Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-14 / 116. szám

rest MEtrcf k1C irltw 1957. SZEPTEMBER 14. SZOMBAT Ellentétes vélemények n magyar ügyben Az ENSZ közgyűlésének csütörtök esti ülése Az ENSZ közgyűlésének má­sodik csütörtöki ülésén öhu- lam Ahmed, Pakisztán küldöt­te hangoztatta, hogy kormánya részt vett a határozati javas­lat előterjesztésében és öröm­mel üdvözli az ötös bizottság munkáját. Követelte „a külső erők” kivonását Magyarország­ról és ,.a megtorló intézkedé­sek beszüntetését“* Georges Skinner-Klee guate. malai külügyminiszter felszó­lalásában azt hangoztatta: ah­hoz, hogy az ENSZ alapokmá­nya „erőteljes és eredményes" legyen, meg kell találni a ma­gyar kérdés megoldását. Kor­mánya azért támogatja a ha­tározati javaslatot, mert az szerinte „kifejezi az emberi­ség érzelmeit“* Ezután Costarica küldötte ka­pott szót, aki kategorikusan kijelentette, hogy a közgyűlés­nek „okvetlenül“ el kell fo­gadnia a határozati javasla­tot* Josef Ullridh, a Csehszlovák Köztársaság küldötte hangoz­tatta, hogy az ENSZ beavatko­zott egyik tagjának belső ügyeibe, és azt haladéktalanul be kell szüntetnie. A bizott­ságnak nem sikerült elfogulat­lan véleményeket kapnia a helyzetről, következtetéseit hal­lomásból összeszedett anyagra és olyan vallomásokra építet­te, amelyek a szocializmust gyűlölő, úgynevezett tanúktól származnak* s A jelentés szándékosan el­tekintett nagyszámú olyan ténytől, amely rávilágított volna, hogy az ellenforrada­lom a régi fasiszta rend­szer visszaállítására szol­gáló kísérlet volt* Az Egyesült Államok, Fran­ciaország és Nagy-Britannia nem csupán támogatta az el­lenforradalmárokat, hanem anyagi és pénzügyi támoga­tást is nyújtott nekik — hang­súlyozta a csehszlovák küldött. A fasiszta agitátorokat külön­leges németországi táborok­ban képezték ki az Egyesült Államok támogatásával. A Szabad Európa Rádió nem csupán lázító adásokat sugárzott, hanem katonai uta­sításokat is közvetített a fel­kelőknek* U Thant, Burma állandó ENSZ-képviselője kijelentette, hogy küldöttsége „elvben’’ el­fogadja a határozatot, de sze­rencsétlen dolognak tartja, hogy a közgyűlést a legköze­lebbi rendes közgyűlés meg­nyitásához oly közeleső idő­pontban hívták össze* A burmai küldött rámuta­tott a kettős eljárásmódra, amelynek során a közgyűlést összehívták a „magyar ügy’’ tárgyalására, de nem tették ezt az algériai francia akció­kat illetően* Javasolta, hogy a határozatot módosítsák és a szovjet akció felett a köz­gyűlés „csak sajnálkozását fe­jezze ki’’, ahelyett, hogy el­ítélné. „Nem hiszem, hogy ez tény­legesen gyengítené e határoza­tot, de ami a különleges kép­viselő küldetését illeti, eset­leg különbséget jelenthet si­ker és kudarc között” — mon­dotta* A burmai küldöttnek vála­szolva Van Vajthajakon köz­gyűlési elnök azt mondotta, hogy „az algériai kérdést már letárgyalták és ezt nem tar­tották fenn az újból összehí­vott ülésszak napirendje szá­mára. Ilyenformán nem forog fenn a „kettős eljárási mód” esete. Különbség van az algé­riai és a magyarországi kér­dés között’’ — állította. Guillaume Georges-Picot francia küldött „meglepetését" fejezte ki, hogy U Thant bur­mai küldött megbélyegzi az algériai francia politikát, mi­után „ez a kérdés nem szere­pel a napirenden”* Georges-Picot azzal vádolta a magyar kormányt, hogy „ígéreteit megszegte” s ezért szerinte, „a közgyűlés köteles­sége megerősíteni a bizottság jelentését, követelni a szovjet csapatok kivonását és elfogad­ni az országban végrehajtott szovjet akciókat elítélő hatá­rozatot’’* A csütörtök délutáni ülést követően Javíts New York-i demokratapárti szenátor ve­zetésével egy küldöttség „nem­zetközi feliratot’’ nyújtott át Van Vaj tha jakon hercegnek, a közgyűlés elnökének. A „fel­irat” szovjetellenes rágalma­kat hangoztat, sőt arra is jo­got formál, hogy beleszóljon a szovjet csapatok Magyarorszá­gon tartózkodásának kérdésé­be. A herceg mindezek elle­nére közölte a küldöttséggel, hogy ,*a felirat teljesen egye­zik az Ő felfogásával és a köz­gyűlés céljaival”; Mint ismeretes, előzetes je­lenté« szerint az ENSZ rend­kívüli ülése csütörtökön há­rom ülést is tartott volna. A feliratkozott szónokok azon­ban nem vállalkoztak az éj­szakai szónoklásra s így az ülés elmaradt. Nyugati hír­források egyébként tudni vé­lik. hogy ha a közgyűlés pén­tekről szombatra virradó éj­szaka sem tud határozatot hozni, úgy szombaton is ülést tart. Megdöbbenés Bonnban Tito pohárköszöntője miatt Bonnban valósággal bomba­ként csapott le az a hír, hogy Tito marsall a Gomulka és Cyrankiewicz látogatása al­kalmával mondott pohárkö­szöntőjében az Odera—Neisse határ véglegessége mellett szólt* Bonni kormánykörök­ben attól tartanak, hogy Tito kijelentései kedvezőtlen ha­tással lesznek a nyugatnémet választási harcban a kormány­pártok helyzetére* Ezzel az idegességgel magyarázható az a széles bonni diplomáciai te­vékenység, amely az utóbbi napokban megindult. Hall- stein nyugatnémet külügyi ál­lamtitkár fogadta a bonni ju­goszláv ügyvivőt és magyará­zatot kért a jugoszláv kor­mánytól. Pfleiderer, Nyugat- Németország belgrádi követe pedig a jugoszláv külügymi­niszterhelyettestől kért kor­mánya nevében felvilágosítást. A nyugatnémet lapok első oldalon írnak a jugoszláv— nyugatnémet feszültségről. A Telegraf első oldalas cikké­nek címében kiemeli: „Bonn nyugtalan Tito miatt”. A ham­burgi Welt kiemeli: „Fe­szültség Bonn és Belgrad között az Odera—Neisse ha­tár kérdése miatt”. A nyugat­berlini Kurier ezt írja: „Bel­6U­grád és Bonn viszonya lyos teherpróba alatf’j A lapok azt igyekeznek ugyan bizonyítani, hogy a Tito pohárköszöntőjében fog­laltak előzetes lengyel kíván­ságokra vezethetők vissza, azonban a Welt című tekin­télyes nyugatnémet lap vilá­gosan megírja, hogy „Bonn gyors visszahatása Tito kije­lentéseire politikai körök vé­leménye szerint arra vezethe­tő vissza, hogy nyomást akar­nak gyakorolni a Gomulka-lá- togatásról kiadandó záróköz­lemény szövegezőire.” Ugyan­ez a lap hozzáfűzi, hogy „a Bonn és Belgrád közötti vi­szony a továbbiakban lénye­gében attól függ, vajon a záróközleményben hivatalos formába öntik-e az Odera— Neisse határral kapcsolatos lengyel álláspont jugoszláv támogatását, vagy sem.” Az Áttelepültek Pártja már azt a következtetést is le­vonta, hogy „a szövetségi kor­mánynak felül kell vizsgál­nia a Jugoszláviának fizetett német* 1 jóvátétel kérdését, sőt meg kell fenyegetnie Jugo­szláviát a diplomáciai kap­csolatok megszakításával is arra az esetre, ha Tito szavait hivatalos nyilatkozatnak fog­ja tekinteni”. JEMEN az ENSZ elé viszi az angol támadás, kérdését. A TU—104 szovjet repülő­gép egyetlen repülőúton há­rom új világcsúcsot ért el. A JUGOSZLÁV Szakszer­vezeti Szövetség részt vesz a Szakszervezeti Világszövetség kongresszusán és az Októberi Forradalom 40. évfordulójá­nak ünnepségein. TÖRÖKORSZÁGBAN árvíz pusztít. A halálos áldozatok száma 87, 400 ház teljesen el­pusztult, további ezer épület megsérült. A kárt 12 millió fontsterlingre becsülik. AZ ALGÉRIAI NEMZETI FELSZABADITÁSI FRONT álláspontját az ENSZ közgyű­lésen Tunézia és Marokkó fogja képviselni. Miitiiiifiiiiittiiiiiuiiiiiiiiiiiiitiiiiiiimitiiiititttittiimiiiiiimiii Hinta-palinta it.imiiiiiiiiiitiii Jó a hintán, nem félek, hogy leesek, mert én már nagy vagyok Milliós újításokat vezetnek be a mezőgazdaságban A mezőgazdasági újítások a párt agrárpolitikai tézisei­nek megjelenése óta különö­sen nagy jelentőséget nyer­tek. Megkérdeztük Szilvássy Zoltánt, a Földművelésügyi Minisztérium újítási csoport- vezetőjét: milyen jelentősebb mezőgazdasági találmányok és újítások kerültek, vagy kerül­nek felhasználásra a közeli jövőben, s milyen gyakorlati hasznot hajtanak a népgazda­ságnak. Szilvássy Zoltán elmon­dotta többek között, hogy az újító szellem elevenen élt eddig is a mezőgazdasági szak­emberekben, s a korábbi sé­relmeket orvosló újítási tör­vény most még új lendületet is adott a munkájukhoz. No­ha a harmadik negyedév ada­tai még nem ismeretesek, ed­dig körülbelül kétezer újítás érkezett be. A múlt évben mindössze 2320 volt a beérke­zett újítási javaslat, amiből 1211-et be is vezettek, s mint­egy 12 és félmillió forint ef­fektiv hasznot hajtottak egy év alatt. 1957 első negyedé­ben 712 újítást küldtek be, ebből 381-et elfogadtak, s 372-t máris felhasználtak, amelyek évi tényleges haszna 11 422 000 forint. Az idei találmányok, újítá­sok közül részletesebben is érdemes néhányat megemlíte­ni: Mélyforgató, gördülő eke Szabó István, a debreceni Talajjavító Vállalat volt igazgatója az Egerszegi-féle homokjavítási módszer gya­korlati kivitelezésére olyan aljtalajtrágyázó ekét készí­tett, a szovjet PP—50 típusú ri- gol-eke módosításával, amely már eddig is több millió fo­rintnyi megtakarítást ered­ményezett. Lényege, hogy a 60 centiméter mélyen járó hatalmas eketest az erős csú­szó súrlódását gördülő súrló­dássá alakította. A Szabó­féle mélyforgató gördülő eke szabadalmát eddig 11 állam­nál jegyezték be. Gyakorlati előnye többek között, hogy holdanként több mint 60 fo­rint a megtakarítás csupán az üzemanyagon, ezenkívül a hazai gyártmányú, 54 lóerős traktorral is jól elvontatható, míg az eredeti eke az impor­tált 80 lóerős traktorral is csak nehezen működött. Vasbetoncsöves permetező öntözés A homoki gazdák régi ál­mát — a jó öntözés lehetősé­gét — valósította meg Papp Gyula feltaláló, a budapesti Talajjavító Vállalat dolgozója. Az eddig használatos magas­vezetésű és földcsatomás ön­tözési rendszer a homoktalajo­kon nem vezetett jó ered­ményre: a 8—10 százalékos területkiesésen kívül igen sok víz elszivárgóit haszontala­nul, s az eloszlása is egyenlőt­len volt. Papp Gyula, a még gyermekkorában készített kis drótvázas öntözőcsövek tö­kéletesítése révén ma a leg­korszerűbb követelmények­nek megfelelő vasbeton-csöve­ket készít a helyszínen, s a talaj felszíne alatt szétágazó csövekből magas nyomású szó­rófejes rendszerrel öntöznek* Az öntözővíznek szinte min­den cseppje hasznosul. Eddig körülbelül 70 gazdaság ker­tészetében vezették be a jól bevált vasbetoncsöves öntö­zési rendszert. Koptatott cukorrépa mag A cukorrépa-termelés rend­kívül sok kézierőt igénylő munka. Különösen az egye- lése nehéz és hosszadalmas. Világszerte régóta foglalkoz­nak olyan vetési, illetve ápolá­si rendszer kidolgozásával, SZOMJÚSÁG elcsigázott ember. Vízi Víz? Víz! Alig egy kődobásnyira! a víz fölé hajolva ott állt a zí lány. Inge fehér volt, mint mikor először bontja szirmait a liliom. Élesen ki­vált belőle fedetlen, napégeit karja, amint átfogta, ölelte a vízzel teli vödröt. Szoknyája piros, alkár a búza között ter­mő pipacs bársonyos virága. S rövid volt az a piros szok­nya. Többet mutatott leha­jolva. Karcsú búzaszálat. A katona, mint a nap sugá­rra, kacsintott rá a kis szoknyá­ra. Lábai önkéntelenül is megindultak a kút felé. A lány felé. Ám a jó épp oly rövid ideig tart, mint amilyen ritka kincs a szép! Mindaz, amit felölelt tekintete, csmk né­hány rövid másodpercig tar­tott. A lány, mintha megérez­te volna a katona átható és sóvárgó tekintetét, hirtelen felkapta fejét, s riadt pillan­tást vetett váratlanul felbuk­kanó alakjára. A mozdulata azonban, ahogyan a vízzel te­li vödröt elengedte, rosszul sikerült. A vödör hintázni kez­dett a mélység fölött. Sima tükréből halk csattanással toccsant ki egy hullám, s a víz nagy cseppekben hullott a lány hajára, arcára. S ezek a vízcseppek úgy csillogtak rajta a nav sugarától, mint ezüstös halpikkelyeik. A katona elmosolyodott. ** Riadt zavarában még kedvesebbnek, bájosabbnak találta a lányt. Rózsás orcá­járól nyomban nevet is adott neki. Piroslca. Piros. Nem tudta hirtelen, mit kí­ván jobban. Az enyhet adó hús vizet, vagy a liny látását. Vagy talán mind a kettőt? Kapzsi az ember, ha egyszerre jelenik meg előtte a szép és a jó. Mindkettőt magának alkar­ja. Megállt, s néma csodálattal nézte az eléje táruló képet. A kutat, s az előtte álló lányt. Olyan tiszta és harmónikus volt a lány szépsége, fiatal ereje virágjában, hogy nem is érzett más vágyat, mint hogy nézze. Feje felett az akácfán egy rigó fütyült, de a kato­na szemében most mindent, a napsütést, a madárdalt, min­dent ez a lány testesített meg, aki ott állt előtte a kútnál. Pedig amikor először meglátta a kutat, szilárdan eltökélte, hogy iszik vizéből. S ahogy mohón, sóvárogva tovább néz­te a kutat és szeme felfogta az ivó lány karcsú alakját, elha­tározta azt is, a vödör szélén oda szorítja kiszáradt ajkát, ahol az előbb a lány ajka érintette. Most mégis, hogy ott állt előtte a lány, megszólalt ben­ne a legényes önérzet szava. Csak nem mutatkozik gyengé­nek a lány előtt! Ügy érezte, kibírná akár egy napig, vagy akár egy hé­tig is víz nélkül, étel nélkül, csak a lányt nézhesse. De azt sem soká lehet. Menni kell to­vább. A viz azonban szinte va­rázserővel húzta tekintetét. Lassan csillapuló hullámai mintha hívták, csalogatták volna. ..Igyál katona. Lődd. a lány is ivott belőlem. Attól lett ilyen szén, az lopott ar­cára ily rózsás mosolyt.” A katona lába újra megin- dúlt a víz felé. A szeme csillogott a nagy kívánástó'. Észrevette ezt a lány is. Már vem fél tőle, mint az imént. Biztatóan mosolygott fel reá, A PILISVÖRÖSVARI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET MESZÜZEME égetett mész szállítását vállalja Mázsánként 88 forintos árban ab. leadóállomás. Vállalatok és közül=tek részére. | /"ily hirtelen virágzott ki ! ez a szerelem, mint mi- § kor tavasszal egyetlen éj- I szaka virágba szűknek a fák. 1 A katona szép szál legény | volt, mélyenülő, elgondolkozó 1 szemekkel. Könnyű nyári 1 sapkája mindig a feje búbjá- I ra tolva, s ha nevetett, egy- I szerre villant mind a harminc- I két foga. 1 A lány karcsú volt és sző- I ke. Hosszú haja játékosan 1 röpködött utána, mint mikor a | tengeri szőke selymét fodroz- § za a szél. A kútnál találkoz- I ták. I Az ég felhőtlen volt és át- ! tetszőén kék. A végtelen ten- | ger vize lehet ilyen a déli 1 nap arany záporában. 1 Pöttömnyi árnyékot vetett | csupán a csenevész akácfa. I Kókadt lombsátra felett ütött 1 tanyát a nap. Onnan tűzött | alá rekkenő melegen, elbá- | gyasztva embert és állatot, fá- ! kát és bokrokat, bágyadt moz- I dulatlanságra ítélve az egész I világot. 1 Kerek hét órája egyetlen | cseppnyi víz sem érintette a I katona cserepes ajkait. | Három kilométert kúszva, | szökellve. rejtőzve megtenni I az áthevült, gyakran bokáig 1 süppedő homokban nem ki- ! csíny dolog. Belefárad az | ember teste-lelke. Különös­1 képpen, ha szomjúság égeti a | torkát. Valahányszor nyelt | egyet, úgy érezte, hogy fogai | között megreccsen az a finom, I áttetsző homok, amely szinte 1 beleivódik húsába, vérébe, | minden pórusába. Tele volt I vele az egész átforrósult le- § vegő. | S ekkor pillantotta meg a I kutat, kávája fölé hajolva a 1 lányt. Lábai szinte a földbe | gyökereztek a hirtelen rásra- ! kadó érzésektől. Víz! Életet 1 adó, üdítő víz, amelynek 1 cseppjeitC1 is újjászületik az s kedves szótxil kínálta, hogy \ igyék. — Jó viz ez, elvtárs! Tiszta, \ mint a harmat — nógatta kö- \ tödve, majd újra átölelte az \ abrcmcsos vödröt gömbölyű \ karjával, s hosszan, mélyet i kortyolt átlátszó vizéből. A katonának estik az áddm- \ csutkája mozgott sebesebben. \ Kiszáradt torka fojtogatta. — Igyék hát! A katona nem bírta tovább. \ Egyetlen ugrással termett a \ kút kávája mellett. Két íz- \ mos karjának egyetlen mozdu- \ latéval rántotta maga elé a! vödröt és pontosan odaszorí- \ tóttá száját, ahol a lány piros j ajka érte. Ivott egy-két kor- \ tyot, aztán hirtelen eltelt a \ vízzel. A vödröt ellökte magától, \ s a víz harsogva zuhogott alá \ a mélybe. Csak a lány tekinte- \ tét kereste szemével. S rabul \ ejtette véle a lányt. Piros akkor sem tudott meg­mozdulni, amikor a katona hozzálépett, s két széles tenye­rébe zárta kicsi kezét. A katona némán és gyengé­den nézte a lányt. Szó nem hagyta el ajkát, nehogy meg­törje a pillanat varázsát, ne­hogy elröppenjen kezéből a rabul ejtett kis madár. S ak­kor sem szólt, amikor néhány pillanattal később elengedte. Menfordult csendesen, s csak a fű surrooása jelezte, hogy indult tovább. Már nem szom­jazott ... /Csendes estéken, valahány- szór az otthoniakról be­szélgetnek, a katona csak ennyit tud mondani: — Az enyémnek kék szeme van. kélc tekintete. Benne van minden vers. amit csak megír­ták, mindé • álom, minden remény, a világ minden bol­dogsága. Prukner Pál amellyel megtakaríthatnák az egyelési munkákat. így töb­bek között a mag koptatásával is kísérleteztek, hogy jobban osztályozható és pontosabban vethető legyen. A sopron- horpácsi kutatóintézet há­romtagú újítócsoportja most ;— világviszonylatban elsőnek ; — olyan önkoptatási módszert i dolgozott ki, amely a gomo- j lyok külső pararétegét eltávo- i Htja, s ugyanakkor a csírázó- i képességüket nem csökkenti* i Sőt a koptatott mag relatív : kelési erélye javul a tapaszta- i latok szerint s a szögletes c.la- ! kú. de sima felületű, több- ; nyíre egyforma nagyságú, jó- : részt egymagvú gomolyt az j eddiginél sokkal pontosabban, i tudják vetni, ami a növények : kezdeti fejlődése és az egyelé- i si munka szempontjából rend- ! kívül előnyös. A kísérletek | idei eredményei azt mutat- | ják: ha a lekoptatott répa- ! magot a Futászi-féle pneu- i matikus szemenként vető gép­pel vetik, akkor a cukorrépa : egvelés holdanként! munka­szükségletét 103 óráról 37 órá­ra csökkenthetik. Hasonlóan érdekes és jó eredményekkel biztat a Ka­locsai Kísérleti Gazdaság dol­gozói által konstruált palánta­ültető gép is, amely sok ne- j héz munkától, felesleges ki- ! adástól mentesíti a termelő- j két. Az új gépnek a bemuta- i tón igen nagy sikere volt. s az í állami gazdaságok máris any- i nvi gépet rendeltek, amennyi- j vei kertészeteikben a palántá- i zási munkák zömét gépesí- í teni tudják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom