Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-10 / 112. szám

1957. SZEPTEMBER 10. KEDD "%Círfap 3 A szövetkezeti tagság érdeke az újabb részjegyek jegyzése A Ceglédi Földmű vessző vetkezet új bútorüzlete p.i<immnimmimmiiiuimiinmiiiiitiiniitnmHtiimiitiNiiiNtHntimtHmnmnnmtiiniimiinmmmiimmmiiiiminmmm|: Munkát kémek a földművesszövetkezeti asszonyok Még főbb takarékszövetkezetet f alvóinkba! A hitelszövetkezetek meg­szűnése óta nem volt olyan szerv, amely a dolgozó paraszt­ság kisebb beruházásaihoz, vá­ratlan kiadásaihoz hitelt folyó­sított volna. Sok dolgozó pa­rasztnak okoz ma is gondot, fejtörést, ha váratlanul köl­csönpénzre lenne szüksége. Nem egy esetről tudunk, ami­kor a dolgozó paraszt szorult helyzetében kénytelen volt uzsorakamatra kölcsönt fel­venni. Ez sem mindig sikerült. Így kénytelen lemondani be­ruházási szándékáról, ami gá­tolta gazdasága fejlesztését. Ezeken a problémákon segít a takarékszövetkezet, mely hiva­talos kamat ellenében tagjai­nak kisebb beruházásaihoz hi­telt folyósít. A Pénzügyminisztérium 11/1956. számú rendelete lehe­tővé teszi, hogy a falusi lakos­ság — elsősorban a parasztság — megtakarításait saját szö­vetkezeti szerve útján össze- gyűjthesse és az átmenetileg indokolt hitelszükségletét a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül kielégíthesse. A Minisztertanács 1091/1956. sz. határozata szerint a községek­ben takarékszövetkezeteket le­het szervezni, a földművesszö­vetkezetek segítségével. Megyénkben eddig hét köz­ségben alakult takarékszövet­kezet. Lapunk múlt heti szá­mában ismertettük is a Kis- kunlacháza és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet működé­sét. A jól működő takarékszö­vetkezetek, mint azt a példák bizonyítják, nagyban hozzá­járulnak a dolgozó parasztság termelésének fokozásához. A takarékszövetkezet ügyelt, működését, a hitelek odaítélé­sét, a betétek kezelését a tag­ságból választott vezetőség és felügyelőbizottság irányítja. A takarékszövetkezet tagjai meg­takarított pénzüket elhelyez­hetik — sőt saját érdekükben ajánlatos is — hogy takarék- szövetkezetükben elhelyezzék. A takarékba tett betétekért a szövetkezet 3—5 százalékos kamatot fizet. A takarékszövetkezetekben elhelyezett betétek titkosak, azok visszafizetéséért az állam szavatol. A takarékszövetkezet pénze, vagyona felett dönteni pedig csak a takarékszövetke­zet tagjaiból megválasztott vezetőségnek van joga. A tények bizonyítják, hogy érdemes megalakítani a gaz­dáknak a nagyobb községek­ben a takarékszövetkezeteket. Mert csak a termelőkön, a pa­rasztokon múlik, lesz-e vala­melyik községben takarékszö­vetkezet. Természetes, ahol kí­vánják, mindenben segítsé­gükre lesznek a föídművesszö- vetkezetek. Akiket érdekel, hogyan kell hozzálátni a taka­rékszövetkezetek szervezésé­hez, érdeklődjenek a földmű­vesszövetkezetek irodáiban. ÉVRŐL ÉVRE erősödnek, 1 fejlődnek megyénk, földműves­szövetkezetei, egyre több jól felszerelt, modern üzletet, vendéglőt nyitnak a parasztság szükségleteinek kielégítése érdekében. Lehet mondani, hogy napról napra gazdagab­bak, vagyonosabbak a föld­művesszövetkezetek. így tud­ja ezt mindenki a községek­ben, és ez így is igaz. Jó, helyes és szükséges ez, hiszen a földművesszövetkeze­tek nagyobb áruforgalma, fel- vásárlása, erősödése egyben ! azt is jelenti, hogy gazdagabb j a falvak népe, s ezzel együtt országunk is. örvendetes do­log ez. De van egynéhány el­gondolkoztató jelenség, ami fö­lött nem lehet egyszerűen na­pirendre térni. Tavaly, 1956-ban, megyénk földművesszövetkezeti üzletei egymilliárd 200 millió forint értékű árut adtak eh Ugyan­csak tavaly, december 31-én 240 millió forint állami köl­csönnel dolgoztak. A tavaly el­ért nyereségből a földműves­szövetkezetek vásárlási és ér­tékesítési visszatérítésként 3 millió 188 ezer forintot fizet­tek vissza tagjaiknak. A veze­tőségi tagok tiszteletdíja cí­mén kifizettek tavaly 1 mil­lió 281 ezer forintot, a jegyzett részjegyek után pedig 600 ezer forint részesedést. Ugyanakkor a földművesszövetkezetek tag­jai által befizetett részjegyek összege 1956 december 31-én mindössze 4 millió 700 ezer fo­rint volt; Kitűnik tehát ebből a né­hány számból is, hogy a szö­vetkezetek tagjai többszörösét kapták vissza készpénzben an­nak az összegnek, amit rész­jegyként befizettek eddig a szövetkezeteknek. Úgy tűnik, mintha a földművesszövetke­zetek el sem tudnák képzelni gyarapodásukat másképpen, mint hogy egy-egy új létesít­mény építésekor, a bolti rak­tárkészlet feltöltésekor az ál­lamhoz ne forduljanak köl­csönért. Ez korántsem mond­ható egészséges dolognak. Az érthető és indokolt, hogy az állam jelentős összegekkel se­gíti a földművesszövetkezeti mozgalmat, de jogosan el is várja, hogy a szövetkezetek erősödésével egyidejűleg csök­kenjen az állami kölcsön ősz- szege. JELENTŐSEN fejlődtek szö­vetkezeteink, de az elért ered­mények egyáltalán nem je­lentik azt, hogy most már minden rendben van. Sok még a korszerűtlen bolt, több helyen bővíteni kellene az áruválasztékot, nem megfele­lőek a gyümölcs-zöldség fel­vásárló raktárak, elkelne több italbolt, vendéglő, s a jelenle­ginél sokkal több kisgép is kellene. De várhatjuk-e az államtól, hogy mindent ő adjon? Vár­hatjuk-e az ellenforradalom 23 milliárdos kártevése után, hogy az állam csak adja _ a pénzt, a szövetkezet és tagjai pedig csak zsebre tegyék a hasznot? Hát kié lesz az épülő bolt. a raktár, a kisgépek, a vendéglők stb.? Ki használja és kinek lesz elsősorban anya­gi haszna belőle? Természete­sen a földművesszövetkezet­nek. a szövetkezet tagjainak^ Az ellenforradalom idején sokszor hallottuk azt a követe­lést, hogy a földművesszövet­kezetek legyenek függetlenek a párttól és a kormánvtól. Va­jon mi lett volna a földműves- szövetkezetekkel, ha valóra vált volna ez a „független­ség“? A számok nem hazud­nak, s bizony megdöbbentő, hogy milyen kevés a tagság pénze, az állami kölcsönhöz képest. Négy és félmilliót adott a tagság, 240 milliót az állam. Minden józanul gondolkodó szövetkezeti tagnak csak az le­het a véleménye: az ellenfor­radalom gálád pusztításai után kötelességünk nehéz helyzetben levő államunkat te­hermentesíteni újabb részje­gyek jegyzésével. Világos, jó­zan szavakkal meg kell ma­gyarázni a földművesszövet­kezetek tagságának, hogy mindenki anyagi erejéhez mér­ten jegyezzen újabb részje­gyet szövetkezeténél. Ez még befektetésnek is jó, hiszen a részjegyekért minden évben 15 százalék visszatérítést kap a részjegy tulajdonosa. A rész- jegyek ellenértékeként befi­zetett minden fillér a szövet­kezet gyarapodását szolgálja, s lehetővé válik, hogy minél előbb megépüljön sok-sok földművesszövetkezeti bolt, vendéglő, hő választék legyen az üzletekben stb. Sokszor mondtuk, hogy a földművesszövetkezet minden Az ősz közeledtével egyre több földművesszövetkezet­nél tapasztalhattuk, hogy a felvásárlási tagbizottságok téli pihenőre tértek. Pedig nagy szükség van a munkájukra. Földművesszövetkezeteinknél, különösen a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás idején meg­szaporodik a munka. A felvá­sárlási tagbizottságok tagjai­nak feladata, hogy segítsék a felvásárlást, s munkájukkal létesítsenek a felvásárló szerv és a gazdák között jó kapcso­latot. A tagbizottsági tag fel­adata többek között, hogy el­lenőrizze, tiszta és rendes le­gyen a felvásárló- és átvevő­hely, hogy az előírt időben nyitva tartsák azt, s kíméljék meg a gazdákat a felesleges várakozástól. Gyakran kerekedik vita a mérlegelésnél, vagy az átveen­dő áru minősítésénél. De azért van tagbizottság, hogy ilyen vitás esetekben igazságot te­Az illetékes kereskedelmi szervek rendelkezést hoztak, melynek révén megszűnik egy sok vitát okozó probléma. Ar­ról van szó ugyanis, hogy a földművesszövetkezeti és ál­lami vendéglátóipari kezelés­ben levő italboltokban, ven­déglőkben az úgynevezett „rö­vid italokat“, (rum, pálinkák, likőrfélék) decis, sokszor két­vagyona a földmüvesszövetke. zet tagságáé. Ez így igaz, de az is igaz, hogy ebben a sok-sok millió forintot érő vagyonban a földművesszövetkezetek tag­sága csak a hatalmas összeg egy töredékével van érde­kelve. Ez nem jól van így; Anyagilag sókkal érdekelteb­bé kell válnia minden egyes földművesszövetkezeti tagnak — saját földművesszövetkeze­te vagyonában. Ennek egy út­ja van: növelni a földműves­szövetkezetek tagjainak része­sedését a földművesszövetke­zetekben újabb részjegyek jegyzése útján. 130 EZER földművesszövet­kezeti tag van megyénkben. Ha minden tag fokozott fele­lősséget érez saját földműves­szövetkezete iránt, s legalább-" ötven forint értékű részjegyet jegyezne, sokat segítene, je­lentősen tehermentesítené az államot, a földművesszövetke- zetet, még jobban magáénak érezhetné szövetkezetét. Ezt pedig a földművesszövetkeze­tek minden tagja és dolgozója becsületbeli kötelességének te­kintheti. gyen. Meg kell győződnie ar­ról, pontos volt-e a mérlegelés, megfelelő-e a tisztasúly és a csomagojás (rekesz, láda, ko­sár stb.) súlyának aránya. Eze­ken túlmenően ügyelni kell arra is, hogy az átvett gyü­mölcsöt, zöldfőzeléket az elő­írt áron, a helyes minősítés arányában vegye át a felvá­sárló. Nem kerülheti el a tagbi­zottság figyelmét az sem, hogyan tárolják, vagy készítik elő szállításra az átvett árut. Figyelnie kell ilyenkor is, hogy a csomagolás, az áru osztályo­zása megfelel-e az előírások­nak, s a felvásárló szerv gon­doskodik-e időben az átvett áru továbbításáról, a szállítás­ról s a szükséges csomagoló­anyag beszerzéséről. Éppen ezért időszerű, hogy a közgyűlések többet foglalkoz­zanak a felvásárlási tagbizott­ságok munkájának értékelésé­vel is. decis poharakban adták, a ven­dégnek. Ok: kevés volt a hite­lesített stampedlis, illetve fél- decis pohár. így a vendég sok alkalommal becsapódhatott, ugyanakkor lehetősége nyílt a csaposnak a visszaélésre is. A kiadott rendelkezés ér­telmében szeptember 1-től minden italt csak hitelesített poharakban szabad kiadni a vendégeknek. Megyénk 130 ezer földmű­vesszövetkezeti tagjából 30—40 ezer a női tagok száma. Ez az arány nem jó. Kevés asszonyt vontak be a szövetkezetek a különböző ellenőrző szervekbe is. Pedig ha jobban támaszkod­tak volna a földművesszövet­kezetek eddig is az asszonyok ellenőrző tevékenységére, sok visszaélést lehetett volna meg­akadályozni, sok áruellátási problémán lehetett volna segí­teni. Ezeken a hibákon kíván se­gíteni az, hogy a földműves­szövetkezetek mindegyikénél megalakítják a nőbizottságo­kat. Feladat lesz bőven. Nagy jelentősége van a népi ellen­Pest megyében a földműves- szövetkezetek mintegy 90 köz­ség épületanyag- és tüzelőellá- tásáról gondoskodnak, össze­sen 31 telep és 75 árusítóhely áll a lakosság rendelkezésére ezekben a községekben. A la­kosság megnövekedett vá­sárlóereje következtében az épületanyag iránt jelentősen megnőtt a kereslet. Jellemző erre, hogy az idén a tanácsok 4558 új építkezéshez adták ki az engedélyt, ezen kívül még az elmúlt évről csaknem 3000 építkezés folyik, zömében mindegyik kislakásépítkezés. Mészből az ellátás kielégítő. A permetezési idény elmúltá­val nagymennyiségű mész áll rendelkezésre, melynek elhe­lyezése komoly gondot okoz. Ugyanis egynéhány telepen nincs mésztároló gödör, ennek megvalósítása pedig keret és hitel hiányában nehézségekbe ütközik. Cementből az ellátás kielégítő. Rendkívül sok ház áll cse­rép nélkül, sajnos a szükség­letnek csak tört részét, alig 15 százalékát lehet kielégíteni. Palából hasonló a helyzet. Tég­lából kedvezőbb az ellátás, mert az igénylőknek több mint felét el tudják látni téglával. Fenyőfűrészáruból is javu­lás van, mert az elmúlt év ha­sonló időszakához képest négy­szer több árut kaptak a föld­művesszövetkezetek, s így az igényeknek felét ki tudják elégíteni. Sokan abban a tévhitben él­nek, hogy C-vitamin csak a citromban található. Pedig nemcsak a citromban, hanem a zöldpaprikában, sőt a csip­kebogyóban is nagy mennyi­ségű C-vitamin van. Minden évben gyűjtik hazánkban a csipkebogyót, éppen magas C-vitamin tartalma miatt. A begyűjtött csipkebogyót a Herbária Országos Gyógynö­vény Szövetkezeti Központ kettéhasítva, kimagozva, meg­szárítva csipkehúsként hozza forgalomba. Száraz, egészbo­gyóként pedig több száz má­zsát exportálunk a skandináv államokba és más országokba. Cserébe fontos nyersanyago­kat kap népgazdaságunk; őrzésnek a szövetkezeti moz­galomban. Nagyon helyes, ha külön megbízást kapnak a szö­vetkezet asszonyai, például azt, hogy lakóhelyük közeié■> ben ellenőrizzék a szövetkéz zeti boltokat. Észrevételeikkel, javaslataikkal sokat tudnak segíteni a nők; A községi nő tan ácsok a földművesszövetkezet igazga­tóságával közösen szervezhet­nek előadásokat, tanfolyamo­kat. Ne zárkózzanak el a föld­művesszövetkezeti igazgatósá­gok a nőbizottságok kérése elől, és adjanak számukra olyan társadalmi munkát és egyéb feladatot, amit kedvvel, szívesen el tudnak végezni Mivel az épületanyag-igé- nyeket a központi készletből csak hiányosan lehet biztosíta­ni, a földművesszövetkezetek kilenc szövetkezetnél beton­áru gyártó kisegítő üzemeket létesítettek. Cinkotán mozaik­lapot készítenek. További öt földművesszövetkezet szeret­ne betonárukat gyártani, azon­ban egyelőre nincs beruházási hitelük. A téglahiány pótlására eb­ben az évben egymillió darab szénporos téglát égettek a tú­rái, a tápiószentmártoni és a sülysápi földművesszövetkeze­teknél. Sülysápon egyébként áttértek a lángkemencés épí­tési rendszerre, ami azt jelen­ti, hogy jövőre már egymillió darab téglát tudnak itt készí­teni. A téglaégetést gépesítik Tápiószentmártonban is. Pilis- vörösváron és Bernecebarátin a szövetkezetek heti négy va­gon meszet égetnek. A tüzelőellátás lényegesen jobb az épületanyagénál. A tü- zifaellátás évek óta megfelelő, de a szén és brikett minő­sége ellen sok panasz merül fel. Egyes telepeken 10—12 va­gon szenet is raktároznak, mert a kedvezményes tüzelő­utalványok tulajdonosai csak vontatottan vásárolnak a gyenge minőségű szénből. A brikettnél hasonló a helyzet, mivel sok esetben a meleg ál­lapotban vagonba rakott bri­kett összesül és csak csáká­nyozás segítségével tudják a vagonból kirakni; A csipkeszörp és a csipke- ürmös a megszárított csipke­bogyóból készül, ezt nagyobb­részt csak hazánkban vásárol­hatja meg az, ki szereti a fi­nom és egészséges italokat; Mert, hogy egészséges, azt iga­zolja, hogy a csipkeszörpöt a gyárakban, bányákban védő­italként, a kórházakban pedig erősítőitalként használják. A földművesszövetkezetek megyénkben is megkezdték a csipkebogyó felvásárlását. Egy kilogramm nyers bogyóért 2 forintot fizetnek. Szorgalmas ember napi 80—100 forintot is megkereshet a csipkebogyó gyűjtésével; Hol kaphatók gabonacsávázó szerek Ismeretes, hogy a gabonák egyik kártevője, a gabona- üszők, nagyarányú pusztítást tehet. Az agronómiái feljegyzé­sek szerint a gabonaüszök a termés 15—20 százalékát is el­pusztíthatja, ha megfelelő mó­don nem előzik meg a kárte­vést azzal, hogy vetés előtt jól kitisztítják, csávázzák a ga- banát. Nedves csávázásra Higosan, porcsávázásra pedig a Germi- san elnevezésű vegyszer alkal­mas. A Higosan 200 grammos ! csomagolásban, parafinozott ! tasakban kapható a földmű- i vesszövetkezetek boltjaiban. ! Ára csomagonként 4,35 forint. A száraz porcsávázószer, a Germisan ugyancsak 200 grammos csomagolásban kap­ható 4 60 forintért a szővetke- i zeti boltokban. ! Fenti szerek használatával | kapcsolatos mindennemű fel­világosítást megadnak a köz­ségi gazdasági felügyelők és a földművesszövetkezetek ter- | melési felelősei. Üzérkedők a társadalom ellenségei Sokáig gondolkodtam, hogy megírjam-e ezt a cikket, mi­vel úgy gondoltam, hogy nem lesz rá szükség. De ami a legutóbbi időben történik a nagykátai járás területén, arra késztet, hogy a sajtónak is tudomására hozzam. Ugyanis a járásunk területén az üzérkedők tevékenysége olyan nagy méreteket ölt, hogy kezdi komolyan akadályozni az állami és szövetkezeti felvásárlást. Nincs olyan vonat Pest felé, amelyiken 20—30 üzérkedő ne vinne magával néhány száz pár csirkét és több ezer tojást. Természetesen mindenféle en­gedély nélkül, kijátszva a törvény szigorát, meg nem engedett módon nagy keresethez jutnak, kihasználják a falusi termelőt és a városi fogyasztót is. Ezek az üzérek az árujukat a vonatra minden akadály nél­kül felvihetik. A múlt hó 16-án például az egyik Nagykátáról induló vonatra felszállt négy ilyen spekuláns. Volt náluk kb. 80 pár csirke, sok tojás. Kosaraikat a kocsiban ügyesen szét­rakták, még az én lábam alá is tettek egyet. Ezt azért tették, hogy a kalauz náluk ne találjon sok baromfit. A vasúti kocsi­ban utazott két kisgyermek is. Mi tiltakoztunk a gyermekek szüleivel, hogy a baromfik nagy port vernek cs rossz a levegő a kocsiban. S még az üzéreknek állt feljebb. Ránkripakodtak. hogy menjünk másik kocsiba, vagy az első osztályba, ha nem szeretjük a csirkeszagot. Egy utas megjegyezte, hogy 5 nem a csirkeketrecbe váltott jegyet. Az üzérek erre is a legpimaszabb hangon válaszoltak. Ilyen és hasonló esetek nap mint nap előfordulnak. Cs mi, utasok, akik bejárunk Pestre dolgozni, nem tudunk ellenük semmit sem tenni. Reméljük, az illetékesek segíteni fognak! Markos József Nagykáta Szükség van a felvásárlási tagbizottságok munkájára Csak hitelesített poharakban Helyzetjelentés az épületanyag- és tüzelőellátásról Nemcsak a citromban van C-vitamin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom