Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-10 / 138. szám

A PARKBAN... PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA L ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1951. OKTÓBER 10. CSÜTÖRTÖK A meginduló pártoktatás elé Nálunk is megállapítható, hogy az előző évekkel szem­ben, a párttagok tanulási ked­ve élénkebb, nagyobb — ta­núim akarnak. Ezt a vezető­ség is észrevette és jő szerve­zéssel igyekszik válaszolni az érdeklődésre. Mondjuk meg bátran: ránk is fér a tanulás! Október szele megtanította a párttagokat, hogy az ellenfor­radalmat és annak propagan­dáját leküzdeni legsikereseb­ben úgy lehet, ha tisztában vagyunk a nemzetközi hely­zettel, ha fel tudjuk mérni a Szovjetunió nyújtotta segítsé­get s ha marxista tudásunkat és kommunista meggyőződé­sünket napról napra növeljük. Aligha akadna Nagykörösön is párttag, aki ne a saját testén érezné eme követelmény szük­ségességét. Amikor október­ben városunkban is dühöngött az ellenforradalom, a kommu­nisták magukra maradva, sok­szor suttogták Lenin nevét. Hej, akkor tudtuk ám, ki ő nekünk, mit jelent harcunk­ban a leninizmus! Az igazi pártharcosok bizodalmát és bátorságát ő acélozta, az ő ta­nításai tették szilárddá. Min­den okunk megvan hát ahhoz, hogy a közeli hetekben meg­induló politikai iskolákon kedvvel és lelkiismcrettel ta­nuljunk. Az „Időszerű kérdé­sek” szemináriumain is, a „marxizmus—leninizmus” is­koláiban ugyancsak van mit tanulnunk. A tanuló tagság nevében kérjük, bogy a pro­pagandista elvtársak elejétől végéig legyenek pontosak hogy példát mutatva a tagság is ahhoz tarthassa magát. Nine: olcsó rászegező zár és fűrészreszelő Vajon miért nincs? Talán nem gyártanak vagy nem győznek eleget előállítani? Aligha. De ha szóvá tettük, mondjuk el, hogy a vasáru­boltjaink alkalmazottait na­gyon zaklatják a rászegező zárért, mert nagyon kellené­nek az új épületek kisebb aj­tóira. És nincs fűrészreszelő. Ebben az évben, ezekből a cikkekből Nagykőrös alig egynéhány darabot kapott s bizony naponta több kelle­ne. Valószínű, hogy az elosztás körül vannak bajok. Azért tesszük itt szóvá, hogy segít­senek rajta. Fél óra a sütőipari tanműhelyben Ismeretlen iskola, amelynek gyakorló műhelyében 18 fiatalember készül az életre| Mindössze fél óráig voltunk a Szolnoki út 52. szám alatti sütőipari tanműhelyben, de mondhatom, egyet fordult ve­lem a világ. Helyesebben meg­fordult, mert én eleddig pék­inasokat ismertem, s most egy­szeriben megismerkedtem a szocializmus sütőipari tanu­lóival, a kényelme« munká­ban, tisztaságban és jó el­látásban tanulgató ifjúmun­kásokkal. Amikor rájuk nyi­tottuk a pékség ajtaját, egy­szeriben előkerültek, nyom­ban elém álltak. Félmeztele­nül, fehér köténnyel, fehér sapkában, amúgy fcilisztezett orrhegyekkel és állakkal, de valamennyien mosolyogva. Oktatójuk, Pintér János elv­társ is meglepődik, nem voltak erre a látogatásra elkészülve és mégis..: Másodévesek is szeretik a tanárukat, Somodi Dánielt A látogató kérdez és ők vá­laszolnak. így: — Ki a legjobb szakmunkás maguk közül? — A Zcikar Pisti! — kiáltja 17 legény. Pisti a legkisebb közöttük, valóban olyan, mint a bors. Kicsi, de erős. Legjob­ban tanul, legszorgalmasabb műhelymunkás és tornázik. És a legőszintébb. Elmondja, hogy a rendes havi 240 forin­tos tiszteletdíja helyett leg­utóbb csak 175-öt kapott Tö- röfcszéntmiklősról, mert az ottani szövetkezeti műhelyhez tartozik. „Egyszer-másszor a koszt sem kielégítő. Hideg vagy kevés. Legutóbb javult valamit, de még tovább javul­hatna ...” Fényképezés után körbeáll- nak és beszélgetünk. Már utá­na vagyunk a szakmaiaknak, amit nagyon szeretnek. Kul- túrdolgokra térünk rá, olyan­ra például, hogy melyik a kedvenc tanáruk. Egyszerre vágták rá, hogy Somodi Dá­niel, aki ennél szebb elisme­rést nem is kívánhat magá­nak. Szeretik. Ki volt Bem József? — tettem fel a kér­dést. Kettő kivételével va­lamennyi mondott róla vala­mit És ki tud Petőfi-verset — szavalatra készen? Kivétel nélkül mind feltartotta a ke­zét. A kiskunfélegyházi Ju­hász Mihály nekibuzdul, köz­bevágja, hogy „Petőfi a mi vá­rosunkban született... Igenis, ott!...” Mikor Móra Ferencet említettem, arra is nyomban válaszolt: „A Daru utcában született!”. Egymásról szépen nyilatkoznak, megmondják az igazat, értelmes arcukon lát­hatom a műveltségre hajla­mosságot és a magabiztossá­got. Kevés a mulatság? Nyoma sincs itt az egykori pékinasnak. A szurtosnak és az álmosnak. Ezek a rózsaszín arcú fiatalemberek egy év múlva felszabadult sütőipari szakmunkások lesznek s több felől azt hallottam, hogy szor­galmasan képezik magukat a szakmájukban. Zakaron kí­vül ötös tanuló még Aliham- mer Károly és Fazekas Lász­ló, de a többi is négyes, egy- kettő hármas. S ha van pana­szuk, az úgy hangzik, hogy „Nem mehetünk vasárnap es-1 ténként bálba”, vagy: „Nem I engednek a Kinizsibe birkóz­ni”. Erre nézve az iparitanuló­iskola igazgatója, Gyakari Je­nő azt mondja, hogy csinyján kell bánni velük, mert nem­egyszer történt, hogy véres fejjel érkeztek haza a vasár­nap esti táncból. „Hetenként egyszer táncot rendezünk itt, az intézetben, kitáncolhatják magukat”. így fest a modern ipari tanuló élet s ha zaboláz­zák is őket, érzik, hogy kutya­bajuk. Amikor kezet szorítot­tam velük, amikor távozóban voltam, valamelyik utánam kiáltotta: „Tessék megírni, hogy csókolta tjük a nagykő­rösi kisleányokat — habár nem vagyunk körösiek!...” Megírtam. (—) A nagykőrösi központi óvoda növendékei Rubóczky Gabriella és Körösi Mária óvónőkkel (Dr. Szabó Károly felvétele) .(iiiiiiimiimtiiiimuiiiiiimmiimiiiiHinniiiuiifHimniitimiimiiuiiiimiiiiiniimiiiiiiiiimiiiiuimiiimiiiitiiim Miért helyezték át a „Füszért^-lerakatot Ceglédre? Önköltségcsökkentési okoskodás, amelyben többe kerül a leves, mint a hús A múlt héten gépkocsikra rakták a nagykőrösi Fűszert árukészletét és átszállították Ceglédre. Mindössze a sót, lisztet és a cukrot hagyták itt, de a boltjaink kényelmét szolgáló nagykereskedelmi le- rakati jellegét megszüntették. Ha tehát fűszerboltjainknak árura van szükségük, Cegléd­re kell írni, vagy átmenni. Ez nem jelent kevesebbet, mint megannyi fuvarköltséget, amit eddig megspóroltak. Ügy tör­tént, hogy az elszállítást kö­vető napon több féle árut hoz. tak vissza Nagykőrösre, mert kellett a boltokban. Érthetet­len hét, hogy ez a naponta nem egy fuvarköltség a Fiisizért-világ önköltségcsök­kentését szolgálná. A nagy­kőrösi fűszer- és élelmiszer- boltok egyhangúan kérik, hogy a lerakatot helyezzék vissza, mert ahogy szaknyelven mond­ják: mindvégig rentábilis volt, Újjászervezik a társadalmi bíróságot a konzervgyárban Mint sok egyéb területen, így a társadalmi tulajdon vé­delmének terén is sok kárt okozott az ellenforradalom. Még jelenleg is sok kívánni valót hagy maga után a meg­szilárdításáért folyó munka, főleg pedig a társadalmi el­lenőrzés. Kovács Sándor igazgató elv­társ a napokban tett említést róla, hogy itt is, mint az or­szág töóbi üzemeiben hama­rosan újjáalakulnak a társa­dalmi bíróságok. Rajta kívül a dolgozók is egyre tisztábban látják a tár­sadalmi bíróság létrehozásá­nak szükségességét, a köz­tulajdon fokozott megvédé­sének érdekében. Mint isme­retes, kormányrendelet biz­tosítja az üzemi dolgozók év­végi nyereségrészesedését, ha a vállalat teljesíti az előírt feltételeket, így tehát minden­ki a saját zsebén keresztül is érdekeltté van téve. Tehát nem közömbös, hogyan bán­nak a társadalmi tulajdonnal. Az öntudatos dolgozók eddig is szívügyüknek tekintették a közvagyon védelmét, azonban a most hallottak alapján bát­ran állíthatjuk, hogy a kö- zömbösebbek is helyeslik az erre vonatkozó intézkedéseket. Persze vannak, akiknek ez nem tetszik, azok, akik csáki Az értelmiségi klub munkájáról Az ősz beálltával a kultúr, otthon értelmiségi klubja is hozzálátott az ismeretterjesz­tő előadások megszervezésé­hez. A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesz­tő Társulat Pest megyei szer­vezete segítségével, fővárosi és helyi előadók i szerepeltetésé­vel kitűnő előadásokat hall­gathatunk. Évek óta szervezik ezeket az előadásokat, ám azok leginkább kevés hallgató­ság mellett zajlottak le. A részvétlenség okát nehezen le­het megtudni, de a keresés he­lyett célszerűbb volna a jobb és szélesebb propagandát megszervezni, hogy Nagykőrös minden polgára tudomást sze­rezzen ezekről az előadások­ról. A Pest megyei szervezet nyújtson hathatósabb segítsé­get elhhez, mert az értelmiségi klubnak nincsenek bevételei, így a kiadásokhoz sincs pén­ze. Ez azonban csak egyik kö­vetelmény, a másik a tudo­mány iránti érdeklődés feltá­masztása volna. Igen helye­sen tenné a vezetőség, ha az általános tudományok ismer­tetése mellett munkatervébe iktatna néhány, helyi problé­mákat tárgyaló előadást. Az I Arany-napok mindennél job­ban bizonyítják városunk né­pe nagy-nagy érdeklődését az irodalom, a történelem és más tudományok iránt. Magát Nagykőrös történetét kellene ismertetnünk s ehhez legjobb alkalom az értelmiségi klub kéthetenkénti előadásainak so­rozata. Kitűnő előadóink vol­nának hozzá. Nagykőrösi Híradó szerkesztőségétől Valamennyi üzem, szervezet, iskola és intézmény vezető­ségének! Helyben A minden csütörtökön meg­jelenő Nagykőrösi Híradó ötödik száma után szerkesztő bizottságunk úgy határozott, hogy megteremti tudósítói hálózatát. Közvetlenül kapcso­latot teremtünk a dolgozókkal. Azt kérjük önöktől, segítsék Kommunista szülők találkozása kommunista pedagógusokkal Az Arany János Álatalános Iskola kommunista pedagógu­sai értekzeletre hívták meg az iskolájukhoz tartozó kommu­nista szülőket. Beható ta­nácskozások után megegyez­tek abban, hogy a szülőknek sűrűbben kell érdeklődniök gyermekeik iskolai életéről. Több szülő örömmel fogadta ama felajánlást, hogy a peda­gógusok nevelési előadásokat tartanak nekik. Végül leszö­gezték, hogy a kommunista szülőnek jobban kell érdek­lődnie az iskola és a gyermeké helyzetéről és arra kell töre­kednie, hogy a legjobb neve­lési módszereket megismerje és célszerűen alkalmazza. Út­törő- és hittan-kérdéseket is tárgyaltak, amelyekhez többen hozzászóltak. Egyik szülő itt döbbent rá, hogy gyermeke vallásra jár, kérte, húzzák ki nevét a hittanra járók listájá­ról. Egyébként igen baráti lég­kör alakult ki a beszélgetésen, s megállapodtak, hogy hama­rosan újra összeülnek* ezt elő és tegyék lehetővé, hogy munkahelyükről idő­közönként, de leginkább rend­szeresen, tudósításokat kap­hassunk. Beszéljék rá legjobb toliforgatóikat, hogy üzemük, szervezetük, intézményük stb. helyzetéről, munkaharcáról, a dolgozók életkörülményeiről tudassák szerkesztőségünket. Bárkit is bízzanak meg e fel­adattal, az legyen a szempont — hogy igazat —, valóság­nak megfelelőt írjon. Lapunk egyelőre kis terje­delmű, oldalain azonban sokat használhatunk pártunknak és városunk életének. Hívják meg szerkesztőségünket gyűlé­seikre s más rendezvényeikre, hogy idejében leközölhessük dolgaikat. Szerkesztőségünk a párt­házunkban kapott helyet, s ad­dig is, amíg telefonunkat fel­szerelik, a párt 8-as számán hívjanak fel bennünket Nagykőrös, 1957. október 5. Elvtársi üdvözlettel, a szerkesztő bizottság megbízásából: Sasi György. szalmájának tekintik a köz­tulajdont, a zavarosban ha­lászni szeretők, a „lopósok” más véleményen vannak. De szerencsére az ő számuk el­enyészően csekély. Egyébként is állampolgári kötelessége minden becsületes embernek megakadályozni, vagy jelen­teni, ha lopást, vagy a tár­sadalmi tulajdon vétkes könnyelműséggel való keze­lését tapasztalja. Kiragadtunk egy néhányat a nyáron elkövetett, vagy le­leplezett társadalmi tulajdon elleni vétségek közül. K. J„ mint vezető beosztású dolgozó, már az elmúlt évek során is részesült figyelmezte­tésben állandó szabálytalansá­gai miatt, tüzelőt kölcsönzött ki saját részére, indokolatlan leltárhiánya volt, idegenekkel csere-berélte a rábízott anya­gokat. Vezetése alatt beosz­tottjainak munkafegyelme Is — nyilván a fentiek miatt — ereken leromlott. N. G.-né különböző fűszere­ket, főleg borsot, valamint konzerveket vett magához, amit a nála tartott házkutatás során megtaláltak. B. L. 4 db hamis súlyjegy­zéket állított ki, aminek el­lenértékét felvette és saját céljaira használta fel. Felsorolhatnánk még több ehhez hasonló esetet is. Ter­mészetesen mindegyik ellen eljárás indult. Azonban a dolgozók kifogásolják, hogy az ilyen ügyeket nem tárják a széles nyilvánosság elé. Ne csak a hangos bemondó, a fa­li-újság, hanem a pár hét alatt igen közkedveltté vált, so­kak által olvasott újságunk, a Nagykőrösi Híradó is fog­lalkozzon velük. Felkerestünk néhány dol­gozót a munkahelyén és meg­kérdeztük, hogy mi a vélemé­nyük a társadalmi bíróság újjáalakításával kapcsolat­ban. Brinkus Benő szerint na­gyon helyes ez az egész, dolog. Hozzáteszi, hogy ő már fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és az Arany-napok alatt a kon­zervgyárban járt román ven­dégekkel beszélgetett erről a kérdésről, vagyis érdeklő­dött az iránt, hogy ott van­nak-e társadalmi bíróságok. Náluk el sem képzelhető egy üzem, vagy gazdaság enélkül — szólt a felelet; Botocska Ernő szintén he­lyeslőén nyilatkozott. Hiszen — mint mondotta — sok olyan kisebb ügy van, amivel a bíróság, vagy a rendőrség nem foglalkozik, de ha ezeket eltűrik, sok kicsi, sokra megy és az ilyen esetek mindenki­nek kárt okoznak. Aknai Jánosné és Kökény Lászlóné elmondják, hogy bi­zony kár volt eddig is szüne­teltetni a társadalmi bíróság működését, hiszen a tavalyi ügyek is megmutatták, ha a megtévedt dolgozónak a mun­katársai előtt és jelenlétében kell felelnie tettéért, ezt sok­kal jobban szégyelli, mintha a járásbíróság előtt majdnem titokban a csekély értékű kár miatt a legtöbb esetben fel­mentő ítéletet kap. Számos vélemény hangzott még el. amelyekben a dolgo­zók kifejezik érdeklődésüket az ügy iránt és hogy bíznak abban, hogy a társadalmi bí­róság működése nyomán az emberek felelősségérzete a köztulajdon iránt növekedni fog. Komoly, jelentőségteljes dolog ez, hiszen egy ilyen nagy gyárban a dolgozók ön- tudatosabb munkája folytán minden százalék, sőt tized százalék önköltségcsökkenés nagy nemzetgazdasági jelen­tőséggel bír. Reméljük, hogy a majd új­jászervezett társadalmi bíró­ság igazságos, emberséges munkájával nagyban előse­gíti ezeket a célkitűzéseket; , — Cs. S. — Miiiiiinniiitiuinniiiiniuiiiniinnintiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiir^ | Fejivei szép az embör... | | Amíg elkezdődik az elő-1 ! adás, a nagykőrösi moziban | |is nézelődik a kultúrára\ | szomjas ember. Feltűnik! !neki, hogy egyes férfiakt 1 nem veszik le a kalapjukat. | | Mégjobban szétnézve meg-1 l állapítja, hogy az oldaler-1 | kélyeken valósággal de-1 | monstrálnak a kalapokkal 1 lés sapkákkal. Mi lehet en-\ ! nek az oka, valóban dny- § | nyíre volnánk a színháznak I ! kijáró tisztelettel? Mégf | van idő, odasompolygok a § l„sipkás“ kisfia mellett ülői 1 asszonyhoz. .. Miért nem ! I veszi le a fiú a sapkáját,§ I asszonyom ? ..“ Nagyhir-1 \telen felveti a fejét s elöl- ! | járóban csak annyit mond, I | hogy: „Az ám!...“ és in-1 ! dignálódva nevet hozzá. De % Imert érzi, hogy ezzel nincs § la dolog elintézve, amolyan í | aranyos röstellkedéssel, § | kurtán igyekszik menekül-| |ni. Aszongya, hogy hát 1 | nem tetszik tudni, hogy fe- \ ! jivel szép az embör?!" | Az ám! — ocsúdtam fel! ! én is, s most már ketten | Iröstellkedtünk. En a mara-i zdiságon, azon, hogy akad | ! még magyar, akinek a fe-1 1 je nem ér semmit kalap, f 1 vagy sapka nélkül. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiimnií

Next

/
Oldalképek
Tartalom