Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-13 / 115. szám

1957. SZEPTEMBER 13. PÉNTEK rtart MEGYEI &CMap A Diósdi Csapágygyár életéből A gyár termelésének ma már több mint egyhartnadát exportálja és egyre több meg­rendelést kap külföldről. Meg­bízható gyártmányai nemcsak a kelet-európai országokban, hanem Ausztriában és Német­országban is keresettek. Jelen­leg a Lengyel Népköztársaság­gal tárgyal a KGST keretén belüli nagyobb megrendelés­ről. ★ Nyolcvan új lakást kapnak 1958 végére az üzem dolgozói. Az új lakóházak építését rövi­desen megkezdik a gyár köze­lében levő üres telkeken. * Lassan egy hónapja lesz, hogy megalakult a gyár mű­szaki tanácsa, a műszaki osz­tály és az üzemvezetők kép­viselőiből. De mint ez Tanító Dezső, a termelési osztály ve­zetőjével folytatott beszélge­tésből is kiderül, a műszaki tanács inkább csak papíron létezik. — Nem tudjuk még, mi a tulajdonképpeni feladatunk, csak sötétben tapogatózunk. Előre láthatólag a gépsorok kialakításával foglalkozunk, de javaslatot akarunk tenni a da­rabérrendszert és a bérkérdé­seket illetően is. Rajta, csak rajta! Hozzá kell fogni. És ha még a szakszer­vezet. meg az üzemi bizottság is segítene aktívabbá tenni a műszakiak kezdeményezését, talán az igazgatóság is jobban felfigyelne a műszaki tanács javaslataira. ★ Szeptember 14-én búcsúztat­ja a gyár ősszel bevonuló fia­tal dfiígozóit műsorral egybe­kapcsolt családias ünnepségen a KISZ-szervezet. A kedves találkozót reggelig tartó tánc fejezi be. A Pest megyei őszibaracktermelés helyzete és a jövő kilátásai A megye területén található hazánk egyik legnagyobb és egyben legjellegzetesebb őszi- baractermelő tája, a Buda környéki termelőtáj. Az őszibaracktermelés meg­honosodása és tájjellegűvé fejlődésének kezdete a múlt század végére tehető. A budai hegyoldalakon virágzó szőlő­kultúrák tenyésztek mindad­dig, amíg a filoxéra ki nem pusztította. A kipusztult sző­lők helyére néhány úttörő ter­melő példája nyomán ősziba­rackot telepítettek. Hamaro­san a gyakorlatban bizonyo­sodott be, hogy ez a táj ki­valóban alkalmas jó minőségű őszibarack termelésére. A gyü­mölcs értékesítésére pedig nagyszerű lehetőségeket kí­nált a közieli főváros. Ma az őszibaractermelő te­rület három központ körül (Buda, Szentendre, Nagyma­ros) elhelyezkedő, jellegében majdnem azonos, egymással összefüggő tájból áll. A jelleg­zetes tájhoz tartozik a megyé­nek a Duna jobb partján elte­rülő területének nagy része, a balparton Nagymaros—Vác vi­déke. A Kertészeti Kutató Intézet üzemszervezési csoportja tudó- mányos módszerekkel felmérte többek között az őszibaracktáj helyzetét is. A felmérés adatai alapján igyekszem röviden vá­zolni a táj jelenlegi állapotát, rámutatva a hiányosságokra is. Teszem ezt abban a re­ményben, hogy a termelők, felismerve az őszibarackter­melés népgazdasági jelentő­ségét, igyekeznek külföldön Jobb minőségű rizst kapnak a háziasszonyok A Ferencvárosi Hántoló Ma­lom felkészülten várja az új rizstermés megérkezését, AZ országban mindenütt aratnak, s amennyiben az időjárás nem befolyásolja a cséplés, a szállí­tás munkáját, úgy szeptember 25-e körül már hozzáfognak az idei rizs hántolásához. A malom addig is korszerű­síti üzemeit. Bevezetik pél­dául a nagyság szerinti csi­szolást. külön osztályozzák, csiszolják majd a kis- és nagyszemű rizst. Ez- jelentő­sen megkönnyíti a háziasszo­nyok dolgát, ugyanis az egyen­letesebb szemcséjű rizst köny- nyebb főzni, s nem fordulhat elő, hogy kemény szemek ma­radnak az ételben. Üj gé­pekkel kívánják tökéletesíteni a muhartalanítást, ami szintén a jobb minőséget szolgálja. MHiiiiiimmtiiiiiiiitiiiiiiiiinmmiiiHittm nimiiitiiitmiimnmmmtiitHintitiinifHMimmnitttitmitimiiiiiiiiitiintitmmiiiii' Egy szemfüles felvásárló A Bátai Föld­művesszövetke­zetnek két eláru­sítóhelye van a fővárosban. Egyik a Garay téren, a másik a Bosnyák téren. Persze, a Béta környéki földművesszö­vetkezeti tagok nem győznek any- nyit termelni, amit e két eláru­sítóhely el ne ad­na. A megye, sőt az egész ország területén megje­lentek hát felvá­sárlóik. Megjelen­tek Pest megyé­ben is. Méghozzá igen szemfüles ember, Mészáros Antal vetődött a mi megyénkbe és 12 mázsa fehér­árut (zsírt és sza­lonnát) vásárolt fel Dömsödön, 7 má­zsát Ráckevén és 5 mázsa felvásár­lása ügyében al­kudozott az ügy­vezetővel és a fő­ikönyvelővel Du- naharasztin. Ami- kcv elbúcsúztunk tőlük, minden jel arra mutatott, hogy megkötik az üzletet. Vagyis 24 mázsa árut vett meg Mészáros Antal a megye három községében egyetlen nap alatt, aminek az értéke 70 ezer fo­rint körül mozog. Mészáros egy­százalékos jutalé­ka 700 forint — nem is megveten­dő kereset egy nap alatt. Persze, nem irigyeljük., mert mint monda­ni szokás, egyszer kopp, máslcor hopp. Mégis fel­hívjuk a MÉSZÖV felvásárlóit arra a lehetőségre, hogy nemcsak. Szabolcsban és Zalában, de Pest megyében is ,sok az eladó zsír és szalonna, nem kell messzire men- niök. Ha már a Tolna megyei fel­vásárlók kiderí­tették ezt, ne ha­nyagolják el' ők se a megyét. Se­gítenek ezzel a helyi földműves­szövetkezeteken, mert elviszik az összegyűlt árut és azok többet vásá­rolhatnak a dolgo­zó parasztoktól, segítenek a buda­pesti piaci árakat megfelelő szinten tartani és nekik sem lesz éppen hiábavaló a fára­dozásuk. Ugyanis nem mindegy, hogy 30 kilomé- ‘ térről, vagy 300- ról szállítják az élelmiszert. Nem­csak azért, mert olcsóbb így, de sokkal ízlésesebb is, sokkal inkább megnyeri a vásár­ló tetszését az olyan élelmiszer, amely törődés nél­kül, frissen és gusztusosán kerül a pesti piacra. Bízunk benne, hogy megyénk fel­vásárlói vannak olyan ügyesek, mint a tolnaiak és más megyebeliek. Annál is inkább, mivel a SZÖVOSZ illetékes osztálya állítja, hogy Tolna megyében is ta­lált volna árufe­lesleget a bátai felvásárló és csak őzért jött ide, mert Pest megye rácke­vei járásában szo­katlanul könnyű „vadászterületre“ lett. Nem akarjuk most hánytorgat- ni, milyen sokszor figye Imeztették már a felettes szervek a felvá­sárlókat, hogy el­sősorban saját megyéjükben néz­zenek körül áru után. Mi sem a bátai felvásárló figyelmeztetésére írtuk meg az ese­tet, hanem a Pest megyeiek okulá­sára. Mielőtt mesz- szebb mennének, nézzenek körül előbb a saját por­tájukon, a saját megyéjükben. is híres őszibaracktermelé­sünk jó hírnevét tovább öreg. bíteni. A forradalom munkás­paraszt kormány új agrárpoli­tikája, megszüntetve azokat a régi hibákat, amelyek az őszibaracktermelésre is nega­tív hatással voltak, erre min­den lehetőséget megad. A nagyüzemi termelés Az ország összes üzemi őszibarackfa állományának 68,3 százaléka Pest megyében van. Ez azt jelenti, hogy a megye üzemi gyümölcsfa állo­mányának 40,3 százaléka őszi­barack. Ha a megyén belüli elhelyezkedést' vizsgáljuk, fel­tűnik, hogy a faállomány 46,2 százaléka a budai járásban, 45,2 százaléka Nagy-Budapest területén van. 5,1 százaléka jut a szentendrei és 2,8 a váci já­rásra. Külön meg kell említeni a még kis volumenű Cegléd kör­nyéki termelést. Itt a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet ceglédi osztálya munkája nyomán egy homoki őszibaracktermelő táj van ki­alakulóban. Ez jellegében is különbözik a Buda környéki­től. A ténylegesen nagyüzemi termelés csak most van kiala­kulóban. Egyelőre még igen széttagoltak a területek s en­nek következménye többek között a sok fajta. A feladat tehát: kiválasztani a tájnak, sőt ezen belül a ter­melőhelyeknek leginkább megfelelő néhány fajtát és ezekből egységes telepítéseket létrehozni. A fajták kivá­lasztásánál a helyi adottságo­kon kívül figyelembe kell ven­ni a kül- és belföldi piac igé­nyeit is. Üzemen kívüli őszibaracktermelés A termelés tájszerű kiala­kulásában az üzemen kívüli állománynak nagyobb szere­pe van, mint az üzeminek. A legtöbb őszibarackot a szőlő között termelik, mint köztest. Ez a köztes termelés nem azo­nos a Duna—Tisza közén is­mert kétszintes termeléssel. Itt határozottan az őszibarack a fő növény, a szőlő másodren­dű. Az ilyen telepítés célja a jobb területkihasználás volt. ” Majdnem kizárólag kásterme- ! lök alkalmazták ezt' a mód­ii szert. A szőlő között van az H üzemen kívüli őszibarackfa- 1 állomány 37,8 százaléka. I — A köztes termelés után | pedig legjelentősebb üzemi | forma a házikert, az állomány | 30,9 százaléka | Köztudomású, hogy a házi- ! kertek feladata általában a tu- ! lajdonos családjának ellátása | friss gyümölccsel. Az ősziba- ! rack-vidék házikertjei ettől az | általános formáktól eltérően | speciális jellegűnek. Méreteik- § ben házikertek ugyan, de árut | is termelnek. Az árumennyi- ! ség jelentős részét adják, sőt I az exporthoz is hozzájárulnak. | A faállomány legelhanyagol- ! tabb része: a szórványok. Ma- 1 gukbaji foglalják az állomány 125.9 százalékát. Zömük öreg 1 fákból áll. Szétszórt, fertőzött | gyümölcsösök tartoznak ide. 1 Ennek az üzemi formának a fejlesztésé a jövőben nem in-1 dokolt, helyette úgynevezett j „árutermelő kisgyümölcsösö- j két“ kellene telepíteni. Nagyobb gondot kelt fordítani a védekezésre Az üzemen kívüli ősziba-1 rackósok korszerinti összetéte. i le kedvezőbb, mint az üzemi I gyümölcsösöké. Fiatal a fák j 25.1 százaléka, termő 60.8 szá- j zaléka és elöregedő 14.1 száza- j léka. Látszatra ez az arány j megnyugtató, mivel a fiatal i fák bőven pótolják az öregedő- j két. De ha részletesebben vizs- ! gáljuk a helyzetet, kitűnik, j hogy a termőfák nagyrésze a \ termőkor felső határán, vagyis j az elöregedés küszöbén áll így i néhány év múlva az elöregedő j fák arányszáma ugrásszerűen j megnő. Figyelembe véve azon-1 ban a fellendült telepítési ked- j vet, az idei ősz; és a jövő ta- j vaszi telepítések csökkenteni\ fogják a keletkező hiányt. Nem kielégítő a fák kezeié- j se. Az összes faállománynak \ (beleértve az üzemieket is) 19.4 ! százaléka jól kezelt és 7.3 szá- \ zaléka teljesen elhanyagolt. A j termelőkön múlik, hogy ez az j állapot sürgősen megváltozzék. | Különös súlyt kell helyezni a j védekezési és metszési mun- j kákra. | Egy-egy terület növény-1 egészségügyi elhanyagolása | nem csupán az illető terület \ terméskiesését eredményezi, j hanem mint fertőzési góc, a j többi területet is veszélyezteti, j A metszés elhanyagolása a fák f idő előtti felkopaszodásához [ vezet s emiatt a termőfelület j csökken. A megye őszibarackterme- = lésének elsőrendű feladata a = főváros ellátása, ezenkívül az [ exporttermelés. Az exportter- \ melés jelentőségét bizonyítja, I hogy az ország őszibarack-: exportjának 1954-ben 65 szá- | Zalákéi, 1955-ben 69 száza-: lékát 1956-ban pedig 90 szó- \ zalékát ez a táj adta. Fejlesszük mind a három \ üzemi formát A további tervszerű fejlesz- \ tés biztosítéka, hogy az üze- | mi telepítések mellett fejlő- i dési lehetőséget nyújtsanak a f házikerti és szőlő közötti [ üzemi formának is. Ehhez el- [ sősorban megfelelő mennyi- i ségű és minőségű szaporító 1 anyagra van szükség. El keli [ látni a kistermelőket is véde- \ kéző anyaggal. [ Az egyéni termelők külön- ; böző társulásokon és egyesüle- j teken. keresztül összefognak,; hogy a megfelelő szakmai irá- ; nyitást megkaphassák. A he- ; lyes árpolitika pedig biztosít- j ja, hogy a termelő megtalál- \ ja a számítását. Korszerűsíteni kell azonban i a felvásárlást. Arra kell tő- ; rekedni, minél kevesebb köz- ; beiktatott, fölösleges szerv le- i gyen, de a megmaradók ren- j delkezzenek korszerű csórna- j goló, tároló helyekkel és szál- ; lítóeszkpzökkel. Elek László, a Kertészeti Kutató Intézet j tud. munkatársa. j , Ökölvívó-mérkőzés" a budakeszi italboltban rr 1 Csapiár Lajos budakeszi la- 1 kos a közelmúltban betért, a | helyi italboltba, hogy egy I fröccsöt igyák meg. Találko- ! zott régi ismerőseivel, akik ar- | ra kérték, üljön le velük ul- ! tizni. Csaplár már egy ideje | kártyázott, amikor Lendvai | József és testvére, Lendvai | Endre megjelentek az ital- ! boltban. Lendvai József meg- | látta a kártyázó Csapiért, oda- | ment hozzá, megveregette a | vállát és így szólt: | — Add meg azonnal a 100 | forintomat, amivel oly régen | tartozót | Csapiár nem emlékezett a I tartozásra és ezt kérdezte: — Milyen száz forinttal tar- j tozom? \ — Ilyennel —• válaszolt j Lendvai és egy jól időzített \ hatalmas horogütéssel úgy ál-1 Ion ütötte, hogy Csapiár el -; ájult és a földre zuhant. A föl-! dön fekvő Csapiárt Lendvai ; József és Lendvai Endre to-j vább ütötték, majd Ids időre j abbahagyták a verést, úgyhogy I Csaplár magához tért. A két é testvér ezután tovább ütötte; és együttes erővel, hatalmas; lendülettel kidobták az üzlet-; bői. Csaplár az ütlegelések kö- ; vetkeztében súlyos sérüléseket; szenvedett. A budai járási j ügyészség Lendvaiék ellen sú-j lyos testi sértés miatt vádira-; tot adott ki; = S Fóttfn a földmérők nyomában Megyeszerte földmérő brigádok dolgoznak, hogy pontosan meghatározzák a földrendezésről szóló törvény alapján a me­gye művelés alá fogott területeinek kataszteri helyzetét. Kép­riportunk egy ilyen földmérő brigádot mutat be munka közberu Csukovits József brigádvezető feladata nem könnyű. Irányítani, ellenőrizni, a* adatok pontosságáért felelni: mind az ő feladata # & Kovács Nóra, a brigád egyik tagja éppen a ceruzáját keresi. Hová is bújhatott a fűben? Hamar kerüljön elő, hiszen fel kell az adatokat jegyezni Barta Sándorné technikus örömmé: állapítja meg: a mérés pontos, egyezik a térképpel

Next

/
Oldalképek
Tartalom