van téve. Tehát nem közömbös, hogyan bánnak a társadalmi tulajdonnal. Az öntudatos dolgozók eddig is szívügyüknek tekintették a közvagyon védelmét, azonban a most hallottak alapján bátran állíthatjuk, hogy a kö- zömbösebbek is helyeslik az erre vonatkozó intézkedéseket. Persze vannak, akiknek ez nem tetszik, azok, akik csáki Az értelmiségi klub munkájáról Az ősz beálltával a kultúr, otthon értelmiségi klubja is hozzálátott az ismeretterjesztő előadások megszervezéséhez. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezete segítségével, fővárosi és helyi előadók i szerepeltetésével kitűnő előadásokat hallgathatunk. Évek óta szervezik ezeket az előadásokat, ám azok leginkább kevés hallgatóság mellett zajlottak le. A részvétlenség okát nehezen lehet megtudni, de a keresés helyett célszerűbb volna a jobb és szélesebb propagandát megszervezni, hogy Nagykőrös minden polgára tudomást szerezzen ezekről az előadásokról. A Pest megyei szervezet nyújtson hathatósabb segítséget elhhez, mert az értelmiségi klubnak nincsenek bevételei, így a kiadásokhoz sincs pénze. Ez azonban csak egyik követelmény, a másik a tudomány iránti érdeklődés feltámasztása volna. Igen helyesen tenné a vezetőség, ha az általános tudományok ismertetése mellett munkatervébe iktatna néhány, helyi problémákat tárgyaló előadást. Az I Arany-napok mindennél jobban bizonyítják városunk népe nagy-nagy érdeklődését az irodalom, a történelem és más tudományok iránt. Magát Nagykőrös történetét kellene ismertetnünk s ehhez legjobb alkalom az értelmiségi klub kéthetenkénti előadásainak sorozata. Kitűnő előadóink volnának hozzá. Nagykőrösi Híradó szerkesztőségétől Valamennyi üzem, szervezet, iskola és intézmény vezetőségének! Helyben A minden csütörtökön megjelenő Nagykőrösi Híradó ötödik száma után szerkesztő bizottságunk úgy határozott, hogy megteremti tudósítói hálózatát. Közvetlenül kapcsolatot teremtünk a dolgozókkal. Azt kérjük önöktől, segítsék Kommunista szülők találkozása kommunista pedagógusokkal Az Arany János Álatalános Iskola kommunista pedagógusai értekzeletre hívták meg az iskolájukhoz tartozó kommunista szülőket. Beható tanácskozások után megegyeztek abban, hogy a szülőknek sűrűbben kell érdeklődniök gyermekeik iskolai életéről. Több szülő örömmel fogadta ama felajánlást, hogy a pedagógusok nevelési előadásokat tartanak nekik. Végül leszögezték, hogy a kommunista szülőnek jobban kell érdeklődnie az iskola és a gyermeké helyzetéről és arra kell törekednie, hogy a legjobb nevelési módszereket megismerje és célszerűen alkalmazza. Úttörő- és hittan-kérdéseket is tárgyaltak, amelyekhez többen hozzászóltak. Egyik szülő itt döbbent rá, hogy gyermeke vallásra jár, kérte, húzzák ki nevét a hittanra járók listájáról. Egyébként igen baráti légkör alakult ki a beszélgetésen, s megállapodtak, hogy hamarosan újra összeülnek* ezt elő és tegyék lehetővé, hogy munkahelyükről időközönként, de leginkább rendszeresen, tudósításokat kaphassunk. Beszéljék rá legjobb toliforgatóikat, hogy üzemük, szervezetük, intézményük stb. helyzetéről, munkaharcáról, a dolgozók életkörülményeiről tudassák szerkesztőségünket. Bárkit is bízzanak meg e feladattal, az legyen a szempont — hogy igazat —, valóságnak megfelelőt írjon. Lapunk egyelőre kis terjedelmű, oldalain azonban sokat használhatunk pártunknak és városunk életének. Hívják meg szerkesztőségünket gyűléseikre s más rendezvényeikre, hogy idejében leközölhessük dolgaikat. Szerkesztőségünk a pártházunkban kapott helyet, s addig is, amíg telefonunkat felszerelik, a párt 8-as számán hívjanak fel bennünket Nagykőrös, 1957. október 5. Elvtársi üdvözlettel, a szerkesztő bizottság megbízásából: Sasi György. szalmájának tekintik a köztulajdont, a zavarosban halászni szeretők, a „lopósok” más véleményen vannak. De szerencsére az ő számuk elenyészően csekély. Egyébként is állampolgári kötelessége minden becsületes embernek megakadályozni, vagy jelenteni, ha lopást, vagy a társadalmi tulajdon vétkes könnyelműséggel való kezelését tapasztalja. Kiragadtunk egy néhányat a nyáron elkövetett, vagy leleplezett társadalmi tulajdon elleni vétségek közül. K. J„ mint vezető beosztású dolgozó, már az elmúlt évek során is részesült figyelmeztetésben állandó szabálytalanságai miatt, tüzelőt kölcsönzött ki saját részére, indokolatlan leltárhiánya volt, idegenekkel csere-berélte a rábízott anyagokat. Vezetése alatt beosztottjainak munkafegyelme Is — nyilván a fentiek miatt — ereken leromlott. N. G.-né különböző fűszereket, főleg borsot, valamint konzerveket vett magához, amit a nála tartott házkutatás során megtaláltak. B. L. 4 db hamis súlyjegyzéket állított ki, aminek ellenértékét felvette és saját céljaira használta fel. Felsorolhatnánk még több ehhez hasonló esetet is. Természetesen mindegyik ellen eljárás indult. Azonban a dolgozók kifogásolják, hogy az ilyen ügyeket nem tárják a széles nyilvánosság elé. Ne csak a hangos bemondó, a fali-újság, hanem a pár hét alatt igen közkedveltté vált, sokak által olvasott újságunk, a Nagykőrösi Híradó is foglalkozzon velük. Felkerestünk néhány dolgozót a munkahelyén és megkérdeztük, hogy mi a véleményük a társadalmi bíróság újjáalakításával kapcsolatban. Brinkus Benő szerint nagyon helyes ez az egész, dolog. Hozzáteszi, hogy ő már foglalkozott ezzel a kérdéssel és az Arany-napok alatt a konzervgyárban járt román vendégekkel beszélgetett erről a kérdésről, vagyis érdeklődött az iránt, hogy ott vannak-e társadalmi bíróságok. Náluk el sem képzelhető egy üzem, vagy gazdaság enélkül — szólt a felelet; Botocska Ernő szintén helyeslőén nyilatkozott. Hiszen — mint mondotta — sok olyan kisebb ügy van, amivel a bíróság, vagy a rendőrség nem foglalkozik, de ha ezeket eltűrik, sok kicsi, sokra megy és az ilyen esetek mindenkinek kárt okoznak. Aknai Jánosné és Kökény Lászlóné elmondják, hogy bizony kár volt eddig is szüneteltetni a társadalmi bíróság működését, hiszen a tavalyi ügyek is megmutatták, ha a megtévedt dolgozónak a munkatársai előtt és jelenlétében kell felelnie tettéért, ezt sokkal jobban szégyelli, mintha a járásbíróság előtt majdnem titokban a csekély értékű kár miatt a legtöbb esetben felmentő ítéletet kap. Számos vélemény hangzott még el. amelyekben a dolgozók kifejezik érdeklődésüket az ügy iránt és hogy bíznak abban, hogy a társadalmi bíróság működése nyomán az emberek felelősségérzete a köztulajdon iránt növekedni fog. Komoly, jelentőségteljes dolog ez, hiszen egy ilyen nagy gyárban a dolgozók ön- tudatosabb munkája folytán minden százalék, sőt tized százalék önköltségcsökkenés nagy nemzetgazdasági jelentőséggel bír. Reméljük, hogy a majd újjászervezett társadalmi bíróság igazságos, emberséges munkájával nagyban elősegíti ezeket a célkitűzéseket; , — Cs. S. — Miiiiiinniiitiuinniiiiniuiiiniinnintiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiir^ | Fejivei szép az embör... | | Amíg elkezdődik az elő-1 ! adás, a nagykőrösi moziban | |is nézelődik a kultúrára\ | szomjas ember. Feltűnik! !neki, hogy egyes férfiakt 1 nem veszik le a kalapjukat. | | Mégjobban szétnézve meg-1 l állapítja, hogy az oldaler-1 | kélyeken valósággal de-1 | monstrálnak a kalapokkal 1 lés sapkákkal. Mi lehet en-\ ! nek az oka, valóban dny- § | nyíre volnánk a színháznak I ! kijáró tisztelettel? Mégf | van idő, odasompolygok a § l„sipkás“ kisfia mellett ülői 1 asszonyhoz. .. Miért nem ! I veszi le a fiú a sapkáját,§ I asszonyom ? ..“ Nagyhir-1 \telen felveti a fejét s elöl- ! | járóban csak annyit mond, I | hogy: „Az ám!...“ és in-1 ! dignálódva nevet hozzá. De % Imert érzi, hogy ezzel nincs § la dolog elintézve, amolyan í | aranyos röstellkedéssel, § | kurtán igyekszik menekül-| |ni. Aszongya, hogy hát 1 | nem tetszik tudni, hogy fe- \ ! jivel szép az embör?!" | Az ám! — ocsúdtam fel! ! én is, s most már ketten | Iröstellkedtünk. En a mara-i zdiságon, azon, hogy akad | ! még magyar, akinek a fe-1 1 je nem ér semmit kalap, f 1 vagy sapka nélkül. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiimnií
