Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-29 / 129. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! OzfC irta p ITT AZ ŐSZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG'A MEGYEI T A N Á C S L A P J A I. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM ÁRA 50 Fli,».ÉH ^QÍ^>x^57. SZEPTEMBER 29, VASÁRNAP A nép hadserege Ebben az esztendőben he­tedszer ünnepli népünk s had­serege a néphadsereg napját. Ünnepeljük katonafiainkat, aikik fáradtságot nem ismerve, rekkenő melegben és csikorgó télben egyaránt szorgalmasan gyakorlatoznak, hogy fegyve­reik mesteri kezelőivé válja­nak, elsajátítsák a modern haditudományt ■— így válva hazánk rendíthetetlen védel­mezőivé. Az elmúlt esztendőkben már-már megszokottá vált, hogy ezen a napon röviden felidéztük az 1848-as pákozdi- sukorói csata emlékét, s meg­emlékeztünk az 1919-es Ta­nácsköztársaság katonáinak hősiességéről, s ezekből faka­dóan erősödött bennünk az a tudat, hogy néphadseregünk katonái méltó örökösei a negyvennyolcas vörössipkások. nak és a dicső emlékű Tanács- köztársaság hős katonáinak. Arról azonban már keveset beszéltünk, melyek azok az emberi és katonai erények, amelyek valóban tovább foly­tatódnak néphadseregünk tisztjeiben és katonáiban. Az októberi ellenforradalmi események után sok mindent másként látunk, másként ér­tékelünk. Tudjuk, hogy októ­ber vihara nem múlt el nyom­talanul néphadseregünk felett sem. De tudjuk azt is, hogy ahol a vezetés határozott volt, ott néphadseregünk katonái a legnagyobb zűrzavarban is derekasan helytálltak. Hős mártírjaink ártatlanul kiontott vére megtanított bennünket arra, hogy helyesen értékeljük néphadseregünk szerepét a proletár internacionalizmus védelmében, más szemszögből cs sokkal gyakorlatiasabb mó­don értelmezzük azt az örök­séget. amelyet dicső katona­elődeink a ma katonafiaira hagytak, Mi is hát ez az örökség? A hazaszeretet és a proletár nem­zetköziség helyes értelmezése, a fegyverbarátság állandó ápolása, az egyéni tulajdonsá­gok, mint a hősiesség, áldo­zatvállalás, fegyelmezettség, öntudat és bátorság szakadat­lan fejlesztése — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindezekből kitűnőre vizsgáz­tak 1848 és 1919 hősei. Akkor is, amikor 1848 szeptemberé­ben a pákozdi dombokon meg- futamodásra kényszerítették a túlerőben levő ellenséget, s akkor is, amikor 1919-ben a nemzetközi töke zsoldoshadse­regeivel vívta élethalálharcát a maroknyi, sebtében szerve­zett és gyengén felfegyverzett magyar proletárhadsereg. És ugyanezen tulajdonságok jel­lemzik a mi néphadseregünket is. Ez elsősorban abból fakad, hogy néphadseregünk tisztjei és harcosai egyszerű munkás- és paraszifiatalok. akik ké­szek akár életüké* is feláldoz­ni a haza érdekében. Az ellenforradalom ellen harcoló katonáink jól emlé­keznek még: kire lőttek, s ki lőtt vissza rájuk! Az igaz ügy­be vetett hit adott erőt akkor nekik és serkenti őket a jövő­ben is. Jól tudták, hogy amit tesznek, azt a nép érdekében, az igazság érdekében, a jobb jövő, a szabadság és a függet­lenség megőrzése érdekében teszik. A fegyveres harc véget ért. Az ellenforradalom elleni harcok­ban erősödött néphadseregünk azonban továbbra is készen áll, mind a belső, mind a kül­ső ellenséggel szemben, hogy megvédje szocializmust építő hazáját. Bár kis ország va­gyunk, kicsiny a hadseregünk is, mégis hatalmas, mert olyan fegyverbarátok állnak mellettünk, mint a szovjet hadsereg, s a testvéri népi demokráciák hadseregei. így együtt pedig legyőzhetetlen ez a hadsereg, amely ma közösen őrködik a népek békéje felett. I. I.NItátl - / Kidolgozzák a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlő­termelés fejlesztésének tizenötéves tervét- mondotta Dögéi Imre elvtárs a kecskeméti hírős napok megnyitóján Szombaton kezdődött Kecs­kemét hagyományos ünnepe, hírős napok program-sorozata. A városi parkban mintegy há­romezer négyzetméteren elhe­lyezkedő kiállítás díszes pavi­lonjai között már a korai órákban nagy tömeg nézelő­dött, s a délelőtti ünnepélyes megnyitóra többezer főre soka­sodott. Dögéi Imre földműve­lésügyi miniszter a forradal­mi munkás-paraszt kormány nevében üdvözölte Kecskemét lakosságát és megnyitotta a hírős napokat. — A most megnyíló hírős napok és a. mezőgazdasági kiállítás jelentőségét növe­li. hogy csattanós választ ad az ellenforradalom rá­galmaira. Kifejezi azt, hogy a parasztság egyet­ért a párt és a kormány mezőgazdasági politiká­jával — mondotta bevezetőül, majd így folytatta: — A mezőgazdaság belter­jes irányban való fejlesztése az út. Arra kell törekedni, hogy a munka és az eszköz ráfordítások növelésével mi­nél nagyobb értéket termel­jünk. egy hold földön. A miniszter kiemelte, hogy ebben az évben -mezőgazdasá­gi termelésünkben úgyszólván minden növényből országosan jó közepes termés volt, az elő­irányzott termelési terveket általában 15—20 százalékkal túlteljesítettük. Jó eredménye­ket értek el a zöldség-, gyü­mölcs- és a szőlőtermesztés­ben is. Amíg például 1956-ban kivitelre 2034 vagonnyi zöld­séget, gyümölcsöt és szőlőt termelt Bács-Kiskun megye, ebben az évben előrelátható­lag eléri a háromezer vagont. — Az idei jobb termelési eredmények azonban leg­feljebb csak az első lépést jelentik a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Még sok a tennivaló, a ki nem használt lehetőség. Az elmúlt években az ország szőlőterülete 410 ezer holdról 340 ezer holdra csökkent és sok a kiöregedett, tőkehiányos szőlőterület, A gyümölcster­mesztésben még megközelí­tően sem használtuk ki a te­lepítési lehetőségeket. A zöld­ségtermelő területeken kicsi a termésátlag, nagyon magasak még a termelési költségek. — A kormány most dolgo­zik a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermelés 15 éves fej­lesztési tervén — folytatta a miniszter —. amelynek fő célja e termelési ágak gyors és nagyarányú fejlesztése. A zöldségtermesztésben növelni kel a termőterületek kihasz­nálásét. A gyümölcs- és -szőlő- termesztés fejlesztése érdeké­ben a szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas, de gyü­mölcs. és szőlőtermesztésre kiválóan megfelelő talajon gyümölcsöt és szőlőt kell tele­píteni. A jövőben azonban szőlő és gyümölcs telepítése csak tervszerűen történhet. Ar­ra kell törekedni, hogy a tájnak megfelelő, mind belföldön, mind a világ­Remek játék a Dézsa-Vasas mérkőzésen A Ferencváros-Csepel találkozó közepes színvonalon mozgott A Népstadionban szombat délután kettős mérkőzést ren­deztek: a Dózsa—Vasas és a Ferencváros—Csepel bajnoki ta­lálkozót. A közönség a két mérkőzés közül a Dózsa—Vasas ta­lálkozón izgult sokat, ahol a magukra talált lila-fehérek meg­győző, jó és lelkes játékkal megérdemelten győzték le az esé­lyes Vasas együttesét. A Ferencváros—Csepel találkozó érthe­tetlenül gyenge, alacsony színvonalú játékot hozott. Jellemző, hogy a Fradi szurkoló tábora a mérkőzés nagy részében csendben nézte kedvencei játékát. Bp. Dózsa- Vasas 2:1 (2:0) A sérülések miatt erősen tartalé­kos Dózsa csapatában két ifjúsági játékossal — Halápival és Sóvári­val — nagy küzdelemben megérde­melten győzött a Vasas ellen negyvenezer szurkoló jelenlétében. Az első félidő Dózsa támadások­kal kezdődik és lövés-lövés után zúdult Kovalik kapujára, aki egyelőre hárította azokat. A lila­fehérek fölénye állandósult, a csa­pat nagy lendülettel és szép össz- játékkal többször ragadta tapsra a közönséget. A Dózsa-fölény a 29. percben góllá ért: egy gólba tartó labdát Sárosi kézzel hárított, a megítélt 11-est Várhidi juttatta a hálóba (1:0). A Vasas egészen meg­zavarodott, a Dózsa mégjobban fellelkesült. A 42. percben Aspi- rány lövését Kovalik kiütötte és Haláoi közvetlen közelről a hálóba lőtte (2:0). Szünet után sem változott a já­ték képe. A Dózsa-játékosok ke­zükben tartották a játék irányítá­sát. A második félidő 15. percétől kiegyenlítődött a játék és a 16- percben Raduly beadását Szi­lágyi I. góllá értékesítette (2:1). A Vasas-gól után a Dózsa mind erő­teli esebben támadott, teljes volt a fölénye, ez azonban csak Nagy kapufájában nyilvánult meg. A mérkőzés Dózsa-támadásokkal fe­jeződött be. Ferencváros-Csepel 2:0 (1:0) A mérkőzés lanyha iramban In­dult, jó idáig egyik csapat sem tudott kibontakozni. Később a cse­peliek támadtak többet, csatárso­ruk azonban a legjobb helyzeteket is elpepecselte. A 36. percben vá­ratlanul gólhoz jutottak a zöld­fehérek. Friedmanszki átadását a gyors Fenyvesi hálóba küldte (1:0). A félidő hátralevő részében a já­ték a két 16-os között hullámzott, Szeptemberi napsütés a Dunán Kádár János és Csou En-laj megbeszélése Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke szombaton délután megbeszélést folytatott Csőn En-lajjal, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökével. A megbeszélésen magyar részről jelen volt még Marosán György államminiszter, Nógrádi Sándor Magyarország kínai nagykövete, Szirmai István, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Kos Péter, a Magyar Külügyminiszté­rium ázsiai—afrikai osztályának vezetője. Kínai részről meg­jelent Ho Lung miniszterelnökhelyettes, Jeh Csi-csuang kül­kereskedelmi miniszter, Csang Ven-tien külügyminiszterhe­lyettes, Hao De-cin, Kína magyarországi nagykövete és Li Hui-csuan, a külügyminisztérium szovjet és kelet-európai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője. Új nyereménytárgyak a lottó jövő heti jutalomsorsolásán A lottó jutalomsorsolását minden hónap elején nagy érdeklődés előzi meg. Az ok­tóber 4-én a Goldberger Tex­tilművek művelődési otthoná­ban megtartandó jutalom- sorsoláson sok új nyere­ménytárgy is szerepel. Töb­bek között négy oldalkocsis Pannónia motorkerékpár, tíz, lemezjátszóval egybeépített rádiókészülék, kobald ét­készlet, holland porszívó, tíz svéd villanyborotvakészlet. A főnyeremény ezúttal is egy két szoba hallos öröklakás, a pe­éa legnagyobb nyeremények dig: a garzon öröklakás Wartburg személygépkocsi. A Lottó Áruházban bevált­ható ötezer forintos utalvá­nyok «zárna is jelentősen meg­növekedett: negyven ilyen utalványt sorsolnak ki. A jövő heti tárgy-nyeremény- húzáson a 28. játékhét szelvé­nyeit sorsolják. Elutazott a szíriaiparlamenti küldöttség A Szíriái Köztársaság parla­menti küldöttsége, amely Ra- fic Bachour, a szírial parla­ment alelnöke vezetésével egy hétig tartózkodott baráti lá­togatáson hazánkban, szomba­ton délelőtt elutazott Buda­pestről. A lottó 30. heti hivatalos nyereményjegyzéke Beérkezett 1 909 748 darab lottó- szelvény. Felosztásra kerül 2 864 622 forint, ötös találat nem volt. Négy találatot nyolc fogadó ért el. a nyereményösszeg egyenként 179 03* forint 75 fillér. Három találatos szelvények darabszáma 1007, a nyereményösszeg 711 forint 25 fil­lér. Két találatot 39 768 szelvényen értek el és egy-egy nyertes szel­vényre 18 forint nyeremény jut. Az útleírások rajongói ság. Reméljük, rövi­desen sikerül elérni a tavalyi létszámot. — Milyen könyvek állnak az olvasók rendelkezésére? — Minden igényt ki tudunk elégíteni. Szak. és szépiroda­lom, történelem és filozófia, zeneiroda­lom, művészettörté­net, ifjúsági és me­sekönyvek várnak itt az olvasókra. — Mit olvasnak a légszívesebben ? — Az útleírások iránt a legnagyobb az érdeklődés. A könyvtár egyik legol­vasottabb köny­ve Hanzelka—Zik- mund: Afrika az ál­mok világában és a valóságban c. útle­írása. Nagyon kere­settek Jókai, Mik­száth. Móricz Zsig- mond, Kosztolányi, Nagy Lajos, Szabó Pál és Németh László, sőt újabban Heltai regényei is. — Olvassák-e a vi­lágirodalom klasszi­kusait? — Homérosztól kezd­ve Dante-ig, Villon­tól Balzacig és Hugo Viktorig igen nép­szerűek a klassziku­sok olvasóink között. Nagyon szeretik az orosz klasszikusokat is: Puskint, Doszto­jevszkijt, Tolsztojt; Gorkijt naponta ké­rik. Hazudnék, ha azt mondanám, nincs érdeklődés a mai szovjet irodalom iránt. Például Solo- hovért nagyon lelke­sednek. Vagy például Pavlénko Boldogsá­gának egy példányát rongyosra olvasták. — Bővíiik-e a !könyvállományt? — Erre a célra minden hónapban 2500 forintot kapunk. TJOV szoktuk megol­dani, hogy egyik hó­napban új kiadvá­nyokat, a másik hó­napban pedig an- tiquar könyveket vá­sárolunk. — Legutóbb milyen könyveket vásárol­tak? — Dumas, Poe, Vil­lon, Kosztolányi, Jó­kai műveit, hogy csak a legismerteb­beket mondjam, de köztük Dickens, Anatol France, Wa­les és Thomas Mann is. Ter­mészetesen az igé­nyeknek megfelelően szerezzük be köny­veinket. — Sok kár ér­te könyvállományun­kat az októberi el­lenforradalmi ese­mények során. Las­san azonban sikerül pótolni a hiányt és reméljük, a most még passzívabb ol­vasóikat is vissza tudjuk szerezni a könyvolvasók népes táborába. (súlyán) igazi gólveszély azonban egyik kapunál sem akadt. A második félidő — ha lehet — még lagymatagabb volt az elsőnél. A Csepel csatársora nem tudta tartani a labdát, vagy az átadások jutottak rossz helyre. A Ferencváros nagyobb akarás- 4 sál játszott, de náluk is sok hiba jj csúszott a játékoa. A 29. percben l Dalnoki II. a Csepeli védők hibájá- É ból elfutott és átadását Fried- É manszki a hálóba juttatta (2:0).’A I Ferencvárosnak volt még egy hely- i zete, de Friedmanszki tiszta hely- = zetből a vetődő csepeli kapusba \ lőtt. Érdektelen játékkal fejező- = dött be a mérkőzés. A Ferencváros védelme megbíz- \ hatóan látta el feladatát, a fede- = zetsorban az újból csatasorba állt \ Dékány dr. megbízhatóan játszott, \ a csatársor legjobb embere Fried- \ manszki volt. A csepeliek játéka nem volt [ méltó az NB I. színvonalához. Vé- [ delmiik kétszer ingott meg a mér- = kőzés folyamán, s ez két góljukba I került. A csatársorból senkit sem \ lehet kiemelni. . I Visszaigazolta a FIFA i Grosics felmentését A Nemzetközi Labdarúgó | Szövetség (FIFA) most már j levélben is megerősítette Gro- i sics Gyula felmentését. Kurt I Gassmann, a FIFA főtitká-! ta visszaigazolta az MLSZ be- j jelentését, amelyben közölte; a FIFA-val, hogy Grosics i Gyulának október 3-ig szóló i büntetését felfüggesztette. így ; tehát a legcsekélyebb lehető- ; sége sincs már annak, hogy; Grosics Gyula játéka ellen a í Nemzetközi Labdarúgó Sző- j vétségnél bárki is óvást emel- i jen; 0 ’*sszesen hét fiók­ja, egy lakóte­lepi könyvtára, 11 300 kötet könyve van a Csepel Autó­gyár központi könyv­tárának. Tavaly a gyár dolgozói közül 3500 olvasó láto­gatta rendszeresen a könyvtárat, az idén körülbelül kétezerre csökkent ez a szám. Moncsányi László- né könyvtárostól érdeklődtünk, mi az oka ennék a sajnála­tos számcsökkenés­nek? — A könyvtár hosz- szú időn át leltáro­zott. Persze, a fő ok az elmúlt év viharos eseményeiben rej­lik. A zűrzavaros hó- \ napok kizökkentet- \ ték olvasóinkat is \ nyugodt lelkiállapo­tukból. Sokan talán : meg is feledkeztek \ róla, milyen meg- \ nyugvást találhat­ónak egy-egy szép re- \ gény gondfelejtető : fejezeteiben. Most \ azonban kezd emel- '■ kedni a látogatott­piacon keresett gyümölcs­féléket termeljünk. Ezután Dögéi elvtárs arról j beszélt, hogy az állam meg- i felelő minőségű és fajtájú i szaporítóanyaggal segíti a tér- : melőket. Gondoskodik, hogy ; elegendő tárolóhedy, csomago- ; lóanyag és hordó álljon a tér- ; melók rendelkezésére. Tovább j javítják a műtrágya és no-; vényvédőszer ellátásit. Az álla- j mi segítség mellett azonban a i termelőknek is nagy erőfeszi-; tést kell tenniök, jelentős be­ruházásokat kéül végezniük e nagy feladat megvalósítására. — A zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesz­téséhez a kormányzat nagy anyagi segítséget nyújt, el­sősorban ott, ahol a tele­pítések a nagyüzemi gaz­dálkodás igényeinek meg­felelően történnek. Természetesen emellett lehe­tővé tesszük az egyéni terme­lőknek is, hogy fejlesszék gaz­daságukat zöldség-, gyümölcs­ös szőlőtelepítéssel is — mon­dotta a földművelésügyi mi­niszter. • Végül arról beszélt, hogy belföldön és a világpiacon, el­sősorban a szocialista orszá­gokiban a mezőgazdasági ter­mékek kedvezően értékesíthe­tők. A belföldi fogyasztás nő, ■ a szocialista tábor országai kö­zött pedig állandóan szélesedik a gazda-sági együttműködés, ami lehetővé teszi, hogy az I egyes országok a természeti adottságokat kihasználva me- 1 zőgazdasági termékeket jól és olcsón termeljenek a másik or­szág részére is; A zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermesztésben igen nagy lehetőségeket nyújt számunkra az ilyen együttműködés. Eladatlan készletektől tehát nem kell félni. Dögéi elvtáre befejezésül Kecskemét és környéke pa­rasztságának szorgalmas mun­káját méltatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom