Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-06 / 135. szám

"k/Círlap 1957. OKTOBER 8. VASÁRNAP Megyei KlSZ-küIdöttértekezIet a Megyeházán Élénk, eleven vita (Folytatás az első oldalról) Bállá Balázs elvtárs beszá­molója után Maár Tihamér, a Dunakeszi Vagongyár MTH Intézetének igazgatója szó­lalt fel. Bírálta a beszámolót, majd hangsúlyozta, hogy a KISZ keveset foglalkozik az ifjúság nevelésének elvi, mód­szerbeli kérdéseivel. Jó vol­na, ha tanítanánk, hogy mi­lyen legyen az ifjúság közös­ségi élete, hogyan lehetne az ifjúsági szervezetet mint kö­zösséget vezetni. Hiba az, hogy nem eléggé ismerjük a maka- renkói pedagógiai módszere­ket, a szocialista pedagógiát. — Az MTH-intézetek és a KISZ munkáját gátolja, hogy az ipari tanuló otthonok nem ugyanott vannak, ahol a lók a szakmát tanulják. Végül a határozati javaslathoz szólt hozzá és javasolta: egészítsék ki azzal, hogy a Pest megyei KISZ-szervezetek országos je­lentőségű építkezésekhez küldjenek fiatalokat, s a KISZ országos szervező bizottsága tegyen lépéseket, hogy a népi demokráciákkal ifjúsági bri­gádcsere jöjjön létre. Szabó Gyula, aszódi küldött bírálta a DISZ-t és azt hang­súlyozta: a KISZ-szervezetek nézzék meg, kik azok, akiket fel lehet venni tagjai sorába. Helyeselte a KISZ zártkörű tevékenységét s hangsúlyozta, hogy nem mindenki szimpati­zál a kommunistákkal és ezek ne legyenek tagjai a KISZ- nek. kapcsoljuk, lehetne előisko- lát,- valamilyen tagjelöltséget bevezetni* Bolsevik veteránok köszöntése A továbbiakban számosán szóltak hozzá a beszámolóhoz. Juhász István Farmosról, Ba- gyula László, az úttörő szer­vezet megyei titkára a 14—10 évesek problémáiról beszélt. Ezután az értekezleten részve­vő szovjet bolsevik veteránok két küldötte köszöntötte a fia­talokat. Bicskova elvtársnő kö­szöntötte a Pest megyei fia­talokat. Beszélt a komszomo- listák hősiességéről, az ő ifjú koráról, amikor sokkal nehe. zebb körülmények között kel­lett az eszméért helytállniok. Saját életén keresztül mutatta meg a hallgatóknak, hogy a szocialista eszmékért hogyan és milyen elszántsággal, kö­vetkezetesen kell küzdeni. A nagyszerű forradalmi tettek­ről, a Szovjetunió politikai és gazdasági sikereiről szólott, majd arra kérte a fiatalokat, hogy minden erejükkel támo­gassák a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját és teremtsék meg a magyar ifjú­ság egységét. Euli-Kurlidz grúz költő, a grúz nép üdvözletét tolmácsol, ta, majd arról beszélt, hogy ő hogyan találkozott Leninnel, és a hallgatóság nagy tetszése közben felolvasta Leninről szóló költeményét. Végül a bolsevik veteránok megaján­dékozták a Pest megyei érte­kezlet részvevőit. Bállá Balázs köszönte meg az ajándékokat és az üdvözlést, majd átadta a KISZ-fiatalok ajándékát a a vendégéknek. Az értekezleten felszólalt Horváth András elvtáns, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára is, aki hangsúlyozta, hogy a megyében az ifjúság nevelé­sét a KlSZ-nek kell elvégez­nie. Kevés még a KISZ-tag. Arra kell törekednünk — mondotta —, hogy minden be­csületes fiatalt, aki magáévá teszi a KISZ célkitűzéseit, be­vonjunk a szervezet munkájá­ba. Most helyes a párt politi­kája, s e politikát jól végre­hajtják az üzemekben s fal- falvakban, akkor az ifjúsúg is a miénk. Végül arról beszélt, hogy a KISZ egyben társadal­mi szervezet is és a KISZ tá­mogatása nem csak állami feladat, hanem társadalmi. A KISZ-szervezetek öntevéke­nyen oldják meg az ifjúság nevelésének feladatait, és len­dítsék őket a szocializmus építésére. Mintegy 35 fiatal jelentke­zett szólásra, akik közül töb­ben elemezték a határozatot, és a szervező bizottság beszá­molóját. Végül a szervező bi­zottság beszámolóját elfogad­ták, s megválasztották a KISZ megyebizottságát és az orszá­gos küldötteket. A határozatot és a bizottság névsorát keddi számunkban közöljük. Szépítés — társadalmi munkában Az inárcsi iskolások 1956. szeptember 1-én kapták meg a gyönyörű, új iskolát, tan­termekkel, szertárakkal, ne­velőszobával és úttörőszobával együtt. Nevelőle és gyermekek közös erővel nagyon szépen fel is díszítették. Már csak egy baj van, de az sem lesz sokáig igy. Az iskola udvara teljesen sivár, csak egy kút árválkodik. A kerítés rossz. A múlt hónap huszenhetedikén a szülői munkaközösség kezé­be vette az ügyet. Értekezle­ten beszélték meg a szülők és nevelők a teendőket. Társa­dalmi munkát és anyagiakat is ajánlottak fel. Nénasági Géza felajánlotta a munkásbrigádok megszerve­zését, habár fia már nem jár oda. Igen dicséretre méltó a Haladás Tsz felajánlása is* ígéretet tettek, hogy kocsit, lovat adnak a földhordáshoz. Még a gyermekek is segíteni fognak az udvar parkosításá­nál. i Sok ígéret van, reméljük, nemcsak az marad. Kis idő leforgása múltán már nem­csak az iskolára lesznek büsz­kék az inárcsiak, hanem az iskola környezetére is. Szalai Éva levelező, Iroárcs Nem ez volt az egyetlen fel­szólalás. amely szektás, vul- garista módon elemezte a ma­gyar ifjúság helyzetét és je­lölte meg a KISZ-szervezetek feladatait; Mi legyen 1 a 14—16 évesekkel Varga Gábor Ceglédről dif­ferenciálta az ifjúság munká-' ját. Szerinte a 14—16 évesek nem tanulhatnak jót a 20—22 évesektől. S lényegében ma is több ifjúsági szervezet van falun, mert a KISZ mellett van még sportkör, a kultúrott- honnak művészeti csoportja és ide járnak a fiatalok, ahol nem politizálnak, aki pedig politizálni akar, csak az jön a KISZ-be; Ez is helytelen, téves nézet, mert a kommunista fiatalok­nak mindazokban az egyesüle­tekben kell tevékenykedniük, amely a fiatalok társadalmi nevelésével foglalkozik. Ezért nem az a helyes, ha á falusi sport- és kulturális egyesüle­teket megszüntetjük, vagy a KISZ-be beolvasszuk, hanem a KISZ és a kulturális, sport­egyesület együttműködik az ifjúság nevelésében; Simon Ágnes, az aszódi gim­názium küldötte bírálta a szervező bizottság beszámoló­ját, mert az nem volt eléggé önkritikus, nem tárta fel a ve­zetésben megmutatkozó hibá­kat és elmarasztalta az alap­szervezetek egyrészét. Szerinte a fiatalok, akik a KISZ-be tö­mörültek, jelentősen hozzájá­rultak, hogy a magyar ifjúság körében szétoszoljanak a kü­lönböző téves nézetek és szer­vezett ifjúsági élet alakuljon ki. Ezután a fiúk és leányok egymáshoz való viszonyáról beszélt, majd pedagógiai mód­szereket elemzett. Elmondotta, hogy a Galga mentén tájszó­lásban beszélnek a fiatalok és ugyanakkor jampecoean visel­kednek, trágár szavakat hasz­nálnak. Nagyon szép gondo­latban fejtette ki. hogy az if­júságnak jobban kell tisztelnie a hagyományokat, sokan büsz­kék érzéseikre, lehet érezni nacionalista jelenségeket is, pedig a legszebb nemzeti ér­zés akkor teljesedik ki, ha a fiatalok megtanulnak szépen, helyesen magyarul beszélni, fmk Ezután arról beszélt: a 14—, 16 éves fiatalok tagjai légye- nek-e a KISZ-nek vagy sem. Szerinte az itt a kérdés, ma­gunknak neveljük e a fiatalo­kat, vagy nem. A nyolc álta­lános iskolát elvégzett fiata­loknak egyrésze már önálló keresettel rendelkezik, ezért az * helyes, ha ezeket a KISZ-hez A héten megyénkben nem tör­téntek országra szóló esemé­nyek, nem merültek fel vihart kavaró problémák, a megye­beli élet fő jellemzője az volt, hogy falvainkban most folyik az őszi munkák zöme, s a jövő évi kenyér biztosítása je­lenleg a legfontosabb feladat. Az esemónytelenség mel­lett mégis akadnak olyan kér­dések, amelyekre az átlagos­nál több figyelmet kell .fordí­tanunk, mert ha nem is or­szágra szóló ügyek, de olyan problémák, melyek széles ér­deklődésre tarthatnak számot. Vasárnapi tanácstagi pótvá­lasztásokat tartottak a megye több községében, járásában és egyik városában. A pót- választások általában zökke­nőmentesen zajlottak le, és mindenütt nagy többséggel megválasztották a Hazafias Népfront jelöltjeit. Érdekes azonban felfigyelni arra, hogy az elmúlt esztendők gyakor­latától eltérően a választást megelőző jelölőgyűléseken a választók sok esetben vitába szálltak a Hazafias Népfront javaslatával, s olyanokat je­löltek, akikben teljes mértékig megbíznak. így növekedik fokról fokra az egyszerű em­berekben a felelősségérzet, így mélyül el bennük az a tudat, hogy képviselőiken keresztül még helyesebben, még jobban kívánnak beleszólni saját sor­suk, s a társadalom ügyeinek intézésébe. Ugyanakkor a vá­lasztások alkalmával itt-ott felütötte fejét az is. hogy egyes választási elnökségek minden áron túl akarták tel­jesíteni „tervüket”, s ezért valósággal noszogatták a vá­lasztókat, hogy már a kora reggeli órákban adják le sza­vazatukat. Ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, a tanácskozásba be­vonva az érintett igazgatókat, főkönyvelőket is. A tanácsko­záson igen sok szó esett a ke­reskedelmi dolgozók megbe­csüléséről, s több éles kifaka- dás hangzott el a sajtóra vo­natkozóan. A kifakadások sze­rint a sajtó csakis egyoldalúan tájékoztatja az olvasókat, hí­rül adja a sikkasztásokat, csa­lásokat, de ugyanakkor nem szól a munkájukat becsülete­sen végző dolgozókról, holott ezek képezik az említettek zö­mét; A felszólalók által el­mondottakban sok igazság van. Kétségtelen az, hogy a sajtó igen sokat, s igen éle­sen foglalkozik a csalásokkal, sikkasztásokkal, különböző visszaélésekkel, s ugyanakkor kevesebb szót ejt a becsületes munkát végző kereskedelmi dolgozókról, de ugyamakkor látni kell azt is, hogy száz és százezer forintok folynak és sikkadnak el kézen-közön, s az elsőrendű feladata az érin­tett szerveknek, de a sajtónak is, hogy a legélesebben vegye fel a küzdelmet ez ellen. A kereskedelmi dolgozók zömé­nek jó munkáját senki nem vonja kétségbe. De amikor napról napra újabb és újabb sikkasztásokról kapunk hírt, akkor úgy gondoljuk, hogy el­sősorban a bírálás, a leleple­zés és nem a dícsér getés a fel­adatunk; Szinte válaszként kapcsolódik a fentiekhez az a nagyarányú sikkasztás, amit a gyáli TÜ- ZÉP-telepen lepleztek le. A TÜZÉP-telep vezetője rövid idő alatt 80 000 forintot csalt és lopott. Az anyagi káron túl a felháborító ebben és a sik­kasztások nagy többségében az, hogy egyszerű, dolgozó kis­emberek kárára, azok becsa­pásával jutnak a becstelenek, a pénz megszállottjai azokhoz az összegekhez, amelyekből mulatozásaik, fényűző élet­módjuk költségeit fedezik. Társadalmi összefogásra van szükség, a kisemberek össze­fogására, arra, hogy senki ne hagyja becsapni magát, senki ne hányjon szemet barát­ságból, betyárbecsületből, vagy ki tudja mi okból a vissza­élések felett. De ugyanaltkor szükség van arra is, hogy a vállalatok, intézmények vég­re megtalálják a rendszeres ellenőrzés módját, hiszen a legtöbb sikkasztásnál, csalás­nál, lopásnál az derül ki, hogy a felületes, nem megfelelő el­lenőrzés tette azt lehetővé* A gödöllői Cam Árammérőgyárban munkásgyűlést tartottak, ahol a gyár igazgatója beszámolt az elvégzett feladatokról. A munkásgyűlés igen jól sike­rült, a nagyszámú hozzászóló rengeteg problémát, hibát ve­tett fel, de ugyanakkor igen sok hasznos javaslatot is, me­lyek megvalósításával a gyár munkája jelentősen előbbre­lendült. Hasznos és helyes, kö­vetendő példa ez, hiszen hány olyan üzem, vállalat van a megyében, ahol a dolgozóknak rengeteg elmandanivaló prob­lémája lenne, de nem nyújta­nak nekik erre lehetőséget, nem adnak számot előttük a végzett munkáról, s így joggal érzik azt, hogy üzemük mun­kájába nem sok a beleszólá­suk. Az üzemi demokrácia szélesítése nemcsak szakszer­vezeti feladat. A párt- és KISZ-szervezeteknek, a válla­latok hivatali vezetésének is feladata ez. S igen jó módsze­re az üzemi demokrácia szé­lesítésének a munkásgyűlések rendszeres megtartása, termé­szetesen azzal együtt, hogy az ott felmerülő javaslatokat megvalósítják, a szóvátett hi­bákat pedig megszüntetik. Ha a munkások látják, hogy sza­vukat, figyelembeveszik, hogy adnak véleményükre, akkor ez jelentősen megmutatkozik az üzem munkájában is. Alig tudták ai életét megmen­teni annak a fiatalasz- szonynak, aki a kór­ház helyett Győri Istvánná őrszentmiklósi asszonyhoz ment. Az abortusokat ma már törvényesen biztosított kere­tek között kórházaink végzik. Sajnos, ennek ellenére vidé­ken még mindig igen nagy a keletje a „javasasszonyoknak“, akik hozzáértés nélkül, ku- ruzslók módjára sokszor a legfelháborítóbb módon vég­zik azt el. Győriné is tollszá­rat használt az abortushoz, s így érthető, hogy az abortáló anyánál súlyos vérmérgezés lépett fel, s csak az orvosok áldozatkész munkájának kö­szönhető. hogy megmentették; Sürgős és széleskörű felvilá­gosító munkára van szükség társadalmi, hivatali szervek, tanítók, orvosok, bábaasszo­nyok összefogására, felvilá­gosító szavára, hogy a babo­náknak, a javasasszonykodás­nak. s ezen keresztül az elma­radottságnak végetvessünk. Csendes hét volt ez megyénk­ben, s mégis mennyi problé­ma, mennyi gond. Egyéni ügyek sokszor, melyek társa­dalmi problémává nőnek, fe­lelősségérzet az egyik oldalon, , felelőtlenség a másikon. Az élet két oldala ez, s rajtunk múlik, hogy a két oldal közül melyik nyom többet a mérle­gen* JT Mészáros Ottó Wmmmmmmmmmmmmmmmmm ■m inmiimmiiimmiiiiiinnimnimitmimn'­Szabó Lőrinc halálával fájdal- = más veszteség érte irodalmunkat. 1 A költő emlékének adózunk alábbi | verseivel is. VALÓSÁG Be íe szép voltál, s dicső! Ügy léptem partjaidraH mint aki, mert látott, már meg is hódított: • j úgy éreztem, király, a legnagyobb, vagyok, érzékeimen át a világ ura: mintha bennem ébredne csak, s általam alakítva, igazi létre a mindenség: anyagod növelt, mint téged én, s nők, tájak, csillagok háreme lett agyam, e táguló kalitka. ! Birtokba vettelek? Vettelek volna százszor ugyanabban, akkor is futsz most, víz a szitából, Valóság: párologsz, ahogy belőled én! Old mindent az idő, lazít; s ahogy öregszem, hunyó gondolatom úgy látja, hogy a testem* •— jaj nekem! — még az is.,-, már az sem az enyém! \ VERSEK A GYEREKSZOBÁBÓL A szél meg a nap JL/ícskes-lucskos szürke bácsi (Hujj, hujj, én a szél vagyok!) kék udvarban seprűjével megkergette a napot. Szél mondta: Hujj, hujj, hujj! Nap mondta: Bújj, bújj, bújj! Szél kergette, utolérte, jól megverte a napot; megkergette, utolérte, jól megverte, összetörte, kék udvarból kiseperte, kendőjébe bekötötte, mondjátok meg: hová tette? Zsebretette a napot. Zsebre te tie? Zsebre ő! Azért van most rossz idő. ESIK A HÓ Szárnya van, de nem madár, repülőgép, amin jár, szél röpíti, az a gépe, így ül a ház tetejére. Ház tetején sok a drót, megnézi a rádiót, belebúg a telefonba, lisztet rendel a malomban. Lisztjét szórja égre-földre, » fehér lesz a világ tőle, lisztet prüszköl hegyre-völgyre, fehér már a város tőle: fehér már az utca, fehér már a muszka, pepita a néger, nincs Fekete Péter, sehol, de sehol nincs más fekete, csak a Bodri kutyának az orra hegye — és reggel az utca, a muszka, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja, hogy esik a hó! jilllUilMlilllllMimUIHiiUillillllllllllMJIIIIiilillllllIlllllMlllllllllllllimillUIIUIilllllltlIllllllllllllllltmilllimillllUlHIIIlltillUlUt:

Next

/
Oldalképek
Tartalom