Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-04 / 107. szám
1951. SZEPTEMBER 4. SZERDA '"X'/Cirlap 3 A Csepel Autógyár jövőjéről Augusztus 30-án tanácskozásra gyűlték össze a kommunista műszakiak a Csepel Autógyárban, hogy megbeszéljék: miként oldják meg a gyár előtt álló műszaki fejlesztési £: ládátokat. Kurucz Béla elvtárs, a párt- bizottság titkára bevezetőjében többek között arra kérte a megjelenteket, hogy kommunistákhoz méltóan nyíltan, őszintén, bátran beszéljenek. A kommunista műszakiak a közel hatórás megbeszélésen eleget tettek a felhívásnak. Nagy felelősségtudattal beszéltek a magyar teherautógyártás fogyatékosságairól. Nagyon sok hozzászóló a konkrét műszaki problémákról beszélt. Többen javasolták a különböző anyagokkal való takarékosságot. Az egész értekezlet fő kérdése a gyár jelenének és jövőjének elemzése volt. Frastaczky Károly, a hármas üzem helyettes vezetője nagyon élesen bírálta a gyár műszaki gárdáját. — Vajon miért van törés a műszaki gárda ambíciójában? Mintha valamilyen erő fékezné a munkát — mondotta; — Talán nem akarnak fejlődni? Nem elég siránkozni, hogy: jaj, Amerikában az autóipar így meg úgy halad, mi meg közben lassan lemaradunk. Rejtő György, a vevőszolgálat vezetője a gyár perspektívájáról szólott. Sokat utazik külföldön, ismeri a kapitalista igényeket. A minőségi hibák hovatovább veszélyeztetik a külföldi rendeléseket — mondotta. Véleménye szerint a perspektíva kialakításáéban a felsőbb szervek eléggé titkolóznak, s ezzel nehezítik a gyár munkáját. Javasolta, hogy a kocsik minőségének megjavítása mellett gyártsanak speciális gépkocsikat is (emelőkocsi, hűtőkocsi stb.). Ez új lendületet adna a műszakiaknak. Többen bírálták a kooperáló vállalatokat. Ikervári Kálmán, a minőségi átvétel vezetője elmondta, hogy a Műszaki Gumigyár rossz tömítéseket szállított. A Csepel Vas- és Fémműveket azért bírálták, mert az ólombronz-csapágyak külső fegyverzetét nagyon keményre készítik. Igaz, hogy visszaveszik a rossz darabokat, de sok pénzbe kerül, amíg minden darab keménységét megmérik és így kiválogatják a rosszakat, ömlik a sok-sok panasz, kifogás. Mit kellene tenni? 1 I I • Schmidt Lajos, a műszaki ellenőrzés vezetője azt javasolta, hogy a Csepel Autógyár, az Autó és Közlekedési Tudományos Kutató Intézet, a Járműfejlesztési Intézet, az illetékes iparigazgatóság és a kooperáló vállalatok együttesen alakítsanak egy műszaki küldöttséget, amely megvizsgálja a hibák okait és javaslatokat tesz a további gyártás tökéletesítésére. Többen beszéltek a gyár gépparkjának sürgős felújításáról. Bóka László mérnök azt javasolta, hogy alakítsanak a gyáron belül célgépesítési tanácsot, amely segít majd az új, korszerű gépek tervezésénél és gyártásánál is. Részt vett az értekezleten Nyári Sándor, az Autó és Közlekedési Tudományos Kutató Intézet igazgatója és Winkler Dezső, a Járműfejlesztési Intézet igazgatója is. Mindketten megígérték, hogy szívesen segítenek a gyár előtt álló műszaki fejlesztési feladatok megoldásában. Felszólalt Mausz Péter elvtárs, az iparág igazgatója ás. Először a gyár perspektívájáról szólott. A gyár tervét azért nem tudják növelni, mert kevés az anyag. Kevés, mert az elmúlt években az alapanyagot hozó üzemek rovására inkább a feldolgozó üzemeket fejlesztettük és ez most visszaüt. Hogyan lehet mégis többet gyártani? Át kell alakítani a gyár belső szerkezetét. Sokkal több motort és alkatrészt kell gyártani, hogy a külföldi megrendelők igényeit is ki tudják elégíteni; A nehézségek leküzdéséről szólva kérte a gyár műszaki vezetőit, hogy jelentsék be a különböző fogyatékosságokat. Csak így tudnak saját hatáskörön belül intézkedni és felhívni az érdekelt miniszterek figyelmét, az egyes kooperáló üzemeknél levő bajokra. Felhívta a vezetők figyelmét arra is, hogy csak olyan anyagokat rendeljenek, amire feltétlenül szükségük van. Az alkatrészek minőségéről szólva érintett egy elég kényes témát. Előfordul, hogy jó alkatrészeket selejtessel helyettesítenek és a jót eladják a maszek szerelőknek. Hangsúlyozta, hogy nem lehet általánosságban beszélni erről. Mi az oka annak, hogy ilyesmi megtörténhet? Az, hogy az anyaggal való elszámoltatás nem elég szigorú. Ezen pedig sürgősen változtatni kell. Véleménye szerint inkább a jelenlegi motortípust kell továbbfejleszteni, de helyes, ha közben kidolgozza a műszaki gárda az új típust és előkészíti annak gyártását. A speciális kocsikról annyit mondott, hogy szeretné, ha a gyár a jövő évben betervezhetné ezek gyártását; Szerin te a cél gépesítésre szükség van, de nem a gyáron belül kell ezt megoldani. Elmondta, hogy egy új iparág létesül, amely az ilyen szerszámgép-igényeket elégíti majd ki. Helyes a célgépesítési tanács létrehozása, de olyan feladattal, hogy az új iparáig műszaki gárdájával közösen tervezze meg az új szerszámgépeket. A fejlesztést úgy kell végrehajtani. hogy lehetőleg kevés pénzt használjanak fel és ne legyen szükség új épületekre — mondotta befejezésül. — Kas — Az üzletekben egyik legkeresettebb cikk a mosógép, a kereskedelem azonban az igényekkel nem tud lépést tartani: az ipar késve kezdett a gyártáshoz és az eredetileg vállalt tételeket nem tudta szállítani. A mosógépgyártással, illetve árusítással kapcsolatban a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes szervei az alábbi tájékoztatást adták: Az év elején csupán egy gyár, a Villamosgép- és Kábelgyár állította elő a másfélkiló ruha tisztítására alkalmas háztartási mosógépeket. Erre az évre mindössze 26 000 gyártását vállalták 37 000 helyett. Később bekapcsolódott a termelésbe a Fémtömegcikkárugyár két és fél kilós gépekkel, majd a szombathelyi Könnyűipari Gépgyár négykilós ipari gépekkel és elkészítette egy másfélkilós teljesítményű mosógép mintadarabját, amelyhez már centrifugát is épített. Ugyancsak hozzálátott mosógépek gyártásához az ELEK- THERMAX és a Háztartási Eszköz- és Bádogárugyár. Ez a két üzem az utolsó negyedévben szállít első ízben a lakosság részére, így már a következő hónapokban is valamivel több készülék lesz a boltokban. Tavaly mindössze 23 000 gép került forgalomba és az idén csupán a negyedik negyedévben 25 000 gépet kap a lakosság. uiiitiiimiiiiiiiimmitiiiiiiiiitiiiiiiiimiHKiimiiiiiitiiiwmmiuiiiir. | SZTÁROK | I Elsa Martinéin a Doletella | című filmben itiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiitiitimiititiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiitmtiiiiiiiMc A csodálatosan szép Ingrid Bergman + + Hogyan lehet 300 mázsa cukorrépát termelni egy hold földön ? Farmoson mindenki jól ismeri Nyitrai Pista bácsit, pedig csendes, magának való ember, nemigen hallatja hangját a faluban. Csendben éldegél faluvégi kis tanyájában, csak akkor látják, ha a szelei piacra igyekszik paprikával, paradicsommal, vagy egyéb áruval megrakott szekerén. A földjének él, azt dédelgeti, csak azt szereti igazán, annak ismergeti minden szeszélyét, jó és rossz tulajdonságát. A föld is olyan, mint a kezes jószág. Megérzi, ki szereti. Fizet is a hálás föld, úgy, hogy csodájára járnak az emberek. Húsz mázsa búzát és 300 mázsa cukorrépát termel hosszú évek óta egy-egy hold földön. Ezért ismerik Farmoson Nyitrai Pista bácsit. Évek óta igyekeztek ellesni titkait, miért is termi földje sokszorosát más gazdákénak. Pista bácsi az utóbbi években azt vette észre, hogy nem tud trágyát vásárolni úgy, mint azelőtt. Pedig éveken át százmázsa- szám vette meg a trágyát a farmosiaktól. Csakhogy a far- mosi gazdák időközben rájöttek: „az öreg Nyitrainak azért terem olyan sokat a földje, mert minden holdra évente kiszór száz-kétszáz mázsa trágyát“. Most már ők se bolondok, hogy elkótyavetyéljék potom pénzért az ezreseket jelentő trágyát, hanem kihordják saját földjeikre. Persze, azóta bővebben terem a far- mosi határ! De, hogy mások is rájöjjenek a gazdagodás titkára, leírjuk, hogyan termel Nyitrai Pista bácsi 300 mázsa cukorrépát egy hold földön. Ö mondta el a következőket: — 1939 óta foglalkozom cu. korrépa termeléssel. Egy holdom szoktam vetni. Évek során magam tapasztaltam ki, mi módon lehet legtöbbet kihozni a ikis földből js, — Az a tapasztalatom, hogy legjobb búza után vetni a cukorrépát. Aratás után elvégzem a tarlóhántást, kihordok rá kétszáz mázsa érett trágyát, ősszel pedig jó mélyen leszántom . Kora tavaszon kétszer is elmunkálom -nehéz fogassal. Március 15—20 között minden évben elvetek. Vetés előtt kiszórok a földre száz kiló szu- perfoszfátot és ötven kiló pétisót. Vetés után háromszor is lehengerezem, majd tüskés boronával elboronálom. Mindig pontos időben, egyenletesen kikel az én répám! Sarabolás után, első kapálás előtt ötven kiló pétisót összekeverek körülbelül tíz mázsa jó érett komposzttrágyával, amit a melegágyakból szedek ki, és ezzel me gfejtrágyázom a répát. Egyelés után még háromszor kapálom. Ha meglepi a répabarkó, matadorral porozom be, a levéltetvek ellen meg káliszappannal és nikotinoldattal védekezem. Szeptember első felében mindig kiszedem a répát és elszállítom. — Mindezen munkák mellett én elsősorban a komposzt- tal való fejtrágyázásnak tulajdonítom a jó termést. Hát így termel hat év óta 300 mázsa, és annál is több cukorrépát Nyitrai Pista bácsi. Kipróbálhatja a módszerét akárki, biztosan sikerül! — Sz e — GRIEG A „Solvejg dalát“ a magyar közönség legszélesebb rétegei ismerik és rádión keresztül is szívesen hallgatják. A dal alkotója, a norvég Grieg halálának 50. évfordulójáról emlékezünk meg szeptember 4-tén. 1843-ban született Bergenben. Lipcsében tanult és a romantikus zenei irányhoz csatlakozott. Hazájában megteremtette a zenei életet. Grieg zenéjére hatással volt a lengyel Chopin és a német Schumann egyaránt, de mégis sajátos stílust alakított ki. Grieg zenéjében jelentős dallamalkotó szerepük van a népies elemeknek és Grieg zenei tárgyú írásaiban is hitet tett a népzene felhasználásának és értékelésének elve mellett. Hangsúlyozta, hogy a zenének tartalmilag is az élet igaz voltát kell kifejeznie. Grieg a zenei műfajok számos változatában jelentősei alkotott: írt csellószonátát, vonósnégyest, kórusműveket, színpadi zenét — mint a Peer Gynt zenéjét — amellyel megérdemelt világsikert ért el. Magyar szempontból érdekes Grieg és Liszt római találkozása, amelynek során Grieg megismerkedett a magyar nép sorsával és zenéjével is. Halála évfordulóján a zenekedvelő magyar közönség is megbecsüléssel emlékezik meg a nagy norvég zeneköltőről. (Járy) íiliniUtltlIIIIIIIIHlllMIIIIIIMIIIIIllltlIIIIIIIMIIHIIIIIIHIIIiHlllltHlllltlIIIUIIMHIIIIIItlIllllflIMtlIIIIIIMIIIIIIIIIIItlIHtlIIMtlIlllltMllllllltlHIIMMIIIHIItlIllltllflIIIIIIMIIIIIIIHIIIIIIItlHlllllllllimilHllllltTltMtlIllllllltlIllillllHIIIHIV Ha az utas Bukarest felé közeledik, mindjárt a Casai Scanteii, a román sajtóház ragadja meg figyelmét. A 12 emeletes gyönyörű palota, egyik legszebb ékessége a román fővárosnak. Valahogy mindig és mindenünnen látja ezt az ember, pedig az egész város síkságon épült és nem is ez az egyedüli magas épülete. Általában jellemző Bukarestre a sok, magas épület. Fiatal város, a monda szerint a XIV. században egy Bukur nevű pásztor volt az alapítója, ö építette az első épületet. De igen-igen lassan épülhetett a város, a továbbiakban időnként nagy tűzvészek is pusztították. így majd minden ház modem, újnak ható épület. Egész utcasorai? állnak nyolc-tízemeletes fehér palotákból. Nekünk, magyaroknak szinte szokatlan, hogy Bukarestben nem látni a Budapesten oly gyékori, utcára1 néző csúnya tűzfalakat és lebombázott, foghíjas házsorokat. (Igaz, nem tartottak ki utolsóként Hitler oldalán 1944-ben, és nem volt náluk ellenforradalom 1956-ban.) ^BUKARESTI MOZAIKOKÉI Utcák Rendkívül mozgalmasaik az utcák, reggel, délben, este árad a tömeg a széles bulvárokon. Érdekes, hogy a piros villamosokon nem láttam egyszer sem lógó utasokat, pedig ritkábban és kevesebb villamos közlekedik, mint nálunk. Viszont az autóbuszokon és trolibuszokon nem lehet leejteni egyetlen gombostűt sem, Ez a szorongás annál kellemetlenebb, mert Bukarestben nyáron óriási hőség van. Nem ritkaság a 40—45 fokos kánikula, ha 30 fok alá száll a hőmérséklet, azt mondják: hűvös van. Bizonyára a hőség miatt, napjában sokszor öntözik az utakat. Ezért is oly ragyogóm tiszták. A bukaresti utcáknak van néhány érdekessége, jellegzetessége, amelyek nélkül el sem képzelhetők. Ilyen érdekessége néidául a rengeteg virágárus cigánylány és cigányasz- szony. Minden sarkon énekelve kínálgatják a járókelőknek a sok-sok tarka virágot, szegfűt, rózsát. A legtöbb román költőt, írót, festőt megihlette ez a kép és számos irodalmi műben örökítették meg a virágárus cigány lány okát. Utcasorokat foglalnak el a cipőtisztítók. A szállodák előtt, a tereken, utcákon szinte egymást érik. A nap égető melege elten sátrakat húznak maguk fölé és onnan lesik, kinek a cipőjére csaphatnak le. Azt hiszem, a románok nem is tisztítják otthon soha a cipőiket, hiszen pillanatok alatt megszabadítja őket ettől a gondtól az ügyeskezű cipőtisztító. A melegtől elpilledt járókelők nagy örömére és felüdülésére a mi játszótéri kúráinkhoz hasonló sok kis kutacska ontja friss, hideg vizét egymástól 100—200 méterenként végig a Calea Vittorián, vagy az 1848 bulváron. Templomok, papok Bukur pásztor elsőnek annak idején egy templomot emelt a mai főváros helyén. Azóta a várossal együtt számtalan gombaalakú görögkeleti templom épült. Meglehet, az a magyarázata a sok templomnak, hogy kicsinyek, kevés a befogadóképességük. Minden templomnak van valami legendája, amit mindig elmondanak szorgalmasan a turistáknak a román kísérők. Rendszerint fejedelmek, vagy azok feleségei építtették a templomokat, legtöbbször hálából a töröktől való megszabadulásukért. Legnagyobb s legszebb templom a székesegyház, amely érseki palota is. Orrnélküli Serbán fejedelem kezdte építtetni 1650-ben. Templomfalát színes freskók díszítik a főbejáratnál. Egyik oldalon a mennyország, másik oldalán a pökol látható. Csodá, latos! A mennyországban mindenki szomorú, a pokolbeliek pedig ugyancsak vígan vannak. Sok papot látni az utcákon, amint nemegyszer feleségével, gyermekeivel sétálgat. Üzletek — piacok — vendéglők Sok az üzletekben a kávé, kakaó, tea, bors és olcsó is. A textiláru szintén olcsó. Egy méter karton 11—14 lei (100 lei = 143 forint 25 fillér), igen szép santungnak métere. 22 lei. Vannak olcsó szövetek is, de az igazán szép szövet drága, 240—280 lei. Főleg vászoncipőket árusítanak, tekintettel a nyárra. Ezeknek 70—80 lei párja. Találhatók igen szép cipők, de ezeket nem lehet megkapni 300—400 leien alul. Kár, hogy a kirakatrendezésre nem fordítanak olyan gondot, mint nálunk. Bent az üzletben például gyönyörű textilanyagok találhatók ízlésesen elrendezve, a kirakat viszont semmit sem mutat a benti bőségszaruból. A piacellátás igen jól szervezett. Nyolc kerülete van Bukarestnek és minden kerületnek van vásárcsarnoka. Az élelmiszerárak alacsonyak, különösen a zöldségféléké és halaké. Nagyon szép paprikát és paradicsomot 35 bániért mértek (a báni a mi fillérünknek felel meg). Az idegennek rögtön szembetűnnek az óriási dinnyehegyek, amelyek nemcsak Bukarest piacaira, hanem az ország minden piacára jellemzőek. A vendéglőkben minden italt jégbe hűtve adnak. Az asztalok között háromlábú vasállványkákon ott áll a jegesvödör és benne sorakoznak a sörös, limonádés és borvizes üvegék. A sör drága. Négy lei egy pohárral, viszont a rum, vermuth és likőrök nagyon olcsók, például 18 lei egy üveg vermuth, 24 lei egy liter rum. Bort nem vagyon isznak a románok, a román borok drágák és magyar ízlés szerint nem is a legjobbak. Feketekávét sem isznak, pedig sok és olcsó kávéjuk van. Mindig csodálkoznak, ha a magyar turisták kávét kérnek és jó kétdecis csészével hoznak 8 leiért, amitől aztán azok is lemondanak a további kávéivódról. Ellenben a bukarestiek igen szeretik a különböző gyümölcs- és citromszörpöket, amelyeket bodegáknalk nevezett kis bódékban mérnek. Emberek A román nők nagyon szépek. Karcsú alakjuk, kreol bőrük, szép fekete szemük és hosszú, fekete hajuk legszebb ékességük. Nagyon színesen és ízlésesen öltözködnek. A sok élénk, sárga, piros és fehér szín erősen mutatja, hogy itt már jóval délebbre vagyunk, mint Budapesten. Állandóan nagy a nyüzsgés, mozgás a bukaresti utcákon, de ez nem azonos a nálunk tapasztalható ideges rohanással. A román nép vidám kedélyű, élénk temperamentumúj ugyanakkor nyugodt is. Bizakodóak, jókedvűek. Bukarestben talán minden ötödik ember magyarul beszél, hiszen 200 ezer magyar él itt. Az állami élet minden területén sok magyar dolgozik vezető állásokban. A román és magyar dolgozók között barátság és egyetértés tapasztalható. Hogy a román—magyar kapcsolat milyen jó irányban halad, arra legjellemzőbb talán az, hogy számos magyar lány román férfinak lesz a felesége, a magyar férfiak pedig igen szívesen veszik el a szép román nőket. Szebelkó Erzsébet \ következő negyedévben már több nwsogép lesz
