Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-27 / 127. szám
4 "\tCir\aQ 1957. SZEPTEMBER 27. PÉNTEK A termelőszövetkezeti pártszervezetek felelőssége a közös gazdaságért Tévedés lenne azt hinni, hogy amint egy parasztember a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lép, egyből szocialista emberré is válik. A kisparcellás gazdaságból magával hoz rengeteg maradi szokást, kapitalista csökevényt; mint például a szerzés vágyát, az önzést, a befelé fordulást, mások iránti nemtörődömséget. Ha nem önszántából, hanem kényszerítő körülmények hatására lépett be a termelőszövetkezetbe, úgy ezek a hibái még fokozottabban érvényesülnek. Sok ember, amint földjét a közösbe adja, igyekszik lerázni válláról a gazdálkodással járó gondot, felelősséget, s áthárítani azt a többiekre. Ebben rejlik egyik Oka, hogy sok termelőszövetkezeti tag munkafegyelme nem volt kielégítő, különösen az elmúlt években; Igaz, az ellenforradalom után sokan kiléptek a tsz-ekből, akik nem, meggyőződésből mentek oda. Akik a tsz-ben maradtak, többségükben hívei a szocialista gazdálkodásnak, de az előbb említett hibáktól ők sem mentesek. A párttagókra, pártszervezetekre vár a feladat, hogy ezeket az embereket neveljék, oktassák. Már az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ahol jól működött a pártszervezet, ahol példa- mutatásban élenjártak a kommunisták, az a termelőszövetkezet gazdaságilag is jól fejlődött, erősödött; Az ellenforradalom alatt is azok a tsz-efc álltak helyt, ahol erős volt a pártszervezet, összetartottak a ■kommunisták; A szentlőrinckátai Uj Világ Tsz kommunistáinak bátor helytállása mozgósította az egész f tagságot Különösebb hívás, vagy kérés nélkül a tsz Valamennyi férfitagja őrségben állt a központi tanyaépületben, ameddig teljesen helyre nem állt a rend. A sziget- újfalui József Attila Tsz párttagjai hasonlóan mozgósították a tsz-tagokat gazdaságuk megvédésére. A jelenlegi ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet kommunistái is nehéz harcokat vívtak az ellenséges elemekkel és megtévesztett emberekkel azért, hogy megmentsék, vagy újjáalakíthassák termelőszövetkezetüket; Ilyen esetek többfelé is előfordultak, s ezekre büszkén emlékeznek; vissza a kommunisták. Az emlékezés azonban önmagában nem elegendő. A fegyverek elcsitultak ugyan, de a harc tovább folyik. Mégpedig gazdasági síkon. Pártunk és kormányunk ismételten határozatot hozott arról, hogy a dolgozó parasztság jólétének, a mezőgazdaság felvirágzásának egyedüli helyes útja nálunk is a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Egyben kimondja azt is a határozat, hogy semmiféle erőszakot nem szabad alkalmazni az egyéni gazdákkal szemben, a mezőgazdaság szocialista átalakulása a legteljesebb önkéntesség alapján történjék. Egyénileg gazdálkodó parasztságunk anyagilag jól áll, mivel nem keü nyögnie a beadás terheit és különböző segítséget kap kormányunktól. Ezért jelenleg nem vonzó számukra a termelőszövetkezeti gazdálkodás. A fokozódó termelési kedv következtében az elkövetkező esztendőkben az egyéni parasztság anyagi helyzete előreláthatólag tovább fog javulni. Mindaddig, amíg azt látja, hogy jobban Vagy úgy boldogul, mint a termelőszövetkezeti tag, nem adja fel egyéni gazdaságát a közös gazdaságért. Az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája a termelőszövetkezeti tagság és egyéni gazdák jövedelme közötti különbséget úgy akarta megszüntetni, hogy különböző adókkal és egyéb szolgáltatások kivetésével szegényebbé tegye az egyéni parasztot a tsz-tagnál, s így kényszerítette be a tsz- be. Ez a rossz politika végső 6oron a mezőgazdasági termelés csökkentéséihez vezetett. Az ilyen botcsinálta tsz-tagok pedig vajmi kevés hasznára váltak a termelőszövetkezeti moz- galominaik. Egyetlen út van, amely a legbiztosabban elvezeti az egyéni gazdát a közös gazdaság útjára; ez pedig az anyagi érdekeltség. Ha azt fogja látni, hogy a termelőszövetkezeti tagságnak valóban több a jövedelme, mint az övé, gondolkodni. számolgatni kezd, s hamarabb megválik az „ősi földtől“, mintha naponta járnának hozzá agitálni.;. Ezért nehezedik nagy felelősség a jelenleg meglevő termelőszövetkezetekre. De elsősorban azok pártszervezeteire és kommunistáira; Államiunk; az életképes termelőszövetkezeteknek jelentős anyagi támogatást ad, a gépállomásokon keresztül pedig megkapják a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges technikai felszereléseket. De mindezek csak akkor válnak gyümölcsözővé, ha a tsz-ben dolgozó emberek valóban sajátjuknak érzik a szövetkezetét, s olyan odaadással dolgoznak, mint ahogy az egyéni gazda dolgozik a maga kis parcelláján; A termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistáik feladata, hogy elsősorban saját tagtársaiikkal értessék meg: ez az egyedüli helyes út, érdemes szívet, lelket beleadni a munkába. Járjanak elől. jó példával mindenütt maguk a kommunisták, mert ha „vizet prédikálnak és közben bort isznak", nemigen fognak követőre találni. Álljanak ki bátran a tagság érdekében a vezetőséggel szemben is. ha kejl. Ne tűrjenek a vezetőség részéről semmiféle önkényeskedést, kiskiráiyoskodást, de álljanak melléjük, ha nekik van igazuk. Általában sok vita van a tsz-ek vezetősége és tagsága között abban a kérdésben; visszatérjenek-e az alapszabály szerinti gazdálkodásra, vagy részesgazdálkodást folytassanak a következő gazdasági évben is. Ilyen esetben is sokat segíthetnek a párttagok, ha elbeszélgetnek az egyes emberekkel arról, miért helytelen ez az eltérés a szocialista gazdálkodás alapjaitól. A pártszervezet és a tszvezetőség együttműködésének szép példáit láthatjuk a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben és a nagykőrösi Dózsában. Itt a tsz- vezetőség a pártszervezet bevonásával készíti a terveket, készíti elő a közgyűlést. A pártszervezet beszámoltatja a gazdasági vezetőket. Az egész tagság előtt kéri számon tőlük a végzett munkát, tájékoztatást 'kér a gazdasági helyzetről, pénzügyekről. így valamennyi termelőszövetkezeti tag tájékozva van a közös gazdaság helyzetéről, maguk is benne élnek a vezetésben, s jobban is érzik a felelősséget. Ennek a jó együttműködés^ nek köszönhető például, hogy a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben egyetlen kilépő sincs, de belépő nem is egy jelentkezik, pedig januárban, februárban még kígyót-békát kiabáltak rájuk a kívülállók. Számos termelőszövetkezetben sok a föld, a tagság ügy- gyel-bajjal tudja csak megművelni, dolgos kézre lenne szükségük. Másutt a föld kevés, földdel rendelkező belépőkre várnak. Éppen ezért erősíteni kell a tsz-eknek az egyéniekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek harcoljanak a sok helyen megmutatkozó termelőszövetkezeti gőg ellen, értessék meg társaikkal, hogy a ma még egyénileg gazdálkodó paraszt a holnap termelőszövetkezeti tagja. A jó kapcsolat kialakításában járjanak elől maguk a kommunisták, ne elzárkózzanak. hanem barátkozzanak az egyéniekkel. Sose feledjék: a gazdasági sikerek mellett is múlhatatlanul szükség van a politikai felvilágosító munkára. Szebelkó Erzsébet Tegyünk el szőlőt télire Több féle módon tehetünk el szőlőt télire. A legegyszerűbb eljárás, ha a teljesen száraz fürtökről leszedjük a rossz szemeket, a szár végét pecsétviasszal elzárjuk és úgy akasztjuk fel a fürtöket, hogy egymást ne érintsék. Ha időközben egy-egy szem elromlik, azt szárastól együtt levágjuk a fürtről. Ha nincs módunkban felakasztva eltenni, szalma közé rakjuk, gyakran forgassuk és mindig távolítsuk él a romló szemeket Ha nem nagy mennyiséget teszünk el, akkor a fürtök szárait burgonyába, vagy almába szúrjuk, így sokáig friss marad a szőlő, ha egyenletes hőmérsékletű helyen tároljuk. Puha szemű szőlő nem alkalmas téli eltevésre. Hordóban és agyagedényben is eltehetjük a szőlőt, •mégpedig úgy, hogy az edény aljára ujjnyi vastagságban korpát hintünk el, ráfektetünk néhány fürt szőlőt, erre ismét korpát hintünk, úgyhogy a fürtök össze ne érjenek és a korpa tökéletesen fedje a szőlőt. Ezt az eljárást addig folytatjuk, amíg megtelik az edény. Akkor a korpára tiszta papírt fektetünk és szurokréteggel zárjuk el a hordót, vagy agyagedényt. Az így éltéit szőlőt hűvös, száraz helyen keil tartani. Ha tél derekán, tavasz elején kibontjuk a hordót, olyan lesz a szőlő, mintha akkor szedtük volna a tőkéről; Ne romboljuk le. ami mar megvan i AZ IFJÚSÁGI ÉLEI HÍREI Az elmúlt hét szombatján jól siiteerül't ifjúsági ismerkedési estet tartott a gödöllői községi KISZ-szervezetw ★ Csupán néhány napja, hogy beköszöntött az ősz. De a Kis- tarcsai Általános Iskola úttörői már a jövő nyári táborozásra készülődnek. ügy tervezik, hogy ezúttal külföldön töltik el az erre számit időt. Tervük megvalósításának anyagi fedezésére „Úttörő bolf’-öt létesítettek. Eddigi bevételük meghaladja az 1200 forintot. ★ Ugyancsak jó előre, nyári táborozásra készülnek a váci Mezőgazdasági Technikum KISZ-fdataljai. Nemrég nyílt „Takarékossági boltijukban önköitségá áron beszerzett könyvet, cukorkát és különKiegyensúlyozott az ország munkaerőhelyzete A munkaerőirányító irodák forgalmának csökkenése és a munkásakat keresők nagy száma arra vall, hogy hazánkban sikerűit elkerülni a munka- nélküliséget. Sokakban azonban felmerül a kérdés, hogy az iskolából újonnan kikerült munkaerők, ezenkívül a mezőgazdasági idénymunkák befejezése nem okoz-e mégis átmenetileg munkaerőfelesleget. — Munkanélküliség még átmenetileg sem lesz hazánkban — világosít fel bennünket Je- novay Jenőnek, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetőjének nyilatkozata. — A termelés konszolidálása lehetővé tette, hogy a munkanélküli®ágét elkerüljük. Az iskolai év befejezése után átmenetileg gondot okozott a fiatalok elhelyezése. Ezt a feladatot is megoldottuk. Két- ezerhaftszáz ösztöndíjas gyakornoki állást a végzett egyetemisták részére biztosítottunk, hatezerrel növeltük az ipari tanulók létszámát. Egyedül a fiatal nők elhelyezése okoz még gondot. Előkészületek folynak háztartási, háziipari iskola létesítésére. A beruházási összegek ésszerű felhasználásáról Szakembereink sorozatos tanácskozásai után nagy vonalakban már kialakultak a hároméves terv beruházásai. A részletek körül mé® viták folynak, annyi azonban már bizonyos, hogy a rendelkezésünkre álló szerény összegeket ésszerűen, a kifizetendő munkaigényes gyártmányok fejlesztésére fordítják. Beruházást elsősorban olyan létesítményekre fordítanak, amelyek hamarosan felépülnek és termelnek. A másik j új intézkedés az, hogy a vállalatok az évi tervben maghatározott beruházási összeget a következő évben is felhasználhatják. Kísérletképpen már az idén bevezették azt a rendszert, hogy a felújításra szánt összegeket a vállalatoknál hagyták és azzal a vállalat szabadon gazdálkodott. Ez a módszer bevált és továbbra is fennmarad. A hároméves terv első évében tizenegyméhány milliárd forintot fordítanak beruházásokra. Ennek körülbelül tized- részét kapja a szénbányászat, s az ideinél valamivel többet kap a vegyipar. Nagyobb ősz- szegeket fordítanak a műszeripar fejlesztésére. ÄfÄfe imJt féle süteményeket árusítanak. Úgy számítják, hogy az itt szerzett jövedelem fedezni fogja majd nyaralásuk költségeit, ★ A Dunáharaszti Járműjavító Vállalat KISZ-szervezete szeptember 28-án nagyszabású, műsorral egybekötött szüreti mulatságot rendez. A fiatalok lelkesen készülődnek a vidámnak ígérkező ünnepségre. ★ Sándor József, a Pilisi Szénbánya KlSZ-titkára a pélásvö- rösvári fiatalok eredményes munkájáról számolt be lapunknak. Mint írja, mind a szénbánya, mind a község KISZ- szervezeíének tagjai aktív kul- túrtevéfcsnyságet folytatnak. Eddigi munkájuk eredményeként zenekart, valamint színjátszó- és tánccsoportot alakítottak. de nem feledkeznek mag a sportolási igényekről sem. Ezt példázza a most készülő röplabdapályán végzett munkájuk is. ■k A Gödöllői Gépjárműjavító Vállalat kiszistái október 12- én rendezik meg a nagy érdeklődéssel várt szüreti bált. Tervük szerint lovas és jelmezes felvonulással kezdődik a mulatság, amelyben — híven a régi népszokásokhoz — fontos szerepe lesz a csőszöknek, csőszlányoknak, valamint a bírónak. Nem, kedves olvasóink, nem bombatölcsért láthatnák a fenti felvételen, nem is atomrobbantás helye, hanem emberi kezek rombolták le a hatalmas gödör helyén álló épületet. Az Örkény és Pusz- lavacs közti határrészen a Já- ki-féle kastélyt a Táborfalvi Tanács lebontatta, az épületanyagot elhordatta azért, hogy a faluban kultúrházat építsen. A kastély elég elhanyagolt állapotban volt, de a kastély alatti pincékben a Pest megyei pincegazdaság néhány hónappal ezelőtt még bort tárolt. Ha ma újra építeni kellene, nem lehetne egymillió forintból sem előállítani azt, ami megvolt. A másik kép egy elhanyagolt kastély bejáratát mutatja. Itt áll ezen a tájon, egy valamikor jól megmunkált (5—50 holdas szőlő közepén. Most nemcsak a szél jár kibe rajta, hanem az idő vasfoga is emészti a falakat. A csatornákat benőtte a dudva, H gaz, omladoznak a falak. A pince azonban használható, most hpzatta rendbe a pincegazdaság hernádi telepe. Amint hírlik, ez a kastély is az előbbi sorsára jut, mert az egykori tulajdonos Wocht- esalad visszakapta és le akarja bontatni. Reméljük, hogy a járási tanács idejében közbelép és nem engedi, hogy lerombolják azt, ami már megvan, ami végső főkön a nép vagyona, mert egykor a munkások, parasztok verejtékéből építették fel. A kastély környéke elhanyagolt. A gyümölcsfák kipusztultak, a szőlőtőkékét ki- dobáltálk, most kukorica és krumpli senyved a homokon. A szél pedig újra viszi, kavarja a homokot és ha nem kötik meg a talajt, újra terméketlen futóhomokká változik ez a halárrész, Nem messze innen. % pince- gazdaság új telepítésit sijőlő- táblái virítanák. S újakat telepítenek jövőre is, égyre több lesz itt újra a gyümölcsös és a szőlő. Szükség lesz tehát a pincére, nem lebontani, lerombolni kell tehát, ami megvan, hanem ápolni, karbantartani! Miért vidámak a zsámboki fiatalok? Zsámbok a gödöllői járás kis eldugott községe. Ha kimegy az ember az utcára, vígkedélyű fiatalokkal találkozik. „Nyomozni” kezdtem, miért e széles jókedv. Bementem a tanácsházára. Egy tanácskozó csoportot találtam itt. Igen hangosak volták, nem is kellett külön érdeklődni a fiatalok öröméről és csoportosulásáról. Kitűnt, hogy a községben volt ugyan sportkör, de eddig semmi támogatásit sem kapott. Elhatározták, hogy a sportpályára építenek egy korszerű öltözőt. Igen ám, de — mint általában minden tanácsnál — „felvetődött a kérdés”; nincs rá fedezet. Most aztán másképpen történt. A fiatalok indítványára úgy válaszolt a tanácselnök, hogy a -községiéilesztési alapból 20 000 forintot bocsátott rendelkezésre a cél megvalósításához. A helyi rendőrség a rajzok elkészítésével kapcsolódott be a munkába. A község dolgozói se várnak ölhetett kézzel. Vállalták, hogy körülbelül 10 000 forint értékű társadalmi munkát végeznek. Zsámbok község vezetői bebizonyították hogy tudnak jó tömegkapcsolatot teremteni és a község fejlesztésén fáradoznak. A megye minden községének vezetői tanulhatnának tőlük. Egy titka van a dolognak: meg kell szerezni a tömegek bizalmát. Ha így tesznek, nemcsak Zsámbokon, de még az „eléggé nehéznek bizonyult” Kartalon is fog ez menni. Péter István levelező Sikkasztott a szerelmes nagykőrösi postás Gergelyfi István levélkézbesítő Nagykőrösön dolgozott. Munkáját íelettesei és a közönség legnagyobb megelégedésére végezte, soha semmi kifogás nem merült fel ellene. Annál jobban csodálkoztak a postán, amikor három olyan ember reklamálta a neki feladott pénzt, akiknek Gergelye kézbesített. Megindult a vizsgálat, s megállapították, hogy Gergelyfi mindhárom helyre kivitte a pénzt, megkísérelte kézbesíteni, de miután a címzettek nem voltak otthon. az utalványra ráírta nevüket. a pénzt pedig megtartotta magának. Ilymódon 2636 forintot sikkasztott el. Az eljárás során megkérdezték Gergelyfit, miért sikkasztott. mire ő így válaszolt: — Életemben most voltam először szerelmes, a lányt el is jegyeztem és a sikkasztott pénz egv I részéből ajándékokat, másrészéből j pedig jegygyűrűket vásároltam. A Ceglédi Járásbíróság Gergely- í fit sikkasztás. miatt hathónapi bör- I tönre ítélte.