Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-18 / 145. szám
Hmm k/Cirhip 1981 ŐKfÓBEft IS. PtífttX EZREK ÉS EZREK GONDJA A MINAP a kerepest tanács egyik vezetőjével beszéltein a falu múltjáról, jelenéről. Egy mondata különösen megütötte a fülem. „A község dolgozóinak mintegy háromnegyed részét Budapestihez köti munkahelye.“ Ez egyúttal annyit is jelent, hagy a több, mint négyezer lakosú Kerepesről naponta mintegy ezer ember utazik a fővárosba és visz- sza. Ez napi két óra utazás a helyiérdekű vasúton, pedig ezt az időt sokká] hasznosabban is eltölthetnék a kerepesiek, ugyanakkor az utazgatás jelentős többletkiadással jár he- tenkint, havomkint, évemkint Ha ez a dolog egyedül a kerepesi embereket érintené, talán szóvá sem tennénk a dolgot. De Vecsésröl már hatezren járnak be Budapestre, s nyugodtan elmondhatjuk, hogy megyéinkben nincs talán egyetlen olyan község sem, ahonnan tizen, százan, vagy éppen ezren ne járnának dolgozni a fővárosba, vagy más, környékbeli városba. S ugyanez a dolog fordítva is érvényes. A fővárosból is naponta több ezren indulnak a megye községeibe, városaiba, mert odalüöti őket munkahelyük. így például, hogy csak néhányat említsünk: a gödöllői Árammérő gyárba, a váci Forte művekbe vagy az ikladi Ipari Műszergyárba és így tovább. EZREN ÉS EZREN tülekednek reggelenkint a vonatokon, helyiérdekű vasutakon befelé- és kifelémenet egyaránt. Ezrek és ezrek veszítenek el naponta több órát szabadidejükből, amit családjuk körében tölt- hetnének, tanulhatnának, művelhetnék magukat, vagy éppen szórakozhatnának ez idő alatt. Ezrek és ezrek kelnek reggelenként kora hajnalban és térnek pihenőre gyakran késő éjszaka — az utazás miatt Az állandó vonatozás fásul t- tá, törődötté teszi az embereket, s érthető módon hazamenet egyetlen dolog érdekli már csak őket: az ágy. Csak aludni, aludni minél előbb, mert hajnalban minden újra kezdődik: a korai kelés, s a vele járó állandó izgalom: jaj, csak le ne késsem a vonatom! S ezrek és ezrek költenek el havonta utazásra ötven vagy száz forintot évente hatszáz vagy ezerkétszáz forintot, amit minden bizonnyal más célra is felhasználhatnának. ERDEMES ezeken a számokon elgondolkozni! Ezen a helyzeten egyik napról a másikra változtatni nem lehet, még hónapok alatt sem. De nem lenne hiábavaló fáradság, ha megyénket feltérképeznénk ebből a szempontból, s tiszta képet kapva — valahol hozzákezdenénk e kérdés megoldásához. Az okokat kutatva számos érdekes dologra bukkannának rá az illetékesek, elsősorban arra, mi vonzza a fővárosba az embereket. Az egyik ok kétségtelenül a fővárosi üzemek magasabb bérezése. A másik a fővárosi üzemek kulturáltsága. Azután a megszokás. Senki sem változtat szívesen munkahelyet. Görcsösen ragaszkodnak minden üzemben a jó szakemberhez, még akkor is, ha a megye túlsó végéről is utazik az üzembe naponta. Az is igaz. hogy vidéki üzemeink nem rendelkeznek megfelelő lakással, non tudnak letelepedési lehetőséget nyújtani dolgozóiknak; Mi lenne tehát a megoldás? Először is lakókolóniák létesítése vidéki üzemeink körül. | Hathatósabban támogatni kell i a vidéki üzemek dolgozóinak \ családiház-építését. Kultúrál- [ tabbá kellene tenni a vidéki i üzemek munkakörülményeit, j S végül, de nem utolsósor- \ ban, megértetni az emberek- j kel. hogy például Kistarcsáról I ne járjanak fel dolgozni vala- ; melyik fővárosi textilüzembe, ; amikor a községben is van j ilyen. Természetesen mindezzel j még nem zárul le az a bonyo- j lult körforgás, amelyet napon- j ta ezrek és tízezrek tesznek I meg: Budapestre fel és Pest j megyébe le. Számos más ok i és indíték is vezeti még az I emberéket. De nem is megöl- ! dani akarjuk ezt a bonyolult j problémát ezzel a kis írással, i Csupán azt szeretnénk elérni, I hogy végre felfigyeljenek rá. i FIGYELJENEK FEL és kezdjenek hozzá a megoldáshoz, ! amely nemcsak a dolgozóiknak j jelentene óriási segítséget, ! több pihenést, s anyagi köny- ; nyebbséget, haneim egyúttal az \ államnak is jelentős megtaka- I rítást hozna. S ez sem lebe- | csülendő dolog. (Prukner) Elkészüli' és bemutatták a Csigalépcső című magyar filmet, mely egy házasság viszontagságairól szól. Képeink a film öt jelenetét mutatják be. , Unott sertést lehet vásárolni magámágás céljaira au A begyűjtési rendszer megszűnése óta az üzletek sokkal jobban el vannak látva friss húsáruval, mint a múltban. A jó árakkal július hónapban megindított szerződéses akció során olyan nagyszámú hízottsertés került már eddig is lekötésre, amely az alapszükségletek biztosításához elegendő. Ha a szerződéseket tovább folytatjuk — úgy decemberben és januárban a vágóhidak kapacitását és a lakosság fogyasztási igényeit figyelembe- véve, torlódás állt volna elő, a meghizlalt állatok egy részét az állami felvásárló szervek már nem tudták volna átvenni. Ezért erre a hónapra leállították a további szerződéskötéseket; Az Állatforgalm! Vállalat íninden le nem szerződött, de átvételre felkínált hízottsertést köteles állami szabadfelvásárlási áron átvenni. Ezeket az árakat a kínálatnak megfelelően állapítják meg. Előnyös a termelőknek a szabad sertéseket minél hamarabb — lehetőleg még október és november hónapban — átadni, mert a nagyobb kínálat miatt később esetleg árváltozások lesznek; A szarvasmarha-felvásárlás üteme mind a szerződéses, mind a szabadfelvásárlás területén kielégítő. Az év végén várható, hogy a nagyobb kínálat miatt torlódás lesz, s elhelyezési nehézségek miatt átvételre nem kerül sor, Azok a termelők, akik a vágóállatok feljavításához megfelelő mennyiségű takarmánynyal rendelkeznek, a szarvas- marha-hizlalási akció keretében még most szerződjenek le, mert február-március, vagy április hónapban jól értékesíthetik állataikat. Ebben az akcióban minden jó csontozató, 300 kilónál nehezebb szarvas- marha leköthető; A kupec- és üzér-kereskedelem visszaszorítására az Állatforgalmi Vállalat megfelelő áron ad el hizlalásra alkalmas süldőt, igázáshoz szükséges lovakat és haszon-szarvasmarhákat a termelőknek. Ugyanilyen megfontolásból kiindulva, a téli hónapokban, főleg a nagyobb ipari munkásközpontokban az igénylők részére vágósertéseket ad el a vállalat olcsó áron. A vásárlók az Állatforgalmi Vállalat gyűjtőtelepein maguk választhatják ki a vásárolt hízott sertést. Gázolt a gépkocsi és továbbrobogott Véber Zoltán szerdán hajnali öt órakor fejezte be szolgálatát a pilisvörösvári rendőrőrsön, utána kerékpárra ült, hogy hazakariliázzon pilisbo- rosjenői lakására. A bécsi műúton haladt és a 14-es számú kilométerkőnél járt, amikor a szürkületben hallotta, hogy háta mögött egy gépkocsi igyekszik Budapest felé. Véber letért az út jobboldali szélére és várta, hogy az autó megelőzi. A gépkocsi motorjának berregése- közvetlen a háta mögött hallatszott, mikor hatalmas lökést érzett. A lendülettől ráesett a gépkocsi hűtőjére, majd onnan lecsúszott, úgy hogy az autó sárhányója öt métert húzta maga után. Véber kiszabadította magát a robogó autó sárhányójárói, de érezte, hogy oly súlyos sérülést szenvedett: elveszti eszméletét. Azt még látta, hogy a gépkocsi vezetője, mintegy 170 centiméter magasa kalap- nélküli, felöltős férfi kiszáll az autóból és hátranéz, majd a következő pillanatban nagy sebességgel elindul, sorsára hagyva a sebesültet. Véber órákig feküdt a néptelen országúton és már sütött a nap, mikor újból magához tért, felszállt kerékpárjára . és visszahajtott a pilisvörösvári orvoshoz, aki megállapította, hogy súlyos agyrázkódást szenvedett. A Fest megyei, Főkapitányság közlekedésrendészeti csoportja nagy erllíyef*' látott hozzá, hogy a lelkiismeretlen gázoló sofőr kilétét megállapítsa. Napfoltok a láthatáron! Csütörtökön a délelőtti órák- j ban az Uránia Csillagvizsgáló-: hoz a jelentések egész sora ér-) kezett Budapestről és vidék- ről, hogy a Napon hatalmas = sötét foltot lehet megfigyelni. I Ezzel kapcsolatban a köveiké-1 ző felvilágosítást adták: — A Napon levő hatalmas ; foltot, melynek nagysága sok-1 szorosa a Földnek, napfelkel-1 tekor és napnyugtakor szabad l szemmel, nappal pedig sötét i üvegen keresztül lehet látni. I A csillagászok természetesen l tudtak erről a jelenségről, hi-1 í szén ebben az esztendőben Van j a napfolttevékenység maximu-1 ma, ezért is rendezték idén a \ , geofizikai évet. 's l érdekes felfedezése a Csendes-óceánon A nemzetközi geofizikai év keretében több szovjet kutató- hajó járja a tengereket, óceánokat. Az egyik „úszó kutatólaboratórium" 15 000 tengeri mérföldes utat tett meg a Csendes-óceánon Japán, a Fü- löp-szigetek és Uj-Guinea vidékén* Felfedeztek például olyan hegyvonulatot, amelynek gerince kilométerekkel a víz fel. színe alatt van* Már a magyar Dunán hajózik a Debrecen tengerjáró Budapest felé A magyar tengerjáró hajók közül ebben a hónapban három tért vissza, illetve tér visz- sza közel-keleti útjáról. A múlt hét végén érkezett meg a Szeged tengerjáró, amely már meg is kezdte a Földközi-tengeri útjáról hozott áruk kirakását. A hajó előreláthatólag a hét végén újból elindul útjára A Debrecen tengerjáró a magyar Dunán hajózik már. Tekintettel arra, hogy a Duna vízszíntje nagyon alacsony, a | hozott áruk egy részét Moha- 1 csőn rakja ki. s aztán jön Bu- | dapestre. Az előjelzések szerint | pénteken este, vagy szombaton | reggel fut be a csepeli szabad | kikötőbe. A kirakodás után | magyar árukat vesz fel, aa| Szeged után a Debrecen is új-1 ból elindul a Földközi-ten- | gerre. | A harmadik tengerjáró hajó, 1 a Tisza érkezését október vé- 1 gére várják. | cé {(ílenigeminél — ALÁÍRTÁK a magyar— indonéz kereskedelmi megállapodást. <*- MAGYAR—INDIAI TÁRGYALÁSOK folynak egy in- "Joi vagongyár bővítésére, annyi bajom van a háztartás vitele miatt... Bocsánatot kérek, hogy ilyen üggyel a nyilvánossághoz fordulok. Igazán nem akarok „vitaindító” cikket írni, de valaSkinek mégiscsak szeretném elmondani, hogy milyen csúnyán megjártam a feleségemmel. Azt viszont nem akarom, hogy folyton nevessenek rajtam, ha baráti körömben elmondom kudarcomat. A dolog úgy történt, hogy szemrehányásokat tettünk egymásnak: én, hogy ő sóikat költ a konyhára; ő, hogy én nem segítek eleget. Addig vitatkoztunk, míg abban állapodtunk meg, mivel ö is keres, én is dolgozom, hát a 'keresetünk arányában tegyünk be megfelelő összeget egy dobozba, amiből aztán egy hónapig élünk. Ez az asszony ötlete volt. Eleinte nem örültem neki. de később nagyon okos dolognak tartottam. Bíztunk egymásban, nem vezettünk könyvet, hogy ki mire költ, sőt nem is ellenőriztük egymást, mennyit vesz ki így aztán hamar rájöttem, hogy micsoda remek feleségem van! Először is a vásárlásoknál mindig nálam maradt egy-'két forint. Eleinte ebből csak cigarettát vettem. Észrevehetően megérezte ezt a zsebpénzem. Később már egy spriccer is ebből ment, lassanként aztán olyan nagyszerűen bevált ez a módszer, hogy még komolyabb dolgokra is telt belőle — a magam számára. Elképzelhetik, hogy milyen boldog voltam. Kicsi asszonyom is olyan 'kacagó volt s úgy örült, mikor melegen megcsdJtoltam és ma-1 gomhoz szorítottam hazaérkezéskor. Ö annak § örült, hogy ilyen nagyon szeretem, én meg § annak is, hogy milyen jól élek és már több | mint háromszáz forint „megtakarított” pén-1 zem volt ebben a hónapban. Lázasan tervez- | gettem, mit veszek belőle — magamnak, sőt | még az asszonynak is akartam egy kis megle- § petést szerezni. § Egy szép napon aztán — a hónap harmadé!: | hetében — az én kacagó asszonyom elém | állt; _ | — Édes uram, nincs a „doboziban” pénz. I Miből hozzak ma vacsorát? .. a Nosza, oda lett az örömöm, titkos kereseti \ forrósom. Mit tehettem egyebet, betettem a | „dobozba” a pénzt, amiből még egy hétig \ kellett a háztartást vinni.. s És eszembe jutott a műhelyben beszélgeti- § sem a fiúkkal. Bizony voltunk néhányon, \ akik elég jól pénzeltünk abból, hogy apróbb \ tárgyakat „elvittüvSk”. Nem, nem gondoltunk i mi akkor arra, hogy most „lopunk”, vagy \ éppen hogy „a társadalmi tulajdon elleni vét- j séget” követtünk el, csak vittük, mert jó í volt az a fél deci néha ...És most az én ki- \ esi asszonyom ijedt arca — Nincs már pénz i a dobozban! — döbbentett rá, hogy én tulaj- \ doniképpen magamat loptam meg... és a mű- j helyben is magunkat loptuk meg, mert egy- \ szer valaki, valahol, valamilyen formában \ meg kell fizesse, amit „a dobozból kivesz”. Szegedi A. János vl, Silling liffp : ■ ■ . . .. ... • , . •
