Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-04 / 133. szám
1957. OKTOBER 4. PÉNTEK pro* UBl tlrlap Ne csak „szimpatizánsoklegyenek! A párt és az értelmiség viszonya Vácott Vác lakosainak lélekszámút, gazdasági jelentőségét tekintve előkelő helyet foglal el a járási székhelyek sorrendjében. Nemcsak közigazgatási értelemben város, de külső jellege, falai közt lüktető élettempója, kulturális adottságai ■alapján is annak mondható. A felszabadulás óta eltelt évtizedben mind az ipar, a kereskedelem s a közlekedés ki- terebélyesedése, valamint a kultúr for adatom hatásaként Vác új arculatú város lett. Szocialista építésünkben betöltött szerepe máris jelentős, s ez a jövőben csak fokozód- hatik. Ehhez — sok egyéb mellett — az is szükséges, hogy a város további fejlesztésének munkájából méltóképpen vegye ki részét a helyi értelmiség és hogy a cél érdekében többet tegyen érte, mint amire hivatala — pontosabban: annyit tegyen érte, mint amire hivatása kötelezi. Félreértések elkerülése végett előre kell bocsátani, hogy e cikk nem elmarasztalni akarja a váci értelmiségieket valamiféle mulasztásokért, még kevésbé kioktatni őket a társadalmunkban reájuk háruló feladatokra. A fentebb leírtak egyébként is túlságosan általánosak volnának ehhez. Erről tehát szó sincsen, S hogy mégis velük foglalkozunk, annak kizárólagos oka, hogy segíteni akarunk nekik, s hogy segítségüket kérjük közös feladataink jó elvégzéséhez. Már jóval az MSZMP országos értekezlete előtt sokat olvashattuk a sajtóban, hallhattuk a különböző tömeggyűléseken és pártmegnyilvánu- lásokon, hogy a kommunisták erejét, a párt vezetőszerepét, tehát élcsapat jellegét elsősorban nem tagságának* száma, hanem annak minősége teszi. Ennek igazságáról vallanak az ellenforradalom leverésében végzett és az azt követő időben elért eredményeink, erről vallanak alkotó terveink, melyeknek megvalósulása során anyagi és kulturális javakban egyaránt gyarapodunk. Mindezekhez a párt által kivívott sikerekhez a munkás- osztály példátlan erőfeszítései mellett jelentősen hozzájárult szorgalmas parasztságunk, műszaki és egyéb munkaterületen dolgozó értelmiségünk is. Joggal és megelégedéssel mondhatjuk el az utóbbiról, hogy helytállásával, hűségével a szocializmusra szavazott az októbert követő súlyos időkben. E megállapítás érvényes országos viszonylatban* s érvényes Vácott is. Mégis, mi az oka annak, hogy amíg Vácott az MSZMP tagságának szociális megoszlás szerinti munkás részaránya lényegesen magasabb, minit az MDP-ben részvevő munkásoké volt, addig az értelmiség tekintetében erősen a múlt javára billen a mérleg? Vajon ez azt jelenti-e, hogy az MDP gyakorlati politikája, vezetési módszere és munkastílusa nagyobb vonzást gyakorolt a váci értelmiségre, mint a sok tekintetben alapvetően másként és jobban dolgozó MSZMP? Nem, egyáltalán nem. Köztudomású, hogy az MDP felső vezetésében eluralkodott szektás, adminisztratív módszerek nagyon elkedvetlenítették a párttagságot s nem kis részben a sérelmekre különben is túlérzékeny értelmiséget. Vácott — csakúgy, mint másutt az országban — miég most is tív politikai hovatartozása — ha csupán a műszakiakat vagy a pedagógusokat tekintjük is — feleletet ad arra, hogy milyen hatás éri az ő oldalukról egyfelől a munkás- osztályt, másfelől a tanulóifjúságot. Ügy véljük, itt az ideje, hogy a váci pártszervek az eddiginél behatóbban vizsgálják meg azokat az okokat, amelyek miatt még a mai napig sem állt helyre a teljes bizalom az értelmiségi dolgozók egy része, különösen pedig a pártonkívüli volt MDP-tagok és pártunk között. Teremtsenek új lehetőségeket, vagy használják fel a meglevő adottságokat arra, hogy a közeledést akadályozó ellentétek végleg eltűnjenek. S ha bár ez közös érdek, a pártszerveknek, a kommunistáknak kell példát mutatótok e tekintetben is. Természetesen nem arról Van szó, hogy ezt a nagyon fontos feladatot elvtelen udvarolgatással kell elvégezni. De arról igen, hogy segítsük megtalálni a helyes utat, azoknak, akik jó munkájukkal a párt politikájának elismerésével és követésével bebizonyították: hozzánk tartoznak. András Endre A PEST MEGYEI HÍRLAP VITAFŐHVMA: GONDOLATOK A MUNKÁSDEMOKRÁCIÁRÓL 1956-batl a párt és gazdasági vezetésben elkövetett hibák megszüntetésére több határozat született, A munkásdemokrácia és a munkásellenőrzés szélesebb körben való érvényesítése fontos kérdés. Az MDP kereste a helyes megoldást s ennek során mindinkább kezdett az a vélemény kialakulni — hogy a munkásdemokrécia kiszélesítéséire hazánkban alkalmazandó módszernek a munkástanácsok szervezete felél meg. Az átgondolt és minden összefüggésében helyes módszer kialakítását azonban az októberi ellenforradalom megakadályozta és mint az ellenforradalom szervezete jöttek létre hazánkban a munkástanácsok. Az ellenforradalmi erők ezt a szervezetet nem mint a munkásdemokrácia kiszélesítésének eszközét használták fel. A munkástanácsokba túlsúlyban olyan elemek kerültek be, akik ezt a szervezetet nem minit a szocializmus építésében szükséges, a munkásdemokrácia kiszélesítésének fórumát kívánták felhasználná, hanem az ellenforradalom államhatalmi szervezetének oázisaként. Az ellenforradalom idején és még az azt követő néhány hét után, az ellenforradalom ezen célkitűzése a munkástanácsokon keresztül érvényesült is. A párt és.a forradalmi munkás-paraszt kormány erősödésével fokozatosan sor került a munkástanácsokból az ellenforradalmi elemek kiszorítására. Az országos pórtértékeziet határozata is kimondja, hogy nélkülözhetetlen a szocialista demokrácia kiszélesítése, amelyen keresztül a dolgozók közvetlenül beleszólhatnak a vállalatok ügyeinek intézéséibe. A munkástanácsokma már sem szervezeti, sem irányító tevékenységet nem, folytatnak Bővítik a műszaki szaküzletek hálózatát . I Belügyminiszteri rendelet jl szerint minden magyar állam- . | polgárnak kötelessége volt | személyi igazolványát szep- ! tember 30-ig érvényesíttetni. A I | Pest megyei lakosság legnaII gyobb része eleget tett a ren- 11 deletnek; Kevesen voltak ' 1 olyanok, akik az érvényesítést | elmulasztották. Most már | azonban hiába igyekeznek a | mulasztást pótolni — nem le- I hét, illetve beragasztafchatjók | a bélyeget a személyi igazol- ! ványba, ez azonban bünte- ! test von maga után. | Illetékes helyen a személyi 1 igazolványok érvényesítéséről la következőket mondották a 1 Pest megyei Hírlap munka- ! társának. 1 >— Pest megyében — úgy I mint az egész országban — 1 szeptember 30-án délután befe- 1 jeztük a személyi igazolványaik I érvényesítését. Azok, akik vem I jöttek el érvényesíttetni iga- 1 zolványukat, szabálysértést VASRAKODASRA iiiiiiiiimiiiiiniiHmiiunmimimimiiimiiimmimimiiimiiimimmmmimmnimt FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat. Védőfelszerelést és kedvezményes ebédet biztosítunk. Cím: Budapest, VI., Benczúr utca 11; földszint. az üzemekben. Ezt természetesnek és helyesnek is tartom; Vállalatunk augusztus 16-án egésznapos tanácskozást tartott a gyár gazdasági kérdéseinek megtárgyalására. Ezt a tanácskozást annak az elvnek alapján tartottuk meg, hogy keressük art az utat, amelyen keresztül egy üzemen belül a munkásdemokrácia kiszélesíthető legyen. Megoldási formájaként műhely és gyáregységenként küldötteket választottak a dolgozók a tanácskozáson való részvételre; Az igazgató beszámolóját követő hasznos és eredményes vita után határozatok születtek, melyek a gyár fejlődése és gazdaságossá tétele érdekében igen hasznosaiknak bizonyultak. A határozatok végrehajtásának biztosítására a dolgozók mozgósítása a szakszervezeti mozgalmon keresztül történt; A munkásdemokrácia, illetve a dolgozók széleskörű bevonása saját üzemének ügyei intézésére, véleményem szerint a szervezett dolgozókon keresztül, a szakszervezeten belül eredményesen oldható meg. Nem az új út keresése a fontos, inkább fordítsuk energiánkat arra, hogy a múltban elkövetett hibák miatt hogyan kell a szaikszervezetet alkalmassá tenni arra, hogy érvényesítse a dolgozók aktivitását, a dolgozók javallatainak végrehajtását a\vállalat ügyeinek intézésében. Az elmúlt néhány hónap az ellenforradalom óta ezt a feltevést teszi indokolttá, s ezzel együtt art a gondolatat veti fel, hagy kormányunk vizsgálja felül a múlt év végén a munkástanácsokról hozott rendeletéit, s tegye fontolóira magának, mint intézménynek szükségességét. Véleményem szerint kormányunk a szakszervezettel közösen dolgozza ki azokat az Intézkedéseket, amelyekkel a szakszervezet ténylegesen be tudja tölteni azon feladatát, hogy mind szélesebb rétegben vonja be „ dolgozókat a vállalatok irányításába és szerezzen érvényt a dolgozók által felvetett helyes javaslatok megvalósulj anak; Regös László, a Csepel Autógyár munkástanácsának titkára Szeptember 30-án befejeződött a személyi igazolványok érvényesítése Szabálysértést követtek el, akik elmulasztották az érvényesítést követtek el és ha most jelentkeznek a lakóhelyük szerint illetékes kapitányságon, ott az érvényesítést ugyan elvégzik, de a rendelet szerint szabálysértés miatt megbüntetik őket. Azok, akik egyáltalán nem jelentkeznek, súlyosabb cselekményt követnek el, s ügyükben esetleg más eljárást kell majd lefolytatni. — A betegek, a kórházban ápoltak, a szociális otthonok lákói részére nem szeptember 30 volt az utolsó határidő, de őket is felszólítjuk, hogy a legzárosabb határidőn belül jelentkezzenek személyi Igazolványuk érvényesítése végett. — A személyi igazolvány érvényesítése nemcsak egyéni érdek, hanem állampolgári kötelesség is, amivel a lakosság megkönnyíti és elősegíti a hatóságok zavartalan? zökkenőmentes muükáját. Id. Kovács Zoltán, a főzde vezetője megállapítja a legmegfelelőbb szeszfokot Betörési csúcsteljesítmény 1 Az argentínai egészségügyi minisztériumban betörők jár- |tak s rekordot állítottak fel az eltulajdonított összegek terén: 12 500 000 pesot (50 000 font) vittek magukkal ravaszul átgondolt betörésük alkalmával. A banda hat tagja, irattóskákkal I a hónuk alatt nyugodtan felsétált az első emeleti pénztárhoz; 1A pénztár ajtaja előtt fekete álarcot öltöttek, rajtaütöttek a | négy tisztviselőn, akik éppen a havi fizetéseket készítették elő; |A tisztviselők száját tapasszal leragasztották, magukhoz vették |a pénzt, majd zsebrevágták álarcaikat és elegánsan kisétáltak |a kapun. gyakran szóba kerülnek ezek a sérelmek, például többek között olyanok, hogy a pedagógus párttagok — mivel köny- nyen elérhetők és áldozatkészek voltak — rendszerint, négy-ötször annyi pártmunkát végesek, mint más kommunisták. Azzal senki sem törődött, hogy nekik is szükségük van pihenésre, szórakozásra, szakismeretük növelésére. Mindez a múlté. ^ egyszer s mindenkorra szakított az efféle módszerekkel s ennek szellemében dolgoznak a váci pártszervezetek is. Amikor ez iránt érdeklődtünk, jelentéktelen számú esettől eltekintve, kielégítő válaszokat kaptunk, Nem egy volt MDP-tag pár- tomkívüli kijelentette, hogy magát marxista—leninista világnézetűnek tartja, egyetért a párt céljaival, gyakorlati politikájával, de... És ezek a „de”nk azt bizonyítják, hogy még mindig él bennük bizonyos gyanakvás, félnek a múltbeli hibák megismétlődésétől, ezért nem kérik felvételüket az MSZMP-be, ezért elégszenek meg az úgynevezett „szimpatizáns“’ megjelölés elismerésével, elismertetésével; Ugyancsak félreértés elkerülése végett hangsúlyozzuk: a párt sem Vácott, sem másutt nem igényli, hogy minden értelmiségi tagjai sorába lépjen. Sőt, nemcsak, hogy nem igényli, hanem szervezeti szabályzatában -félreérthetetlenül meghatározza, hogy kik lőhetnek tagjai az MSZMP-nek. Amikor most Szóvá tesszük a velünk lényeges dolgokban egyetértő értelmiségiek viszonyát pártunkhoz, nem egyébre gondolunk, mint arra, hogy meg akarjuk nyerni mindazokat a „szimpatizánsokat“’, akik megfelelnék a párt politikai és erkölcsi mércéjének. Nem volnánk igazságosak, ha azt állítanák, hogy a váci pártszervek semmit sem tettek a párt értelmiséggel való erősítéséért. Különösen o városi pártbizottság tagjai kezdeményeztek hasznos találkozásaikat, ahol meghányták-ve- tették az értelmiségieket foglalkoztató bonyolult kérdéseket. Az eredmény azonban csekély. „Frontáttörést” sajnos, még a kétszáznál jóval több főt számláló pedagógusok körében sem értek el, noha a párt politikáját illetően velük jutottak leginkább közös nevezőre; Ez a felvilágosító és szervező munka azonban1 meglehetősen alkalomszerű volt. Nem keresték-kutat- táfc azokat a módszereket, amelyek révén indirekt módon is közelebb kerülhetnek az értelmiséghez, s ami nagyban gátolta ebbeli munkájukat, nem küzdöttek kezdetben elég hatásosan a néhol még ma is fellelhető értelmiséggel szembeni szektás elzárkózás ellen. Az értelmiség soraiban végzett politikai munka sok türelmet, szívósságot s nem utolsósorban ideológiaikig kellő felkészültséget kíván. Ehhez nemcsak megfelelő káderekre, hanem elegendő időre is van szükség. Joggal hivatkoznak erre Vácott az elvtársak, mert sem egyik, sem másik eszközben nem bővelkedtek s kivált sokirányú feladatot kell elvégezniük az átigazolások időszakában. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: az értelmiség és c párt viszonya nem egy kérdés a sok közül. Az értelmiség akHetvenezer forintos jövedelem két hónap alatt ron tartani, mint ahogyan a vevők érdekei megkívánnák. A kereskedelem most tárgyal a SZÖVOSZ-szal és a megyei tanácsokkal arról, hogyan lehetne rövid idő alatt az | elhanyagolt részeken is kielégítő állapotokat teremteni. Az a terv, hogy járásonként | legalább egy-két vasműszaki j szakboltot nyitnak, olyan fal- ; vakban pedig, ahol több föld- I művesszövetkezeti bolt van, legyet kizárólag vasműszaki és [háztartási cikkek árusítására ! rendeznek he. A kereskedelem azzal a terv- ivel is foglalkozik, hogy az új j cikkek ismertetésére és bemutatására a megyeszékhelyeken lés a fővárosban olyan üzletet i nyit, ahol az eladónak ideje llesz alaposan bemutatni az új ! cikkeket és meg tudja magyarázni ezek használatát is. Je- : len leg ez nem így történik. ; Rendszerint idő hiányában az ! eladók nem tudnak erre ele- jgendő gondot fordítani, s így [sok hasznos és munkát köny- i nyítő újdonság nem válik nép- I szerűvé. A kereskedelem a ta- í nácsok segítségével már az i idén hozzálát ennek a fontos ! kérdésnek az orvoslásához. Nagy a szakbolt-hiány vidéken. A földművesszövetkezetek túlnyomó része vegyes jellegű, ezért nem tudják az árucikkeket olyan választékban raktáÉs még így is ' elmondhat- [ juk: messze környék legjövedelmezőbb üzemét látogattuk meg. Július 20-án indultak eperrel, aztán jött az alma, körte és egyéb vegyesgyü- mölcs. Most éppen a szilvának a szezonja van, majd nemsokára kezdődik a törköly, a borseprő, amely megint eltart jó késő tavaszig. S a két hónap mérlege? Körülbelül 25 hektoliter színtiszta pálinkát csurgattak le eddig, aminek kereken fele a vállalaté. Ennek az értéke megközelíti a 70 ezer forintot, mégha csak 55 forintjával számolajuk is az itóka literjét. Az a 15 ezer forintnyi adó, amit eddig az 55 főzető befizetett, persze más lapra tartozik, az állam kasszájába megy. Az állam tehát nem tehet róla, hogy azt az egy kis kutacskát, a legfőbb üzemanyag-forrást nem tudják mélyebbre fúrni, de tehetnének az állam nagykőrösi képviselői annál inkább is, mivel a főzde községi vállalat. S tehetne róla még inkább az üzem vezetősége, hiszen a jövedelemből, mint a fentebbi utólagos számítás is mutatja, bőven futná a kút kimélyítésére. Kevesebb bosszúsága lenne Kovács bácsinak, kevesebb időt kellene elrostokolniuk a főzetőknek és persze a vállalat jövedelme is gyarapodna, ha teljes „kapacitással", elegendő mennyiségű „üzemanyaggal" dolgozhatna éven által a csemői főzde, vagy népszerűbb nevén: a helyi „gyógyszergyár““, (Vona—Holka) Rövid számvetés szükséges csak hozzá, hogy megállapítsuk: Csemő község legjövedelmezőbb üzeme mostanában az a kicsi kis pálinkafőző a falu végén, amelyet idős Kovács Zoltán egymaga, kezel. Persze a „kuncsaftok" segítségével. Nem is a községé ez a főzde tulajdonképpen, hanem a Nagykőrösi Szikvíz- és Szeszfőzde Vállalat 3 sz. üzeme. Ezt az előkelő és igénye® címet viseli, pedig hát éppen olyan kicsi és szurtos, mint akármelyik más pálinkafőző a Világon. Amolyan ici-picl kis fiók- üzemecske ez, a napi teljesítményét talán meg sem kellene említeni..; De amint a számok mutatják, Sok kicsi itt is sokra megy, s ez a sok még többre is mehetne, ha lenne elég „üzemanyaguk“. Hej, pedig de olcsó ez az üzemanyag! Hiszen a főzetőik a tüzelőt maguk viszik, a vállalatnak csak közönséges kút- vízről kellene gondoskodnia, de hát egyelőre erre sem képes. A vizet a cefre hígítására és a desztillá.10 csövek hűtésére használják, amikor van. És amikor — esős időben — győzi a kicsi ásott kút, akkor egész nap és egész éjjel pöfékel az üzemecske és terjenge- nek a jó pálinkaillatok kilométeres körzetben. Ilyen esetben 13 hektó cefrét is kifőznek egy 24 óra alatt, amiből középes minőségű nyersanyag mellett egy hektoliternyi, 52 fokos jóízű kisüsti csorog le. Mivel azonban a kút kicsiny és apadékony, 9—10 hektó cefrénél átlagban nem tudnak többet feldolgozni naponta.