Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-26 / 152. szám
I m 1057. OKTÓBER 26. SZOMBAT rMST iiecitr WCirlap szép az élet! FOTÓAMATŐRÖK, FIGYELEM! | Színes, nagy falragasz 1 | adja tudtul a faluban Ha- | | koknak és a környékbeli | | érdeklődőknek, hogy a vác- \ | hártyául Alkotmány Tsz | | KISZ-szervezete vasárnap, f | október 27-én nagy szüreti | | mulatságot rendez, | A bált délután 2 órakor | | kezdődő tarka, színpompás | | felvonulás előzi meg, majd 1 | utána a községi kultúr- | | teremben tánc kezdődik 1 | egészen másnap reggelig. | = Elárulja azt is a plakát, I | hogy a közkedvelt Jónás- 1 | zenekar húzza a talpald- § | valót, lesz hideg étel, saját- | | termésű rizling —■ de mi a § | csoda, dörzsöljük meg a| | szemünket: „Belépődíj: pá- § | romként 12 forint, legények-1 | nek 8, leányóknak 6, má- § | soknak 4 forint r‘ | Hát Váchartyánban így | | értelmezik az egyenjogúsá- | ! got? Miért kell a legényeks 1 | nek két forinttal többet fi- | | zetni? | | — Azért — nyugtat meg § | Helembai Mihály tsz-elnök, 1 1 a szüreti mulatság egyik fő- % | rendezője —, hogy hozza- § | nak ők is magukkal egy i | leányzót! Így ketten 12 fo- | 1 rintot fizetnek, vagyis fe- 1 | jenként csak 6 forint jut f 1 egy személyre, | Huncutkásan mosolyog 1 I hozzá és így már mi is meg- | | nyugszunk, hogy nem az | 1 egyenjogúsággal van baj § 1 Váchartyánban, hanem ők 1 | is úgy tartják: „Párosán § 1 szép az élet!“ I Mi is ott leszünk, de a s | „másokkal” megyünk be, | I mert azoknak csak négy | sforint.s. (P- R.) | Jobb film- és fotópapír készül a Forte-gyárban Panaszolják a fotósak, hogy nem lehet normál-papírt kapni. Főleg a kis méretekben vám hiány, pedig a legtöbb amatőr ezeket keresi. A papírt még mindág kézzel csomagolják, a gépesítés még elég hiányos a- váci Forte- gyárban. Hozzájárult ehhez az utóbbi időben a betegek számának megszaporodása. Néhány hasznos szakmai tanács Mégsem szükséges végigsza- ladgálmi az OFOTÉRT üzleteket kisméretű papírért — sofkszor hiába —, ha az amatőrök megfogadnak egy jó tanácsot. Vásároljanak nagyobb méretű papírokat és vágják el otthon a kívánt méretre. Az OFOTÉRT elárusítói világosítsák fel a vásárlókat a különböző lehetőségekről. Elmondhatnák például, hogy a normál papír helyett kitűnően használhatóik a félfényes és matt papírok. Ennek ékes bizonyítékát láthatjuk a nemzetközi fotókiállításon. Az első díjat nyert képek mind félfényes és matt papíron készültek. Az ilyen papírok a mélyebb tónusokat kitűnően visz- szaadják, A gyár ígéri, amit a foto- amatőrök kívánnak és megvalósítható, megoldja. Az OFOTÉRT-nél megtalálhatják a Forte-katalógust. Kérjék el Tanulmányok készülnek a váci munkásmozgalom történetéről A váci munkásmozgalom történetéről több tanulmány készül. A TTIT Pest megyei szervezetének kiadásában nemsokára megjelenik Tihanyi Ernőnek, a váci múzeum és könyvtár volt igazgatójának munkája, amely a váci munkásmozgalomnak az első világháborúig terjedő szakaszát ismerteti. Művéből olyan érdekes adatok is napvilágra kerülnek, amelyek szerint Vácról származik a legrégebbi ismert magyar munkásdal, s Vácott zajlott le, 1903-ban, az első magyarországi szövőgyári sztrájk. A Tudományos Akadémia pályázatára Tihanyi Ernő most feldolgozza az 1919-es Tanácsköztársaság váci történetét is. Ugyancsak most gyűjti az anyagot a váci dolgozók két világháború közötti helyzetéről. Ezt a tanulmányt a váci pártbizottság javaslatára segédanyagul használják majd a pártoktatáshoz. A „Mérges6‘-ben Nem lehet e tény mellett elmenni, mert az az igazság, hogy van „cigány- probléma" Ahányban. Báli Imre tanácselnökhelyettes elvtárs szerint a községben mintegy 500 —600-an laknak, szerintünk még ennél is többen. Jóravaló népség, csak a bőrük barnább, mint a többi abonyié, s a beszédük cigá- nyos. Fáraó kései utódai már beilleszkedtek, vagy próbálnak beilleszkedni az itteni életbe. Sokan dolgoznak. Néhá- nyan zenészek. Gudi Farkas például országos hírű prímás. Sokan benn laknak a faluban, rendes házakban, vannak, akik most építkeznek, köztük kezd megszűnni az analfabétizmus, amely egyik okozója volt a szegénységnek. Az utcákon jólöltözött cigányasszonyok sétálnak, kenyérüzletben vásárolják a kenyeret, mások a környező gazdaságba járnak dolgozni. S ha szó kerül róluk, az abonyiak mégis rámondják: cigányok. -.; Igen, van ilyen beszéd, érezni a megvetést, a legyintést, s ez nemcsak Abony problémája, hanem azt lehet mondani minden alföldi községé. Már beesteledett, akiikor útnak eredtünk, hogy otthonukban látogassuk meg őket. Az eső esett, az út latyakos és csúszós. A félcipő a sötétben hamar megmerül. A faluszélen sikátorok, csapott fedelű putrik, a „Mérges° ez, a cigánynegyed. Villany nincs, lámpa pislákol, meg mécses a putrikban. Belépünk az egyikbe. Mindössze 2—3 méter. Egy ágy, egy asztal, egy szék a bútor. Az ágyon barna, még virágzó, de már megperzselt asz- szony, férje fekszik mellette. A földön, az ajtótól mindössze fél méterre a szalmán öten feküsznek: egy öregasszony, a gyerekek és egy 30 év körüli sovány, lázasszemű asszony, Kérésünkre elmondja, hogy munka nélkül van, beteges. — Elhagyott az ember, hogy a devla verje meg, csak addig kellettem, míg fiatal voltam, s most összeállt egy csit- rivel. Keserűség, kiábrándultság, szegénység, s tehetetlenség. A többi putriban hasonló a helyzet. K. G. 22 éves barna, jóképű elvált asszony, nincs rendes ruhája, az ember fiatalabbat állt össze, s az ő sorsa is az, mint a cigányasszonyoké általában. Nincs aki ösz- szefogja, aki nevelné, tanítaná őket. Más világban élnek, más elképzeléseik vannak, a falusiak szemében erkölcstelenek. Segíteni kellene rajtuk a falunak, hogy kevesebb legyen itt is a nyomor, hogy a viskók eltűnjenek és a Mérges lakói is úgy éljenek, mint azok, akiket már befogadott a falu, s akik már úgy élnek, mint a többi ember. az elárusítóktól és mondják el kívánságaikat, észrevételeiket Javul a minőség Nemrég optikai és kinotech- niikai nemzetközi konferencia volt Budapesten, Az összes részvevők ellátogattak a Forte- gyárba. Gyártástechnológiai és kutatási szempontból sokat segített Csibiszov eivtórs, a szovjet tudományos akadémia tagja, a világ egyik legkiválóbb fotoszakiembene, aki betegen is mindenre kíváncsi volt Főleg a fotozselatinok helyes kiválasztásánál és egyes vizsgálati módszereknél adott bőséges tájékoztatót. Az NDK-ból jött vendégek meghívására Ritlop Károly főmechamáikus hamarosan ellá- tOigat az Agfa-gyárba, ahol többek között a klíma- és a pórszűrő berendezéseket tanulmányozza majd. A Forte- gyár az elkövetkezendő hároméves tervben ilyen berendezésekre 15 "millió forintos beruházást kapott A 'kivitelezésnél már hasznosítják a külföldi tapasztalatokat Egyébként a Forte-gyár egyike a megye azon üzemeinek, amelyik a legélénkebb kapcsolatot tartja a külfölddel. Ebben az évben ezideig mintegy 40 személy, illetve delegáció látogatott a gyárba, baráti és tőkés országokból egyaránt. A műszakiak és a munkások igyekeznek hasznosítani a külföldi kapcsolatok jó tapasztalatait. * 0 Érzékeny veszteség A közieknúltlban nagy veszteség érte a gyárat. A vállalat egyik fő emulziós szakembere, Tornai Gáspár, váratlanul elhunyt Ezenkívül egykét műszaki szakember megvált a gyártót Zentel Róbert főmérnök felkarolva a fiatal szakembereket, igyekezett pótolni a veszteségeit. Magára is sokat vállalva, az egyre inkább összekovácsolódó műszaki gárdával együtt győzelemre vitték a harmadik negyedéves tervet A műszakiak kiváló munkája mellett dicséret illeti az adminisztratív dolgozóikat is, akik az önköltségcsökkentés érdekében nagyon sokat tették. Munkájuk erőssége, hogy szoros kapcsolatot tartanak az üzemekkel, a műszaki szakemberekkel. Merész Mátyás főkönyvelő új ember, de máris olyan otthonosan végzi munkáját, mintha évek óta itt dől- | gozna. Elve: nem főkönyvelő- | két nevelni a művezetőkből, | de megtanítani őket a legale- % rnibb közgazdasági ismeretek- | re. Példaként szolgálhat Erdei | József tervosztályvezető és | Mészáros István fődiszpécser | munkája is. A statisztika tükrében | 109,2 százalékra teljesítette | harmadik negyedévi teljes tér- | melési tervét az üzem. A ter- | mielési költség a tervezett | 104,3 százalék helyett 99,8 1 százalékra csökkent. 468 000 | forint veszteséget terveztek. 1 Ez az összeg 13 000-re zsiugoro- | dott. De ha figyelembe vesz- | szűk az állami ártámogatást, | 287 000 forint nyereséget mu- 1 tat a mérleg; Az egy főre eső termelési | érték a második negyedévi 1 27 865 forintról 28 437 fo- I rintra emelkedett. Az egy 1 teljesített órára'jutó termelési | érték 58,60 forintról 59,06 fo- | rintra nőtt. A 100 forint mun- | kásbérre jutó termelési érték I 101,6 százaléka a második ne- | gyedóvindk. | Ha figyelembe vesszük, | hogy az első és a második ne- I gyedév még jelentős veszteség- 1 gél zárult, ez a néhány szám- 1 adlat is meggyőz arról, hogy i megérdemelték a dolgozók a I béralap megtakarításból kifi- 1 zetett 32 000 forint pénzjutal- I mat. A műszakiak ugyanúgy § megérdemlik a közöttük ki- 1 osztandó 80 000 forint jutalmat. | Akik az élen járnak | A november 7-e tiszteletére 1 indított munkaverseny győz- I tesei között újabb 25 000 fo- f rintot osztanak szét. A nemes vetélkedésben az I élvonalban halad Bercsényi- i brigád, 129,46 százalékos telje- | sítménnyeL A Galántai-brigád | eredménye 125 százalék. Az egyéni versenyben Házi I Magdolna vezet 146 százalékos I eredménnyel. Iimrő Lászlóné 1 145, Kovács Éva 144,8 százaié- I kával szorosan felzárkózik az I elsőhöz. Kitűnnek még Paitanai Ba-1 liáz&né, Kelecsényi Otítóné, Ju- 1 hász Bélámé, Nagy Józsefné, 1 Pálinkás Jolán, Szúnyog Er- I zsebet, ifj. Füzesi Gyula és 1 még jónéhány dolgozó. Az ő 1 munkájuknak is köszönhető, I hogy egyre több és jobb mi- I nőségű film és fotópapír ke- I rül az amatőrök és a hivatá- I sós fotóművészek kezébe. F. I. 1 Enyhült a gyógyszere süveg-hiány, több százezer üveget kaptak a gyógyszertárak Gyógyszertáraink üveghiány miatt sok esetben csak késedelmesen tudták kiszolgálni a gyógyszert. Bár üveggyáraink kellően felkészültek a gyártásra, mégis fontos volt, hogy a már felhasznált gyógyszeresüvegek mielőbb újra forgalomba kerüljenek; A Dagály utcai Göngyölegfelújító Vállalat el- 1 sősorban a gyógyszeres üvege-1 két mosta és tisztította, s köz- 1 vétlenül a gyógyszertáraknak f ajánlotta fel több százezres | készletét. A fővárosi és a vidéki MÉH| vállalatok továbbra is nagyi tömegben vásárolják a közön-f ségtől a használt üvegeket. § Ötvenezer éves csontváz Roger Constant francia tudós a közép-franciaországi Lascaux körzetben körülbelül hat méter mélységben megtalálta egy 50 000 évvel ezelőtt élő ember csontvázát. A csontok méretei után ítélve ez a történelmi kor előtti ember igen magas és nagyon erős volt. Állkapcsa csaknem 25 százalékkal nagyobb a mai ember állkapcsánál* J. J. Roginszkij, a moszkvai állami egyetem professzora ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Az utóbbi időben a különböző országokban sok ma- gasabbrendű majom-maradványt, valamint ősemberek maradványait találták meg. így például nemrég három igen nagy emberszabású majom-állkapcsot találtak délkínai barlangokban. Ezen állatok állkapcsai nagyobbak, mint a gorilláé. A kínai tudósok leletei alapot adnak annak fel- tételezésére. hogy ezek az emberszabású majmok nem fá- I kon, hanem a földön éltek. | — Roger Constant lelete kü- 1 lönös érdeklődésre tart számot I nálunk, tudósoknál. Az eddigi | adatokból ítélve feltételezhető, 1 hogy a Lascauxban talált 1 csontváz egy oro-magnoni ős- i ‘emberé volt. Ezek az ősembe- 1 rek a csiszolatlan kőkorszak 1 vesén, 50 000 évvel ezelőtt lak- | tak Európában. E fajhoz tar- | tozó férfiak átlagmagassága § 190 centiméternél alig volt va- § lamivel kevesebb. A mai euró-1 pai ember átlagmagassága vi- i szont nem haladja meg a 166— | 167 centimétert. 1 — A Constant által felfede-§ zett ősember-csontváz ismétel- 1 ten bizonyítja, hogy a késői | paleolit korban Franciaország | területén óriástermetű embe- | rek éltek. — Remélhető, hogy Lascaux- | ban a covábbi ásatások gyara-1 pítani fogják az ősemberre vo-1 natkozó ismereteinket, 1 f\ Szentendrei Gépáll lomason Szampor Mihály és Csató Kálmán vetés alá szántanak DT—413-as lánctalpassal Biliinger József a cséplőgépszerelő műhely vezetője. 40 éve dolgozik a szakmában. Ebből nyolcat a gépállomás műhelyében töltött. Magas kora és a hiányzások ellenére is — gyakran egyedül dolgozik, mindenki influenzás — már túlteljesítette javítási tervét Kovács István a kombájnok motorikus szerelésén dolgozik. Képünkön szelepeket szabályoz Czár István laboratóriumvezető a gépállomás legboldogabb embere. Üj, kitünően berendezett laboratóriumot kapott
