Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-15 / 117. szám

fesr MEGYEI k'/Cirlap 1957. SZEMEMBER 15. VASÁRNAP II Külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlete (Folytatás az első oldalról.) kül Magyarországon senkit sem tartóztatnak le. KÉRDÉS: Hajlandó lenne-e a magyar kormány a thaiföldi Van herceget, az ENSZ köz­gyűlésének elnökét fogadni abban az esetben, ha az ENSZ, az ENSZ-ben Magyarország­ról folyó jelenlegi vita alap­ján utasítást adna számára, hogy látogassa meg Budapes­tet? VALASZ: Hammarskjöld urat, az ENSZ főtitkárát, Van herceget, az ENSZ XI. köz­gyűlésének elnökét, vagy a nemzetközi politikai élet bár­mely más tiszteletreméltó sze­mélyiségét a magyar kormány az illető személyiségnek és a ' magyar kormánynak egyaránt megfelelő időpontban mint magánszemélyt szívesen, ven­dégül látná. Véleményem sze­rint azonban a magyar kor­mány egyetlen olyan politikai személyiség beutazásához sem járulna hozzá, aki azzal a cél­lal utazik hazánkba, hogy be­avatkozzék a Magyar Népköz- társaság belügyeibe. Mert pél­dául az ENSZ ma éjszakai ha. tagozata éppen ilyen feladattal megbízva kívánja hazánkba küldeni Van herceget KÉRDÉS: Az amszterdami Szakszervezeti Világszövetség az úgynevezett Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége és az ENSZ-hez inté­zett felhívásában követelte a Magyar Népköztársaság kor­mányának az ENSZ-bSI való kizárását. Hogy értékeli ezt? VÄLASZ: Az úgynevezett Szabad’1 Szakszervezeti Vi­lágszövetség valóban fordult az ENSZ-hez azzal a követe­lésével, hogy fosszák meg ha­zánkat ENSZ tagságától. Ilyen jellegű javaslattal már rég nem állnak elő, még a reak­ciós politikusok sem, ha igényt tartanak arra, hogy őket töb- bé-kevésbá komolyan vegyék. Állásfoglalásuk tehát nemcsak jellemző politikai beállítottsá gukra, de egyúttal leleplező is: e Szakszervezeti Szövetség vezetői a legreafcciósabb fcö- • Tökkel egyhúron pendülnek. Naivitás lenne persze csodál­kozni állásfoglalásukon, ami­kor a magyar ellenforradalom­ról alkotott nézeteket a haza­áruló Kéthly Anna és hason-: szőrű elvbarátaik információja alapján alakították ki. KÉRDÉS: Karl I. Eskelund. Dánia küldötte tiltakozott Mód Péter beszédének Andersen személyével foglalkozó része ellen. Van-e mondanivalója a Külügyminisztérium szóvivő­jének erről? VÁLASZ: Kénytelen voltam i megállapítani, hogy Karl I ! Eskelund úr tiltakozása nemi alapul a magyar kormány által! idézett tények reális cáfolatán.! Dánia igen tisztelt delegátusa I úgy próbálta védelmébe venni! Andersen urat, hogy — nyíl-! vánvalóan legjobb szándéka! ellenére is — nehéz helyzetbe ! hozta. Arra hivatkozott ugyan- j is, hogy egy dán személyt, aki 1 ugyanilyen értelmű támadást! intézett a második világháború l alatt működő dán kormány el- 1 len, rágalmazásért börtönbün-! tetésre ítéltek. Az természetesen Dánia bel -! ügye, hogy bíróságai kiket és! miért ítélnek el. De úgy vé-! lem, hogy a fenti párhuzam: nem Andersen úr kollaboránsj volta ellen, hanem mellette ér- i vei. A német megszállás alatt! levő országokban működő kor-! mányok nácibarát beállított- j ságához ugyanis aligha fér két- i ség, s ha Andersen úr Eske-Í lund úr szerint is ezzel egy el-! bírálás alá esik, akkor bizonyí- j tottnak tekinthetjük megálla- j pításainkat; j KÉRDÉS: Mi a véleménye ; % Külügyminisztérium szövi- j vőjének a lengyel párt- és j .kormányküldöttség mostanij jugoszláviai látogatásáról? VÄLASZ: Az utóbbi időben \ számos kölcsönös látogatás j zajlott le a szocialista orszá- | gok párt- és állami vezetői | között. Ezek a rendszeressé í váló eszmecserék megszilárdít- \ ják a szocialista országok j együttműködését. Ezért tart-1 juík jelentősnek a Wladyslaw( Gomulka és Jozef Cyrankie-! wicz elvtársak által vezetett! lengj el párt- és kormánykül- j döttség jugoszláviai látogatá- í sát is. Ez a látogatás minden bizonnyal el fogja mélyíteni a kölcsönös baráti kapcsolatot e két szocializmust építő ország között, s ezzel hasznos szolgá­latot tesz valamennyi szocia­lista ország együttműködése ügyének; KÉRDÉS: A magyar nép­nek az ENSZ ötös bizottság jelentése és az úgynevezett „magyar kérdésnek” az ENSZ közgyűlése napirendjére való tűzése elleni tiltakozása az egész magyar nép egységes tiltakozó akciója-e? VÁLASZ: Az ENSZ külön­bizottságának rágalmazó je­lentése és az úgynevezett „ma­gyar kérdés” napirendre tű­zése az ENSZ mostani rend­kívüli közgyűlésén igen szé­les körben, valamennyi társa­dalmi réteg részéről egységes tiltakozást váltott ki hazánk­ban. Például augusztus 30-a és szeptember 12-e között mintegy 10 000 levél és táv­irat érkezett a Külügyminisz­tériumba, amelyekben körül­belül 350 000 dolgozó aláírásá­val fejezte ki tiltakozását. Üzemi munkások, termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, kisiparosok, tudó­sok, művészek, írók, papok, férfiak és nők, öregek és fiatalok utasítják vissza a bel- ügyelnkbe való beavatkozási kísérletet; M i nd annyiunkat a legmé­lyebb hazafias érzéseinkben sértik az ENSZ különbizottsá­gának rágalmai, az ENSZ il­letéktelen beavatkozása ha­zánk belügyeibe, KÉRDÉS: Egy szeptember 10-i bécsi hír szerint Szabó Miklós, magyar menekült, akiről tudják, hogy a strass- burgí Magyar Forradalmi Ta­nács egyik megalapítója; el­tűnt bécsi otthonából és bará­tai leveleket kaptak tőle, ame­lyek szerint visszatért Ma­gyarországra. Valóban vissza­tért-e Szabó úr Magyarország­ra és adhat-e a Külügymi­nisztérium szóvivője valami­lyen felvilágosítást róla? VÁLASZ: Igen; Szabó Mik­lós valóban hazatért Magyar- országra, Egyszerűbb lesz a tartásdijak kifizetése Számos esetben előfordul, hogy a fizetésre kötelezett adósok kivonják magukat kö­telezettségük teljesítése alól és így az állampolgárok, a külön, böző állami szervek, szövetke­zetek, stb. gyakran nem jut­nak hozzá jogos követeléseik­hez. Ezeken a hiányosságokon kíván segíteni a közvetlen bí­rósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről szóló új tör­vényerejű rendelet Eszerint olyan esetben, ha a végrehaj­tást kérő kijelenti, hogy köve­telését az adós munkabéréből (egyéb időszakonként visszaté­rő járandóságából) akarja ki­elégíteni maga a bíróság, il­letőleg a közjegyző — anélkül, hogy az ügyet a végrehajtóhoz juttatná el — letiltó végzést hoz és ezt megküldi az adós munkáltatójának. A letiltó végzésben a bíróság a munkál­tatót arra hívja fel, hogy a be. hajtandó összeget az adós munkabéréből haladéktalanul vonja le és fizesse ki a végre­hajtást kérőinek. Ha tehát a követelést a bíróság (az egyez­tető bizottság, a döntő bízott, ság. stb.) már jogerősen meg­ítélte, a letiltást haladéktala­nul foganatosítani kell a műn. káltatónak; esetleges fellebbe­zés esetén azonban a bíróság — ha ezt indokoltnak tartja — felfüggesztheti a végrehajtási eljárást. Az új törvényerejű rendelet tovább egyszerűsíti a tartásdí­jak behajtását is. és az egyéb tartásdíjakra (szülőtartás, házastársi tartás) és az eltar­tásra szolgáló járadékszerű szolgáltatásokra (baleseti jára­dék stb.) is szól. A jövőben te­hát az ilyen tartásdíjra jogo­sultak is a bíróság által kibo­csátott közvetlen felhívás alapján, vagyis a jelenleginél gyorsabban jutnak hozzá jo­gos követeléseikhez. E felhí. vást a bíróság csak akkor mel­lőzheti, ha azt a jogosult kife­jezetten kérte. A régi irodalom kincsesháza A Magvető Könyvkiadó igen szép kiállításban — a szép külső az Alföldi Nyomdát di­cséri — jelentette meg a Magyar Könyvtár újabb köte­tét, a Középkori magyar íráso­kat; A könyvet régóta várták irodalommal foglalkozó szak­emberek és irodalomkedvelők egyaránt. Hiszen nem volt — egy-két kisebb jelentőségű gyűjteménytől eltekintve — egyetlen olyan könyv sem, mely egybefoglalta volna kö­zépkori magyar írásainkat, a Halotti beszédtől Beriszló Pé­ter énekéig, a Bájoló verse­kig. De aki szélesíteni akar­ja műveltségét és nem is­mervén az első magyar írott emlékeket, kézbe veszi a könyvet, az is élvezetes, szí­nes olvasmányt talál. A könyv két fő részre osz­lik: a prózai emlékek képezik az első részt, a verses emlékek a másodikat; A prózai emlékek felölelik a bibliafordításokat, a legendá­kat, a prédikációk Írott emlé­keit, de ízelítőt adnak a dráma kezdeteiből és az istenes reto­rikából ÍS: A verses emlékek a him­nusz-fordításokkal kezdődnek s az egyházi énekek, a világi versek összegyűjtése, bemuta­tása után a bájoló versekkel zárulnak; A könyv a Halotti beszéd keletkezésének korától 1200- tól — öleli fel a fellelhető iro­dalmi emlékeket, egészen a szélesebb körben elterjedő iro­dalom kezdetéig, az 1500-as évek végéig; Könyvbarát ember, irodal­mat tanító pedagógus, iro­dalom iránt élénken érdeklődő diák számára egyaránt értékes forrás ez a 400 oldalas könyv, melyet jól használható szó­jegyzet és a további olvas­mányokhoz felhasználható bibliográfia egészít ki, —m— Időjárás jelen lés Várható időjárás vasárnap es­tig: Tovább tart az évszakhoz képest hűvös idő. Sokfelé eső. Mérsékelt, a Dunántúlon élén- kobb észak-északkeleti szél. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap nyugaton 12—15, keleten 16—19 fok között. — DR. MÜNNICH FE­RENC, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány első elnökhelyettese szombaton délelőtt fogadta a hazánkban tartózkodó tizenegy egyip­tomi újságírót, s szívélyes beszélgetést folytatott velük. — NAGYKÖRÖSÖN kiál­lítás nyílt a Pest megyei el­lenforradalmi események do­kumentumaiból. A kiállítást már az első napon sok láto­gató kereste feL — A DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK és nyugati cé­gek készítik el a Tisza vidéki Vegyikombinát gépi beren­dezéseit, — AZ IBUSZ KÖZLI, hogy szeptember 22-én mo­torvonatot indít Tokajba; Részvételi díj 40,30 forint, jelentkezés az IBUSZ összes menetjegyirodájában 19-én délig. Fiatalkorú betörők A Pestvidéki Ásványbánya Vállalat pilisvörösvári üzemé, ben feltörve találták a raktárt, ahonnan több szerszám és go­lyóscsapágy hiányzott; A vállalat feljelentést tett a budai járási kapitányságon, ahol megkezdték a nyomozást, mely csakhamar eredményre vezetett. Elfogták a betörőket, Sz. István és W. János fiatal­korúak személyében, akik be­vallották, hogy 1100 forint ér­tékű golyóscsapágyat és szer­számot vittek el a vállalat rak­tárából azért, hogy annak ér­tékesítése után a kapott pénz­ből szórakozzanak; A két fiatalkorú ellen meg­indult az eljárás, itimiiiNimniitttninimtiiiiitiitiiiiimitiiimiimiiiiiHiiitiiMiiinimr ROMANIA! JEGYZETEK KON STANCA az akkori világ. E település romjain épült fel később Kons- tanca, egyik legnagyobb kikö­tője Romániának. Konstancá­ban ma is számos régiség és műemlék tanúskodik a géták, görögök és rómaiak hajdani ottlétéről, bár azóta modem, nagy várossá fejlődött. Ovi- diusz emlékét kegyelettel meg­őrizte a román nép, szobra Konstanca egyik főterének leg. szebb dísze. 4 tengerparton egy másik zJ- nagy költő szobra áll, nézi tűnődve a hullámzó vad­vizet, hallgatja a zúgó mormo- lást. Eminescu 6, a román nép legnagyobb költője, a román irodalmi nyelv megalapítója. Eminescut üldözték a múlt század feudális urai, mert ar~ ra biztatta népét: keljen fel az elnyomók ellen. Pesszimista költőnek mondták, mert arról irt: itt a földön éljünk testvé­riségben, nincs más világ és mese csak a púpok által ígér­getett túlvilági boldogság. Az elnyomók áskálódása el­lenére Eminescut szívébe zár­ta a nép. Verseit szavalják, szerelmi dalait éneklik ország. szerte, * a mai román költők az ö stílusát viszik tovább. Kedvenc szórakozóhelye volt Konstanca a kapitalizálódó, gazdagodó román uraknak. Sa. ját kedvtelésükre 1910-ben építettek itt a tengerparton egy csodálatosan szép barokk-stílű palotát, s a Casinót. Jóformán a tengerbe építették egy mes­terséges teraszra. Három ol­dalról ostromolják a tenger hullámai. Hírhedt szórakozó­hely volt ez a felszabadulás előtt. Szerencsejátékokat, fő­leg rulettet játszottak az urak pompásan berendezett termei­ben. Ha hűtlenné vált vala­melyikhez a szerencse isten­asszonya — vagyis elúszott összes vagyona a ruletten *-* utolsó játszmaként ott volt a tenger. Belevetette magát a vízbe, s a hús hullámok elúsz­tatták jó messzire . -., Előkelő dolog volt így meghalni. Akárhány román dolgozó megfordul Konstancában, ok­vetlenül ellátogat a Casinó épületébe, amely most kultúr­palota, de egyben táncos szó­rakozóhely is. Szívesen mulat­nak itt egy éjszakát, de most már senki sem öli magát haj­nalonként a tengerbe. Arab stílusú ház nem egy ; található Konstancában Bacskó Istvánná a kis Katával csömöri népviseletben Szeptember 20 ig szerződhetnek ipari tanulók Budapesten a helyiiparban a Je­lentkezés határideje szeptember 7-én lejárt az iparitanuló-képzésre. Azóta Is sok fiatal Jelentkezik és szeretne elhelyezkedni a kézmü- jellegű Iparban, illetve kisiparos­nál. Tekintettel a nagy érdeklő­désre, a Munkaügyi Minisztérium engedélyezte, hogy Budapesten a helyiiparban szeptember 20-ig szer­ződhetnek az ipari tanulók. » FALUGYŰLÉST ren­deztek péntek este Szoko* Ipán. A gyűlésen Dajka Ba­lázs elvtárs, a megyei tanács VB-elnökhelyettese tartott előadást a párt mezőgazda- sági téziseiről. Az előadást vita követte* .. , — SZÜRETI MINTABÁLT rendezett szombaton este a nagymarosi Hazafias Nép­front-bizottság a községi kul- túrotthonban. A jól sikerült mulatságon fővárosi művé­szek is felléptek. — CSEHSZLOVÁKIÁI LÁTOGATÁSRA KÉSZÜL­NEK a Szobi Községi Tanács vezetői. Október elején né- hánynapos tapasztalatcseré­re és baráti ismerkedésre mennek át a sturovói ta­nács dolgozóihoz. — A TT1T MEGYEI SZERVEZETE szeptember 17-én budai járási, Vác vá­rosi, váci járási iskolák ta­nulóinak, valamint szülők és pedagógusok részvételével négy különhajóval kirándu­lást rendez Esztergomba. A kirándulás részvevői meg­tekintik a város művészeti, történeti emlékeit, az ásatás sokat, a Balassi Múzeumot, a képtárat. Útközben ismer­tetések hangzanak el az érintett tájak jellegzetessé­geiről. Egy csizma tíz marha bőréből A világ legnagyobb csizmá­E • 1 Ovidiuszhoz elzarándokol min- iden fiatal, aki Konstancában jár 1 iyjajd hétezer évvel ezelőtt | 1V1 nagy haragra gerjedt | Augusztus császár, Róma 1 kényura. Haragjára pedig 1 okot szolgáltatott egy költő, 1 akit Ovidiusznak neveztek. 1 Bizalmas emberei hírül hozták 1 a császárnak, hogy legkedve- 1 sebb unokáját, a gyönyörű 1 Júliát „szerelmi verseivel el- 1 bűvölte és erkölcstelen élet- ! módra késztette Oviáiusz, a 1 költő.“ | A császár haragja határta- 1 lan. Ovidiuszt tálán a szép | lány könyörgése mentette meg | a haláltól. Nem ültette le a fe- ! jét Augusztus, de távoznia kel- 1 lett Rómából. A száműzött | költő hajóra szállt, s elindult | bujdosó útjára.. Időszámítás | sunk első éveiben Tomi vá- I ra fogadta be falai közé a „fia- | talság és szerelem lantosát”. § Itt élt aztán a Fekete-tenger | partján. Itt írta „Szomorú dől. | gok“ című híres verskötetét és | Tomiban is halt meg, időszá- ! mításunk 17. esztendejében. | Tomi akkor görög gyár­amat volt. Időszámításunk előtt § hét évszázaddal már. ismerte Ez volt az a hírhedt rulett-palota rzons táncának határozottan | keleties jellege van. Uj-t stílusú modern palotái melletti érdekes, apró román- és arab-1 stílű házak szerénykednek, I Karcsú minarettek és gomba-1 Ja^ ® döbelni csizmadiamester kupolás orthodox templomok I készítette, csizmadia szövetsé- váltogatják egymást. A széles lsük 600 éves fennállásának bulevárdokon túl jellegzetes I évfordulójára. A csizma készí- szúk, török utcácskák f útnak Vése 750 munkaórát igényelt, le a tengerpartra, telve piszok- | szármagassága 3 méter 70 kai, léggyel és dinnyehéjjal. | centi, a csizmatalp 1 méter 90 Az utcák rendkívül mozgalma- | centiméter hosszú, viselője sak, színesek. Fehérruhás j legalább 12 méter magas len- tengerészek, zöldparplis határ- fne. Tíz egész marhabőrt és fZkl!ehaíÚ’ I közel 1 mázsa talpbőrt hasz- szep román nők, szakállas to-1 . , „. .... .. röfcöfc, bolgárok, magyarok I náltak fel hofa'. Tisztításához áramlanak mindenfelé. Sok ta. I doboz cipőkrém szükséges; tár is él Konstancában és kör- f A mildensteini várban állí- nyékén. Nemcsak Ovidiusz 1 tották ki a csizmát az érdek- választotta menedékül e vidé- | lődők számára. két hajdanában, hanem az I ____________________________ ú jabb korban a tatárok is. Ne- I mes tatárcsaládok az orosz cá- I rok elől menekülve, a múlt \ században telepedtek le itt. | Százezer lakosa van a várós- 1 nak, közöttük jócskán találha- 1 tók magyarok is. Szebelkó Erzsébet 1 KÜLÖNLEGES SÜTEMÉNYEK £S TORTÁK A Nógrádverőcei cukrászdában Árpád üt 30.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom