Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-18 / 119. szám

PEST MEGYEI WCirlap 1957. SZEPTEMBER 18. SZERDA Hamarosan folytatják a szovjet—nyugatnémet tárgyalásokat Áz AFP a szovjet főváros nyugatnémet diplomáciai kö­reire hivatkozva jelenti, hogy hamarosan folytatják a június 22-én Moszkvában megkezdett szovjet—nyugatnémet tár­gyalásokat, amelyek a hazate­lepítés kérdésében felme­rült véleménykülönbségeik miatt szakadtak félbe. Lehetséges — fűzik hozzá —, hogy külön-külön tárgyal­nak majd a kereskedelmi, g a konzuli kérdésekről, s hogy a hazatelepítés problémájáról a küldöttségek szabályos ülé­sein kívül folytatnak eszme­cseréket. __________ K ét algériai nacionalista verető Új Delhi i tárgyalásai Lamin Debagin és Serif, algériai nacionalista vezető hétfőn Űj Delhiben megbeszé­lést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel — közölték jó forrásból. A két algériai vezető ezen kívül találkozott Sasztrival, az indiai Nemzeti Kongresszus Párt egyik titkárával is, akit arra kért, hogy India az al­gériai probléma békés meg­oldása érdekében mozgósítsa az afrikai—ázsiai közvéle­ményt Szíria - a Közel-Kelet gyújtópontjában fisenhower doktrínát elfogadó közetketeri országok es Ciprus TERRA 10/57-2 Csak egy pillantást kell vetnünk a térképre, s azonnal megállapít­ható, hogy Szíria milyen fontos szerepet tölt be Közel-Keleten. E Magyarországnál kétszerte na­gyobb, közel 185 000 négyzetkilo­méter területű, 4 millió lakosságú országon keresztül vezetnek az Iraki olajmezőkről Baniasz kikö­tője és a libanoni Tripoli felé a nagyfontosságú közös angol—fran­cia—USA tulajdonban levő olajve­zetékek. A Perzsa-öbölből kiinduló Szaud-Arábián és Jordánián át­futó, teljesen amerikai érdekelt­ségű Aramco társaság olajvezeté­ke Is Dél-Szlria területét érintve jut a libanoni Szaida kikötőjébe. A nyugati nagyhatalmaknak már ezért gazdaságilag is szükséges, hogy Szíriának komoly figyelmet szenteljenek. De nemcsak gazdasági háttere Van a Szíria ellen irányuló nap­jainkban is tapasztalható imperia­lista mesterkedéseknek. Egyiptomi szövetségese mellett ugyanis Szí­ria is magasan tartja az arab nemzeti függetlenség zászlaját, s így mintegy stratégiai éket képez a bagdadi paktumhoz tartozó Tö­rökország és Irak, valamint az Eisenhower doktrínát elfogadó más közel-keleti országok, Szaud- Arábia, Jordánia és Izrael között. A magyar demokratikus nőmozgalom célkitűzései és feladatai A Magyar Nők Országos Ta­nácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével segíti a szocializmus felépítését vá­rosban és falun. Küzd a csalá­dok gazdagabb és kulturáltabb életéért, a nők élet- és mun­kafeltételeinek megjavításá­ért, a gyermekek boldog jövő­jéért, a szocialista erkölcsért. Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósításához nélkülözhe­tetlen a nők esze, szíve, mun­kája. A szocializmus az egyet­len rendszer, amely a nők tár­sadalmi felemelkedését tá­mogatja, egyenjogúságát biz­tosítja. Ennek a meggyőződésnek védelmében a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa szembeszáll mindazokkal, akik ellenségei a szocializmusnak, akik akadá­lyozzák új társadalmunk fel­építését. De ugyanennek a meggyőződésnek az alapján együtt akarunk dolgozni min­den hazáját szerető asszony­nyal. Tiszteletben tartjük a hívő asszonyok vallásos meg­győződését. Mi következik a tiyugatnémetországi választások után? A Frankfurter Rundschau beszámol arról, hogy az ismét kormányra kerülő Keresztény- demokrata Unió fasiszta min­tára készült meghatalmazási törvényt kíván megszavaztat­ni, létre akarja hozni újra a Gestapot és törvényt akar hoz­ni arra, hogy a nyugatnémet hadsereget a sztrájkoló német munkásoík ellen is fel lehessen használni. „Már hetek óta gon­dot okoz a Kereszténydemok­rata Unió vezetőinek — írja a lap —, hogyan tudja majd az elkövetkező négy évben fel­fogni a feléje irányuló ütése­ket, s hogyan tudja elfeledtet­ni a teljesíthetetlen választá­si ígéreteket. Nagyon jól tud­ják, hogy a választások után újabb áremelkedési hullám in­dul meg, s a gazdasági kon­junktúra hanyatlásával együtt válsághangulat születik Né­metországban. Mint 1931-től 1933-ig, most is a meghatal­mazási törvény elfogadtatását tartják az egyedüli megoldás­nak. A kereszténydemokrata politikusok egy csoportjának programján egészen konkrét javaslatok vannak. Ilyen pél­dául a sajtószabadság meg­szüntetése, ami gyakorlatilag az ellenzék teljes elhallgatta­tását jelentené, továbbá a had­seregnek a belpolitikai vitás kérdések erőszakos megoldá­sára való felhasználása is. Ha ezek a tervek tényleg megva­lósulnak, akkor ismét az „erős férfiak“ jutnak szóhoz és az az ördögi körforgás, amely 1933-ban a meghatalmazási törvénnyel megindult, most más színezettel, újra mozgás­ba jönne“ —• írja a lap. Sokféle segédanyag a pártoktatáshoz A pártoktatás különböző formáiban résztvevő propa­gandisták és hallgatók számá­ra a Kossuth Kiadó számos segédanyagot jelentet meg fü­zet, vagy könyvalakban, Az időszerű kérdések tanfo­lyamait vezető propagandisták munkájának megkönnyítésére két füzet — az ellenforrada­lomról, a konszolidációról és a Magyar Szocialista Munkás, pártról szóló — egybekötve — már elkészült. Többek kö­zött tartalmazza az MSZMP Központi Bizottságának a tan­anyaghoz kapcsolódó fonto­sabb határozatait, ismerteti az országos pártértekezlet anya. gának egy részét, s útmutatást nyújt a párt nemzetközi kap­csolatainak kialakulásáról. A hallgatók a pártkonferencia anyagát tartalmazó külön fü­zetet kapnak segédeszközül. A marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamok vezetői­nek használatára rövidesen ki. adják a propagandisták olva­sókönyvét, amely több mint 400 oldal terjedelemben az osztályharc, a proletárforrada­lom és a proletárdiktatúra kérdéseivel foglalkozik, s bő­ven tartalmaz klasszikus iro­dalmat. Az önálló tanulási formában részvevők számára 6—8 heten- kint jelenik majd meg egy-egy füzet politikai gazdaságtani, filozófiai és párttörténeti tar­talommal, 150—200 oldal terje. delemben. Fehér Könyv az ellenforradalom kártevéseiről a Pest megyei üzemekben A Pest megyei pártbizottság és a szakszervezetek megyei tanácsa — a különböző szak- szervezetek területi bizottsá­gainak bevonásával — össze­gyűjti és Fehér Könyvben ki­adja az ellenforradalom kérte. véseivel kapcsolatos dokumen­tumokat. öl kiadvány tartal­mazni fogja azt is, milyen gazdasági károkat okozott az ellenforradalom a megye mintegy száz üzemében. Sorainkba hívjuk világné­zeti különbségre való te­kintet nélkül mindazokat az asszonyokat, akik ké­szek harcolni a békéért, a családok felemelkedé­séért, a gyermekért. A demokratikus nőmozga­lom olyan célokat tűz ki, ame­lyek egyesítik a munkás, a paraszt és az értelmiségi asz- szonyokat. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa feladatának tekinti, hogy megismertesse a neve­lés, az egészségügy, az élel­mezés, a háztartásszervezés legújabb eredményeit, a mű­vészetet és az irodalmat. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa küzd azért, hogy a nők képességeiknek megfelelő munkakörben dolgozhassanak. Felhívja a kormány figyelmét az előforduló visszásságokra. Megvizsgálja, hogy milyen in­tézkedésekkel, intézményekkel, háztartási gépekkel és eszkö­zökkel könnyítheti a munka­helyen és a háztartásban egy­aránt helytálló nők munkáját, javaslatot készít ezek megva­lósítására. A nőtanácsok országszerte, jogászok bevonásával jogi ta­nácsadást szerveznek, hogy ez­zel is segítséget nyújtsanak az asszonyok egyes jogi problé­máinak a megoldásához. Ugyanakkor, amikor a nő­mozgalom küzd az egyen­jogúság megvalósításáért, fellép azért, hogy a nőt, az anyát a társadalomban megkülönböztetett tiszte­let illesse meg. A nőmozgalom segíteni kí­vánja az általános művelődés- politika célkitűzéseit. Ennek érdekében népszerű, ismeret- terjesztő előadások meghall­gatására buzdítja az asszonyo­kat, előadásokat rendez fon­tos egészségügyi, nevelési problémákról, célszerű öltöz­ködésről, lakberendezésről, ankétokat fontos erkölcsi és társadalmi problémákról. Gazdasszony-köröket ala- ikít, ahol a főzés, háztartásve­zetés, varrás, hímzés, házi be­tegápolás alapismereteit sajá­títhatják el. Megszeretteti az asszonyok­kal a művészetet, irodalmat, bevonja őket a könyvtármoz­galomba, művészek és asszo­nyok között találkozókat hoz létre, vitát rendez színház- és filmelőadásokról. A nőmozgalom hangsúlyozza a családi élet jelentőségét a nevelésben. Segíti a dolgozó anyát, hogy a gyermekekkel töltött időt a nevelés érdeké­ben a legcélszerűbben hasz­nálja fel és támogatja a sok- gyermekes anyákat abban, hogy otthon maradhassanak gyermekeik mellett. A nőtaná­csok társadalmi munkával se­gítik az iskolai, óvodai, böl­csődei hálózat további fejlesz­tését és segíti ezek nevelő1- munkájának megjavítását, A nevelés sikerének alap­vető feltétele a családi és iskolai, illetve óvodai ne­velés összehangolása. Az iskolai és családi nevelés összhangjának megteremtése a már hagyományokkal ren­delkező szülői munkaközössé­gek feladata. A nőmozgalom támogatja a gyermekvédelem hálózatának kiépítését és az ehhez szüksé­ges intézmények létrehozását, Magáénak tekinti a „Gyer­mekváros“ felépítésének ügyét. A nőtanácsok védnök­séget vállalnak az állami gyer­mekgondozó intézmények fe­lett és az ott élő gyermekeket igyekeznek megismertetni a családi otthon melegével. Sík- raszáll a nemzetközi fórumo­kon is a meggondolatlanul megszökött és most hazájuktól távol sínylődő magyar gyer­mekek hazahozataláért. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa önálló nőmozgalom, amely mindazoké, akik készek önzetlenül támogatni boldog életet teremtő, demokratikus és szocialista törekvéseinket. Az egységes magyar nő­mozgalom annak érdeké­ben, hogy valóban a tár­sadalom legkülönbözőbb rétegeinek asszonyait moz­gósítsa, szorosan együtt­működik a különböző tár­sadalmi szervekkel^ mint a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Hazafias Nép­front, a KISZ stb. A Magyar Nők Országos Ta- nácsa a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség tagszerve­zete, végrehajtja annak hatá­rozatait hazánk viszonyainak megfelelően. így a magyar hő­mozgalom munkája a nemzet­közi demokratikus női össze­fogás egyik láncszemévé válik. Bíborszínben tündöklik a táj. A Nap vörös korongja elő­bukkan a keleti égen, s szórja sokszínű sugarát a vidékre. Az úttól jobbra újonnan tata­rozott, csinos, fehér épületek sorakoznak, balra piroscsere­pes villalakások fölé vízto­rony magasodik, jelezve, hogy egykor ezeken a földeken uradalmi tanyák terültek el. Vasárnap reggel van. Min­denfelé csend. Zizzen a kuko­ricaszár, hajbókol az úti gala­gonya, s a harmat megcsillan az üde zöld répaleveleken. Parasztgyerek kerékpározik a falunak, s az első házakban kinyílnak az ablakok, öntözik a muskátlikat, a háziasszo­nyok az udvart seprűk, a fér­fiak az utcát csinosítják, ké­szülődnek a vasárnapra. Amitől a történelem beszél... Látszólag minden csendes. Ez a falu mindennapos képe. A külső szemlélődő azt hinné, hogy így van ez már évszá­zadok óta. Nagy-nagy mozdu­latlanság mindenfelé, azonos szeptemberi reggel, azonos f / • (Gáli Sándor) JCattiaLL \ \ | örömök és gondok (i) ritmusok, ahogyan a háztáját szépítő emberek mozognak. Mennyi változásnak tanúja ez a táj! Ahogyan közeledtem a falu fő­tere felé, átviUannak bennem a gondolatok, s kutatom a köz­ség múltját, hogy jobban megértsem a jelent. A falu templomában harang zúg, hív­ja a híveket. Az építészeti stí­lusról azt hinné az ember, hogy a templom talán a leg­régibb létesítménye a falu­nak. A régi írások azonban másról beszélnek. Talán ma­guk a község lakói sem tud­ják, hogy történelmi helyen építik e falut és formálják életüket. Ásatások bizonyít­ják, hogy már a kőkorszak­ban lakott volt e táj. Az egy­kori ősök azért választották ezt a helyet, mert a vidék bő­séges táplálékot nyújtott em­bernek és állatnak egyaránt. A történelem nyújtotta tapasz­talás .szerint ősidőkben a tele­pítő addig maradhatott nagy fáradtsággal vájt barlangjá­ban, vagy összerótt kunyhójá­ban, amíg nem jött nálánál erősebb, aki elűzte, hogy ma­ga és jószága számára itt ta­láljon táplálékot. Leieletek bizonyítják, hogy e vidéken egykor szkita tör­zsek tanyáztak, őket szarma­ták, kvádok követték. S eze­ket a népeket a rómaiak vagy elűzték, vagy hatalmuk alá hajtották. Az egykori krónika szerint Marcus Aurelius 173- ban hódította meg a Calga vidékét. A római települések­re utalnak attak a leletek, amelyeket Acsádon, Szirákon találtak a muzeológusok, A rómaiakat a hunok követték, majd az avarok vertek ta­nyát, s amikor Árpád honike­reső népe megjelent ezen a tá­jon, szlávok népesítették be a Galga völgyét. Ebben az időben keletkezett ez a település, amelynek most történetét írjuk. Egykori fel­jegyzések szerint az itteni föld, Kartál, eredetileg egy Kar- thol nevű család birtoka, amely az első foglalás jogán bírta e vidéket. Kartál legré­gibb nevezetessége az, hogy Kálmán király 1096 tavaszán itt tartott országgyűlést. Az írások megemlítik azt is, hogy Kartali Pétert 1267-ben bevá­dolták V. István előtt, a Nyu- lák-szigete apácai birtoka há- borításáért. A vád alaposnak bizonyult, a király megfosztot­ta Pétert birtokától, s azt Zách Jób pécsi püspöknek adomá­nyozta. Kétszáz évvel később, 1502-b.cn Kartali Endre pert indított az ősi birtok vissza­szerzéséért. Ez azonban nem sikerült, mert közben elfoglal­ta a törők, lakosságát legyil­kolta, vagy az a közeli erdő­ségekben talált menedéket. A törökök kiűzése után a Koháryak kapták meg Kartált, s ezektől megvette herceg Grassalkovich Antal, aki újon­nan betelepítette és kastélyt építtetett magának. A kartali birtok később Schossberger Henrik báró tulajdonába ke­rült. A falut uradalmi földek veszik körül, a portákat ketté­hasogatják, s ezek is elfogy­nak, így a parasztok kénytele­nek elhagyni a falut, s a kör­nyező községekbe költöznek, vagy az uradalmi majorokban tengetik életüket. A Fő téren álló templom 1868-ban készült el. A falu lakói építették, hogy a történelmi Kartálnak is meglegyen ebben az időben annyira divatos középülete. S azóta majdnem egy évszá­zad telt el, közben egy egész történelem folyt itt el, s meg­változott a vidék, benne az embere^ is. Ezt a változást kutatjuk. A fejlődést, a változást az idő méri A Pest megyei Hírlap „Kar­tali pillanatképek“ című cikke hozott ide ki, amelyben az újságíró csak a „nincs“-et, a hibát látja, az elmaradottsá­got, a közegészségügy, a kul­túra sivár, kiábrándító helyze­tét. Vajon így van-e? Itt Karta­lon nem történt változás, nem léptünk előre az elmúlt 12 év alatt? Minden olyan mozdu­latlan, „állóvízszerű“? Erre feleljenek meg a karta- liak, a tények, a valóság, az élet, amely ebben a faluban is zsong és egyre jobban pezsdül. Az ember mindig azt kutat­ja. honnan is indult el, és ho­vá tart a falu népe. Egy írás­nál mindig kell valami össze­hasonlításnak, valami kiindu­lónak lenni, hogy az olvasó mérni tudja a fejlődést, a vál­tozást, a múltat és a jövőt. Mert a jelent is csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, mi­lyen mélységekből indult el Kartal népe, s jelenleg milyen bukdácsolókon jut előbbre. Erről azonban már beszélje­nek azok, akik szemtanúi vol­tak az itteni változásnak. A tanácselnököt keresem. A faluvégen egy fiatal aká­cos porta udvarán meg is találom. Nagy darab ember, szürke szeméből sugárzik az öröm. Szívélyesen fogad, s kedvesen invitál az előszobá­ba. Igen, az előszobába és nem a tornácra, mert gyö­nyörű porta, amit az ember itt talál, új ház. Az ember azt gondolná, hogy falun ilyet nem is építenek, hiszen ré­gen csak a zsírosparasztok, a módosabbak készíttettek ma­guknak gangos, rangos hajlé­kot. Ez pedig modern, az alapja kő és tégla. Lépcsőn megy fel az ember az előszo­bába, s innen jut be a kony- hiába és a szobákba. Mind en­nek a szépségét csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy ezen a helyen 8—10 év* vei ezelőtt még kukorica és cukorrépa termett. Az emberem szabadkozik, öt óra óta dolgozom, kissé megizzadtam. Tudja, ideha­za is el kell végezni a munkát, már megszoktam. ■— Nem tesz semmit, nem akarok zavarni, csak szeret­nék, néhány dolgot megtudni. — Nagyon szívesen, de fá* radjon már beljebb. Bent mégis jobban esik a beszélge­tés. (Folytatjuk.) Izracska János, a községi tanács elnöke középen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom