Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-08 / 111. szám
2 “^Cirlap 1957. SZEPTEMBER 8. VASÄRNAP Termelőszövetkezeteink megszilárdításáért A megyei pártbizottság ülése A Pest megyei pártbizottság megtárgyalta a megye termelőszövetkezeteinek jelenlegi helyzetét és az ebből eredő feladatokat. A beszámolót Kovács Béla elvtárs a megyei párt-végrehajtóbjzottság má- sodtitkáxa tartotta. Elöljáróban hangsúlyozta azokat az alapvető változásokat, amelyek az elmúlt 12 év során megyénk mezőgazdasági helyzetében bekövetkeztek. A föld nélküli parasztság földhöz juttatásával gyökerében változtak meg a tulajdonviszonyok. A nagyarányú gépesítés következtében csökkent a mezőgazdasági termelés külterjessége. Megváltoztak a parasztság életkörülményei. A nagy eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek a mező- gazdasági termelés színvonalával, nem alakult megfelelően a munkásság és a parasztság viszonya. Ennek oka, hogy agrárpolitikánkban 1949 után különféle hibákat követtünk el. Kovács elvtárs utalt a tagosítás hibáira, a begyűjtési rendszer merevségére, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megszervezése során az önkéntesség megsértésére, az átmeneti formák lebecsülésére. Az agrár-tézisek jelentősége A forradalmi munkás-paraszt kormány nagy jelentőségű intézkedései, a nyilvánosságra hozott agrár-tézisek, az MSZMP politikai bizottságának legutóbbi határozata a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről, figyelembe veszik hazánk sajátos mező- gazdasági viszonyait és lehetővé teszik, hogy elkerüljük a régebbi hibákat. A párt világosan meghatározta álláspontját: a termelőerők szakadatlan fejlesztésének a mezőgazdaságban sincs más lehetősége, mint a nagyüzemi szocialista gazdaság. Nem akarjuk konzerválni az egyéni gazdaságokat. A termelőszövetkezetek fejlesztésének útja azonban nem az egyénileg dolgozó parasztok elszegényedésén keresztül vezet, ellenkezőleg, sokoldalú támogatással kell emelni az egyéni gazdaságok árutermelését és ezen keresztül emelni életszínvonalukat. Parasztpolitikánk kulcskérdése a paraszti rétegeződés figyelembe vétele. Központi probléma a szegényparasetság szerepének helyes értékelése, a szegényparasztsággal való erős gazdasági és politikai szövetség, hiszen a parasztgazdaságok nyolcvan százaléka szeA legjobb szocialista m Az ellenforradalom támadásának fő iránya falun a termelőszövetkezetek felbom- lasztása irányában történt. Termelőszövetkezeteink nagy része helytállt és ez azt mutatja, hogy a mozgalom alapjai egészségesek, gyökerei erősek. Az ellenforradalmi támadás azonban nem múlt el nyomtalanul és meggyengítette a szövetkezeti mozgalmat. A megyében 1956 márciusában 235 tsz volt, most 202 maradt. Megmaradt az összterület 74 százaléka, a tagság 57,7 százaléka. Van 30 olyan tsz, ahol rombolás alig volt és csekély a kilépők száma. 131 tsz jelentős gyengülést szenvedett. 76 teljesen felbomlott, vagyonát széthurcolták, 41 újonnan alakult. A politikai bizottság meghatározta azokat az alapvető feltételeket, amelyek betartása kizárja az álszövetkezetek alakulását. Ilyenek a közös munka, a munkaegység szerinti jövedelem-elosztás, a tartalékalap, a közös beszerzés, a terv és a nyilvántartás. génypaxaszti gazdaság, a megye szántóterületének 46,8 százaléka szegényparasztok, félproletárok, kisparasztok kezében összpontosul. Ennek a szilárd szövetségnek három feltétele van, segíteni anyagilag a szegényparasztságot, mint termelőt, mint eladót és mint vevőt, ahogyan Lenin tanítja: „Előbb segítsd, azután támaszikodj reá’’. Be kell vonni a politikai életbe, politikai erővé kell szervezni és végül helyes viszonyt kell kialakítani a középparasztsággal, korlátozva a kulákságot, kell megacélozni a szegényparasztsággal való kapcsolatunkat. Látni kell, hogy a szegényparasztságra való szilárd támaszkodás a társadalmi alapja a középparaszt megnyerésének: Támogatni kell a középparaszti 'termelést. Segíteni Jcell mint termelőt és eladót, hogy politikai szövetségünk erő® gazdasági kapcsolatokon nyugodjon: A közép- parasztsággal való szövetségnek feltétele a kulákság korlátozása is. Harcolni kell tehát minden olyan nézet ellen, amely elszegényedett dolgozó parasztsággal kívánná a termelőszövetkezeti mozgalmat fejleszteni. Ez az út csak a kudarcok útja lehet. jelszereket alkalmazzuk « Az alapszabálynak erre kell épülnie és az esetleges módosítások sem lehetnek ellentétesek a lerögzített alapelvekkel. Például, sok olyan termelő- szövetkezet van a megyében, ahol részes művelésre adták ki a kukorica-, vagy a krumpliföldeket, még pedig nemcsak tsz-tagoknak, hanem egyéni gazdáknak is. A tsz földjét kívül állóknak kiadni megengedhetetlen gyakorlat. Helyes azonban, ha az anyagi érdekeltség elvét úgy valósítják meg, hogy a munkaegységet terményrészesedéssel vagy más módszerekkel kombinálva elősegítik a minőségi termelést. Ilyen megoldással! kísérletezik a pilisi Hunyadi Tsz, a dunabogdányi Úttörő .vagy a nagykőrösi Rákóczi. A dunavarsányi termelőszövetkezetnél ilyen kombinált módszerrel érték el. hogy sikerült a családtagok bevonása, és az idén először a tsz fennállása óta háromszor kapáltak. Kovács elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyesen alakul a tsz-ben dolgozók összetétele. Fokozni a felvilágosító munkát Beszéde további részében Kovács elvtárs azokkal a megoldandó kérdésekkel foglalkozott, amelyek jelenleg akadályozzák a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb arányú fejlesztését1. Elsősorban is le kell küzdeni úgy a szektás, mint a revizionista jobboldali nézeteket, amelyek minduntalan felmerülnek mezőgazdasági politikánk végrehajtása közben. Le kell küzdeni azt az opportunista nézetet, amely évtizedekre szeretné elhalasztani a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az ilyen elméletek hirdetői hitetlenek a termelőszövetkezeti mozgalom perspektívájával szemben és nem látják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás még kapitalista viszonyok között is kivívja a fölényt az egyéni gazdaság felett, hát még szocialista viszonyok között, amikor a szocialista állam minden eszközzel segíti a termelőszövetkezeti mozgalmat. Nem lehetünk a spontaneitás hívei, a termelőszövetkezeti fejlesztés nem fog haladni csak úgy „magától'’. Szívós politikai felvilágosító munkára van szükség. Harcolni kell az olyan baloldali elmélet ellen is, amely azzal igyekszik bizalmatlanságot kelteni jelenlegi agrárpolitikánkkal szemben, hogy az politikailag konzerválja az egyéni gazdaságokat. Aggasztó tünet, hogy o termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága legtöbb járásunkban az engedélyezett egy holdon felül van és ugyanez vonatkozik a háztáji állatállományra is. Sók helyen gabonából alig terveztek állami eladásra és például egyes termelőszövetkezetekben a kenyérgabona 53 százalékát, a kukorica 39 százalékát osztották ki. életszínvonal emelésének alapja az árutermefés A tsz-tagság éldtszínvonal- emelésének alapja az árutermelés fokozása. Sokhelyen azonban az egységnyi területre tervezett árumennyiség tervét nem teljesítették. Nincsenek kihasználva a kedvező feltételek. Ennek a bajnak egyik fő oka a meglévő kistulajdonosi szemlélet, amely különbséget tesz „az enyém" és a „mienk“ között a közös rovására. Ez a szemlélet okozza azután, hogy az államnak való eladás helyett kiosztják a terményeket, megkerülik a bankot, nehogy a jövedelemből fedezni lehessen az állami tartozást. Fontos, hogy a szövetkezetek kötelezettségeit a tagok is pontosan ismerjék. A laza munkafegyelem következtében egy munkaegységre alacsony a megtermelt érték, mindössze 70 forint. Jobb munkaszervezéssel, nagyobb szorgalommal ez könnyen emelhető. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy egységnyi területről több jövedelmet tudjunk elérni. Jellemző, hogy 25—30 olyan termelőszövetkezetünk van, ahol közös állatállománnyal nem rendelkeznek. Az objektív lehetőségek nincsenek kihasználva és jellemző. hogy bőségesen volna még szarvasmarha, sertés vagy juh férőhely. Nagyon alacsony az állatsűrűségi arány, száz ka- tasztrális hold szántóra mindössze 17 számosállat esik. A szakemberek véleménye szerint ez az állatállomány a talajerő fenntartására sem elegendő. A politikai bizottság határozata megmutatja annak módozatait, hogy ezen a helyzeten rövidesen változtassunk. Az árutermelést pénzügyi intézkedésekkel is segíteni kell. El kell érni. hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi alapot, szerződéses termelés útján árualaplekötéssel szerezzenek. A jövedelem-adózást is úgy kell megoldani, hogy az is a közös áru értékesítése irányában hasson. A tervezett árutermelés túlteljesítése a kedvezőbb hitelpolitikának is feltétele lesz. Az anyagi érdekeltség fokozásával kell növelni az árutermelést. A nyakló nélküli állami hitel eladósodásra vezet, gátolja a fejlődést. Megengedhetetlen, hogy egyes termelőszövetkezetek munkakerülő elemei arra spekuláljanak, hogy a nemzeti jövedelemből éljenek. A tsz-ek saját erejükből, szorgalmukból virágozhatnak csak fel, ennek alapja a fokozott árutermelés, az önköltség szívós csökkentése és ezt a fáradozást csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti az állami támogatás. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő magas színvonalú szakvezetés. Egyes helyeken, mint Szentmártonkátán vagy a tápiószentmártoni Kossuth Tsz-ben kísérleteztek olyan vezetési módszerrel, hogy elnök helyett három-hét tagú vezetőség mellett gazdasági vezetőt szerződtetnek. Maid meglátjuk e módszerek eredményét. A döntő az, hogy megfelelő szakembert fog. Ialkoztassanak. Az állami irányítás is a termelőszövetkezeti demokrácia tiszteletben tartása mellett abban az irányban hasson, hogy segítse a vezetést. Ezt a segítséget szolgálják az idei télen a könyvelőképző iskolák, a tsz-vezetők levelező oktatása. El kell érni, hogy a nagyobb termelőszövetkezeteknél főiskolát, de legalább technikumot végzett szakembert foglalkoztassanak. A kisebb termelőszövetkezetek közösen alkalmazzanak szakembereket és a községi gazdasági szakfelügyelőknek is legfőbb feladata a termelőszövetkezetek segítése legyen. Meg kell akadályozni a termelőszövetkezeti elnökök és más vezetők nyakra-főre való leváltását. A szövetkezetek és gépállomások kapcsolatáról A gépállomások fő feladata is a termelőszövetkezetek erősítése. A gépállomások kötelessége a gépi munka előnyeinek bizonyítása. Tizenhat gépállomás nagy erő, vannak is eredmények, de látni kell, hogy az önmagában helyes önelszámolási rendszer bizony sok helyen öncélú lett és szembekerült a termelőszövetkezet érdekeivel. Fokozta az ellentétet a termelőszövetkezetek gépvásárlása is. Helyes a gépállomások önköltségének csökkentése, de ennek túlzott hajszolása nem mehet a termelőszövetkezetek rovására. Ki kell használni a gépállomás támogassuk az egysze figyelembe vegyük a fokozatosság lenini elvét. Hiba a mezőgazdasági társulások, termelői szakcsoportok lebecsülése és jellemző, hogy a múltban például az I. tipusú szövetkezeti vezetőket vagy szakcsoport elnököket soha tanácskozásra meg nem hívták. A megyében jelenleg 160 mezőgazdasági társulás működik, ezek nagyobb része beszerzéssel és értékesítéssel foglalkozik. El kell érni, hogy ezek az egyszerű szövetkezésí formák széleskörűen bekapcsolódjanak a szerződéses termelésbe. Segítse ezek munkáját a gépállomás, a földművesszövetkezet, kapcsoljanak be ha szükséges mezőgazdasági szakembert. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének alapfeltétele a falusi pártmunka megerősítése. A dolgozó parasztság, a kapacitását. Ahol huzamos ideig használják a gépeket, ott ki kell helyezni azt a termelőszövetkezetbe és biztosítani kell, hogy a tsz elnöke oszthassa be az ilyen gépet munkára, a gépállomás pedig gondoskodjon a zavartalan üzemeltetésről. A mezőgazdaság gépesítésének bázisa a jövőben is a gépállomás lesz. A termelőszövetkezetek vásárolhatnak Zetort, kerti traktort, kisebb gépeket saját használatukra. A gépállomásokon rendezni kell a helyzetet, el kell távolítani az osztályidegen és lumpen elemeket, meg kell erősíteni a gépállomási pártszervezeteket. Fontos kérdés, hogy •ű átmeneti formákat, tsz-tagság bizakodva figyeli a kormány politikáját. Fokozódott a termelési kedv. A középparasztság érdeklődéssel fordul a különféle társulási formák felé, a jó termelőszövetkezeteknél belépésre jelentkeznek a parasztok. A párt és a kormány helyes politikája azonban nem érvényesült megfelelően a községekben, mert az alapszervezetek kommunistái nem foglalkoznak helyesen a parasztok életének mindennapi kérdéseivel. E pártszervezetek energiájának zömét a belső problémák kötik le. Meg kell erősíteni a falusi pártszervezetek vezetőségét, el kell érni, hogy segítsék a dolgozó parasztság életét. Fel kell lendíteni a falusi tömegszervezeti munkát. A fő kérdés falun is a széles tömegekkel való egészséges kapcsolat. Számolni kell azzal, hogy sok helyen érvényesül a régi munkastílus, a befelé fordulás, az elbizakodottság. Ezért elsősorban a falusi alapszervezetek tagságával kell megértetni a párt helyes paraszt- politikáját. Le kell küzdeni a tapasztalható szektarianiz- must, mert ez akadályozza a tömegkapcsolatok kiszélesítését, fékezi a jobboldali nézetek elleni harcot. E pártszervezeteket a helyszínen segítve kell megtanítani a tömegek érdekeit helyesen képviselő munkára. Az agitáció, a meggyőzés fontos, de önmagában nem elég. Segíteni kell a dolgozó tömegeket, hogy eredményesen építhessék saját jövőjüket és eközben kell tanítani őket és tanulni tőlük. Hozzászólások Kovács elvtárs beszámolója után széleskörű vita indult meg. Hunya István elvtárs. a budaörsi tapasztalatok alapján kérte, hogy elsősorban a belterjesen gazdálkodó termelő- szövetkezeteket lássák el saját kis gépekkel. Javasolta azt, hogy összehangolva a budapesti szükségleteket és a Pest megyei lehetőségeket, szabják meg a megye termelési profilját. El kell érni. hogy konyhakerti termékekkel, szőlővel, gyümölccsel a fővárost, elsősorban Pest megye lássa el. Gál Géza elvtárs, felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenség nem nyugodott bele kudarcaiba és erőteljes agitációt folytat a tsz-ek szétbomlasztására. Elmondotta, hogy a havi elszámolást nagy örömmel fogadja a tsz-tagság. A nehéz testi munka gépesítése az öreg tsz-tagok nyugellátása emelni fogja a termelőszövetkezet vonzerejét. A döntő azonban az. hogy a termelőszövetkezeti tagság megfelelő szorgalommal dolgozzon. Kérte, hogy a traktoros brigádvezetők ne‘adminisztrátorok, hanem szerelő szakemberek legyenek. Virág Árpád elvtárs, az Agrártudományi Egyetem munkatársa felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a tsz-ek- nek nagyüzemi módon kell dolgozniok. azaz a legtöbb jövedelmet hozó árut kell a legcélszerűbben termelnie, mégpedig a leggazdaságosabban. Csak így lehetséges bővített újratermelés, beruházás, korszerűsítés. Hangsúlyozta, hogy az igények állandóan növekszenek és az igényesebb élethez év közben is kell fizetés. Ezért a pénzelőleg rendszerét széles körben meg kell valósítani. Végül felhívta a figyelmet a korszerűbb állattenyésztés fontosságára. Babinszki Károly elvtárs, a ceglédi PB titkára kifogásolta a tsz-eknél elharapódzó gyakori vezető cserét. A munkaerő hiányát indokolva egyes helyeken részes művelésre adták a földeket és most, hogy rendezni akarják ezt a kérdést, ellenállás mutatkozik. Ahol a tagsághoz képest sok a föld, inkább csökkenteni kell a tsz földterületét. Nyomatékkai felhívta a figyelmet arra, hogy egyes termelőszövetkezetek mindenhonnan elzavart lumpen elemeket vettek fel. akik szítják az elégedetlenséget, demagóg követelésekkel lépnek fel és mindenféle könnyű pénzszerzési utakra igyekeznek csábítani a termelőszövetkezeti vezetőket. Kiemelte, hogy a Dózsa Népe szövetkezet, mióta a vezetést megszilárdították, szépen feljavult és ennek fő oka az erős pártszervezet. ,0 Kovács Ambrus elvtárs. nagykőrösi pedagógus a szövetkezeti demokrácia fontosságára hívta fel a figyelmet és azt javasolta szerettessék meg a pedagógusok a falusi fiatalokkal a mezőgazdasági munkát. Javasolta, hogy a mező- gazdasági mesterséget is tanítsák az iskolákban. Farkas József elvtárs Dabasról, a tanácsok fokozottabb segítségét sürgette. Hangsúlyozta, hogy amíg nincs takarmánybázis, addig nem lehet szó komoly állattenyésztésről. Az Örkényi Rákóczi Tsz példáján igazolta, amely nemrég vásárolt négy tenyésztehe- net drága pénzért és az állatok súlya aggasztóan csökkent rövid idő ala't, mert nincs takarmányuk. A pártszervezetek megerősítésének és ahol még nincs, megszervezésének szükségességét hangsúlyozta. Azt a véleményét fejezte ki, hogy mindent el kell követni a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésére, de végső esetben nem szabad visszariadni a teljesen életképtelen tsz-ek feloszlatásától sem. Matusok Tivadar elvtárs, a váci járási PB titkára a két- lakíák problémájára hívta fel a figyelmet. Elmondotta,'hogy gyenge a tsz-ek árutermelése. Kevés az állat és a fejlett állattenyésztéstől visszatartja a termelőszövetkezeteket a konzervativizmus is, mint ezt a fóti tsz példáján látni. Hangoztatta, hogy általános szólamok helyett ‘konkrét segítséget kell adni a tsz-eknek. Hiányolta, hogy a gépesítés nem megfelelő. nem számolnak a talaj minőségével. Felvetette, hogy a termelőszövetkezetek jövedel. me nőne, ha a munkagép kezelőket a szövetkezetek adnák. Felhívta a figyelmet a megoldatlan hitel-prohlémákra is. Javasolta, hogy a talajminőségnek megfelelően kellene eldönteni, milyen termelési ágakkal foglalkozzanak a termelőszövetkezetek. Bozóki István megyei ügyész arról beszélt, hogy a szövetkezeti demokrácia betartása vonzó az egész parasztság számára. Meg kelj erősíteni a vezetőséget és az ellenőrző bizottság szerepét. Fei kell világosítani a termelőszövetkezeteket jogaikról, ismertetni kell a terme- lőszövetkezetekkél az állami irányítás alapelveit, hogy lássák, az Önállóság és az állami vezetés egymást kiegészítve hat. Kérte, hogy a végzős főiskolások végezzenek legalább két év gyakorlati munkát. Szabó Elemér elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági ősz. tálya munkatársa hangoztatta, hogy a gépállomások elméleti és nem gyakorlati kapacitás alapján tervezik meg munkájukat és ez sok hibának a forrása. Sürgette a mezőgazdasági kultúra emelését. Javasolta, hogy ismertessék meg a termelőszövetkezeteket a rájuk vonatkozó rendeletekkel, határozatokkal. Juhász János elvtárs, a ráckevei járási pártbizottság titkára javasolta a hitelproblé. mák rendezését a felsőbb szervekkel. Horváth András elvtárs. a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben nagyarányú gépesítéssel nem számolhatunk viszont a reális lehetőségekből kiindulva nagy tartalékaink vannak. A legfontosabb a szorgalmas munka, a munkafegyelem megerősítése, a jó vezetés biztosítása. A megfelelő szakvezetés képes megállapítani, melyik a legjövedelmezőbb kultúra. Az eredményes munka jövedelméből a termelőszövetkezet maga is fejlesztheti gazdaságát és akkor az állam fog tudni segíteni. A pártszervezetek feladata megértetni a tsz-tagsággal, hogy a szövetkezet jövőjének alapja a munka. Hallgassanak a szakemberekre és a megfelelő üzemgazdasági tervek szorgalmas teljesítése a tagság egyéni érdeke is. jgyenként kell megvizsgálni az egyes termelő- szövetkezetek helyzetét, megállapítani a szükséges feladatokat. Kovács Béla elvtárs zárszavában az egyes felszólalásokra válaszolt. A fontos megbeszélést Horváth András elvtárs zárta be.
