Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-01 / 130. szám

1957. OKTOBER 1. KEDD '"iL?Cirlap 3 Földművesszövetkezeteknél Másfél év utón néhány nap óta újra összegyűlnek a föld­művesszövetkezeti tagok bi­zalmából megválasztott kül­döttek, hogy tanácskozzanak Xöldművesszövetkezetük mun­kájáról, büszkélkedjenek ered­ményeivel, szóljanak a hibák­ról és meghatározzák a ten­nivalókat. Ez alkalommal egé­szítik ki az időközben meg­üresedett posztokat a válasz­tott vezetőségekben. Jelentős, fontos feladat jói kiválasztani, kik vezessék a tagság nevében a földműves- szövetkezetet. Arra keli töre­kedni, hogy mind a küldöttek, mind a megüresedett helyekre kerülő választott szervek tag­jai becsületesek, ízig-vérig harcos tagjai legyenek a szö­vetkezetnek. Az elmúlt évi ellenforradalom megmutatta, kik azok, akik ki tudtak állni a közös érdek és a szövetke­zeti vagyon védelme mellett. llj színt jelent a most folyó tag- és küldöttközgyűléseken, hogy a nők szövetkezeti mun­kába való fokozottabb bekap­csolása érdekében megvá­lasztott nőbizottságok képvise­lői is ott vannak a küldöttek között, nemcsak a járási vagy megyei közgyűlésen, hanem a decemberben összeülő IV. or­szágos földművesszövetkezeti kongresszuson is. A tagértekezleteknek és kül­dött-közgyűléseknek egyértel­műen ki kell fejeznie, hogy a megyénk dolgozó parasztságá­nak tekintélyes részét kitevő földművesszövetkezeti tagság szilárdan áll pártunk és kor­mányunk mögött, tettekkel tá­mogatja helyes politikájának végrehajtását. Megnövekedtek földművesszövetkezeteink fel­adatai, szükség van 130 ezer földművesszövetkezeti tagunk összefogására, tevékeny mun­kájára. Egy pillanatra sem feled­kezhetünk meg arról, hogy a földművesszövetkezeti mozga­lom középpontjában ma a tö­megpolitikai munka áll. Erő­síteni kell a kapcsolatot a tag­sággal olyan formában, hogy lássák, érezzék és meggyőződ­jenek róla: a földművesszövet­kezet a tagságé, a dolgozó pa­rasztoké, A tagságé? Nem egy becsü­letes, gondolkodó földműves­szövetkezeti tagban felvető­dött a kérdés: hogyan érezze magáénak a sok-sok milliós földművesszövetkezeti vagyont a tagság, amikor egy-egy tag ebben a hatalmas vagyonban csupán néhány kilogramm bú­za, vagy gyümölcs értékével van érdekelve? Több más té­nyező mellett ez is oka annak, hogy megyénkben 3 millió fo­rinttal emeljük fel ez évben a részjegyalapot. A részjegyalap növelése azért is fontos, hogy földmű­vesszövetkezeteink növelhes­sék boltjaik raktárkészletét, több jusson a beruházásokra, nagyobb jövedelmezőséget ér­jenek el, ami révén nagyobb visszatérítést fizethetnek a tagságnak és nem utolsósor­ban: kevesebb állami hitelt kelljen igénybe venni, s így valóban még inkább a föld- műves-zövetkezeti tagoké le­gyen a földművesszövetkezet. Véget ért a Nagykőrösön megtartott cukrászati kiállítás. Sajnos, a remekműveket be­mutatott földművesszövetkeze­ti cukrászaink egyáltalán nem remekelnek üzleteikben. To­vábbra is csak a megszokott, fantáziátlan cukrászsütemé­nyeket készítik és árusítják a szövetkezeti cukrászdákban. ■k Az abonyi Lenin Tsz-nek 146 tagja egyben tagja az Abonyi Föídművesszövetkezetnek is. A részjegyzésből ők sem akartak kimaradni. Fejenként 50 kiló kukoricát adtak át a Termény­forgalmi Vállalatnak, mely a kukoricáért járó pénzt át­utalta a földművesszövetkezet­nek. A földművesszövetkezet részjegyesítette az így kapott pénzt, vagyis a 146 tsz-tag, il­letve földművesszövetkezeti tag mindegyike egy-egy darab 50 forintos részjegyet kapott. ★ A Lenin Tsz-hez hasonlóan az abonyi Kossuth Termelő- szövetkezetben élő 72 földmű­vesszövetkezeti tag szintén 50 kilogramm kukoricát adott fejenként újabb rész jegy-jegy­zés céljára. A Kossuth Tsz földművesszövetkezeti tagjai többségükben alapító tagjai voltak az 1946-ban megalakult Abonyi Földművesszövetkezet­nek. láttuk, hallottuk... Itt az ősz, de azért még mindig sikere van a fagylaltnak Nagykőrösön is, a földművesszövetkezet Kőrisfa nevű cukrászdájában Mikor van rétes a pilisi „Rótescsárdálban”? Az utóbbi hetekben többen panaszkod­tak, hogy ebben az egyébként közkedvelt országútszéli csár­dában — mely a földműves­szövetkezet tulajdona —, csak ritkán lehet rétest vagy más ennivalót kapni. A fasírt pedig oly parányi, mint egy ötforán­A nyár végét nemcsak a levelek hullása jelzi, hanem a konyhák megváltozott főztjei is. A zöldfőzelékek helyett megjelennek lassan az úgynevezett nehezebb, őszi-téli ételek, mint pé'dául a disznótoros és a töltöttkáposzta. Az Abonyi Földművesszövetkezet éttermének konyhájában tegnapelőtt készült el az első töltöttkáposzta tos. Úgy látszik, az esti órák­ban nem szívesen keresik fel ellenőrök a község szélén fek­vő rétescsárdát. ★ Érdemes epret termelni cím. mel ügyesen összeállított, tar­talmas füzeteikét árusítanak a földművesszövetkezeti bol­tok. Szakember tollából hasz­nos tanácsokat közöl a füzet azokkal a termelőkkel, akik bár eddig is foglalkoztak eper (szamóca) termeléssel, vagy csak most akarják termelni ezt az oly jól jövedelmező, mindenkor biztos piacra találó gyümölcsöt. * Megyeszerte megkezdték ta­nácskozásaikat a földműves- szövetkezetek tagjai a küldött- közgyűlésen. Rég látott aikti- vitás, kedv jellemzi ezeket a megbeszéléseket. A legtöbb szó a szövetkezeti vagyon fo­kozottabb védelméről és az újabb részjegyek jegyzéséről esik. Az érdeklődést tükrözi, hogy a közgyűlésekről szinte senki nem maradt távol, a ki­tűzött időben elkezdték min­denütt a tanácskozásokat. ★ A kirakatokkal még mindig sóik baj van. A földművesszö- vetkezetek üzleteinek egyné­mely kirakató olyan, mintha villával hányták volna bele n vevő vásárlási kedvének fo­kozására kitett árukat. Sári­ban a szövetkezet irodája mel­lett a főútvonal sarkán levő nagy szövetkezeti bolt nagy kirakataiban a piszkos kirakat- ablakom keresztül csupán né­hány poros poharat, tányért, háztartási eszközt stfo. lehel látni. A közmondás azt tartja, hogy a szem a lélek tükre. Ke» reskedők azt mondják, a kira­kat az üzlet tükre és kifejezi, mennyire becsüli a bőit veze­tője vevőit, saját magát és üz­letét. Körülbelül megvan A napokban betértünk Dabason a földművesszövetkezet- nek a Budapest—Kecskemét országút szélén levő autócsárdá­jába, Tavaly még zöldség-gyümölcs átvevőhely tanyázott a csárda helyén. De ezt csak úgy mellékesen említjük meg. Jó dolog egy ilyen csárda, sokan keresik fel, főleg átutazó ven­dégek, vagy az állomásról hazatérők, mert a községtől elég távol esik. S mit kér egy csárdába betérő vendég? Frissítőt, sört vagy szörpöt, forró feketét s valami harapni valót. Kezdjük a feketével. Sajnos, nem tudjuk, milyen feketét főznek a dabasi csárdában, mert azt nem lehetett kapni, pedig szép presszógépük van. Aki édesszájú és a süteményt szereti, az bizony ebben a csárdában egy falatot sem tud enni. A vit­rin tele van süteménnyel, de méginkább parányi, az üvegen és a süteményeken mászkáló muslincákkal. Úgy tudjuk, a mus­linca a savanyú, romlott dolgokra száll előszeretettel. Azt még feltételezni is rossz, hogy esetleg romlottak, régiek voltak a sütemények. A söntésből kis ablakon át belátni a konyhába. A tálaló­asztalt, ételféléket, piszkos edényeket alig lehetett látni a sok légytől. Azt mondták, van légyfogó, csaikhát a legyek nem akarnak rászállni, inkább a vendégekkel vannak egykoszton. Talán akkor, ha már csárda, igyunk egy nagy pohár hi­deg szörpöt. A pénztáros kiadta a blokkot, s a csapos a tele pohár szódába a pultról felvette a kétcentiliteres pohárkát, a szódavízzel telt pohár fölött megdöntve jól teleöntötte szörp­pel. Nagy szörpbe 3 cl szörp jár. Kérdésünkre a csapos azt mondta, kevés a 3 cl-es pohárkájuk, így a kis szörpös pohár­ból tölti a nagyba is. Körülbelül megvan, mondja ő. S hogy ki károsodik? Ne higgyék, hogy a csapos vagy a csárda. Per­sze körülbelülre fizetést ők sem fogadnak el. Bizony nem ártana, ha a Dabasi Földművesszövetkezet ellenőrei, esetleg a tisztiorvos is, elfáradna néha-néha a dabasi csárdába. Hasznos volt a felügyelő bizottság értekezlete Néhány héttel ezelőtt Nagy­körösön és Cegléden tartott értekezletet a földművesszö­vetkezetek Pest megyei fel­ügyelő bizottsága és a járások felügyelő bizottságainak elnö­kei. Az értekezleteit újszerű módon, a helyszínen tartották meg, az illető szövetkezetek vezetődnek jelenlétében és je­lentései, valamint a megbeszé­lésen részvevők személyes ta­pasztalatai, vizsgálódásai alap­ján. Meglátogatták például Nagykőrösön a Zöldért felvá- sárlótelepét, az áruházát, Ceg­léden és Nagykőrösön a föld­művesszövetkezet üzemeit. Szóvótették a hibákat, s ma­gukkal vitték a hasznos ta­pasztalatokat. Különösen a Nagykőrösi Földművesszövet­kezét általános és vagyonvé­delmi munkájával voltak elé­gedettek a felügyelő bizottság tagjai, mert itt már nem tar­tanaik leltárt anélkül, hogy azon ne venne részt a fel­ügyelő bizottság valamelyik tagja. Ezért a nagyszerű mun­káért elismerését fejezte ki a helyi felügyelő bizottságnak a megyei felügyelő bizottság. Ceglédien már nem szerez­tek valami jó tapasztalatokat a felügyelő bizottság tagjai. Többen szóvátették, hogy a földművesszövetkezet és a já­rási közipont vezetői nem tar­tották nagyon fontosnak ezt az értekezletet, mert többen az előzetes értesítés ellenére sem vettek azon részt. Megállapí­tották azt is, hogy Cegléden szervezetlenebből megy a szö­vetkezet munkája, mint Nagy­kőrösön, ami eléggé érthetet­len, hiszen Cegléden, egy épü­letben működik a járasd köz­pont is, meg a városi szövet­kezet irodája is; Az érdekeltek köszönettel vették a felügyelő bizottságok tágjainak észrevételeit, elis­merték a hibákat és ígéretet tettek azok mielőbbi kijaví­tására. Végeredményben meg­állapíthatjuk, hogy eredmé­nyes volt ez az értekezlet, és mint kezdeményezés, követés­re méltó. Szikora Pál levele alapján* A legjobbak közül Lipíák József, a földműves­szövetkezetek ráckevei járási központjának elnöke évek óta tevékenykedik hasznosan a földművesszö vetkezeti ‘mozga­lomban. Több állami és szö­vetkezeti kitüntetés tulajdo­nosa, tagja a megyei földmű­vesszövetkezetek választmá­nyának és elnöke egyik szak­bizottságának. Megalakulása óta tagja a Szigetszentmiklósl Földműves­szövetkezetnek Körösi József, 1951 óta elnöke a helyi föld­művesszövetkezetek felügyelő bizottságának és 2 éve a rác­kevei járási földművesszövet­kezetek felügyelő bizottságának és választmányának. Az ellen- forradalom alatt kiállt a szö­vetkezetért, amiért az ellen- forradalmi elemek kivégzését követelték. Játékos ifjúság! Oldecut mester Londonban fodrászszalonjában külön tér- met létesített, melyben egy óriási gyermekvasutat állítta­tott fel abból a célból, hogy nagyszámú gyermeklátogató­ja a várakozási időt kellemes játékkal töltse el. Ettől a nap­tól kezdve elárasztották az üzletet a megtett korú fér­fiak, úgyhogy régi vevőkörét, a gyerekeket teljesen kiszorí­tották az üzletből. A z elmúlt napokban a SZÖVOSZ felhívta a földmű vessző vet kezetek fi­gyelmét arra, hogy a legszigo­rúbban lépjenek fel a szövet­kezeti vagyon elherdálok meg­károsítói ellen. Pontosabban: csírájában vegyék elejét gya­koribb és hatásosabb ellenőr­zésekkel, nevelőmunkával an­nak. hogy bárki is megkárosít­hassa akárcsak egy fillérrel is a földművesszövetkezeteket. Pest megyében az utóbbi időben jelentősen csökkent a leltári hiányok száma és ősz- szege. Ügyszintén lényegesen kevesebben és kevesebbet sik­kasztottak. A sajtó és a rádió az utóbbi időben mind gyak­rabban foglalkozik azzal, hogy földművesszövetkezeti boltve­zetők jelentős összegekkel nem tudtak elszámolni, magyarul: loptak, vagy pedig hűtlenül kezelték a rájuk bízott pénzt és sikkasztottak. Valóban, vannak ilyen ese­tek is. de egyáltalán nem ezek a jellemzőek a Pest megyei földművesszövetkezetekre. So­kat olvastunk és hallunk a vétkesekről, de az egyszerű, becsületes szövetkezeti bolto­sokról keveset. Heimfler Re­zső a Kakuc&i Földművesszö­vetkezet 1. számú vegyes-ipar­cikk boltjának vezetője pél­dául már 11 éve dolgozik a szövetkezetnél, vezeti boltját, de hiánya még soha nem volt, tót az engedélyezett kálót sem Védjék még jobban a szövetkezeti vagyont földművesszövetkezeteink vette igénybe. Évi átlagban mindig volt néhány ezer forint többlete, ami azt igazolja, hogy hozzáértően, becsületesen kezeli a szövetkezet vagyo­nát. Vagy ott van Rakonczai József, a márianosztrai föld­művesszövetkezeti bolt veze­tője. Vigh László, a szigetúj­falui 6. számú szövetkezeti bolt vezetője és még sokan, akik szintén 5—10 éve ve­zetnek szövetkezeti boltokat, de hiányuk még nem volt. A földművesszövetkezetek- r.ek Pest megyében 1300 borít­ja, üzlete, áruháza van. Ebből az 1300 boltvezetőből csak né- hánvan károsították meg a szövetkezeteket. Kik ezek az emberek? Boltvezetők ők is, mint a többiek, csak éppen vagy nem becsületesek, vagy nem értenek szakmájukhoz, gvakran e két dolog együtt található meg. Ismerik és tudják minden föfldműves- szövertkezetnél. hogy büntetett előéletű személyeket boltve­zetőnek alkalmazni nem sza­bad. A Törteli Földművesszö­vetkezet nem is olyan régen mégis olyan embert alkalma­zott boltvezetőnek, akit ko­rábban már öt esetben büntet­tek meg különböző súlyos bűn- cselekmények miatt. Ered­mény: 20 ezer forintos hiány. S ajnos, előfordul olyan eset is, mint például alig egy hónapja Kosdon, hogy az előző boltvezető helyett, aki többször holt részegre itta magát, majd eltűnt a község­ből, új vezetővel tovább kel­lett folytatni az árusítást. Csak hosszas utánjárással tud­tak megfelelő szakképzettsé­gű boltost találni Ugyanígy jártak Dunaharasztin is, ami­kor az állomásnál csak hetek eltelte után tudták újra megnyitni a zöldségboltot, mert nem találtak megfelelő embert. Még rosszabb a hely­zet a megye kisebb községei­ben, mert nem kapnak sehol boltost. Ilyen esetben mit tehetnek? A lakosság érdeké­ben olyan embert bíznak meg a bolt vezetésével, aki vállal­kozik rá, mégha nem is szak­ember. Természetesen ez egyáltalán nem helyes, vi­szont szükségmegoldásként ehhez kell nyúlni mindig, míg ki nem nevelődik a minden tekintetben megfelelő boltos utánpótlás. Sokan azt gondolják, hogy a földművesszövetkezet ellen­őrei alszanak, vagy elnézik a hibákat és ezért érik károk a szövetkezeteket. Ennek pon­tosan az ellenkezője az igaz, csak hát munkájukat nem végzik dobszóval, s a do­log természeténél fogva csak akkor emlegetik őket, amikor egy-egy leltárhiányt vagy sikkasztást fednek fel. Nem az ő hibájuk, hogy a vétke­sek felelősségre vonása fél­évekig, évekig elhúzódik, sőt több esetben megtorlatlan marad. A sokszor emlegetett 98/ 1955. M. T. sz. rendelet módot ad arra, hogy a szövet­kezeti vagyon megkárosítói ki­bújjanak a felelősségre vonás alól, sőt, mivel intő példát keveset szolgáltatott a bíróság a néhány ezer forintos leltár­hiányok, sikkasztások ügyé­ben, nincs mi visszarettentse a bűn elkövetésétől a gyen­gébb jellemű boltvezetőket. Ne legyen félreértés. Ezek a sorok nem azért íródtak, hogy helyeseljük, vagy „megmagya­rázzuk” a leltárhiányokat, sikkasztásokat. Látni kell vi­szont azt is, hogy csak az el­lenőrök. bármily sokait is dol- gozzzanak és a legkiválóbb szakemberek is legyenek, nem képesek csupán gyakoribb el­lenőrzésekkel elejét venni a visszaéléseknek. Ehhez szük­séges a társadalom és a föld­művesszövetkezetek minden tagjának, a község minden la­kosának segítsége is. Az el­lenőrök nem lehetnek ott min­dig minden boltos mellett; Sokszor elmondjuk, hogy a földművesszövetkezet és an­nak minden vagyona a föld­művesszövetkezeti tagoké; Sajnos, azt már sokkal rit­kábban, hogy a földművesszö­vetkezet tagjai társadalmi el­lenőrzésükkel, a tapasztalt visszásságok jelentésével, vagy egyéb módon segítettek volna saját vagyonuk megvédésében. Pedig csak ily módon lehet egyszer s mindenkorra meg­akadályozni, hogy bárki is megkárosíthassa a szövetkezet tagjait, saját céljaira hasz­nálhassa vagyonát; Szóljanak bele a földművesszövetkeze­tek tagjai a választott igaz­gatóságon keresztül abba, hogy kit bízzanak meg egy üzlet vezetésével. Ne enged­jék, hogy olyan valaki le­gyen, vagy maradjon tovább­ra is boltvezető, akinek több esetben volt már leltárhiánya; Foglalkozzanak a közgyűlé­sek is a vagyonvédelemmel és védjék, akadályozzák meg a szövetkezeti vagyon elherdá­lását. Cs. A,

Next

/
Oldalképek
Tartalom