Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-04 / 133. szám

1957. OKTOBER 4. PÉNTEK pro* UBl ­tlrlap Ne csak „szimpatizánsoklegyenek! A párt és az értelmiség viszonya Vácott Vác lakosainak lélekszá­mút, gazdasági jelentőségét te­kintve előkelő helyet foglal el a járási székhelyek sorrendjé­ben. Nemcsak közigazgatási értelemben város, de külső jellege, falai közt lüktető élet­tempója, kulturális adottságai ■alapján is annak mondható. A felszabadulás óta eltelt év­tizedben mind az ipar, a ke­reskedelem s a közlekedés ki- terebélyesedése, valamint a kultúr for adatom hatásaként Vác új arculatú város lett. Szocialista építésünkben be­töltött szerepe máris jelentős, s ez a jövőben csak fokozód- hatik. Ehhez — sok egyéb mellett — az is szükséges, hogy a város további fejlesz­tésének munkájából méltó­képpen vegye ki részét a he­lyi értelmiség és hogy a cél érdekében többet tegyen érte, mint amire hivatala — pon­tosabban: annyit tegyen érte, mint amire hivatása kötelezi. Félreértések elkerülése vé­gett előre kell bocsátani, hogy e cikk nem elmarasztalni akarja a váci értelmiségieket valamiféle mulasztásokért, még kevésbé kioktatni őket a társadalmunkban reájuk há­ruló feladatokra. A fentebb leírtak egyébként is túlságo­san általánosak volnának eh­hez. Erről tehát szó sincsen, S hogy mégis velük foglalko­zunk, annak kizárólagos oka, hogy segíteni akarunk nekik, s hogy segítségüket kérjük kö­zös feladataink jó elvégzésé­hez. Már jóval az MSZMP or­szágos értekezlete előtt sokat olvashattuk a sajtóban, hall­hattuk a különböző tömeggyű­léseken és pártmegnyilvánu- lásokon, hogy a kommunisták erejét, a párt vezetőszerepét, tehát élcsapat jellegét elsősor­ban nem tagságának* száma, hanem annak minősége teszi. Ennek igazságáról vallanak az ellenforradalom leverésé­ben végzett és az azt követő időben elért eredményeink, er­ről vallanak alkotó terveink, melyeknek megvalósulása so­rán anyagi és kulturális ja­vakban egyaránt gyarapodunk. Mindezekhez a párt által ki­vívott sikerekhez a munkás- osztály példátlan erőfeszítései mellett jelentősen hozzájárult szorgalmas parasztságunk, mű­szaki és egyéb munkaterüle­ten dolgozó értelmiségünk is. Joggal és megelégedéssel mondhatjuk el az utóbbiról, hogy helytállásával, hűségével a szocializmusra szavazott az októbert követő súlyos idők­ben. E megállapítás érvényes országos viszonylatban* s ér­vényes Vácott is. Mégis, mi az oka annak, hogy amíg Vácott az MSZMP tagságának szociális megoszlás szerinti munkás részaránya lényegesen magasabb, minit az MDP-ben részvevő munkásoké volt, addig az értelmiség te­kintetében erősen a múlt ja­vára billen a mérleg? Vajon ez azt jelenti-e, hogy az MDP gyakorlati politikája, vezetési módszere és munkastílusa na­gyobb vonzást gyakorolt a vá­ci értelmiségre, mint a sok te­kintetben alapvetően másként és jobban dolgozó MSZMP? Nem, egyáltalán nem. Köztu­domású, hogy az MDP felső vezetésében eluralkodott szek­tás, adminisztratív módszerek nagyon elkedvetlenítették a párttagságot s nem kis rész­ben a sérelmekre különben is túlérzékeny értelmiséget. Vá­cott — csakúgy, mint másutt az országban — miég most is tív politikai hovatartozása — ha csupán a műszakiakat vagy a pedagógusokat tekint­jük is — feleletet ad arra, hogy milyen hatás éri az ő ol­dalukról egyfelől a munkás- osztályt, másfelől a tanulóif­júságot. Ügy véljük, itt az ideje, hogy a váci pártszervek az ed­diginél behatóbban vizsgálják meg azokat az okokat, ame­lyek miatt még a mai napig sem állt helyre a teljes biza­lom az értelmiségi dolgozók egy része, különösen pedig a pártonkívüli volt MDP-tagok és pártunk között. Teremtse­nek új lehetőségeket, vagy használják fel a meglevő adottságokat arra, hogy a kö­zeledést akadályozó ellentétek végleg eltűnjenek. S ha bár ez közös érdek, a pártszer­veknek, a kommunistáknak kell példát mutatótok e te­kintetben is. Természetesen nem arról Van szó, hogy ezt a nagyon fontos feladatot elv­telen udvarolgatással kell el­végezni. De arról igen, hogy segítsük megtalálni a helyes utat, azoknak, akik jó munká­jukkal a párt politikájának el­ismerésével és követésével be­bizonyították: hozzánk tar­toznak. András Endre A PEST MEGYEI HÍRLAP VITAFŐHVMA: GONDOLATOK A MUNKÁSDEMOKRÁCIÁRÓL 1956-batl a párt és gaz­dasági vezetésben elkövetett hibák megszüntetésére több határozat született, A mun­kásdemokrácia és a munkás­ellenőrzés szélesebb körben való érvényesítése fontos kér­dés. Az MDP kereste a helyes megoldást s ennek során mindinkább kezdett az a véle­mény kialakulni — hogy a munkásdemokrécia kiszélesíté­séire hazánkban alkalmazandó módszernek a munkástanácsok szervezete felél meg. Az át­gondolt és minden összefüggé­sében helyes módszer kialakí­tását azonban az októberi el­lenforradalom megakadályoz­ta és mint az ellenforradalom szervezete jöttek létre hazánk­ban a munkástanácsok. Az ellenforradalmi erők ezt a szervezetet nem mint a munkásdemokrácia kiszélesí­tésének eszközét használták fel. A munkástanácsokba túl­súlyban olyan elemek kerül­tek be, akik ezt a szervezetet nem minit a szocializmus épí­tésében szükséges, a munkás­demokrácia kiszélesítésének fórumát kívánták felhasznál­ná, hanem az ellenforradalom államhatalmi szervezetének oázisaként. Az ellenforradalom idején és még az azt követő néhány hét után, az ellenforradalom ezen célkitűzése a munkásta­nácsokon keresztül érvénye­sült is. A párt és.a forradalmi mun­kás-paraszt kormány erősödé­sével fokozatosan sor került a munkástanácsokból az ellen­forradalmi elemek kiszorítá­sára. Az országos pórtértékeziet határozata is kimondja, hogy nélkülözhetetlen a szocialista demokrácia kiszélesítése, ame­lyen keresztül a dolgozók köz­vetlenül beleszólhatnak a vál­lalatok ügyeinek intézéséibe. A munkástanácsokma már sem szervezeti, sem irányító tevékenységet nem, folytatnak Bővítik a műszaki szaküzletek hálózatát . I Belügyminiszteri rendelet jl szerint minden magyar állam- . | polgárnak kötelessége volt | személyi igazolványát szep- ! tember 30-ig érvényesíttetni. A I | Pest megyei lakosság legna­II gyobb része eleget tett a ren- 11 deletnek; Kevesen voltak ' 1 olyanok, akik az érvényesítést | elmulasztották. Most már | azonban hiába igyekeznek a | mulasztást pótolni — nem le- I hét, illetve beragasztafchatjók | a bélyeget a személyi igazol- ! ványba, ez azonban bünte- ! test von maga után. | Illetékes helyen a személyi 1 igazolványok érvényesítéséről la következőket mondották a 1 Pest megyei Hírlap munka- ! társának. 1 >— Pest megyében — úgy I mint az egész országban — 1 szeptember 30-án délután befe- 1 jeztük a személyi igazolványaik I érvényesítését. Azok, akik vem I jöttek el érvényesíttetni iga- 1 zolványukat, szabálysértést VASRAKODASRA iiiiiiiiimiiiiiniiHmiiunmimimimiiimiiimmimimiiimiiimimmmmimmnimt FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat. Védőfelszerelést és kedvezményes ebédet biztosítunk. Cím: Budapest, VI., Benczúr utca 11; földszint. az üzemekben. Ezt természe­tesnek és helyesnek is tartom; Vállalatunk augusztus 16-án egésznapos tanácskozást tar­tott a gyár gazdasági kérdései­nek megtárgyalására. Ezt a ta­nácskozást annak az elvnek alapján tartottuk meg, hogy keressük art az utat, amelyen keresztül egy üzemen belül a munkásdemokrácia kiszélesít­hető legyen. Megoldási formá­jaként műhely és gyáregysé­genként küldötteket választot­tak a dolgozók a tanácskozá­son való részvételre; Az igazgató beszámolóját követő hasznos és eredményes vita után határozatok szület­tek, melyek a gyár fejlődése és gazdaságossá tétele érdeké­ben igen hasznosaiknak bizo­nyultak. A határozatok végre­hajtásának biztosítására a dol­gozók mozgósítása a szakszer­vezeti mozgalmon keresztül történt; A munkásdemokrácia, illet­ve a dolgozók széleskörű be­vonása saját üzemének ügyei intézésére, véleményem sze­rint a szervezett dolgozókon keresztül, a szakszervezeten belül eredményesen oldható meg. Nem az új út keresése a fontos, inkább fordítsuk ener­giánkat arra, hogy a múltban elkövetett hibák miatt hogyan kell a szaikszervezetet alkal­massá tenni arra, hogy érvé­nyesítse a dolgozók aktivitá­sát, a dolgozók javallatainak végrehajtását a\vállalat ügyei­nek intézésében. Az elmúlt néhány hónap az ellenforradalom óta ezt a feltevést teszi indokolttá, s ezzel együtt art a gondolatat veti fel, hagy kormányunk vizsgálja felül a múlt év vé­gén a munkástanácsokról ho­zott rendeletéit, s tegye fonto­lóira magának, mint intéz­ménynek szükségességét. Véleményem szerint kor­mányunk a szakszervezettel közösen dolgozza ki azokat az Intézkedéseket, amelyekkel a szakszervezet ténylegesen be tudja tölteni azon feladatát, hogy mind szélesebb rétegben vonja be „ dolgozókat a vál­lalatok irányításába és szerez­zen érvényt a dolgozók által felvetett helyes javaslatok megvalósulj anak; Regös László, a Csepel Autógyár munkástanácsának titkára Szeptember 30-án befejeződött a személyi igazolványok érvényesítése Szabálysértést követtek el, akik elmulasztották az érvényesítést követtek el és ha most jelent­keznek a lakóhelyük szerint illetékes kapitányságon, ott az érvényesítést ugyan elvég­zik, de a rendelet szerint sza­bálysértés miatt megbüntetik őket. Azok, akik egyáltalán nem jelentkeznek, súlyosabb cselekményt követnek el, s ügyükben esetleg más eljá­rást kell majd lefolytatni. — A betegek, a kórházban ápoltak, a szociális otthonok lákói részére nem szeptember 30 volt az utolsó határidő, de őket is felszólítjuk, hogy a legzárosabb határidőn belül jelentkezzenek személyi Iga­zolványuk érvényesítése vé­gett. — A személyi igazolvány ér­vényesítése nemcsak egyéni érdek, hanem állampolgári kötelesség is, amivel a la­kosság megkönnyíti és előse­gíti a hatóságok zavartalan? zökkenőmentes muükáját. Id. Kovács Zoltán, a főzde vezetője megállapítja a leg­megfelelőbb szeszfokot Betörési csúcsteljesítmény 1 Az argentínai egészségügyi minisztériumban betörők jár- |tak s rekordot állítottak fel az eltulajdonított összegek terén: 12 500 000 pesot (50 000 font) vittek magukkal ravaszul átgon­dolt betörésük alkalmával. A banda hat tagja, irattóskákkal I a hónuk alatt nyugodtan felsétált az első emeleti pénztárhoz; 1A pénztár ajtaja előtt fekete álarcot öltöttek, rajtaütöttek a | négy tisztviselőn, akik éppen a havi fizetéseket készítették elő; |A tisztviselők száját tapasszal leragasztották, magukhoz vették |a pénzt, majd zsebrevágták álarcaikat és elegánsan kisétáltak |a kapun. gyakran szóba kerülnek ezek a sérelmek, például többek között olyanok, hogy a pedagó­gus párttagok — mivel köny- nyen elérhetők és áldozatké­szek voltak — rendszerint, négy-ötször annyi pártmunkát végesek, mint más kommu­nisták. Azzal senki sem törő­dött, hogy nekik is szükségük van pihenésre, szórakozásra, szakismeretük növelésére. Mindez a múlté. ^ egyszer s mindenkorra szakí­tott az efféle módszerekkel s ennek szellemében dolgoznak a váci pártszervezetek is. Ami­kor ez iránt érdeklődtünk, je­lentéktelen számú esettől elte­kintve, kielégítő válaszokat kaptunk, Nem egy volt MDP-tag pár- tomkívüli kijelentette, hogy magát marxista—leninista vi­lágnézetűnek tartja, egyetért a párt céljaival, gyakorlati poli­tikájával, de... És ezek a „de”nk azt bizonyítják, hogy még mindig él bennük bizo­nyos gyanakvás, félnek a múltbeli hibák megismétlődé­sétől, ezért nem kérik felvéte­lüket az MSZMP-be, ezért elégszenek meg az úgyneve­zett „szimpatizáns“’ megjelölés elismerésével, elismertetésével; Ugyancsak félreértés elke­rülése végett hangsúlyozzuk: a párt sem Vácott, sem má­sutt nem igényli, hogy min­den értelmiségi tagjai sorába lépjen. Sőt, nemcsak, hogy nem igényli, hanem szervezeti sza­bályzatában -félreérthetetlenül meghatározza, hogy kik lőhet­nek tagjai az MSZMP-nek. Amikor most Szóvá tesszük a velünk lényeges dolgokban egyetértő értelmiségiek viszo­nyát pártunkhoz, nem egyébre gondolunk, mint arra, hogy meg akarjuk nyerni mindazo­kat a „szimpatizánsokat“’, akik megfelelnék a párt politikai és erkölcsi mércéjének. Nem volnánk igazságosak, ha azt állítanák, hogy a váci pártszervek semmit sem tet­tek a párt értelmiséggel való erősítéséért. Különösen o vá­rosi pártbizottság tagjai kez­deményeztek hasznos találko­zásaikat, ahol meghányták-ve- tették az értelmiségieket fog­lalkoztató bonyolult kérdése­ket. Az eredmény azonban csekély. „Frontáttörést” saj­nos, még a kétszáznál jóval több főt számláló pedagógu­sok körében sem értek el, no­ha a párt politikáját illetően velük jutottak leginkább kö­zös nevezőre; Ez a felvilágo­sító és szervező munka azon­ban1 meglehetősen alkalomsze­rű volt. Nem keresték-kutat- táfc azokat a módszereket, amelyek révén indirekt módon is közelebb kerülhetnek az ér­telmiséghez, s ami nagyban gátolta ebbeli munkájukat, nem küzdöttek kezdetben elég hatásosan a néhol még ma is fellelhető értelmiséggel szembeni szektás elzárkózás ellen. Az értelmiség soraiban végzett politikai munka sok türelmet, szívósságot s nem utolsósorban ideológiaikig kel­lő felkészültséget kíván. Eh­hez nemcsak megfelelő káde­rekre, hanem elegendő időre is van szükség. Joggal hivat­koznak erre Vácott az elvtár­sak, mert sem egyik, sem másik eszközben nem bővel­kedtek s kivált sokirányú fel­adatot kell elvégezniük az át­igazolások időszakában. Egy­ről azonban nem szabad meg­feledkezni: az értelmiség és c párt viszonya nem egy kérdés a sok közül. Az értelmiség ak­Hetvenezer forintos jövedelem két hónap alatt ron tartani, mint ahogyan a vevők érdekei megkívánnák. A kereskedelem most tár­gyal a SZÖVOSZ-szal és a megyei tanácsokkal arról, ho­gyan lehetne rövid idő alatt az | elhanyagolt részeken is kielé­gítő állapotokat teremteni. Az a terv, hogy járásonként | legalább egy-két vasműszaki j szakboltot nyitnak, olyan fal- ; vakban pedig, ahol több föld- I művesszövetkezeti bolt van, legyet kizárólag vasműszaki és [háztartási cikkek árusítására ! rendeznek he. A kereskedelem azzal a terv- ivel is foglalkozik, hogy az új j cikkek ismertetésére és bemu­tatására a megyeszékhelyeken lés a fővárosban olyan üzletet i nyit, ahol az eladónak ideje llesz alaposan bemutatni az új ! cikkeket és meg tudja magya­rázni ezek használatát is. Je- : len leg ez nem így történik. ; Rendszerint idő hiányában az ! eladók nem tudnak erre ele- jgendő gondot fordítani, s így [sok hasznos és munkát köny- i nyítő újdonság nem válik nép- I szerűvé. A kereskedelem a ta- í nácsok segítségével már az i idén hozzálát ennek a fontos ! kérdésnek az orvoslásához. Nagy a szakbolt-hiány vidé­ken. A földművesszövetkezetek túlnyomó része vegyes jellegű, ezért nem tudják az árucikke­ket olyan választékban raktá­És még így is ' elmondhat- [ juk: messze környék legjöve­delmezőbb üzemét látogattuk meg. Július 20-án indultak eperrel, aztán jött az alma, körte és egyéb vegyesgyü- mölcs. Most éppen a szilvának a szezonja van, majd nemso­kára kezdődik a törköly, a borseprő, amely megint el­tart jó késő tavaszig. S a két hónap mérlege? Kö­rülbelül 25 hektoliter színtisz­ta pálinkát csurgattak le eddig, aminek kereken fele a válla­laté. Ennek az értéke megkö­zelíti a 70 ezer forintot, még­ha csak 55 forintjával számol­ajuk is az itóka literjét. Az a 15 ezer forintnyi adó, amit ed­dig az 55 főzető befizetett, persze más lapra tartozik, az állam kasszájába megy. Az állam tehát nem tehet róla, hogy azt az egy kis kutacskát, a legfőbb üzemanyag-forrást nem tudják mélyebbre fúrni, de tehetnének az állam nagy­kőrösi képviselői annál in­kább is, mivel a főzde köz­ségi vállalat. S tehetne róla még inkább az üzem vezető­sége, hiszen a jövedelemből, mint a fentebbi utólagos szá­mítás is mutatja, bőven futná a kút kimélyítésére. Kevesebb bosszúsága lenne Kovács bá­csinak, kevesebb időt kellene elrostokolniuk a főzetőknek és persze a vállalat jövedelme is gyarapodna, ha teljes „kapaci­tással", elegendő mennyiségű „üzemanyaggal" dolgozhatna éven által a csemői főzde, vagy népszerűbb nevén: a he­lyi „gyógyszergyár““, (Vona—Holka) Rövid számvetés szükséges csak hozzá, hogy megállapít­suk: Csemő község legjövedel­mezőbb üzeme mostanában az a kicsi kis pálinkafőző a falu végén, amelyet idős Kovács Zoltán egymaga, kezel. Persze a „kuncsaftok" segítségével. Nem is a községé ez a főzde tulajdonképpen, hanem a Nagykőrösi Szikvíz- és Szesz­főzde Vállalat 3 sz. üzeme. Ezt az előkelő és igénye® cí­met viseli, pedig hát éppen olyan kicsi és szurtos, mint akármelyik más pálinkafőző a Világon. Amolyan ici-picl kis fiók- üzemecske ez, a napi teljesít­ményét talán meg sem kelle­ne említeni..; De amint a számok mutatják, Sok kicsi itt is sokra megy, s ez a sok még többre is mehetne, ha lenne elég „üzemanyaguk“. Hej, pedig de olcsó ez az üzemanyag! Hiszen a főzetőik a tüzelőt maguk viszik, a vál­lalatnak csak közönséges kút- vízről kellene gondoskodnia, de hát egyelőre erre sem ké­pes. A vizet a cefre hígítására és a desztillá.10 csövek hűtésé­re használják, amikor van. És amikor — esős időben — győ­zi a kicsi ásott kút, akkor egész nap és egész éjjel pöfé­kel az üzemecske és terjenge- nek a jó pálinkaillatok kilo­méteres körzetben. Ilyen eset­ben 13 hektó cefrét is kifőz­nek egy 24 óra alatt, amiből középes minőségű nyersanyag mellett egy hektoliternyi, 52 fokos jóízű kisüsti csorog le. Mivel azonban a kút kicsiny és apadékony, 9—10 hektó cefrénél átlagban nem tudnak többet feldolgozni naponta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom