Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-01 / 130. szám
1957. OKTOBER 1. KEDD '"iL?Cirlap 3 Földművesszövetkezeteknél Másfél év utón néhány nap óta újra összegyűlnek a földművesszövetkezeti tagok bizalmából megválasztott küldöttek, hogy tanácskozzanak Xöldművesszövetkezetük munkájáról, büszkélkedjenek eredményeivel, szóljanak a hibákról és meghatározzák a tennivalókat. Ez alkalommal egészítik ki az időközben megüresedett posztokat a választott vezetőségekben. Jelentős, fontos feladat jói kiválasztani, kik vezessék a tagság nevében a földműves- szövetkezetet. Arra keli törekedni, hogy mind a küldöttek, mind a megüresedett helyekre kerülő választott szervek tagjai becsületesek, ízig-vérig harcos tagjai legyenek a szövetkezetnek. Az elmúlt évi ellenforradalom megmutatta, kik azok, akik ki tudtak állni a közös érdek és a szövetkezeti vagyon védelme mellett. llj színt jelent a most folyó tag- és küldöttközgyűléseken, hogy a nők szövetkezeti munkába való fokozottabb bekapcsolása érdekében megválasztott nőbizottságok képviselői is ott vannak a küldöttek között, nemcsak a járási vagy megyei közgyűlésen, hanem a decemberben összeülő IV. országos földművesszövetkezeti kongresszuson is. A tagértekezleteknek és küldött-közgyűléseknek egyértelműen ki kell fejeznie, hogy a megyénk dolgozó parasztságának tekintélyes részét kitevő földművesszövetkezeti tagság szilárdan áll pártunk és kormányunk mögött, tettekkel támogatja helyes politikájának végrehajtását. Megnövekedtek földművesszövetkezeteink feladatai, szükség van 130 ezer földművesszövetkezeti tagunk összefogására, tevékeny munkájára. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom középpontjában ma a tömegpolitikai munka áll. Erősíteni kell a kapcsolatot a tagsággal olyan formában, hogy lássák, érezzék és meggyőződjenek róla: a földművesszövetkezet a tagságé, a dolgozó parasztoké, A tagságé? Nem egy becsületes, gondolkodó földművesszövetkezeti tagban felvetődött a kérdés: hogyan érezze magáénak a sok-sok milliós földművesszövetkezeti vagyont a tagság, amikor egy-egy tag ebben a hatalmas vagyonban csupán néhány kilogramm búza, vagy gyümölcs értékével van érdekelve? Több más tényező mellett ez is oka annak, hogy megyénkben 3 millió forinttal emeljük fel ez évben a részjegyalapot. A részjegyalap növelése azért is fontos, hogy földművesszövetkezeteink növelhessék boltjaik raktárkészletét, több jusson a beruházásokra, nagyobb jövedelmezőséget érjenek el, ami révén nagyobb visszatérítést fizethetnek a tagságnak és nem utolsósorban: kevesebb állami hitelt kelljen igénybe venni, s így valóban még inkább a föld- műves-zövetkezeti tagoké legyen a földművesszövetkezet. Véget ért a Nagykőrösön megtartott cukrászati kiállítás. Sajnos, a remekműveket bemutatott földművesszövetkezeti cukrászaink egyáltalán nem remekelnek üzleteikben. Továbbra is csak a megszokott, fantáziátlan cukrászsüteményeket készítik és árusítják a szövetkezeti cukrászdákban. ■k Az abonyi Lenin Tsz-nek 146 tagja egyben tagja az Abonyi Föídművesszövetkezetnek is. A részjegyzésből ők sem akartak kimaradni. Fejenként 50 kiló kukoricát adtak át a Terményforgalmi Vállalatnak, mely a kukoricáért járó pénzt átutalta a földművesszövetkezetnek. A földművesszövetkezet részjegyesítette az így kapott pénzt, vagyis a 146 tsz-tag, illetve földművesszövetkezeti tag mindegyike egy-egy darab 50 forintos részjegyet kapott. ★ A Lenin Tsz-hez hasonlóan az abonyi Kossuth Termelő- szövetkezetben élő 72 földművesszövetkezeti tag szintén 50 kilogramm kukoricát adott fejenként újabb rész jegy-jegyzés céljára. A Kossuth Tsz földművesszövetkezeti tagjai többségükben alapító tagjai voltak az 1946-ban megalakult Abonyi Földművesszövetkezetnek. láttuk, hallottuk... Itt az ősz, de azért még mindig sikere van a fagylaltnak Nagykőrösön is, a földművesszövetkezet Kőrisfa nevű cukrászdájában Mikor van rétes a pilisi „Rótescsárdálban”? Az utóbbi hetekben többen panaszkodtak, hogy ebben az egyébként közkedvelt országútszéli csárdában — mely a földművesszövetkezet tulajdona —, csak ritkán lehet rétest vagy más ennivalót kapni. A fasírt pedig oly parányi, mint egy ötforánA nyár végét nemcsak a levelek hullása jelzi, hanem a konyhák megváltozott főztjei is. A zöldfőzelékek helyett megjelennek lassan az úgynevezett nehezebb, őszi-téli ételek, mint pé'dául a disznótoros és a töltöttkáposzta. Az Abonyi Földművesszövetkezet éttermének konyhájában tegnapelőtt készült el az első töltöttkáposzta tos. Úgy látszik, az esti órákban nem szívesen keresik fel ellenőrök a község szélén fekvő rétescsárdát. ★ Érdemes epret termelni cím. mel ügyesen összeállított, tartalmas füzeteikét árusítanak a földművesszövetkezeti boltok. Szakember tollából hasznos tanácsokat közöl a füzet azokkal a termelőkkel, akik bár eddig is foglalkoztak eper (szamóca) termeléssel, vagy csak most akarják termelni ezt az oly jól jövedelmező, mindenkor biztos piacra találó gyümölcsöt. * Megyeszerte megkezdték tanácskozásaikat a földműves- szövetkezetek tagjai a küldött- közgyűlésen. Rég látott aikti- vitás, kedv jellemzi ezeket a megbeszéléseket. A legtöbb szó a szövetkezeti vagyon fokozottabb védelméről és az újabb részjegyek jegyzéséről esik. Az érdeklődést tükrözi, hogy a közgyűlésekről szinte senki nem maradt távol, a kitűzött időben elkezdték mindenütt a tanácskozásokat. ★ A kirakatokkal még mindig sóik baj van. A földművesszö- vetkezetek üzleteinek egynémely kirakató olyan, mintha villával hányták volna bele n vevő vásárlási kedvének fokozására kitett árukat. Sáriban a szövetkezet irodája mellett a főútvonal sarkán levő nagy szövetkezeti bolt nagy kirakataiban a piszkos kirakat- ablakom keresztül csupán néhány poros poharat, tányért, háztartási eszközt stfo. lehel látni. A közmondás azt tartja, hogy a szem a lélek tükre. Ke» reskedők azt mondják, a kirakat az üzlet tükre és kifejezi, mennyire becsüli a bőit vezetője vevőit, saját magát és üzletét. Körülbelül megvan A napokban betértünk Dabason a földművesszövetkezet- nek a Budapest—Kecskemét országút szélén levő autócsárdájába, Tavaly még zöldség-gyümölcs átvevőhely tanyázott a csárda helyén. De ezt csak úgy mellékesen említjük meg. Jó dolog egy ilyen csárda, sokan keresik fel, főleg átutazó vendégek, vagy az állomásról hazatérők, mert a községtől elég távol esik. S mit kér egy csárdába betérő vendég? Frissítőt, sört vagy szörpöt, forró feketét s valami harapni valót. Kezdjük a feketével. Sajnos, nem tudjuk, milyen feketét főznek a dabasi csárdában, mert azt nem lehetett kapni, pedig szép presszógépük van. Aki édesszájú és a süteményt szereti, az bizony ebben a csárdában egy falatot sem tud enni. A vitrin tele van süteménnyel, de méginkább parányi, az üvegen és a süteményeken mászkáló muslincákkal. Úgy tudjuk, a muslinca a savanyú, romlott dolgokra száll előszeretettel. Azt még feltételezni is rossz, hogy esetleg romlottak, régiek voltak a sütemények. A söntésből kis ablakon át belátni a konyhába. A tálalóasztalt, ételféléket, piszkos edényeket alig lehetett látni a sok légytől. Azt mondták, van légyfogó, csaikhát a legyek nem akarnak rászállni, inkább a vendégekkel vannak egykoszton. Talán akkor, ha már csárda, igyunk egy nagy pohár hideg szörpöt. A pénztáros kiadta a blokkot, s a csapos a tele pohár szódába a pultról felvette a kétcentiliteres pohárkát, a szódavízzel telt pohár fölött megdöntve jól teleöntötte szörppel. Nagy szörpbe 3 cl szörp jár. Kérdésünkre a csapos azt mondta, kevés a 3 cl-es pohárkájuk, így a kis szörpös pohárból tölti a nagyba is. Körülbelül megvan, mondja ő. S hogy ki károsodik? Ne higgyék, hogy a csapos vagy a csárda. Persze körülbelülre fizetést ők sem fogadnak el. Bizony nem ártana, ha a Dabasi Földművesszövetkezet ellenőrei, esetleg a tisztiorvos is, elfáradna néha-néha a dabasi csárdába. Hasznos volt a felügyelő bizottság értekezlete Néhány héttel ezelőtt Nagykörösön és Cegléden tartott értekezletet a földművesszövetkezetek Pest megyei felügyelő bizottsága és a járások felügyelő bizottságainak elnökei. Az értekezleteit újszerű módon, a helyszínen tartották meg, az illető szövetkezetek vezetődnek jelenlétében és jelentései, valamint a megbeszélésen részvevők személyes tapasztalatai, vizsgálódásai alapján. Meglátogatták például Nagykőrösön a Zöldért felvá- sárlótelepét, az áruházát, Cegléden és Nagykőrösön a földművesszövetkezet üzemeit. Szóvótették a hibákat, s magukkal vitték a hasznos tapasztalatokat. Különösen a Nagykőrösi Földművesszövetkezét általános és vagyonvédelmi munkájával voltak elégedettek a felügyelő bizottság tagjai, mert itt már nem tartanaik leltárt anélkül, hogy azon ne venne részt a felügyelő bizottság valamelyik tagja. Ezért a nagyszerű munkáért elismerését fejezte ki a helyi felügyelő bizottságnak a megyei felügyelő bizottság. Ceglédien már nem szereztek valami jó tapasztalatokat a felügyelő bizottság tagjai. Többen szóvátették, hogy a földművesszövetkezet és a járási közipont vezetői nem tartották nagyon fontosnak ezt az értekezletet, mert többen az előzetes értesítés ellenére sem vettek azon részt. Megállapították azt is, hogy Cegléden szervezetlenebből megy a szövetkezet munkája, mint Nagykőrösön, ami eléggé érthetetlen, hiszen Cegléden, egy épületben működik a járasd központ is, meg a városi szövetkezet irodája is; Az érdekeltek köszönettel vették a felügyelő bizottságok tágjainak észrevételeit, elismerték a hibákat és ígéretet tettek azok mielőbbi kijavítására. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy eredményes volt ez az értekezlet, és mint kezdeményezés, követésre méltó. Szikora Pál levele alapján* A legjobbak közül Lipíák József, a földművesszövetkezetek ráckevei járási központjának elnöke évek óta tevékenykedik hasznosan a földművesszö vetkezeti ‘mozgalomban. Több állami és szövetkezeti kitüntetés tulajdonosa, tagja a megyei földművesszövetkezetek választmányának és elnöke egyik szakbizottságának. Megalakulása óta tagja a Szigetszentmiklósl Földművesszövetkezetnek Körösi József, 1951 óta elnöke a helyi földművesszövetkezetek felügyelő bizottságának és 2 éve a ráckevei járási földművesszövetkezetek felügyelő bizottságának és választmányának. Az ellen- forradalom alatt kiállt a szövetkezetért, amiért az ellen- forradalmi elemek kivégzését követelték. Játékos ifjúság! Oldecut mester Londonban fodrászszalonjában külön tér- met létesített, melyben egy óriási gyermekvasutat állíttatott fel abból a célból, hogy nagyszámú gyermeklátogatója a várakozási időt kellemes játékkal töltse el. Ettől a naptól kezdve elárasztották az üzletet a megtett korú férfiak, úgyhogy régi vevőkörét, a gyerekeket teljesen kiszorították az üzletből. A z elmúlt napokban a SZÖVOSZ felhívta a földmű vessző vet kezetek figyelmét arra, hogy a legszigorúbban lépjenek fel a szövetkezeti vagyon elherdálok megkárosítói ellen. Pontosabban: csírájában vegyék elejét gyakoribb és hatásosabb ellenőrzésekkel, nevelőmunkával annak. hogy bárki is megkárosíthassa akárcsak egy fillérrel is a földművesszövetkezeteket. Pest megyében az utóbbi időben jelentősen csökkent a leltári hiányok száma és ősz- szege. Ügyszintén lényegesen kevesebben és kevesebbet sikkasztottak. A sajtó és a rádió az utóbbi időben mind gyakrabban foglalkozik azzal, hogy földművesszövetkezeti boltvezetők jelentős összegekkel nem tudtak elszámolni, magyarul: loptak, vagy pedig hűtlenül kezelték a rájuk bízott pénzt és sikkasztottak. Valóban, vannak ilyen esetek is. de egyáltalán nem ezek a jellemzőek a Pest megyei földművesszövetkezetekre. Sokat olvastunk és hallunk a vétkesekről, de az egyszerű, becsületes szövetkezeti boltosokról keveset. Heimfler Rezső a Kakuc&i Földművesszövetkezet 1. számú vegyes-iparcikk boltjának vezetője például már 11 éve dolgozik a szövetkezetnél, vezeti boltját, de hiánya még soha nem volt, tót az engedélyezett kálót sem Védjék még jobban a szövetkezeti vagyont földművesszövetkezeteink vette igénybe. Évi átlagban mindig volt néhány ezer forint többlete, ami azt igazolja, hogy hozzáértően, becsületesen kezeli a szövetkezet vagyonát. Vagy ott van Rakonczai József, a márianosztrai földművesszövetkezeti bolt vezetője. Vigh László, a szigetújfalui 6. számú szövetkezeti bolt vezetője és még sokan, akik szintén 5—10 éve vezetnek szövetkezeti boltokat, de hiányuk még nem volt. A földművesszövetkezetek- r.ek Pest megyében 1300 borítja, üzlete, áruháza van. Ebből az 1300 boltvezetőből csak né- hánvan károsították meg a szövetkezeteket. Kik ezek az emberek? Boltvezetők ők is, mint a többiek, csak éppen vagy nem becsületesek, vagy nem értenek szakmájukhoz, gvakran e két dolog együtt található meg. Ismerik és tudják minden föfldműves- szövertkezetnél. hogy büntetett előéletű személyeket boltvezetőnek alkalmazni nem szabad. A Törteli Földművesszövetkezet nem is olyan régen mégis olyan embert alkalmazott boltvezetőnek, akit korábban már öt esetben büntettek meg különböző súlyos bűn- cselekmények miatt. Eredmény: 20 ezer forintos hiány. S ajnos, előfordul olyan eset is, mint például alig egy hónapja Kosdon, hogy az előző boltvezető helyett, aki többször holt részegre itta magát, majd eltűnt a községből, új vezetővel tovább kellett folytatni az árusítást. Csak hosszas utánjárással tudtak megfelelő szakképzettségű boltost találni Ugyanígy jártak Dunaharasztin is, amikor az állomásnál csak hetek eltelte után tudták újra megnyitni a zöldségboltot, mert nem találtak megfelelő embert. Még rosszabb a helyzet a megye kisebb községeiben, mert nem kapnak sehol boltost. Ilyen esetben mit tehetnek? A lakosság érdekében olyan embert bíznak meg a bolt vezetésével, aki vállalkozik rá, mégha nem is szakember. Természetesen ez egyáltalán nem helyes, viszont szükségmegoldásként ehhez kell nyúlni mindig, míg ki nem nevelődik a minden tekintetben megfelelő boltos utánpótlás. Sokan azt gondolják, hogy a földművesszövetkezet ellenőrei alszanak, vagy elnézik a hibákat és ezért érik károk a szövetkezeteket. Ennek pontosan az ellenkezője az igaz, csak hát munkájukat nem végzik dobszóval, s a dolog természeténél fogva csak akkor emlegetik őket, amikor egy-egy leltárhiányt vagy sikkasztást fednek fel. Nem az ő hibájuk, hogy a vétkesek felelősségre vonása félévekig, évekig elhúzódik, sőt több esetben megtorlatlan marad. A sokszor emlegetett 98/ 1955. M. T. sz. rendelet módot ad arra, hogy a szövetkezeti vagyon megkárosítói kibújjanak a felelősségre vonás alól, sőt, mivel intő példát keveset szolgáltatott a bíróság a néhány ezer forintos leltárhiányok, sikkasztások ügyében, nincs mi visszarettentse a bűn elkövetésétől a gyengébb jellemű boltvezetőket. Ne legyen félreértés. Ezek a sorok nem azért íródtak, hogy helyeseljük, vagy „megmagyarázzuk” a leltárhiányokat, sikkasztásokat. Látni kell viszont azt is, hogy csak az ellenőrök. bármily sokait is dol- gozzzanak és a legkiválóbb szakemberek is legyenek, nem képesek csupán gyakoribb ellenőrzésekkel elejét venni a visszaéléseknek. Ehhez szükséges a társadalom és a földművesszövetkezetek minden tagjának, a község minden lakosának segítsége is. Az ellenőrök nem lehetnek ott mindig minden boltos mellett; Sokszor elmondjuk, hogy a földművesszövetkezet és annak minden vagyona a földművesszövetkezeti tagoké; Sajnos, azt már sokkal ritkábban, hogy a földművesszövetkezet tagjai társadalmi ellenőrzésükkel, a tapasztalt visszásságok jelentésével, vagy egyéb módon segítettek volna saját vagyonuk megvédésében. Pedig csak ily módon lehet egyszer s mindenkorra megakadályozni, hogy bárki is megkárosíthassa a szövetkezet tagjait, saját céljaira használhassa vagyonát; Szóljanak bele a földművesszövetkezetek tagjai a választott igazgatóságon keresztül abba, hogy kit bízzanak meg egy üzlet vezetésével. Ne engedjék, hogy olyan valaki legyen, vagy maradjon továbbra is boltvezető, akinek több esetben volt már leltárhiánya; Foglalkozzanak a közgyűlések is a vagyonvédelemmel és védjék, akadályozzák meg a szövetkezeti vagyon elherdálását. Cs. A,
