Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-18 / 145. szám
1937. OKTOBER 18. PÉNTEK ti tom WCirlap Hogy gyorsabban épüljön a gyermek város A fóti gyermekváros létesü- lésének híre járásunk községeiben nagy visszhangra talált. Községi tanácsülések foglalkoztak a gyermekvárosnak nyújtandó társadalmi és pénzbeli felajánlásokkal. A gyermekváros megvalósítása és az ezzel kapcsolatos országos gyűjtés nagyszerű jelei után most már olyan megnyilvánulások is vannak, amelyek az anyagi támogatás mellett ötleteket. javaslatokat is benyújtanak a cél érdekében. Többek között a minap kaptuk egyik budapesti II/A. osztályú tanulótól, Kéri Palkótól, Budapest, V., Irányi utcai iskola a következő levelet: „Kedves Elnök bácsi! Olvastam az újságban, meg apukám is mondta, hogy Foton épül a gyermekváros. Nagyon szeretném, ha szép lenne, és a gyerekek jól éreznék magukat. Tudom, hogy ehhez nagyon sok pénz kell. Pénzt úgy is lehetne szerezni, ha a posta csináltatna bélyegeket az építkezés céljára. Minden bélyegen lenne egy-egy gyermekjáték, úgy mint az állat- és madárbélyegeknél volt. A bélyegeket szívesen vennék a gyermekek, meg a bélyeggyűjtők is. A mi iskolánkban is sokat el lehetne adni,.." Az ötletes levelet illetékes helyre juttattuk. Az alkotni akarás csodákat tud művelni, és ez megmutatkozik abban: hogy fóti gyermekvárosunk életrehívását az ország apraja és nagyja anyagi támogatása mellett ötletekkel, javaslatokkal is szolgálni fogja. Józsa Kálmán Vegyes-váltó verseny, Íjász bemutató, labdarúgó-mérkőzés Elkészült a november 7-i szentendrei ünnepi műsor Megyénkben a sportvezetőik szorgalmasan készülődnek, tervezgetnek, hogy minél gazdagabbá, színesebbé tegyék a november 7-i ünnepi sportműsort. A központi rendezvényt Szentendrén tartják. Az egésznapos események sorában sok sportág versenye szerepel. Délelőtt 11,15-kor rajtol a vegyes-váltó mezőnye. A 11 járás futókból és kerékpárosokból összeállított csapata a Somogyi—Bacsó part—Tinódi köz—Vöröshadsereg útja—Jókai Mór utca útvonalon vetélkedik. Háromnegyed 11 órakor roller-verseny kerül sorra, majd a vegyesváltó útvonalén háztömbkörüli kerékpáros via. dalt bonyolítanak le. Három csoportban rendezik meg a küzdelmeket. Az egyre jobban népszerűsödő hajó-modellezéssel is megismerkedhetnek a szentendreiek. 13 órakor motorcsónak modell-bemutatót tartanak a Somogyi—Bacsó parti Dunarészen. A Honvéd sporttelep műsora háromnegyed 2 órakor kezdődik: a szovjet helyőrség röplabda-csapata a szentendrei járás válogatottjával méri ösz- sze erejét. Ugyanekkor kezdődik az atlétikai verseny is. Két órakor a Magyar Honvédelmi Sportszövetség íjászbemutatót rendez, majd fél 3- kor kerül sor a Pest megye— Budapest válogatott labdarúgómérkőzésre. A délelőtti rendezvények díjmentesek lesznek, a délutáni műsorra 3 forintos egységes helyárat állapított meg a rendezőség. Három újabb szakcsoport alakul Nagykőrösön Az elmúlt hetekben 52 agronómus kezdte meg a munkát a Pest megyei földmüvesszövetkezetekbeu. Az agronómusok máris sokat segítenek az egyénileg dolgozó parasztoknak és a termelői társulásoknak. Számos ankétet rendeztek már egy- egy vidék jellegzetes mezőgazdasági kultúrájáról, szakmai tanácsokat adnak a szőlő- és gyümölcs telepítéshez is. Nagykőrösön két hete kezdett munkához a földművesszövetkezeti ag- ronómus, s tanácsai, segítsége nyomán már három szakcsoport van alakulóban. A juhászoknak legelőt, a zöldségtermelőknek öntözőmotorokat, a szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportnak pedig tartaléktőidet, facsemetét és szervestrágyát biztosít a nagykőrösi földművesszövetkezet. Meggyógyult, hogy táncolhasson.., Llanishen angol faluban táncestélyt rendeztek a IS éves Ivy Burley tiszteletére, aki megoperáltatta magát, hogy táncolhasson. Az eredetileg sánta leány egészséges lábát két műtéttel megrövidítették: most már egészen normálisan tud járni. A táncestély alkalmából először húzhatott tánccipőt. Megszűnik a Magyar Játékszín A Művelődésügyi Miniszteri, um megszüntette a Magyar Játékszínt. Az indokolás kimondja: nem tudta ellátni azokat a feladatokat, amelyek elvégzésére életre hívták: elsősorban a szövetkezeti színházak szervezeti, gazdasági és műsorellcnőrzését, a színészközvetítés ellátását, valamint a vidéki városokban tartandó előadásainak lebonyolítását. A Játékszín megszüntetésével egyidejűleg megbízást adtak az Országos Cirkusz Válla, latnak, hogy szövetkezeti alapon kisebb színjátszó csoportokat szervezzen, amelyek az ország különböző helyein — elsősorban a kulturális otthonokban tartanak előadásokat. Dr. Nyáry Lászlót nevezték ki miniszteri biztossá, aki rendelkezett a Magyar Játékszín felszámolásával kapcsolatban és ugyanakkor megkezdte a tárgyalásokat az Országos Cirkusz Vállalat vezetőjével a színészek elhelyezését illetően. Megnyílt Helsinkiben az északi országok kommunista pártjainak értekezlete munista párt képviselőinek Lapjelentések szerint hétfőn Helsinkiben megnyílt a svéd. a dán, a norvég és a finn kom'iiiiiMiiiiiiiiiiiiimiiHiiHmiiiiiiiiiiiHmiiniiiiiuiiiiniiiiiuiiminuuliiiHiiiiiiitmiHiiiiHMitiiiimiiiiiinmiiiiiihnTiiniiiimiiiiHii szokásos évi értekezlete. VÁCI VÁROSKÉPTöbb szerep keres egy rendezőt A Madách Színház Kamara Színháza nemrég mutatta. be Eduardo de Filippo „Milliomos Nápoly” című színdarabját. A darab a háborús Nápoly reménytelen életét idézi fel. Gén- naro öreg villamoskalauz, a szegénynegyed afféle „piaci bölcse” nagy nyomorban él családjával. „Meddig tarthat még az óvóhelyi élet, a nyomor?” — kérdezi mindenki és Gennaro lesújtó képet fest a helyzetről, a feketézésről, a kiúttalanságról, de választ adni a jövőre vonatkozólag nem tud. A becsületet emlegeti, moralizál, de tudja, hogy enni kell, élni kell, ahogy éppen lehet. Felesége üzlettársa „Csodaszépnek”-nek, a csempésznek. Amikor a konkurrencia feljelenti őket és a rendőrség megjelenik, a félrevezető komédia főszereplője az öreg villamoskalauz, aki a mindenféle földi jóval kibélelt ravatal álhalottja. A legnagyobb bombázás közben is oly meggyőzően játssza szerepét, hogy a nyomozó megkönyörül a leleplezett családon. A háború végére Gennarot elhurcolják a visszavonuló németek. Felesége kis vagyont feketézett össze. Fia tolvaj lesz; lányát egy amerikai katona teherbe ejti és otthagyja. Lezül- löttek, de jól érzik magukat a pocsolyában, és mikor az öreg megjön, nem hallgat rá senki. Félbolond, ünneprontó öregember lett, aki a háború rémségeiről kiáltozik egyre, miközben mindenki élvezni és feledni akar. A darab vége mesterkélt, indokolatlan fordulatot vesz. A legkisebb gyerek beteg, az életmentő gyógyszert a feketézők elsüllyesztették és ettől megtörik az anya, megjavul a lány, visszariad a bűnözéstől a fiú, el. megy a csempész. Az öreg moralizál és ettől helyreáll a ’családi egyensúly. A rendező nehezen birkózik meg e furcsa írás műfaji bukfenceivel, különös idegen figuráival. Nehezítette a dolgát a sok elnyújtott — és valljuk be — unalmas moralizálás, amit az öreg Gennaro az író szócsöveként elmond minden felvonásban. A fő baj azonban az, hogy végig nem világos a főhős és felesége figurája. Talán ott siklik el a dolog, hogy a darab elején a fiú az öveget szenilis vén embernek nevezi és szidalmazza. A darab egész menete azonban inkább azt sugallja, hogy Gennarótól a környezete tényleg választ vár és nemcsak azért beszéltetik az öreget, hogy mulassanak rajta. így kapna tragikus ízt az, hogy a fogságból hazajövet már senki sem hallgat rá. Így lenne indokolt, hogy a csapásoktól szétzilált családban, mint egyetlen szilárd és becsületes ember, visszaszerzi vezető szerepét. Nem lehet elhinni, hogy feleségét, ezt az élnivágyó erős asszonyt, akit ostromol és szeret a fiatal és délceg csempész, bármitől is visszatarthatja az elöregedett, komolytalan öreg- ' ember. Azt a Gennarot, akit a színpadon látunk, nem tisztelhetik a gyerekei. Ez az ember nem egyensúlyát vesztett igaz- ságkereső olasz kisember, hanem elhasználódott öreg fecsegő, Megtörténik a furcsa eset, hogy az epizódisták, a mellék- szereplők a helyükön vannak, a főszereplők pedig nem nagyon tudnak mit kezdeni önmagukkal és szerepükkel. A darab meglepetése, legjobb alakítása a csempészt alakító Bárdi György nevéhez fűződik. Minden mozdulata, gesztusa pompás, átélt, szépen kidolgozott színészi munka. Az a jelenete, amikor Gén- narotól búcsúzik, felejthetetlen, bravúros teljesítmény. Horváth Ferenc, Zsolnay Hédi, Pádua Ildikó és Vándor József művészi eszközökkel formáltak meg egy-egy karakterfigurát, A váci dóm. Előtérben a szovjet hősi emlékmű. ...........................................................................................................................................................................................................................................................................iHimtmimmmttiHimmiimiim..................................................... F EHÉR KÖPENYBEN — „Dinom-dánom vendégségnél jobb egy napi egészség“ — mondták a régiek, s kétségtelenül igazuk volt. Kú- rálgatták magukat borral, pálinkával, ha futotta rá. Orvost, gyógyszert látni sem szerettek (több ment a Katikára mint a patikára). Ilyen a magyar ember természete — mondták. Panaszkodtak is az orvosok, hogy már csak akkor hívják őket, amikor a halottkémet kéne töltögetni. Falun elboldogult, aki valami jóféle kenőcsöt. hashajtót, meg fájdalomcsillapítót fel tudott írni, s a rossz nyelvek szerint a gyógyszerész azért volt képes az orvos olvashatatlan receptjeit megfejteni, mert tudta, hogy mit szokott rendelni a doktor úr. Persze ez akkor sem állt az orvosok többségére. A magyar ember természete azonban úgy látszik, megváltozott. Az orvosok túlterheltek, nincs egy perc nyugtuk sem. Ha valaki szögbe lép ma,, hát egy hét múlva, mikor már majdnem teljesen begyógyult a seb, elmegy az orvoshoz. Egy szálka megszúrta pénteken: beállít vasárnap. Azelőtt bélhuruttal, influenzával nem mentek orvoshoz, tudták, hogv mit kell csinálni: koplalással, izzasztással orvosolták magukat. Most szaladnak mindjárt doktorért (igaz, hogy előírásait viszont sokszor nem tartják be: a hasmenéses paprikáskrumplit, vagy szilvásgombócot eszik, a sárgaságos ássa a kertet, vagy pálinkázik). Ha az orvos nem vizsgálja elég hosszan a beteget (gyakorlott diagnoszta, és nem súlyos a baj), azt mondja'?, hogy nem törődik vele. Ha viszont túl sok időt tölt el eggyel, a többi beteg dühös, hogy sokat kell várnia, vagy a család panaszkodik, hogy soha sincs otthon. Általános panasz a túlzsúfoltság, túlterheltség, sok ácsor- gás, várakozás. Talán kevés az orvos? Az igényekhez képest kevés. A felszabadulás óta azonban számuk megnőtt. Cegléden 1925-ben 13 működött. Most ötven. 1945 előtt 11 orvos foglalkozott a különböző biztosítókhoz tartozókkal, most tíz körzeti orvos van, és 1948-ban nyílt egy rendelő, melynek ma már 13 osztálya működik, s 21 orvost foglalkoztat. Az alakulás évében még csak 13 ezer betegnek nyújtott szakrendelést, 1955-ben ez a szám már 187 ezer körül mozgott. Ez a helyzet a falvakban, sőt a pusztákon is. Albertiján 45 előtt két orvos volt, most négy. A ceglédbsrceü munka- érdemrendes dr. Reich Lajos érdemes orvos most kapott fiatal társat stb. Az igények azonban gyorsabban nőttek. Azokban a községekben, városokban, ahol üzem, vasút, állami gazdaság van, naponta elérhető távolságban, szinte minden családban van SZJK-tag, akinek révén a többiek is jogosultak kezelésre. Sőt olyanok is akadnak, — bár nem nagy számmal —, akik annak ellenére, hogy biztosítottak, a csöppet sem olcsó magán- rendelést veszik igénybe, sértődöttségből, haragból, vagy egyszerűen csak abból a meggondolásból, hogy nem lehet jó, amit ingyen adnak. Arra is volt eset, hogy valaki visszavitte az 1,60-as szemcseppet, mondván, hogy biztos nem használ, ami ilyen olcsó. Ennek megfelelően az egészségügyi helyzet javult. Ceglédbercelen 1945 előtt évenként átlag harmincán haltak meg tüdóbajban, most ez a szám 1—2 ío. Másutt is sokkal kisebb a TBC-s halandóság, a betegek száma azonban nem csökken ezzel párhuzamosan. Ennek egyik, oka az, hogy a kezeltek ma már jobban érzik magukat, elhanyagolják a betegséget, pedig még korántsem gyógyultak meg, esetleg még fertőznek is. (Ez egyébként más betegségeknél is megtörténik.) A másik ok az alföldi por és a rossz lakás- viszonyok. Az utakat olajozni kellene: a ceglédi kórház előtt égig ér a por. Albertirsa régi öntözőkocsija még a háború alatt elveszett, s azóta sincs más. Csökkent a csecsemőhalandóság. Ceglédbercelen idén egyetlen apróság sem halt meg, míg 45 előtt évenként körülbelül húsz. Rendkívül ritka az újonnan szerzett vérbaj. (Öröklött még akad.) Ceglédbercelen azelőtt 20—25 volt, most kettőt kezelnek. Itt hastífuszban 11 éve, dif tériában 39 óta nem betegedett meg senki. Idén a legyek ellen DDT-vel permeteztek és ezzel sikerült elkerülni a verhaßt. A rák sajnos még pusztít, de jó jel, hogy például Albertlr- sán maguk az asszonyok reklamálják a szűrő-vizsgálatot. (Csak legyen is foganatja.) Gyermekparalízis a megyében nyáron volt, de nem súlyos mértékben. Mindenütt végzik a védőoltást. Mikebu- dán minden gyerek megjelent, a többség máshol is. Sajnálatos, hogy egyes helyeken voltak, akik ostoba mesékkel akarták elijeszteni a szülőket. Albertirsán azzal rémisztgették a népet, hogy egy gyereket valahol egy orvos beoltott, s az ahelyt meg is halt. Mikor az oltás után megjelent a faluban a mentőautó (nyolcvanéves, lábatörött asszonyt vitt el), a rémhírterjesztők diadallal mondták, ugye, megmondtuk! Ennek ellenére az egészségügyi dolgozók jó munkájának eredményeként itt is beoltották a jogosultak 80 százalékát. Sok a nedves lakás. Szige- teletlen vályog-házak, melyeket a magas talajvíz átitat. Régi cselédházak, melyekben több család lakik egy udvarban, esetleg egy konyhában, közös árnyékszékkel: a fertőzések terjesztői. Albertiján 45 óta hat-hétszáz ház épült, 15—20 ment tönkre, s ennek ellenére olyan család is van, mely pincében, sőt földbe ásott kunyhóban lakik. Idén száz építési engedélyt adott ki a tanács. Csatornázni kellene Ceglédet is: a régi nyitott árkokat betömették, helyette nem építettek fedett csatornahálózatot. így aztán a magas talajvíz sok bajt okoz. A csatornázás azonban víz-átemelővel meglehetősen sokba kerül. Az Alföld átka : a vízhiány Az elmúlt években sok kút épült, de nem elég. Cegléden elavult, kicsi a vízvezeték. Apajon már megvolt rá a pénz, október azonban elvitte. írsón 45 előtt, kilenc kút volt, most 15 Morton és néhány 25—30 méteres facsöves működik. Ez is kevés. Általános baj az épület- hiány., Már szűk az új ceglédi rendelő. Több osztály kénytelen egy helyen meghúzódni, a kórház szülészete egy ócska, dohos vályogépü’eíben van, egészségtelen a sok átalakítás ellenére is. Albertirsán két gyógj^zerlár volt. Az egyiket, hogy össze ne dűljön, bezárták. A másik szűk. Az előírt négy helyiség helyett csak eggyel rendelkezik. Az ügyeletes a kiszolgáló helyiségben alszik tábori ágyon. 1950 szeptemberében elkezdte egy monori vállalat építeni az új patikát, de mikor kiderült, hogy nem lesz területrendezés és a község nem kerül át a monori járáshoz, abbahagyta. Az októberi események aztán végképp pontot tettek a terv végére. A vidéki orvosok az értelmiség legjobb anyagi helyzetben levő részéhez tartoznak. Ez indokolt is, hiszen munkájuk nehéz és rendkívül felelősség- teljes. Azonban az a paradox helyzet áll fenn. hogy minél több a biztosított, annál kisebb az orvos jövedelme. Alacsony pl. a tisztiorvosoké, akik ma- gánprakszist nem folytathatnak (azelőtt kiskassza rendszer volt, vagy prakszis-meg- váltás). így megtörténik, hogy a legjobbak nem vállalják ezt a felelősségteljes megbízatást. Az orvosok fő panasza, hegy nem lehet elég autót kapni, márpedig orvosnak nem luxus az autó hanem sokszor életmentő eszköz. A megyei tanácsnál hatvan nagyon sürgős, nagyon indokolt kérés van. Dr. Szűcs István ceglédi kórházi főorvos Szegedről jár be munkahelyére. S ezek Csak azok, akiknek megvan a pénzük az autóra, de szükségük volna olyanoknak is kocsira, akik csak részletre tudnának venni. A kisebb igényűek és pánzűek Mopeddel is megelégednének, azonban ezt is nehezen kapni. Az állatorvosok úgy látszik, jobban megszervezik, s köny- nyebben juthatnak hozzá, mint az emberek gyógyíiói. Dr. Józsa Ilona ceglédi fogorvosnak Kocsérra 28 kilométerre kellene kijárnia rendelni, vasút nincs. Két éve igényel. de nem kap kocsit. Egyet tudott volna venni, de — teljesen érthetetlen — nem engedélyezték. A gyógyszerészek fő panasza. hogy jelentős részük nem nyugdíjjogosult. A vidéki patikusok nagy része ugyanis saját gyógyszertárában dolgozott és munkaviszonyban csak az államosítások. 1950 óta van. így aztán sok idős gyógyszerész nem mehet nyugdíjba, még akkor sem, hogyha már nem bírja a munkát, mert nincs tíz éve állami szolgálatban. Kérésük teljesen indokolt, hiszen évtizedek óta becsületesen dolgozó emberekről van szó. akik éppen úgy megérdemlik a nyugodt öregséget* mint más értelmiségiek. A vidéki orvosok továbbképzéséről intézményesen gondoskodnak: havonta színvonalas előadáson vesznek részt, idődként kéthavi kórházi gyakorlatra viszik el őket. A szakfolyóiratokat járathatják, a szakkönyveket megrendelhetik az állami könyvesboltokban. Ma már nemigen akad olyan orvos, akinek ott fejeződött be az orvostudomány fejlődése, ahol az egyetemen abbahagyta. Szórakozási lehetőségeik nem különböznek más falusi értelmiségiektől: mozi (csak a hangra ne volna annyi felé panasz). Faluszínház, esy- egv pesti utazás, könyv társaság: A különbség csak az, hosv őket evakran kihívják a moziból is. Ha okkal, még csak beletörődnének, de ha indokolatlanul. akkor joggal bosz- szankodnak. így élnek ők, orvosok, gyógyszerészek.
