Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-15 / 117. szám

2 "%iCirlap 1957. SZEPTEMBER 15. VASÁRNAP A Külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlete (Folytatás az első oldalról.) kül Magyarországon senkit sem tartóztatnak le. KÉRDÉS: Hajlandó lenne-e a magyar kormány a thaiföldi Van herceget, az ENSZ köz­gyűlésének elnökét fogadni abban az esetben, ha az ENSZ, az ENSZ-ben Magyarország­ról folyó jelenlegi vita alap­ján utasítást adna számára, hogy látogassa meg Budapes­tet? VÄLASZ: Hammarskjöld urat, az ENSZ főtitkárát. Van herceget, az ENSZ XI. köz­gyűlésének elnökét, vagy a nemzetközi politikai élet bár­mely más tiszteletreméltó sze­mélyiségét a magyar kormány az illető személyiségnek és a magyar kormánynak egyaránt megfelelő időpontban mint magánszemélyt szívesen ven­dégül látná. Véleményem sze­rint azonban a magyar kor­mány egyetlen olyan politikai személyiség beutazásához sem járulna hozzá, aki azzal a cél­lal utazik hazánkba, hogy be­avatkozzék a Magyar Népköz- társaság belügyeibe. Mert pél­dául az ENSZ ma éjszakai ha­tározata éppen ilyen feladattal megbízva kívánja hazánkba küldeni Van herceget KÉRDÉS: Az amszterdami Szakszervezeti Világszövetség az úgynevezett Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége és az ENSZ-hez inté­zett felhívásában követelte a Magyar Népköztársaság kor­mányának az ENSZ-ből való kizárását. Hogy értékeli ezt? VÁLASZ: Az úgynevezett „Szabad” Szakszervezeti Vi­lágszövetség valóban fordult az ENSZ-hez azzal a követe­lésével, hogy fosszák meg ha­zánkat ENSZ tagságától. Ilyen jellegű javaslattal már rég nem állnak elő, még a reak­ciós politikusok sem, ha igényt tartanak arra, hogy őket töb- bé-kevésbé komolyan vegyék. Állásfoglalásuk tehát nemcsak jellemző politikai beállítottsá gukra, de egyúttal leleplező is: e Szakszervezeti Szövetség vezetői a legreaikciósabb kö­rökkel egyhúron perdülnek. Naivitás lenne persze csodál, kozni állásfoglalásukon, ami­kor a magyar ellenforradalom­ról alkotott nézeteket a haza- áruló Kéthly Anna és hason­szőrű elvbarátaik információja alapján alakították ki. KÉRDÉS: Karl I. Eskelund. i Dánia küldötte tiltakozott Mód I Péter beszédének Andersen! személyével foglalkozó része I ellen. Van-e mondanivalója a : Külügyminisztérium szóvivő-1 jenek erről? VÄLASZ: Kénytelen voltam I megállapítani, hogy Karl I 1 Eskelund úr tiltakozása nem! alapul a magyar kormány által I idézett tények reális cáfolatán, j Dánia igen tisztelt delegátusa 1 úgy próbálta védelmébe venni: Andersen urat, hogy — nyil-l vánvalóan legjobb szándékai ellenére is — nehéz helyzetbe! hozta. Arra hivatkozott ugyan-! is, hogy egy dán személyt, aki I ugyanilyen értelmű támadást j intézett a második világháború ! alatt működő dán kormány el-j len, rágalmazásért börtönbün-l tetésre ítéltek. Az természetesen Dánia bel-! ügye, hogy bíróságai kiket és! miért ítélnek el. De úgy vé-| lem, hogy a fenti párhuzam! nem Andersen úr kollaboráns j volta ellen, hanem mellette ér- ! vei. A német megszállás alatt! levő országokban működő kor-1 mányok nácibarát beállított- j ságához ugyanis aligha fér két- \ ség, s ha Andersen úr Eske-! lund úr szerint is ezzel egy el-! bírálás alá esik, akkor bizonyí-j tottnak tekinthetjük megálla-j pításainkat. KÉRDÉS: Mi a véleménye j a Külügyminisztérium szóvi- : vőjémek a lengyel párt- és i kormányküldöttség mostani j jugoszláviai látogatásáról? VÄLASZ: Az utóbbi időben ; számos kölcsönös látogatás! zajlott le a szocialista orszá- j gok párt- és állami vezetői j között. Ezek a rendszeressé j váló eszmecserék megszilárdít- j ják a szocialista országok j -együttműködését. Ezért tart-! iulk jelentősnek a Wladyslaw j Gomulka és Jozef Cyrankie- ; wicz elvtársak által vezetett í tengje! párt- és kormánykül-1 *öttség jugoszláviai létogatá- \ sát is. Ez a látogatás minden bizonnyal el fogja mélyíteni a kölcsönös baráti kapcsolatot e két szocializmust építő ország között, s ezzel hasznos szolgá­latot tesz valamennyi szocia­lista ország együttműködése ügyének, KÉRDÉS: A magyar nép­nek az ENSZ ötös bizottság jelentése és az úgynevezett „magyar kérdésnek” az ENSZ közgyűlése napirendjére való tűzése elleni tiltakozása az egész magyar nép egységes tiltakozó akciója-e? VÄLASZ: Az ENSZ külön­bizottságának rágalmazó je­lentése és az úgynevezett „ma­gyar kérdés” napirendre tű­zése az ENSZ mostani rend­kívüli közgyűlésén igen szé­les körben, valamennyi társa­dalmi réteg részéről egységes tiltakozást váltott ki hazánk­ban. Például augusztus 30-a és szeptember 12-e között mintegy 10 000 levél és táv­irat érkezett a Külügyminisz­tériumba, amelyekben körül­belül 350 000 dolgozó aláírásá­val fejezte ki tiltakozását. Üzemi munkások, termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, kisiparosok, tudó­sok, művészek, írók, papok, férfiak és nők, öregek és fiatalok utasítják vissza a bel- ügyeinkbe való beavatkozási kísérletet. Mindannyiunkat a legmé­lyebb hazafias érzéseinkben sértik az ENSZ különbizottsá­gának rágalmai, az ENSZ il­letéktelen beavatkozása ha­zánk belügyeibe, KÉRDÉS: Egy szeptember 10-i bécsi bír szerint Szabó Miklós, magyar menekült, akiről tudják, hogy a strass- burgi Magyar Forradalmi Ta­nács egyik megalapítója, el­tűnt bécsi otthonából és bará­tai leveleket kaptak tőle, ame­lyek szerint visszatért Ma­gyarországra. Valóban vissza­tért-e Szabó űr Magyarország­ra és adhat-e a Külügymi­nisztérium szóvivője valami­lyen felvilágosítást róla? VÄLASZ: Igen, Szabó Mik­lós valóban hazatért Magyar- országra; Ovidiuszhoz elzarándokol min­den fiatal, aki Konstancában jár • li/rajd kétezer évvel ezelőtt ÍVJ. nagy haragra gerjedt Augusztus császár, Róma kényura. Haragjára pedig okot szolgáltatott egy költő, akit Ovidiusznak neveztek. Bizalmas emberei hírül hozták a császárnak, hogy legkedve­sebb unokáját, a gyönyörű Júliát „szerelmi verseivel el­bűvölte és erkölcstelen élet­módra késztette Ovidiusz, a költő.’* A császár haragja határta­lan. Ovidiuszt talán a szép lány könyörgése mentette meg a haláltól. Nem ültette le a fe­jét Augusztus, de távoznia kel­lett Rómából. A száműzött költő hajóra szállt, s elindult bujdosó útjára..-, Időszámítá. sunk első éveiben Tomi vá­ra fogadta be falai közé a „fia­talság és szerelem lantosát". Itt élt aztán a Fekete.tenger partján. Itt irta „Szomorú dol­gok“ című híres verskötetét és Tomiban is halt meg, időszá­mításunk 17. esztendejében Tomi akkor görög gyar­mat volt. Időszámításunk előtt hét évszázaddal mar ismerte Egyszerűbb lesz a tartásdijak kifizetése Számos esetben előfordul, hogy a fizetésre kötelezett adósok kivonják magukat kö­telezettségük teljesítése alól és így az állampolgárok, a külön, böző állami szervek, szövetke­zetek, stb. gyakran nem jut­nak hozzá jogos követeléseik­hez. Ezeken a hiányosságokon kíván segíteni a közvetlen bí­rósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről szóló új tör­vényerejű rendelet. Eszerint olyan esetben, ha a végrehaj­tást kérő kijelenti, hogy köve­telését az adós munkabéréből (egyéb időszakonként visszaté­rő járandóságából) akarja ki­elégíteni maga a bíróság, il­letőleg a közjegyző — anélkül, hogy az ügyet a végrehajtóhoz juttatná el — letiltó végzést hoz és ezt megküldi az adós munkáltatójának. A letiltó végzésben a bíróság a munkál­tatót arra hivja fel, hogy a be. hajtandó összeget az adós munkabéréből haladéktalanul vonja le és fizesse ki a végre­hajtást kérőnek. Ha tehát a követelést a bíróság (az egyez­tető bizottság, a döntő bizott. ság. stb.) már jogerősen meg­ítélte, a letiltást haladéktala­nul foganatosítani kell a mun. káltatónak; esetleges fellebbe­zés esetén azonban a bíróság — ha ezt indokoltnak tartja — felfüggesztheti a végrehajtási eljárást. Az új törvényerejű rendelet tovább egyszerűsíti a tartásdí­jak behajtását is, és az egyéb tartásdíjakra (szülőtartás, házastársi tartás) és az eltar­tásra szolgáló járadékszerű szolgáltatásokra (baleseti jára­dék stb.) is szól. A jövőben te­hát az ilyen tartásdíjra jogo. sultak is a bíróság által kibo­csátott közvetlen felhívás alapján, vagyis a jelenleginél gyorsabban jutnak hozzá jo­gos követeléseikhez. E felhí. vást a bíróság csak akkor mel­lőzheti, ha azt a jogosult kife­jezetten kérte. A régi irodalom kincsesháza A Magvető Könyvkiadó igen szép kiállításban — a szép külső az Alföldi Nyomdát di­cséri — jelentette meg a Magyar Könyvtár újabb köte­tét, a Középkori magyar íráso­kat; A könyvet régóta várták irodalommal foglalkozó szak­emberek és irodalomkedvelők egyaránt. Hiszen nem volt — egy-két kisebb jelentőségű gyűjteménytől eltekintve — egyetlen olyan könyv sem, mely egybefoglalta volna kö­zépkori magyar írásainkat, a Halotti beszédtől Beriszló Pé­ter énekéig, a Bájoló verse­kig. De aki szélesíteni akar­ja műveltségét és nem is­mervén az első magyar írott emlékeket, kézbe veszi a könyvet, az is élvezetes, szí­nes olvasmányt talál; A könyv két fő részre osz­lik: a prózai emlékek képezik az első részt, a verses emlékek a másodikat; A prózai emlékek felölelik a bibliafordításokat, a legendá­kat, a prédikációk írott emlé­keit, de Ízelítőt adnak a dráma kezdeteiből és az istenes reto­rikából is. A verses emlékek a him­nusz-fordításokkal kezdődnek s az egyházi énekek, a világi versek összegyűjtése, bemuta­tása után a bájoló versekkel zárulnak; A %önyv a Halotti beszéd keletkezésének korától 1200- tól — öleli fel a fellelhető iro­dalmi emlékeket, egészen a szélesebb körben elterjedő iro­dalom kezdetéig, az 1500-as évek végéig. Könyvbarát ember, irodal­mat tanító pedagógus, iro­dalom iránt élénken érdeklődő diák számára egyaránt értékes forrás ez a 400 oldalas könyv, melyet jól használható szó­jegyzet és a további olvas­mányokhoz felhasználható bibliográfia egészít ki Időjárásjcfentés Várható időjárás vasárnap es­tig: Tovább tart az évszakhoz képest hűvös idő. Sokfelé eső. Mérsékelt, a Dunántúlon élén- kebb észak-északkeleti szél. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap nyugaton 12—15, keleten 16—19 fok között. — DR. MÜNNICH FE­RENC, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány első elnökhelyettese szombaton délelőtt fogadta a hazánkban tartózkodó tizenegy egyip­tomi újságírót, s szívélyes beszélgetést folytatott velük. — NAGYKÖRÖSÖN kiál­lítás nyílt a Pest megyei el­lenforradalmi események do­kumentumaiból. A kiállítást már az első napon sok láto­gató kereste fel. — A DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK és nyugati cé­gek készítik el a Tisza vidéki Vegyikombinát gépi beren­dezéseit, — AZ IBUSZ KÖZLI, hogy szeptember 22-én mo­torvonatot indít Tokajba. Részvételi díj 40,30 forint, jelentkezés az IBUSZ összes menetjegyirodájában 19-én délig, Fiatalkorú betörök A Pestvidéki Ásványbánya Vállalat pilisvörösvári üzemé, ben feltörve találták a raktárt, ahonnan több szerszám és go­lyóscsapágy hiányzott. A vállalat feljelentést tett a budai járási kapitányságon, ahol megkezdték a nyomozást, mely csakhamar eredményre vezetett. Elfogták a betörőket, Sz. István és W. János fiatal­korúak személyében, akik be­vallották, hogy 1100 forint ér­tékű golyóscsapágyat és szer­számot vittek el a vállalat rak­tárából azért, hogy annak ér­tékesítése után a kapott pénz­ből szórakozzanak. A két fiatalkorú ellen meg­~-m—• indult, az eljárás, iimHtnnniHiHiiiMiHtiiiiiHinmiiimiiiiiiiiiHiHiiiifiiifMiiiiiiiMMiiiiiHifMimtiiiHiMiiiMir ROMÁNIÁI JEGYZETEK KONSTANCA az akkori világ. E település romjain épült fel később Kons- tanca, egyik legnagyobb kikö­tője Romániának. Konstancá­ban ma is számos régiség és műemlék tanúskodik a géták, görögök és rómaiak hajdani ottlétéről, bár azóta modern, nagy várossá fejlődött. Ovi­diusz emlékét kegyelettel meg­őrizte a román nép, szobra Konstanca egyik főterének leg. szebb dísze. 4 tengerparton egy másik Sí nagy költő szobra áll, nézi tűnődve a hullámzó vad­vizet, hallgatja a zúgó mormo- lást. Eminescu ő, a román nép legnagyobb költője, a román irodalmi nyelv megalapítója. Eminescut üldözték a múlt század feudális urai, mert or­ra biztatta népét: keljen fel az elnyomók ellen. Pesszimista költőnek mondták, mert arról irt: itt a földön éljünk testvé­riségben, nincs más világ és mese csak a popok által ígér­getett túlvilági boldogság. Az elnyomók áskálódása el­lenére Eminescut szívébe zár­ta a nép. Verseit szavalják, szerelmi dalait éneklik ország. szerte, s a mai román költők az 6 stílusát viszik tovább. Kedvenc szórakozóhelye volt Konstanca a kapitalizálódó, gazdagodó román uraknak. Sa. ját kedvtelésükre 1910-ben építettek itt a tengerparton egy csodálatosan szép barokk-stilű palotát, s a Casinót. Jóformán a tengerbe építették egy mes­terséges teraszra. Három ol­dalról ostromolják a tenger hullámai. Hírhedt szórakozó­hely volt ez a felszabadulás előtt. Szerencsejátékokat, fő­leg rulettet játszottak az urak pompásan berendezett termei­ben. Ha hűtlenné vált vala­melyikhez a szerencse isten- asszonya — vagyis elúszott összes vagyona a ruletten — utolsó játszmaként ott volt a tenger. Belevetette magát a vízbe, s a hús hullámaik elúsz­tatták jó messzire ... Előkelő dolog volt így meghalni. Akárhány román dolgozó megfordul Konstancában, ok­vetlenül ellátogat a Casinó épületébe, amely most kultúr­palota, de egyben táncos szó­rakozóhely is. Szívesen mulat­nak itt egy éjszakát, de most már senki sem öli magát haj­nalonként a tengerbe. Ez volt az a hírhedt rulett-palota Arab stílusú ház nem egy i található Konstancában jy-onstancána k határozottan \ -ÍV keleties jellege van. Uj-i stílusú modem palotái mellett érdekes, apró román- és arab­stílű házak szerénykednek. Karcsú minarettek és gomba­kupolás orthodox templomok váltogatják egymást. A széles bulevárdokon túl jellegzetes szűk, török utcácskák futnak le a tengerpartra, telve piszok­kal, léggyel és dinnyehéjjal. Az utcák rendkívül mozgalma­sak, színesek. Fehérruhás tengerészek, zöldparolis határ­őrök, kreolbőrű, feketehajú, szép román nők, szakállas tö­rökök, bolgárok, magyarok áramlanak mindenfelé. Sok ta. tár is él Konstancában és kör­nyékén. Nemcsak Ovidiusz választotta menedékül e vidé­ket hajdanában, hanem az újabb korban a tatárok is. Ne­mes tatárcsaládok az orosz cá­rok elől menekülve, a múlt században telepedtek le itt. Százezer lakosa van a város­nak. közöttük jócskán találha­tók magyarok is. Szebelkó Erzsébet Bacskó Istvánná a kis Katával csömöri népviseletben imtittintmiiniittiiiiiittiiititHimiHiiimtnitHiiuiiHiitttHtNr Szeptember 20 ig szerződhetnek ipari tanulók Budapesten a helyiiparban a le* lentkezés határideje szeptember 7-én lejárt az ipari tanuló-képzésre. Azóta is sok fiatal jelentkezik és szeretne elhelyezkedni a kézmü- jellegű Iparban. Uletve kisiparos­nál. Tekintettel a nagy érdeklő­désre. a Munkaügyi Minisztérium engedélyezte, hogy Budapesten a helyiiparban szeptember 20-ig szer* ződhetnek az ipari tanulók. — FALUGYŰLÉST ren­deztek péntek este Szökő* lyán. A gyűlésen Dajka Ba* lázs elvtárs, a megyei tanács VB-elnökhelyettese tartott előadást a párt mezőgazda- sági téziseiről. Az előadást vita követte......... .... — SZÜRETI MINTABÁLT rendezett szombaton este a nagymarosi Hazafias Nép­front-bizottság a községi kuL túrotthonban. A jól sikerült mulatságon fővárosi művé* szék is felléptek. — CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSRA készül­nek a Szobi Községi Tanács vezetői. Október elején né- hánynapos tapasztalatcseré­re és baráti ismerkedésre mennek át a sturovói ta­nács dolgozóihoz, — A TTIT MEGYEI SZERVEZETE szeptember 17-én budai járási, Vác vá­rosi, váci járási iskolák ta­nulóinak, valamint szülők és pedagógusok részvételével négy különhajóval kirándu­lást rendez Esztergomba. A kirándulás részvevői meg­tekintik a város művészeti, történeti emlékeit, az ásatá­sokat, a Balassi Múzeumot, a képtárat. Útközben ismer­tetések hangzanak el az érintett tájak jellegzetessé­geiről. Egy csizma i — tíz marha bőréből 1 A világ legnagyobb csizmá­ját 6 döbelni csizmadiamester I készítette, csizmadia szövetsé- ! gük 600 éves fennállásának | évfordulójára. A csizma készí- 1 tése 750 munkaórát igényelt, 1 szármagassága 3 méter 70 | centi, a csizmatalp 1 méter 90 | centiméter hosszú, viselője | legalább 12 méter magas len- |ne. Tíz egész marhabőrt és | közel 1 mázsa talpbőrt hasz- I náltak fel hozzá. Tisztításához 115 doboz cipőkrém szükséges; | A mildensteini várban állí- ! tották ki a csizmát az érdek- 1 lődők számára. KÜLÖNLEGES SÜTEMÉNYEK ES TORTÁK A Nógrádverőcei cukrászdában ÁRPÁD ÜT J0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom