Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-04 / 107. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! lJC irta p ALKUDOZÁS... MSZMP P F. S T M E G Y E I BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN Á'C S 1APJ.J X. ÉVFOLYAM, 107. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1957. SZEPTEMBER 4. SZERDA Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Lyon város Tanácsának FRANCIAORSZÁG Lyon Kedves Barátaink! A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tanulmá­nyozta az ENSZ által delegált ötös bizottság jelentését az 1956 októberi magyarországi eseményekről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az ötös bizott­ság által készített jelentés a valósággal ellentétes értékelést ad az 1956 októberi magyarországi eseményekről. Az ötös bi­zottság jelentését azoknak a személyeknek tanúvallomásai alapján állította össze, akiknek érdekük volt az ellenforra­dalmi események kirobbantása, a törvényes hatalom megdön­tése. E személyek azért szöktek meg Magyarországról, mert az általuk előidézett események alatt közönséges bűncselekmé­nyeket és hazaárulást követtek el, s most nemzeti hősként tetszelegnek, élősködnek külföldön. Ezt úgy tudják ideig- óráig elérni, hogy valótlan adatokat „személyes élményeket” szolgáltatnak többek között az ötös bizottságnak is. Az ötös bizottság a világ bármely művelt állama jogrendszerével ellen­tétesen a bűncselekmény tetteseivel és részeseivel kivánja bi­zonyítani a tettesek ártatlanságát. Az így elfogadott „tények” alapján határozza meg az események jellegét. Tájékoztatjuk Önöket, hogy Pest megye területén, mely csak egy része Magyarországnak — számos tény és írásos do­kumentum bizonyítja, hogy ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a törvényes hatalmat. Az erről szóló dokumentumok egy részét tanulmányozás céljából megküldjük. Kérjük önöket, Lyon város Tanácsát, emeljék fel tiltakozó szavukat az ötös bizottság alaptalan jelentése ellen — velünk együtt — és követeljék az úgynevezett „magyar kérdésnek” az ENSZ napirendjéről való levételét. Meggyőződésünk, hogy tiltakozásukkal igaz ügyet szol­gálnak. Budapest, 1957. augusztus 29. Szabó Károly, a végrehajtó bizottság elnöke Dr. Lakatos Imre. a végrehajtó bizottság titkára Milyen szervezeti változások lesznek az ifjúsági szövetségben ? A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség októberi I. országos ér­tekezletén egyebek között nagy jelentőségű szervezeti kérdéseket is megvitatnak a KISZ-szervezetek 'küldöttei; Az értekezlet meghatározza majd, milyen szervezeti válto­zások szükségesek a jelenleg már mintegy 160 000 tagot számláló ifjúsági szövetségben. A javaslat szerint a KISZ leg­felsőbb szerve az országos kongresszus lesz. A kongresz- szusi küldötteket demokrati­kusan, a KISZ-szervezetek taglétszámának arányában vá­lasztják meg. Az országos kongresszus négyévenként ül össze, de ha szükséges, rend­kívül? kongresszust is össze le­het hívni. A kongresszusok közötti idő­ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját a Köz­ponti Bizottság irányítja majd. A bizottság tevékenységéért a kongresszusnak felelős. Az ok­tóberi értekezleten megvá­lasztandó Központi Bizottság legalább háromhavonként tart majd ülést' és munkájáról rendszeresen tájékoztatja a KISZ-szervezeteket. A KISZ Központi Bizott­sága munkájának segítésére a legjobb nevelőkből, az ifjú­ság problémáinak kiváló is­merőiből ifjúsági tanácsokat hoznak létre. A tervek szerint ifjúmunkás, egyetemi, közép­iskolai, parasztifjúsági és leánytanácsot alakítanak. Ezek tanulmányozzák majd az ■egyes ifjúsági rétegek helyze­tét, s különféle javaslatokat dolgoznak ki. Fokozatosan kiszélesítik az ifjúsági szövetség sajtórend­szerét. A tervek szerint szep­tember végén megjelenik a szövetség napilapja, s még az országos értekezlet előtt nap­világot lát a KISZ-vezetők és aktivisták lapja, az Ifjú Kom­munista. Előreláthatólag a jö­vő év tavaszán megindul a KISZ ifjúsági, irodalmi és mű­vészeti folyóirata is, ezenkí­vül kéthetenként megjelenő lapja lesz a parasztfiatalok­nak, valamint a középiskolai és az egyetemi ifjúságnak. Sajtófogadás a Bolgár Népköztársaság: nagykövetségén A Bolgár Népköztársaság közelgő nemzeti ünnepe, a felszabadulás évfordulója al­kalmából kedden délelőtt saj­tófogadást rendeztek a buda­pesti bolgár nagykövetségen. Kriisztju Sztojcsev rendkívüli és meghatalmazott nagykövet válaszolt a magyar sajtó szá­mos megjelent munkatársának kérdéseire. Többek között szólt a me­zőgazdaság szocialista átala­kításának bulgáriai tapaszta­latairól. Amint elmondotta, a közös gazdálkodásnak a fel- szabadulás előtt voltak ha­gyományai, mintegy 15—20 termelőszövetkezet és szá­mos fogyasztási szövetkezet működött. A felszabadulás után a parasztság maga kez­deményezte újabb kollektív gazdaságok alakítását. Ma már az egyéni parasztgazdasá­gok 83 százaléka tömörül ter­melőszövetkezetekbe és az ál­lami gazdaságokkal együtt 87 százalék a szocialista szektor aránya a mezőgazdaságban. A kollektivizálás során Bulgá­riában is követtek el hibá­kat, túlkapásokat. A törvé­nyesség megsértőit azonban felelősségre vonták, a párt­nak és a kormánynak eltökélt szándéka, hogy szigorúan őr­ködik az önkéntesség elvé­nek megtartása felett. A szö­vetkezetek javarésze virágzik, így vonzó példát jelentenek a még egyénileg gazdálkodók számára. Egy másik kérdésre vála­szolva a nagykövet a Hazafias Arcvcmal múltjával, jellegé­vel és szervezetéivel foglalko­zott, A bolgár népfront-mozga­lom már a 30-as évek második felében ért el sikereket, 1942 júliusában alakult meg a kommunista párt, Dimitrov ve. zetésével a széles alapokon nyugvó hazafias arcvonal. A mozgalomnak szervezett jel­lege van, s tevékenysége igen széles körre terjed ki a társa­dalmi, a gazdasági és a kultu­rális élet különböző területein. A bolgár ipar fejlődéséről szólva Krisztju Sztojcsev ki­emelte, hogy a fejlesztésnél gondosan figyelembe vették a hazai sajátosságokat. így pél­dául nagy mértékben támasz­kodtak és támaszkodnak az újabb színesfém leletekre. Az | ipar fejlődését jellemzi az is, | hogy míg a 30-as években az l ország osszkivitelének négy | százaléka volt iparcikk, addig | most ez az arány 56 százalék. | A nagykövet a baráti hangú- f latú sajtófogadáson egyebek | között a bolgár disszidensek | nyugaton kifejtett aknamun- | bájával is foglalkozott. \i Országos Béketanács evangélikus egyházi bizottságának nyilatkozata az ENSZ ötös bizottságának jelentésével kapcsolatban Az Országos Béketanács evangélikus egyházi bizottsá­gának elnöksége szeptember 3-án ülést tartott, amelyen többek között jelen volt Tu- róczy Zoltán és dr. Vető La­jos püspök. Az elnökség a bi­zottság nevében nyilatkozatot tett. A nyilatkozat bevezető­ben utal az ENSZ ötös bizott­ságának jelentésére, majd így hangzik: „Úgy látjuk, hogy ennek a kérdésnek tárgyalása a jelen körülmények között nem vin­né előre hazánk belső nyugal­mának és a nemzetközi fe­szültség csökkentésének ügyét. Hitünk szerint Isten kezében tartja a történelmet és nevel bennünket, hogy több legyen a hit, a szeretet és a keresz­tény reménység. Isten azon­ban embereken keresztül for­málja a történelmet, ezért a békéért mindenki felelős. Or­szágunk belső helyzetének to­vábbi megnyugvását és új há­borúk országok felett lebegő pusztító rémének elűzését az­zal szolgálhatja legjobban a világ minden felelős testületé, különösen az Egyesült Nemze­tek Szervezete, ha az ötös bi­zottság jelentésével kapcsolat­ban is kerüli az ellentétek nö­velését és szolgálja a világ bé­kességének megóvását". Egyelőre nem tudnak újabb háztartásokat bekapcsolni a palackgáz-ellátásba A Gáz- és Szénsavértékesatő Vállalat az utóbbi időben sok olyan kérést utasított vissza, amelyben palackgázt igényel­tek. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adták: — Jelenleg 70 000 háztartá’ és mintegy háromezer üzem használja rendszeresen a pa­lackgázt. A 2—3 év előtti ké­réseket teljesíteni tudtuk, mi­vel a gáztermelés lényegesen felülmúlta a szükségleteket. Az elmúlt két évben jelentő­sen növekedett a fogyasztók száma és 1954-től már csak korlátozott mértékben fogad­tunk el kérvényeket. A Belkereskedelmi Minisz­térium éppen a sok igénylés miatt úgy döntött, hogy a ké­résekről a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai dönte­nek. Űjabb háztartásokat azonban csak abban az eset­ben tudnak ellátni palackgáz­zal, ha a termelés növek­szik — erre azonban nincs ki­látás — vagy abban az eset­ben, ha a magánosok, intéz­mények lemondanak a hasz­nálatról A vállalat a kérvé­nyekre minden esetben ilyen értelmű választ fog küldeni. A jelenlegi tulajdonosokat rendesen el tudják látni, sőt az elavult készülékeket folya­matosan újakra cserélik ét. Ezek kényelmesebbek és job­bak a korábbinál. Az Országos Béketanács levelet intézett a Béke-Világtanácshoz, a nem­zeti béketanácsokhoz és a kül­földi békemozgalmak képvi­seletében Magyarországon járt személyiségekhez, amelyben felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amellyel az ENSZ- beszámoló a nemzetközi hely­zetet fenyegeti. MEGNYÍLT AZ MSZMP KÖZPONTI PÁRTISKOLÁJA Hétfőn délután ünnepélye­sen megnyüt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának egyéves pártiskolája. A megnyitón megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. Kállai Gyu­la, a Politikai Bizottság tagja, valamint a Központi Bizottság több tagja. Kassai Gézának, a pártisko­la igazgatójának bevezető sza­vai után Kádár János ismer­tette a pártoktatás és a párt­iskola fő feladatait, s a Köz­ponti Bizottság nevében jó munkát kívánt az iskola taná­rainak és hallgatóinak. Kommunista előretörés Indonéziában a körzeti választásokon Nem hivatalos számítások nyilvánvalóvá teszik, hogy Indonéziában a körzeti válasz­tásokon a kommunisták vezet­nek. A hivatalos jelentések csak több hét múltán várha­tók. Nyugati megfigyelők sze­rint a kommunisták másfél év alatt a negyedik helyről az elsőre törtek és kétségtelen, hogy most megszilárdítják és kiterjesztik befolyásukat. Történelmi séta Csepel szigetén Nem akarunk tormillöttgyermekeket] Pest megye területén fokozódó erővel tör fel a tiltakozás | a magyar nép békés életét, építő munkáját felzaklató ötös | bizottsági jelentés és a nukleáris fegyverek ellen. Dunaharaszti lakossága több röpgyűlésen tiltakozott az | ENSZ ötös bizottságának hazug jelentése, valamint a nukleáris | fegyverek kipróbálása ellen. Nem akarjuk — mondja többek | között a gyűléseken elfogadott határozat — hogy a háború új- | bői feldúlja otthonainkat, virágzó szántóföldjeinket. Nem aka- | runk éjjel-nappal reszketni. Mi egyszerű emberek azt akarjuk, | hogy az atomenergiát ipari és gyógyászati célokra használják | fel. Azt akarjuk, hogy gondta’an, boldog életet biztosítsanak § minden becsületes dolgozó számára. Élni és dolgozni akarunk. \ Nem akarunk torzszülött gyermekeket, írják tiltakozásukban az édesanyák. Azt akarjuk, hogy gyermekeink egészségesek. | boldogok legyenek. Ugyanakkor felemeljük tiltakozó szavun-1 kát az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen is, mert az ha- | zug módon gyalázza a magyar népet, s arra szolgál, hogy a há-1 borúra uszító nyugati körök újabb ürügyeket találjanak a bel-1 ügyeinkbe való beavatkozásra. A tiltakozást 477 anya, mun-1 kás, értelmiségi írta alá. A Vízműépítő Vállalat dunaharaszti műhelyének dolgozói | tiltakozó gyűlést tartottak és csatlakoztak a község lakóinak I tiltakozó mozgalmához. Több mint 114-en írták alá a műhely | dolgozói közül a tiltakozó táviratot. Éleshangú táviratban tiltakozott Isaszeg lakossága is az I ENSZ ötös bizottságának hazug, hamis jelentése ellen. ü j magyar munkásság fel- -tk légvára, a volt Csepel község ma már Budapest egyik kerülete. Amint azon. ban elhagyjuk a volt iközség környékét — már Pest megyé­ben járunk, a sziget falvai közt. Űj lakóháztömbök, kor­szerű gyáraik, jól művelt föl­dek, vidám szaladgáló, nyaraló gyerekek kerülnek elénk. Ezen az utunkon azonban dolgos, fejlődő jelenünk mellett a szi­get múltját idézzük, épületeket tekintünk meg hagyományokat keresünk, amelyek az előttünk járt nemzedékek munkáját és ; szellemét dicsérik. Csepel-sziget repülőgépről \ nézve alig több mint folyóövez- \te földcsík, mégis népünk tör­ténelmének érdekes fejezetei játszódtak le itt. A földrajzi leírás szerint „Csepel alacsony fekvésű lapály, 48 kilométer hosszú és 3—9 kilométer szé­les, szántók és szőlők tarkít­ják területét.“ Midőn a hon­foglaló magyarok ideérkeztek, már ember járta helyre jutot­tak; őskori temetők maradvá­nyai tanúskodtak erről. A ha­gyomány szerint a honfoglaló Árpád itt tartotta pihenőjét Zalán leverése után és lovász­mesteréről nevezte el a szige­tet Csepelnek. A középkorban élt Oláh Miklós leírása szerint e táj „vadban, erdőben bővel­kedik’1 — a török pusztítás azonban megakasztotta fejlődé. sét és a lakosság szaporodását. Az osztrák császári uralom alatt sem javult a nép sorsa. 4 sziget területén főpapok, zí hercegek, udvari kegyen- cek osztozkodtak. Csepel szá­zadokon át „királyi adomány­birtok” volt s amíg a „meg. ajándékozott“ naplopők Becs­ben mulatoztak, addig a nép épületeket emelt, megkötötte a homokot; kultúrtájat hozott létre fáradságos munkával. Sétánk során nézzük meg a sziget községeinek néhány szép épületét, haladjunk törté­nelmi események nyomában ... Szigetszentmiklósra érkezünk. A Iközséget 1440 körül a török elől menekülő szerbek népesí­tették be. Református templo­mát 1776-ban építették... A mai Tököl lakosai közül keve­sen tudják, hogy ott már 1200 táján ,;királyi várnépek” lak­tak, a római katolikus temp, lom több mint 200 esztendős. Szigetújfalu házai tűnnek elő. Görgey itt írta alá Zichy Ödön gróf, habsburgista áruló kivé­geztetéséről szóló okmányt, az 1848-as szabadságharc napjai­ban ... Szigetszentmártonban ma is élnék a Mária Terézia korában idetelepített bajorok utódai. Római katolikus temp­loma a XVIII. század végén épült, 1838-ban árvíz, 1886-ban tűz pusztította a községet, de a szorgalmas nép helyrehozta a károkat és tovább folytatta munkáját minden csapás után... Szigetcsépen középkori falakat és Árpád-kori magyar pénzeket találtak, görögkeleti templo­mát 1777-ben emelték... Las­san feltűnnek Ráckeve tornyai. A városka a régi századokban „királyi vadászterület” volt. A török terjeszkedés elöl számos szerb család menekült ide és virágzó települést teremtettek. A török hatalom azonban ide is eljutott és megállította az egészséges fejlődést. Rádkeve falai között neves költők és hitvitázók éltek, mint Skaricza Máté, aki a XVI. század köze­pének Ráckevéiét magyar ver­sekben színesen írta le. Ver­seiből megtudjuk, hogy akko­riban Ráckevének hét piaca volt. 1643-ban pestis, 1690-ben 800 császári zsoldos „látogatta“ meg Ráckevét. A görög-szerb templom alapjait még a XIV, században rakták le, a reforr mátus templomot 1563-ban kezdték építeni, ezelk az érde­kes műemlékek ma is számos érdeklődőt vonzanak... A Ráckevéhez közeli korévet már 1276-ban megemlíti egy ado-< mányozási okirat, 1848-ban itt végezték ki az áruló gróf Zi- chyt. E községben is számos szerb menekült telepedett lei még a XVIII. században is: A sziget lakosai közül ma is sok a nemzetiségi, akik — a magyarokhoz hasonlóan —■ ápolják hagyományaikat, fel- elevenítik táncaikat, dalaikat. A szerb iskolásók éppúgy, mint a németnyelvű gyerekek sajá­tos táncaikat, dalaikat adják elő kultúrrendezvényeken. Or­szágszerte ismert a szigetszent- mártoni német gyermekzene­kar, amely műsorával az el­múlt évek során sók sikert aratott. í^sepel-sziget többé nem „ki- rályi vadászterület”. A nép századok fáradságos út­törő munkájával igazolta, hogy joga van saját lakhelyéhez, földjéhez, üzemeihez. Törté- nelmi sétánkon is láttuk a szi­get népének hősi, dolgos múlt­ját és ez kötelezi a sziget mai lakóit arra, hogy tovább küzd­jenek a még jobb holnapért. Járy Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom