Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-17 / 118. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYíl BIZOTTSÁGA I. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Ara 50 mixer M t G Y E I T A N Á C S iAPj A 1957. SZEPTEMBER 17. KEDD vjnut,! Arany Jánosra emlékezik Nagykőrös népe Hármas jubileum — Arany János születésének 140., ha­lának 75. és a helyi Arany Já­nos Gimnázium fennállásának 400. évfordulója — köszönté­sére ébredt vasárnap Nagy­kőrös. De az ünnep nemcsak Nagykőrösé — az egész or­szág megemlékezik költőjé­ről. Már szombaton este sokan jöttek a városba, így a buda­pesti és vidéki vendégeken kí­vül öttagú kulturális delegá­ció Nagyszalontáról. Vasár­nap reggel a vendégek további csoportjai érkeztek: a párt és a kormány vezetői, képvise­lők, írók. akadémikusok, a szomszédos falvak és városok küldöttségei, a 400 éves gim­názium volt növendékei. Az évforduló alkalmából Nagykő­rösre érkezett Szemlér Fe­renc, a romániai írószövetség titkára és Haralambie Gra- mescu műfordító, ‘ számos Arany-vers román fordítója. A nagykőrösi Arany-napok megnyitó ünnepsége reggel 9 órakor kezdődött, az ősi gimnázium előtti parkban. ■ Megjelent az ünnepségen Do­bi István, $ Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudo­mányos és kulturális osztályá­nak vezetője, Ugrói Ferenc vezérőtnagy. a néphadsereg vezérkari főnöke, Mihályfi Ernő művelődésügyi minisz­terhelyettes, a párt és a Pest megyei tanács vezetői, tudo­mányos és kulturális életünk számos kiváló képviselője. El­jöttek az Arany János-ünnep- ségekre hazánkba érkezett ro­mániai küldöttségek tagjai is. Részt vettek az ünnepségen Ki ászt ju Sztcjcsev, a Boigár Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Vasile Moldovan, a Román Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ügyvivője, valamint több más baráti ország diplomáciai kép­viseletének tagjai. A Himnusz hangjai után a gyűlést Bartha Antal, a nagy­kőrösi városi tanács elnöke nyitotta meg, majd Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott beszédet. — Tisztelt ünneplő közön­ség! — Arany Jánosnak, a nagy költőnek emlékezete hozott össze itt bennünket, nagykőrö- siéket és vendégeket ebben a városban, amelynek a neve éppen úgy összeforrott a költő nevével, mint Nagyszalontáé, azé a városé, amely Arany­nak szülőhelye volt és amely­nek a kedves küldöttei most itt vannak közöttünk. Megbe­csült, drága vendégeink, nem­csak Nagykőrösnek, hanem az egész országnak a vendégei. A költő száznegyven esz­tendeje született, száz esz­tendeje írta egyik legna­gyobb költeményét, A walesi bárdokat és 75 éve annak, hogy meghalt, el­temették. A hármas emlékünnephez a nagykőrösiek egy negyediket csatolnak: úgy számítják, hogy Arany Jánosról elnevezett gimnáziumuk most tölti be gazdag életének négyszázadik esztendejét. A négy évforduló együtt sok mindenre tanít és emlékeztet és remélem, hogy tanulságait mindenki megszív­leli, akit illet — mondotta Do­bi István, majd így folytatta: — Nem hivatásom, hogy a tudósok nyelvén próbáljak be­szélni Arany Jánosról és a köl­tészetéről, de nincs is rá szük­ség, elvégzik ezt a tudósok. Dobi István ünnepi beszédét tartja Arról az Arany Jánosról sze­retnék szólni, aki minden ma­gyar embernek a tudatában, az emlékezetében és a szívé­ben ék — Petőfi elveszett a csatá­ban, Arany itt maradt. A csá­szári zsarnokság éveiben ő os­torozta a hibákat, bűnöket, ta­nította a népet a józanság, a munka, a szorgalom, a tudás megbecsülésére. A magyar tör­ténelem fényes alakjainak és dicsőséges mozzanatainak megörökítésével bátorította, új életre buzdította a szabad­ságharc bukása után hitét, bi­zodalmát vesztett nemzetet. Tanított ‘ iskolában és tanított a verseivel, tanított tudós és szerkesztői munkaterületén. Volt abban valami jelképes, hogy 1851-ben éppdn ebbe a városba hívták meg tanárnak és itt élt, ezek között az egy­szerű, nagykőrösi magyarok között, majdnem tíz eszten­deig. Tanította őket, de azt gondolom, sokmindent tanult is tőlük. A 400 éves nagykőrösi gim­náziumról a következőket mondotta: — Az iskolát valamikor a reformáció idején a nép ala­pította. Ha valami nagy úr csinálta volna, a bécsi, vagy a (Folytatás a harmadik oldalon) Csaknem két és félmillió méter kelmét készít külföldi megrendelésre a Pamutkikészítőgyár A Magyar Pamutiparhoz tartozó Pamutkikészítőgyár színes mintájú kelméit sok or­szágban ismerik. Hordják Te­heránban, Adenben, de a leg­több megrendelést török cé­gektől kapták. Ebben az év­negyedben csaknem két és félmillió méter anyagot ad­nak út az exportáló vállalat­nak. A gyárban egyenletesen dol­goznak és már kezdik elfelej­teni a tavaly még sok bosszú­ságot okqzott hóvégi hajrákat. Megjavult a munka minősége is, az előírtnál 2.7 százalék­kal több az első osztályú áru. A magyar hal külföldi sikere! Nagyon kevés ember van ha­zánkban, aki nem szeretné a halhúst. Nincs párja a csí­pős halászlének, halpörkölt­nek, -kirántott halnak és így tovább. Ez a megállapítás a kereskedelmi statisztikát bön­gészve, nemcsak a magyar emberre vonatkozik. Álla­munk élőhal exportja az idei év első felében jelentő­sen megnövekedett. A fejlődés nemcsak mennyi­ségi, de minőségi is, mivel egyrészt az idei év első fél­évében. a tavalyi és hasonló időszakhoz képest 31 száza­lékkal több tavihalat expor­táltunk. Másrészt sikerül új­ból felvenni a kapcsolatot olyan országokkal is, melyek­be 1945 után nem, vagy pedig jelentéktelen mennyiségű ha­lat szállítottunk. így például 15 év után ismét megkezdtük a compó szállítását Olaszor­szágba, Nyugat-Németország az idén háromszor annyi ha­lat vett át, mint az előző év hasonló időszakában. Igen változó a külföld igé­nye halfajtáinik iránt. Az igé­nyek országonként, sőt azokon belül, még piaconként és idő­szakonként is változnak. így pél­dául más nagyságú pontyokat keres München, mint Ham­burg. Más nagyságú ponty ke­lendő Bécsben karácsonykor, mint húsvétkor. A Német De­mokratikus Köztársaságban is a fogyasztók egyre jobban ke­resik a tükröspontyot és csak kevés olyan terület van, mint például Berlin, ahol a pikke­lyes pontynak még keletje van. Külföldi tapasztalataink azt mutatják, hogy egyre kereset­tebb cikk lett a magyar hal, de elkészítésük, felhasználá­suk azért merőben különbözik az ízes magyar étkektől. linn épitöszakszervezeti vezetők jönnek Budapestre Brutyó János, az építők szakszervezetének elnöke már­ciusi finnországi útja alkal­mával finn szakszervezeti ve­zetőket hívott meg Magyaror­szágra. A finn építők szakszer- veattének vezetősége most je­lezte, hogy Saarinen, a szak- szervezet elnöke és Erkki Sa- lemaa, az Építők Nemzetközi Szövetségének főtitkára no­vemberben kéthetes tartózko­dásra Budapestre érkezik; Jövőre több mint százezer mosógépet gyártanak a Hajdúsági Iparművekben Az év végéig a már közis­mert szögletes mosógépből 25 000-et gyárt a téglási Haj­dúsági Iparművek. Az új típu­sú, henger alakú mosógépből is elkészült az első kétszázas széria. A negyedik negyedév­ben ezt tökéletesítik és a sú­lyát is csökkentik 10 kilóval. Ez a mosógép zománcozott lesz. A jövő év elején az első centrifugál szárítóval felsze­relt korszerű mosógépek is megjelennek a piacon. Ezer- kilencszázötvennyolcban már több mint 100 000 mosógép készül az üzemben. Ünnepi hangversenyt adnak a VIT-díjasok A moszkvai Világifjúsági Találkozó zenei versenyeinek magyar nyertesei szeptember 23-án, hétfőn este ünnepi hangversenyt adnak a Zene- akadémián. A hangversenyen közreműködik Jasper Bella, Rőth Márta és Réti József (ének), Simor András és Szász József (hegedű), Szend- rei Imre (zongora), valamint a KISZ Központi Művész- együttes énekkara és rajkó­zenekara, s a Lehár Ferenc Koncertzenekar. A GYÁRAK JELENTIK A Budakalászi Textilmüvek dolgozói május 1 óta munkaversenyben dolgoznak. A verseny formáit maguk a dolgozók alakították ki az egyes üzemrészek sajátságai alapján. Az elmúlt három hónapban a legjobb eredményt elértek között nyolcezer forint pénzjutalmat osz­tottak szét. ■k A gyár külföldön is népszerű és sok elismerést szerzett textilgyártmányait a rövidesen sorrakerülő Brüsszeli Világ- kiállításon is bemutatják. ★ Karvaly Nándor igazgató nagyszerűen bevált újítását, az úgynevezett irezést több mint egy hónapja alkalmazzák a len* fonóban. Az irezett fonal nehezebben szakad, sokkal könnyeb* ben és gyorsabban szőhető. Ez az újítás nagy jelentőségű a leniparban. A Váci Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár július havi tervét 118,4 százalékra, 125.4 százalékra teljesítette. augusztusi tervét pedig "Mint patronálok, három kukoricadarálót ajándékoztak a gyár dolgozói a szüdi Aranykalász Termelőszövetkezetnek a szeptember 14-én tartott aratóbál alkalmából. •k Az év végi nyereségrészesedésből ez idáig minden dolgozó két Heti' fizetésének megfelelő összegben részesül. A Pomázi Posztógyár és a Budakalászi Gyapjúszövőgyár között páros verseny folyik, a tervteljesítés, anyagtakarókosság, értékesítési terv és az áru­szállítás terén. Egyszázalékos tervteljesítés tíz pontot, egyszá­zalékos lemaradás mínusz tíz pontot számít. Ap. eredményeket negyedévenként értékelik. ★ , Még májusban megalakult a posztógyár operatív termelési bizottsága, azóta is aktívan működik. Általában kéthetenként tart értekezletet. Legutóbb az 1958. évi műszaki terv, a nyere­ségrészesedés és a természetbeni juttatás problémáival foglal­kozott a termelési bizottság. ★ Az üzemrészek között folyó anyagtakarékossági verseny júliusi eredményeként a posztógyár júliusban 883 270 forintot, augusztusban pedig 394 188 forintot takarított meg. Megnyitották az Arany János Múzeumot Az iskolai jubileumi ünnep­ség után Trencsényi .Waldap- fel Imre egyetemi tanár le­leplezte az iskola kapujánál elhelyezett emlékművet. Be­szédében hosszan méltatta Arany János életét, munkás­ságát. Majd így fejezte be szavait: „Ilyen ihlettel állja­tok meg a mű előtt minden­nap és tanuljatok úgy, hogy méltóak legyetek mindannyian I Arany János / emlékéhez.“ Az ; ünnepi beszéd után egyenru- ] hás fiatalok helyezték el a j kegyelet koszorúit az emlék- I mű előtt, Azután a meghívot- I tak dr. Tőrös László vezetésé­vel megindultak, hogy meg­Vendéglát óipari gépek és borászati cikkek állandó bemutatója A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat hétfőn délelőtt nyitot­ta meg a Rudas László utca 18. szám alatt, állandó kiál­lítási termét. A bemutatón ven­déglátó- és üzemélelmezésipa- ri gépeken kívül borászati cikkeket is láthattak az érdek­lődők. A jövőben ebben a helyiségben folyamatosan be­mutatják a szakma legújabb gépeit és felszereléseit. A tanács és a népfront összefogásával ismét felvirágzik a világhírű Buda környéki őszibarack-kultúra A Hazafias Népfront kezde­ményezésére kilenc Buda- kör­nyéki község őszibarackterme­lői néhány héttel ezelőtt anké- tot tartottak. Az ankéton igen sok javaslat hangzott el a nagymultú Buda környéki őszibarack-kultúra hanyatlá­sának megakadályozására, fej­lesztésének elősegítésére. A Budai Járási Tanács is felkarolta a kezdeményezést, amelynek nagy jelentőségét az adja meg, hegy hazánk teljes őszibarack-termésének hatvan százaléka a budai járás terüle­téről kerül ki. Néhány nappal ezelőtt a járási tanács mező- gazdasági állandó bizottsága vitatta meg ezt a kérdést, leg­utóbb pedig a végrehajtó bi­zottság foglalkozott a népfront és az állandó bizottság javas­lataival. Ha a végrehajtó bi­zottság határozatai megvaló­sulnak, a Buda környéki őszi­barack rövidesen itthon és külföldön újból méltó lesz ko­rábbi hírnevéhez. A tanács elsősorban a meg­levő faállomány fokozottabb ápolását és védelmét, a talaj­erő fenntartás javítását akar­ja elősegíteni, hiszen — szak­értők becslése szerint — ezzel is hatvan-nyolcvan százalékkal lehetne fokozni a Buda kör­nyéki őszibarack-termelés ho­zamát. A tanács közbenjárásá­ra a Nagytétényi Sertéshizlal­da és a Budafoki Gombapince | már adott is. s a jövőben is ad í szerves trágyát a termelőknek, j A növényvédelem fokozására j községenkint brigádokat szer- I veznek. a szakemberek ellen­őrzik a növényvédőszerek ha­tóképességét. A termelők szak­mai ismereteinek fejlesztésére tanfolyamokat indítanak; eh­hez az Agrártudományi Egye­tem tanárai nyújtanak segít­séget. A tanács gondol az őszi­barack-kertész utánpótlá^ne- velésére is: támogatja, hogy az általános iskolákban gyakorló­kertek létesüljenek, ahol a fia­talok megismerik, megkedve­lik az őszibarack-termesztést. tekintsék az iskolában elhe­lyezett Arany János Múzeu­mot. Tőrös László, a gimná- „zium öreg tanára hosszan me­sélt minden teremben Arany János munkájáról a látogatók­nak, szavai nyomán egyre in­kább kibontakozott a nagy magyar költő életének 9 esz­tendeje, és e 9 esztendő mun­kássága, amit itt Nagykőrö­sön töltött. A kiállítást' közel ezren tekintették meg már az első napon, többek között Dobi István elvtárs, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, a párt és a kor­mány megjelent képviselői, valamint a Romániából érke­zett küldöttek is. Október 15-én kezdődik a pártoktatási év Október 15-én megkezdődik az 1957/1958-as pártoktatási év. A politikai képzésben rész­vevők jelentkezése az MSZMP szervezetekben általában be­fejeződött, s elkészült az okta­tás tematikája is. A pártokta­tás három formája — az idő­szerű kérdések tanfolyama, a marxizmus—leninizmus kérdé­sei tanfolyam és az önálló tanulás — lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók képes­ségük és hajlamuk szerint fog­lalkozzanak ideológiai, politi­kai és gazdasági kérdésekkel. Az időszerű kérdések tan­folyamain, amelyekre az eddigi tapasztalatok szerint a hallga­tók többsége jelentkezett, az el­lenforradalomról, a párt újjá­szervezéséről, gazdaságpoliti­kájáról és nemzetközi kapcso­latairól hallanak majd előadá­sokat a részvevők. Az oktatás­nak ez a kötetlen formája lehe­tővé teszi, hogy a továbbiakban — az igényeknek megfelelően — más időszerű kérdéseket is megbeszéljenek a hallgatók] A marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamok tan­anyagtervében az osztályharc- ról, a forradalomról, a prole­tárdiktatúráról, a párt vezető szerepéről, továbbá a haza- fiságról és a proletár nemzet­köziségről szóló tanítások meg­vitatása szerepel jelentős klasz- szikus irodalom felhasználásá­val. Az önálló tanulásban rész­vevők tetszésük szerint a poli­tikai gazdaságtan, a filozófia vagy a magyar párttörténet ta­nulmányozása között választ­hatnak. Politikai gazdaságtan­ból és filozófiából két évfolya­mot szerveznek, a magyar párt történetéről az idén csak egy évfolyam indul, amelyen a ma­gyar munkásmozgalom törté­netét a szabadságharctól 1939- ig dolgozzák fel a részvevők. Az állami gazdaságok legjobb boraikat küldik a brüsszeli vilánkiáílít A tavasszal megnyíló brüsz- szeli világkiállításra az álla­mi gazdaságok a legjobb bo­raikat küldik. Szakemberek­ből álló háromtagú bizottság járta végig a bortermelő ál­lami gazdaságokat és válogat­ta ki azokat a borokat, ame­lyek alkalmasak arra, hogy visszaszerezzék a magyar bor régi világhírnevét. Ilyennek találták a tokaji aszút és a szamorodnit, a badacsonyi szürkebarátot és rizlinget, a móri ezerjót, a domoszlói riz­linget. a vörös borok közül pedig a szekszárdi kadarkát és a villányi burgundit. A kivá­lasztott borokat most kezdték gyűjteni a budafoki borpin­cékbe. A kiállításra a borokat palackozzák és az üvegeket íz­léses, magyaros motívumokkal díszített címkével látják el» Alvoicezer béijegküiönlegesség az első váci bél egkiállításon A váci művelődési otthon bélyeggyűjtő szakköre szep­tember 22-től 29-ig kiállítást rendez. Bemutatják a szak­kör öt ven tagja több évtize­des gyűjtő munkájának ered­ményét: mintegy nyolcezer bé­lyegkülönlegességet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom